Napló, 1990 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1990-05-09 / 1. szám

Hallott már a Naplóról? Úri Tibor, Kanizsa: Ha nem tévedek, ez lesz az első magyar nyelvű, független és egy­ben magánkézben levő hetilap. Erős Pál, Újvidék: Őszinte szívvel szurko­lok az alapítóknak. A sajtót még mindig nagy­mértékben befolyásolja a napi politika, ezért egy szabad beállítottságú, független, sokolda­lú, tárgyilagos és politikai nyomástól mentes tájékoztatást igénylek. Vadócz Ibolya: Mi az a Napló? Nem hal­lottam még róla. Kis Csongor, Horgos: Nem sok magyar nyelvű lap létezik, és ez biztosan új színfoltot jelent majd a riffegyar nyelvű újságírásban. Nagy előny a függetlensége, mivel a többi napilap és folyóirat nem rendelkezik ilyen jel­leggel. Faragó Csilla, Titoverbász: Konkrétan nem tudok róla semmit. Valamit olvastam a Magyar Szóban meg hallottam a barátaimtól, hogy újraalapítják a Naplót. Erdevik Iván, Újvidék: A napi politikától függetlennek kellene lennie, mert ez sokat jelent a mai újságírásban.­­ Ifj. Korhecz Tamás, Szabadka: A Naplótól várom, hogy emberileg, politikailag helytálljon, hogy folytassa a nagy hagyományú, patinás szabadkai újságírást. Örülök, hogy külföldi új­ságírókat is maguk köré toboroznak, és remé­lem, hogy a vajdasági újságírás, ha nem is európai, de legalább országos hírű lappal gaz­dagodik. KörNapló Boris Zec, Zenta: Remélem, hogy egy aktu­ális politikai lap lesz, amely megír olyan dolgo­kat is, amelyeket eddig nem lehetett olvasni. Barna Róbert, Törökkanizsa: Azt hiszem, másokkal együtt azt várom el, hogy végre valaki az igazat írja le, úgy, ahogy megtörtént, nem köntörfalazva, mint ahogy jelenleg az újságírók kénytelenek írni. Varga Piroska, Pacsér: Magyar legyen, és valóban független. Herceg Elizabetta, Pacsér: Amint hallot­tam, legjobb újságíróink fognak közreműködni benne. Remélem ez arra ösztönzi a jelenlegi vajdasági magyar sajtót, hogy emeljen színvo­nalán. Péter Sándor, Temerin: Független újságot várok, színeset, egyszerűt és nagyszerűt! Törköly Levente, Újvidék: Szorítok neki! Jöjjön, lásson, győzzön!. Körnaplózta: Túró István kizárólag velük foglalkozzon, mert mindenki­nek van környezete. Varga Júlia háziasszony, Szabadka: - Érdekesnek ígérkezik az új hetilap, lega­lábbis értesüléseim szerint. Úgy vélem, hogy korai véleményt mondani róla, mert az olvasó akkor nyilatkozhat, ha látja a lapot. Az embe­rek megszokták a jelenlegi hetilapot, a 7 Nap­ot, amely régi típusú, inkább családi magazin. Felvetődik a kérdés, mennyire fog eltérni ettől a laptól a Napló. Mindenesetre a jelenlegi hetilapoknál szókimondóbb újságra van szük­ség. Az embereket manapság érdekli a politi­ka, és ezért úgynevezett politikusabb sajtóra van igény. Vinkovity Verona építésztechnikus, Sza­badka: - Ha olyan szabadon ír az új hetilap, mint ahogyan azt a Magyar Szó teszi, és a YU PRESS rovathoz hasonlóan behozza a legkü­lönfélébb véleményeket az ország minden ré­széből, akkor nagy érdeklődésre tarthat számot. Különösen, ha a különböző vélemé­nyeket nem más sajtóból ollózza, hanem a szerkesztőség maga megy a téma után. Meg kell keresni a neves vagy vitatott személyeket, csiklandósabb politikai témákat is kell találni. Engem, és valószínűleg a harmincévesek nemzedékét a jelen érdekli, kevésbé foglalkoz­tatnak bennünket a múlt eseményei, de nem kizárt, hogy a mi érdeklődésünket is felkeltik bizonyos tudnivalók a múltból, a történelmi igazságok és így tovább. Átkeresztelési mozgalom dúl a Be­ga-parti „metropolisban". A város, mint tudjuk, 44 évig viselte a Zrenja­­nin, 11 évig a Petrovgrad és 608 évig a Becskerek nevet. Akik ezek után eltalálják, hogy me­lyik lesz végül a város legújabb neve, azoknak kisorsoljuk Torontál várme­gyét! ________________________________Pintér Lajos­ . Szeretném emlékezetébe idézni dr. Dra­­goljub Petrovic professzor úrnak, hogyan is kapta a nevét a mai tartományi székváros. Mária Terézia császárnő és királynő jó pénzért kiváltságokat adott egyes városoknak. A szabad királyi város címet 80 000 forinto­kért lehetett megvásárolni, a vele járó előjo­gokkal együtt. 1749-ben a Péterváraddal szemben levő település három nemzetiségű lakossága - szerbek, magyarok és németek - összefogott, és küldöttséget menesztett Bécs­­be (bocsánat, Wienbe, hiszen a földrajzi neve­ket nem fordítjuk). Az uralkodónő fogadta őket, átvette a pénzt, majd amikor a küldött­ség arra kérte, hogy a most létesítendő város­nak nevet is adjon (mindaddig Péterváradi Sáncoknak nevezték), ő egynapi haladékot kért. És másnap, nagyon megfontoltan, hogy egyik nemzetet se sértse meg, latin nyelvű okiratot juttatott el nekik, ezzel a szöveggel: „nominetur Neoplanta", azaz, neveztessék Neoplantának. A következő pontban pedig szavatolta a város lakóinak, hogy mindenki a maga nyelvén nevezhesse.­ így született a német Neusatz, a magyar Újvidék (ami nem az eredetinek a fordítása) és a szerb Novo sadje alak; ez utóbbit később Novi Sadra változtatták. És az első világháború végéig, azaz 170 esztendőn át, négy hivatalos neve volt Újvidéknek - erről bárki megbizonyosod­hat a Városi Múzeumban és a levéltárakban. Igen, csakhogy ez abban a sötét népel­nyomó korban volt. Ma, amikor már felvilá­­gosodottak vagyunk, talán csak nem élünk egy abszolutista uralkodónő kegyével? Inkább mondjuk ki, hogy a városnak csak egy, szerb neve létezik, amit magyarul is így kell írni - esetleg latin betűkkel... Fél évszázaddal ezelőtt Horthyék,­ a szerin­tük egyetlen helyes elnevezést kényszerítettek rá mindenkire, így került a hírhedt Nova posta c. lap fejlécére a címben látható név. Egyébként remélem, a földrajzi nevek te­rén következetesek lesznek a tankönyvekben is, és­­ a szerb diákok a jövőben így fogják tanulni: Nas zapadni sused je Esterajh, sa glavnim gradom Vinom, a juzni Helas, cijije glavni grad Atenai... Mert a földrajzi neveket nem fordítjuk, ugye? Kovács József Újvidék újBHItÉK 1990. május 9. Naplóra várva Szabadkán Rézmány János nyugdíjas, Palics: - Feltétlen szükség van egy nemzeti (de nem nacionalista) jellegű hetilapra. Vélemé­nyem szerint nem lehet független a politikától, de függetlenítse magát a napi politikától. A Napló ölelje fel a magyarságot, de ne csak Ládikó

Next