Napjaink, 1983 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10. szám

Tartalom A nemzet színházáért 2 BABITS-CENTENÁRIUM Sándor Iván: Mérték és hiány Babits valóságos irodalmi szerepéről 3 Rónay László: A konok próféta A Jónás könyve, mint egy magatartás jelképe 6 Apró Ferenc: Spanyolhon, Göröghon, Frankhon 7 Odorics Ferenc: A gólyakalifák történetei 3 Takács József: Szüret előtt 10 Sándor László: Minden fontos szó: harc Babits háborúellenessége és antifasizmusa 12 Ónagy Zoltán: Óváros kancái 15 Köteles Pál: Komédiások 13 Király István: Vallomás egy versről Kosztolányi Dezső Számadás című szonettciklusa 21 Novák Imre: Blues 26 Görömbei András: Mélyből jött költészet Ratkó József portréjához 27 Sipos Lajos: Egy nagy szintézis margójára (Király Istvánról) 23 Fűzi László: „Szállsz is, zuhansz is" (Pintér Lajosról) 30 Hölvényi György: Beszélgetések történelmünkről 32 D. Rácz István: A nagyregény kísérlete (Raffai Saroltáról) 33 Köpf László: Értékrendszerek, értékválságok 33 Sipos Lajos: Egy új Babits-portré (Rába Györgyről) 35 Horpácsi Sándor: A torzó értéke (Czipri Éváról) 35 Kilián István: „Közben fegyverrel, harcon elesni dicső” (Palóczy Lászlóról) 35 Hírek 39 Pintér Lajos (19), Szokolay Zoltán (19), Új­­szászi Ignác (19), Sárospataky Csaba (19), Kosztolányi Dezső (20), Polgár Julianna (25), Báli Brigitta (25), Antal Attila (25), Kántor Zsolt (25), Cseh Károly (25) versei. Feledy Gyula (3, 6, 9, 10, 11, 13, 17, 23, 24, 26 rajzai. Első oldalon: Babits Feledy Gyula rajza Hátsó oldalon: Munkás Kurucz János felvétele * A szerkesztésben közreműködnek: Cs. Varga István (főszerkesztő-helyettes), Feledy Gyula (főmunkatárs), Serfőző Simon (szerkesztő),­­ Dobrossy István (közművelődés), Kalász László­­ (lira), Ruszoly József (tanulmány). A nemzet színházáért s­zeptember 21-én, a Madách-mű, Az em-­­ bér tragédiája 1883-as ősbemutatójának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hangzott el a bejelentés a Mi­nisztertanács határozatáról: felépül az új Nemzeti Színház. Hat év múlva gördül fel majd a függöny az új színház első, nyitó­avató előadásán a tervek szerint. A kormány egyetértésével, széles körű társadalmi össze­fogás keretében valósul meg a színház fel­építése. A Hazafias Népfront, a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Építőművészek Szövetsége közös fel­hívást bocsátott ki a hazai és a külföldön élő magyarokhoz: mindenki tehetsége, lehe­tőségei szerint járuljon hozzá a Nemzeti Színház felépítéséhez. A társadalmi akció összefogására 75 tagú védnökség és operatív bizottság alakult, amelynek elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, alelnöke Kö­­peczi Béla művelődési miniszter, titkára és az operatív bizottság vezetője Drecin József­­ művelődési államtitkár. A színház építésének költségeihez a mun­ka időtartama alatt folyamatosan lehet hoz­zájárulni. Adományozás történhet készpénz­ben vagy kollektíváknak a munkateljesítmé­nyeikért kifizetett jövedelemfelajánlásaival. Közpénzek az építkezés támogatására nem fizethetők be. Magyarországon a hazai és külföldi állampolgárok az OTP 218-98220— 546-621 számú, előre nyomtatott csekkűr­lapjaira vagy ugyanerre a számlaszám­ra postai utalványon fizethetik be ado­mányaikat. Külföldről a konvertibilis devi­zaadományok az Országos Takarékpénztár­nál ugyanazon a számlaszámon vezetett Nem­zeti Színház folyószámlára utalhatók át. A külföldről érkező adományok vámmentesek. A Nemzeti Színház céljára adományozó ma­gyar állampolgárok adókedvezményben ré­szesülnek. Alábbiakban közöljük az említett társadal­mi szervezetek felhívását, hogy szocialista társadalmunk a nemzeti szín­játszásnak olyan új otthont emeljen, amely méltón szolgálja további kulturális fejlődé­sünket. Kormányzatunk már korábban elvi határo­zatot hozott, hogy megvalósítja az évszázados tervet, végleges helyet biztosít a Nemzeti Színháznak. Most az ügy nemzeti jelentősé­gének tudatában, a megújuló társadalmi igénytől is ösztönözve született meg a végle­ges döntés, hogy államunk jelentős közpon­ti forrásokból megkezdi az új színház felépí­tését. A már eddig is megnyilvánult áldozat­­készségtől lelkesítve hívjuk fel tehát mind­azokat, akik magukénak érzik a nemzeti színjátszás és ezzel együtt a magyar kultúra ügyét, hogy lehetőségeik szerint anyagilag is járuljanak hozzá az új Nemzeti Színház mi­nél gyorsabb felépítéséhez. Legyen mielőbb állandó otthona a Nemzeti Színháznak, hogy méltó körülmények között, a kor követelményeinek színvonalán folytat­hassa a szent hagyományt, segítse kifejezni mindazt, amit az emberiség és a magyarság önmagáról, helyzetéről, jövőjéről el akar mondani! Kelt 1983. szeptemberében. Az ember tra­gédiája bemutatásának 100. évfordulóján. KÁLLAI GYULA, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke BOGNÁR JÓZSEF, a Magyarok Világszövetségének elnöke KÁLLAI FERENC a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke HUBAY MIKLÓS, a Magyar Írók Szövetségének elnöke BORVENDÉG BÉLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke TÁRSADALMI szervezetek felhívása Járuljunk hozzá a Nemzeti Színház felépítéséhez! A Hazafias Népfront, a Magyarok Világ­­szövetsége, a Magyar Színházművészeti Szö­vetség, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Építőművészek Szövetsége nevében felhívás­sal fordulunk hazánk népéhez és a külföldön élő magyarsághoz, hogy járuljon hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépí­téséhez. Az első Nemzeti Színházat a reformkor hozta létre, hogy a nemzeti újjászületést, a társadalmi haladást vállaló eszmék harcosa, a nemzeti drámairodalom és színjátszás, a magyar nyelv ápolásának messze sugárzó központja legyen. Első otthonának létreho­zásához a korabeli magyar társadalom min­den rétege hozzájárult, s a színház a reform­kor szellemében évtizedeken át szolgálta a magyar kultúra és a társadalmi haladás ügyét. Társulatának ezután is csak ideiglenes otthona lehetett a Blaha Lujza téri Népszín­ház, majd a Hevesi Sándorról elnevezett té­ren, az egykori Magyar Színház épülete. Az ország első színházának ügye kezdettől fogva közügy volt, s a történelem és a szín­házművészet százados változása során az ma­radt napjainkig. Elérkezett az ideje annak. NAPJAINK A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács irodalmi és művelődési lapja Főszerkesztő: Papp Lajos Szerkesztőség: Miskolc, Korvin Ottó u. 1. 3530 Telefon: 15­881 Kiadóhivatal: Kiadja a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. sz. 3527 Felelős Kiadó: Veres Mihály Postacím: Miskolc, Pf.: 178. 3051. Telefon: 36-131 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1. 1909) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 19001 Előfizetési díj egy évre: 102 forint. Megjelenik minden hónap elsején. Kéziratokat és rajzokat nem őrzünk meg * és nem küldünk vissza. Készült a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál, * v ’ Miskolcon. Felelős vezető: Kilián Béla. * index: 25 913 — ISSN 0547 — 2075 - - *

Next