Napi Gazdaság, 2013. december (23. évfolyam, 231-248. szám)

2013-12-09 / 236. szám

EGÉSZSÉGÜNK NAPI GAZDASÁG 2013. DECEMBER 9., HÉTFŐ FINANSZÍROZÁS! VÁLTOZÁSOKAT SZERETNE A SZAKMA A kórházak adóssága 70 milliárd forintra csökkent A novemberi 33,1 milliárd forintos konszolidáció után 70 milliárdra csökkent a kórházak adósságállománya. Bár az elmúlt időszakban számos, a kórházak szempontjából pozitív változás történt, a szektorban szükség lenne egy teljes finanszírozási reformra és a teljesítményvolumen-korlát újragondolására, hogy a hiány megszűnjön. Novemberben összesen 33,1 mil­liárd forintot osztottak szét kilenc­­venhárom kórház között, az összeget az adósságállomány csökkentésére használhatták az intézmények. Egy szeptemberi végi felmérés szerint már a 100 milliárd forintot is megközelí­tette a kórházak kintlévősége. A fek­vőbeteg-intézmények évek óta súlyos adósságokat görgetnek maguk előtt és rendszeresen kapnak hasonló sürgős­ségi "injekciókat." Ezek csökkentik az adósságot, de a hiányt nem szüntetik meg. Ráadásul a szakma rendszeresen hangoztatja, hogy a konszolidációban mindig a rosszul gazdálkodó kórházak járnak jól. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Nézőpont Intézet konferenciáján elmondta, hogy a kórházak lejárt adósságállo­mánya továbbra is mintegy 70 mil­liárd forint, ami a költségvetésük 10 százaléka. Hozzátette, hogy számos pozitív intézkedés történt a szektor­ban - egyebek között nőtt a gyógyító­megelőző kiadásokra fordított összeg ennek jelentős része a bérköltségek növekedése volt. Fontosnak nevezte az egészségügyi térségek kialakításával a kapacitásrendezést, amely immár figyelembe vette a betegek valós moz­gását. Szintén pozitívumként említette a központi intézményfenntartást, a működési források bővítését és a bér­emelések folytatását. Boncz Imre, a Pécsi Tudományegye­tem tanszékvezetője elmondta, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődik a kórházak adóssága. Alapvetően a helyzet évek óta nem változik. Tavaly az Állami Számve­vőszék is elemezte az egészségügyi intézmények pénzügyi helyzetét. A kórházak adósságállománya 2012 kö­zepén is megközelítette a 100 milliárd forintot a 2010-ben és 2011-ben kapott összesen 55 milliárd forintos pluszfor­rás ellenére. A kórházak kintlévősége ráadásul sok esetben a beszállítókat is csőddel fenyegeti, a cégek ugyanis gyakran nem számítanak fel késedel­mi kamatot. A pénteki konferencián azonban elhangzott, hogy van olyan törvényjavaslat, amely szerint jövőre ezt már nem tehetnék meg a beszállí­tók, és nemcsak a késedelmi­­ kamatot lesznek kötelesek behajtani, hanem minden egyes felszólítás külön díjköte­les lenne. Az persze egyáltalán nem biz­tos, hogy ez a javaslat eljut a parlamen­tig, a változás nyilván a beszállítóknak kedvezne és a kórházakaknak jelentene pluszkiadást. A felhalmozódott adósság jól mutatja, mennyire szükséges volt a szektor központosítása. Az állam tavaly az év első felében vette át a megyei, települési önkor­mányzatok, valamint a fővárosi önkor­mányzat fenntartásában működő fek­vőbeteg-intézményeket. Ezzel együtt megalakultak az egészségügyi térsé­gek, amelyek kapcsán újrahangolták a kórházak által ellátandó körzeteket. Ez kapacitásátrendezést is jelentett, a pénteki konferencián ezzel kapcsolat­ban Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezet­­fejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazga­tója elmondta, hogy azok a kórházak, amelyek feladata az átrendezés során megnőtt, már 2012 januárjában meg­kapták a várható többletforrásigény egy részét. napi gazdaság trmvl •• . ....... ff­­ ..... Minin. Még érdemes oltatni November közepén nyíltak meg országszerte az influenza-oltópontok, ahol a betegség elleni védőoltás néhány perc alatt megkapható. Egyelőre még nincs influenzajárvány, éppen ezért érdemes minél hamarabb oltatni, ugyanis a védettség kialakulásához 2-3 hét szükséges. Itthon évente mintegy százan halnak meg a betegség szövődményei miatt. Az influenza a felső légutakat érintő, de súlyosabb formájában a tüdőre is átterjedő heveny vírusos megbetegedés, amely külö­nösen könnyen terjed emberről emberre és évente visszatér a világ minden pontján. A tünetei között van láz, torokfájás, fejfájás, izomfájdalom, hidegrázás, étvágytalanság, fáradékonyság és rossz közérzet. Általá­ban 5-7 napig tartó láz, száraz köhögés és váladékozó orr jellemzi, éppen ezért az influenza tüneteit könnyű összekeverni a nátháéval, de a legfontosabb különbség az, hogy az influenzának súlyos szövődményei lehetnek. A betegség vírusos tüdőgyulladást okozhat és gyakori szövődmény a bakteri­ális ráfertőzés, amely különösen veszélyes a szívelégtelenségben és cukorbetegségben szenvedőkre nézve. Az influenza közvet­lenül megtámadhatja a szívet, az agyat, az izmokat, így súlyosbítva a krónikus meg­betegedéseket. Sajnos az emberek gyakran összetévesztik a tüneteit a jóval enyhébb lefolyású nátháéval, ezért nem is veszik őket komolyan, pedig az influenza több megbetegedést és halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi fertőző betegség egész évben. Magyarorszá­gon évente körülbelül százan halnak meg az influenza miatt és ennél sokkal több beteg kerül kórházba. Különösen ragályos, testi érintkezéssel, köhögéssel, tüsszentéssel, de az egyszerű kilélegzéssel is terjed. Az influenzá­nak általában két nap a lappangási ideje és a tünetek első megjelenése után még tíz napig fertőz. Egy "szokásos" influenzaszezonban a lakosság minimum 5-10 százaléka fertőződik meg az influenzavírussal. A kisgyermekek­nek akár a 40 százaléka is megbetegedhet, hiszen ők életük első vírusával találkoznak. A megbetegedés minden korosztályt érint, de különösen veszélyeztetettek a két év alatti gyermekek, a 65 év fölötti idősek, de már 50 év fölött is jelentősen megnő a halálos szö­vődmény kialakulásának a kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a népesség 5-15 százaléka veszélyeztetett. A betegség védőoltással megelőzhető ráadá­sul, akik megszerzik a védettséget, nemcsak magukat, hanem közvetlen környezetüket is óvják. Sajnos a lakosság átoltottsága még mindig alacsonyabb a szükségesnél. Az inf­luenza elleni védőoltás elmaradásának az időhiány az egyik leggyakoribb oka. Keve­sen tudják megoldani a védőoltás felíratá­sával, kiváltásával és beadatásával járó időt. Erre a problémára jelent megoldást a 2011- ben indított influenzaoltópont-hálózat, ahol azonnal, utánjárás nélkül megszerez­hető az influenza elleni védőoltás. Idén is november közepén nyíltak meg az oltópontok, amelyek országszerte több orvosi rendelőben működnek, amelyek mind rendelkeznek olyan, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) által jóváhagyott mű­ködési engedéllyel. Az oltópontokon az influenza elleni védőoltás azonnal, időpont-egyeztetés nélküli beadható. Az oltópontokon a védőoltások be­adása a szokásos járóbeteg-ellátástól elkülönítve történik. A vakcinákat a Sanofi Pasteur szolgáltatja. Az influenza-oltópont azoknak nyújt megoldást, akik nem jogosultak az állami térítésmentes oltásra és csak akkor keresik fel a háziorvosukat,­­ amikor már megbetegedtek, egyéb­ként pedig nem jut idejük a védőoltás beadatására. A védőoltást a járvány kitörése előtt érdemes beadatni, hiszen a védettség kialakulásához az oltás beadá­sától számítva 2-3 hétnek is el kell telnie. Az oltás különösen ajánlott azoknak, akik krónikus megbetegedésben szenvednek, akik másoknál hajlamosabbak a megfázásra és gyakrabban szenvednek légúti fertőzé­sektől, a cukorbetegeknek vagy bármilyen krónikus betegnek, azoknak, akik gyakran tartózkodnak emberektől zsúfolt helyen, il­letve a kisgyermekek szüleinek és nagyobb testvéreinek is. NAPI GAZDASÁG ­ Egészségügyi válság Európában? A gazdasági válság ma már sokkal több, mint pénzügyi válság - demográfiai, társadal­mi, egészségügyi válság is és főként Európa válsága - mond­ta pénteken a Nézőpont Intézet konferenciáján Mikola István, az OECD nagykövete. A válság­nak népegészségügyi hatásai is voltak: miközben emelkedett az öngyilkosságok vagy a mentális betegségek száma, addig csök­kent egyebek között a közúti baleseteké. Az év elején Oslóban tartott konferenciát a WHO európai régió­ja, amelynek fő témája volt a gazdasági válság hatása az egészségre és az egészségügyi rend­szerekre. Az ESKI ösz­­szefoglalója szerint a válság ugyanis nagyban érintet­te az egészségügyi rendszereket, hiszen jelentős forráselvonáso­kat szenvedtek el, szintén hason­lóan jártak a jóléti és szociális rendszerek, így sokszor azok kerültek rosszabb helyzetbe, akik társadalmi helyzetük mi­att amúgy is az egészségileg veszélyeztetettebb kategóriába tartoznak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem megfelelő megszorítások az egészségügyi szektorban a helyzetet súlyos­bítják. Gazdasági válság idején a mentális egészség a legtöré­kenyebb. Az Európai Unióban - főleg a 2004 után csatlakozott tagállamokban - megnövekedett az öngyilkosságok száma a 65 év alattiak körében, ugyanakkor egyes országokban emelkedett a szívinfarktusos eseteké. A nö­vekvő munkanélküliség miatti jövedelemcsökkenés fokozta a dohányzás és alkoholfogyasztás szintjét. Görögországban a HI­V- fertőzések jelentős emelkedése volt tapasztalható az intravénás kábítószer-használók körében, ami egybeesik a tűcsereprogram finanszírozásának jelentős visz­­szaesésével. Görögországban 2008-2010 között a csecsemő­­halandóság hosszú távú csök­kenése szintén megfordult és azonos időszakban 32 százalékkal nőtt a hal­va születettek száma. A recesszió hatással volt a közúti közlekedé­si balesetek miatti ha­lálesetekre is, amelyek számában a zsugorodó autóhasználat következ­tében általában csökke­nés mutatkozott. Számos ország tett erőfeszí­téseket azért, hogy a közfinan­szírozott szolgáltatások árai­nak csökkentésével - például a gyógyszerek árának mérséklé­sével - tompítsák a kedvezőtlen hatásokat, illetve ezzel is segítsék a szükséges szolgáltatások eléré­sét. Az intézménybezárások, a személyzet és a nyitvatartási idő csökkentése vagy a magasabb co-payment díjak negatívan ha­tottak. Az ellátásokhoz való hoz­záférés csökkenése csak rövid távú költségcsökkentést jelent, hiszen mind az akut, mind a krónikus betegségeknél emelke­dik a szövődmények kockázata, nőhet például az amputációk, vakság, veseelégtelenség koc­kázata, illetve a cukorbetegek vagy az öngyilkosságok száma a mentális betegek körében. NAPI GAZDASÁG 32 Novemberi pluszforrások A kórház-konszolidációra szánt 33,1 milliárd forintos pluszforrás elosztásá­nál figyelembe vették az üzemgazdasági eredményeket és költségelemzést végez­tek. Megvizsgálták a szolgáltatókat érintő fejlesztési programokat, ugyanis volt olyan kórház, amelyik az integráció miatt hal­mozott fel jelentős tartozást. A húsz leg­­eladósodottabb kórház 12 milliárd forintos takarékossági vállalást tett, amelyből 6,5 milliárdot már teljesítettek. Segítséget kaptak a betegszállítók is, az erre a szolgál­tatásra fordítható keretet 250 millió forint­tal bővítették az üzemanyag-változások kompenzálására. Szintén pluszforráshoz, összesen 6,4 milliárd forinthoz jutott az alapellátás novemberi bevezetéssel. Ebből háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra 4,1 milliárd, fogászati ellátásra 1,1 mil­liárd, míg védőnői szolgáltatásra, anya-, gyermek- és ifjúságvédelemre 930 millió forint jutott. Így a háziorvosi praxisok havi finanszírozási összege, az úgyneve­zett kártyapénz 45-46 ezer forinttal nőtt, míg a háziorvosi ügyeleti szolgálatok átlag 106 ezer forinttal kapnak többet havonta. Jelenleg egy átlagos háziorvospraxis - ez 2000 felnőtt vagy 100-1500 gyermek el­látottat jelent - havi bevétele egymillió forint körül van. A védőnői szolgálatok finanszírozása átlagosan 5 százalékkal emelkedik, itt az eddigi havi bevétel 80 és 110 ezer forint között volt. A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező fogá­szati praxisok átlagosan 27 ezer forinttal kapnak többet havonta. Utoljára tavaly novemberben kapott pluszforrást az alap­ellátás, akkor a háziorvosok kártyapénze átlagosan 70-80 ezer forinttal, a védőnői ellátás díjazása 25 ezer, míg a fogászati alap- és szakellátás fix díja 30 ezer forinttal emelkedett. napi gazdaság

Next