Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)

2013-12-09 / 236. szám

Ápolási díj helyett minimálbér Bár januártól emelkedik az emelt összegű ápolási díj összege és egy új kategória bevezetésével differenciáltabb lesz a rendszer, a súlyos betegeket ápolók elégedetlenek. Az érintett családok több mint 70 százaléka a létminimum alatt él, éppen ezért számukra az lenne elfogadható, ha az ápolási díj elérné a minimálbért. Átalakul az ápolási díj rendszere januártól, emelkednek egyes jutta­tások, ezzel együtt differenciálódik is a rendszer, így emelkedhet azok száma, akik emelt szintű díjra jo­gosultak. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogya­tékos vagy krónikus beteg otthoni ápolását végző hozzátartozó részére biztosít anyagi hozzájárulást. Eddig a jogszabály az ápolási díj két fő tí­pusát különböztette meg: az alanyi jogon folyósított ápolási díjat és az emelt szintűt. Az alanyi jogon folyósított ápolási díj je­lenleg havi 29 500 forint, ezt az veheti igénybe, aki súlyosan fogyatékos - életkorra tekintet nélkül - vagy tartósan beteg 18 év alatti személyt ott­hon gondoz. Ezen ösz­­szeg 130 százaléka jár azon hozzátartozóknak, akik szakértő véleménye alapján fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogya­tékos személy ápolását végzik. Ez utóbbi idén havi 38 350 forintot jelentett az érintett csalá­doknak. Januártól az alapdíj összege nem változik, viszont az emelt díj az alapösszeg 150 százalékára emel­kedik, ez mintegy ötezer forintos emelkedést jelent, így a jogosultak havi 44 250 forintot kapnak majd kézhez. Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a változások bejelentésekor elmondta, az ápolási díjhoz kapcsolódó jogos elvárás, hogy az ellátás összege és az ápolási-gondozási tevékenység mértéke és intenzitása között össze­függés legyen, ezért szükség van a rendszer további differenciálására. Ezért új kategória jelenik meg, a kiemelt ápolási díj, amely a legsú­lyosabb egészségi állapotú betegeket gondozó hozzátartozóknak állapít­ható meg. E kategóriába kerülnek azok a 18 év alattiak, akik állapota miatt emelt szintű családi pótlék jár és akiről szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapo­ta tartós ápolást-gondozást kíván. A nagykorúaknál a rehabilitációs hatóságnak kell megállapí­tania, hogy a megváltozott munkaképességű személy egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A kiemelt ápolási díj az alapösszeg 180 százaléka vagyis 53 100 forint lesz. Az államtitkár szerint 3600 főt érinthet a kiemelt ápolási díj kategória, míg a teljes intézkedési csomag összesen 18 ezer családot. Aki ápolási díjban részesül, az maximum négyórás mun­kát vállalhat, ugyanakkor a díjból 10 százalékos nyugdíj­járulékot vonnak le. Az emelések éves szinten 1,7 mil­liárd forint pluszkiadást jelentenek a központi költségvetésnek. Nem elégedettek azonban az érintettek és december 3-án petíciót küldtek az emberierőforrás-miniszternek. Kérésük, hogy ápolási díj helyett minimálbért kapjanak és ápolási te­vékenységük munkaviszonynak szá­mítson. Az ápolási díjban részesülő családok több mint 70 százaléka létminimum alatt él, és nagyon ma­gas járulékos költségek - gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, utazás stb. - miatt körükben háromszoros a szegénységi kockázat. NAPI GAZDASÁG Jövőre éves milliárd forint­tal jut több ápolási díjra szintén 1,7 Sokba kerülhet influenzásnak lenni Érdemes komolyan venni az influenzát, ugyanis a betegség - komolyabb szövődmények nélkül - egy-két hétig tarthat, ez alatt azonban a gyógyszerszámlánk összege elérheti a hétezer forintot is, a betegség miatti keresetkiesés pedig több tízezer is lehet. Országos szinten évente több milliárd forintba kerül egy influenzaszezon. Hirtelen jött magas láz, izom- és vég­tagfájdalom, levertség - ezek a vírus okozta influenza általános tünetei. Ha világjárvány nincs is minden évben, de kiemelkedő a járványügyi jelentősége, hiszen évente 3-5 millió ember beteg­szik meg és 250-500 ezer hal meg világ­szerte, de ha pandémiát - világjárványt - okoz, a föld lakosságának egyharmada is megfertőződhet. A betegség általában egy-két hét alatt magától gyógyul, a lába­dozás azonban elhúzódó lehet, ha pedig szövődmények alakulnak ki, akár több hónapra is szükség van a teljes gyógyulás­hoz. Egyéni szinten a betegségmegelőzés a legolcsóbb, ha valaki nem is jogosult az ingyenes oltóanyagra, orvosi vényre 1700-3500 forint közötti összegért vált­hatja ki. Idén változás, hogy az influenza elleni védőoltás beadásáért nem kérhet pénzt az orvos. Korábban a nem kötelező vé­dőoltásokért a beadás díjának maximum a vakcina árát kérhette el. Egy februári kormányrendelet alapján az így kérhető összeg most már csak 2000 forint, ki­véve az influenza- és a pneumococcus­­immunizálást, amiért nem kérhet térítési díjat. Az oltás ugyan nem ad százszá­zalékos védelmet, de az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az oltott egészséges felnőttek 70-90 százalékában bizonyul hatékonynak a betegség meg­előzésében. A védőoltás az idős emberek körében a kórházi felvételek számát 25-39 százalékkal, az összhalálozási gyakorisá­got 35-57 százalékkal csökkentheti. Ha mégis megbetegszik valaki, alapvetően vény nélküli szerekre lehet szüksége, leg­inkább lázcsillapítóra, vitaminokra és sok folyadékra. A lázcsillapítók ára - kiszere­léstől és hatóanyagtól függően - 600-2000 forint között van. Az 500 mg-os C-vita­­min - szintén kiszereléstől függően - 700 és 4500 forint között szerezhető be. Ha komplex készítményt vesz valaki - ezek a lázcsillapítót és valamennyi vitamint tar­talmazó porok -, átlagosan 1000-2000 fo­rintot kell kifizetnie - de ezeket általában az enyhébb tüneteknél ajánlják. A gyógy­­teák ára 300-600 forint között van, míg a homeopátiás készítmények 1000 forint körül kaphatók. Ha felső légúti érintettség is van, akkor ehhez jönnek még a köptetők és a köhögés elleni szirupok, szintén ezer forint körüli áron, így alapesetben 2-3 ezer forintot kell kifizetni gyógyszerekre, de ha szövődményként például bakteriális tüdőgyulladást kap valaki, akkor arra már antibiotikum szükséges és a patikai számla rögtön elérheti a hat-hét ezer forintot. Ez a közvetlen kiadás, betegség esetén ugyanakkor számítani kell arra is, hogy a táppénz miatt a jövedelmünk is csökken. A keresőképtelenség idején az átlagker­et 60 - kórházi tartózkodás esetén 50 - száza­lékára jogosult a beteg, ugyanakkor fontos tudni, hogy a táppénz összege maximálva van, vagyis az egy napra eső maximum összege nem lehet nagyobb a minimálbér 200 százalékának harmincad részénél, ez a jelenlegi minimálbér esetében 98 000, ma­ximum 6535 forintot jelent, így egy közép­vezetői fizetésnél tíznapos keresőképtelen­ség több tízezer forint keresletcsökkenést jelenthet. A szezonális járvány társadalmi költsége több milliárd forint is lehet. Egy korábbi ÁNTSZ-tanulmány szerint e költ­ségek terhei következőképpen oszlanak meg: ingyenes oltóanyag (38 százalék), a betegség miatt kiesett munkanapokból származó veszteség (33 százalék), lakossági gyógyszerkiadás (23 százalék). NAPI GAZDASÁG ► A mostani influenza­­szezonban is 1,3 millió vakcina áll rendelke­zésre a rizikócsopor­tokba tartozók térítés­­mentes oltásához. A 65 év felettiek, a krónikus légzőszervi beteg­ségben szenvedők, a várandós nők, továbbá az egészségügyi és a szociális intézmények­ben dolgozók kérhe­tik a térítésmentes oltást háziorvosuktól. Országos járványról akkor beszélünk, ha az influenzaszerű tünetek­kel orvoshoz fordulók száma meghaladja a heti 15 ezret. A járvány csúcsa általában február-március hóna­pokra esik. Cél a hozzáférés bővítése Sikeres évet tudhat maga mögött a Siemens egészségügyi szektora, az elmúlt üzleti évben húszszázalékos árbevétel-növekedést értek el. Ez elsősorban az uniós forrásokból megvalósult beszerzéseknek köszönhető. László Imre szektorigazgató szerint a piac bővülése mindenképpen pozitív, a beruházások fokozódása biztosíthatja, hogy Magyarországon javuljon a korszerű diagnosztikához való hozzáférés, de figyelemmel kell lenni a rohamosan növekvő kórházi kintlévőségekre is.­ ­ A Siemens egészségügyi szektora jelentős növekedést ért el idén. Minek köszönhető ez az eredmény?­­ Már 2012-ben is sikeres évet tudhattunk magunk mögött és idén folytatódott ez a tenden­cia. Az új rendelésállományunk 35 százalékkal bővült és árbevételünk több mint 20 százalékkal nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy idén zárul az unió hétéves pénzügyi ciklusa, amely­nek keretében megközelítően 700 milliárd forint forrással rendelkezett a szektor. Ebből mintegy 15 százalék jut arra a piacra, ahol a Siemens is je­len van, itt kiemelten a képalkotó diagnosztikára és a labordiagnosztikára kell gondolni. Ezeket a forrásokat sok helyen a ciklus végén hívták le, ezért több nagyobb beruházás az elmúlt két évben valósult meg. Nagymértékben hozzájárult ehhez a kiemelt eredményhez a Kaposvári Egyetemen elnyert szerződés, amelynek keretében európai színvonalú MR-technológiára épülő molekuláris kutatóközpont épül Siemens berendezésekkel az egyetem egészségügyi centrumában. - Ezen beruházások alapján hogyan változott a magyarországi szolgáltatók gépparkja és ja­­vult-e a hozzáférés? - Az uniós beruházások a költséghatékony fej­lesztéseket teszik lehetővé, így csak megfelelően indokolt, józan beruházásokra, igényalapú be­szerzésekre van lehetőség. Az uniós források szi­gorú pályázati és felhasználási feltételei sokban hozzájárultak ehhez az ésszerűsödési folyamat­hoz. A csúcstechnológiájú gépekre elsősorban az ellátás csúcsán és a kutatás-fejlesztésben van szükség, ahol valóban a legnagyobb hasznukat veszik. A napi ellátásban sokkal inkább a gyors és hatékony, széles körben használható berende­zések kerülnek előtérbe. A csúcstechnológiában megjelenő fejlesztések - hasonlóan a Forma-1- hez - fokozatosan kerülnek be a középkategóriás készülékekbe is. A beruházások jelentős része a régi, korszerűtlen gépek cseréjét jelentette, ez nagy minőségi javulást eredményezett. A kihívást én most ott látom, hogy az elköltött pénzekkel a hozzáférés csak minimális mér­tékben tudott javulni. Hasonló ütemű fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a következő időszakban a régi gépek lecserélésén túl a géppark bővíté­sére lehessen koncentrálni. Magyarországon az MRI-berendezések átlagos sűrűsége csupán negyede az OECD-országok átlagának, a CT- berendezéseknél pedig harmada. Itt minden­képpen szükséges a kapacitás bővítése. Hozzá kell tenni, hogy a hazai gépkihasználtság sokkal kedvezőbb, mint a fejlett országokban, vagyis az elvégzett vizsgálatok szá­mában már nincs akkora lemaradás. - A Siemens egészség­­ügyi szektorának fontos feladata a szerviztevé­kenység is, ugyanakkor tudjuk, hogy a kórházak mennyivel tartoznak a beszállítóknak. Önöket hogyan érinti ez a prob­léma? - A kintlévőségeink fo­lyamatosan növekednek, mára már meghaladták éves árbevételünk 15 száza­lékát. Egyedülállóan széles termékportfóliónknak köszönhetően Magyarország valamennyi fekvő- és járóbeteg-intézményében jelen vagyunk, ezért napi szinten érzékeljük a kórházak rendkívül nehéz fi­nanciális helyzetét. Kiszámlázásaink közel egyne­gyedének késve érkezik meg a teljesítése. Az elmúlt időszakban sajnos a tendencia nem tudott meg­változni, bízom benne, hogy a most bejelentett 30 milliárd forintos konszolidáció javít a helyzeten. - Mit várnak a következő évtől? : - Az elmúlt két évre jellemző pozitív tendencia folytatódását reméljük. Ha a magyarországi beru­házásokat tekintem, akkor van három olyan uniós fejlesztési program, amelyet ez év végéig le kell kötni. Ez több mint 40 milliárd forint pluszforrást jelent az egészségügyi szektornak 2014-ben. Ez­zel együtt a megjelent kedvező hitelkonstrukciók elérhetőségével a privát szféra szereplőinek és a kisebb diagnosztikai vállalkozásoknak is lehetővé válik a meglévő géppark cseréje, korszerűsítése. Az idei beruházások egy részének megvalósulása 2014-re várható. A Siemens egészségügyi szektorát tekintve pedig két okból is biztosítottnak látom a következő időszakot. Egyedülálló stabilitást ad számunkra, hogy a szektor bevételének jelentős há­nyada nem az új értékesítésekből, hanem a szolgál­tatásból származik. A másik fontos tényező pedig az, hogy olyan termékskálával rendelkezünk az in vivo diagnosztikától az in vitro diagnosztikáig (in vivo - az élő szervezetben elvégzett, in vitro: az élő szervezeten kívül, kémcsőben elvégzett vizsgálat - a szerk.), ami a technológiák egyedülálló kom­binációját teremti meg a diagnosztikai képalkotás piacán, ezzel biztosítva hosszú távú jelenlétünket Magyarországon. napi gazdaság EGÉSZSÉGÜNK A NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 9., HÉTFŐ AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST TÁMOGATTA: ■Mjj.. \B SIEMENS SANOFI

Next