Napi Délkelet, 1992. augusztus (1. évfolyam, 90-119. szám)

1992-08-01 / 90. szám

NAPI DÉLKELET Nincs többé harc a betegkörért (Folytatás az 1. oldalról) - Még tavaly június 17- én kaptunk egy levelet a három akkori körzeti orvos­tól, amelyben kérték a kép­viselő-testületet, hogy füg­gessze fel döntését - hal­lom dr. Kovács Sándortól, Kondoros polgármesteré­től. - Beadványukban meg­fogalmazták, hogy - az ak­kor még csak tervezett - háziorvosi intézmény alap­­gondolatával, a születéstől a halálig tartó családorvos­lás eszméjével szemben állónak ítélik az új gyermek­­orvosi státus létrehozását. Véleményük szerint megol­dott a 14 éven aluli gyer­mekek ellátása. Mi azon­ban ezzel nem értettünk egyet. Szerintünk a gyer­mekgyógyászat olyan spe­ciális terület, amely erre vo­natkozó szakmai felké­szültséget igényel. S azt is fontos megjegyezni, hogy a gyermekorvosi munkakör betöltéséhez a társada­lombiztosítás segítségével megvan a lehetőségünk. Mindezek figyelembevéte­lével úgy döntött az önkor­mányzat, hogy elutasítja a három orvos beadványát. A polgármesteri hivatal ezek után meghirdette az állást, amelyre három pá­lyázat érkezett. Ebből kettő rendelkezett a szükséges feltételekkel, s közülük dr. Epres József gyomaendrő­­di gyermekorvos mellett döntöttek. Ugyanekkor megoldódott a szolgálati la­kás problémája, amelyet a volt bölcsőde épületében alakítanak ki. Egy hónapnyi csend után újból jelentkezett a há­rom kondorosi háziorvos. Ismét petíciót terjesztettek be, amelyben kérték a tes­tületet, hogy vonja vissza döntését. A nyolc pontból álló írás érvei között szere­pelt, hogy a törvény idevo­natkozó rendelkezése sze­rint ők hiába gyűjtötték be a betegbiztosítási lapokat, mert a 14 éven aluliak a szakorvosi ellátásra jogo­sultak. Hivatkoznak arra is, hogy öt orvosnak kicsi ez a helyiség, mert így csak mi­nimálisak lesznek a paci­­entúrák. Van a levélben két érde­kes mondat: „Az életkor szerinti dotáció is a legjob­ban honorált lakosságcso­porttól, a gyermekektől, csecsemőktől foszt meg minket. Anyagi létünk válik bizonytalanná.” Érdemes elgondolkodni ezen. Vajon valóban ennyire kiszolgál­tatott helyzetben lennének a Kondoroson praktizáló orvosok?­­Főként azok is­meretében, hogy az önkor­mányzat - tervei szerint - náluk kívánja hagyni a tel­jes „kártyapénzt”. Ezt dönt­se el az olvasó. Ám a levél megtette ha­tását. A polgármesteri hiva­tal falugyűlést, közmeghall­gatást tartott. Az itt megje­lent közel 90 ember nagy többsége úgy látta, hogy szükség van gyermek­szakorvosra. Ezek után a testület megerősítette eddi­gi határozatát. Természetesen szeret­tük volna meghallgatni a háziorvosokat is, ám ők nem kívántak élni a véle­ménynyilvánítás lehetősé­gével. Egyikük szerint azért, mert már ideje, hogy elcsendesedjen ez a vihar, s újból csendes mederben folyjon a legfontosabb, a gyógyítás. Kőhalmi Endre A MÁV fizeti tartozásait Az elmúlt évek politikai és gazdasági változásai nem kedveztek a magyar vasút anyagi helyzeté­nek. A szovjet piac össze­omlása, a hazai vállalatok csődhelyzete és az állami támogatás reálértékének jelentős csökkenése a MÁV likviditási nehézsé­geihez vezetett. Mind­ezek ellenére, ha nem is jelentős, de 129 millió fo­rintos nyereséggel zárta a vállalat az elmúlt évet - mondta el az MTI kérdé­sére Benczédi Mihályné, a MÁV gazdasági vezér­igazgató-helyettese csü­törtökön. Az illetékes tájékoz­tatása szerint annak elle­nére, hogy a MÁV tartozá­sai elérik a kilencmilliárd forintot, a cég folyamato­san törleszti adósságait. A belföldi tartozások csaknem négymilliárd, a külföldiek pedig 5,2 milli­árd forintra rúgnak. A ha­zai adósságállomány je­lentős részét a vám- és adótartozások, valamint az energiaszolgáltatás ta­rifái teszik ki, nemzetközi viszonylatban pedig a cseh és szlovák vasútnak több mint kétmilliárd fo­rinttal, az osztrák vasút­nak pedig mintegy 500 millióval tartozik a vállalat. Ezenkívül a társada­lombiztosítás számára is jelentős összeget kell be­fizetnie a MÁV-nak, ezen összeg folyósítása azon­ban egy korábbi megálla­podás alapján az oly mó­don történik, hogy az összesen 8,2 milliárd fo­rintra rúgó összeget 1994-ig kell törleszteni. Ennek első, kétmilliárd fo­rintos, ez évre meghatá­rozott ütemét a vállalat már teljesítette. A kintlevőségekről szól­va Benczédi Mihályné el­mondta: annak mértéke megközelíti a 20 milliárd forintot. Ebből a belföldi cégek 13 milliárd forinttal részesednek, amiből 5-6 milliárdra cég egyhamar nem is számíthat. Ezzel ugyanis a csődbe jutott, vagy már éppen felszá­molás alatt álló cégek tar­toznak a MÁV-nak. 4700 vállalatnak 60 napon túli a tartozása, ezenkívül 1400 a csődbejelentések és 203 a felszámolások száma az adósok köré­ben. Az utóbbiakból jelen­tős arányban részesed­nek a szénbányák. A Di­­mag és érdekeltségei 1400 millió forinttal tartoz­nak a MÁV-nak. A környe­ző országok vasútjai kö­zül a jugoszláv tartozáso­kat csak becsülni tudták az illetékesek, a jugo­szláv partner ugyanis nem küldött elszámoláso­kat. A becsült érték azon­ban megközelíti a 3,5 mil­liárd forintot. A román vasút pedig, ugyan elis­merte több mint kétmilli­árd forintos adósságát, fi­zetni azonban még nem tudott. Az adósok között van a FÁK is, tagországai csaknem 700 millió forint­tal tartoznak a vasútnak. 1992. AUGUSZTUSI., SZOMBAT Vidéki bankhálózat A Földművelésügyi Minisztériumnak nem célja egy agrárbank létrehozása, ám szorgal­mazza vidéki bankhálózat létrejöttét - mon­dotta az MTI-nek Bánáti István, a szaktárca pénzintézeti és vállalkozásfejlesztési főosz­tályának osztályvezetője. A szakember szerint: nélkülözhetetlen olyan, e területen működő bankhálózat létre­jötte, amelynek alkalmazottai ismerik a helyi sajátságokat és igényeket, s ezeknek a köve­telményeknek eleget is tudnak tenni. E kívá­nalmaknak jelenleg leginkább a takarékszö­vetkezetek felelnek meg. A 260 működő taka­rékszövetkezetnek mintegy 1800 fiókja van szerte az országban. Jelenleg azonban még nem adottak a felté­telek, hogy a takarékszövetkezetek alkossák a vidéki bankhálózat gerincét. A takarékszö­vetkezetek zöme elvileg nem zárkózik el egy ilyen feladat elöl, de meg kell szervezni a a pénzügyi­ és technikai feltételeket is. Ki kell használni a PHARE-program által nyújtott le­hetőséget, amely e cél megvalósítására 3 mil­lió ECU tőkenövelő hitelre ad lehetőséget. Ezt az összeget a PHARE feltételei szerint azonban meg kell duplázni hazai pénzből. Lé­nyeges, hogy létrejöjjön egy betétvédelmi alap a betétesek védelmére. Szükség lenne egy ernyőbank működésére. Ez a jelenlegi el­képzelések szerint a Takarékbank lenne, amely kereskedelmi bankként működik. Az ernyőbanknak alapvető feladata a kö­zös pénzügyi tevékenységek összehangolá­sa, a tőkeallokáció megszervezése és az in­formációs rendszer kiépítése. Az elképzelések szerint e hálózat elemei már esetleg az év végén elkezdhetnék műkö­désüket. Privatizációs statisztika 1992 júniusában A csőd- és felszámolási eljá­rások számának gyarapodása valószínűleg óvatosabbá tette a vállalkozások alapítóit. Bár júni­usban a gazdasági szervezetek száma összességében nőtt, a szervezetek számának emelke­dése lassuló tendenciát mutat. Az egyéni vállalkozók száma jú­niusban több mint hatszázzal csökkent, noha korábban e vál­lalkozások számának gyarapo­dása volt jellemző. Továbbra is csökken a hagyományos válla­latok, illetve a szövetkezetek száma, míg a többi gazdálkodá­si formánál a növekedés jellem­ző - állítja a Pénzügy­minisztérium jelentése. Júniusban 30 vállalati átala­kulás történt, szemben a májusi 51 átalakulással. A vagyonérté­ket tekintve ezúttal a kisebb vál­lalatok kerültek be a privatizáci­ós körbe. Az átalakult vállalatok könyv szerinti vagyonértéke 12 milliárd forinttal, tranzakciós ér­téke pedig 21 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban. A májusi átalakulásoknál a va­gyonérték szerint 194 milliárd, a tranzakciós érték szerint pedig 780 milliárd forint volt a növeke­dés, e mögött azonban néhány nagyvállalat átalakulása jelenik meg. A folyamatban lévő átala­kulások száma június végén 576 volt. Az 1992. első félévi privati­zációs bevételek meghaladták a 40 milliárd forintot. A privati­zációs bevételeken belül a de­vizabevételek aránya továbbra is csökken. Míg májusban 16 milliárd forint volt a privatizáci­ós tranzakciókkal történt külföl­di tőkebevonás értéke, addig júniusban mindössze 2,7 milli­árd forint. Tárgyaltak a Vállalkozói Takarékszövetkezet vezetői és hitelezői Megtartották első egyeztető tárgyalásukat pénteken a gyoma­­endrődi Vállalkozói Takarékszö­vetkezet vezetői és a pénzintézet hitelezői. A tárgyaláson részt vett a Be­fosz képviselője és Szabó János, az Állami Bankfelügyelet biztosa. A betétesek és a bank vezetői azért ültek asztalhoz, hogy meg­oldást találjanak a jelenlegi hely­zetre. A Takarékszövetkezet igazgatóhelyettese, Asztalos Er­zsébet elmondta az MTI-nek, hogy csütörtökön közgyűlést tar­tottak a tagok kétharmadának részvételével. A tulajdonosok ígé­retet tettek arra,­hogy - amennyi­ben reményeik szerint sikerül el­kerülni a felszámolást - minden­ben közreműködnek a gyors for­rásszerzés érdekében, és tulaj­donosi részarányukat a hitelezők kielégítésének mértékéig csök­kentik. Az Ybl Bankhoz hasonlóan a Vállalkozói Takarékszövetkezet­nél is szó lehet a követelések bi­zonyos hányadának tőkésítésé­ről, a fennmaradó részt pedig ez esetben átütemeznék. A fedeze­tekről szólva Asztalos Erzsébet elmondta: a hárommilliárdos kö­veteléssel szemben a mostani ér­tékelés szerint több mint négymil­liárdos fedezetet állíthatnak szembe. Ezek többségére a Ta­karékszövetkezetnek van priori­tása. Arról is beszámolt, hogy februárban már folytattak egy vizsgálatot az ÁBF megbízásából a pénzintézetnél, amely megálla­pította, hogy a működés jogszerű volt. A Takarékszövetkezet-Asz­talos Erzsébet szerint - tavaly novemberben kérelmezte a cég­bíróságtól, hogy rész­vénytársasággá alakulhasson, döntés azonban máig sem szüle­tett. A bankfelügyelet nem változ­tatta meg azt az álláspontját, hogy nem tudomásulvételi, ha­nem hozzájárulási joga van az rt. megalapításához. Asztalos Erzsébet úgy véleke­dett: a hozzájárulás megadása meggyorsíthatta volna a működé­si forma tisztázódását. A szobordöntés köztörvényes bűncselekmény A III. kerületi Szabadság-ligetben a közel­múltban történt szobordöntéssel közel 2-2,5 millió forint kár érte a fővárost. Ez a különö­sen nagy kárt okozó rongálás pedig nem más, mint köztörvényes bűncselekmény, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság - válaszolta az MTI érdek­lődésére pénteken Simon Tamás, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vagyonvédelmi osz­tályának vezetője. Mint Simon Tamás elmondta: a nyomozás jelenlegi állása alapján hat személy gyanúsít­ható azzal, hogy július 20-án vagy azt megelő­zően részt vett a Niké istennőt ábrázoló szov­jet győzelmi emlékmű megcsonkításában és ledöntésében. Az eset után Kiss Géza kerületi alpolgármester ismeretlen tettes ellen, míg a Budapest Galéria - mint kezelőszervezet - ve­zetői különösen nagy értékre elkövetett ron­gálás ismeretlen elkövetői ellen tettek felje­lentést a rendőrségen. A nyomozást a III. Ke­rületi Rendőrkapitányság munkatársai kezd­ték meg, ám e hét csütörtök óta a BRFK va­gyonvédelmi osztálya foglalkozik az üggyel. A II.—III. Kerületi Ügyészség javaslatára ugyanis - az elfogultság gyanúját kizárandó - a főkapitányság átvette a nyomozás irányítá­sát. Magyarország a kábítószer-kereskedelem frontvonalában A jugoszláviai tranzitút­vonalak bezárulása óta Magyarország jobban a kábítószer-kereskedelem frontvonalába került, mint valaha. Ma az Európába kerülő ópium jelentős ré­szét szárazföldön, Török­ország, Bulgária, Görög­ország és Magyarország útvonalon csempészik be - hangzott el azon a pén­teki ünnepségen,­­melyet a kábítószerekre vonatko­zó törvények érvényesíté­séről szervezett tanfo­lyam résztvevőinek tartot­tak. A szeminárium meg­szervezése a magyar és az angol vámszervek egyre eredményesebb együttműködésének kö­szönhető. Ennek kereté­ben az angol vámigazga­tás két szakértőjét küldte Magyarországra, akik két­szer kéthetes előadás-so­rozatot tartottak a vám- és pénzügyőrség, a határ­őrség, a rendőrség és a Nemzetbiztonsági Hivatal 21 szakembere részére. A szeminárium elsődle­ges célja a nemzetközi együttműködés elmélyíté­sének elősegítése volt, ugyanis a problémakört enélkül nem lehet megol­dani. Magyarország és Nagy-Britannia illetékes miniszterei már 1991 áp­rilisában memorandumot írtak alá a kábítószerek területén való együttmű­ködésről. A brit kormány pénzügyileg is támogatja a világ országait a kábító­szerek elleni küzdelem­ben, emellett megközelí­tőleg 600 vámtisztet is ki­képeznek évente. A tá­mogatás teljes összege évente mintegy tízmillió fontot - 1,4 milliárd forin­tot-tesz ki.

Next