Nemzet, 1883. november (2. évfolyam, 300-329/449. szám)

1883-11-02 / 301. szám

Ő akkor nem bír nekik oltalmat nyújtani. Azt a feleletet kapta, hogy mindenki csak lőfegyverrel kezé­ben védheti a tulajdonát, mire ő kijelente, hogy ha a vagyont védik, ő elvállalhatja a felelősséget. Most Pustan német tartalékos tiszt vette át a vezényletet és a csapat megkezdte a támadást. A németek bele­lőttek a tömeg közé, mely rögtön szétfutott. Ott ma­radt a chinaiak közül három halott; a chinaiak azon­felül magukkal hurczoltak húsz halottat és sebesül­tet. Az európaiak közül Schröter hamburgi polgár könnyen megsérült; egy lövés meghorzsolta a hom­lokát és karját; két sörét a mellébe és a hasába ment, de azokat kivették és a seb nem ha­lálos. A csőcselék felgyújtotta volt Raven úr jéggyárát, a clubhelyiséget, Reid, Pustan, Roscher és Sanders házait; kifosztották továbbá Den­wes kapitány és Günther kikötőmester házait. Éjjelre újabb támadást vártak a németek és ezért Kettler német alconsul vezetése alatt három katonai őrség szervezkedett, de a várt támadás elmaradt. A német consul a chinai kormánytól kárpótlást követelt és re­mélik, hogy a követelés teljesíttetni fog, mert a za­vargást a rendőrség könnyen gátolhatta volna meg. HÍREK. November 2. — Fogarasi-Nádasdy Ferencz gróf, volt osztrák igazságügyminiszter és erdélyi udvari cancellár teg­nap, Bécsben, élte 83-ik évében meghalt. Politikai szerepet főleg a Bachkorszak utolsó éveiben és a pro­­visorium alatt vitt. 1848 előtt az erdélyi kincstár el­nöke és Mosonmegye főispánja volt. 1848-ban vissza­vonult a közpályáról. 1851-ben az erdélyi bíróságok szervezésével bízatott meg. Később a pesti legfőbb úr­béri székhez nevezték ki elnöknek. 1857. márczius 18-án Krauss báró helyett igazságyminiszter lett és ez állomáson megmaradt az októberi diploma kibocsátásáig. A megerősített reichsrathban egy ideig alelnök volt, 1861. február 4-én pedig elnöke lett e testületnek, melyet azonban a februári pátens felosz­latott. Nádasdy gróf nem soká maradt rendelkezési állapotban . 1861. november 7-én erdélyi udvari can­cellár lett miniszteri ranggal. A Schmerling­­aera alatt ezt az állást foglalta el, míg végül 1865. június 26-án gróf Zichy udvari cancel­­lárral együtt lemondott. Ezzel Nádasdy Ferencz gróf politikai pályája véget ért. Egy röpirat, melyet a magyar conservativek (»Erdély a lefolyt négy év alatt«), közzétettek, Nádasdy grófról ezeket mond­ja: Azelőtt a leghívebb tisztviselők egyike volt később pedig a Bach-rendszer minisztere. A megerő­­­sített reichsrathban tendentiosus ferdítéssel vádolták, a nélkül, hogy igazolta volna magát. Egy értekezle­ten egy tábornok a jelenlevő grófot ő felsége előtt a leggyűlöltebb magyarnak nevezte.« Erdélyi udvari cancellár korában,1 1863. október 4-én az osztrák urak­­háza élethosszaglani tagjává nevezteti ki. De miután a magyar főrendiház tagja is volt, 1867 után nem jelent meg az urak házában. Mikor lemondott az igaz­ságügyminiszteri állásról, a Lipótrend nagykeresztjét kapta,’ erdélyi cancellári minőségében kifejtett tevé­kenységéért pedig az aranygyapjú rendet adományoz­ta neki ő Felsége. — Tüntetés a német császár mellett. A berlini Victoria-színházban, kedden este az Ecxelsier-balle­­tet adták. Jelen volt az előadásán a német császár is, aki nagy érdekkel nézte a szép élőképeket és csopor­tokat. Mikor az Apotheosisban a Niederwald-emlék tűnt fel a színpadon, észre lehetett venni, hogy a szép látvány nagy hatást tesz a császárra. Ekkor többen a közönség közt, akik figyelemmel kísérték a császárt, felkiáltottak: Felkelni! felkelni! A közönség eleinte nem tudta, mire értse, de mikor a császár felemelke­dett, hogy távozzék, egyszerre dörgő hoch hangzott fel, minőt e színházban még nem igen hallottak. A császár a közönség felé fordult és meghajtva magát megköszönte a tüntetést. — Halálozás. Bognár Ignácz, a magyar zene szorgalmas mivelője, a nemzeti színház nyugalmazott primadonnájának, Balázs Vilma asszonynak atyja, az éjjel meghalt. Született 1811-ben Csepregen, So­­mogy megyében, hol atyja a helység nótáriusa és isko­lamestere volt. Atyja őt már hat éves korában hege­dűre és zongorára tanította. Bognár gymnasiumot végzett, azután négy évig mint zongoratanító műkö­dött a Daruvári Jankovits Izidor és Semsei Joób csa­ládoknál. Majd mint tenorista tagja lett a bécsi ud­vari operának s pár év múlva a Koburg-gothai szín­házhoz szerződött. Itt töltött öt év után 1839-ben a budapesti nemzeti színházhoz szerződtették, honnan egy év múlva a brünni és insbrucki színházakhoz ke­rült, hol öt évet töltött. 1847-ben ismét visszaszer­ződtették a nemzeti színházhoz, mint első tenoristát s miután hangja fogyatkozni kezdett, átvette a színmű­vek karmesteri vezetését, s az énekkar tanítását. Hu­­szonnyolcz évi szolgálat után nyugalomba lépett. Irt egy nagy operát: Tudor Máriát, egy kisebb dalművet és 32 népszínműhöz zenét. A színpadokon 44 évig mű­ködött s 150-nél több operát tanult és tanított be. Irt számos dalt, melyek között sok él a nép ajkán. Pető­finek 36 költeményét zenésítette meg. Szerzett vagy 50 dalt leányiskolák­­ számára, melyek nagy kedves­ségnek örvendenek. Összes, részben kiadatlan dalait, a múlt évben egy nagy albumban állította össze, me­lyet az írói és művészi körnek ajándékozott. — Az országos tébolyda igazgatóságától a kö­vetkező sorokat vettük: A »Függetlenség« folyó évi október 30-ik lapjában, a hírek rovatában »Brutali­tás« czim alatt, a budapesti országos tébolyda ellen azon vád foglaltatik, mintha Somlaky János nyug­­miniszteri osztálytanácsosnak felvétele alkalmával ezen intézetben, nevezett urnák neje, legnagyobb dur­vaságokkal fogadtatott volna; hogy a betegen az in­tézetből való kivitele után korbácsütések helyei lát­szottak volna és hogy a beteg reggelire nem kapott egyebet száraz kenyérnél.­­ A »Függetlenség« ezen állításai minden részletükben tüzetesen és szigorúan megvizsgáltatván, kiderült, hogy ezen állítások minden alapot nélkülöznek. Budapesten, 1883. november 1-én. A budapesti m. kir. országos tébolyda igazgatósága. — Egy pánszláv mulatságból. Turócz-Szucsány­­ban — mint a »Felsőm. Nemzetőr« irja — a múlt napokban szinielőadással egybekötő tánczmulatságot rendeztek, a­melyen a turócz-szent-mártoniak is nagy számmal voltak jelen. A műkedvelők közt szereplő egyik kisasszonynak jutalmul virágcsokrot dobtak, melyet némi ízléssel rendezett szalagcsokrok díszítet­tek lebegő szalagokkal. A szalagok színe természete­sen : piros, fehér , kék volt. Ugyanezen leány és a szín­darabban előforduló három rabló is szinte azon színek­ből összeállított öltözéket viseltek. Határozott előszere­tet az orosz nemzeti színekhez. Az előadás után táncz volt, a szünóra alatt tót szokás szerint körben forgott a mulatók egy része, és zamatos tót dalokat zenge­­deztek; de mily nagy lett az elképedés, mikor a höl­gyek egyike rágyújt a »Kalapom, kalapom fekete« dalra, szép magyar kiejtéssel, csengő hangon. Lett nagy csend és elkedvetlenedés. Mikor a hölgy azt kérdezte, miért nem­ dalolnak vele, egy evang. tanító azt felelte: »nem tudjuk mi azt.« — A hölgy szinte tót leány, de békésmegyei jó honleány, a ki sehogy­­sem tudta megérteni, hogy a társaság miért züllött szét egyszeriben. — Veszprémmegye virilistái. A veszprémme­­gyei legtöbb államadót fizető m. biz. tagok 1884 évi névjegyzéke egybeállittatván, az alábbi érdekes ada­tokat tüntetik föl: A legtöbb állam­adót fizető m. biz. tagok száma 201. Az első helyen álló 28113 frt 57 krt, a 201-ik 303 frt 62 kr adóval szerepel a ki­mutatásban —'' 1000 frton­­felül adózók 56-an tűn­nek elő és ezek közül 47-en tényleg 1000 frton fe­lül fizetnek adót, — az adó kétszeres számításának jogosultságával 81-en bírnak. — A főrangú világ 15 taggal s pedig 12 gróffal és 3 báróval van képviselve, ezek közt van 7 Eszterházy gróf, kik 51,000 frt adót fizetnek. — Foglalkozás szerint következőképp oszla­nak meg: földbirtokos 72, haszonbérlő 25, kereske­dő 24, ügyvéd 21, lelkész 20, állami hivatalnok 11, iparos 8, jog- és középiskolai tanár 5, megyei tisztvi­selő 4, országgyűlési képviselő 3, orvos 4, mérnök 2, magánzó 2, kisbirtokos 250 holdon alul biró egysem, tudori oklevele 18-nak van. Vallás szerint elkülönítve: Rom. kath. 98. Helv. hitv. 34. Ag. ev. 18. Izr. 50. Unit. 1. Az első 24 legtöbb adófizető a következő : Ifjú gróf Eszterházy Mór Pápa 28113 frt, gróf Fes­te­tich Pál Dégh 27450 frt, dr. Kovács Zsigmond Veszprém 16814 frt, gróf Nádasdy Ferencz Lepsény B-Nána 11285 frt, Supka Jeromos Zircz 8814 frt, ifjú gróf Eszterházy Imre Réde 7503 frt, gróf Valiis Gyula Pápa-Kovácsi 7115 frt, gróf Eszterházy Jenő Devecser 3558 frt, gróf Eszterházy Ferencz Deve­­cser 3558 frt, gróf Eszterházy György Borzavár 3399 frt, Puzdor Gyula Ajka 3029 frt, gróf Erdődy Ferencz Dória 2850 frt, báró Bésán János Gicz 2655 frt, id. gróf Eszterházy Imre B.­­Szt.­László 2638 frt, Rosos István Papkeszi 2575 frt, Ányos István N.­Esztergár 2557 frt, dr. Bezerédy Miklós Peremarton 2444 frt, báró Fiáth Ferencz Veszprém 2424 frt, gróf Zichy Lajos Nagy-Szöllős 2321 frt, dr. Sárkány Miklós Bakonybél 2249 frt, Pap János Pápa 2232 frt, gróf Eszterházy Béla B.­­Szombathely 2182 frt, Kisovics Józef Rátót 2022 frt, Tallián Lázár Fok-Szabadi 2009 frt. — »Nem fizetünk többé házbért!« — e csiklan­dós mondás fölött tanácskoztak, értekeztek és szóno­koltak a Mont­martre-on tartott népgyűlésen a pári­­siak. A gyűlésen nem elnökölt senki: beszélje el min­denki a szive terhét amikor akarja, s annyi egyszerre, a­hány csak bir. Hogy a háziurak valamennyien istentelen gazemberek, az egy előre elhatározott, kétségtelen dolog volt, s csak a fölött ágaztak el a nézetek, hogy mint lehetne házaikban lakni, a­nélkül, hogy a házbérfizetés kellemetlenségeivel tö­rődniük kelljen.­­ Az egyik rész azt mondta, hogy­ a háziurakat erővel ki kell házaikból űz­ni, s a házakat erőszakkal meg kell a maguk számára tartani. -- Mások egy furfangos ember tervét támogatták: e terv szerint legelsőben nem fizet az ember házbért, azután mit sem törődik a tör­vényes­ határidővel, s amikor foglalás fenyeget, el­jönnek a jó barátok, s az egyik magával visz egy széket, a másik egy asztalt, a harmadik egy ágydarabot, — a házmester csak nem tilt­hatja el, hogy a lakó esetleg ne javíttassa ki a házon kívül a mi kis holmija van?.. »Ez butaság !« kiált közbe egy polgár, aki már többször közbe-közbe szó­lott. Zaj támad, a polgárt a szószékre kényszerítik, s kiderül, hogy ő még furfangosabb tervet kovácsol. Nem kell kiköltözni, de a »házbértagadó ligának« mindig legalább két tagja lakjék egy házban. Ha az egyiket fenyegeti a végrehajtás, akkor ez minden holmijával átköltözik a másiknak a laká­sába s a végrehajtás napján a szörnyeteg háziúr üre­sen találja a lakást, így csevegtek még sokáig, anél­kül, hogy ez érdekes tárgyat kimerítették volna, s el­­határozták, hogy a mulatságot másnap folytatják. Belépt idil a résztvehetésre csak 5 sous. — Botrányos rágalmazási eset képezi most Párában a közbeszéd tárgyát. Már szeptember elején történt, hogy Clovis-Hugues, Marseille város ismert képviselőjének nejét a leggaládabb módon kezdték rá­galmazni. Le Normand asszony, ezelőtt Osmont du Tillett grófné válópert indított férje ellen és megbí­zott egy Tricoche és Cacolet-féle ügynökséget, hogy szerezzen neki minden áron bizonyítékokat a férje el­len. Az ügynökség ki is sütötte, hogy Royanner k. a. 1875-ben közel lakott Le Normand úr házához. Fogtak azután egy asszonyt, aki az is fecsegte, hogy Royan­­ner k. a.-nak, ki azóta Clovis-Hugues képviselő neje lett, viszonya volt Normand úrral. E galád rágalom annyira felháborította a fiatal hölgyet, hogy rágalma­zóit meg akarta ölni. De barátai lebeszélték erről és a dolog abban maradt, hogy Clovis-Hugues becsü­letsértési pert indít. Le Normand asszony és egy bi­zonyos Morin ellen. Most azonban újabb incidens jött közbe . Vasárnap reggel Clovis-Hugnes a követ­kező levelet kapta: »Paris, okt. 28. Lesz szerencsém holnap reggel 9 órakor önhöz jönni. Biztos forrásból hallom, 1.­ hogy Le Normand asszony Vandal úrhoz (Tallbout-utcza 10 sz.) fordult, hogy vásároljon neki tanukat, továbbá, hogy e czélból 25.000 frankot fize­tett ez ügynökségnek; 2.) hogy a nevezett Van­dal emberei holnap reggel elkezdik a keresést; 3.) hogy Vandálnál vannak önről szóló iromá­nyok és ő ezeket átadta Morinnak, e szavakkal: »Vegye ki a szükséges irományokat és ne geni­­rozza magát.« E dolgokat Morin egy barátjától tudom, akinek valamikor szolgálatot tettem és aki elmondta nekem, mert tudja, hogy érdeklődöm az ön ügye iránt. Fogadja stb. L. P. báró.« — A báró másnap el is jött Clovis-Hugueshoz és a két férfiú elindult fölkeresni Vandal ügynökeit. De a dologról értesült Clovis Hugues neje is. Amint férje eltávo­zott hazulról, ő is elment a Colysée-utczába, Le Nor­mand asszony lakására. Itt találkozott Osmont du Tillet úrral, Le Normand asszony fiával, aki nem akarta bebocsátani. — »Mondja meg Le Normand asszonynak, hogy Vandal úrtól jövök«, szólt a fiatal hölgy.­­ Nem ismerem Vandal urat! felesé du Til­let ur. — »De Normand asszony igen jól ismeri« mondá Clovis-Huguesné asszony és ezzel kinyitá az ajtót. Du Tillet ur ekkor visszalökte a fiatal hölgyet. »Ön másodszor állja el utamat, kiáltott fel ez, de ezút­tal bemegyek Le Normand asszonyhoz.« »Le Normand asszony haldoklik« — mondá du Tillet ur. — »Nem haldokolt, mikor lefizetett Vandal urnak 25.000 fran­kot, hogy az keressen ellenem hamis tanukat!« — ki­áltott fel Clovis — Hugues asszony. — »Hát sohasem lesz vége a botránynak !« mondá du Tillet úr. — »A botrányt az ön anyja okozza, ki felfogad ellenem nyo­morult embereket, akik ellen nem védelmez senki, úgy hogy kénytelen vagyok magam keresni az igazsá­got.« E közben egy rendőr is jött. Clovis-Huguesné asszony újabb kísérletet tett behatolni Le Normand asszonyhoz és amint visszaszorították, egy revol­vert ejtett el. A fiatal hölgyet erre bekísérték a rendőrségre és ott jegyzőkönyvet vettek fel vele. A kihallgatás után szabadon bocsátották­ Morin és Le Normand asszony ellen, akik hamis tanúszerzés miatt vannak vádolva, november 20-án lesz a törvényszéki tárgyalás. — A vallások statisti­ája. A közelgő Luther­­ünnepélyen az a kérdés merül fel, hogy hány ember vesz ez ünnepélyben vallási érdekből részt. E kérdés eldöntése sokkal nehezebb, semmint az első pilla­natra látszik, s pedig azért, mert a népszámlálás nem mindenütt terjed ki a felekezeti különbségre és így csak általános statisticai számra vagyunk utalva. Oettingen »Moral statisticája« szerint az 1400 millió ember, kik a földet lakják, következő csoportok szerint osztható fel: 800 millió pogány és csak 413 millió keresztény, a­mi az összes emberiség harmadrészét teszi,­­ 120 millió mohamedán és 7 millió zsidó. A keresztények közül a katholiku­­sok száma 210 millió (50,8°/0), a protestánsok 115 millió (28°/o), a görög keletieké 80 millió (21’2°/0.) Kolb hires statisticus az ő összehasonlító statisticájában a keresztények számát 425 millióra teszi; ebből 215 millió katholikus, 122 millió protes­táns, 80 millió görög keleti, 8 millió egyéb más ke­resztény felekezethez tartozik. Az európai államok­ban a katholikus és protestáns felekezetek követke­zőleg oszlanak meg: A német birodalomban az 1880. deczemberi népszámlálás szerint 28.318,592 evangé­likus, 16.229,290 katholikus, 93.834 egyéb katholi­kus. Az osztrák-magyar monarchiában (Kolb szerint) 28­5 millió katholikus, 3­7 millió protestáns. Fran­­cziaországban 37 millió katholikus, 600,000 protes­táns. Oroszországban 8 millió katholikus, 4 millió protestáns, 63 millió görög keleti. Olaszországban 28­8 millió katholikus, 60,000 protestáns. Svédor­szágban 4.560,000 protestáns, 600 katholikus. Nor­végiában 1.808,000 protestáns, 600 katholikus. Svájcz­­ban 1.670,000 protestáns, 1.160,000 katholikus. Bel­giumban 5-5 millió katholikus, 15,000 protestáns. Németalföld 2,2 millió protestáns, és 1.450,000 ka­tholikus. — A budai dalárda november hó 3-án, szomba­ton, esti 8 órakor a vízivárosi »Fáczán« termeiben Schweida Rezső egyleti karmester igazgatása alatt, Kupiss Natália k. a. és Sigmund Sándor, a budai ze­neakadémia tanára szíves közreműködése mellett dalestélyt rendez. Az előadásokat tánczvigalom követi. — Rablótámadás. Az osztrák honvédelmi mi­niszter neje, gróf Welsersheimb Karolina tegnapelőtt délután 3 órakor a Teinfallstrasse 4. számú házában levő lakására délutáni sétájából hazatérvén, egy ele­gánsan öltözött ember felkisérte egész az első eme­letig, s ott kikapta kezéből tárczáját. Mielőtt a grófné segélyért kiálthatott volna, a merénylő a tárczával, melyben egyébiránt csak névjegyek voltak, elmene­kült. A rendőrség később utána rohant, de nem ér­hette el. — Berlin Luther emlékének. A berlini városi képviselőtestület a Luther emlékszoborra 50 ezer, a Luther-alapítványra pedig 100,000 márkát szava­zott meg. — A szabolcsmegyei kör e hó 5-én, este 7 óra­kor az »Arany sas« szálló külön helyiségében társas estélyt tart, melyre tagok által bevezetett vendégek is szívesen láttatnak. — Meggyilkolt afrikai utazó. Sacconi Pé­ter olasz afrikai utazó meggyilkoltatását megerősíti testvérének, a Harrarban visszamaradt Sacconi Kaje­­tánnak, a Sacconi családhoz Rottofrenoba (Piacenza mellett) intézett levele. Az érdekes levél részletei nagyobbára benszülöttek előadásain, különösen Jas- 8ínnak, a meggyilkolt szolgájának vallomásain ala­pulnak. Sacconinak 13 személyből álló karravána július 8-án indult el Harrarból az ogadok földére. Sacconit egy Szomali-főnök óva intette, hogy ne men­jen tovább, mert az országot törzsháborúk dúlják. Sacconi nem hallgatott rá, nem akarta magát meg­fosztani attól a dicsőségtől, hogy az eddig ismeretlen Uobi partjaira ő tűzze ki az olasz tricolort. Augusztus 11-én táborát több ezer szomali körülfogta, Sacconi ajándékokkal akarta őket lefegyverezni, ők az aján­dékot zsebre is rakták, de azért éjnek idején, Sacconi sátorát megtámadták, s három szolgájával együt ke­gyetlenül lemészárolták. A többi megmenekült. Jas­­sinnak nem sikerült Sacconinak úti naplóját meg­menteni. A Bruckenthal-per. A budapesti legfőbb ítélő­­szék, a nagyszebeni törvényszéknek és a maros­vásár­helyi királyi táblának egybehangzó ítéletét, báró Bruckenthal Gyulának a Bruckenthal-féle hitbizo­­mány ellen indított perében, megerősítette. S igy a per a nagyszebeni presbyterium javára dőlt el. április—májusra 41.50. Irányzat: búza, rozs szilárd,­­ olaj pang, szesz csendes. Időjárás: Borult, New-York, nov. 1. Petroleum helyben átvéve 81/8, Philadelphiában átvéve 81/4, liszt 390, szalonna —.—, vörös őszi búza helyben 1101/2, októberre 1081/2, novemberre 1103/1, deczemberre 112­ 3/a im­­perialquarterenként. — Szállítási dij imperial-quar­­terenként Észak-Amerikából az angol kikötőkbe és az ezekkel egy magasságban fekvő egyéb szárazföldi kikötőkbe .—. Zsir Wilcox jegyzése —.—. Fair­banks jegyzése —.—. Tengeri 56.‘/1. Gyapotbeho­zatal —.—. san, tüntetőleg ki kisérte Luciánt az előszobáig. Látva öltözetének siralmasan rendetlen állapotát, azt aján­lotta neki, hogy rendelkezzék kocsijával. Lucián visszautassa. A­mint látta de l’Etiolle, hogy vendégük leért a lépcsőn, berohant leánya szobájába. — Mond meg hát valahára, hogy került ez az ember ide ? — kérdé heveskedve. — Tudom is én ? . . . akará mondani Berta, ki, míg atyja oda járt, egy bámulatra méltó Ügyességű mesét állított össze. — Hol ismerkedtél meg vele ? vágott szavába Danglade. — A Nyugati­ utczában, — hebegé a leány. — A Nyugati utczában! ? ismétlé az apa vil­lámló szemekkel. E jelenet további folytatására fátyolt borítunk. Ha vannak az ég alatt lázító és csúf jelenetek, ez bizonynyal az volt: egy vétkes apa, a­ki nem leánya compromittált jó hírnevét sajnálja, s nem azért tom­bol a dühtől, hogy a hiba szégyent hozhat rájuk, ha­nem mivel az által véletlenül a tönkre jutást is von­hatja maga után... Ez alatt Lucián gyorsan leszaladt a lépcsőn. Sietett távozni ebből a házból, a­hol pár perc­c­el ez­előtt, boldogságát hitte újra feltalálhatni. A bejáratnál elhaladva nevén halla magát szólittatni. Összerezzenve fordult vissza. Egy nyájasan mosolygó, csinos szobacziczust lá­tott pár lépésnyire maga előtt. — Ön ismer engem ?... kérdé a fiatal szobrász pár másod­percznyi habozás után. — Úgy látszik, hogy ön nem ismer meg engem — folytatá a szobacziczus kecses arczfintoritással, a­mely csak fokozta szépségét. — Várjon csak! . . . — Gondolkozzék csak róla! ... — Emlékezem már!.. . — A Nyugati-utczában. — Lodolska! — Csitt! mondá finoman mosolyogva a leány, itt Liza a nevem. Luciánnak egyszerre emlékébe ötlött minden. Azelőtt négy évvel ismerte Lizát, csak, hogy azóta teljesen elfeledte. (Folytatása következik.) Közgazdasági táviratok. BOOS, nov. 2. Az 1860-iki államsorsjegyek ki­sorsolása. 9346. sorozat 15. szám nyert 300,000 frtot, 1622. sorozat 13. szám nyert 50,000 frtot, 7516. so­rozat 20. szám nyert 25,000 frtot, 3991 sorozat 7. gyám nyert 10,000 frtot, 12,299. sorozat 10. szám nyert 10,000 frtot. Árutőzsde, Hamburg, november 1. (Á r u - ü z l e t) B­u­­z­a októberre 173.—, április—májusra 186.—. — Rozs októberre 131.—, április—májusra 142.—. — Olaj helyben kész szállításra 67.—, májusra 66.—. — Szesz kész szállításra 43.—, október— novemberre 42.75, november—deczemberre 42.50. Értéktőzsde, Bécs, november 2. (Megnyitás.) Oszt. hitelrész­vény 282.80. Magyar hitelrészvény 281.75. Déli vasúti rész­vény —.—. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 száza­lékos magyar aranyjáradék 87.22. 5 százalékos magyar papír­­járadék —.—. Angol-osztrák bank —.—. Osztrák államvasut —.—. Unió­bank —.—. 20 frankos arany 9.56—. Magyar jel­záloghitelbank —.—. Cs. kir. arany —.—. Magyar leszámí­toló és pénzváltó bank —.—. Szilárd. Bács, november 2. (I. Előtőzsde.) Osztr. hitel­­részvény 282.*/s. Magyar hitelrészvény 281.50. Déli vasúti részvény 143.90. 6 százalékos magyar aranyjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 87.20. 5 százalékos magyar papirjáradék —.—. Osztrák aranyjáradék —.—. Osztrák pa­­pirjáradék —.—. Angol-osztrák bank 108.50. Osztrák állam­vasut 315.80. 20 frankos arany 9.56—. Cs. kir. arany —.—. Unió­bank 108.75. Magyar leszámítoló és pénzváltó bank —.—. Magyar jelzáloghitelbank —.—. Károly­ Lajos vasúti részvény —.—. Nyugodt. London, nov. 2. (Zárlati árfolyam.) 6 szá­zalékos magyar aranyjáradék föl.1/i. 4 százalékos osztrák aranyjáradék 83—. Angol consolok 101.°/8. 20 frankos arany —.—. Amerikai —.—. Olasz járadék —.—. Papirjáradék —.—. 4 százalékos magyar aranyjáradék 73.B/e. 4­2 százalékos osztrák ezüstjáradék —.—. Bécsi váltóár 12.15. Ezüst 50.15. Magyar kincstári utalvány —.—. Helyi kamatláb 3.— száza­lék. Bankbevitel —.— font sterling. Bankkivitel —.— font sterling. Nyugodt. Budapesti áru- és értéktőzsde. November 2. Gabonaüzlet. Búzában ma mérsékelt volt a kí­nálat, az irányzat szilárd, a vételkedv kedvező. El­kelt 16 ezer mmázsa búza szilárdan tartott árakon. Más gabonanemekben csekély forgalom volt, árak itt sem változtak. Következő kötések történtek: Búza, tisz­a vidéki: 200 mm. 78‘7 k. 10 frt 10 kr, 200 mm. 78’2 k. 10 frt 05 kr, 250 mm. 78 k. 10 frt, 2500 mm. 78 k. 10 forint 171/2 kr, 200 mm. 78 k. 10 frt, 1250 mm. 77 k. 10 frt 10 kr. Pestmegyei: 100 mm. 77’5 k. kr, 100 mm. 77’5 k. 9 frt 90 kr, 100 mm. frt 90 krajczár. Fehérmegyei: 400 mm. 75­8 k. 9 frt 85 krajczár, 100 mm. 75 k. 9 frt 50 kr. Bánáti: 100 mm. 77’5 k. 10 frt 05 kr, 1000 mm. 76 k. 10 forint, 2300 mm. 76'3 k. 9 frt 827/2 krajczár. Be­cskereki: 2400 mm. 76­ k. 9 frt 921/a krajczár. Oláhországi 130 mm. 76 k. 9 forint 30 kr, mind­három hóra. Zab: 100 mm. 6 frt 75 kr, 700 mm. 6 frt 85 krajczár, 100 mm. 7 frt. A határidőüzletben valamivel kedvezőbb han­gulat uralkodik, de a forgalom nagyon csekély, árak egy-két krral magasabbak. Jegyzéseink: Szokványbuza tavaszra 10.20—10.22. — Szok­­ványbuza őszre 9.60—9.65—. Bánáti tengeri má­jus—júniusra 6.53—6.55—. — Szokványzab ta­vaszra 7.06—7.08. — Szokványzab őszre 6.70—6.75. Értéküzlet. (Reggeli tőzsde.) Daczára a mindenünnen beözönlő kedvező politikai híreknek, melyek főleg Párisra és Szt-Pétervárra vonatkoznak, a vásárok még­sem akarják az így kínálkozó helyzetet elismerni, hanem némi kis vásárlások után újra az eladások hosszú sorozatához nyúltak. A dél végén az az összes árak átalános hanyatlást mutatnak, mialatt az arany ágra folyton drágább jegyzéseket idéz elő. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.20—87.15. — Papírjára­dék 85.65—85.60. — Osztrák hitelrészvények 282.75 —282.30.— Magyar hitelrészvények 281.50—281.25. Leszámítoló bankrészvények 88.25. Osztrák-magyar államvasuti részvények igen szilárd 315.50-ig. A zárlat 11 óra 30 perczkor csen­des és élettelen. A déli tőzsdén némi habozás után a lefelé mozgalom megindult. Jegyezünk: Új aranyjáradék 87.15—87.10. — Papírjáradék 85.60—85.50—. — Osztrák hitelbankrészvények 282.40—282.60—281.40—281.60. — Magyar hitel­bankrészvény 281.50—280.50. — Leszámítoló bank 88 25. — Osztrák magyar államvasuti részvények 315. — Anglobank 107.75. — Uniobank 108.75. — Magy. keresk. bank —.—. — Első m. iparb. —.—. P. m. ker. bank —.—. Dräsche —.—. — Lombardok 143.75 — 144. Pannónia visszb. —.—. I. hazai lak. —.—. Schlick 242—241. Közúti vasút —.—. Sertéshizlaló 365. Molnárok és sütők —.—. Victoria 430. Budapesti­­ .—. Luiza m. —.—. 9 frt 77 k. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület Arany és valuták szilárdulók. Húsz fran­kos arany 9.55x/2. London 120.05—120.25 a. Pári: 47.62V2—47.65. Márkák 59.05-59.10. A zárlat 1 óra 30 perczkor bágyadt maradt. A zárárak a következők: Uj aranyjáradék 87.10—. — Papirjáradék 85.50—. Osztrák hitelrészvények 281.60. — Magyar hitelbankrészvények 280.50. — Leszámítoló báni 88.—. — Osztrák-magyar államvasuti részvényei 315.—. Felszámolási árfolyamok: Magyar 4°/-os aranyjáradék.....................87.— Magyar 5/-os papírjáradék.....................85.50 « általános hitebank....................281.— Magy. pénzváltó- és leszámitolóbank . . 88.— » Jelzálogbank...............................—.— Osztrák hitelintézet..............................281.— Angol-osztrák bank...................................—.— »Union«­bank............................................. —.— Tiszai és szegedi kölcsön..............................— Állami vasút ................................................... —.— Déli vasút................................................... . .— Előfordult kötések. Magy. kir. 4°/0 aranyjára­dék 87.20—87.17^2, magyar kir. 5°/6 papirjáradék 85.55—85.50, m. vasúti kötes. 120 frtnyi egyes drb 138.75, m. k. földteherment. kötv. 100.25, m. királyi földteherment. kötv. 168, zár. 985/s, m. ált. hitelbank 281—280.75, m. resz. és pénzv. bank 98.50, osztrák hitelintézet 281.90—280.80, pesti magy. keresk. bank 583, Erzsébet-malom 233, osztr. államvasut 315.50, rimamurány-s.-tarjáni vasműrészv. társ. 113, Schlick­­féle vasönt. és gépgy. 242, pesti magy. keresk. bank 5 száz. záloglevél 99, német bírod, bankjegyek 59. Vízállás 1883. november 2. Száva Sziszek 0.85 — apadó Béga Mitrovicza 3.20 — áradó Temesvár — 08! áradó Főszerkesztő: Telsisti­­M­ór. Felelős szerkesztő: "Visi Imre. Nyílt tér. E rovat alatt közléttekért nem vállal felelősséget a szer­kesztőség.) ................. p x x\o$t c.v­ít. ttcVcwt J­ém^ftépéos i\-vh o&drn, | (^d­ját­­ásában) ; ezelőtt (chz­izlof’tci yifi jmwI. A PESTI magyar kereskedelmi smn­k (alapittatott 1841-ben befizetett rész­­vénytőke 5 millió) elfogad takarékpénztári betéteket és kibocsájt pénztári jegyeket 40­0-os kamat mellett, adólevonás nélkül további. Olyó Számlában, esetről esetre megállapítandó felté­­­­telek alatt. 1432 Méter Méter Névszerint O Változik Névszerint O Változik fölött alatt i fölött Ialatt a—B—bm«—finiwawn ni»nwn»»—iin '*" imuta Duna Tisza Pozsony 1.71 — apadó M.-Sziget 0.74 — apadó Komárom 1.53 — apadó Beregsz. — — — Budapest 1 . 86 — apadó Sárosp. — — — Mohács 2.75 — áradó Szatmár — — — Vukovár — — — Tokaj 1.52 — apadó Újvidék 2.89 — áradó Szeged 1.75 — áradó Pancsova 1.61 — apadó Szolnok 1.97 —­­ Orsova — — — Kőrös Dráva B.­Gyula 0.02 — apadó Barcs 0.71 — apadó Gyoma — — — Eszék 1.72 — apadó Maros Arad — 86 változatl. A budapesti értéktőzsde hivatalos árjegyzései nov. 2. , Utolsó Árkalét i , Utolni Arkelet i . , Utolsó Arkelet i , U­tols­ó Arkelo Értékpapírok ----—,------—e § Értékpapírok-------------Értékpapírok -------------— ---«2 Értékpapírok------------­pénz áru pa pénz áru pa pénz áru 35 pénz áru illamadósság­ Pestv. k. 1870. 6«/. 104.50 105.50 200 Pécs-barcsi v. ..5»/. ——4­ 800 Dunagözh. társ. 5»/. —— — „ „ 1871. 6®/. 104.50 105.50 200 Tiszavidéki v.. .5«/. 248.60 249.60 100 51 aranyjárad. .6“/« 119.1­0 119.75 Budapest főv.köles. 500 Dunagözh.­tára. 5% 555.— 568 — 200 n „»/..­ • — ■ kisorsolt —— — 1880....................5»/. 96.70 97.25 200 Pesti közúti vasp... 138. 440.— 300 Éjszaka. vasút .5% 91.— 91.50 Ijj aranyjárad. .4«/« 87.10 87.40 Szerb. nyer. k. 8°/» 82.— 83.— P.k.vasp.élv. jegy. 262.— 266.— 300 n B ar. 5"/0 115.50 u­l.Ml M. papírjár­ad... 5»/« 85.45 85 76 1000 . „ B ar. 6»/,­­M vasutik. 120frt Rekivénvak el Takarékpénz- 200 Észak-m.e. k8sz. b. —— —.— o. é. (300 fő)..5«/o 188.50 139.— KÁL»i/ tárak- 200 Magy.-gal. vasút... 95— 96 — M.vasutik. 120ftos sy Dannau. 1 50 Bpesti III. kerületi 65— —— 200 „ „ II.kib.5»/, 93.50 94— I darabokban..5»/. 138.75 139 25 200 Alt. m. mun. h.­int. 200.­­ 210— 300 Országos központi . 170 — 476 — 200 M.nyug.u. 5% 97.50 98 — M. gömöri államv. 120 Angol-osztrák bank —— —.— 1000 pesti hazai első ... 4530— 4550— 200 „ „ 1874.kib.5»/0 95.75 98 25 zálogi...............5»/. —— —— 100 Bpesti bankegyes.. 104— 105— 200 Egyes. Bpesti föv.. 475 — 480 — 2000 M. vasut-els. köles. M 1869. kel. v. AU.­ 200 Horvát lesz. bank . ——— 100 M. ált. takarék... 98— 99.­ UTum bér. czél. ar.. .5% 112— 112.50 kötv. (elöbbs.)58/« 91.25 91.75 100 Iparbank budapesti 31— 32— 200 Lerdélyivasút 5«/­­\‘> — 92 50 113­ — 200 M?utt!hiteibh'sznn. 286!b0 281— w5 AlaK^18n,­" V4N­#I' 117 _ 118 2°° °vMut"”“'®b“/____________ 96.75 97.50 WO Uw«\z ilíkib.'M.Ű IM- ^ ^ »’‘TÄÄ #8''- ^ M.nyer.kölos.lOO­­­us 113.50 100 M. lesz. 150 „Franklin“ tár«___ 166.— 168.— m. r.) ez......5°/0 93.60 94.— M. nyer.köles.5­­­02.o° H3 50 • • 87 n 281 — 281’25 400 Ganz vasönt. gépgy 812— 815— 200 Kassa-odb. v. (osztr. Tiszai és szegedi íbu uszt.intermt. sz. n. 281. 281.25 rjorhwinik­ rzprzhv 41an _ 430 _ v.) 1870 kib 50/. _ __ _ kölcsön ...—_"/. 109.75 110.25 ?S­tr­.'“aF.tank' 200 Gyapjú-mosó"..........215— 220— 200 Kassa-odb." v. (m. v 1 1871. m. államkölcs. 150 r. m. iparbank . 162— 163— 210 Kereskedetal épül. 590— 505— 1879. kib. ar... 50/. -.— —— kötv. Btrl. 1.5"/. - — 150 „ „ .U.Ub. 150— 150.50 ^„Athenaeum“ .... 530— 535— Oszt.-u. államv. 5«/. -------------— ins-m­allamkoles. Sziszeki Mtelbank 500 Pesti könyvny. .. . 900— — » kib. 1832. 4*) —--------— kotv.strl. 1..­5/o — — — — sziszeki hitelbank. — — — 130 Köszénb. (Dräsche) 151— 155­­ • Tiszav. vasút.. .5«/. 101.25 102.25 M.földteherm.k.5 /. 100— 101— 100 Union bank sz. n. . — — —— 100 Nemz. vagyon k... 101 — 102— 100 Budap.lánczhid.»/. 103— 103.50 Ugyanaz 1868. 78- 85 Pesti építő­társ. ... ——— 100 Kosz.és téglagy. 6% i­radékkal........6/• 98.26 99 25­0 Bizt. társaságok. 100 Rimam.-társ. vasmű US— 114— 100 Lloyd-épület.. .5% 97.25 97.75 M. földtehermen. K. 200 Bécsi biztositó mt.. 210.-t —— 100 S.-tart. k­nszénb... 119 — 120— „ . . , temesi..........•6 /• 99— 99.50 200 Bécsi életjár. b. int. 240— 245— 200 Schlick vasönt.......... 241— 242— Dragan-SOrSJCgyek. M.Sidttorkal 5­/a 98 95 98 95 ’?!!!! v’8“ aU' I-'u' I' 3075— 3’2°— 400 Scrf578de 87- n......... 675— 885— Osztr. hitelintézet . 168.50 169 — 1867. zar.-kal 5 /. 98.25 98.15 100 Fonciere pesti b. 1. 65— 68— 200 Sertéshizlaló............ 365— 370— Budaviroti sorsjegy 38 — 40­­­M. földteherm. kot. 50 Magy.-fr. bizt. társ. ---------------— 200 Sóskúti kőbánya... 45— 48— Keglevicz „ J ** j?."50 18."50 horvátország /o 99. 101. 300 Pannónia viszb. int. 940.— 970— 200 Spodiumscsonti.gy. 270.— 272.— Pálffy .. 35 50 36 50 M. földteherm. ■ 200 Szálloda-r.-társ. ... 81.50 82— 5 Vöröskeretztel i". 6^20 e­.C0 erdélyi■ • /« 98.25 99.25 c) Gőzmalmok. 200 Tégla- és mészég. . 112­— 114— 10 Oszt.vörösker.sorsj. 12— 12.50 fWO frtost . .5° . 9350 94­ 500 Concordia-malom­.. 562— 563— 160 Gőztéglagyár köb.. 236 — 238 — tW'mek (100 trtosj . • /« as.ou 94— 500 Első Bpesti malom 1160— 1180— t t'UjIhlueá. Horvat-sz . ___________ 200 Erzsébet-malom ... 233. 236.-- Záloglevelek. Cs. k.arany (vert).. 5.71—5.73— 97'25 91'76 ES LuTzümalom“.!!".! m- Ugva“^’m"5° Os­ ztr.-uí g fcltV. HÍZ 9!»= (finest n * 97-25 ”-16 200 Moln. és sütök­m. . 312— 375— UKyanaZ..........f! * l“— 20 franko, arany .. 9.55- 9.57-M.rA.. - 1000 Pannonia-malom .. 1180- 1190- " ' "v"et ví i«n'5° ívn’öő 20 márk.................... 11.76 11.80 .!«: 7.:.. s:s ......m-os.- ».^uK'SwílüsiSü SffKS'Sü---t jan—jul..........4■/. 79.10 79.4( vámuniós. 1 Oszt.-magy.b. 5*/. 100.75 101— pulit •.r.l.,..... Egyes, adósa. sz. k. 200 „Adria“ m. t. h. t. .­­—175— „ „ 4"/«*/. 99.­ 99.25 g a BAHOR árfolyama April— okt___5°/. 79.10 79.40 200 Alföld-fiumei v. 5»/. 167— 168— „ . „ 4»/. 92.15 92.45 MS (látra). Oszt. aranyjár. .4*/» 99.— 99.50 100 Arad­-korüsv. vasút —.— —.— Pesti hazai el .5 tkp. 99.— 100.— ... 1 a.,... ... ... Oszt. papirjár...5»/. 93— 93.50 200 Bátt.-domb.-zak.5»/„ —.-------.— Pesti m.ker.b. 6»/. 101.75 102.25 ° oo'po go­m „ adósság 1854. 200 Déli vasút...........5“/» 144.50 145— „ „„ „ 5“/••/. 101.50 102 — 3 • £rT‘eJI 250 frt p..........4»/. 119.­­ 120— 200 É­szakkeleti vasút 147.• 148— „ „ „ 5“/. 99— 99.50 1 f k ' JHS fl’Sj Oszt. adósság 1860. 200 Erdélyi vasút . .5»/« 162— 162.60 „Albina“ t.és h.i.6% 100— 100.75 1.4TM ... » ' 47-60 »SOO frt 5% 131 ^0 132 50 200 Grver-sopron-ebenf. ro/0 Marseille iuu „ . . 0«t adósság: 1860! vasút .............5•/• --------— Kknichsenk 3% Svájcipiacok 100fk. 47.60 47.66 ioo frt f»o/. 137 50 l'iR 50 200 Kassa-oderb. v. 4% 145. 146.— ° ' 31 /a Zürich 100 frank... 47.60 47.65 Oszt adósság! 1864 200 Magy. gal. vasút 5»/! 169.56 160 — 200 Alföldi vasút... 5»/. 98.25 98.75 3*/. London 10 font.téri. 120.15 120 45 100 ft....................168___ 169— 200 M.nyugati vasút 5% 163.50 164.50 200 „ „ 1874.5"/. 97.25 91.75 6»/. Szentpéterv. 100rub —— — — Oszt. adós. 1864.50ft 167.50 168.50 200 Osztr. áll. vasút 5% 313.75 316 — 200 Bátt.-d.­rák. v. 5%/ 94.75 95.25 5% Olasz bnkp. 100Ura —— — —

Next