Nemere, 1880 (10. évfolyam, 1-104. szám)

1880-04-08 / 29. szám

29. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1880. Csütörtök, április 8. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők­ Kiadó hivatal: J?EFENSTEIN JAkab könyvnyomdája hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérm­entesen intézendők. társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lap, Háromszéki háziipar­ egy­leti­ hivatalos közlönye. X. évfolyam Megjelenik ezen lapheten­­kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . . frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér apra 15 kr. Előfizetési felhívás Il-ik évnegyedére. —......--—11-—----------— Előfizetési feltételek : Egész évre..................................(­ frt - kr. Félévre.........................................­ frt - kr. Negyedévre...................................1 frt 50 kr. Egy hóra.............................- frt 50 kr. Külföldre egész évre .... 8 írt­a ki*. Az előfizetési pénzek a »Nemere« kiadó­­hivatalának Bernstein Márk könyvnyom­dájába Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. $CiT” Előfizetőinket szívesen kérjük előfizetéseiket megújítani, miután felesleges példányokat nem nyo­­mattathatunk. A „Nemere“ kiadóhivatala. Az esküdtszék egy újabb ítélete. Megszűnt Magyarország jogál amnak lenni ? Lehetséges itt bűntettet büntetés nélkül elkövetni? Nincs védve a társadalom, a polgárok biztonsága ? Szabad a mondott és írott szó határ és korlát nél­kül ? Léteznek még Magyarországon hatóságok s van e hatóságoknak erkölcsi és anyagi súlyuk, van tekintélyük ? Létezik a rendnek más biztosítéka is a nyers erőn kívül; létezik azon biztosíték, mely a legfőbb, minden nyers erőnél hatalmasabb : a polgárok rendszerezete és jogérzete ? Van még ná­lunk sajtó, mely a jogot és törvényt kötelességé­nek tartja támogatni ? Mindezt kérdhetjük — írja az „E—r“, és ag­gódva kérdhetjük — nem pusztán a budapesti es­küdtszék verdiktjei után, hanem és főleg az ellen­zéki sajtónak az esküdtszéki tárgyalások irányá­ban követett magatartása miatt ? Szándékosan nem szóltunk ez esküdtszéki tár­gyalásokról. Kötelességünknek tartottuk az óva­­kodást, tekintettel a még küszöbön álló politikai perekre. Óvakodtunk befolyást gyakorolni az es­küdtek véleményére. Megvártuk e tartózkodást az ellenzéki sajtótól is. Hasztalan vártuk. Ez a sajtó bravú­r­t kiált az esküdteknek, a­miért a megsér­tett közrend nevében eléjük állított vádlottakat felmentette. Úgy tüntette fel a verdicteket, mint a hazafiság, függetlenség és a kormány elleni tüntetés tényeit. A múlt héten már kikeltünk ez eljárás ellen , mert ez eljárás miatt az esküdtek a függő politi­kai perekben az ellenzéki sajtó pressiója alatt fog­nak állani. Hasztalan volt felszólalásunk N­aszta­lan legalább annyiban, hogy ma ismét két, egy szélsőbali és egy mérsékelt ellenzéki lap folytatja a felmentésekre c­élzó izg­atást ; ugyanazon mér­sékelt ellenzéki lap, mely legelől szokott járni a kormány ellen kiáltó mérge,s­ementeben. Oly állapota ez hazai sajtónknak, melyre tel­jesen ráillik, a­mit Mérődé mondott egy más saj­tóra : „é­t­a­­ sauvage.“ S miként okoskodik ez a sajtó ! Beismeri, hogy lázítás csakugyan történt. Az esküdtek verdietje mégis jó és helyes, „mert azon szellentyűt képezi, a­melyen a túlfeszült gőzök elillannak“. Mi úgy tudjuk, hogy az esküdtszék igazságügyi intézmény, melynek azonban politikai jellege is van , legyen bár csak speciális jury, vagy általános. Az esküdt­szék, bármint panaszkodjék a szemforgató ellen­zéki hipocrisis annak politikai jellegéről, a szabad­ságnak az alkotmánynak mindenkor, mindenütt bástyája volt és lesz. De csak azon esküdtszék, mely a törvényt, igazságot és jogérzetet szem előtt tartja. S­atalmas védelem egy zsarnok kormány ellen, mert lehetetlenné teszi a törvényben nem gyökerező politikai üldözést. Ha nincs jogsértés, s a kormány mégis pert indít, az esküdtszék fel­ment. De ha a jogsértés fennforog, az esküdtszék­nek, ha koc­kára nem akarja tenni az állami és társadalmi rendet, kárhoztató verdictet kell mon­dania. B. C­on­s­t­a­n­t bizonyára nem volt reactio­narius. A politikai és a sajtószabadság legelső, legharczkészebb védői közé tartozik. S ugyanezen B. Constant azt mondja, hogy a sajtó útján el­követett rágalome­lásitás stb. megtorlása nem csak nem fenyegeti, han­em biztosítja a szabadságot. „E megtorlás nélkül, teszi­ hozzá ő, a szabadság fenn nem állhat“, így okoskodik a legszabadelvűbb bölcs. A mi ellenzéki sajtónknak más a logikája. Elismeri, hogy lázítás történt. Az államügyészség a napnál fényesebben bebizonyította a lázítás fenforgását. Azokra a beszédekre, melyeket az államügyészség tartott, a világon mindenütt kimondták volna az esküdtek a bűnöst. Az ínséggel küzdő megyéknek vetőmag beszerzésére az állam­ által nyújtott kölcsönök a „Magyar Föld“ szerint a következő feltételek mel­lett adattak : Minden egyes község mint erkölcsi testület, a nyert kölcsönösszegről bélyegtelen kö­telezvényt állítván ki, kötelezi magát a kölcsönt a kikötött részletekben pontosan visszafizetni, nem fizetés e­setére pedig lemondván mindennemű per­lekedésről, megengedi, hogy a hátralékos össze­gek közigazgatási végrehajtás útján a közadók módjára hajtassanak be. A kölcsönök 3 évre, há­rom egyenlő részletben leendő visszafizetés köte­lezettsége mellett 51 , százalékos kamatra adatnak, az első részlet az esedékes kamattal az 1880-iki év szeptember utolsó napján fizetendő be. A­isszafize­­tés kötelezettsége nélküli inségi segély csakis ott adatik, hol a községek által felvett kölcsönösszeg s a munkaképeseknek a közlekedési miniszter ál­tal a belügyminiszterrel egyetértőleg nyújtandó in­ségi munka nem lenne kielégítő. Az egyes közsé­gek részére nyújtandó ins­ég összeg nagyságát a helyi inségügyi bizottság-f­ahóispánnal egyetértőleg határozza meg. Ausztria föderalista elemeinek, melyek a reichsrath képviselőházában többségben vannak, igen tit­okban áll az, hogy az urak házában kisebbségben vannak. A prágai ,Pokrok­ az osztrák urak­ házáról vezérczikkezve, kérdi, hogy várjon lehet e a kormánynak az urak házát úgy átalakí­tani, hogy ez vele szemben ne oppoziczionális ál­lást foglaljon el. E kérdésre igenlőleg felel. „A kormá­nynak — mondja a cseh lap — új tagok ki­nevezésével át lehet változtatni az urak házát olyan­ná, hogy ez a trónbeszédben publikált programai­tól nem fog idegenkedni. Ezt megtenni a kormány eddigelé vonakodik. Kinevezett már ugyan néhány új tagot, ezzel azonban nem kölcsönözött az urak házának koaliczionális jelleget,, mert az autonomista tagokkal egyszerre czentralistákat is kineve­zett. Schmerling lovag és utódai az urak házának padjait csupa czentralistákkal töltötték be. A mos­tani kabinetnek hasonlón kell eljárni, ha a nemze­teket kibékítő utón tovább akar haladni. A porta és Montenegró közt a gusin­­jei és právai kerületek kicserélésének kérdésében uralkodott viszály valószínűleg békés kiengyenlí­­tést fog érni. A török minisztertanács ugyanis, mint jelentik, egyhangúan elfogadta Montenegró ajánlatát s még csupán a szultán belegyezése szük­séges ahoz, hogy e nem jelentékeny ugyan, de a Balkán félszigeten zavart okozható kérdés teljesen ki legyen intézve s megszűnjenek végre a határ­­kikeritési viszályok. Sir H. Lay­ard a portával egy filippopoli jelentést között Mitchelltől, az ottani angol főkon­zultól, ki panaszt tesz Aleko pasa ellen, hogy ez nyugodtan nézi, mint mennek tönkre a mohamedán menekültek tömegesen az éhségtől és a keletrumé­­liai hatóságok támogatása hiányában. Mitchell ki­emeli, hogy Edsidlerben egy hónap alatt negyven menekült halt meg. Utal továbbá az angol főkonzul a bolgároknak a görögök ellen folytatott üzelmei­­re, melyeknek czélja az utóbbiak kereskedelmi te­vékenységét megbénítani. Noha Aleko pasa már egyszer küldött ki — saját jószántából — egy vizs­gáló bizottságot a mohamedán menekültek közt uralkodó nagy halandóság okainak megvizsgálására, a porta mégis jónak látta, az angol nagykövet fel­szólalása folytán utasítani Aleko pasát oly rend­szabályok megtételére, melyek minden irányban segítsenek az uralkodó bajon. Politikai apró hírek. Az Oroszország és C­h­i­n­a közt kitörhető háború esélyeivel az orosz lapok már pozitív alakban foglalkoznak s a ,,No­­voje Vrenyja“ arra a meggyőződésre jut, hogy a Szibéria felől eső támadás kevés biztosítékot nyújt az orosz győzelemre, mert egyrészt a határ igen nagy — 800 verszt — másrészt pedig a szibériai katonaság nem eléggé edzett a harczban; azt ajánlja tehát, hogy e hiány hadi hajók szaporítása által pótoltassák s a támadás két oldalról — szárazról és tengerről — történjék, mely tengeri támadás­nak a chinai főváros Peking elfoglalása lenne czélja. — Valószínűbb azonban, hogy a támadást nem Oroszország, hanem China fogja megkezdeni.­­ Az o­r­o­s­z-n­émet viszonyok gyökeres változá­sát végre is több több oldalról kezdik elismerni. Miután Sándor czár minden évben május hóban fürdőbe szokott utazni és útja Berlinen vezeti át, ha ebben az évben is el mer menni, jövő hóban a két császár találkozhatik s ez alkalommal a fönálló kettős szövetség alkalmasint ki fog bővíttetni hár­mas szövetséggé? A bolgár fejedelem orosz­­országi hosszabb tartózkodása után országa fővá­rosába érkezett s a lakosok által ünnepélyesen fogadtatott Szófiát kivilágították. Háromszékmegye közigazgatási bizottsága 1880. ápril 6-án tartott üléséből. Forró Ferencz kir. tanácsos, alispán jelentésével vette kezdetét az ülés. Az alispáni je­lentésből kiemlítjük, hogy a februári ülés megha­gyása folytán a városok tanácsaihoz és a községi birákhoz az intézkedés megtörtént.­­ Az 1880-iki sorozás megkezdődött márczius elsején és tartatott azon hónap 24-éig; eredménye következő: Az egész megye területére ki volt róva összesen 390 ujoncz és 39 póttartalékos, kiállíttatott 377 ujoncz, és igy hátralék 13, póttartalékos pedig 80 ; a kirótt és hátralékban lévő póttartalékosok közötti különbség onnan származik, mert a bereczk soósmezői járás megszüntetésével az oda illetékes 58 ujoncznak és 4 póttartalékosnak mikénti fedezésére a miniszté­rium magának tartotta fenn az intézkedést. Nem hagyható említés nélkül, hogy Soós­­mezőről és a bereczki románok közül, mióta alis­pán a sorozást polgári elnökséget viseli, egyetlen román ifjú sem volt előhozható, mint ez ismételten jelentetett. — Tüzeset volt a mult hónapban n­y­o­l­c­z, Zalánban kettő, Rétyen, Málnáson, Mar­­tonfalván, Polyánban, Oroszfaluban, Barátoson és Kálnokon egy-egy. A zaláni tűzeset okozója : Oroth Zsuzsa fölött a rögtönbiróság most tartja ülését. Rendőri szempontból egy félszázad katona szállott ki Zalánba. — Márczius hóban 224 darab 15 napra szóló útlevél adatott ki.­­ A Nyén-krasznai útvo­nal építésére a minisztérium 15,000 forintot utal­ványozott. Mihály István kir. adófelügyelő jelentése szerint márczius hóban közadókban befolyt 21,460 frt 87 kr. A mult év hason szakában befolyt összeghez viszonyítva, a hiány 5800 frt 06 kr. A folyó év I. negyedében lerovatott: 78,051 frt 90 kr, h­ány a mult év I. negyedéhez képest 4,815 frt 49 kr. A hátralék az év I-ső negyedéből 18636 frt 771 , kr. Az 1879. év végével maradt hátralék 40,873 frt 6­­kr, ehez adva a f. évi I. negyedre esedékes tartozás 96,688 frt 67­ , krt, összesen ma­radt az évnegyed végén 65,509 frt 79 kr tulajdon­­képeni adóhátralék, mely összeg behozatala érde­kében néhány kiválóan mulasztó község iránt felelősség kimondása inditványoztatott. Antal Zs­igmond, árvaszéki elnök jelenti, hogy 1880. márczius végén maradt árva v. gyámolt eset 3823, a létszám 8256. Gondnokolt eset márcz. végén 115. Gondnokolt létszám 123. Ügyforgalom: februárból átjött: 662 drb, márcziusban beérkezett 1180 drb, összesen 1842 drb. Elláttatott 1090, ma­radt 752. Az összesített gyámpénztár állása : kész­letben 12,320 frt 10 kr. Szárazajta községe köz­­gyámja, Incze Jánosnak az árvapénzek rendetlen kezelése miatt bünfenyitő kereset alá vettetése vé­gett a kir. államügyészséghez átíratott. Losonczi Dénes, kir. mérnök jelentése szerint az államutakon a rendes folyamaton kivül jelenteni való eset nem fordult elő. A megyei köz­munkát illetőleg jelenti, hogy a nyén-bodza-krasz­­nai után a munka f. hó­­­én megkezdetett a köz­mu­nkával, a jövő héten fizetett munkaerő is alkal­­maztatik. A kavicsterítés több helyen megkezdetett. Vajna Sándor kir. tanfelügyelő sajnálat­tal jelenti, hogy a márkosfalvi, peselneki és kilyéni községi iskoláknál a tanítás szünetel, két előbbi helyen az uralkodó roncsoló toroklok, Kilyénben

Next