Napi Magyarország, 1998. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-02 / 27. szám
1998. február 2., hétfő. Belpolitika Folytatás az 1. oldalról 1994-ben, kormányzásunk kezdetén üres úszómedencét vettünk át, majd az elmúlt négy év azzal telt el, hogy feltöltsük vízzel. Még nem egyformán mély mindenhol, de már lehet benne úszni - nyitotta meg a tanácskozást Szekeres Imre frakcióvezető. A továbbiak Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök vette át a szót. Előadását azzal kezdte, hogy az MSZP esélyes a választások megnyerésére, ám erre nincs garancia. Az 1990-94 között működő kormányra utalva megjegyezte: véget ért a kalandozások kora, Európa nem fogadja el a szomszéd népekkel szemben békétlenséget szító nacionalista politikát. Horn szerint a múltba való révedezés helyett a jelent és a jövőt kell szem előtt tartani: „Az igazságot nem ‘Kenderesen’ kell keresni”. Az Antallkabinet bűnének rótta fel, hogy az előző ciklus idején 500-700 milliárd forintos állami vagyon porladt szét, és 5-7 milliárd forinttal több kárpótlási jegyet adtak ki, mint amire konkrét határozat volt. A sikerpropagandáról nem a kormány, hanem az ellenzék beszél - jelentette ki a miniszterelnök, majd hozzátette: a nemzeti pénzintézetek, a nyugati tőke - amelyek elismerik a kormány gazdasági eredményit - nem a propaganda alapján mérlegel. A kormányfő ezután összegezte az elmúlt négy év kormányzati teljesítményét. Az eredmények között említést tett a reálbérek és a nyugdíjak reálértékének növekedéséről, a stabilizáció megteremtéséről, valamint a sikeres privatizációról. Az utóbbi kapcsán megjegyezte: Kelet-Közép-Európában egyedül nálunk hajtottak Az MDF frakcióvezetője, Demeter Ervin az MSZP ülésén elhangzottakra reagálva elmondta: állandósulni látszik az a probléma, hogy a miniszterelnök a saját és közvetlen környezetének helyzetét összetéveszti a lakosság helyzetével. Azon nyilatkozatai alapján, amelyek a különféle sikerekről és a jólétről számolnak be, úgy ítéljük meg, hogy nincs tisztában az ország állapotával. Ez a választások felé közeledve egyre gyakrabban jelentkező sajátos homi tudatállapot állandósulni látszik. Az ellenzéki pártok mindent el fognak követni, hogy a miniszterelnök megismerhesse a valóságot. Jelenleg ugyanis éppen nem a jövő építése, hanem a jövő felélése folyik, a lakosság döntő többsége napi anyagi gondokkal küszködik. A fiatalok nem vállalnak gyermekeket, ahol van gyerek, ott pedig a létminimum körül élnek a családok. Azokat az eredményeket, amire a kormányfő hivatkozik, 11 multinacionális cég produkálja, a kis- és középvállalkozások viszont jelentősen meggyengültek. Ami pedig a kormány szavahihetőségét illeti, arról Horn Gyula ezen beszéde önmagában árulkodik. Lányi Zsolt a miniszterelnök kijelentéseivel kapcsolatban csak személyes véleményét tudja megosztani lapunkkal, mivel a kisgazda frakció még nem alakíthatott ki közös véleményt ez ügyben. Lányi szerint az egyetlen alternatíva egy olyan kormány, amelyik elsősorban a nemzet érdekeit tartja szem előtt, természetesen úgy, hogy megfeleljen az európai normáknak, és a NATO követelményeinek. A legnagyobb kormányvégre valódi magánosítást. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy nem sikerült teljesíteni a szociális ígéretek nagy részét, hiányzik az esélyegyenlőség az oktatásban, valamint komoly problémák vannak a közbiztonság terén. Az MSZP kötelessége tovább folytatni a megkezdett „művet”, az ország felzárkóztatását, az euroatlanti integráció feltételeinek megteremtését. A miniszterelnök megítélése szerint 1998-2002 között dől el Magyarország felzárkózása a fejlett Európához. A pártelnök meggyőződésének adott hangot, mely szerint a szocialista politikának nincs alternatívája, mivel a jobboldali ellenzék alkalmatlan a kormányzásra. Nincs valódi programja és megfelelő szakértőgárdája. Az ellenzéket bírálva a továbbiakban megállapította: hecckampányokkal próbálják lejáratni a kormányt. Ilyen többek között a Xénia-láz ügye, amelyet Horn Gyula a gyermekek és a fiatalok elleni támadásként értékelt. A válaszpártról Lányi kijelentette, hogy képtelen a nemzeti érdekek képviseletére, és csak tervgazdálkodásban tud gondolkodni. Pokorni Zoltán, a fidesz- Magyar Polgári Párt frakcióvezetője. Érthető, hogy c sok előtt igyekszik mindenki saját pártját a legjobbként feltüntetni. A szocialisták részéről ez különösen megszokott vélemény, ennek ellenére távol áll a valóságtól. Több elvi, illetve már gyakorlati lehetőség is van a szocialista alternatívával szemben: ilyen létező megoldás egy polgári kormányzat. A választók egyre jelentősebb része tekint bizalommal a Fidesz-MDF-szövetségre. A polgárok körében ugyanakkor erősödik a kormányváltás igénye. Horn Gyulát hallgatva - miszerint az Antall-kabinet idején jelentős állami vagyon porladt szét - azt gondolhatnánk, hogy még mindig 1994-et írunk. Furcsa ezeket a vádakat egy olyan ember szájából hallani, aki szinte kézi vezérléssel - Suchman Tamáson keresztül - irányította a privatizációt, amelynek során eladták az energiaszektort és a közművek jelentős részét. A bevételeket pedig nem új beruházásokra, hanem a költségvetési egyensúly megteremtésére fordították. Természetesen felül kell vizsgálni az elmúlt hét-nyolc év privatizációs ügyleteit, ezt azonban éppen a jelenlegi kormány gátolja meg. Pongrácz Tibor, az MDF gazdasági kabinetjének vezetője: Meglepőnek tartom Horn Gyula kijelentését az előző kormány kárpótlási jegyekkel való állítógatási kampányra utalva a pártelnök felszólította a jelen lévő szocialista politikusokat, hogy ne vegyék át a jobboldal gyűlölködő, támadó stílusát. A választási hadjárat során a józanság, a programok ismertetése domináljon. A kormány első embere beszélt a decemberi Koalíciós Egyeztető Tanácson született megállapodásról, melynek értelmében a kampány során az SZDSZ és az MSZP nem folytat nyilvános vitát. Horn Gyula szerint néhány szabaddemokrata politikus megfeledkezik a megállapodásról, bár tagadhatatlan, hogy néhány kérdésben - mint az állam és az egyház viszonya a gyermekek és idősek támogatása, a cigányság problémája és Bős-Nagymaros ügye - eltérőek az álláspontok. Az MSZP elnöke szerénytelenségnek tartaná, ha a választások végeredménye előtt bármilyen koalíciós lehetőségről beszélnének. Mint elmondta, mindenekelőtt győzni kell májusban, K. F. gos visszaéléséről, mivel az egész folyamatot szigorú törvények szabályozták. Amennyiben azonban a kormányfő konkrét törvénysértésről tud, azt bírósági úton kell feltárni. Valós tények, adatok nélkül rágalomértékűek a miniszterelnök szavai. A Duna Kör képviselője nem kívánt reagálni a miniszterelnök vádjaira, arról azonban biztosította szerkesztőségünket, hogy a ma 18 órakor kezdődő szobi rendezvényükön válaszol az elmondottakra. A budapesti köztisztaság ügyének szóba kerülése is azt jelzi, hogy a fővárost vezető koalíció összeveszőfélben van - mondta Marsi Péter Pál, a fővárosi MIÉP-képviselőcsoport vezetője. Hozzátette, nem Horn Gyula tisztasági mániájáról van szó, inkább arról, hogy „keresztbetéve” Demszky Gábornak, besegítsen a fővárosi MSZP kampányába. Ruva Farkas Pál, a Roma Polgárjogi Mozgalom elnökének véleménye szerint, a miniszterelnök akkor tehet a cigánysággal kapcsolatban olyan kijelentéseket, amilyeneket tett, ha a kormánytól is megköveteli azt a morális szintet, amit a romáktól elvár. Ha a kormánynak lenne átfogó cigánykoncepciója, nem a kampány kezdetekor, hanem négy éve kellett volna megvalósítania azt. Véleménye szerint az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ), amelyet Horn Gyula legitimnek ismert el, nem tudja a búzát az ocsútól megkülönböztetni, mivel Horn rasszista kijelentésének tapsoltak Szolnokon. ^ ^ ^— KFP-VISZS Szelektív múltvizsgálat Szerintük nincs alternatíva Fotó: MTI ik e Fidesz után, szabadon jö. Ha a múltra nem is, a közel- ne tehesse meg, s ne kerülhessen igazságügy-miniszter és Avarmúltra illene emlékezni - mond vissza a társadalomba. Szájer dr. Keszi Dezső államtitkár értettet, a kormányfő Szájer József két két évvel ezelőtt ugyanezt javanal hallgatta a miniszterelnöki évvel ezelőtt írt levele, s a mina- soha önálló képviselői indítva- felvetést. Fogalmunk sincs, mire pirénia-ellenes kirohanása nyálan. Azt szerette volna elér- gondolhatott a kormányfő - főkapcsán. Nos , nagyon is jólzi, hogy az életfogytig tartó szó- lelték kérdésemre, mert előreemlékezett. Ha nem is szó szabadságvesztés valóban az elítélt leg a tárcával erről nem egyeztethet, de lényegét tekintve pontos haláláig tartson. Akkor ez a törtett. A hatályos törvény szerint azan idézte a Fidesz-MPP frakvénytervezet a koalíciós többség bírósági ítélet kimondja, hogy cióvezetőjének két évvel ezelőtt ellenállása miatt nem kerülhetett az életfogytig tartó szabadságii gondolatát. Csak épp a szerző megvitatásra. Később az új bűnvesztésre ítélt bűnöző húsz, hónevét felejtette el. Saját ötlettetőtörvénykönyv tervezetében szonöt, vagy harminc év utánként vetette fel a szájeri gondo- sem javasolta ezt a kormány, bocsátható először feltételesen latot. A halálbüntetést nem állít- mert szakmailag kivitelezhetet- szabadlábra. A visszaút lehetőhatjuk vissza, mert ezt különböletnek tartották. A büntetés jégének biztosításával egyúttal ző nemzetközi szerződéseink végrehajtás is ódzkodott attól, ösztönzik is a fogvatartottat a tiltják - modta a kormányfő, de hogy olyan embereket őrizzen fegyházon belüli megfelelőenszeretnénk elérni azt, hogy aki hosszú évtizedekig, akiknek már selkedésre. A Btk.-ban ezért egyszer gyilkol, az még egyszer minden mindegy. Vastagh Pál nem is várható változás. Zéta uol?tb.c. u w S *8 WWiqt. t sólo Az MDF a választási programról jölt , | /i/i-V Szociális biztonságot• A Magyar Demokrata Fórum 1998. február 28-án tartja országos gyűlését Gödöllőn, ahol elfogadják a párt választási programját. A délután folyamán ugyanitt kerül sor az MDF kampánynyitó nagygyűlésére - jelentette be Gémesi György, a párt országos választmányának szombati ülését követő sajtótájékoztatón. Az ügyvezető elnök elmondta: pártja megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja országos és területi listáin helyzetbe hozni a magyarországi kisebbségeket. Sepsey Tamás, az országos választmány elnöke az Alkotmánybíróságról szóló törvény és a hazai kisebbségek parlamenti képviselete kapcsán kifejtette: Ugyanúgy, mint korábban, a kormány munkáját a kapkodás, a fejvesztettség jellemzi. Az MDF választási programjáról szólva hangsúlyozta, hogy annak központjában a családok biztonsága áll. Vissza kívánják állítani a korábbi anyasági támogatás rendszerét, továbbá szorgalmazzák, hogy a gyermeknevelés költségeinek egy részét leírhassák adójukból a szülők. Fokozott állami szerepvállalást tartanak szükségesnek a lakásépítés terén, valamint kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a kis- és középvállalkozások fejlesztésének. Herényi Károly szóvivő, visszautasítva a Lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány elleni SZDSZ-es vádakat, utalt rá: a népfőiskola egy Kecskemét környékén működő középiskola diákjait fogadta be, és az erről szóló 1996-ban kötött szerződések kiállnak mindenfajta próbát. A szóvivő korán kezdődő negatív fogásokkal tarkított választási kampányfogásnak minősítette a kisebbik kormánypárt támadását. Kérdésre válaszolva Sepsey Tamás kifejtette: a választmányülésén Bégány Attila, a budapesti V. kerület jelöltje bejelentette: nem kíván képviselőjelöltként indulni a választásokon. A párt vezetői további tíz-tizenkét közös jelöltről folytatnak tárgyalásokat a Fidesz-Magyar Polgári Párttal. A HÉTEN KÉTNAPOS ÜLÉST TART a törvényhozás, amely ma délután Horn Gyula miniszterelnök felszólalásával kezdi meg munkáját, két új képviselő, Lassú István (MSZP) és Kocsis Imre Antal (SZDSZ) mandátumának igazolása után. Folytatódik a büntetőeljárásról, a nemdohányzók védelméről, az állatok védelméről, a géntechnológiáról, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat általános vitája. Holnap a képviselők várhatóan szavaznak az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról. Amennyiben megérkeznek a szükséges személyi javaslatok, akkor a Ház megválasztja a tavaly november 3-i Metész-tüntetésen történteket kivizsgáló bizottság tagjait. MTI 56-os szervezetek egységéről Az 56-os szervezetek 1998. január 30-i konzultatív tanácskozásán egységről szóló közös álláspont született az 1998. évi parlamenti választásokkal kapcsolatban: 1. Az 56-os eszmeiség érvényre juttatásában érdekelt szövetségek kijelentik, hogy olyan nemzeti egység megteremtésében érdekeltek, mely képessé válik a jelenlegi kormánykoalíció leváltására. Ehhez az szükséges, hogy a mai ellenzéki nemzeti pártok a közös nemzeti cél érdekében az 56-os egységére jussanak. 2. Fenti cél elősegítésére a szövetségek egymás között elismerik, minden szövetség, a szövetségek szervezetei a nemzeti ellenzéki pártok-pártszövetségek bármelyikét támogathatják, annak hangsúlyozásával, hogy legkésőbb a két választási forduló között nemzeti választási szövetséget e pártok létrehozzák. Ennek függvényében döntik el az 56-os szövetségek választási támogatások végső irányát. Aláírók: 56-os Rabparlament; Porosz Országos Elnökség; 56-os Felkelők Szövetsége; Deport ‘56; 56-os Szövetség; Független Hagyományőrző Szövetség; 56-os Magyarok Világszövetsége. Láz a Xénia-ügy hátterében Ha a Magyar Demokrata Néppárt rendelkezésére álló információk igazak, akkor a Xénia-ügy hátterében üzleti érdekütközésről, esetleges maffiakapcsolatokról, a koalíción és az MSZP-n belüli politikai párharcról lehet szó - jelentette ki Szabó Iván, az MDNP tegnapi sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy az ügyet felkavaró újságcikk mögött egy olyan gazdasági érdekcsoport állhat, amely az MSZP holdudvarában lévő személyekből tevődik öszsze. Szerinte a Xénia-botrány „kibogozásához” a parlament alkotmányügyi és kulturális bizottsága nyújthat segítséget. „Az MSZP-nek elemi érdeke, hogy a tisztánlátást segítse.” MTI A szabaddemokraták 1998-at követő kormányzati programjának a gazdaságot érintő fejezetével foglalkozott a párt országos tanácsa szombati ülésén. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke elmondta, további fellendüléssel, ötszázalékos gazdasági növekedéssel, a reálbérek növekedésével és az infláció csökkenésével számolnak. A párt elérhetőnek tartja, hogy 2000-re egy számjegyűre mérséklődjön az infláció mértéke. Kedvezményes hitelekkel támogatva a kis- és középvállalkozásokat, szeretnék elérni, hogy azok a gazdaság motorjává válhassanak. A szabaddemokraták véleménye szerint kiemelten fontos a már megkezdett törekvések, többek között az államháztartás átalakításának továbbvitele, valamint a nagy elosztórendszerek, mint az egészségügy reformja. Elképzeléseik szerint a reálbérek növelésével, politikai stabilitással, eurokonform szabályozással és jól képzett munkaerővel lehet fokozni hazánk versenyképességét. A párt elnöke megerősítette: a héten összeülő Koalíciós Egyeztető Tanács az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet módosítását, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletét vitatja meg. PAG /0,AcnxJATAY A héten összeül a Koalíciós Egyeztető Tanács Kuncze Gábor jövőképe qwWl. Q/\afU MAGYARORSZÁG * 3 Nemzetközi jogvédelem a nemzeti kisebbségeknek Tegnap lépett életbe a nemzeti kisebbségek védelmét célzó nemzetközi jogi érvényű egyezmény, az Európa Tanács 1577 számot viselő keretegyezménye. A 31 cikkből álló dokumentum lényege, hogy az egyezményhez csatlakozó államok „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Az elvek közé tartozik a törvény előtti egyenlőség, továbbá egyenlőség a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális életben, a pozitív diszkrimináció, az asszimiláció tilalma, az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása, a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében, az erőszakos fenyegetések elleni védelem áltak is. Bár a most hatályba lépő nemzetközi egyezmény elveket, és nem jogokat fogalmaz meg, jóhiszemű végrehajtása hozzájárulhat a közép-európai régió stabilitásához, az itt élő nemzetek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. MTI Sok a törvénytervezet, kevés az idő Folytatás az 1. oldalról Lányi Zsolt (FKGP): a házbizottságban múlt hét csütörtökön, a Független Kisgazdapárt nevében azt javasoltam, hogy a nem feltétlen fontos törvényjavaslatokat a kormány vonja vissza, hogy a többi megtárgyalására legyen idő. Az előkészítetlen, hatásvizsgálat nélküli, kapkodva meghozott törvényre példa az adótörvény és annak rövid időn belüli ötven módosítása. Időpontot nem tűztünk ki, szerintünk az Országgyűlés akkor fejezze be a munkáját, amikor a még meghozandó, fontos törvényeket elfogadta. Horn Gábor, SZDSZ, megítélésem szerint a hátralévő másfél-két hónap alatt 15-20 törvényt lehet elfogadni, viszont a januárban felvetődött ötletek megtárgyalására már nem lesz idő. Mindenesetre jó lenne, ha a nyolc éve húzódó, a fogyatékosokról szóló törvényt, valamint a nemdohányzók védelmében hozandó törvényt el lehetne fogadtatni. Kívánatos lenne, ha az ÁPV Rt. jövőjét meghatározó privatizációs törvény, valamint az önkormányzati törvény módosításának tárgyalását, a filmtörvényével együtt, sikerülne befejezni. Mindenképpen elkerülendőnek tartom azonban, hogy a parlamenti munka a március közepén kezdődő kampány részévé váljon. Demeter Ervin frakcióvezető (MDF) megítélése szerint a parlament túl hosszú téli szünetet tartott, de a tavalyi nyári szünet is hosszabbra sikeredett a kelleténél, ezért az előttünk álló hat hét feltehetően kevés lesz ahhoz a törvényhozási programhoz, amelyet a kormány igyekszik ráerőltetni a Tisztelt Házra. Álszent megoldásnak tartjuk, hogy most mindent egy nagy törvényhozási attakkal próbálnak pótolni. Az MDF mindenesetre feltétlenül fontosnak tartja, hogy a hiányzó alkotmánybírók megválasztásra kerüljenek, hiszen a mögöttünk lévő évek bizonyítják, hogy nagy szükség van a taláros testületre, márpedig ezzel a létszámmal már egyre nehezebben látják el a növekvő feladatokat. Fontos lenne a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó törvényt meghozni. A Demokrata Fórum támogatja, hogy önálló politikai pártként induljanak el a választásokon. Legfőképp viszont azt várnánk el a tavaszi ülésszaktól, hogy sikerül szétválasztani a törvényhozási munkát és a politikai kampányt. Zsoldos nt