MúzeumCafé, 2022 (16. évfolyam, 87-92. szám)

2022/4 / 90. szám • Csont - kegyelet és etika - csont - Keményfi Róbert: Szinti fejmodellek a vitrinben

sophie ehrhardt (1902–1990) Antropológus, zoológus a Tartui Egyetemen zoológiát tanult 1921–1926 között, majd Münchenben folytatta tanulmányait.­­ 1930-ban doktori címet szerzett és antropológiai kérdésekkel kezdett el foglalkozni az müncheni Antropológiai Intézeti munkája végett. Nagy figyelmet fordított az antropológia és a fajkutatás kérdéseire, így kuta­tóútra ment a balti államokba és Dobrudzsába is. ¶ 1934-ben elköteleződött a Harmadik Birodalom faji politikája mellett. Münchenben az Antropológiai Intézetben mestere lett Hans F. K. Günt­her fajkutató, akinek a kutatásaiban aktívan segédkezett, mint tudo­mányos asszisztens. Tagja volt a Népesedési és Fajpolitikai Szakértői Tanácsadó Testületnek a Harmadik Birodalomban. 1938-tól 1942-ig a berlini Birodalmi Egészségügyi Hivatal munkatársa volt. Ebben az idő­ben mestere Robert Ritter, aki által a cigány antropológiai vizsgálatban dolgozott. Osztályozásokat végzett a cigányok körében (24 ezer embert értékelt). A vizsgálatai alapján koncentrációs táborokba deportálták a cigányokat, ahol jórészt meggyilkolták őket. További antropológiai vizs­gálatot 1940-ben litzmannstadti gettóban is végzett zsidókon.­­ 1942-től Tübingeni Fajbiológiai Intézetben dolgozott. Tübingeni egyete­men 1950-ben habilitált, majd lektori állást kapott. 1958/59 telén indiai kutatóútra ment, amelyről számos kiadványt készített. 1966 és 1970 kö­zött a Német Kutatási Alapítvány (DFG) támogatta kutatásait.­­ 1980-ban vált ismertté a Harmadik Birodalomban folyatott cigánykuta­tása, melynek hatására 1981-ben büntetőfeljelentést tettek ellene, ame­lyet végül a hatóságok elutasítottak. 1983-ban újra vizsgálat alá vonták, de ismételten megszüntették az ellen indított eljárást. Ehrahrdt mind­végig tagadta, hogy szerepet játszott volna a cigányüldözésekben. (Az életrajz Bernd Grün nyomán: Grün, é.n.)

Next