Napi Magyarország, 1999. október (3. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-01 / 229. szám

1999. OKTÓBER 1., PÉNTEK Kezdődik a CW Bank felszámolása Folytatás az 1. oldalról A vizsgálatok tanúsága szerint a bank vesztesége ebben az időszakban, azaz 1991-1996 kö­zött keletkezett. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a bukott hitelek mögött mint­egy fél tucat, egymással is szo­ros kapcsolatban álló magán­­személy cégcsoportjai (nehe­zen követhető off-shore cégek) állnak. Feltételezések szerint ez a cégcsoport tudatos straté­giát dolgozott ki arra, hogy a CW-től - amelyre üzletpolitikai tanácstalanság, szervezetlen­ség volt jellemző - minél több pénzt vegyen fel. Ugyancsak feltételezés, hogy a stratégia hátterében a magyar gazdaság „megingatása” áll, ugyanis a CW hiányát a tulajdonosnak, azaz a Magyar Nemzeti Bank­nak kell állnia. Ugyanis a CW Bank 1987-ben alakult át bank­­fiókból önálló, osztrák jog sze­rinti részvénytársasággá. Ezzel egy időben az MNB-nek az oszt­rák bankfelügyelet felé tulajdo­nosi támtogató nyilatkozatot kellett kiadnia, amely ebben az esetben gyakorlatilag feltétlen kötelezettségvállalást jelent. Lang László, a CW Bank ve­zérigazgatója a Die Presse című osztrák napilapnak korábban úgy fogalmazott: „igen valószí­nűnek” tartja, hogy kapcsola­tok álltak fenn a titkosszolgá­latokkal, de cáfolja, hogy ezek a kapcsolatok a rendszerváltás után is fennálltak volna. Elkép­zelhetőnek tartja viszont, hogy az egykori ügynökök üzletem­berként kapcsolatban marad­tak a bankkal. Ezt támasztja alá az is, hogy egy bolgár kém már 1994-ben azt vallotta egy pári­zsi bíróság előtt, hogy 300 mil­lió schilling hitelt kapott a CW Banktól. A CW Bank első jelentősebb veszteséget okozó hitelügylete 1995 tavaszán került felszínre. Az ezt követően megkezdett vizsgálatok alapján világossá vált, hogy nem egyedi jelenség­ről van szó, ám a bécsi pénzin­tézet valós állapotáról még ek­kor is keveset lehetett tudni. 1998 nyarán már vilkos volt a kép: a CW 1991 és 1996 között mintegy 70 milliárd forintos hiányt halmozott fel. A veszte­ség oka a rossz hitelkihelyezés, a hiányos banki nyilvántartás. A megvizsgált kihelyezésekben a CW Bank több esetben is megsértette az osztrák bank­törvényt, az 1990 és 1996 közöt­ti időszakban a bank igazgató­ságát felelősség terheli a kiala­kult veszteségekért. Szándékos visszaélésre a jegybank által megbízott könyvvizsgáló cég (Pricewaterhouse Coopers) nem talált közvetlen bizonyíté­kot, ugyanakkor jelezte azt is: a teljes veszteség nem írható csak a szakmai hozzá nem ér­tés rovására. A veszteségekért felelős banki alkalmazottakat, illetve elnökségi tagokat - egy osztrák ügyvédi iroda vizsgálata alap­ján - az MNB a közelmúltban feljelentette az osztrák hatósá­goknál. A hatóságok Frank Fürst, Andreas Pinter és Makai Imre elnökségi tagok, valamint Kurt Sedlmayer és Hubert Strenn alkalmazottak felelősségét vizsgálja. A CW Bank tuladonosai jú­liusi rendkívüli közgyűlésükön arról döntöttek, hogy a pénzin­tézetet október 1-jétől, azaz má­tól végelszámolással megszün­tetik. A bank igazgatósága meg­szűnik, a fiókintézetek azonban egyelőre még működnek. A fel­számolás várhatóan egy évig tart. Az osztrák törvényeknek megfelelően a végelszámolás után a bank dokumentumait - így az archívumot is - egy bíró­ság által kijelölt pénzügyi cég­hez helyezik letétbe. Az iratok legalább hét évig nem kerülhet­nek nyilvánosságra. Teljessé vált a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kereskedelmi banki tevékenységét vizsgáló tényfeltáró albizottság is, amelynek elnöke Domokos László, a Fidesz frakcióvezető­helyettese. A testület további tagjai: Horváth János és Márton Atti­la (Fidesz), Podolák György, Sáling József és Kovács Tibor (MSZP). Az FKGP-t Zakó Lász­ló, az MDF-et Németh Zsolt, az SZDSZ-t Kovács Kálmán, a MIÉP-et pedig Gidai Erzsébet képviseli. A Magyar Nemzeti Bank ke­reskedelmi banki tevékenysé­gét vizsgáló tényfeltáró albi­zottság főként a Central Wechsel- und Creditbank (CWAG) hiányáva­l foglalkozik, de­­ információink szerint - na­pirendre kerül a londoni HIB és a frankfurti DUB bankok vizs­gálata is. Mint ismeretes, ko­rábban mindkét pénzintézet a Magyar Nemzeti Bank tulajdo­nában volt. Majd a jegybanktör­­vény módosítása után, amely úgy rendelkezett, hogy az MNB- nek el kell adnia kereskedelmi banki érdekeltségeit, a londoni, illetve a frankfurti pénzintéze­tet eladták, illetve bezárták. Lapunk úgy tudja, a tényfel­táró albizottság egyelőre csak a CW Bank hiányát vizsgálja, de ha arra utaló jelet tartnak, hogy a jegybank az adósságcse­re révén befolyt többletből konszolidálta az osztrák ban­kot, akkor temészetesen erre is kiterjesztik a vizsgálódást. A testület a munkájához felhasz­nálná az osztrák bankfelügyelet vizsgálati anyagait is. Részletes vita az adótörvényekről Ellenzéki egység Az Országgyűlés tegnapi ülésén az adó- és járuléktörvények előterjesztéséhez benyújtott 322 módosító javaslatot vitat­ta meg. A javaslatok között szerepelnek azok a kisgazda, MIÉP-es, MSZP-s és SZDSZ-es indítványok, amelyek a bizto­sítási adó jövő évi bevezetésének elvetését kezdeményezik. A kezdő kisvállalkozásokon kí­ván enyhíteni az a koalíciós kezdeményezés, amely a 45 na­pos áfa-visszautalási határidőt csak a 300 ezer forintot megha­ladó összegű adónál tenné le­hetővé a hatóság számára - az eredeti előterjesztésben sze­replő 200 ezer forinttal szem­ben. A személyi jövedelemadó törvényhez érkezett fideszes in­dítvány szerint az egymillió fo­rint feletti éves jövedelemmel rendelkezőknek is járna az adó­jóváírás: 1,2 millió forint ösz­­szeghatárig az egymillió forint feletti jövedelem 18 százaléká­val csökkentett összeget lehet­ne kedvezményként igénybe venni. A hozzászólók sorát nyitó Kovács Kálmán (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a kormányja­vaslat nem az EU-harmonizáció és a társadalom helyzetének ja­vítása felé mutat. Bauer Tamás (SZDSZ) az adórendszer fejlődésének fő irányait bemutató rész beikta­tása mellett érvelve elmondta: az adótörvény-javaslat ellenté­tes a Fidesz kormányprogram­jában foglaltakkal. Lentner Csaba (MIÉP) mindkét oldal nyilatkozatait ál­szentnek nevezte, azt hangoz­tatva, hogy például a biztosító­­társaságok befizetéseinek nö­velésével lehetne további forrá­sokat teremteni. Tállai András (Fidesz) visz­­szautasította azokat az ellenzé­ki véleményeket, amelyek sze­rint a gyermekek után járó adó­­kedvezmény csak egyes réte­geknek kedvezne. OLD Baloldali társulás A vitairat szerint a jobboldalnak nincs korszerű programja Pezé Fiatal Baloldal néven új, társult viszonyon alapuló szervezet jön létre a hét végén - jelentette be Tóbiás József, a Baloldali Ifjúsá­gi Társulás elnöke. A cél, hogy egy értékazonosságon alapuló egységes baloldali gyermek- és ifjúsági mozgalmat hozzunk lét­re úgy, hogy a társult tagok meg­őrizzék önállóságukat - tette hozzá A szervezethez kapcsoló­dik a Magyar Úttörők Szövetsé­ge, a Magyar Gyermekbarátok Mozgalma, az Ijúsági Unió és a Csillebérci Okosodó Egyesület. Tóbiás kérdésünkre el­mondta, az IJQÚ Szocialisták Mozgalmával tovább folytatják a tárgyalásokat. A politikus úgy vélte, ez a szervezet jelenleg azért marad ki a társulásból, mert nem ismerte fel a változás szükségességét. Kérdésünkre kifejtette, nem aktuális kérdés, hogy a Fiatal Baloldal az MSZP ifjúsági szervezetének tekinthe­tő-e. Azt viszont hangsúlyozta, szorosabb együttműködésre tö­rekednek a párttal. Szeretnék elérni, hogy ez kiterjed­jen a szakm­ai és politikai egyezteté­sekre is. Tóbiás közölte: vállalja a je­lölést a Fiatal Baloldal elnöki tisztségére. A ma kezdődő, háromnapos rendezvényre készített vita­anyag szerint a jelen legfőbb ta­nulsága, hogy a helyzet kedve­ző és igényli a ba­lolda­li megúju­lást. Egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy a jobboldali, konzer­vatív politikának nincsenek ki­dolgozott korszerű válaszai és programmja korunk problémáira - áll az anyagban. Feladatuk­ként jelöli meg a környezetba­rát gondolkodásmód érvényesí­tését. A fiatal baloldal célja és eszményképe a jóléti társada­lom megvalósítása - olvasható a dokumentumban. Nincs áttörés a médiaegyeztetésen Egyelőre változatlan a kuratóriumok helyzete Eredmény nélkül zárult a parlamenti frakciók nyilvá­nos médiatárgyalása, mivel a kormánypártok és az el­lenzék képviselői szinte semmiben nem­­ értettek egyet. A megbeszélést Szájer József, a Fidesz frak­cióvezetője kezdeményezte azért, hogy megoldást talál­janak az Alkotmánybíróság állásfoglalásával összefüg­gésben a közszolgálati médi­um kuratóriumi elnökségei helyzetének rendezésére. ■ MTI Sasvári Szilárd, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese tárgyalási alapként felajánlotta: megbe­szélést kezdeményeznek a Ma­gyar Rádió és a Duna Televízió 2-2, illetve az MTI e­ Fidesz ál­tal delegált kuratóriumi elnök­ségi tagjával egy esetleges le­mondás érdekében. Nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy e három közszolgálati kurató­rium elnökségét visszahívja az Országgyűlés, és új kurátoro­kat választanak e testületekbe. Az MSZP és az SZDSZ képvi­selője elfogadhatatlannak tar­totta azt a fideszes kompro­misszumos javaslatot, amely szerint 12 fős legyen az MTV Rt. kuratóriumának elnöksége. A másik három kuatóriumi el­nökség visszahívását csak ab­ban az esetben támogatnák, ha a szerintük törvénytelenül meg­választott és működő csonka MTV Rt. kuratóriumi elnökségét is visszahívná az Országgyűlés. A tárgyaláson Sasvári Szi­lárd (Fidesz), Horváth Béla (FKGP), Balogh László (MDF), Lendvai Ildikó (MSZP), Pető Iván (SZDSZ), Csurka István (MIÉP) és Balczó Zoltán (MIÉP) vett részt. A megbeszé­lésen egyébként kiderült, hogy a médiatörvény módosítására elvileg nyitottak az országgyű­lési pártok. Eredmény nélkül zárult a hatpárti tárgyalás Fotó: Tatum Attila Napi Magyarország.3 Te sem vagy más Galsai Dániel Egy önvallomással tartozom: soha nem voltam MIÉP-es, még puszta véletlenképpen sem, a Korda-villában gyü­lekező ,független szakértők­ nyugodtan megvizsgál­hatják: egyetlen tagkönyvet sem állítottak ki az én ne­vemre. Az elveim sem azonosak Csurka Istvánéval, ezt ugyan kizárólag ismerőseim igazolhatják, de ők is megtalálhatók... így azután nyugodt szívvel mondhatom: tegnap óta szívből szurkolok az SZDSZ-nek és főképp Demszky Gábor főpolgármesternek! Az elv nem válik vízzé, min­den ocsmány, elvtelen támadást vissza kell verni, ne tűrjük tovább a MIÉP-pel összeforrt szélsőjobboldali kormány alantas támadásait! Tegnap reggel megjelent a Magyar Fórum, és alantas módon hírbe hozta Budapest első emberét, mondván: Demszky Gábor 1976-ban önként bejelentkezett a III/III- as ügyosztálynál, vállalva, hogy ha van rá fogadókész­ség, ő bizony elmondaná, milyen felforgató eszméket ter­jeszt az akkori rusnya, országpusztító ellenzék. Én persze ezt nem hiszem el (Orbán-Torgyán- Csurka-bérenc lennék, ha elhinném), s éppen ezért ki­kérem magamnak, hogy Rajk László gyáván nyilatko­zott az SZDSZ aktuális sajtótájékoztatóján... Az egykori szabad demokrata képviselő szervilis módon ugyanis csak annyit mondott: „Csurka István szarházi!” Bár ez elvben ordenáré módon ütközik a li­berális elvekkel („Te is más vagy. Te sem vagy más!”, „Tégy a gyűlölet ellen!”), én mégis forszírozom, hogy Rajk László (Magyar Bálint, Pető Iván, Kuncze Gábor, Hack Péter... stb.) igenis ne lacafacázzon, mondja meg a frankót, üssön oda, ahova kell... Jó két esztendeje a Kurírban megjelent, hogy biz’ Demszky Gábor nem volt oly nagy hős az elhalt rend­szerben, mint amilyennek beállították... Az Élet és Iro­dalom közírója (civilben Demszky tanácsadója vagy rokona, ki a fene tudja már, hisz kicsi ez a világ!) jól orrba kente a Kurírt, még helyreigazítás is megjelent, alighanem a világ legigaztalanabb helyreigazítása. Már csak a tapasztalatok okából is, én, az SZDSZ-ért és Demszkyért szorító magyar választópolgár, aggó­dom a siófoki időközi választáson 3,3 százalékot szer­ző jelentős pártért. Hisz nem jól van ez így, lássuk be! Rajk exképviselő szarházizik, pedig ennek nincs sok értelme. Jobb lenne csalózni, hitelrontózni, gazemberezni, és jó alaposan el­ítélni Csurka Istvánt, ugyan üljön már négy-öt évet a disznaja! Ez nem SZDSZ- vagy MIÉP-kérdés, hisz Csurka szerint Demszky első neje 1969-ig besúgó volt „Laboráns” álnéven, ő adta az éceszt D. G.-nek, aki ál­lítólag akkor friss diplomásként nem tudott elhelyez­kedni. A friss diplomások amúgy akkoriban nem tudtak elhelyezkedni. Vagy el tudtak, de közülük sem minden­ki jelentkezett meglehetős, ocsmány vamzernek. Ezt ké­ne tisztázni, nincs szükség egyéb trükkökre, hadd csü­csüljön a Csurka (és minden egyéb jobboldali diktátor), eméssze el őket a börtönök falán tenyésző salétrom. Demszky Gábor azonban - a hírek szerint - nem iga­zol és nem cáfol. Magyar Bálint ugyan vádaskodik, Rajk László pedig (én is fogalmazhatok így, elvégre nem vagyok képviselő) mocskolódik. Kedves Demszky Gábor! Ne tartson minket bizonyta­lanságban! Álljon ki, perelje be ezt a szarházi Csurkát, mert tisztán akarunk látni, s jelenleg nem tudjuk, mi lesz velünk! Merre lépjünk a lenini, a demszkyi és a da­maszkuszi úton...? Torgyán hitet tett a koalíció mellett Folytatás az 1. oldalról Délibábos gondolat lenne azt feltételezni, hogy a koalíció pártjai mással is eredményes együttműködést tudnának ki­alakítani, mint egymással - je­lentette ki beszédében Orbán Viktor pártelnök-miniszterel­nök. Véleménye szerint a koalí­ciós pártok együttműködése mind történelmileg, mind pe­dig politikailag megalapozott és sikeres. „Nagy kincs az együttműködés, amelyet nem szabad kockáztatni. Ha a jobb­oldalon nincsen meg az össze­fogás, akkor az ország balol­dalra billen. A koalíciós pártok vezetőinek személyes bölcses­ségén és belátásán múlik a ko­alíció összetartása” - fogalma­zott Orbán Viktor. A miniszterelnök előadásá­ban kifejtette, hogy a Független Kisgazdapárt az általa vállalt feladatokban az elmúlt másfél kormányzati év során helytállt. Megítélése szerint a környezet­védelmi tárca figyelemre méltó teljesítményt nyújtott. Ugyan­akkor a miniszterelnök jelezte azt is, elvárja, hogy bármilyen nehézségekkel is küzd a tárca, a miniszter a millenniumra „takarítsa ki az országot”, mert piszkos, koszos ország nem ün­nepelheti méltóképpen az ál­lamalapítás ezredik évforduló­ját. Orbán Viktor szerint a hon­védelmi miniszternek dicsére­tére válik, ha ebben a ciklusban jelentős javulást ér el a honvé­delem területén. A kisgazdák Isten, Haza, Család jelszóhármasára építve Orbán Viktor kiemelte a kor­mány egyházpolitikai eredmé­nyeit. Úgy fogalmazott: megte­remtették a szabad egyházak működéséhez a gyakorlati fel­tételeket. Rámutatott arra is, hogy a kormányzat, és ezzel párhuzamosan az ország a leg­nagyobb sikereit a családok tá­mogatása terén érte el, a Bok­ros-csomag által kiirtott család­­támogatási rendszert a kor­mány másfél év alatt teljes egé­szében visszaállította. Emellett nagy hangsúlyt fektetett a kö­zéposztály megerősítésére. Vé­leménye szerint a középrétegek életében minőségi változás állt be azzal, hogy idén először gyorsabb ütemben növekedett a vásárlóerő, mint a létfenntar­táshoz szükséges kiadások ösz­­szege. Ezzel kapcsolatban kifej­tette, hogy az európai uniós ér­ték alá csökkent a munkanél­küliségi ráta, és mintegy 150 ezer fővel növekedett a munka­helyek száma. A miniszterelnök elismerően szólt a közbizton­ság helyzetéről is, mint kiemel­te, mintegy harmadával csök­kent az autólopások száma.

Next