A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)

Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Arató Endre: Petőfi és a kor nemzetiségi problémái

ARATÓ ENDRE PETŐFI ÉS A KOR NEMZETISÉGI PROBLÉMÁI E sok szálból összetett, bonyolult kérdéskör három összefüggését kíván­juk — természetesen — csak felvillantani: így Petőfi felfogásának helyét a magyar társadalom különböző irányzatain belül, továbbá azt, hogy nézetei miképpen viszonylanak Marx és Engels egykorú írásaihoz , és a kelet-európai plebejus demokraták koncepciójához. Ami az első kérdést illeti, nem feledkezhetünk meg a nemzeti ideológia két egymástól elválasztható, de szorosan összefüggő oldaláról: a magyar füg­getlenség eszméjéről, és a nem magyar népekhez való viszonyról, a nemzetiségi politikáról. E két tényezőt fűzte egységbe a magyar plebejusok körében, akik­nek sorába Petőfi is tartozott, a nép nemzetbe fogadásának a liberális közép­nemességnél következetesebb koncepciója. A liberálisok is az „alkotmány sán­caiba" kívánták emelni a népet, de a radikálisok a nép és nemzet azonosításán náluknál jóval többet értettek: a nemesi földterület részleges felosztását, a mindennemű földesúri kárpótlás visszautasítását, a jobbágyfelszabadítás kiterjesztését valamennyi paraszti kategóriára. Elvetették a nép nemességhez való felemelésének feudális színezetű indokolását, noha ők is magukévá tették az érdekegyesítés elvét. Ebben azon­ban a nép érdeke került az első helyre. Talán bizony — vallották — a kicsiny rész, az arisztokrácia fogadhatná be „nyomorult árkai közé a sok millióból álló népet?" Ezzel összefüggésben a plebejusok a nép jogtalanságát határo­zottabban hangsúlyozták, mint a liberálisok, s a kivezető utat is világosabban látták: „Hol a szabadság, ott van a haza"; „Haza csak ott van, hol jog is van, s a népnek nincs joga". E nézeteknek Petőfi és Táncsics voltak a legkövetkezetesebb képviselői. A plebejusok elismerték, hogy 1848 vívmányai nyomán „nemzetté lett a nép", de ezzel még korántsem voltak elégedettek. Ezt a népi nemzet­fogalmat formálta költeménnyé Petőfi jól ismert versében, amelyet 1848 júliusában a megnyíló országgyűléshez írt: Hazát kell nektek is teremteni! Egy új hazát, mely szebb a réginél 3* MTA I. Oszt. Közl. 27, 1973

Next