Napi Gazdaság, 1997. augusztus (7. évfolyam, 177-201. szám)

1997-08-01 / 177. szám

­ JELENTŐSEN DRÁGUL­NAK A SZLOVÁKIAI SZOL­GÁLTATÁSOK augusztus 1-jétől. Az áramdíjak 10 szá­zalékkal, a távfűtési díjak 33 százalékkal nőnek, a vasúti sze­mélyszállítás 12 százalékkal ke­rül többe, emelkednek a víz- és csatornadíjak, továbbá át­lagosan 0,5 koronával lesznek magasabbak az üzemanyag­­árak.­­ CSEHORSZÁGBAN EME­LIK A VASÚTI MENETJE­GYEK ÁRÁT, az átlagosan 33 százalékos emelés - ezen belül differenciálnak majd a rövid uta­zások rovására - szeptember 1-jétől lép hatályba. A közle­kedési illetve a pénzügyminisz­térium közötti megállapodás alapján meghirdetett intézke­dés csupán ahhoz elég, hogy ne nőjön tovább a cseh vasu­tak vesztesége. Prága az idén 5 milliárd korona szubvenció­val járul hozzá a vasutak fi­nanszírozásához. 4 EGYMILLÁRD DOLLÁR FÖLÖTTI HIÁNYT MUTAT JUGOSZLÁVIA KÜLKERES­KEDELMÉNEK első félévi mér­lege. A belgrádi gazdasági ka­mara adatai szerint 1997 első hat hónapja alatt 1,028 milli­árd dollárra rúgott az ország kivitele, míg a bevitel értéke 2,112 milliárd dollár volt. Ezek az adatok 28,5, illetve 21,7 szá­zalékos növekedést jeleznek a múlt év azonos időszakához képest, ám 63,7, illetve 54,8 százalékkal maradnak el az utol­só békeév, 1990 első hat hó­napjának arányosított adatai­­tól.­­ MÁR MEG IS SZAVAZTA A WASHINGTONI TÖRVÉNY­­HOZÁS a kiegyenlített költség­­vetésről szóló átfogó törvény­­javaslatot, s a hozzá kapcso­lódó adócsökkentési csomagot a néhány nappal korábban lét­rejött kétpárti megállapodásnak megfelelően. A képviselőház (helyi idő szeint) szerdán, a sze­nátus csütörtökön fogadta el a korszakosnak minősített tör­vénycsomagot. Mindkét házban látványos többség szavazott igennel. A BONN A KFW KÖZBEIK­TATÁSÁVAL ÉRTÉKESÍTI A LUFTHANSA légitársaság még közvetlen állami tulajdonban lé­vő részvénycsomagját. Az őszre ígért, várhatóan 5 milliárd márka bevétellel járó ügylet során a KfW - a német kormány fej­lesztési ügynöksége - piacra dobja saját 1,77 százaléknyi Lufthansa-részesedését is.­­ MEGSZŰNT A VOLVO-RE­­NAULT KERESZTTULAJ­DONLÁS, a svéd autógyártó - meghazudtolva saját előze­tes cáfolatait - rajtaütésszerűen eladta teljes 11,38 százalékos Renault-részesedését 740 millió dollárért a Union Bank of Switzerlandnak, amely várha­tóan továbbadja majd a papí­rokat több befektetőnek. A Re­­nault-nak az évekkel ezelőtt kút­ba esett fúziós tervek marad­ványaként még 3 százalékos Volvo-részesedése van, fran­cia tájékoztatás szerint ennek értékesítésére is sor kerül a „megfelelő időpontban”. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek, Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32.­­ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt. az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG Jól vizsgázik a valutatanács Bulgáriában A valutatanács működésének első hónapja alatt viszony­lagos stabilitást teremtett a bolgár pénzügyi rendszer­ben, élénkülést a bankszektorban, miközben a gazdaság abból is profitált, hogy a német márka, amelyhez az új rendszerben a leva árfolyamát kötötték, az utóbbi időben gyengélkedik a dollárhoz képest. Mint ismert, a kötött árfolyam­rendszert a Nemzetközi Valuta­alappal történt megegyezés ér­telmében vezették be azt köve­tően, hogy a bolgár nemzeti va­luta a télen kirobbant politikai és gazdasági válság következté­ben szabadesésbe kezdett. Az új rendszer lényege, hogy a forga­lomban lévő leva mennyisége nem haladhatja meg az ország valutatartékainak értékét. A me­gállapodás értelmében a honi fi­zetőeszközt 1000 levás kurzuson kötötték a márkához. A német valutát egyébként a valutatanács bevezetése óta 994-996 leva kö­zött jegyzik a valutapiacokon, mi­vel a valutakínálat egyelőre meg­haladja a keresletet. A Világbank helyi képviselő­je nagyfokú elégedettségét­ fejezte ki az eddig elért eredményekkel kapcsolatban, hangoztatva, hogy senki sem várta volna az inflá­ció ilyen gyors és nagymérvű csök­kenését. Noha az intézmény jú­lius elsején kezdte meg műkö­dését, a felfokozott várakozások eredményeként már júniusban 0,8 százalékra csökkent a pénzrom­lás havi üteme a februári 243 százalékról. Alberto Musalem sze­rint a befektetők is pozitívan re­agáltak. Egy gazdaságkutató in­tézet vezérigazgatója viszont azt emelte ki, hogy az exportra ter­melő ágazatok is érzik a kedve­ző hatást, elsősorban azok a szovjet utódállamok és a közel-keleti or­szágokkal üzletelő cégek, ame­lyek márkában tartják nyilván szállításaik értékét. Árnyoldala a márka gyengeségének viszont, hogy nő a dollárban számolt be­vitel aránya az összimportban - jelenleg 35 százalék -, s drágul a belföldi adósság is, mivel en­nek egy részét dollárban­ jegy­zett állampapírok testesítik meg. A múlt év kiadós bankcsődjei után most már jelei mutatkoz­nak a pénzügyi szektor­ stabilizá­­ciójának is, mivel a valutatanács szigorú előírásai értelmében a jegy­banknak tilos hiteleket folyósí­tania a kereskedelmi pénzintéze­teknek a szisztematikus kocká­zati­ eseteket kivéve. A bankok részéről - 1991 óta először - haj­landóság mutatkozik lakossági köl­csönök folyósítására is. A taka­rékpénztár például még a múlt héten bejelentette, hogy 9,5 szá­zalékos kamatra kész hiteleket nyúj­tani; a hivatalos jegybanki ka­mat 5,42 százalék. (Reuter) Lelassult az amerikai gazdaság növekedése a második negyedévben Az első negyedéves növe­kedési ütem kevesebb mint felét tudta csak produkálni a második negyedévben az amerikai gazdaság, mivel a magánfogyasztás drasztiku­san csökkent a tavasszal - derül ki a washingtoni ke­reskedelmi minisztérium teg­nap kiadott közleményéből. A bruttó hazai termék (GDP) az április-júniusi időszakban éves szintre vetítve 2,2 százalékkal nőtt, míg az első évnegyedben 4,9 szá­­zalékos volt a bővülés, igaz, ez is elmaradt a korábbi 5,­9 száza­lékos prognózistól. Az árak a má­sodik negyedévben olyan kis mér­tékben emelkedtek, amire több mint harminc éve nem volt pél­da, azaz gyakorlatilag nem volt infláció. Ez, valamint a növeke­dés lelassulása valószínűvé teszi, hogy a jegybank szerepét betöl­tő Federal Reserve nem fog ka­matot emelni. A Fed egyébként legutóbb márciusban emelt ka­matot. Ami a GDP növekedési üte­mének második negyedéves mér­séklődése mögött álló magánfo­gyasztás az első negyedévi, egy évre kivetített 61,7 milliárd dol­lárról az április-júniusi periódus­ban meredeken, éves szinten 9,8 milliárd dollárra csökkent. E szám­adatok egyébként azért megha­tározóak, mert a­ fogyasztási cik­kekre és lakossági szolgáltatásokra költött pénz a nemzetgazdasági tevékenység kétharmadát adja. Ugyanakkor a vállalatok a má­sodik negyedévben - szintén éves szinten - 66,8 milliárd dollár ér­tékű áruval növelték raktárkész­letüket, az első negyedévben re­gisztrált 63,7 milliárd dollárral szemben. (Reuter) Megállapodott Kievel az IMF (Folytatás az 1. oldalról) A kievi kormány az idén már többször elhalasztotta a nemzet­közi pénzpiaci megmérettetést, mivel az IMF-fel kötött egyez­ség híján kedvezőtlen hitelmi­nősítést kaptak volna az ukrán állampapírok. A nemzetközi hitelek célja el­sősorban a gazdasági szerkezet­­váltás elősegítése, ez azonban von­tatottan halad. A villamosener­­gia-iparban például egyelőre holt­pontra jutott, mivel a kormány­zat bizonytalan időre elhalasztotta az áram árának fölemelését a ter­melési költségeket 100 százalékban fedező szintre, jelenleg az ukrán fogyasztók csak az előállítási költ­ségek 80 százalékát fizetik. A Vi­lágbank az áram nagybani pia­cának megteremtéséhez biztosí­tott eddig az erőműveknek hi­telt, de ennek folyósítását most leállította, mert a mesterségesen alacsony árak és a díjbeszedés ugyancsak alacsony hatékonysága amiatt szakértői szerint nem ala­kulhatnak ki piaci viszonyok. Olekszij Sebersztov energetikai mi­niszter ma tárgyal a Világbank képviselőivel a hitel további fo­lyósításáról. Az ukrán kormány illetékesei azonban kénytelenek voltak elismerni, hogy eddig a tíz hitelfeltételből csupán három­nak tettek eleget. (MTI, AP-DJ) Soros besegített az orosz költségvetésbe Soros György ebben az évben többször kisegítette hitellel az orosz kormányt a hiányzó költségvetési pénzek pótlására, elsősorban az eurokötvény-kibocsátások közötti időszakban - jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Vlagyimir Potanyin egykori első miniszterelnök-helyettes, aki jelenleg a harmadik legnagyobb orosz pénzintézet, az Oneximbank elnöke. Az orosz bankelnök szavaiból nem derült ki, hogy a hiteleket Soros vagy az általa létrehozott alapok nyújtották, amelyek oroszországi tevékenységét ez év márciusáig, Nyemcov és Csubajsz első miniszterelnök-helyettesi kinevezéséig, az alapító sokszor kifogásolta. Moszkva tavaly novemberben 1 milliárd dollár, idén márciusban 2 milliárd márka, júniusban pedig 2 milliárd dollár értékű eurokötvényt helyezett el a nemzetközi pénzpiacokon. (Reuter) Szlovénia stabilitását félti a jegybankelnök Nincs megelégedve a ljubljanai kormány által a napokban elfo­­­gadott költségvetési tervezettel France Arhar, a szlovén jegybank kormányzója. Mint a Delo című napilapnak adott interjújában ki­fejtette, visszalépést jelent az Eu­rópai Unióhoz való mihamarabbi csatlakozás folyamatában, hogy a kabinet ebben az évben defi­cittel számol az előző években megvalósított kiegyensúlyozott bü­dzsével szemben. Mint arról beszámoltunk (NAPI Gazdaság, 1997. július 30., 2. ol­dal) , a kormány költségvetési ter­vezete értelmében a kiadások a tavalyi 597,5 milliárd tolárról (1 dollár/ 168,5 tolár) idén 737,9 milliárd tolárra nőnek, és 27,9 milliárd tolar deficit keletkezik, szemben a tavalyi 16,3 milliárd toláros többlettel. Arhar rámu­tatott: az elmúlt öt évben a költ­ségvetés stabilizáló szerepet játszott a gazdaságban. Egy olyan kis­írt, rásgazdaság esetében, mint an '(■, szlovén, a passzívum azz­a. következménnyel jár, hogy megrendül a külföld bizalma az ország iránt. A jegybank kormányzója egyút­tal felszólította a kormányt: kezdje meg a nyugdíjrendszer átalakí­tását a költségek csökkentése ér­dekében. Jelenleg kizárólag az ál­lam által működtetett felosztó-ki­­rovó rendszer létezik, és ez mind súlyosabb terheket ró az állami költségvetésre. (Reuter) 1997. augusztus 1. Lengyelország: a piacok baloldali győzelmet preferálnak A szeptemberi lengyelországi választások nyomán a je­lenlegi kormánykoalíció vezető pártjának győzelme lenne a legkívánatosabb a piacok számára - derül ki a Reuter hírügynökség körkérdéséből. A hajdani kommunista párt utódpártjának tekintett Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) ugyanis 1993-as hatalomra ke­rülése óta jól vizsgázott az üzle­ti világ szemében a privatizáció levezénylése, a közvetlen külföldi befektetések iránti fogadókész­ség, továbbá a költségvetési hi­ány kordában tartása terén, míg a fő vetélytárs, a jobboldali pár­tokat tömörítő Szolidaritás Vá­lasztási Szövetség (AWS) az ál­szerepel, azzal az eltéréssel, hogy szerencsés volna az SLD további térnyerése a szeszélyesnek s ese­tenként visszahúzó erőnek te­kin­­tett Parasztpárttal (PSL) szemben. Az AWS - amelynek kormány­ra jutása az utóbbi hetekben vált valódi lehetőséggé, azt követő­en, hogy a jelenlegi vezetést ke­mény bírálatok érték a súlyos ár­vízhelyzet kezelése miatt - azért nyugtalanítja a nyugati szakér­tőket, mert a tagságát alkotó mint­ Törvény a vagyonbevallásról A jövő évtől már egységes jogi keretbe foglalt adótörvények lesznek hatályban Lengyelországban, és a módosabb, 500 ezer zlotyt (140 ezer dollárt) meghaladó értékű vagyonnal rendelkező állampolgároknak a szejm csütörtöki határozata értelmében 1998-tól kezdve évente vagyonbevallást kell tenniük. Mindezt még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, s az államfői ellenjegyzést követően léphet életbe az új szabályozás. Az európai uniós tagsághoz nélkülözhetetlennek tartott standardizálás konkrét adómértékekről nem rendelkezik, csak a már meglévő adótörvények egységes jogi alapját teremti meg azzal a fő céllal, hogy megszűnjenek a joghézagok és visszaszoruljon az adózás alóli kibúvás. A változtatások bírálói - ellenzéki pártok, üzleti érdekképviseleti szervezetek - szerint az állam ezzel tovább növeli hatalmát polgárai felett, ráadásul nincsenek kellő biztosítékok beépítve a vagyonbevallásokkal való visszaélések ellen. (Reuter) talánosságok szintjén a jelenlegi gazdaságpolitika folytatását ígé­ri, ám konkrét megnyilvánulá­sai nem igazán tekinthetők pi­acbarátnak. A Merrill Lynch, a Societe Generale, az ABN Amro, a Lehman Brothers Londonban megkérdezett Lengyelország­ sza­­kértői nagyjából egy véleményen vannak abban, hogy várhatóan egyik nagy párttömörülés sem jut majd abszolút többséghez, így a következő ciklusban is valami­lyen koalíció irányítja majd az országot. Csupán a gazdasági men­talitást tekintve a legideálisabb házasság az lenne, ha az SLD összeállna a liberális értelmiségi pártnak számító Szabadság Uni­óval (UW), amelynek élén a rend­szerváltást követő lengyelorszá­gi reformok atyja, Leszek Balczerowicz áll. Az együttműkö­désnek azonban nem sok az esélye, mert az UW keményen bírálja az SLD „utódpártiságát”. A kívánságlistán a sorban a jelenlegi koalíció fennmaradása egy 30 párt és pártocska igen eltérő nézeteket képvisel. A szövetség több ellenséges nyilatkozatot tett a külföldi befektetőkkel szem­ben, s szakszervezeti háttere - az AWS élén a Szolidaritás szak­­szervezet vezére, Marian Krzaklewski áll - nem ígér haté­kony fellépést a bérkiáramlás meg­fékezése ügyében, márpedig ez lesz a következő kormány egyik fő teendője. A megkérdezettek a leg­rosszabbnak azt tartják, ha az AWS és a PSL kapna megbízást közös kormányalakításra, de az sem lenne megnyugtató számukra, ha a kialakuló parlamenti ará­nyok nem tennék lehetővé erős kormánykoalíció felállítását. Kü­lönösen tartanak attól, hogy olyan politikai alakulatok kerülhetnek a mérleg nyelvét elmozdító po­zícióba - ilyen például a megle­pően nagy támogatottságú nyug­díjasok pártja -, amelyek azu­tán elsősorban koalíciós partne­reik állandó zsarolásával lenné­nek elfoglalva. Nincs döntés a német adóreformról (Folytatás az 1. oldalról) A német bankszövetség, a gyár­iparosok szövetsége és a média egyaránt csalódottan vette tu­domásul az „évszázad adóreform­jának" kútba esését, rámutatva, hogy a politikusok ismét önös és kicsinyes érdekeik szerint cse­lekedtek, nem törődve azzal, hogy az ország gazdaságát komolyan veszélyezteti a kialakult helyzet. Különösen nagy a kontraszt az amerikai fejleményekkel szemben - hívják fel a figyelmet a was­hingtoni demokrata párti kor­mányzat ugyanis meg tudott ál­lapodni a republikánusok uralta törvényhozással a korszakosnak nevezett adócsökkentési program­ról. A KoM-kormány azonban nem adja fel: Theo Waigel pénzügy­­miniszter máris bejelentette, hogy folytatják a küzdelmet, s ismét a törvényhozás elé viszik az ügyet. A várható menetrend szerint a jövő hét elején a Bundestag rend­kívüli ülést tart, ahol újra elfo­gadják majd a reformcsomagot, hogy azután a Bundesrag szep­temberben ismét elutasíthassa a tervezetet. Azt követően újólag megbízást kap a most sikertele­nül járt egyeztető bizottság, majd pedig következhet a felek egy­másra mutogatása... A hírügy­nökségeknek várhatóan még több­ször lesz alkalmuk így kezdeni tudósításukat: Meghalt a német adóreform - éljen a német adó­reform! Hirdetések felvétele: 1135 Budapest XIII., Csata u. 32. Telefon: 270-3784, 270-6128, 270-4349/114, 115 Fax: 270-11171 L. K.

Next