Napi Gazdaság, 2009. június (19. évfolyam, 104-124. szám)
2009-06-08 / 108. szám
öröklése Alakulóban az agrárdinasztiák is Kertész-, szőlész-, borászdinasztiák mindig is voltak Magyarországon - a mezőgazdaságban egyébként is jellemző, hogy a gyerekek belenőnek ■ a családi gazdaságokba a rendszerváltás ismét lehetőséget teremtett, hogy mindehhez saját föld, pincészet is kerüljön. Mostanság alakul ki a rend- szerváltás utáni második generáció, miközben még az eredeti tulajdonosok is igen aktívak *"- mondta lapunknak Horváth Csaba, a hegyközöségek nemzeti tanácsának elnöke. A hazai borászatokra egyre inkább a koncentrálódás és a méretnövekedés a jellemző, mivel sok helyütt felhagynak a kisebb, kárpótlásból származó parcellák művelésével akár az életkor, akár a gazdaságtalanság miatt. 2004-ben még 12 500 pincészet szerepelt a vámhatóság jövedéki regiszterében, mostanra alig több mint hétezren maradtak. A családi pincészetek némelyike így is egész komoly piaci szereplővé nőtte ki magát az utóbbi években - ami versenyelismerésekben is megjelenik -, és sok kisebb gazdálkodó próbál jelentőssé válni. Van, ahol a második, harmadik generáció komoly külföldi tapasztalatot szerez, és napi szinten közreműködik a vállalkozás működtetésében. A budaörsi székhelyű Lies Pincészetnél például az alapító, Lies László kertészmérnök mellett a vendéglátással is bővülő vállalkozás működtetésében részt vesz ugyancsak kertészmérnök fia, Balázs is, aki a borkészítést a családi gazdaságban kezdte kitanulni, majd a kecskeméti főiskolán folytatta és hatéves kaliforniai tapasztalatszerzés után tért haza. Jelenleg a család Pákozd melletti szőlész-borász farmját vezeti. A vállalkozás tényleges átadása még a noszvaji Thummerer családban sem merült föl. A pincészet alapítója, Thummerer Vilmos jelenleg is maga vezeti a pincészetet. - Hárman vagyunk testvérek, de csak ketten kapcsolódunk munkákkal a borászathoz: az öcsém besegít a termelésben is, most pedig az internetes kereskedelem kialakításán dolgozik, míg én a borturizmus szervezését végzem egy teljesen külön vállalkozásban - mondta el Thummerer Éva. Elmondása szerint ez olyannyira leköti, hogy ideje sem lenne alaposabban elmélyedni a családi vállalkozás működtetésének rejtelmeiben. Számos olyan, presztízsberuházásként indult borászat is működik, amelynek a tulajdonosa más üzletágból szerzett jövedelmét fektette ott be és tapasztalt szakemberre bízta a művelést és borkészítést. A tokaji borvidéken lévő erdőbényei pincészetében a Béres gyógyszergyár tulajdonosa, Béres József épített ki mostanra lassan megtérülő beruházásként működő vállalkozást. A több mint 90 hektárnyi területen jelenleg 45 hektáron terem szőlő, de további bővítésre is készülnek a családi tulajdonban tartani tervezett cégben. A szántóföldi növénytermesztéssel, állattartással foglalkozó gazdaságok örökítése nem zökkenőmentes. A most 50-es, 60-as korosztály, amelyik annak idején harcolt a földért, kénytelen szembenézni azzal, hogy a más területeken elhelyezkedő utódaik nem feltétlenül veszik át az általuk létrehozott gazdaságokat - mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Ezért a tulajdonosok egy része inkább eladja a földjét, vállalkozását. A negyvenes éveikben járó gazdálkodók és azok, akik fiatal gazdaként pályáznak támogatásokra, azonban komolyan veszik, hogy az ágazatból szeretnének megélni, gyermekeiket is úgy nevelik, hogy legyen, aki továbbvigye a gazdaságot, ők viszont tőkehiányosak, ezért nehezebben jutnak gazdaságosan működtethető birtokokhoz. A magánszemélyek földtulajdoni korlátozása és az adójogszabályok sajátos tulajdoni hálót hoztak létre, nem ritka, hogy a tehetősebb családokban az egy-kétéves unokák is több száz hektár földdel rendelkeznek. Hosszabb távon mindenképp lesz egyfajta koncentráció, csak kívánatosabb lenne, ha a most az öröklés problémáján rágódók összeállnának, a földjeiket apportként versenyképes részvénytársaságba vinnék, azt szakképzett vezetésre bíznák és részvényesként élvezhetnék a nyugdíjas éveket - mondta Vancsura József. Az is tény viszont, hogy az idősebbek nehezen adják ki a kezükből az irányítást, az agrárcégek átvételét mindig többéves közös munka, esetleg önálló részegységvezetés, cégalapítás előzi meg. Kiss Melinda Nem ritka, hogy a tehetősebb családokban az egy-kétéves unokák is több száz hektár földdel rendelkeznek. Szlovákiában még nincs utódlási kérdés ■ Szlovákiában 1990-től alakultak családi vállalkozások, a Husák-rezsim még az 1980-as években sem engedélyezett akár olyan egyszerű magánvállalkozásokat, mint a büfék működtetése. Az azóta eltelt alig 20 évben nem születtek országos jelentőségű, ismert családi cégek, így egyelőre nincs igazán példa többgenerációs cégekre vagy arra, hogy az alapítók utódaikra ruházzák át vállalkozásaikat. Hasonló a helyzet Csehországban is, ott ugyancsak 1990-ben születtek az első kisvállalkozások. A Mladá Fronta Dnes a témával foglalkozva megállapította: az 1990 óta keményen dolgozó és időközben kiégett egyéni vállalkozók jelentős része inkább eladja vállalkozását. A szlovák Hospodárské Noviny gazdasági napilap még 2008-ban próbálta felmérni a főleg a vendéglátóiparban, az agráriumban és a szolgáltatások terén működő családi cégek helyzetét, és arra jutott, hogy az idő rövidsége miatt nincsenek releváns példák arra, mennyire zökkenőmentes a generációváltás. Szlovákiában egyébként évek óta nincs örökösödési és ajándékozási adó, ami a jövőben megkönnyítheti a családi cégek továbbörökítését. sidó zoltán, Pozsony Futureal: félszavakból is értjük egymást Családi történet, de nem a szokásos .pm fajtából a Futureal-csoporté: a négy féli nemzedéken átívelő családi vállal Itt kozásban az új generációk rendszerezésén nagyot fordítottak a cég életén, esetenként egészen új útra vezették a ^||H közös szekeret. Futó Gábor, a Futureal- IH csoport vezérigazgatója nemcsak ... m a legifjabb a sorozatban, hanem első generációs vezetője a befektetési és ingatlanfejlesztési bizniszben élre tört cégcsoportnak. Matematika szakos egyetemistaként édesapja, a jelenleg a Futureal és az MGYOSZ elnökeként tevékenykedő Futó Péter többmilliárdos forgalmat lebonyolító édességgyártó Fundy Kft.-jében kezdett segíteni. Beleszólhatott a stratégiai döntésekbe, mindeközben sokat tanult a vállalkozói gondolkodásról és dinamizmusról édesapjától - idézte fel lapunknak Futó Gábor integrálódását a családi cégbe. Az egyetem elvégzése után azonban izgalmasabb és nagyobb potenciállal bíró területre vágyott, részben ezért is döntöttek úgy, hogy a Fundyt nemzetközi befektetőnél e - nek értékesítik és új irányt keresnek. - Ehhez a hátteret a Fundy eladása és édesapám tapasztalata és kap■ csolatrendszere nyújtotta - mondta Futó Gábor, aki a nemzetközi tzfegi befektetői és ingatlanszakmai ismereteket a Harvardon - S sajátította el. Amikor 2001- ben hazatért, együtt gondolkodtak, hogyan tovább. Először kockázati tőkebefektetésekkel foglalkoztak, számos kivásárlást és befektetést végrehajtva, majd A 2004-ben Gábor felvetésére és vezetésével ■ egy komoly ingatlanfejlesztő vállalkozás kiépítésébe fogtak, megnyerve az addig 1 3 4 fős céghez a szakma legjobbjait, így született a Futureal - amely öt év alatt 4 milliárdról 400 milliárd forintra növelte fejlesztési portfolióját és Eu- it Elrópa 20. legnagyobb ingatlanfej- ,ÉÉICifelesztőjévé vált -, és így jött létre a Corvin-sétány projekt is. - Félszavakból is értjük egymást, ugyanúgy jár az agyunk - mondja Futó Gábor, hozzátéve: matematikus kandidátus apjával gyerekkorában matekpéldák megoldásával szórakoztatták egymást. Összehangoltságuk nap mint nap megnyilvánul, a Corvin-sétány projektnél például előfordult, hogy két helyszínen külön-külön tárgyaltak, majd egyszerre csaptak a partner markába. Mindazonáltal a 30 év korkülönbség jelent egyfajta hozzáállásbeli differenciát. Futó Péter, aki fiatalkorában az apai-nagyapai édes-„i„i iszítő manufaktúrát helyezte dimenzióba, ma már a megtoltabb, biztonsági attitűdötviseli, míg Futó Gábort az ehetőségek lelkesítik. Ezzel aban jól kiegészítik egymást,gyüttműködésük így tökélees - hangsúlyozza a Futureal vezetésében teljes szabadságot élvező vezérigazgató. SZEPESI ANITA B SZILVÁSSYÉKNAK SIKERÜLT Ritkább felállás az anya és fia duó Tíz éve vezeti a Kemikál Rt.-t Szilvássy Csilla, Fenyő János egykori jobb keze, fia pedig nyolc éve társa a vállalkozás vezetésében. A nagyhatalmú médiacézár Vico nevű cégének ügyvezető igazgatója egy per során jutott jelentős összeghez, ezt fektette be a hazai építőanyag-ipar akkor haldokló cégébe, amelyet az évek során felélesztett. A lépésenként többségi tulajdonhoz jutó Szilvássy Csilla szinte azonnal bevonta a cég életébe fiát, az akkor 24 éves Dénest. - Már akkor láttam, hogy azok a cégek mennek jól, amelyek családi vállalkozásként működnek, ezért döntöttünk közösen arról, hogy beszáll a cég irányításába - emlékezik vissza lapunknak a 100 leggazdagabb közé is bekerült üzletasszony. Szilvássy fia két évet végzett a jogi egyetemen, majd saját - kevésbé sikeres - vállalkozásokba fogott, ezért kifejezetten örült a beinduló családi cégnek. Először titkárszerű feladatokat látott el, majd egyre több és nagyobb önállósággal együtt járó megbízatásokat kapott: ma már a cég ingatlanhasznosítási tevékenysége mellett néhány kisebb leánycég irányításáért is felelős. Édesanyja minden fontos döntés előkészítésébe bevonja, egy betegség vagy hosszabb ideig tartó szabadság idején is el tudja látni a cég vezetését. - Jól kiegészítjük egymást - hangsúlyozza Szilvássy Csilla. Az én higgadtságomat, tapasztalataimat ötvözni lehet dinamizmusával, kíméletlen kritikájával és lendületével. Ügyelek arra is, hogy néhány, főleg fiatal partnerrel ő tárgyaljon, mert vélhetően jobban értik egymást, mint ha én ülnék az asztal másik oldalán. Nagyon fontos, hogy főnöknek is elfogad és elismer - vallja ugyanakkor a vállalkozást vezető édesanya. NAPI A NAP SZTORIJA A NAPI GAZDASÁG 2009. JÚNIUS 8., HÉTFŐ ^1^F A kereskedelemben hátravan a nagy váltás Egyelőre a hazai kereskedelmi vállalkozások esetében nem jellemző, hogy a szülő által felépített céget a gyerekek vennék át. Egyrészt, mert a magyar kiskereskedelmi piacon a rendszerváltást követően nem alakultak ki jelentős birodalmak, másrészt a piaci szereplők még fiatalok ahhoz, hogy átadják a stafétabotot. Nyilvánvaló azonban, hogy sokkal több családon belüli vezetőváltás történt vagy történik, mint amennyiről tudomást szerzünk - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Váltás történt például a Roland Divatház vagy az Opel gépkocsimárkák kereskedésével foglalkozó Schiller élén. Vámos hozzátette: a nyolcvanas években maszekolók közül sokan adták át leszármazottaiknak az üzletet, de ezt nem verték nagydobra, ráadásul ezek nem is voltak olyan jelentős vállalkozások, hogy közérdeklődésre tartanának számot. Vámos szerint itthon nem divat nagy feneket keríteni a generációváltásnak. Nyugaton erős marketingkampányt építenek fel ilyenkor, erősítve az új vezető hírnevét és vele együtt a vállalkozás pozícióját. Belföldön szinte csak a borkereskedelemben volt ilyenre példa, amikor néhány évvel ezelőtt a neves borászok gyermekeinek nevével és arcával jelentek meg minőségi termékek, jelezvén, hogy már ők is mértékadóak az üzletben. A nagy kereskedelmi láncok esetében még hátravan a koncentrációs időszak, vagyis a legerősebb családi vállalko► Több Magyarországon jelen lévő nemzetközi lánc is családi háttérre támaszkodik. Ilyen például az Auchan, amelyet 1961 -ben indított el Gerard Mullier, ma már a felügyelőbizottságot az új generációhoz tartozó Vianney Mulliez irányítja. Az új nemzedék vette át a BauMaxot is: a Magyarországon is jelentős barkácsláncot 1976-ban indította útjára Karleinz Essl, de a céget ma már Martin Essl vezeti. mások valódi birodalmának kiépítése. A következő néhány évben várható a CBA és a Coop lánc koncentrációja. A helyzet azonban eltérő: míg ugyanis a Coop tulajdonosai elsősorban szövetkezetek, és azokon belül is le kell tisztulni a tulajdonosi viszonyoknak, addig a CBA legnagyobb tulajdonosai között több család is van, például a Lázár fivérek vagy Baldauf László, akinek más üzleti vállalkozásai is vannak. HŐNYI GYULA