Napi Magyarország, 1998. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
2« JUI MAGYARORSZÁG UClí (Jó Szigorodó határellenőrzések - nagyobb biztonsági Konferencia az illegális bevándorlásról a HS A harminckét ország és hat szervezet részvételével tartott és tegnap befejeződött kétnapos nemzetközi tanácskozás célja az volt, hogy eredményes eszközöket találjanak az illegális bevándorlás KA és a vonzáskörzetébe tartozó bűnözés ellen. 1991 óta folyamatosan párbeszéd van Európa két fele között, utoljára tavaly októberben Prágában találkoztak a különböző országok migrációért felelős miniszterei, és 55 pontos ajánlást fogalmaztak meg. Ezek gyakorlati megoldásáról tanácskoztak most Budapesten. Magyarországot is súlyosan érinti, hogy Európában nőtt az illegális bevándorlók száma. Éppen ezért az illegális migráció elleni szervezet (ICMPD) nem örülne, ha okmányok nélkül is átjárható lenne a határ Románia és Magyarország között, de megvárják az új magyar kormány állásfoglalását, és ezt tiszteletben tartják. A kétnapos konferencián részt vevő harminckét ország és hat szervezet záródokumentum aláírásával vállalta, hogy gyors intézkedéseket tesz az illegális bevándorlás terjedésének megakadályozására, és az embecsempészet megfékezésére. Az illegális bevándorlás kiinduló országai, tranzitországai és célállamai többek között megszigorítják büntető törvénykönyvüket, és tájékoztatják egymást a felfedezett csempészútvonalakról. A német delegáció vezetője, Kurt Schelter elmondta, hogy napjainkban Németország az egyik célpontja a bevándorlásnak. Jelenleg is 20 ezer letelepedést kérő vagy illegálisan bevándorolt kurd tartózkodik Németországban, őket a politikai helyzet miatt nem lehet visszaküldeni Irakba. Tavaly összesen egymillió, idén ennél valamivel kevesebb illegálisan ott-tartózkodó személy volt Németországban. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra, hogy a Délkelet-Európából induló illegális népmozgás az elmúlt időszakban megnövekedett, csak Magyarországon idén január és április között ötezerhétszáz személlyel szemben kezdeményeztek kényszerintézkedést, ez pedig több mint 30 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A délkelet-európai tranzitút mentén lévő számos más ország is hasonló növekedést tapasztalt. A bevándorlással együtt nő a szervezett bűnözés veszélye is, a kábítószer- és fegyverkereskedelem, illetve a prostitúció. A közös törvényalkotási lépések, az okmányellenőrzések megszigorítása, a határbiztosítás megszervezése azért is fontos, mert az eddigi tranzitországokból előbb-utóbb célországok lesznek. Ez a veszély lassan hazánkat is fenyegeti. A konferencia résztvevői elismerték, hogy feladatuk kettős: egyrészt el kell érni, hogy Európa állampolgárai határellenőrzések nélkül utazhassanak, ugyanakkor biztosítani, hogy távollétükben - főleg külföldi bűnbandák - ne rabolják ki otthonukat. Ma még a határellenőrzések elhagyására nincs lehetőség, sőt a záródokumentumban lefektették, hogy meg kell szigorítani a határátlépők ellenőrzését. Ez helyenként tételes vizsgálatot jelenthet. Vállalták, hogy rövid időn belül fokozzák a határ mögötti területek és a zöldhatárok ellenőrzését. Szankciókat vezetnek be azokkal a szállítási vállalatokkal szemben, amelyek nem ellenőrzik megfelelően az úti okmányokat, továbbá olyan információs központot hoznak létre, amely megosztja információit az aláíró országok rendvédelmi hatóságaival. Okmányszakértőket bocsátanak a légi és tengeri kikötők rendelkezésére, és megtanítják a helyi hatóságok szakembereit a legújabb okmányhamisítási módszerek felismerésére, s ehhez felszereléseket is adnak. Kétoldalú megállapodások segítenek majd abban is, hogy elkészülhessenek az illegális migráció és csempészet helyzetéről szóló jelentések. A záródokumentumba az is belekerült, hogy a tapasztaltabb országok szakértőket küldenek más országok problémásabb határszakaszaira. Ilyen segítséget Magyarország is kapott a jugoszláv háború idején az Európai Uniótól. Európa államai jelenleg is toloncolnak ki és küldenek vissza Jugoszláviából érkezett bevándorlókat, de csak kis létszámban. A konferencián megállapodtak abban is, hogy speciális délkelet-európai munkacsoportot hoznak létre a térségből induló vándorlás megfékezésére. KÉK: Kökény Mihály elégedett A legelegánsabb gesztus az lett volna, ha a Fidesz visszavonja a törvénymódosító javaslatát — mondta dr. Kökény Mihály ügyvezető népjóléti miniszter tegnap délutáni sajtótájékoztatóján, ahol arról volt szó, hogy veszíthetnek a gyógyulásra, gyógyításra várók, veszíthet-e a magyar társadalom, ha a tavaly decemberben elfogadott, és a ma, július 1-jén hatályba lépő egészségügyi törvény előírásai nem, vagy csak csonkán és késedelemmel érvényesülnek. A Fidesz javaslatát, hogy a törvény hatályba lépését fél évvel halasszák el, az előző parlament 85%-os arányban leszavazta. Az új egészségügyi törvény kiemelt figyelmet szentel a beteg emberek jogkörének kiszélesítésére. A betegek személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag az egészségi állapotuk alapján, indokolt esetekben és módon korlátozható. A törvény szerint alapjognak az egészségügyi ellátáshoz való jog tekinthető, emellett az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, a külvilággal való rendszeres kapcsolattartáshoz, a kezelés visszautasításához, az egyéniesített és teljes körű tájékoztatáshoz, és az orvosi titoktartáshoz való jog is törvényben foglaltatik. A természetgyógyászat kérdésével kapcsolatban dr. Kökény Mihály elmondta, hogy alkalmazása helyettesítő orvosi ellátás esetében csak szakorvos által jóváhagyott esetben lehetséges. A Népjóléti Minisztérium az új törvénnyel az egészségügyet átfogóan kívánta szabályozni, elősegítve hazánk európai uniós csatlakozását is. Ludwig Márton MIÉP-álláspont A Magyar Igazság és Élet Pártja egyetért azzal, hogy az Országgyűlés csütörtökön megkezdje a kormányprogram tárgyalását. A szándékot elfogadjuk, és arra igent mondunk - mondta Csurka István -, viszont nagyon sok fenntartásunk van a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban, főleg a forrásteremtés, a pénzügyi háttér tekintetében. Nem látjuk a privatizáció és a bankkonszolidáció felülvizsgálatát és azt, honnan teremti elő a szükséges anyagi fedezetet a kormány. A MIÉP-nek lesznek javaslatai. H. J. Belpolitika Nem teljesültek a korábbi remények (pdt) Kormánybiztos a társadalombiztosítás élén . A társadalombiztosítási önkormányzatok irányításával kapcsolatban a Fidesz-Magyar Polgári Párt módosító javaslatot nyújtott be. Elképzelésük szerint kormánybiztost neveznek ki az igazgatási szervek felügyeletére. Selmeczi Gabriella tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: értékelték a tb-önkormányzatok elmúlt ötéves tevékenységét. Ennek alapján azok nem töltötték be a hozzájuk fűzött reményeket. Például azt, hogy átláthatóbb legyen a tb-alapok gazdálkodása, így botrány robbant ki a mentés és betegszállítás finanszírozása kapcsán. Az érdekegyeztetés sem javult az utóbbi években, de a biztosítottak érdekeit sem képviselik hatékonyabban - érvelt Selmeczi. Az új - majdnem egy éve működő - Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Önkormányzat alkotmányellenesen jött létre. Mint a képviselő asszony emlékeztetett, a Fidesz tavaly nyáron az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg, alkotmányos kötelezettsége-e az Országgyűlésnek önkormányzatokon keresztül igazgatni a két alapot. A bíróság megállapította, hogy a T. Ház eldöntheti, milyen formában igazgassa az alapokat, vagyis nem kell feltétlenül alkalmazni az önkormányzati struktúrát. Az Alkotmánybíróság emellett úgy foglalt állást, hogy a két önkormányzat alkotmányellenesen jött létre, így 2000-ig meg kell szüntetni azokat. A Fidesz véleménye szerint ezt a helyzetet minél hamarabb meg kell változtatni, éppen ezért terjesztették be már a jelenlegi rendkívüli ülésszakban az önálló indítványt. Frajna Imre úgy vélekedett: az Országgyűlés tíz napon belül elfogadhatja az indítványt, így azt követően nyolc nap múlvamegszűnhetnek az önkormányzatok. A kormánybiztos előreláthatóan 2000-2001-ig látja el feladatát, az egészségügyi reform végrehajtását követően ugyanis új struktúrát hoznak létre. Elképzelésük szerint a reformmal kétszintű biztosítási rendszer jön létre, ahol a közvetlen betegellátást több egészségügyi pénztár gyakorolja, az országos felügyelet ezután csak pénzszétosztó szerepet tölt majd be. Selmeczi Gabriella, a kormánybiztosi poszt várományosa úgy tájékoztatott: még nem kérték fel hivatalosan, így további személyi kérdésekben nem tud felvilágosítást adni. Javaslatuk szerint a hivatal működtetésének hatáskörei a főigazgatókhoz kerülnek vissza, a kormányzati körbe tartozók pedig a kormánybiztoshoz. A. K. Sok jó ember kis helyen A tegnap nyilvánosságra hozott kormányprogram jelentős része - különös tekintettel a gazdasági, a családpolitikai és a mezőgazdasági fejezetekre - közel áll a Magyar Demokrata Fórum programjában meghirdetettekhez - nyilatkozta lapunknak a párt elnökségének tegnapi ülését követően Gémesi György, az MDF ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő. Kérdésünkre, hogy hol érzi az MDF álláspontját a legtávolabb esőnek a kormányprogramtól, elmondta, hogy a frakció véleményének ismerete nélkül nem nyilatkozik a témában. Az országos elnökség döntése értelmében hamarosan megkezdi működését egy munkacsoport, melynek feladata az önkormányzati kampány menetrendjének kidolgozása lesz. Az ügyvezető elnök a párt választási szereplése következtében lecsökkent állami támogatással kapcsolatosan elmondta, mindent elkövetnek azért, hogy a Bem téri székházban folytathassák működésüket, munkatársaik létszámát a feladatokhoz mérten fogják meghatározni, s az MDF a továbbiakban a korábban bérelt négy emelet helyett egy emeletre összehúzódva folytatja működését. Országos szinten minden megyében egy-egy munkatárs segíti majd a párt további működését. Nincs döntés kultúrházügyben Lapunk tegnapi információjával kapcsolatban, amely szerint az ügyvivő kulturális miniszter július elején dönteni kíván a kultúrházak tulajdonjogának a szakszervezetekhez történő átruházásáról, Inkai Péter, a Művelődési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: Magyar Bálint nem kíván határozni ebben a kérdésben. Bár voltak olyan szakszervezetek, amelyek igényt tartottak az egykor tulajdonukban lévő könyvtárak és művelődési házak épületének tulajdonjogára, de ez mindössze néhány tucat, jelenleg állami tulajdonban lévő, civil szervezetek működtetése alatt álló épületet érint. Nem vonatkozik a több ezer önkormányzati tulajdonú kultúrházra. A Fidesz álláspontja szerint a szakszervezetek kérelméről a döntést az érintett felekkel történő egyeztetés után már az új kormánynak kell meghoznia. A Művelődési Minisztérium illetékesei azt szeretnék elérni, hogy a jelenleg működtető civil szervezetek hatáskörében maradjanak az épületek, és ne kerüljenek vissza az egykori tulajdonosokhoz. Az illetékesek úgy vélték továbbá, hogy nemcsak az jelentene veszélyt, hogy egyes szakszervezetek nem képesek működtetni a kultúrházakat, hanem, hogy esetleg értékesítenék, illetve más célra használnák azokat. Z. N. Harmadik forduló Hágában? Julius Binder még mindig a régi A szlovák Hidrostar gátépítő vállalat vezérigazgatója, Július Binder a Kossuth rádió tegnap esti tudósítása szerint érthetetlennek nevezte a Fidesz gátpolitikáját. Mint mondta, a magyar választások győztese a kampány során még környezetvédelmi okokra hivatkozott, amikor a vízlépcsőt szükségtelennek nevezte, mára viszont gazdasági problémák miatt nem hajlandó felépíteni a dunakanyari gátat. Binder szerint a hágai bíróság egyértelműen kimondta, hogy az 1977-es szerződés érvényben van, ebből következik, hogy Szlovákiának joga van csúcsra járatni a bősi vízlépcsőt, ez pedig elképzelhetetlen a dunakanyari gát megépítése nélkül. Arról, hogy a jelek szerint az új magyar kormány követelni fogja, hogy a hágai ítélet értelmében több vizet engedjenek a Szigetközbe, Binder úgy vélekedett: a jelenlegi 200 köbméter is több, mint amennyi indokolható lenne. Vargha János, a Duna-ügy szakértője szerint a hágai ítélet rögzíti mindkét fél lemondását a csúcsrajáratásról, ezért a nagymarosi vízlépcső felépítésének semmi értelme; a bíróság azt is kijelentette, hogy környezetvédelmi szempontból is megfelelő mennyiségű vizet kell engedni a Dunába és mellékágaiba. Binder úr téved, ha azt hiszi, hogy a jelenlegi vízmennyiség elegendő. Nemhogy nem kell semmit felépíteni, hanem a bíróság szerint a bősi erőművet is csak akkor szabad üzemeltetni, ha az elmúlt húsz évben kialakult nemzetközi környezetvédelmi normáknak eleget tesz. Megjegyzem - tette hozzá a Duna Kör alapítója - jó lenne, ha a közszolgálati média a szlovák vízépítők álláspontja mellett - ha nem is a magyar fél álláspontját - legalább a hágai ítélet rendelkezését is ismertetné. HGERI Fel se merült, hogy ne épüljön meg Vizsgálják a Nemzeti költségeit A Nemzeti Színház felépítése kapcsán nemrégiben napvilágot látott, hogy a munkálatok elvégzéséhez jóval nagyobb összeg szükséges, mint amennyi rendelkezésre áll. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárjelöltje lapunk kérdésére elmondta: hétről hétre újabb és újabb adatok jelennek meg arról, hogy végül mennyibe fog kerülni az építkezés. Hangsúlyozta, hogy nem felülvizsgálni, hanem megvizsgálni akarják a korábbi döntést. Tisztán szeretnék látni, hogy egy ilyen mértékű beruházás valójában mennyibe kerül. Nem lehet ugyanis a tárcánál megtervezni úgy a következő gazdasági évet, hogy nagyságrendileg sem megbecsülhetők a beruházásokhoz szükséges költségek. Elmondta, senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ne épüljön meg a Nemzeti Színház, ám az Állami Számvevőszék is arról tanúskodik, hogy túlságosan tág pénzügyi kereteket hagytak, azaz alultervezték a beruházást. Várhegyi rámutatott: óriási vitákat váltott ki a Fidesz tandíjeltörlési javaslata, amely 2 milliárd forintjába kerül egy évben a költségvetésnek. Ezzel szemben az előző kormány nagyvonalúan bánt a Nemzeti Színház költségével. Az államtitkárjelölt szerint nem mindegy, hogy a beruházás 1, 2 vagy akár 5 milliárd forinttal fog többe kerülni. A vizsgálatok után a kormánynak mérlegelnie kell majd, hogy felvállalható-e egy olyan megoldás, amely nélkülözi az ésszerűséget. Várhegyi reményét fejezte ki, hogy a vizsgálati eredmények alapján belátható időn belül felépülhet a Nemzeti. ANDRÁSI 1998. július 1., szerda ngy Megszűnnek a tb-önkormányzatok Alkotmánybírósághoz fordulnak a szakszervezetek A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat augusztusban mindenképpen megtartja következő ülését, ahol vélhetőleg nem oszlatja fel önmagát. A testület megszüntetését követően a képviselőket delegáló szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Információk szerint aláírásgyűjtést is kezdeményeznek a társadalombiztosítási önkormányzatok mandátumának visszaállítása érdekében - közölte a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlését követő sajtótájékoztatóján az önkormányzat elnöke. Szeremi Lászlóné elmondta: amennyiben megszűnnek az önkormányzatok, nagyobb lesz az alkotmánysértés, mint a jelenlegi helyzetben, ugyanis elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a járulékfizetőknek nem lesz beleszólási joguk a társadalombiztosítás működésébe, egy demokráciában pedig elképzelhetetlen a társadalmi kontroll hiánya. Szőke Károly alelnök kijelentette: az őt delegáló Vasas Szakszervezet politikai puccsként fogja fel a tb-önkormányzatok felszámolását. Véleménye szerint más irányítási struktúra akkor lenne elfogadható, ha a járulékokat adó formájában fizetnék a polgárok. Az MSZOSZ várhatóan csütörtöki ülése után hozza nyilvánosságra ezzel kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a kormány tagjaihoz is eljuttatnak. Az elhangzottakkal kapcsolatban dr. Frajna Imre,a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióigazgatója lapunk kérdésére kifejtette: az önkormányzatokba tagokat delegáló szervezetek nyugodtan az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, a kormánynak nincs kötelezettsége arra, hogy a társadalombiztosítást önkormányzati formában működtesse, a jelenlegi helyzet pedig alkotmányellenes. A közvélemény jelentős része a testületek megszüntetését támogatja, így az aláírásgyűjtésnek nincs értelme. Mint elmondta, a közpénzek felhasználását törvények szabályozzák, rendszeresen végez ellenőrzéseket az Állami Számvevőszék, s a parlament magasabb legitimizációval képviseli a polgárok érdekeit, mint a társadalombiztosítási önkormányzatok. Az is bebizonyosodott, hogy a szakszervezetek képtelenek arra, hogy a tb-önkormányzatokba tagokat delegáljanak. Dr. Frajna Imre hozzátette: a nyugdíjbiztosítási önkormányzat mandátumának megszűnésével nem lesz értelme annak, hogy a testület megtartsa augusztusi ülését, mert nem is lesz hol ülésezniük. A Fidesz egészségügyi szakértője elmondta azt is, hogy a társadalombiztosítási alapok irányítására és kezelésére a kormánybiztost átmeneti időszakra nevezik ki, az irányítás szervezeti formájáról két év múlva várható végleges döntés. . „ SZEGEDI Külön keret a házi ápolásraim ! Kórház helyett otthonukban gyógyulhatnak Magyarországon az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral szerződést kötött mintegy ezer háziorvos összesen hétmillió vizsgálatot végez, s a statisztikák szerint a hazai kórházakban 23 ezer ágyon 697 ezer beteget kezelnek évente. Az egészségügy reformjával kiemelt szerep vár az otthoni szakápolást végzőkre, akik nagymértékben segítik a tulajdonos önkormányzatok munkáját is - hangzott el tegnap délelőtt a Magyarországi Otthonápolási Hospice Egyesület közgyűlésén. A résztvevők elképzelhetőnek tartják azt is, hogy a háziorvosok a jövőben úgymond receptre írják fel a betegnek a hospice szolgáltatást. A házi ápolás humánusabb bánásmódot jelent az ellátásra szorulók számára, akik orvosi, illetve szakápolói felügyelet mellett otthonukban gyógyulhatnak. Ez az állam számára is alacsonyabb költségekkel jár, hiszen kiváltja a kórházi ápolással járó kiadásokat. Budapesten majdnem ötven házi ápolási szervezet jött létre az elmúlt években, s az OEP- pel kötött finanszírozási szerződéseknek megfelelően a szolgálatoknak alkalmanként 1400 forint vizitdíjat térít a társadalombiztosítás. A közgyűlésen az egyesület vezetője, dr. Falus Ferenc kifejtette: hazánkban főleg az idősebb korosztály, a nyugdíjasok a kórházak jóindulatától függően maradhatnak az intézményekben a szükségesnél hosszabb ideig, mivel a szakorvosok tisztában vannak azzal, hogy otthonukban nincsen, aki ellátná őket. Ezért azt javasolta, hogy hozzanak létre központi kasszát az idősek otthoni szakápolására. Az új pénzügyi keret a finanszírozót is segítené abban, hogy az idősek ápolásának ezen formájára elkülönítendő pénzeszköz áttekinthető legyen. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az otthoni ápolás révén, amelyet csak speciálisan képzett nővérgárda végezhet, sokkal jobbak a gyógyulási eredmények. Sz. L.