Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)
2013-12-09 / 236. szám
Ápolási díj helyett minimálbér Bár januártól emelkedik az emelt összegű ápolási díj összege és egy új kategória bevezetésével differenciáltabb lesz a rendszer, a súlyos betegeket ápolók elégedetlenek. Az érintett családok több mint 70 százaléka a létminimum alatt él, éppen ezért számukra az lenne elfogadható, ha az ápolási díj elérné a minimálbért. Átalakul az ápolási díj rendszere januártól, emelkednek egyes juttatások, ezzel együtt differenciálódik is a rendszer, így emelkedhet azok száma, akik emelt szintű díjra jogosultak. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy krónikus beteg otthoni ápolását végző hozzátartozó részére biztosít anyagi hozzájárulást. Eddig a jogszabály az ápolási díj két fő típusát különböztette meg: az alanyi jogon folyósított ápolási díjat és az emelt szintűt. Az alanyi jogon folyósított ápolási díj jelenleg havi 29 500 forint, ezt az veheti igénybe, aki súlyosan fogyatékos - életkorra tekintet nélkül - vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt otthon gondoz. Ezen öszszeg 130 százaléka jár azon hozzátartozóknak, akik szakértő véleménye alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy ápolását végzik. Ez utóbbi idén havi 38 350 forintot jelentett az érintett családoknak. Januártól az alapdíj összege nem változik, viszont az emelt díj az alapösszeg 150 százalékára emelkedik, ez mintegy ötezer forintos emelkedést jelent, így a jogosultak havi 44 250 forintot kapnak majd kézhez. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a változások bejelentésekor elmondta, az ápolási díjhoz kapcsolódó jogos elvárás, hogy az ellátás összege és az ápolási-gondozási tevékenység mértéke és intenzitása között összefüggés legyen, ezért szükség van a rendszer további differenciálására. Ezért új kategória jelenik meg, a kiemelt ápolási díj, amely a legsúlyosabb egészségi állapotú betegeket gondozó hozzátartozóknak állapítható meg. E kategóriába kerülnek azok a 18 év alattiak, akik állapota miatt emelt szintű családi pótlék jár és akiről szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota tartós ápolást-gondozást kíván. A nagykorúaknál a rehabilitációs hatóságnak kell megállapítania, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A kiemelt ápolási díj az alapösszeg 180 százaléka vagyis 53 100 forint lesz. Az államtitkár szerint 3600 főt érinthet a kiemelt ápolási díj kategória, míg a teljes intézkedési csomag összesen 18 ezer családot. Aki ápolási díjban részesül, az maximum négyórás munkát vállalhat, ugyanakkor a díjból 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak le. Az emelések éves szinten 1,7 milliárd forint pluszkiadást jelentenek a központi költségvetésnek. Nem elégedettek azonban az érintettek és december 3-án petíciót küldtek az emberierőforrás-miniszternek. Kérésük, hogy ápolási díj helyett minimálbért kapjanak és ápolási tevékenységük munkaviszonynak számítson. Az ápolási díjban részesülő családok több mint 70 százaléka létminimum alatt él, és nagyon magas járulékos költségek - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, utazás stb. - miatt körükben háromszoros a szegénységi kockázat. NAPI GAZDASÁG Jövőre éves milliárd forinttal jut több ápolási díjra szintén 1,7 Sokba kerülhet influenzásnak lenni Érdemes komolyan venni az influenzát, ugyanis a betegség - komolyabb szövődmények nélkül - egy-két hétig tarthat, ez alatt azonban a gyógyszerszámlánk összege elérheti a hétezer forintot is, a betegség miatti keresetkiesés pedig több tízezer is lehet. Országos szinten évente több milliárd forintba kerül egy influenzaszezon. Hirtelen jött magas láz, izom- és végtagfájdalom, levertség - ezek a vírus okozta influenza általános tünetei. Ha világjárvány nincs is minden évben, de kiemelkedő a járványügyi jelentősége, hiszen évente 3-5 millió ember betegszik meg és 250-500 ezer hal meg világszerte, de ha pandémiát - világjárványt - okoz, a föld lakosságának egyharmada is megfertőződhet. A betegség általában egy-két hét alatt magától gyógyul, a lábadozás azonban elhúzódó lehet, ha pedig szövődmények alakulnak ki, akár több hónapra is szükség van a teljes gyógyuláshoz. Egyéni szinten a betegségmegelőzés a legolcsóbb, ha valaki nem is jogosult az ingyenes oltóanyagra, orvosi vényre 1700-3500 forint közötti összegért válthatja ki. Idén változás, hogy az influenza elleni védőoltás beadásáért nem kérhet pénzt az orvos. Korábban a nem kötelező védőoltásokért a beadás díjának maximum a vakcina árát kérhette el. Egy februári kormányrendelet alapján az így kérhető összeg most már csak 2000 forint, kivéve az influenza- és a pneumococcusimmunizálást, amiért nem kérhet térítési díjat. Az oltás ugyan nem ad százszázalékos védelmet, de az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az oltott egészséges felnőttek 70-90 százalékában bizonyul hatékonynak a betegség megelőzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39 százalékkal, az összhalálozási gyakoriságot 35-57 százalékkal csökkentheti. Ha mégis megbetegszik valaki, alapvetően vény nélküli szerekre lehet szüksége, leginkább lázcsillapítóra, vitaminokra és sok folyadékra. A lázcsillapítók ára - kiszereléstől és hatóanyagtól függően - 600-2000 forint között van. Az 500 mg-os C-vitamin - szintén kiszereléstől függően - 700 és 4500 forint között szerezhető be. Ha komplex készítményt vesz valaki - ezek a lázcsillapítót és valamennyi vitamint tartalmazó porok -, átlagosan 1000-2000 forintot kell kifizetnie - de ezeket általában az enyhébb tüneteknél ajánlják. A gyógyteák ára 300-600 forint között van, míg a homeopátiás készítmények 1000 forint körül kaphatók. Ha felső légúti érintettség is van, akkor ehhez jönnek még a köptetők és a köhögés elleni szirupok, szintén ezer forint körüli áron, így alapesetben 2-3 ezer forintot kell kifizetni gyógyszerekre, de ha szövődményként például bakteriális tüdőgyulladást kap valaki, akkor arra már antibiotikum szükséges és a patikai számla rögtön elérheti a hat-hét ezer forintot. Ez a közvetlen kiadás, betegség esetén ugyanakkor számítani kell arra is, hogy a táppénz miatt a jövedelmünk is csökken. A keresőképtelenség idején az átlagkeret 60 - kórházi tartózkodás esetén 50 - százalékára jogosult a beteg, ugyanakkor fontos tudni, hogy a táppénz összege maximálva van, vagyis az egy napra eső maximum összege nem lehet nagyobb a minimálbér 200 százalékának harmincad részénél, ez a jelenlegi minimálbér esetében 98 000, maximum 6535 forintot jelent, így egy középvezetői fizetésnél tíznapos keresőképtelenség több tízezer forint keresletcsökkenést jelenthet. A szezonális járvány társadalmi költsége több milliárd forint is lehet. Egy korábbi ÁNTSZ-tanulmány szerint e költségek terhei következőképpen oszlanak meg: ingyenes oltóanyag (38 százalék), a betegség miatt kiesett munkanapokból származó veszteség (33 százalék), lakossági gyógyszerkiadás (23 százalék). NAPI GAZDASÁG ► A mostani influenzaszezonban is 1,3 millió vakcina áll rendelkezésre a rizikócsoportokba tartozók térítésmentes oltásához. A 65 év felettiek, a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, a várandós nők, továbbá az egészségügyi és a szociális intézményekben dolgozók kérhetik a térítésmentes oltást háziorvosuktól. Országos járványról akkor beszélünk, ha az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma meghaladja a heti 15 ezret. A járvány csúcsa általában február-március hónapokra esik. Cél a hozzáférés bővítése Sikeres évet tudhat maga mögött a Siemens egészségügyi szektora, az elmúlt üzleti évben húszszázalékos árbevétel-növekedést értek el. Ez elsősorban az uniós forrásokból megvalósult beszerzéseknek köszönhető. László Imre szektorigazgató szerint a piac bővülése mindenképpen pozitív, a beruházások fokozódása biztosíthatja, hogy Magyarországon javuljon a korszerű diagnosztikához való hozzáférés, de figyelemmel kell lenni a rohamosan növekvő kórházi kintlévőségekre is. A Siemens egészségügyi szektora jelentős növekedést ért el idén. Minek köszönhető ez az eredmény? Már 2012-ben is sikeres évet tudhattunk magunk mögött és idén folytatódott ez a tendencia. Az új rendelésállományunk 35 százalékkal bővült és árbevételünk több mint 20 százalékkal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy idén zárul az unió hétéves pénzügyi ciklusa, amelynek keretében megközelítően 700 milliárd forint forrással rendelkezett a szektor. Ebből mintegy 15 százalék jut arra a piacra, ahol a Siemens is jelen van, itt kiemelten a képalkotó diagnosztikára és a labordiagnosztikára kell gondolni. Ezeket a forrásokat sok helyen a ciklus végén hívták le, ezért több nagyobb beruházás az elmúlt két évben valósult meg. Nagymértékben hozzájárult ehhez a kiemelt eredményhez a Kaposvári Egyetemen elnyert szerződés, amelynek keretében európai színvonalú MR-technológiára épülő molekuláris kutatóközpont épül Siemens berendezésekkel az egyetem egészségügyi centrumában. - Ezen beruházások alapján hogyan változott a magyarországi szolgáltatók gépparkja és javult-e a hozzáférés? - Az uniós beruházások a költséghatékony fejlesztéseket teszik lehetővé, így csak megfelelően indokolt, józan beruházásokra, igényalapú beszerzésekre van lehetőség. Az uniós források szigorú pályázati és felhasználási feltételei sokban hozzájárultak ehhez az ésszerűsödési folyamathoz. A csúcstechnológiájú gépekre elsősorban az ellátás csúcsán és a kutatás-fejlesztésben van szükség, ahol valóban a legnagyobb hasznukat veszik. A napi ellátásban sokkal inkább a gyors és hatékony, széles körben használható berendezések kerülnek előtérbe. A csúcstechnológiában megjelenő fejlesztések - hasonlóan a Forma-1- hez - fokozatosan kerülnek be a középkategóriás készülékekbe is. A beruházások jelentős része a régi, korszerűtlen gépek cseréjét jelentette, ez nagy minőségi javulást eredményezett. A kihívást én most ott látom, hogy az elköltött pénzekkel a hozzáférés csak minimális mértékben tudott javulni. Hasonló ütemű fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a következő időszakban a régi gépek lecserélésén túl a géppark bővítésére lehessen koncentrálni. Magyarországon az MRI-berendezések átlagos sűrűsége csupán negyede az OECD-országok átlagának, a CT- berendezéseknél pedig harmada. Itt mindenképpen szükséges a kapacitás bővítése. Hozzá kell tenni, hogy a hazai gépkihasználtság sokkal kedvezőbb, mint a fejlett országokban, vagyis az elvégzett vizsgálatok számában már nincs akkora lemaradás. - A Siemens egészségügyi szektorának fontos feladata a szerviztevékenység is, ugyanakkor tudjuk, hogy a kórházak mennyivel tartoznak a beszállítóknak. Önöket hogyan érinti ez a probléma? - A kintlévőségeink folyamatosan növekednek, mára már meghaladták éves árbevételünk 15 százalékát. Egyedülállóan széles termékportfóliónknak köszönhetően Magyarország valamennyi fekvő- és járóbeteg-intézményében jelen vagyunk, ezért napi szinten érzékeljük a kórházak rendkívül nehéz financiális helyzetét. Kiszámlázásaink közel egynegyedének késve érkezik meg a teljesítése. Az elmúlt időszakban sajnos a tendencia nem tudott megváltozni, bízom benne, hogy a most bejelentett 30 milliárd forintos konszolidáció javít a helyzeten. - Mit várnak a következő évtől? : - Az elmúlt két évre jellemző pozitív tendencia folytatódását reméljük. Ha a magyarországi beruházásokat tekintem, akkor van három olyan uniós fejlesztési program, amelyet ez év végéig le kell kötni. Ez több mint 40 milliárd forint pluszforrást jelent az egészségügyi szektornak 2014-ben. Ezzel együtt a megjelent kedvező hitelkonstrukciók elérhetőségével a privát szféra szereplőinek és a kisebb diagnosztikai vállalkozásoknak is lehetővé válik a meglévő géppark cseréje, korszerűsítése. Az idei beruházások egy részének megvalósulása 2014-re várható. A Siemens egészségügyi szektorát tekintve pedig két okból is biztosítottnak látom a következő időszakot. Egyedülálló stabilitást ad számunkra, hogy a szektor bevételének jelentős hányada nem az új értékesítésekből, hanem a szolgáltatásból származik. A másik fontos tényező pedig az, hogy olyan termékskálával rendelkezünk az in vivo diagnosztikától az in vitro diagnosztikáig (in vivo - az élő szervezetben elvégzett, in vitro: az élő szervezeten kívül, kémcsőben elvégzett vizsgálat - a szerk.), ami a technológiák egyedülálló kombinációját teremti meg a diagnosztikai képalkotás piacán, ezzel biztosítva hosszú távú jelenlétünket Magyarországon. napi gazdaság EGÉSZSÉGÜNK A NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 9., HÉTFŐ AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST TÁMOGATTA: ■Mjj.. \B SIEMENS SANOFI