Napi Gazdaság, 2002. szeptember (12. évfolyam, 168-188. szám)

2002-09-02 / 168. szám

2002. SZEPTEMBER 2. Szkeptikusak az elemzők Olcsóbb benzinre számít a Mol az idén A benzin árának szerény esé­sére és a gázolaj kismértékű drágulására számít az idei év hátralevő részében a Mal Rt., nyugat-európai szakértők azon­ban nem tartják kizártnak, hogy a gázolaj mellett a benzin ára is emelkedik a kontinensen decemberig. A lapunk által megkérdezett elemzők inkább a pesszimista álláspontot oszt­ják, de nem tartanak attól, hogy a jegybank által megha­tározott inflációs célsávon kívül lesz a decemberi fogyasztói ár­index. A hazai benzinárakban csu­pán kisebb elmozdulásokra, in­kább csökkenésre lehet számí­tani az év végéig, a gázolajárak viszont előreláthatóan még emelkednek a következő négy hónapban - mondta Horváth Ferenc, a Mal Rt. kereskedelmi igazgatója múlt pénteki sajtó­­tájékoztatóján. Úgy vélte, meg­alapozott a társaság februárban adott prognózisa, s év végéig a 95-ös benzin literenkénti ára a pénteki 235 forintról 225-230 forintra csökken, a dízel pedig a mostani 207 forintról 210- 215 forintra emelkedik. Az olajvállalat prognózisa szerint a változások csak ki­sebb lépésekben következnek be, így nem zárható ki, hogy az említett tendenciával szemben is lesz árváltozás. Horváth Fe­renc megjegyezte, hogy a jelen­legi 27-28 dollár közötti Brent árak beleférnek az OPEC-álla­­mok idei árcélkitűzésébe és a Mol várakozásaiba is. (Az OPEC- kosárár a múlt pénteken egyéb­ként 26,53 dollár volt, jócskán a kívánatosnak tartott 22-28 dolláros sávon belül.) A Mol ke­reskedelmi igazgatója úgy vél­te, a világpiacon stagnál a ke­reslet a kőolajtermékek iránt, míg az Egyesült Államok pia­cán enyhén emelkedik 2001- hez képest. Londoni elemzők úgy látják, hogy Európában kismértékű áremelkedés elképzelhető a benzin és a gázolaj esetében, amennyiben az Egyesült Álla­mok továbbra is az iraki kor­mány megbuktatásával fenye­getőzik, de leszögezték, hogy ugrásszerű drágulástól nem kell tartani, mivel a kínálat bő­séges - olvasható a Reuters je­lentésében. Utóbbi véleményü­ket elsősorban arra alapozzák, hogy a cégek a magasabb nyá­ri árakat kihasználandó piac­ra dobták raktárkészleteik egy részét, ugyanakkor a vártnál kevesebb lehetőség nyílt egye­sült államokbeli értékesítésre. Emellett az sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy az olaj­termelő országok kitermelése jó­val elmarad maxi­mális kapacitá­suktól. A lapunk által megkérdezett ma­gyarországi mak­­roelem­zők a Mol­lal szemben in­kább nyugat-eu­rópai kollégáik szkepticizmusát osztják, bár sze­rintük a benzin és a gázolaj eset­leges drágulása sem sodorná veszélybe a jegybank inflációs céljának teljesülését. A kőolaj és ezáltal az üzemanyagok ár­alakulása körül sok a bizonyta­lanság - értett egyet Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője és Nyeste Orso­lya, a Postabank Értékpapír Rt. szakértője, akik elsősorban az Irak és az Egyesült Államok kö­zötti politikai konfliktus lefo­lyásától tették függővé az árala­kulást. Török szerint nem sza­bad elfeledkezni arról sem, hogy az üzemanyagok árára a kőolaj árán túl egyéb tényezők - mint például a finomítással kapcsolatosak­­ is hatással van­nak, Nyeste pedig a dollár/fo­­rint árfolyam alakulásának je­lentőségét említette. A. A.-K. P. P. A 95-öS MOTORBENZIN ÁRALAKULÁSA Vége a gyógyszerkassza alultervezésének? A nyugdíjakon nem spórolhat az állam (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanígy külön tervezik a köztisztviselői életpályamodell­­hez kapcsolódó újabb, 2003. jú­liusi illetményemelést, ami szintén növeli a kiadásokat. Számításaink szerint a kiadá­si főösszeg növekménye a nyug­díjalap esetében alig több mint 7 százalék. A jövő évi nyugdí­jak kiszámításához szükséges paraméterek - 2002-es nettó keresetemelkedés, nyugdíjas­infláció - ellenben több mint 10 százalékos nyugdíjemelést tesznek szükségessé, így kér­dés, hogy mely más területtől vonják el a forrásokat. Az egészségbiztosítási alap­nál 8,6 százalékos kiadásbővü­lésre nyílik mód. A tárca szerint a gyógyszertámogatási elői­rányzat meghatározásánál a bá­zist jelentő 2002. évi (mintegy 200 milliárd forint) várható tel­jesítést, a folya­matban lévő ár­tárgyalások vár­ható hatását, vala­mint a jogszabály­okban foglaltakat kell érvényesíteni. A gyógyásza­ti segédeszközöknél a bázis mellett az ellenőrzés hatékony­ságának javulásából adódó megtakarításokat kell a terve­zőknek figyelembe venniük. (milliárd forint) 2001. évi tény 2002. évi várható* 2003. évi tervezett* E.Alap 914 1050­­ 1141,2 Nyugdíjalap 1175 1380 1478,1­­NAPI Gazdaság-kalkuláció Forrás: NAPI Gazdaság A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. MAGYAR GAZDASÁG gazdaság 3 NAPI A bérfelesleg felszámolására 2,6 milliárdot ad az állam Kedvezményes hitelhez juthatnak az árvízkárosultak Egyelőre nem ismert, mekkora kár keletkezett a dunai árvíz kapcsán, a kormány azonban már döntött az árvízkárok eny­hítésének elveiről, s az is elképzelhető, hogy a biztosítók és a kormány támogatása mellett kedvezményes hitelhez juthatnak az árvízkárosultak. Emellett arról is határozott múlt heti ülé­sén a kabinet, hogy 2,6 milliárd forinttal támogatja az egymil­lió hektoliter bérfelesleg felszámolását. Egy többéves program keretében - amelynek jövő évi kihatása körülbelül 2 milliárd forint - a családok egy része ingyen jut tankönyvekhez. A kormány pénteki ülésén a dunai árvízzel kapcsolatos kárenyhítés irányelveiről hatá­rozott. Eszerint az állam a la­kások helyreállításának költ­ségeiből 75 százalékot vállal magára, azoknak azonban, akik biztosítással rendelkez­nek, a biztosító által folyósí­tott összeget 100 százalékra egészíti ki az állam. Ezen túl kedvezményes pénzintézeti kölcsönkonstrukció kidolgo­zásán is dolgozik a pénzügyi tárca, s a kormány azt is remé­li, hogy a biztosítókkal sikerül megalakítani egy kockázatkö­zösséget - mondta Gál J. Zol­tán, szóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatón. Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetője arról számolt be, hogy egy többéves prog­ram keretében biztosítják a családok jó része számára az ingyenes tankönyvhöz jutás le­hetőségét. Első lépésben 2003 szeptemberétől azok a csalá­dok részesülnek ebben, akik 3 vagy ennél több gyereket, vagy fogyatékos utódot nevelnek. A program kiterjed a kiegészítő családi pótlékban részesülők közül a jövő év szeptembertől alsó tagozatos gyerekeket neve­lőkre is. Ez körülbelül 2 milli­árd forintos pluszkiadást jelent a 2003-as büdzsé terhére. A mi­niszter azt is elmondta, hogy a megszüntetett Országimázs Központ 4,7 milliárdjából 200 milliót már felhasználtak gyer­mekélelmezésre, a fennmaradó összeget pedig - továbbra is e célra pántlikázottan - megkap­ták az iskolák fenntartói, akik azt a következő fél évben hasz­nálják fel. Németh Imre, az agrártárca vezetője azt mondta el, hogy a kormány idén és a jövő év ele­jén összesen 2,6 milliárd fo­rinttal támogatja a bérfelesleg „felszámolását”. Kétszer 191 ezer hektoliter bor exportja­ Gál J. közlése szerint a kormány pénteken első olva­satban megtárgyalta a 2001- es zárszámadási törvényja­vaslatot, ami élvezi az Álla­mi Számvevőszék támogatá­sát is. Eközben folyik a jövő évi központi költségvetési törvényjavaslat összeállítá­sa, ez a folyamat az „igé­nyek felmérésénél” tart­­hoz literenként 28 forintot ad az állam, 270 ezer liter seprős új bor lepárlásához pedig lite­renként 31 forinttal járul hoz­zá. Támogatja továbbá az ál­lam 350 ezer hektoliter bor közraktározását. D. J. Szűkült a kamatfolyosó Többet fizet a tartalékokra a Magyar Nemzeti Bank Ettől a hónaptól az eddigi 4,25 százalék helyett 4,75 százalék kamatot fizet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kötelező tartalékok után, a kamatfolyosó pedig 1 szá­zalékponttal szűkült. A szeptem­ber 1-jével hatályba lépő rendel­kezésekről már korábban dön­tött a monetáris tanács (MI). Az MT február 18-i döntése alapján a jegybank a kötelező tartalékok után fizetett kamatot 4,25 százalékról 4,75 százalékra emeli, a testület június 24-i dön­tése alapján pedig 1 százalék­­ponttal csökken a kamatfolyosó szélessége - közölte pénteken az MNB. A rendelkezések szep­tember 1-től léptek hatályba. A kötelező tartalékok után fi­zetett kamatkompenzáció eme­lésére - a 2001 júniusában meghirdetett középtávú straté­giának megfelelően - a bank­­rendszer versenyképességének javítása érdekében kerül sor, a kamatfolyosó szélességének csökkentését pedig a bankközi kamatok volatilitásának mér­séklése tette szükségessé - áll a jegybanki közleményben. A tartalékokra tavaly augusz­tus óta fizetett 4,25 százalék A kamatfolyosó szűkítése után az aktív oldali rendelkezésre ál­lás - overnight fedezett hitel - kamata a jegybanki alapkamat­nál 1 százalékponttal lesz maga­sabb, a passzív oldali rendelke­zésre állás - overnight betét - kamata pedig a jegybanki alap­kamatnál 1 százalékponttal lesz alacsonyabb. Kolozsi Pál Péter kamatot az MNB, ezt megelő­zően a forintforrások után elhe­lyezett kötelező tartalék ka­matkompenzációjának kamat­lába 1 százalékponttal, a devi­zaforrások után elhelyezett kö­telező tartalékra fizetett kamat­kompenzáció kamatlába pedig 0,5 százalékponttal volt ennél alacsonyabb. A bankban elhelyezett betétek 6 százalékát a pénzintéze­teknek kötelezően el kell helyezniük a jegybanknál, s erre fizet kamatot az MNB. A bankok számára a tartalékolás költséget jelent, mert az arra kapott kamat alacsonyabb a piaci átlagnál. Az EU-ban ugyan alacsonyabb a tartalék­­ráta, ám kamatot tulajdonképpen nem fizetnek rá. NAPI-konferencia A miniszterelnök számot ad az első 100 napról (Folytatás az 1. oldalról) A program idei összköltsége 150 milliárd forint. A legnagyobb horderejű in­tézkedés a közalkalmazotti bé­rek átlagosan 50 százalékos emelése, ami szeptembertől ketyeg, vagyis először az októ­beri kifizetésekben jelentkezik. Ez az intézkedés az idei három hónapban bruttó 92 milliárd forinttal növeli meg a költség­­vetés kiadásait (jövőre pedig 400 milliárd forintot igényel), de a nettó hatás az adók és já­rulékok befizetése miatt ennél 30-40 milliárddal alacsonyabb. A béremelés nem jelent min­denki számára egyformán 50 százalékkal nagyobb bruttó fi­zetést, a besorolásoktól függő­en lesznek eltérések az alkal­mazottak között. Az alacso­nyabb fizetési kategóriákba tar­tozók esetében a kormány el­sősorban az októbertől adó­mentessé váló minimálbértől várja az életszínvonal javulását. A kormány szerint a munkavál­lalók helyzetét javítja a Munka Törvénykönyvének változása, amely kötelezően heti két pihe­nőnapot ír elő a dolgozók szá­mára, melyek közül az egyik­nek vasárnapra kell esnie. Bizo­nyos munkakörökben pedig a vasárnapi munkavégzést több­letpótlékkal kell honorálnia a foglalkoztatóknak. Az iskolakezdéshez kapcso­lódik a családi pótlék rendsze­rében végrehajtott módosítás: a tanév elején ezentúl kéthavi családi pótlékhoz jutnak a szü­lők. Az Országimázs Központ megszüntetésével felszabadu­ló közel 5 milliárd forintot az iskolai gyermekétkeztetésre csoportosították át. Szintén az oktatás területét érintő intéz­kedés volt a főiskolai és egye­temi ösztöndíjak 30 százalé­kos emelése. A 100 napos program része volt a nyugdíjasok egyszeri 19 ezer forintos nyugdíjkifizetése. A kormány szerint ezzel pótol­ták a nyugdíjasok korábbi cik­lusban elszenvedett vesztesé­geit. Az érvelés szerint az elő­ző kormány ugyanis 1999-ben nem a nyugdíjmegállapítás szabályait magában foglaló jogszabályok alapján határoz­ta meg a járandóságok emelé­sét, így abban az évben mint­egy 5 százalékkal alacsonyabb nyugdíjemelést hajtottak vég­re a törvény szerint járónál. A Fidesz szerint az akkori eme­lés még így is reálérték-növe­kedést biztosított a nyugdíja­soknak, szemben az 1994 és 1998 közötti időszakkal. A nyugdíjak reálértéke minden­esetre 1998 és 2002 között 16 százalékkal emelkedett. A tévé-előfizetési díj eltörlé­se nem abban a formában va­lósult meg, amire eredetileg gondolni lehetett, hiszen maga a díj nem szűnt meg, csak a költségvetés az év végéig át­vállalta azt az előfizetőktől, s a következő évben rendeződ­het véglegesen ez az ügy. A közvetlen kifizetéseket nem igénylő döntések közt említhetők az agráriumhoz kapcsolódó intézkedések. A Nemzeti Földalap működésé­nek beígért átalakításáról a politikai döntés már megszü­letett, a technikai megvalósí­tás azonban még nem fejező­dött be. A földalap feletti tár­sadalmi kontrollt a települése­ken létrejövő földkiadó bi­zottságokkal gondolja teljesí­teni a kormány. A 100 napos program részeként módosult a földtörvény is, melynek célja a földet ténylegesen művelők helyzetének javítása. A jövedéki törvény módosu­lásával a szőlőtermelők kike­rültek a törvény hatálya alól. A bor esetében januártól lekerül a palackokról a zárjegy, ám e termékek maradnak jövedéki körben. Szintén a rövid távú programban szerepelt az EU- csatlakozás pénzügyi feltétele­it célzó egyeztetések lefolyta­tása az unió szakértőivel. Erről eddig kevés információ látott napvilágot, de a magyar kor­mány egyes tagjainak nyilat­kozataiból arra lehet követ­keztetni, hogy Magyarország lerövidítené azt az átmeneti időszakot, amíg az uniós tá­mogatási szint 25 százaléká­ról annak 100 százalékára emelkedik a közös büdzséből folyósított agrártámogatás mértéke. Olyan elképzelések is léteznek, hogy az uniós bü­dzsébe fizetett magyarországi hozzájárulás terhére csopor­tosíthasson át nemzeti alapon támogatásokat a kormány a termelők kompenzálására. A kormány vállalása volt to­vábbá az üvegzseb program beindítása, ami az állam gaz­dálkodásának átláthatóságát hivatott biztosítani. A mai konferencián valószínűleg szó esik az újabb 100 napos prog­­ramról, amely a kabinet sze­rint az esélyegyenlőség megte­remtését szolgálná. (NAPI) A kormánytagokhoz előzetesen intézett kérdésekből arra lehet következtetni, hogy az érdeklődők elsősorban a vár­ható infrastrukturális fejlesztésekre, illetve a nagy állami elosztórendszerek változására kíváncsiak. Több kérdező fir­tatja az M0-s körgyűrű, illetve az M5-ös autópálya tovább­építésének ügyét, de szerepel a kérdések listáján a városi tömegközlekedés feltételeinek javítására vonatkozó infor­mációkérés is. A nyugdíj- és az egészségbiztosítási rend­szerek reformja felől is többen érdeklődnek, így a magán­nyugdíjpénztárak, illetve a kiegészítő egészségbiztosítási pénztárak jövőbeni szerepéről, illetve a működési feltétele­ik lehetséges változásairól. Az elektronikus adózás, továb­bá az ilyen úton köthető szerződések jogszabályi hátteré­nek kidolgozása is foglalkoztatja a kérdezőket. tő­zsdenyitás és -zárás az InfoRádióban a www.napi.hu online híreivel. | INF*­­9§y Hétköznaponként 8 óra 47 perckor és 16 óra 47 perckor.

Next