Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1996-07-01 / 150. szám

1996. július 1. Mától száz forint a kenyér Somogyban Hétfőtől átlagosan 35-40 szá­zalékkal emelte termékeinek - elsősorban a különböző fajta ke­nyereinek - árát a kaposvári szék­helyű Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Rt. Az áremelés következtében - a forgalmi adót és a kiskereske­delmi árrést is beleszámítva - egyes termékek ára elérte vagy már meg is haladja a 100 forin­tot. Vincze Károly vezérigazgató elmondta, hogy már korábban indokolt lett volna az áremelés, hiszen az elmúlt kilenc hónap­ban csupán az energiahordozók ára több mint 50 százalékkal emel­kedett, s az alapanyagárak is je­lentősen nőttek. A döntéssel azért vártak mostanáig, mert abban reménykedtek, hogy olcsó, de jó minőségű termékeikkel tovább erősíthetik piaci pozícióikat. A stratégia nem vált be, a közel száz kis sütőüzem túlnyomó több­sége a társasághoz igazította árait. A NAPI Gazdaság informáci­ói szerint az áremelés után ugyanez a helyzet, hiszen több mint félszáz sütőüzem tulajdonosa máris je­lezte, hogy július elsejétől ők is árat emelnek, méghozzá az rt. által bejelentett mértékben. K. Zs. GKI-ELŐREJELZÉS Jövőre 10 százalékkal nőhetnek a beruházások A magyar gazdaságban tavaly bevezetett korlátozó intéz­kedések hatásai áthúzódnak az idei év első félévére is, így a tavalyi 5-6 százalékos fogyasztói keresletcsökke­nés idén további 3 százalékkal esik vissza - mondta Vér­tes, András, a Gazdaságkutató Rt. (GKI) vezérigazgatója az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ülésén. Idén az infláció 24-25 száza­lékos lesz, de mértéke függ az év végi energiaár-emelésektől is. A nettó átlagkeresetek az üzleti szférában az első félévben 16 szá­zalékkal, a második félévben 19 százalékkal emelkednek, így át­lagosan 17-18 százalékos lesz a növekedésük. A reálbérek viszont 5-6 százalékkal csökkennek. A GKI felmérése szerint az üzleti bizalmi index - amely az ipari és kereskedelmi vállalatok fel­méréseiből készült - ugyan tavalytól enyhe javulást muta­tott, de az elmúlt két hónapban - főleg a kereskedelmi cégek me­gítélése - már romlott. A lakos­sági fogyasztói bizalmi index kis­mértékű javulást mutat, de még így is Magyarországon a legki­sebb ez a mutató Európában. Az építőiparral kapcsolatban Vértes elmondta: a vállalatok­nál jelentkező output árak 23 százalékkal, az input árak 20 szá­zalékkal emelkedtek a gazdaság­kutató felmérései szerint. A tár­saságok ugyan enyhe - 4 száza­lékos - termelésemelkedést vár­nak, de figyelembe véve az év eleji 30 százalékos csökkenést, átlagosan a stagnálást tartják a felmérések alapján elérhetőnek. Az építőiparban érdekelt cégek létszámbővítést jeleztek az elmúlt hónapokban, ami viszont a nyári szezonnal magyarázható Vértes szerint. Jövőre átlagosan 10 százalék­kal nőnek majd a beruházások a gazdaságkutató adatai szerint, ami az építőiparban is körübelül ilyen arányban fog megmutat­kozni. D. B. Sok a „kivételes” közbeszerzés Eddig 1065 közbeszerzési el­járás indult az új törvény sze­rint. Ebből 795 a nyílt, és vi­szonylag magas, 168 a tárgyalá­sos eljárások száma. A parlament múlt év május végén fogadta el a közbeszerzé­sekről szóló törvényt, amelyet 1995. november 1. óta kell al­kalmazni. Mint Balogh József, a Közbeszerzések Tanácsa titkár­ságának jogtanácsosa a NAPI Gazdaságnak elmondta, június 18-ig 1065 közbeszerzési eljárás indult. Ebből a nyílt eljárások száma 795-öt tett ki. A nyílt el­járásokból 722 előminősítés nél­küli eljárás volt, további 73 eset­ben viszont előminősítés előzte meg az ajánlatkérést. Az előmi­nősítési eljárásra akkor kerülhet sor, ha az ajánlatkérő a teljesí­tésre - pénzügyi, gazdasági és mű­szaki szempontból - alkalmas aján­lattevőket akarja az eljárás kö­vetkező szakaszában versenyez­tetni. Építési beruházás esetén, ha annak értéke meghaladja a 200 millió forintot, az előminő­sítés kötelező. A tárgyalásos eljárások száma 168 volt. Ilyen eljárást egyebek mellett akkor lehet kiírni, ha spe­ciális műszaki, technikai köve­telményeknek kell megfelelni, elő­re nem látható okból a rendkí­vüli sürgősség miatt a nyílt vagy meghívásos eljárásra előírt ha­táridők nem tarthatók, vagy a beszerzés kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn. A 168 tárgyalásos eljárásból hirdetmény nélkül folytattak le 152-t, de kö­zülük több esetben döntőbizott­sági eljárás indult, és elmarasz­talás is született. A meghívásos eljárások szá­ma 33 volt. Gyorsított eljárásra 69 esetben került sor. Ez csak a meghívásos és tárgyalásos eljá­rás esetén alkalmazható, ha a rendkívüli sürgősség indokolja. Ekkor az ajálattételi határidő le­galább 15 nap, a normál 40 na­pos határidővel szemben. (Építési beruházásra a gyorsított eljárást nem lehet alkalmazni.) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke a Közbeszerzési Értesítő 23. számában tette közzé azt a tájékoztatót, amely az elkülöní­tett állami pénzalapokkal szem­beni tartozásokról szóló igazolá­si eljárásról ad eligazítást. N. G. Újból az állam irányítja az egészségügyet? (Folytatás a 1. oldalról) Térítési díjat kellene fizetni viszont, ha az orvosi beutalástól eltérő helyen vagy egyágyas szo­bában szeretne feküdni a páci­ens. A szakminisztérium ugya­nakkor továbbra sem ért egyet azzal a pénzügyminisztériumi ja­vaslattal, hogy minden egyes egé­szségügyi ellátás után kelljen va­lamilyen mértékű hozzájárulást fizetni. Simsa Péter, az egészségbizto­sító alelnöke annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ha az egészségügy ismét állami irá­nyítás alá kerül, azzal megint a lobbyérdekek érvényesülnek, és tovább erősödik az egészségügy torz struktúrája. Az egészségü­gyi adó bevezetését az alelnök szintén helytelen lépésnek tar­taná, mint mondta: egy újabb adót az emberek épp úgy nem fizetnének be, mint ahogyan a járulékokat sem. MAGYAR GAZDASÁG Elavult vasúthálózat, fejlesztésre szoruló úthálózat Csak a repülőtereken érezhető egyértelmű javulás Még jelentős beruházások szükségesek a vasúti jár­mű­állomány korszerűsítésé­hez - szögezi le a KHVM által készített jelentés. Bár az elmúlt öt évben mintegy 100 új személykocsit, közel 40 mozdonyt és két motor­vonatot szereztek be, a to­vábbi modernizálás elenged­hetetlen. A mozdonyok közel 40 száza­léka 20-30 éves, több mint 40 százalékának átlagos életkora pe­dig 10-20 esztendő. A 10 éves­nél fiatalabbak aránya nem éri el a 10 százalékot, és a fennma­radók 30 évesnél is öregebbek. Ez az arány a személy- és teher­vagonok esetében még rosszabb. A vasúti pályák is javításra szo­rulnak: a hálózat harmadán az engedélyezett terhelés alacsony, ami gátolja a teherszállítási ka­pacitások teljes kihasználását. A közforgalmú vasúti pályá­nak megközelítően 30 százaléka több, mint 30 éves, s emiatt ide­iglenes és állandó sebességkor­látozások rontják a vasút ver­senyképességét. Az engedélyezett sebesség minimális, vagyis a vas­útvonalak mindössze 36 száza­lékán haladhatnak a szerelvények 100-120 kilométeres óránkénti sebességgel. A személyszállító vo­natok átlagos utazási sebessége az elmúlt tíz évben alig válto­zott, nem éri el óránként az 50 kilométert sem. A tehervonatok átlagos sebessége viszont az utóbbi tíz évben 30 százalékkal nőtt. A magyarországi autópályák is fejlesztésre szorulnak. A teljes út­hálózat 158 ezer kilométer, eb­ből 293 kilométer az autópályák és 85 kilométer az autóutak hossza. A fő­utak 25 százaléka lakott területen halad át, így az egyik fő feladat a városokat el­kerülő utak építése. A környezetkímélő kombinált fuvarozás fejlesztését indokolja, hogy Magyarország területén az utóbbi öt évben rendkívüli mó­don megnőtt a nemzetközi köz­úti fuvarozás és a tranzitforga­lom. Az áthaladó külföldi ka­mionok száma 1994-ben már meg­közelítette a 800 ezret. A bein­dított kamionszállító vonatok, a RoLa-szerelvények 1992-ben még 16 ezer 180 tehergépjárművet, 1995-ben pedig már 56 ezer 930 tehergépkocsit szállítottak. A leg­nagyobb forgalmat a Sopron-Wels útvonalon regisztrálták. Az elmúlt években a belvízi hajózásban mind a személyszál­lítás, mind pedig az áruszállítás visszaesett. A drasztikus hanyat­láshoz nagymértékben hozzájá­rult a délszláv háború is. Míg 1990-ben még közel 11 ezer tonna árut szállítottak vízen, 1994-ben már alig 5 ezer tonnát. Az uta­sok száma ugyanezen időszak alatt alig változott, éves szinten 2,5 millió körül mozgott. Több mint 60 százalékkal nőtt viszont a vizsgált időszakban a Ferihegyi repülőtér utasforgalma. A központi lépések gyorsítják az áremelkedést (Folytatás a 1. oldalról) A termelői ár emelkedésének jelentős felgyorsulása azzal is össze­függhet, hogy a forint reálérté­kének tavaly bekövetkezett le­értékelődése már nem a külke­reskedelembe bekerülő kompe­titív termékek terhére alakítot­ta az árarányokat. A szerzők szerint a tavalyi - csaknem 30 százalékos - áremel­kedést sem a fiskális, sem pedig a monetáris politikával nem le­het magyarázni, de még a bérek alakulásával sem. A belföldi pénz­­mennyiség az inflációnál jóval kisebb mértékben emelkedett, a fiskális politika erősen korláto­zó jellegű volt, a reáljövedelmek csökkentek, az egységnyi bérkölt­ségek növekedése jóval az inf­láció üteme alatt maradt. A ta­nulmány megállapítása szerint ezek a tényezők külön-külön és együt­tesen sem okozhattak ekkora mér­tékű árnövekedést, ezért az inf­láció gyorsulását döntően a kor­mányzati lépéseknek, illetve az előbbiekkel összefüggő inflációs várakozásoknak tulajdonítják. A forint éves szinten mintegy 30 százalékos leértékelődése, a 8 százalékos vámpótlék beveze­tése és az energiaárak emelése mellett a belföldi piac szekezete, a nagy termelők, illetve forgal­mazók egyeduralkodó - vagy leg­alábbis oligopol - helyzete, pia­ci dominanciája ugyancsak hoz­zájárulhatott az inflációs vára­kozások erősödéséhez, az áremel­kedés gyorsulásához. A pénzromlás mértékét meghatározó tényezők közül az árfolyam alakulása alap­vetően az inflációs várakozások alakításában játszik szerepet. Te­hát nem annyira a csúszó árfo­lyam kiszámíthatósága, hanem a bejelentett leértékelési mérték fenntarthatósága a fontos. A kormányzat részéről főként fiskális politika formájában meg­jelenő gazdaságpolitika megbíz­hatóságát - a szerzők szerint - megkérdőjelezi, hogy az infláció egyszerre jelent pótlólagos ter­het az államháztartásnak és szolgál eszközül az elsődleges, tehát a kamatfizetéseken túli költségvetési kiadások reálértékének csökken­téséhez. Ez pedig jól szolgálja a belső fogyasztás visszafogására irá­nyuló állami törekvéseket. A ta­nulmány szerint az infláció meg­fékezésének jelszava, illetve az erre irányuló kormányzati törek­vések komolysága legalábbis meg­kérdőjelezhető. M. Cs. Az eredményes vagyongazdálkodáshoz nem elég 11 milliárd Kétmilliárdos vagyonveszteség az OEP-nél? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vagyongazdál­kodását vizsgáló parlamenti bizottság által a múlt héten elfogadott jelentés csak a tb vagyongazdálkodásának jo­gi hátterével foglalkozott - mondta a NAPI Gazdaságnak Kiss József szocialista képviselő, a bizottság tagja, így a bizottság nem fogadta el azt a jelentést sem, amely szerint az OEP 11 milliárdos vagyonából eddig 2 milliár­­dot vesztett volna. Az OEP vagyonveszteségével kapcsolatban a sajtóban megje­lent 11 milliárd forintos vagyon, illetve annak 2 milliárd forintos értékvesztése nem vehető komo­lyan, miután nem lehet tudni, hogy könyv szerinti értékről vagy piaci értékről, illetve az ÁPV Rt.-től való átvételkor megálla­pított átvételi értékről van-e szó - mondta el a NAPI Gazdaság­nak Kiss József. A bizottság ál­tal tárgyalt jelentés nem mutat­ta be a vagyon összetételét sem, holott jó lenne tudni, hogy eb­ből az értékből mennyit képvi­selnek például a Postabank vagy az OTP papírjai, s mennyit a felszámolás alatt álló vállatok­­tól könyv szerinti értéken átvett vagyonelemek. Kiss József sze­rint annyi mindenképpen meg­állapítható, hogy a tb-nek át­adott vagyon nem a funkciója szerint működik, mert nincs re­álhozama, amiből például az alap adott évi veszteségeit finanszí­rozni lehetne. Jó példa erre az is, hogy az OEP lemondott a Pos­tabankban levő tulajdonrésze utáni osztalékról. Ezt cáfolta Simsa Péter, az OEP elnöke, aki szerint szó sincs lemondásról, az osztalékot az alaptőke emelésé­re váltották át. A képviselő azon­ban állítja: erre nem nyújt meg­felelő magyarázatot a jelentés azon megállapítása, amely szerint csak ennél jóval nagyobb vagyontö­meggel - azaz mondjuk a tör­vény szerint átadandó 300 mil­­liárddal - lehetne eredményes gazdálkodást folytatni. Információink szerint a jelentést az a Vörös Péter készítette, aki korábban Nagy Sándor szakértő­jeként került a bizottságba. M. D. A jövő évi költségvetés irányelvei (Folytatás a 1. oldalról) A bevételi oldalon alapvető gond, hogy a magas adó- és já­rulékszintek ellenére a bevételi összeg alacsonyabb annál, ami a gazdaságban ténylegesen kép­ződő jövedelmek mellett indo­kolt lenne. Az adó- és járulék­elkerülés legális és illegális módjai miatt az államháztartás bevéte­lei gyorsan csökkenő tendenci­át mutatnak a GDP-hez képest. Ezért a jövő évi költségvetés össze­állításánál a követendő cél az arányos közteherviselés megva­lósítása. Emellett úgy kell stabi­lizálni az államháztartás bevé­teleit, hogy az együtt járjon az adóterhek relatív csökkenésével. A költségvetés összeállítói az­zal számolnak, hogy jövőre a GDP 2-3 százalékkal nő. A lakossági fogyasztás az ez évi szinten ma­rad, a közösségi fogyasztás viszont 10 százalékkal csökken, miköz­ben a beruházások 10-12 száza­lékos növekedése várható. A fo­gyasztói árak növekedését 17-19 százalékban prognosztizálja a kor­mányzat. Az egy főre jutó reál­bér és reáljövedelem az ez évi szinten maradna. Az irányelvek szerint a központi költségvetési szervek körében 1997-ben a fel­sőoktatás, a kutatás és a köz­­biztonság fejlesztése, a feketegaz­daság visszaszorítása szerepel a kiemelt célok között. A felső­­oktatás anyagi ellátását a meg­határozott jogcímeken kapott költségvetési támogatással és más forrásokkal indokolt javítani. Meg kell kezdeni a kutatási és fej­lesztési ráfordítások GDP-hez mért arányának javítását is. LAPSZÉL ♦ A VIHAR SÚJTOTTA TELE­PÜLÉSEK a pontos káradat be­érkezése után számíthatnak a kormány segélyére, amelyet a tartalékalapok terhére fizetnek ki - mondta Lotz Károly köz­lekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a tornádó sújtotta Sár­melléken. Ezt követően felavatta a 36,6 millió forintos költség­gel épült, Szentgyörgyvár- Alsópáhok közötti összekötő utat. A beruházás révén 22 ki­lométerről 3,5 kilométerre rövi­dült a két falu közötti távolság. ♦ ÚJ VEGYESÁRUPIAC NYÍLT VASÁRNAP BUDA­PESTEN, a Gubacsi úton. Az egy év alatt 150 millió forintért felépített 9 ezer négyzetméte­res piacon 360 kereskedő áru­­­­síthatja portékáját. A piacon szi­gorúan ellenőrzött körülmények között, az európai normáknak megfelelő, biztonságos árusítás folyik. A piacon belül parkolót is kialakítottak mind a kereske­dők, mind a vevők számára. ♦ ORSZÁGOS DEMONSTRÁ­CIÓT SZERVEZ OKTÓBER 5-ÉRE a parlament elé a Ma­gyar Demokrata Fórum, tilta­kozásul az önkormányzatok el­lehetetlenülése miatt. Az Or­szággyűlés ugyanis októberben tárgyalja az 1997. évi költség­­vetést, és az MDF így akarja felhívni a képviselők figyelmét az egyre nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokra, kiste­lepülésekre.­­ A BUDAPESTI MENTŐ­­ÁLLOMÁSOK SZÁMA 13-RA CSÖKKENT, mivel vasárnap bezárták a VIIl. kerületi Delej utcai mentőállomást. A MÁVAG-kolónia területén lévő rossz állagú ingatlan fenntar­tási költségei rendkívül maga­sak, és a tulajdonváltás után immár bérleti díjat kellene fi­zetnie az Országos Mentőszol­gálatnak a korábban ingyene­sen használt helyiségekért. Az állomás megszüntetése okoz­hat néhány perces késedelmet a környék lakóinak ellátásában, de a mentés biztonsága nem került veszélybe. - A PÁLYAKEZDŐK ELHE­LYEZKEDÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAMRA az idén 4 mil­liárd forint áll rendelkezésre, amely 60-85 ezer fiatal szá­mára teszi lehetővé, hogy be­kapcsolódjon az új munkahely­­kereső és munkát támogató rendszerbe - mondta Kiss Péter munkaügyi miniszter szomba­ton, Balatonbogláron. A kor­mány rendelete értelmében megszűnik a pályakezdők mun­kanélküli segélye, helyette a Munkaerő-piaci Alap a tapasz­­talatszerző foglalkoztatást tá­mogatja. A 100 milliárd forin­tos alap felosztását a kormány fokozatosan szeretné megvál­toztatni, mert a pénz nagyob­bik részét, 60 milliárd forintot ma még segélyekre fordítják. ♦ AZ ORSZÁG LEGÉSZA­KIBB MEGYÉJÉBEN, BOR­­SOD-ABAÚJ-ZEMPLÉNBEN is Péter-Pál napján kezdődött meg az aratás. Mezőkövesd hatá­rában vágtak bele elsőként a kombájnok a búzába: a Matyó Tsz. 44 hektáros őszi búzatáb­láján arattak. A mezőkövesdi kombájnokra 2800 hektár bú­za és 300 hektár árpa beta­karítása vár. A szakemberek a termést jó közepesnek mond­ják, hektáronként 4,5-5 tonnányi búzaterméssel számolnak. ♦ MÁTÓL MÁR NEM SZÁMÍT TÖRVÉNYES FIZETŐESZ­KÖZNEK Magyarországon az 50 forintos bankjegy, miután az MNB június 30-ával kivon­ta a papírpénzt a forgalomból. Az MNB, a Magyar Posta és a jelentősebb kereskedelmi ban­kok év végéig elfogadják az 50 forintos bankjegyet.

Next