Napi Délkelet, 1993. augusztus (2. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-02 / 178. szám
1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Megkezdte adását a Dráva rádió A hazai rádiózás történetének különleges eseménye volt tegnap a Dráva Rádió megszólalása. A 91,2 megaherzes ultrarövid hullámon hallható adást ugyanis horvát területről sugározzák Dél-Magyarországra, de fogható lesz a Vajdaságban és erdély-közeli területeken is. Balogh Zoltán, a Dráva rádió főszerkesztője és Jánosi Károly, az Eszéki Baranya Rádió igazgatója az MTI pécsi munkatársának elmondták, hogy az új rádiót magyar-horvát vegyesvállalat működteti. A műsort pécsi rádiós stáb készíti az eszéki stúdióban, azt egy horvát területen álló adóantennáról sugározzák Magyarország, Vajdaság és Erdély irányába. Az alapítók szerint a Dráva Rádió jogilag nem kifogásolható módon előzte meg a frekvenciamoratórium feloldását. Egy holland hajórádió példáját követve „nemzetközi vizekre” eveztek, s a határon túlról kezdték meg műsoraik sugárzását a Baranya rádiótól - hajnali öt és délután négy óra között - bérelt URH-sávon. (Részleteket július 27-i, keddi számunkban olvashattak - a szerk.) Akkor szoptassunk! „Gyermekünk megszületése életünk legnagyobb csodája, mérhetetlen boldogsága. Szeretnénk, ha kiegyensúlyozottan és egészségesen fejlődne, szeretnénk megóvni őt minden veszélytől és betegségtől. A szoptatás az a csodaszer, mely minderre egyszerre képes” - olvasható az Anyatej Világnapja (augusztus 1.) alkalmából kiadott nyílt levélben, amelyet Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára és Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának igazgatója írt alá. A Magyar Védőnők Egyesületének elnöke, Bognárné Várfalvi Marianna elmondta: Az Anyatej Világnapja alkalmából nemcsak Budapesten tartottak rendezvényeket, hanem az egész országban. Magyarországon 4500 védőnő dolgozik, egyesületüknek 3500 tagja van. Napi feladatuknak tekintik az anyatejes táplálás népszerűsítését, mert az újszülött számára az a nedű a legjobb, legfontosabb. Túri vásár ’93 Fél évszázad után tegnap ismét megrendezték a múltban hagyományos, történelmi nevezetességű Túri Vásárt. A Túri Vásár '93 és Fesztivál elnevezésű programban volt kirakodó- és állatvásár, a belváros főterén pedig vállalatok, magánkereskedők, kisiparosok, népművészek, népi iparművészek, mézeskalácsosok, ötvösök, korongozó fazekasok, bőrdíszművesek és más szakmabeliek kínálták portékáikat. A Móricz Zsigmond könyvtár és a közösségi ház előtt egész napos gazdag folklórprogram szórakoztatta a sokaságot. A Hét Vezér és Hét Törzs Alapítvány tábora Második táborát nyitotta meg vasárnap a Tiszaföldvári Hét Vezér, illetve a Hét Törzs Alapítvány Szolnokon a Pálfy János szakközépiskolában. A táborban 140 határainkon túl élő középiskolás diák készül fel „A magyar nép története” című nagyszabású történelmi vetélkedőre, amelyet 1996, a Honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére rendeznek. Egy másik táborban csángó gyermekek háromhetes speciális szakmai programon vesznek részt: magyar nyelven tanulnak írni-olvasni. BÉKÉS MEGYEI KÖZÉLETI NAPILAP Szerkesztőság Aa kiadó: 5600 Békéscsaba, Alsó-Köröa sor 2. Telefon/fax: (66) 448-585 Hirdetésfelvétel: 442-596 Fülelős szerkesztő: Kőhalmi Endre Kiadó: BÉDÉKÁ Kft. Készült: a Denbindar Bt. Színes Lap- és Könyvnyomdájában, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Terjeszti: a Magyar Posta. A lap előfizethető a postai kézbesítőknél és a postahivatalokban. NAPI DÉLKELET A KÉPVISELŐK AZ ÚJSÁGBÓL TUDHATTÁK MEG... Kitörölték a piros-fehér-zöldet az eleki címerből Hosszas huzavona után ez év március 1-én megalkotta az eleki címerről szóló rendeletet a testület. Azt hihettük, hogy ezután már csak az ünnepélyes zászlóavatás, s az eleki címer sokszorosítása következik. Tévedtünk. Áprilisban Németországból Elekre érkezett Josef Schneider (a volt elekiek egyik markáns személyisége), s miután tanulmányozta a művet a polgármesteri hivatalban, kijelentette: nem tetszik neki, hogy a címerben szereplő sarlós boldogasszony olyan „kurvás” „ledér" (a ténylegesen használt kifejezés nem deríthető ki) - rövid a szoknyája és piros-fehérzöldbe van öltöztetve. Jobban megfelelne a hosszú, tiszta fehér ruha. Ez elég volt Szántó Istvánnak, Elek polgármesterének, hogy újrarajzoltassa az eleki címert. Mivel az eredeti rajzoló önkormányzati módosító rendelet hiányában nem volt erre hajlandó, újabb kivitelező után nézett. Július 13-án rövid újsághír közölte a nagyvilággal, hogy Eleken „Gerolshofen - az eleki németség származási helye - tanácsait megfogadva történelmi és heraldikai indíttatású módosításokat hajtanak végre a címeren.” Egy hétköznapi településen a képviselő-testület erre már felkapta volna a fejét. Nem így Eleken. E sorok írójának sokat kellett szaladgálnia, míg elérte, hogy egy képviselőnő legalább szóba hozza a július 26-i önkormányzati ülésen az ügyet. Ezen az ülésen Szántó István polgármester közölte, hogy már másnap nyomdai sokszorosításra kerül a módosított címer, valamint a falu zászlajára is kezdik felhímezni ugyanezt. Elmondta, hogy mivel lényegtelen a módosítás, s az önkormányzati rendelet nem tartalmazza a ruházat színleírását, ezért nem hozta a testület elé. Ezután a jegyző helyettese kijavította a falu első emberét, mondván, hogy bizony szóról szóra le van írva: piros mellény, fehér kötő, zöld szoknya a ruházat. Az ezt követő parázs vitában e sorok írója azt fejtegette, hogy mennyire sérti a nemzeti érzést, ha egy külföldi állampolgár óhajára kitörlik a nemzeti színeket az eleki címerből. Rapajkó Tibor, a címeralkotást kezdeményező történelemtanár viszont úgy vélte, hogy a volt eleki németek 46 éve tartó ragaszkodása szülőfalujukhoz becsülendő, s kívánságuk méltánylandó. Több képviselő előtt világosodott meg, hogy tényleg: egy szent öltözékének inkább fehérnek kellene lennie. Megjegyezhetjük, hogy márciusban, másfél évi előkészítést követően, általános ovációval fogadták el a címer eredeti változatát. Jellemzően előbb a képviselők nem érezték, hogy bármit is kellene tenniük ebben az ügyben. Végül a címermódosításhoz egy szavazással hozzáigazították a rendeletüket! Az egyetlen ellenszavazatot Békési Sándor adta le, az a véleménye: - Személy szerint nekem mindegy, hogy milyen színű ruhába van öltöztetve a sarlós boldogasszony, de elvből szavaztam a módosítás ellen. Ilyen módszerrel nem lehet rendeletet módosítani, hogy előbb újrarajtzoltatják, azután napirendre sem kerül, előterjesztés sincs, csak megszavaztatják utólag. Ezt bármikor megcsinálhatják ezután is velünk. Durst Ferencné, a pénzügyi-ellenőrző bizottság elnöke, aki szóba hozta az ülésen a címer ügyét, igennel szavazott: - Tetszett az új változat. De hogy újságból kell megtudjuk, hogy megváltoztatták a címerünket...! Szántó István semmibe veszi a testületet. Úgy tűnik, mindig előre eldöntik egyesek szűk körben a dolgokat, azután velünk megszavaztatják. Egyelőre még nem tudom, hogy milyen alapon fizette ki a polgármester a grafikust, hiszen az előző változat díjazását a testület szavazta meg annak idején. 1991 nyarán, amikor először lett bemutatva a címer, Szántó István azt kifogásolta rajta, hogy nincs benne jelkép az elmúlt negyven évből (ő 15 évig volt tanácselnök). Nos, ha már önkényesen megváltoztatta most az eleki címert, a sarlós boldogasszony másik kezébe nyugodtan rakathatott volna egy kalapácsot. Hűen fejezte volna ki a mai eleki állapotokat is. Gál István: Elek A címer - színek nélkül