Nefelejts, 1869. január-december (11. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-20 / 25. szám

XI. ÉVFOLYAM NEFELEJTS: Iasi Böske, Hám­os Gizella, Johanescu k­­ap­okcsaOrosz testvérek neveit lehetett csak följegyeznünk, midőn egy hirtelen tá­madt vihar gyorsan megzavart foglalkozásunkban, a koszorú föl­bomlott s nekünk csak az a reményünk maradt fenn, hogy jövő alkalommal egészíthetjük ki érdekes névsorunkat. E második táncz­­vrgalom kedvező időjárás mellett nagy közönségre számíthat, mivel már eddig is több helyen tettek készületeket s minden jel arra mu­tat, hogy e bálok visszanyerik régi jó hírnevüket. Ez alkalommal látni fogjuk már Lehmann pompás díszleteit is, melyeket az idő rövidsége miatt az első bál alkalmával bemutatni nem lehetett. Te­hát a közeli viszontlátásig! — [Az unitáriusok Testen] vasárnap tartották első isteni tiszteletüket. Ferencz József kolozsvári unitárius theologiai tanár és lelkész tartott egyházi szónoklatot, melyben az unitárius vallás főelveit fejtegető sok szónoki erővel és emelkedettséggel. A reformátusok ima­terme egészen megtelt hallgatósággal, s a szabad szellemű egyházi szónoklat mindenkire mély hatást gyakorolt. Pes­ten mostan már — leginkább a minisztériumok hivatalnokai kö­zött, — mintegy 70 unitárius tartózkodik állandólag. Érdekes az az adat is, hogy e vallás-felekezetnek mágnásaink között csak két képviselője van: b. Orbán Balázs és gr. Bethlen Ferencz. — [Képviselő-választások.] Szentesen László Imre baloldali, Nagy-Kanizsán Horn Ede ellenében Csengery Antal választottak képviselővé. — [A D­una-sz­abál­yozás terve] Ó-Budától a Csepel szigetig, melyet a közlekedésügyi minisztériumban Mihalik osztály­­tanácsos vezetése alatt dolgoztak ki, már készen van s közelebb a közlekedésügyi miniszter elé is terjesztik. Ez óriási munka költsé­gei közel 8 millió forintra mennek, de az ez által nyert házhelyek értéke ismét körülbelül 6 millió forintot tesz. Hova fogják építe­ni a hidat,­­ még titok, de hogy építeni kell, még a miniszteri­ális körökben is égető szükségnek ismerték el. — [Országos kiállítást] rendez 1870-ben a kereske­delmi minisztérium. Az előmunkálatokra szükséges pénzösszeget már utalványozta s ez ügyben az enquete-bizottmány még e hét folytán megkezdi tanácskozásait. — [A magyar delegatióban] a közös külügyminisztert ismét b. Orczy Béla külügyminiszteri osztályfőnök fogja kép­viselni.­­ [A katon­atisz­tek érdekében.] B. Kuhn közös had­ügyminiszter, hir szerint, a katonatisztek házasodhatására nézve új statútumot tervez, melynek egyik lényegesebb pontja az lenne, hogy jövőre nem kellene a cautiót a katonai hatóság kezeibe letenni, ha­nem csak bizonyos vagyont kimutatni, úgy mint ez több államban már divatozik. Az előléptetési szabályzat is átdolgoztatott s ő Fet­sége által jóváhagyatván, közeleb már ki fog adatni.­­ [A király] fényképezett arczképeiből, melyek Schrecker műtermében készültek, újabban a szász király is megrendelt egy példányt.­­ [Magyar ezredeink] egymásután érkeznek haza, mint ezt a miniszterelnök még tavaly ígérte volt. Pestre e napok­ban érkezett helyőrségül egy magyar ezred, úgyszintén Erdélybe is a székely­földre magyar ezred vonult, melyet különösen Károly­­­fehérvárott rendkívüli szívességgel üdvözölt a lakosság. A polgárok,­­ élükön a hatósággal, nagy számmal siettek a messze földről haza- j jövők elé s midőn a vonat megérkezett, egy czigány zenekar Rákó-­­­czy indulóval fogadta, a polgárok nevében pedig egy tanácsos üd­vözlő szavakat mondott a szíves fogadás által egészen meghatott­­ vitézekhez. Magyaros lelkesedésükben annyira mentek aztán, hogy­­ megkérték az őrnagyot, engedné meg a csapatot a czigányzenével is bekísérni a városba, s forma szerint megapprehendáltak, midőn 1 % - ís ezt, mint a katonai tekintéllyel meg nem egyezőt, nem enged­­te meg. — [Izsó Miklós] jelenleg apróbb alakzato­kat készít, így egy szép mintát láthatni nála honvédemlékhez. Ez egy haldokló harczost ábrázol, ki a földön elterülve a lobogót szorítja magához. Íj íj és költői gondolat ez, s a kivitel is jól sikerült. A félig fekvő íj félig ülő helyzetben levő harczos szabatos, szép előállítása, amaz­­in­dulatok könnyedsége és kifejező volta, már e kisebb mintázatban­­ is tisztán kitűnik. Készített ezen kivül Izsó agyagból — kis for­­­­mákban — több genre-alakot, melyek mindfenike élénk bizonyságát­­ nyújtja annak, mennyire ki tudja tüntetni Izsó a népies jelleget, s a­mily helyes érzékkel adja vissza az eredetiséget. Több, munka alatt , levő alak közül a már kész ittas parasztot említjük meg, ki egy kerítésben leli végső gyámolát. E minden tagjában föld felé kíván­kozó alakban, — a mint két karjával az alacsony kerítésben tart­ja föl magát, s még akkor is kulacsát emeli, — sok komikum van­­ kifejezve, s mosolyognunk kell fölötte. Igen eredeti a „házaló zsi­­rj­dó,“ és csinos mintázat a „sebesült harczos“, ki szomorún viszi a­­ század zászlóját.­­ [Egyptomból] közelebb érkezett haza Kolozsvárra Ak­­i másy Sámuel, fiatal iparos, ki, mint kitanult asztalos, öt év előtt­­ indult el Kolozsvárról Afrikába szerencsét próbálni. A szorgalmas fiatal ember fel is lelte, mit keresett, s jelenleg, mint gépész igen kedvező feltételeit mellett van a Kairóhoz öt órára eső Mehalla-el Kebez-ben egyik gyapotgyárban alkalmazva. Ezúttal látogató­ba jött haza s néhány hét múlva újra visszatér Egyptomba, hol ez idő szerint mintegy 100 magyar ember, köztük három erdélyi, ke­resi becsülettel kenyerét mint ügyvéd, gyáros, korcsmáros sat. Al­­mássy S. Egyptomi pénzeket, csigákat, óriási czitromokat termé­szetes állapotban, még tokban levő gyapotot, s egy fölötte érdekes banán-gyömölcsöt is hozott magával, mik ma már a helybeli mu- mí­zeumban közszemlére lesznek kiállítva. Almásy a magával hozott dolgok nagy részével a múzeumot ajándékozza meg.­­ — [Lichtenstein hg.] országos katonai főparancsnok , közelebb Budára jön, s aztán nyugalomba helyezteti magát. —• [Csokonai szobra,] melyet Izsó oly kitünőleg készí­tett el, már érczbe van öntve és most cizelirozzák az apróbb rész­leteket. Mikor fogja azonban e szobor Debreczent ékesíteni, még nincs határozottan eldöntve, mert a talapzatához szükséges összeg hiányzik. — [Ásványvíz-forrásra] akadtak Debreczen város kö­­­­zelében, mi annál feltűnőbb, mivel Debreczen homokon fekszik s íj határában még csak mocsár sincs. íj — [Huszár történet] czim alatt írja a következőket egy jó bécsi lap. Néhány katona­ ló árvereztetése alkalmával egy magyar íi huszár is elővezette lovát, melyet egy seb miatt kellett eladni. A­­ derék huszár könyeket hullatott lováért, megcsókolta és nyakára is akasztá érdemjeleit, melyeket — úgymond — csak lovának köszön­ Et hét, mely nélkül tovább élni sem akar. Coudenhove gr. ezredes is megvette tehát és a huszárnak ajándékozta, ki ép azon nap sza­­­­badságot is kapott s kedves lovával hazájába térhetett. S — [A budai gőzmos­ó-intézetet] még ez ősz folytán át is akarják adni a közönség használatára. íj — [A budai lövészegylet] hétfői közgyűlésében meg­­­választotta tisztviselőit. Főlövészmesterré Paulovics királyi tanácsos, b­allövészmesterré Erczhegyi Ferencz, Kimnach Vilmos és Szőke Já­­­­nos választattak. A bizottmányi tagok száma, kik szintén ez alka­­l­­ommal választattak meg, tizenhat.­­ [A szegedi történelmi társulat] szerdán délután­­ tarta előértekezletét. Miután a kezdeményező Löw Lipót főrabbi fejtegette a társulat czélját s több kérdésre kellő felvilágosításokat 29­9

Next