Nappali ház - művészeti és irodalmi szemle, 1997. 1. szám

Németh Gábor: Heilige Nacht

Németh Gábor (1956) legutóbbi írása a Nappali házban: Ki viszi át fogában tartva (96/2). Németh Gábor Heilige Nacht Don J.-nakM­eghallok egy mondatot, van mögötte tízezer másik, de egyetlen pil­lanat elég, hogy elolvadjanak. Forró aszfaltra esik a hó. Például metafo­ra, az szinte egyáltalán ne legyen benne. Ha kérhetném. Ha adhatnád. Ad­hatnád? Nem ittam pertut Vele, mert úgy gondoltam, ahhoz előbb lennie kel­lene. Ezzel a dumával nehéz volna csajozni.Vagy túl könnyű. Az volt feladva, hogy te ültesse le az asztalunkhoz mindhárom pincér­lányt, és megvan a nagydoktori. (Gyengébbeknek: pincér nem ülhet le a saját kávéházában, ha leül, onnantól nem pincér, tiszta logikai képlet.) A sovánnyal kezdte. Meghívta egy kávéra, a lány meg elfogadta, vi­szonylag sima ügy. Vagy ezer kép volt ott a falon, mindenféle régi bútor, meleg, sárga fények, halottak fényképei, meg szőttesek az asztalon, terítő helyett, ilyen faliszőnyegek na. A sovány olyan volt, mint egy berlini csaj. Láttam őket, pici lakás Prenzlauerbergben, a csaj fölszolgál az egyik új kávéházban, ré érdes esszéket emilezik Budapestre, esténként elszívnak egy kis hasist, és úgy fél év múlva összevesznek egy másik nő miatt. Rumos teát ittam, itt fedeztem újra fel magamnak. Korrektül kihozva a tea, cukor és a kis rum, békebeli vastag falú pohárkában, olyan zsebbecsúsztathatásban, ha már elég részeg valaki, én ahhoz sose, de majd teszünk róla. Miért nincs ilyen hely Pesten? Nézek ki, az ablak üvegére ragasztottak valami gyászjelentést, két tizenéves fiú, minden kocsmán ott vannak a partecédulák, egy hete haltak meg, autóbalesetben, mire ideértünk, el is temették őket. Négy gimnazista lány nézi őket kívül­ről, de valahogy úgy, mintha élnének a fiúk, mintha valami érettségi tabló volna, és most lehetne válogatni, melyiknek kell kicsoda. A halál és a lánykák. Farkas Péter ül mellettem, a helyi könyvtáros, ő a negyedik Farkas Péter, akit ismerek, ha a híres birkózót nem számítjuk, és mi a fasznak számí­tanánk, nem rokonom az nekem, csak azért, mert beteszik a tévébe. Egy itteni folyóiratot mutat, és az egyik képen a nagypapáját, egy motoron ül a nagypapa, BMW-n, az első taxis a városban, aztán autót is vett, Opelt, majd­nem ráment a házassága, mert a Karády, ha itt járt, gyakran ült a hátsó ülésen, és a nagymama ettől kissé ideges volt. Elképzelem, ült a Karády, cigizett, pici hamucska mindig ott maradt a bőrön, a nagypapa meg utána összegyűjtötte egy isonzói cigitárcába. Azt aztán elég nehéz lehetett kimagyarázni. A második csaj volt a komoly. Nagy, meleg szemek, érdekes arc, fanyar szellem. Eleve nem hitt a férfiaknak, de benne volt mindenben, azzal a 76 Németh Gábor

Next