Napi Magyarország, 1999. március (3. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
í MAGYARORSZÁG Vezércsere A mai naptól Lelesz György rendőr alezredes lesz Debrecen város rendőrkapitánya. Váltás történik a kapitányhelyettesi és a bűnügyi osztály élén is. A korábbi vezetők - érdemeik elismerése mellett - a megyei rendőr-főkapitányság állományán belül más pozíciókba kerülnek, s helyüket újak veszik át. A kapitányhelyettesi és a bevetésirányítási központ parancsnoki posztját Kiss János százados, a bűnügyi osztály vezetői posztját pedig Demján Sándor alezredes tölti be. A hír - amely szerint a volt kapitányságvezetőt saját kérésére a múlt hónap végétől felmentették beosztásából - nem lepte meg a személyi állományt, hiszen ez már jó előre látható volt, hiszen az ismertté vált bűncselekmények felderítési mutatói még a 30 százalékot sem érték el, s így az ország 152 kapitánysága közötti versenyben a korántsem előkelő 137. helyen álltak. Hogy mit hoz a jövő, mozdul-e felfelé a statisztikai mutató, s javul-e a közbiztonság az új vezetés alatt, ezt ma még nem tudni. A megyei főkapitányság bízik benne, hogy a személycserével a közrend megerősödik, s az eddiginél jobb eredményeket tudnak majd fölmutatni. Farkas Szirénapróba Pakson A Paksi Atomerőmű Rt. harminc kilométeres körzetében ma délután 13—13.30 óra között hangos szirénapróbát tartanak. A Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyei településeken 13 órakor felhangzik a „katasztrófariadó” jele, a két percen át hallható, váltakozó magasságú hang, majd 13 óra 10 perckor megszólal a - kétszer fél percen át hallható - „veszély elmúlt” jelzés. A szirénák megszólalásakor a jelzett időpontban sem a lakosságnak, sem a közigazgatási szerveknek nem kell intézkedniük. Kedvező tapasztalatok Veresegyházán Kedvezőek a Veresegyházán két hónappal ezelőtt megnyílt Misszió Egészségügyi Központ működésének első tapasztalatai. Az itt fogadott, egyelőre napi 80-100 beteget a legkorszerűbb technikai felszereléssel gyógyítják. Az előjegyzéses rendszer bevezetésének köszönhetően minimális a várakozási idő, s barátságosabb légkör veszi körül a beteget, mint a hasonló intézmények többségében. Somlai András, a közhasznú társaságként működő központ igazgató-főorvosa elmondta: a magánadományokból és a helyi önkormányzat segítségével összesen 600 millió forint költséggel létrehozott intézmény amerikai minta szerint a tb új finanszírozási módszereként kíván működni. Ehhez az egészségügyi ellátás korszerűsítésének részeként a jogszabályi feltételeket most teremtette meg egy kormányrendelet. A Veresegyházán megvalósítandó modell lényege, hogy az intézmény a tb költségvetéséből egy összegben megkapja a körzethez tartozó 25 ezer lakos fejkvótáját - körülbelül egymilliárd forintot -, s ebből gazdálkodva magasabb szintű betegellátást képes biztosítani, mint a hagyományos rendszerben. Év végére elkészülnek a kerettantervek A múlt héten tartott miniszteri értekezleten fogadta el a kormány az oktatási tárca által elkészített közoktatási törvény módosításáról szóló tervezetet. Többek között erről számolt be Környei László, az Oktatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szombaton a Munkástanácsok Országos Szövetségének budapesti találkozóján. A törvénymódosításnak három fő gondolatát öltötték paragrafusokba - közölte lapunkkal a helyettes államtitkár. A kerettantervek, a minőségi oktatás garanciái és a nevelés középpontba helyezése került be a törvény különböző elemeibe. Az iskolák számára 1999. december 31-ig kiadott kerettantervek jelenítik meg azokat a tartalmi szabályzóelemeket, amelyeket többen számon kérnek az új oktatási kormányzaton - tette hozzá. Külön figyelmet szenteltek a kollégiumoknak, a fogyatékosokkal való foglalkozásnak és a leszakadó rétegek intézményben tartását célzó szakképzés alternatív lehetőségeinek megnyitására, ezen belül az úgynevezett második esély iskoláira. A kerettanterv definíciói, a szak- és az általános képzés közötti átmenet rugalmasabbá tétele, a minőségbiztosítás és ellenőrzés céljából felállításra kerülő Országos Értékelési és Vizsgaközpont képezték a törvénymódosítás fő egységeit. Az utóbbi intézmény az oktatási tárca tervei szerint 6-8 vidéki fiókkal illeszkedik a közigazgatási rendszerbe a törvény várható június-júliusi kihirdetése után. H. J. MTI MTI Belpolitika Napirenden a művészeti nevelés Kétszeresére nőtt azon intézmények száma, ahol alapfokú művészeti oktatás folyik - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter annak a kétnapos konferenciának a megnyitóján, amelyet Művészeti nevelés címmel rendezett a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (KOMA) hét végén a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A miniszter pozitívumként értékelte, hogy duplájára emelkedett az említett intézményekben tanulók száma, emellett hetven művészeti tárgy rendelkezik tantervvel. Az ugrásszerű igény azonban azzal járt - tette hozzá -, hogy a pedagógusképzés azt nem követte. Legnagyobb gondnak azt tartja, hogy leértékelődött a művészeti nevelés szerepe a közoktatásban az idegen nyelvvel és az informatikával szemben. A NAT felülvizsgálatakor kiderült, hogy a művészeti neveléssel kapcsolatos tárgyakra fordítható időkeret csökkent. A miniszter bejelentette: 1999. december 31-ig megszületnek a felmerült hiányosságok megszüntetését segítő kerettantervek. Rados Péter, a KOMA titkárságvezetője lapunknak elmondta: a mostani konferencia célja, hogy a pályázatokban rejlő értékeket a szakma mellett a széles nyilvánosság számára is felmutassa. Az érdeklődés óriási, hiszen az egyetem közel 600 személyes előadóterme zsúfolásig megtelt az ország minden részéből érkezett résztvevőkkel. Közismert szaktekintélyek tartanak előadásokat a művészetoktatás szerepéről a kommunikációs készség fejlesztésében és a kulturális alkalmazkodóképesség megteremtéséről. A mostani rendezvény a nyitánya a terveinkben szereplő sorozatnak, amely a pályázatokat közkinccsé kívánja tenni - közölte Dobos Kisztina, a KOMA kuratóriumi elnöke. A közalapítvány képviselői a közeljövőben javaslatot tesznek az Oktatási Minisztériumnak és a parlament oktatási bizottságának arra, hogy a vizuális kultúra, az énekzene, dráma, tánc nagyobb óraszámban kapjon szerepet az oktatásban. Hanczár Márciusban a kormány előtt a közoktatási törvény módosítása A közoktatási törvény módosítása várhatóan március 16- án kerül a kormány elé - jelentette be Stark Antal, az oktatási tárca helyettes államtitkára a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) 16. kongresszusán szombaton. A helyettes államtitkár a törvénymódosítás leglényegesebb pontjaként a tanulók esélyegyenlőségének javítását és a gyengébb képességűek felzárkóztatását említette. Utóbbi cél megvalósításaként az arra rászorulók számára emelnék a kötelező és a nem kötelező tanórák számát. Ugyancsak fontos része a változtatásnak az oktatás minőségét vizsgáló Országos Mérési, Értékelési és Vizsgaközpont létrehozása, illetve az oktatási ombudsman hivatalának felállítása - emelte ki Stark Antal. A küldöttgyűlés döntött arról, hogy a PSZ csatlakozik a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) a bértárgyalások azonnali felújítására tett javaslatához, illetve amennyiben azok nem vezetnének eredményre, a SZEF március végére tervezett demonstrációjához. A küldöttek határozata értelmében a szakszervezet részt vesz a tervezett tüntetés és egyéb nyomásgyakorló eszközök koordinálására hétfőn felálló úgynevezett akcióbizottság munkájában is. A közgyűlés döntése alapján a PSZ még legalább egy évig a jelenlegi struktúrában, elnök nélkül, Borbáth Gábor főtitkár és Varga László, illetve Árok Antal titkárok irányítása mellett működik. Borbáth Gábor nem kívánta kommentálni azokat a közelmúltban megjelent lapértesüléseket, amelyek a társadalmi elnöki poszt lehetséges várományosaként a korábbi elnököt, a novemberben leköszönt Szöllősi Istvánnét nevezték meg. A küldöttek a tanácskozáson elfogadták a PSZ 1999. évi programját. Az érdekképviseleti szervezet célul tűzi ki többek között a konföderációs együttműködés fejlesztését, a tanulással, tanítással, neveléssel összefüggő alkotmányos jogok teljes körű érvényesítését, illetve a munkavállalói érdekek érvényesítése céljából nemzetközi összefogás megteremtését. A küldöttek elfogadták a szervezet általános költségvetési irányelveit is. MTI Felkészültek a járványra Az influenza-világjárványok magyarországi megelőzésére az Egészségüys Minisztérium katasztrófatervet dolgozott ki. Ennek lényege a szokásos mennyiségű oltóanyag többszörösének hazai előállítása - közölte Horváth István főosztályvezető. A szakember nem hiszi, hogy az újságokban mostanában többször emlegetett „gyilkos influenzavírus” fenyegetne, de hozzátette: a történelemben bizonyos rendszerességgel valóban felbukkantak az egész világra is kiterjedő influenzajárványok. Hangsúlyozta: egy járvánnyal szemben ma már nem vagyunk olyan védtelenek, mint például az I. világháborút követő spanyolnáthának nevezett tömeges fertőzés idején, hiszen már létezik influenza elleni védőoltás. A főosztályvezető becslése szerint az idei influenzaszezonban megközelítően egymillióan oltatták be magukat Magyarországon. MTI Lassan javuló belvízhelyzet A szakemberek a napos szeles időjárásban bíznak A hét végi száraz, napos és szeles időjárásnak köszönhetően csökkent a belvízi elöntések üteme, és a folyókon már megindult a lassú apadás. Ugyanakkor a hőmérséklet emelkedésének következtében az ország észak-keleti folyóin újabb árhullámok kialakulása várható. Az előrejelzések szerint a napokban is folytatódik a száraz időjárás, a szakemberek viszonylag meleg, 10 Celsius-fok körüli nappali hőmérsékletre számítanak. Tegnap a belvízzel elöntött területek nagysága országosan meghaladta a 250 ezer hektárt, de az elmúlt napokhoz viszonyítva a melegebb idő ellenére sem növekszik a korábbi ütemben - tartalmazza az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye. A legnagyobb belvízkészültség jelenleg is az Alföldön van, itt mintegy 140 ezer hektár földterületet borít víz. Összesen 71 belvízvédelmi szakaszon rendeltek el készültséget, 13 helyen harmadfokút. Több mint 220 szivattyútelep üzemel, naponta mintegy 30 millió köbméter vizet emel át. A védekezésben csaknem ezerötszázan vesznek részt. A leginkább veszélyeztetett négy megyében - Békésben, Csongrádban, Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnokban több mint 100 településen folynak belvízvédelmi munkálatok, közülük 79 kért segítséget a vízügyi igazgatóságoktól. Hajdú-Bihar megyében már 25 ezer hektár földet borít belvíz, ebből nyolcezer a vetés, hatezer pedig szántóföld. A külterületek mellett azonban egyre több belterületet, lakóházat is elöntött a víz Hajdú-Biharban. A tűzoltók Hajdúszoboszlón, Balmazújvárosban, Darvason, Berettyóújfaluban, Biharkeresztesen és Püspökladányban szinte folyamatosan szivattyúzzák a családi házak pincéiből a belvizet. Sok épületben nincs fűtés, mert a pincében lévő kazánokat is elöntötte a víz. A magyarországi folyók többségén - a melegedés ellenére - többnyire folytatódik a lassú apadás, ezt segíti az éjszakai fagy, mivel így csak szakaszosan olvad a hó. A Tisza mellékfolyóinak felsőbb szakaszai apadnak, viszont a Hármas-Körös, valamint a Hortobágy-Berettyó alsó szakasza továbbra is árad. A Felső-Tisza vidékén azonban gyorsabbá vált a hóolvadás, amelynek következtében a Krasznán újabb árhullám indult el. A Felső-Tiszán és más mellékfolyóin a vízszintek alacsonyak, árvízveszélytől nem kell tartani. MTI Naponta 30 millió köbméter vizet szivattyúznak át Fotó: Koncz György * 1999. március 1., hétfő A polgármester ellen tüntettek Tiltakozás Heréden Több száz herédi vonult tegnap a Heves megyei község polgármesteri hivatala elé. A demonstrálók Temesvári József polgármester lemondását követelték, mert szerintük felelősség terheli egy szabálytalan áfavisszaigénylés miatt. Mint az Kómár József, a tüntetést szervező önkormányzati képviselők egyike a demonstráció alkalmával elmondta: tiltakoznak a képviselő-testület által megszavazott megszorító intézkedések, többek között a kommunális adó bevezetése, illetve az intézményi alkalmazottak ruhapénzének megvonása ellen. Szerintük minderre csupán azért van szükség, mert a község jogtalanul igényelte vissza a település szennyvízberuházásának általános forgalmi adóját, összesen 48 millió forint értékben. Ezt a pénzt most vissza kell fizetni, ami a település eladósodásához vezet, ugyanis a község hitelfelvételre kényszerül. Véleményük szerint mindezért a polgármester a felelős, ezért fontolgatják büntetőjogi felelősségre vonását is. Temesvári József, aki egy kétéves megszakítástól eltekintve 1962 óta áll a falu élén, elmondta: az áfa visszaigényléséről nem ő, hanem a képviselő-testület döntött. Hangsúlyozta, hogy semmilyen megszorító csomagról nincs szó, a költségvetésben szereplő intézkedések hozzátartoznak az önkormányzat normális működéséhez. A tüntetést a vele szemben álló önkormányzati képviselők politikai támadásának értékelte, ezért eszében sincs lemondani. Annál is inkább, mert élvezi a 2000 lelkes falu többségének a bizalmát. MTI Erzsébetváros új pályázatot ír ki Gozsdu-gondok Eredménytelennek nyilvánította a Gozsdu-udvar hasznosítására kiírt pályázatot Erzsébetváros önkormányzata. A képviselők úgy határoztak, megszakítják kapcsolatukat a korábbi nyertes izraeli Heftsiba nevű céggel, s március 18-i határidővel új pályázatot írnak ki. A döntés azért vált szükségessé, mert az izraeli cég még a beruházási programot sem készítette el. A kerület korábbi önkormányzata, s a Heftsiba vállalat közötti tárgyalások 1997 novemberében futottak zátonyra, amikor a külföldi vállalkozó bejelentette, a Gozsdu-udvar felújítását hitelből kívánja megoldani, s ehhez az ingatlanra jelzálog bejegyzését kéri. Dr. Szabó Zoltán, a VII. kerület polgármestere hivatalba lépését követően tárgyalt Sharafan úrral, a Heftsida-cég képviselőjével. A polgármester ekkor jelezte: a kerület szándéka az, hogy minél hamarabb befejeződjék a Gozsdu-projekt megvalósítása. Az új képviselő-testület nem akarja hatályon kívül helyezni a korábbi testület határozatát, fontosnak tartják azonban, hogy a helyhatóság és a vállalkozó között megállapodás szülessen a fejlesztés sikerességét biztosító garanciákról. A Hertsida képviselője a tanácskozás során ismét kifejtette, hogy a beruházást hitelből kívánja megvalósítani. Szabó Zoltán a bejelentést tudomásul vette, ugyanakkor leszögezte: a beruhá■ zásban az önkormányzat semmiféle üzleti kockázatot nem vállal. A második tárgyalást december 14-én tartották. A helyhatóság a Hertsida részére átadta a Gozsduprojekt megvalósítására vonatkozó alapelveket, amelyekre írásban várt választ. Az önkormányzat 1999-es áron számított beruházási terv elkészítését is kérte, azonban az izraeli vállalat mind a mai napig nem jelzett vissza. 1999. február 3-án Erzsébetváros polgármestere levelet írt a Heftsida tulajdonosaként bejegyzett Yona-csoportnak. A levélben Szabó Zoltán ismételten összefoglalta az önkormányzat álláspontját, s kérte a gyors reagálást. Válasz azonban ekkor sem érkezett. Időközben az önkormányzat kerületfejlesztési bizottsága is foglalkozott a problémával, és úgy döntött: a helyhatóságnak január végéig be kell fejeznie az izraeli céggel folytatott tárgyalásokat. A január 21-i testületi ülésen a bizottsági határozat napirendre került, s a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy február 18-ig folytasson megbeszéléseket a Heftsidával, majd döntsön a tárgyalások esetleges befejezéséről, illetve új pályázat kiírásáról. A testületi ülésen az izraeli vállalat képviselő nem jelentek meg, pusztán egy angol nyelvű faxban jelezték: továbbra is szeretnék megvalósítani a felújítást. Az ülésen a képviselők végül lezárták a Gozsdu-projekt megvalósítására kiírt pályázatot, egyúttal felkérték a polgármestert az új pályázat kiírására. Az önkormányzat valószínűleg az új pályázatban érvényesíteni kívánja a Hertsidának felajánlott tárgyalási feltételeket. A tervek szerint a helyhatóság a beruházás előkészítésére a befektetővel közösen kft.-t hoz létre, s az ingatlant elidegenítés vagy apportálás útján értékesíti, a beruházás készültségi foka szerint. A helyhatóság a beruházótól garanciaként azt kéri, hogy a munkálatokat egy külső szakértő szakaszonként értékelje. A kerület vállalja, hogy a Gozsdu-ingatlan lakóit megállapodásban rögzítendő határidővel kiköltözteti, ehhez azonban kéri a befektető pénzügyi támogatását. A VII. kerület önkormányzata szeretné minél hamarabb megvalósítani a Gozsdu-udvar felújítását. A helyhatóság a beruházást nem pénzügyi befektetésnek tekinti, ugyanis az ingatlan állaga oly mértékben romlik, hogy rövid időn belül életveszélyessé válhat. Szolgáltató és pénzügyi központot szeretnének benne létrehozni. A beruházás a befektetőnek az előzetes számítások szerint 1,5-3 milliárd forintjába kerülhet. Az összegre a jelentkezőknek banki garanciát kell biztosítaniuk. Erzsébetváros így próbálja elkerülni, hogy az új pályázat is sikertelenül záruljon. DVNYI