Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)

2009-06-08 / 108. szám

öröklése Alakulóban az agrárdinasztiák is Kertész-, szőlész-, borászdinasztiák mindig is voltak Magyarországon - a mezőgazdaságban egyébként is jellemző, hogy a gyerekek belenőnek ■ a családi gazdaságokba a rendszerváltás ismét lehetőséget teremtett, hogy mindehhez saját föld, pincészet is kerüljön. Mostanság alakul ki a rend-­­ szerváltás utáni második generáció, miközben még az eredeti tulajdonosok is igen aktívak­­ *"- mondta lapunknak Horváth Csaba, a hegyközö­­­ségek nemzeti tanácsának elnöke. A hazai borászatokra egyre inkább a kon­­centrálódás és a méretnövekedés a jellemző, mivel sok helyütt felhagynak a kisebb, kár­pótlásból származó parcellák művelésével akár az életkor, akár a gazdaságtalanság miatt. 2004-ben még 12 500 pincészet szerepelt a vámhatóság jövedéki regiszterében, mostanra alig több mint hétezren maradtak. A családi pincészetek némelyike így is egész komoly piaci szereplővé nőtte ki magát az utóbbi években - ami versenyelismerésekben is megjelenik -, és sok kisebb gazdálkodó próbál jelentőssé válni. Van, ahol a második, harmadik generáció komoly külföldi tapasztalatot szerez, és napi szinten közreműködik a vállalkozás működtetésében. A budaörsi székhelyű Lies Pincé­szetnél például az alapító, Lies László kertészmérnök mellett a ven­déglátással is bővülő vállalkozás működtetésében részt vesz ugyancsak kertészmérnök fia, Balázs is, aki a borkészítést a családi gazdaságban kezdte kitanulni, majd a kecskeméti főiskolán folytatta és hatéves kaliforniai tapasztalatszerzés után tért haza. Jelenleg a család Pákozd melletti szőlész-bo­rász farmját vezeti. A vállalkozás tényleges átadása még a noszvaji Thummerer csa­ládban sem merült föl. A pincészet alapítója, Thummerer Vilmos jelenleg is maga vezeti a pincészetet. - Hárman vagyunk testvérek, de csak ketten kapcsolódunk munkákkal a borászathoz: az öcsém besegít a termelésben is, most pedig az internetes kereskedelem kialakításán dolgozik, míg én a borturizmus szervezését végzem egy teljesen külön vállalkozásban - mondta el Thummerer Éva. Elmondása szerint ez olyannyira leköti, hogy ideje sem lenne ala­posabban elmélyedni a családi vállalkozás működtetésének rejtel­meiben. Számos olyan, presztízsberuházásként indult borászat is működik, amelynek a tulajdonosa más üzletágból szerzett jövedel­mét fektette ott be és tapasztalt szakemberre bízta a művelést és borkészítést. A tokaji borvidéken lévő erdőbényei pincészetében a Béres gyógyszergyár tulajdonosa, Béres József épített ki mostan­ra lassan megtérülő beruházásként működő vállalkozást. A több mint 90 hektárnyi­ területen jelenleg 45 hektáron terem szőlő, de további bővítésre is készülnek a családi tulajdonban tartani tervezett cégben.­­ A szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással foglal­kozó gazdaságok örökítése nem zökkenőmentes. A most 50-es, 60-as korosztály, amelyik annak idején harcolt a földért, kénytelen szembenézni azzal, hogy a más területeken el­helyezkedő utódaik nem feltétlenül veszik át az általuk létrehozott gazdaságokat - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Ezért a tulajdonosok egy része inkább eladja a földjét, vállalkozását. A negyvenes éveikben járó gazdálkodók és azok, akik fiatal gazdaként pályáznak támogatá­sokra, azonban komolyan veszik, hogy az ágazatból szeretnének megélni, gyermekeiket is úgy nevelik, hogy legyen, aki továbbvigye a gazdaságot, ők viszont tőkehiányosak, ezért nehezebben jutnak gazdaságosan működtethető birtokokhoz. A magánszemélyek földtulajdoni korlátozása és az adójogszabályok sa­játos tulajdoni hálót hoz­tak létre, nem ritka, hogy a tehetősebb családokban az egy-kétéves unokák is több száz hektár földdel rendelkeznek. Hosszabb távon mindenképp lesz egyfajta koncentráció, csak kívánatosabb lenne, ha a most az öröklés problémáján rágódók összeállnának, a földjeiket apport­ként versenyképes részvénytársaságba vinnék, azt szakképzett vezetésre bíznák és részvényesként élvezhetnék a nyugdíjas éveket - mondta Vancsura József. Az is tény viszont, hogy az idősebbek nehezen adják ki a kezükből az irányítást, az agrárcégek átvételét mindig többéves közös munka, esetleg önálló részegységvezetés, cégalapítás előzi meg. Kiss Melinda Nem ritka, hogy a tehetősebb családokban az egy-kétéves unokák is több száz hektár földdel rendelkeznek. Szlovákiában még nincs utódlási kérdés ■ Szlovákiában 1990-től ala­kultak családi vállalkozások, a Husák-rezsim még az 1980-as években sem engedélyezett akár olyan egy­szerű magánvállalkozásokat, mint a büfék működtetése. Az azóta eltelt alig 20 évben nem születtek országos jelentőségű, ismert családi cégek, így egyelőre nincs igazán pél­da többgenerációs cégekre vagy arra, hogy az alapítók utódaikra ruházzák át vállalko­zásaikat. Hasonló a helyzet Csehországban is, ott ugyancsak 1990-ben születtek az első kisvállalkozások. A Mladá Fronta Dnes a témával foglalkozva megállapította: az 1990 óta keményen dolgozó és időközben kiégett egyéni vállalkozók jelentős része inkább el­adja vállalkozását. A szlovák Hospodárské Noviny gazdasági napilap még 2008-ban pró­bálta felmérni a főleg a vendéglátóiparban, az agráriumban és a szolgáltatások terén működő családi cégek helyzetét, és arra jutott, hogy az idő rövidsége miatt nincsenek releváns példák arra, mennyire zökkenőmentes a generá­cióváltás. Szlovákiában egyébként évek óta nincs örökösödési és ajándékozási adó, ami a jövőben megkönnyítheti a családi cégek továbbörökítését. sidó zoltán, Pozsony Futureal: félszavakból is értjük egymást Családi történet, de nem a szokásos .­pm fajtából a Futureal-csoporté: a négy féli nemzedéken átívelő családi vállal­ Itt kozásban az új generációk rendszer­e­zésén nagyot fordítottak a cég életén, esetenként egészen új útra vezették a ^||H közös szekeret. Futó Gábor, a Futureal- IH csoport vezérigazgatója nemcsak ... m a legifjabb a sorozatban, hanem első generációs vezetője a be­­fektetési és ingatlanfejlesztési bizniszben élre tört cégcsoportnak. Mate­matika szakos egyetemistaként édesapja, a jelenleg a Futureal és az MGYOSZ elnöke­ként tevékenykedő Futó Péter többmilliárdos forgalmat lebonyolító édességgyártó Fundy Kft.-jében kezdett segíteni. Beleszólhatott a stratégiai döntésekbe, mindeközben sokat tanult a vállalkozói gondolkodásról és dina­mizmusról édesapjától - idézte fel lapunknak Futó Gábor integrálódását a családi cégbe. Az egyetem elvégzése után azonban izgalma­sabb és nagyobb potenciállal bíró területre vágyott, részben ezért is döntöttek úgy, hogy a Fundyt nemzetközi befektető­nél e - nek értékesítik és új irányt keresnek. - Ehhez a hátteret a Fundy eladása és édesapám tapasztalata és kap­­■ csolatrendszere nyújtotta - mondta Futó Gábor, aki a nemzetközi tzfegi befektetői és ingatlanszakmai ismereteket a Harvardon - S sajátította el. Amikor 2001- ben hazatért, együtt gon­dolkodtak, hogyan tovább. Először kockázati tőkebefektetésekkel foglalkoztak, számos kivásárlást és befektetést végrehajtva, majd A 2004-ben Gábor felvetésére és vezetésével ■ egy komoly ingatlanfejlesztő vállalkozás­­ kiépítésébe fogtak, megnyerve az addig 1 3­ 4 fős céghez a szakma legjobbjait, így­­ született a Futureal - amely öt év alatt 4 milliárdról 400 milliárd forintra növelte fejlesztési portfolióját és Eu- i­t El­rópa 20. legnagyobb ingatlanfej- ,ÉÉICife­lesztőjévé vált -, és így jött létre a Corvin-sétány projekt is. - Félszavakból is értjük egymást, ugyanúgy jár az agyunk - mondja Futó Gábor, hozzátéve: matematikus kandidátus apjával gyerekkorában matekpél­dák megoldásával szórakoztatták egymást. Összehangoltságuk nap mint nap megnyil­vánul, a Corvin-sétány projektnél például előfordult, hogy két helyszínen külön-külön tárgyaltak, majd egyszerre csaptak a partner markába. Mindazonáltal a 30 év korkülönbség jelent egyfajta hozzáállásbeli differenciát. Futó Péter, aki fiatalkorában az apai-nagyapai édes-„i„i­ iszítő manufaktúrát helyezte dimenzióba, ma már a meg­­toltabb, biztonsági attitűdöt­­viseli, míg Futó Gábort az ehetőségek lelkesítik. Ezzel aban jól kiegészítik egymást,­gyüttműködésük így tökéle­­es - hangsúlyozza a Futureal vezetésében teljes szabadsá­got élvező vezérigazgató. SZEPESI ANITA B SZILVÁSSYÉKNAK SIKERÜLT Ritkább felállás az anya és fia duó Tíz éve vezeti a Kemikál Rt.-t Szilvássy Csilla, Fenyő János egy­kori jobb keze, fia pedig nyolc éve társa a vállalkozás vezetésében. A nagyhatalmú médiacézár Vico nevű cégének ügyvezető igazgatója egy per során jutott jelentős összeghez, ezt fektette be a hazai épí­tőanyag-ipar akkor haldokló cégébe, amelyet az évek során felélesz­tett. A lépésenként többségi tulajdonhoz jutó Szilvássy Csilla szinte azonnal bevonta a cég életébe fiát, az akkor 24 éves Dénest. - Már akkor láttam, hogy azok a cégek mennek jól, amelyek családi vállal­kozásként működnek, ezért döntöttünk közösen arról, hogy beszáll a cég irányításába - emlékezik vissza lapunknak a 100 leggazdagabb közé is bekerült üzletasszony. Szilvássy fia két évet végzett a jogi egyetemen, majd saját - kevésbé sikeres - vállalkozásokba fogott, ezért kifejezetten örült a beinduló családi cégnek. Először titkár­szerű feladatokat látott el, majd egyre több és nagyobb önállósággal együtt járó megbízatásokat kapott: ma már a cég ingatlanhaszno­sítási tevékenysége mellett néhány kisebb leánycég irányításáért is felelős. Édesanyja minden fontos döntés előkészítésébe bevonja, egy betegség vagy hosszabb ideig tartó szabadság idején is el tudja látni a cég vezetését. - Jól kiegészítjük egymást - hangsúlyozza Szilvássy Csilla. Az én higgadtságomat, tapasztalataimat ötvözni lehet dina­mizmusával, kíméletlen kritikájával és lendületével. Ügyelek arra is, hogy néhány, főleg fiatal partnerrel ő tárgyaljon, mert vélhetően jobban értik egymást, mint ha én ülnék az asztal másik oldalán. Nagyon fontos, hogy főnöknek is elfogad és elismer - vallja ugyan­akkor a vállalkozást vezető édesanya. NAPI A NAP SZTORIJA A NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ ^1^F A kereskedelemben hátravan a nagy váltás Egyelőre a hazai kereskedel­mi vállalkozások esetében nem jellemző, hogy a szülő által fel­épített céget a gyerekek vennék át. Egyrészt, mert a magyar kis­kereskedelmi piacon a rendszer­­váltást követően nem alakultak ki jelentős birodalmak, másrészt a piaci szereplők még fiatalok ahhoz, hogy átadják a staféta­botot. Nyilvánvaló azonban, hogy sokkal több csalá­don belüli vezetőváltás történt vagy történik, mint amennyiről tudo­mást szerzünk - mond­ta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Váltás tör­tént például a Roland Divatház vagy az Opel gépkocsimárkák keres­kedésével foglalkozó Schiller élén. Vámos hozzátette: a nyolcvanas évek­ben maszekolók közül sokan adták át leszármazottaiknak az üzletet, de ezt nem verték nagydobra, ráadásul ezek nem is voltak olyan jelentős vállal­kozások, hogy közérdeklődésre tartanának számot. Vámos szerint itthon nem divat nagy feneket keríteni a generációváltásnak. Nyugaton erős marketingkampányt épí­tenek fel ilyenkor, erősítve az új vezető hírnevét és vele együtt a vállalkozás pozícióját. Belföldön szinte csak a borkereskedelem­ben volt ilyenre példa, amikor néhány évvel ezelőtt a neves borászok gyermekeinek nevével és arcával jelentek meg minőségi termékek, jelezvén, hogy már ők is mértékadóak az üzletben. A nagy kereskedelmi lán­cok esetében még hátravan a koncentrációs időszak, vagyis a legerősebb családi vállalko­► Több Magyarországon jelen lévő nemzetközi lánc is családi háttérre támaszkodik. Ilyen példá­ul az Auchan, amelyet 1961 -ben indított el Gerard Mullier, ma már a felügyelőbizottságot az új gene­rációhoz tartozó Vianney Mulliez irányítja. Az új nemzedék vette át a BauMaxot is: a Magyarországon is jelentős barkácsláncot 1976-ban indította útjára Karleinz Essl, de a céget ma már Martin Essl vezeti. mások valódi birodalmának ki­építése. A következő néhány évben várható a CBA és a Coop lánc koncentrációja. A helyzet azonban eltérő: míg ugyanis a Coop tulajdonosai elsősorban szövetkezetek, és azokon belül is le kell tisztulni a tulajdonosi vi­szonyoknak, addig a CBA legna­gyobb tulajdonosai között több család is van, például a Lázár fivérek vagy Baldauf László, akinek más üzleti vállalkozásai is vannak. HŐNYI GYULA

Next