A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (30. kötet, 3. szám)

Vargha Balázs: A TESZ Csokonai-metszete - VITA - Vargha Balázs: A TESZ Csokonai-metszete

A TESZ CSOKONAI-METSZETE 251 De vajon jogos-e a Tájékoztatóban jelzett megkülönböztetés az első kiadás és valamelyik későbbi,,feldolgozott" kiadás között, mégpedig az utóbbi javára? A Tájékoztató 12. E) pontja szerint: „A különféle írásváltozatokat általában nem vesszük tekintetbe". Eszerint az is közömbös lehet, hogy a szerző írásmódját (bizonyos eltérésekkel) tükröző első kiadás, vagy egy későbbi, modernizált helyesírású kiadás-e a „feldolgozott"? Az első előfordulás, amelyet egyébként olyan fontosnak mond az Előszó (10.) és a Tájékoztató (9. pont), itt miért nem érvényes? Igaz, hogy későbbi kiadások javíthatják a korábbiak hibáit, de csinálhatnak új hibákat is. Toldy Ferenc 1844-es kiadásában például a meghonosodott latin szavak is latinos formában szerepelnek, de ez nem Csokonai írásmódja, hanem Toldyé. A nyelvészek több évtizede óhajtják, követelik a betűhív kiadásokat. Jogosan. De a nem betűhív, önkényesen módosított írásmódú népszerű kiadások szövegét is úgy idézik, tisztelik, mintha tökéletesen pontos, hiteles volna. Írói szövegeknél az első, lehetőleg még a szerző életében megjelent kiadások, illetve a betűhív kritikai kiadások veendők elsősorban figyelembe. Az NSz Csokonai-céduláinak nagy része az említett 1922-es kiadás alapján készült. Ez pedig nem betűhív és csak okkal-móddal kritikai. A TESz szerkesztői az NSz alapján szintén Harsányi—Gulyás kiadását idézik legtöbb­ször. Akkor is, ha ugyanannak a szövegnek van egy vagy több régi kiadása. Tehát — a Tájékoztató szóhasználatával - ezt a kiadást tekintik elsősorban „feldolgozottnak". Következetesség a dátumok jelölésében alig fedezhető föl. A főbb változatokat és az egyedi eseteket külön-külön vizsgálom. Több helyen — főleg a második kötetben — csak egyetlen évszám van a Csokonaira hivatkozó helyeken. Ennek a Tájékoztató szerint az első nyomtatott megjelenést kellene jelölni. De nem: ez többnyire a mű születésének, kéziratos elkészülésének dátuma. A szó lelőhelye újabb évszám nélkül következik utána, mégpedig a legtöbb esetben az 1922-es kiadás adatával. Ezt a félszeg datálást több szócikkben megtaláljuk: csomorika, hímpor, kalamajka, karnevál, lendül, mazurka, modern, skíz, vicc stb. Bonyolultabb esetek, egyetlen évszámmal: hókuszpókusz. A dátum semmire sem kötelez: 1805 e­lőtt]. Indokolt az óvatosság, mert az idézet egybeolvaszt két önálló adatot, dupla helymegjelölést adva hozzá. Szétválasztani így kellene a kettőt: 1805­­.: „Hókus, hókus" (DM 1/2: 379) és 1790/1845: „Rókus­pókusságok" (Vers-maradv. 29). kokett 1799. Ez indokolt dátum volna, mert a szó előfordul a Dorottya verseiben. De a szócikk nem innen idéz, hanem a jegyezetekből, a jegyzetek pedig nem 1799-ben készültek, nem a verssel együtt, hanem 1802 körül. (A kuferces szócikkében, mivel ez a Dorottyának csak a jegyzetében fordul elő, 'gyors, csárdás jellegű tánc' jelentésben, helyesen adja meg a TESz az 1802 k[örül] dátumot.) kurtizán. Ugyanaz a hiba, mint a kokett szócikkben: piramis. A datálás helyes (1805, Ódák 74), de ugyanaz az alak (piramis) már 1796-ban megjelent a Diétái Múzsában, a 119. lapon, precíz. Az idézés az 1922-es CM-ből korrekt ugyan, de az idézett helyen a dátum is és a szöveg is hibás: 1796: „szükség a precis újság kedvéért előre megírnom" (Lev. 2: 631). Helyes olvasata csak a legújabb kiadásban: 1801: „szükség a précisusság kedvéért". Lásd MTA I. Oszt. Közt. 30. 1978

Next