Merítés a KUT-ból X. Jubiláris kiállítás (Haas Galéria, Budapest, 2006)

A Haas Galéria mostani kollektív kiállításán a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) két háború között rendezett tárlatain többé-kevésbé rendszeresen szereplő alkotók munkáiból válogatott, azzal a szándékkal, hogy ezeknek a művészeknek az elkövetkezendő években egyéni kiállítást is rendezzen. Mivel a KÚT fennállása alatt szervezett bemutatóin száznál többen szerepeltek, természetes, hogy nem lehet valamilyen egységes defi­níciót alkotni a társaság karakterére vonatkozóan. Összességében meg kell elégednünk a kiállítókat közö­sen jellemző „modernek" gyűjtőfogalmával, annak el­lenére, hogy a KUT-on belül találhatunk egymással rokonítható művészeti törekvéseket, melyek egy-egy szakaszban markánsan határozták meg a KÚT arcula­tát. A mostani tárlaton szereplő művészek többségét szintén láthatatlan szálak kötik össze egymással, akiket hol a közös helyszín (Szentendre), hol az azonos stílus­eszmény (pl. kubizmus), vagy éppen mester (Vaszary) rokonit egymással. A KUT-ban való szereplésük már a harmincas évekre esik, kivéve Kmetty Jánosét, aki most egyedül képviseli az alapító nemzedéket, talán nem véletlenül. Kmetty a tízes években az avantgárd művészet rep­rezentánsa volt, akinek festészete már akkor hidat ké­pezett a húszas évek újklasszicista ifjú nemzedéke felé, de művészet integráló szerepe ezzel nem ért véget. Új­ból és újból ott találjuk azoknak a törekvéseknek a köz­pontjában, melyekből újfajta, a fiatalok által is szívesen követett irányzatok indultak ki. Ezen a kiállításon is jól nyomon követhető, a nevével is összeköthető két preg­náns stílusirányzat, mely jellemző volt a KÚT kiállítása­ira. Kmetty 1927-ben, 16 év után járt megint Párizsban, talán nem túlzás azt állítani, hogy újra felfedezte magá­nak a kubizmust, mint főcsapás irányt. A KUT kiállításaira emlékezve Kmetty János: Csendélet újsággal és KÚT folyóirattal -1928 körül - olaj, vászon, 47x60,5 cm

Next