Nemzet, 1885. március (4. évfolyam, 896-926. szám)

1885-03-09 / 904. szám

zsakerczesovici lakost Fogarasmegye árpás­ járására, Vilcsek Richard p.-cserepesi lakost Hevesmegye gyöngyösi járására, Paxi József sz.-sárosi lakost Nagy-Kük­üllőmegye berethalmi, Gyulay Viktor kövesdi lakost Nagy-Küküllőmegye bürkös-szt­­ágotai és Eitel Frigyes nagysinki lakost Nagy-Küküllő megye nagysinki járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszt­tel bízta meg. — Névváltoztatások: Edelstein Aladár lazonyi illetőségű berettői lakos vezetéknevének »Erős«-re, Propotnik István városhidvégi illetőségű m. kir. honvédőrmester vezetéknevé­nek »Somogyi«-ra, Pinkász József székesfehérvári illetőségű keszthelyi lakos vezetéknevének »Pető«-re, kiskorú Strausz Leopold dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos vezeték­nevének »Halászira kért átváltoztatása belügyminisztérium; rendelettel megengedetett.­­ Dr. Wagner János jubileumát ma délelőtt ünnepelte meg a magyar tud.­egyetem orvosi fakultá­sának tanári kara és ifjúsága. A tisztelgők között első volt az érdemes tanár tanítványainak küldöttsége, mely délelőtt 10 órakor tisztelgett az üllői úti I. bel­gyógyászati kórház tantermében az ünnepeltnél, ki tanártársai dr. Lumniczer, Korányi, Réczey, Len­­hossek, Jendrassik és Janny társaságában fogadta a küldöttséget. Az ifjúság nevében Lenhossék Mihály szólott az ünnepelthez s ez alkalommal az ifjúság ál­tal készített élethű olajfestményű arczképét leplezték le, melyet Stelka Gyula, a festészeti mesteriskola nö­vendéke készített el. Az ősz tudós a könnyekig meg­hatva felelt a tisztelgőknek, mire az ifjúság lelkes él­jenzés közben oszlott szét. Déli 12 órakor a jubiláns Erzsébet tér 4. sz. alatti lakásán Balogh Kálmán dé­kán, Kézsmárszky Tivadar és dr. Plosz Pál vezetése alatt három küldöttség tisztelgett, a tanári testület, az orvosegylet, mint volt tanítványai és jelenlegi, va­lamint volt aszistensei nevében. Ez utóbbiak díszes kivitelű albumot nyújtottak át az ünnepeknek, mint­egy 40 arczképpel. Volt tanítványai pedig rendkívüli díszszel kiállított feliratot számos aláírással. Megje­lent ezenkívül az ünnepek­ üdvözlésére a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Hőgyes Endre tanár is szerencsekivánatait tolmácsolván a kolozsvári egye­tem tanári karának. Az ünnepelt nagy hírének és ér­demeinek hódolt a bécsi orvosi egyetem­­ tanári kara is, midőn díszoklevelét küldte el neki. Üdvözlő irato­kat küldtek ezenkívül a bécsi és pozsonyi orvosegyle­tek s a berlini, jénai és düsseldorfi egyetemekről, va­lamint számos hazai orvosegylettől érkezett üdvözlő sürgöny. — A Vaisz-alapitvány, Ő felsége Szabó Imre nyugalmazott curiai birót, a dr. Vaisz­ József-féle ala­pítványnál viselt gondnoki állásától felmentvén, ugyanezen állásra vértesaljai Vértessy Sándor curiai tanácselnököt és a nevezett alapítvány jelenlegi párt­­fogóját nevezte ki; az igazságügyminiszter pedig az alapítvány pártfogójává Czorda Bódog királyi curiai birót nevezte ki. — Bassó Árminnak a képviselőház elhalt könyv­tárnokának díszes sírkőszobrát, melyet néhány orsz. képviselő emelt emlékének, ma délután 4 órakor állí­tották föl a kerepesi úti temetőben. — Országos honvédgyű­lés. Az országos hon­­védgyülés holnap délelőtt 9 órakor veszi kezdetét a megyeház nagytermében. A vidéki honvédegyletek küldöttei már mind megérkeztek a fővárosba s tisztes ősz alakjaik általános feltűnést keltenek utczáinkon. Ma d. u. 5 órakor tartották meg az előleges értekez­letet a nagygyűlés napirendjének megállapítása vé­gett a megyeház nagytermében s este társas lakomára gyűltek a Tigris-szálló termeibe. A mai értekezlet meglehetősen viharos volt, többen megrótták a köz­ponti választmányt, hogy a múlt évben nem hívta össze az országos honvédgyűlést; a választmány több tagja válaszolt a szemrehányásokra s közbejött aka­dályokkal mentegette a választmány eljárását, mely­ről különben a holnap beterjesztendő hivatalos jelen­tés fog tüzetesen szólni. A több óráig tartó vitában számosan vettek részt. A holnapi gyűlés napirendjéül elfogadásra a következő sorrend terjesztetett elő. 1. Elnöki üdvözlet, 2) A küldöttek igazolása, 3) a jegyző­könyvet hitelesítő bizottság megalakítása, 4) a köz­ponti bizottság jelentése a megváltoztatandó alapsza­bályokról, végül 5) az indítványok. A szabolcsmegyei küldöttek indítványt terjesztettek be az iránt, hogy a Görgey-féle rehabilitationális ügy szintén tárgyaltas­­sék. E felett élénk vita keletkezett és az értekezlet minden határozathozatal nélkül oszlott szét. — Halálozás. Gönczruszkai gróf Kornis Ká­­rolyné, szül.­tapesti Markovits Josefa, f. hó 6-án Nagyváradon elhunyt. — Nagy lopás az operaházban. Glosz Artur szalóczi lakos tegnap érkezett a fővárosb s este az operaházba ment. Előadás után, a mint felső kabátját felöltötte, ismeretlen zsebtolvaj zsebéből pénztárczáját, melyben 5—600 frt készpénz s egy 4000 írtról szóló váltó volt, ellopta. — A tanítók országos árvaházának ügye szépen halad előre s a nemes eszme hamarább valósult meg, mintsem az előre föltételezhető lett volna. Alig két éve, hogy Gyertyánffy a szép eszmét hangoztatta s kezdeményezte s az árvaház ügye már­is a fejlődés amaz örvendetes stádiumába jutott, hogy jótékony működését a tavasz beálltával megkezdheti. Az árva­házat a krisztinavárosi állami elemi tanító s polgári iskolai tanárképző intézetek szomszédságában Hausz­­mann Alajos műegyetemi tanár építette, egyelőre a kezdetnek megfelelő szerényebb keretekben, 30. nö­vendék számára ; az intézet a képző intézettel illetve ennek gyakorló iskoláival szorosabb kapcsolatban lesz, s az árvák szellemi kiképeztetésüket teljesen itt nyer­hetik. Az árvaház alapja alapítványokban, készpénz­ben s ajánlatokban a 30 ezer forintot jóval meghalad­ja ; az intézet felvirágzásához ő Felsége is neve­zetes összeggel járult. Az árvaház a tanítók buzgól­­kodásának s a közönség áldozatkészségének eredmé­nye, melynek létesítése közül legtöbb érdemeket az el­nökök Tóth József pestmegyei tanfelügyelő s Gyer­tyánffy igazgató szereztek. Ünnepélyes megnyitása a közép új épületeivel egyetemben május hóban fog megtörténni. — Érdekes vita. Egy párisi lap jelenti, hogy a franczia syndicatusi kamarák felkérésére folyton Pouyer Quertier, a franczia védvámosok ve­zérszónoka Paris, valamelyik nagy színházában nyil­vános vitatkozást fog folytatni Leo Say volt pénzügy­­miniszterrel, aki a szabadkereskedés elveinek egyik legkiválóbb szószólója. — Az orsz. magyar izr. ösztöndijegylet választ­­mája az 1884—85. tanévre hirdetett ösztöndijakat f. hó 5-én dr. Rózsay József kir. tanácsos elnöklete alatt tartott ülésében a következő folyamodóknak adományozta: 1. A báró Eötvös József-féle 200 frtos ösztöndíjat két egyenlő részben Rosenstein Mór (Nagy-Megyer) rabbi képzőintézeti hallgatónak s Simonovics Ignácz (Falkus) IV. éves orvostanhallga­tónak. 2. A báró Popper-féle 100 frtos ösztöndíjat Bock Róbert (Trencsén) IV éves joghallgatónak. 3. A dr. Oesterreicher Ede-féle 100 frtos ösztöndijat Abeles Károly (Budapest) II. éves orvosnövendék­nek. 4. A Fochs M. L.-féle 100 frtos ösztöndíjat Korda Dezső (Kisbér) IV. éves műegyetemi hallga­tónak. 5. A Fochs Johanna-féle 100 frtos ösztöndíjat Zipser Jakab (Rohoncz) II. éves philologusnak. 6. A Schreiber Mór- és Ernesztina-féle 100 frtos ösztön­dijat Neumann Miksa (Enying) III. éves orvosnöven­déknek. 7. A Sternthal Arthur-féle 100 frtos ösztön­díjat Schreiner Márton (Nagyvárad) rabbi képzőinté­zeti hal­lgatónak. 8. A Neumann Julia- és Neumann Miksa-féle 100 frtos ösztöndíjat Baumgarten Samu (Budapest) III. éves orvosnövendéknek. 9. A Sváb Lőrincz-féle 100 frtos ösztöndíjat Mohr Mihály (Szarvas) IV. éves orvosnövendéknek. 10. A Schwarcz Ábrahám és neje-féle 100 frtos ösztöndíjat Bárány József (Nádudvar) rabbi képzőintézeti hallgatónak. 11. A Kohn Salamon- és Josefa-féle 100 frtos ösz­töndijat Gross Gyula (Budapest) IV. éves orvos­növendéknek. 12—27. Tizenhat egyleti 100—100 forintos egyleti ösztöndijat: Wodianer Sándor (Hodmező-Vásárhely) IV. éves joghallgatónak ; Schönfeld Samu (Por Magasi) II. éves jog­hallgatónak ; Kármán Zoltán (Rimaszombat) I. éves joghallgatónak; Pap Géza (Szeged) I. é. joghallgató­nak ; Schiff Ernő (Gáborján) III. é. orvosnövendék­nek ; Tolnai Bernát (Siófok) III. é. orvosnövendék ; Kőhegyi Károly (Kassa) II. é. orvosnövendéknek; Medvei Béla (Esztergom) III. é. orvosnövendéknek; Reitzer Mór (Újvidék) III. é. orvosnövendéknek; Márkus Miksa (Várpalota) V. é. orvosnövendéknek; Lenkei Henrik (Pécs) IV. é. bölcsészethallgatónak; Grünfeld Miksa (Pagyerócz) III. é. bölcsészethallga­tónak , Rosenberg Ede (Nagy­ Károly) II. é. bölcsé­szethallgatónak ; Fischhof Samu (Vágújhely) IV. é. technikusnak, Wickker József (Váralja) III. é. tech­nikusnak, Steinherz Jakab (Nagy-Paka) rabbiképző intézeti hallgatónak, és végül 28­ egy egyleti 100 ftos ösztöndíjat két egyenlő részben Elszász Bernát (Vág­újhely) és Kecskeméti Lipót (Kecskemét) rabbi­képző intézeti hallgatónak. Összesen pályázott 125 folyamodó, akiknek túlnyomó része az előírt ösztön­díj elnyeréséhez szükségelt minősítvénynyel bírt ugyan, de az egyletnek szerény anyagi viszonyai foly­tán kérelmük tekintetbe vehető nem volt. Összes fo­lyamodók kérvényeiket az egyleti titkárságnál (V. Fürdő­ utcza 10.) átvehetik. — Sikkasztás. Barabás Gyula 28—30 éves, a nagy-oklosi körjegyzőségnél írnoki minőségben alkal­mazva volt egy éves joghallgató, Szent-Király (Hu­­nyadmegye) község több lakójától jogtalanul felsze­dett 10 frt 70 kr. állami, illetve községi adót, ez ösz­­szeget elsikkasztotta és megszökött. Most országszerte körözik. — Rablógyilkosság. A f. hó 4-én megtartott s.-szentgyörgyi országos vásárra, — mint a »Székely Nemzet« írja — Péter Veres András hídvégi lakos, át jött ökröt vásárolni de vásárt nem köthetvén, a tüszőjében levő 160 írttal hazafelé indult. Másnap reggel egy szemerjai asszony az erdő szélén megfojtva találta Péter Veres Andrást. A kendő, melylyel meg­fojtották, még a nyakán volt. Tüszője le volt oldva derekáról s pénze elrabolva. A csendőrség erélyesen nyomozza a gyilkost, vagy gyilkosokat. — Szerelmi dráma. Tegnap éjjel a debreczeni nagyerdőn Balogh Károly asztalossegéd és Enginé Kovács Eszter, reménytelen szerelmükben öngyilkos­ságot követtek el. A két szerelmes gyermekkoruk óta együtt nőtt fel, de mikor Balogh Károlyt elvitték katonának, Esztert nőül adták Engi Sándorhoz, ki mint munkás van alkalmazásban a gőzmalomban. Balogh haza került a katonaságtól, s régi szerelme tárgyát felkereste. Szerelmük újra felébredt s elhatá­rozták, hogy öngyilkosok lesznek, miután csak a ha­lálban egyesülhetnek. Tegnapelőtt délután kigyalo­goltak a nagyerdőre és átmentek az erdő túlsó szé­lére. Ott leültek, Balog revolveréből kétszer próba­kép egy fába lőtt, aztán két idegen névjegyre ráírták, hogy egy sírba temessék őket s előbb az asszony lőtte magát szivén s azonnal meghalt. Azután Balog lőtt előbb a szájába, aztán mellébe. Tegnap még élt, de életben maradásához nincs remény. — Lázongó község. Mint az »Egyetértés «-nek írják, a Veszprémtől egy órai távolságra fekvő Bánd németajkú községben pénteken valóságos lázadás tört ki, melyről a következőket írják: A község melletti malmot nemrég megvette Steinäcker nevű molnár s ezzel együtt megszerezte a volt malomtulajdonosnak a községi kath. templomban lévő külön padja hasz­­nálhatási jogát. A múlt tavasszal leégett csaknem az egész község s vele a templom is. A lakosság össze­tette pénzét, s felépitteté a templomot. Steinäckerhez nem mentek pénzt gyűjteni s igy az nem is adott e czélra. Steinäcker padját a nép kitette a templomból s midőn az oda újat akart beállittatni, a nép ezt megakadályozta. A molnár most a világi és az egy­házi hatósághoz fordult s úgy a közigazgatás, mint a veszprémi püspök tényleg meghagyta a községnek, hogy a padot a templomba állítsák be. A nép erre sem hajtott s igy a járási szolgabirói hi­vatal elrendelte a padnak karhatalommal való el­helyezését a templomban. Tegnapelőtt csütörtökön Veszprémből 8 csendőr ment ki Bándra. A nép a csendőröket rossz szemmel nézte s parancsukra, hogy a padot vigyék a templomba, senki sem hajtott. A járási szolgabiróság értesittetvén, Veszprémből 4 napszámos embert küldött ki e czélra Bánd községbe tegnap és Kleczár szolgabiró maga is elutazott oda. Mikor a szolgabiró kiér s a padot a napszámosok a csendőrök segédkezése mellett bevitték a templomba, Kleczár szolgabiró csendesitőleg beszélt a falubeliek­hez. Ezek azonban még bőszültebbek lettek s a köz­ségi kisbiró fenyegetőleg támadt a szolgabiróra. A nép erre rárohant a csendőrökre s heves küzdelem fejlődött ki. A 8 csendőr végre saját élete megmen­tésére kénytelen volt fegyverét használni s szuronyt szegezve védte magát. Több sebesülés történt s egy parasztot igen súlyos szúrás ért. A lázongók közül a csendőrök 8 embert elfogtak, s midőn ezeket bekísér­ték, a nép dühe még nagyobb fokra hágott. Kleczár szolgabiró erre hazahajtatott Veszprémbe s éjfélkor beérvén, azonnal értesítette a helyi gyalog honvéd­ség parancsnokságát. Éjfél után 1 órakor indult el innen 30 fegyveres honvéd Bándra s fél három óra­kor ott voltak. A lázongás a honvédség megjelené­sére sem csillapult, s újabb elfogatások történtek. Már 12 foglyot kisértek be, köztük több sebesültet. A hon­védség megszállva tartja a községet. — Fővárosi krónika. Öngyilkossági kísérle­te­k. Kovács Gábor földműves, a­ki már másfél év óta fekszik a Rókus kórházban, hosszas betegsége felett annyira elkese­redett, hogy tegnap éjjel, a kórház egyik félreeső zugában gyufaoldatot készített s azt megitta. Tettét azonban csakha­mar észrevették, visszavitték a kórterembe s jelentést tettek az osztály orv­snak, aki rögtön megjelenvén, ellenszereket rendelt s ma már a beteg túl vad a veszélyen. — Csapek Ágos­ton vasúti felvigyázó neje szül. Hajanek Ludmilla asszony ma délelőtt a Dunába ugrott, de még élve kimentették. Talált csecsemő. Tegnap d. u. fél 5 órakor a Vörösmarty és Wesselényi utcza sarkán levő üres telken egy két hónaposnak látszó gyermekholttestet találtak egy kék kö­­sénybe takarva s boncolás végett a Rókus kórház hullaházába szállitották. Fővárosi ügyek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottsá­gok f. hó 10-én (kedden) a következő helyrajzi szá­mok alatt összeirt adókötelesek III. oszt. kereseti adó­ját fogják tárgyalni, u. m. a VI. ker. bizottság az 1—54. házszámig bezárólag ; a VII. ker. bizottság az 1796—2365. házszámig; a Vill. ker. bizottság az 5294—5400. házszámig összeirt adóköteles fe­lek III. oszt. kereseti adóját. Megjegyzendő, hogy csak azon felek adója tárgyaltatik, kik múlt évben III. oszt. kereseti adóval megróva nem lettek, vagy a kik az 1884—85. évfolyamán új üzletet kezdettek. — A 45-öS bizottság ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen a tanácsnoki állomásokra az ajánló listát megállapította. A bizottság minde­nekelőtt kimondta,hogy kerületenkint ejti meg a sza­vazást, nem a tagok magán­véleményei szerint. Ehhez képes szavazott dr. Nagy Lajosra és Rózsa Péterre mind a kilencz kerület, Matuska Alajosra nyolcz ke­rület (a 2—9.) dr. Pézel Istvánra hat kerület (az 1—3, 4, 5 és 9-ik), Láng Györgyre 1 kerület (az 1-ső), Barta Lászlóra egy kerület (a 8-ik) és Biró An­talra két kerület (a 6 és 7.). E szerint a 45-ös bizott­ság jelöltjei: Nagy, Rózsa, Matuska, Pézel. — Tűzjelző állomások a kiállításon. Az orsz. kiállítás területén Kempelen Béla tűzoltó főparancs­nok és Müller Béla kiállítási főmérnök tegnap jelöl­ték ki az új tűzjelző állomások helyeit. Összesen 32 tűzjelző állomás lesz, melyek éjjel egyszersmind az őrszolgálat folytonos ellenőrzésére fognak szolgálni. A két részre osztott területen két órát is alkalmaz­nak, melyek a térparancsnoki épületben a tűzoltó őr­parancsnoki szobában lesznek elhelyezve s ezeken a jelzések mindig észlelhetők s ellenőrizhetők. Ez őrpa­rancsnoki szoba a fővárosi tűzoltósággal egyenes táviró összeköttetésben lesz s ezenkívül a főparancs­noknak az igazgatósági épületben levő hivatalos he­lyiségébe a helyi szolgálatra telefont állítanak be, természetesen az eddigi telefon-hálózat épségben ha­gyása mellett. M ul a t­s á g o k. — Az erzsébetvárosi kör estélye, melyet tegnap saját helyiségeiben rendezett, kitünően sikerült. A tánczot hangverseny s felolvasás előzte meg. Közre­működtek Back és Csillag urak zongorán. Arnstein Hermin k. a. a »Bánatosan zeng a madár . . . Buza­­földön . . . Kék nefelejts . . . Mikor én a dalos ma­­dárt ... és »Volt nekem egy szép szeretőm« dalokat énekelt, sűrü tapsot aratva. A rendezőség szép virág­csokrot nyújtott át neki. Blasel úr, a német színház tagja Kayser »Drei Rausche« költeményét szavalta el, és utánna Hentaller Lajos úr »A nőkről« czimű karczolatának felolvasásával után táncz következett, zárta be a műsort, mely Sport — Országos tornaünnepély. A Nemzeti torna­egylet június 28-ikán országos tornaünnepélyt rendez a vidéki tornaegyletekkel társaságban; az ünnepély sorrendje a következő: Vidékről érkezés legkésőbben junius 27-én este; az érkezőket a fogadtatási bizott­ság tagjai fogadják s kisérik az elszállásolás helyére. Ugyanaz nap este ismerkedési estély. Junius 28-án találkozás a városerdei Széchenyi-szigeten ; 8 órakor összpróba a kiállítás területén levő tornatéren; próba után közös villás reggeli. Ugyanaz­nap 2112 órakor sorakozás az Eszterházy­ utczában a múzeum­­kert mögött; hivatalos üdvözlet; díszkivonulás a tornatérre; rövid pihenés és azután felállás a felvonulásra. A tornaünnepély 5 órakor kez­dődik ; sorozat a következő: a) Felvonulás, b) Szabadgyakorlatok, c) Általános szertornázás csa­patokban : nyújtón, korláton, bakon, lovon, roham­deszkán, magas ugrás, súly­emelés (a csapatok száma a tornászok számától függ; minden egylet választhat külön szert, ha legalább 15 tagból álló csapatban je­lenik meg). — d) Növendékek rendgyakorlatai, bu­dapestiek részére. — e) Verseny torn­ászás, rúdugrás, szabad függeszkedés póznán és akadály versenyfutás kapcsolatosan. — Minden versenyző mind a három versenygyakorlatban résztvenni tartozik s az elért eredmények összegezése állapítja meg a győztességet. — A győztesek koszorút és oklevelet nyernek. — f) Egyleti mintacsapatok szertornázása és buzo­gánygyakorlatok; az egyletek egy-egy csapatban tornásznak; minden csapatban legalább 10 tag­nak kell lenni; az egyletek maguk választják és jelentik be a szert (nyújtó, korlát, ló, ugróasz­tal vagy bak), melyen tornászni akarnak ; de ha egy szert aránylag sok egylet választ, a szerek kiosztása sorshúzás útján történik. g) Szabadtorná­­szás nyújtókon; résztvehet minden tornász, ki a 3-ik képességi fokot elérte; a résztvevők név szerint beje­­lentendők. h) Növendékek kötélhúzása, i) Koszorúk és oklevelek kiosztása. Ugyanaz nap este az ünnepély után közös vacsora. Június 29-ik napján délelőtt 10 órakor az országos tornaszövetkezet alakuló gyűlése a nemzeti tornaegylet tornacsarnokában. Este közös vacsora. Június 30-ik napján délelőtt 9 órakor or­szágos tornatanító egylet közgyűlése, iskolatornászta­­tással összekötve ; délután tornászkirándulások , este búcsuestély. — Palicsi versenyek. A »Szabadkai tornaegy­let« augusztus 2-án Palicson torna- és athletikai via­dalokat rendez, melyeknek sorrendje a következő : Délelőtt a nyílt versenypályán. 1. Bajnoki czélver­­seny. Táv: 15 km. 2-ik vetélkedés. Védő: Balogh Dezső. Nyílt verseny. 2. Akadály vasparipa (Bycycles) verseny. Táv. 15 km. A szabadkai vasparipaegyesület »Achilles« dija. Nyiltverseny. 3. Bajnoki távúszás. Táv. 3 km. 2-ik vetélkedés. Védő: Vermes Nándor. Nyiltverseny. 4. Akadály úszás. Táv. 500 m. 5 gáttal. Nyiltverseny. 5. Csolnakversenyek. Táv. 500 m. — Délután 4 órakor a zárt vesenypályán. 6. Bajnoki gátverseny. Táv. 1 km., 8 egy méter ma­gas gáttal. Utolsó vetélkedés. Védő Venczel Lajos. 7. Magas súlydobás. Nyilt verseny. Súly 17,5 kgr. 8. Növendékek síkversenye 200 mt. Nyílt verseny. Díjas tiszteletajándékok adatnak. 9. Velociped verseny. Táv. 1 km. Szabadkai vasparipa egyesület »Achilles« dijja. Nyílt verseny. 10. Bajnoki kardvívás. Il-ik küz­delem. Védő Csernovits Agenor. Zárt verseny. 11 Gyaloglás. Táv. 3000 mt. Nyilt verseny. 12. Műgya­­korlatok a vasparipán. Tisztelet ajándék. 13. Viadori torna versenyek : a) Viadori ugróversenyek. Viador Vermes Nándor. Utolsó küzdelem, b) Viadori korlát és nyújtó verseny tornázás. Viador: Moser György. Utolsó küzdelem, c) Szabad tornázás. Résztvehet minden magyar torna-egylet tagja. 14. Vigasz ver­seny. (100 yard.) 91.4 mt. Tisztelet ajándék. — A kassai állatvédő egyesület alakuló közgyű­lése, a város értelmiségének élénk érdeklődése mel­lett, február 28-án folyt le. A választást megelőzőleg Dr. Rodiczky Jenő igazgató tartott az állatvédelem­ről zajos tetszéssel fogadott beszédet. A választás eredménye a következő: tiszteletbeli elnökök: Darvas Imre, főispán, Münster Tivadar, polgármester, elnö­kök : Melczer Georgina, bárónő, dr. Rodiczky Jenő; alelnök: dr. Klekner Alajos; titkárok: dr. Ho­henauer Ignácz főtitkár, Lodomérszky Gyula titkár; pénztárnok: Kemény Géza. — A bajai athléta-kör aug. 15-én s 16-án verse­nyeket rendez; a programm a következő: aug. 15.1. Sik-verseny. Távolság 1609 m. Nyilt-verseny. II. Nö­vendékek versenye. Távolság 100 m. III. Súlydobás távolba. Súly 17.5 kgr. Nyilt-verseny. IV. Távol ma­gas ugrás. Nyilt-verseny. V. Futás 91 méterre. Zárt­verseny. VI. Vasparipa-ver­seny. Távolság 1­ km Nyilt-verseny. — Augusztus 16. I. versenyuszás a mesteri miniért a szabad Dunában. Távolság 3 km. Nyilt-verseny. II. Versenyuszás álló vízben. Távolság 500 m. Zárt-verseny. Versenygyaloglás Almásról Bajára. Indulás aug. 15. d. e. 5 ó. Nyilt­­verseny. Dijak: elsőnek ezüst érem és tisztelet-aján­dék, másodiknak bronz­érem. Nevezések a »Herkules« szerkesztőségében (Budapest, Nagy­körút-utcza 13. fogadtatnak el Léderer Pál, a versenybizottság d. alelnöke. Vermes Lajos, a versenybizottság d. titkára. — A budapesti galamblövészeti versenyek ez évi programmját gróf Eszterházy Mi­­hály a galamblövész­­egylet elnöke a következőkép állapította meg: I. nap szept. 3. Megnyitó­ dij. Tiszteletdij és 1000 frank aranyban. 7 galamb, 2 hiba kizár. Táv: 26 méter. II. nap. szept. 4. Nagy­dij. 10,000 frank aranyban. 12 galamb, 4 hiba kizár. Táv. 27 méter, döntő lövések 28 méter. III. nap. szept. 6. Handicap. 3000 frank aranyban. 9 galamb, 3 hiba kizár. IV. nap. szept. 8. Irodalom, színház és művészet. — Am. kir. operaházban. Turolla Emma kis­asszony olaszországi útjából visszatérve, ma lépett föl először az »Álarczos bál« Amália szerepében s a kö­zönség sietett felhasználni az alkalmat, hogy az ün­nepelt vendégművésznő iránt való hódolatának minél szívélyesebb alakban adjon kifejezést. Midőn Turolla kisasszony belépett, perczekig tartó tapsvihar fogadta. A vendégművésznő hangja és játéka elragadó erejé­vel köszöntött be s egyes kiváló mozzanatait a közön­ség alig győzte megtapsolni. Az előadás egyáltalában a legjobbak egyike volt. Perotti (a gróf) és Bignio (René) kitűnő alakítása eléggé ismeretes. Kordin Ma­riska apródja kellemes jelenség volt. Matinéé. Siposs Antal magán zeneaka­démiájában ma délelőtt tartatott meg az évenkint rendeztetni szokott zenészeti matinéé, díszes hölgy­közönség jelenlétében, melynek soraiban ott láttuk: Cserhalmay Ferenczné, Melha Kálmánná, Mellbród Frigyesnél Hugmayerné, Csiszárné, dr. Kissné, Vö­rös Kálmánná, Horánszky Nándorné úrhölgyeket; Horánszky Emilia, Nagy Jolán, Hugmayer Antonia, Dietrich Hana kisasszonyokat, s még számosakat. A műsort Juhász Aladárnak 6 kezű zongora­triója nyitotta meg, melyet Hugmayer Stefánia, Singhoffer Vilma és Paczolay Camilla kisasszonyok játszottak s­i­sztye k. a., Liszt magyar rhapsodiáját pedig Kluger Blanka k. a. játszotta el. Valamennyi közreműködőt zajosan megtapsolta a közönség. — Magyar színi előadás a városligetben. Har­­minc­hatezer forintra rúg az a kárpótlás, a­mit Feld Zsigmond, a városligeti német aréna igazgatója kér a várostól azért, ha a nyárra a színkört minden má­sodik nap magyar előadásra átengedi. Előadásonként 600 forintot kér, de viszont ő viseli a napi költséget oly formán, hogy a magyar társulatnak csak oda menni és láb­zani kell és a bevétel azé. Most ez ajánlatra Evva Lajos és Feleki Miklós zárt ajánla­tokat nyújtanak be, hogy ki mennyit volna hajlandó ebből a 36.000 írtból átvállalni. — Székely Imre matiné­ja. Székely Imre a nemzeti zenede kiművelési zongora osztályának nö­vendékeivel ma délelőtt sikerült matinéét rendezett, melyen közreműködtek: Sztranyavszky Nelli, Korber Aranka, Rosenfeld Sarolta, Urhegyi Mari, Krausz Róza, Zimmermann Ottilia, Klein Szidónia, Gruber Emma, Metzler Gusztáv, Schodel János és Kerner István. Valamennyi közreműködő sok tapsot kapott. — Magyar színház Sopronban. Sopron városa Finck János polgármester elnöklete alatt, tegnap délután tartott közgyűlésében a színház kiadásának kérdésénél hosszú és izgatott vita fejlődött, melyben részt vett a biz. tagok legnagyobb része. A mostani német színigazgató, C­a­v­a­r Alfred a színháznak jövő évre való újbóli átengedését kérő folyamodványát visszavonta. E kedvező alkalmat felhasználva, D­é­m­y Sándor biz. tag azt indítványozta, hogy már a jövő téli évadban magyar színtársulatnak adas­­sék ki a színház. Kifejti, hogy német színigazgatók már itt meg nem élhetnek, miután az intelligencia zöme őket nem pártolja. Ez ellen dr. Ka­ni­a József, a színi bizottság elnöke azon nézetét fejezi ki, hogy jelenleg, midőn a lakosság gazdagabb osztálya, vagyis azon része, mely a színházlátogatók contingensét ké­pezi, nyelvére nézve még német, illetőleg a magyar nyelvet még annyira nem bírja, hogy egy elő­adást megérthessen, a magyar színházat még ál­landósítani nem lehet. Ez eszmét korainak tartja és azért ellenzi. P­ó­d­a Endre apát városi plébános, miután arról van meggyőződve, hogy e műintézetet az évad zárta előtt be kell csukni, mert a magyarok itt még nem élhetnek, ajánlja, hogy ennek megaka­dályozására vagy Pozsony, vagy Győr városaival eziránt valami kölcsönös megegyezés jöjjön létre. Grosz József (sziléziai születésű) azt mondja, hogy ő ugyan pietásból el fog menni a magyar színházba, de óva int attól, hogy Sopronban meg akarnak mindent szüntetni, ami német. (Zaj.) Dörf­ler György a német színházban Sopron germanizá­­lását látja, s ennek ellenében hajlandó támogatni a magyar színtársulatot. B­e­r­e­c­z Abel ügyvéd kifejti, hogy Sopronban a magyar színészet meg tud élni és meg fog élni, ha Sopron város közönségének különben kételyen felül álló hazafisága támogatja. Ott van Nyitra, Magyarország északénak tótajku, de magyar szivü városa, ott van Temesvár, a »Schulverein« el­leni tüntetések kiinduló pontja, mindkettő állandó lakóul fogadé a Sopronba csak vendégként beköszöntő magyar múzsát. Induljunk ezek példáján és ha egy Jókai, egy Madách s többi magyar jeleseink színda­rabjai fognak városi színpadán megjelenni, Sopron közönsége nem fog távolléte által tüntetni saját né­metsége mellett.­ N­el­ky József és Szilvása­y Márton ügyvédek szintén lelkesen szólanak a ma­gyar színészet ügye mellett. Utóbbi azonban áthida­lásul az indítványozza, hogy felváltva a téli évad alatt 3 hóra a magyarnak, 3 hóra pedig a német szí­nészetnek adassák át a soproni színház. —. Montag Jakab ügyvéd ellenzi a magyar színészetnek a téli évadra idehozatalát, miután az okvetlen bukást fog maga után vonni. Akkor pedig a haza minden lapjá­ban meg fog indulni a »soproni kipfelhauserek« el­leni hajsza és az városunk jó hírnevének és a ma­gyarosodás ügyének sokkal nagyobb kárt okoz, mintha azt most, mint tárgyalásra még meg nem érettet, egy­szerűen elodázzuk. Ha mégis elhatározná a közgyűlés, hogy a téli évadra magyar színészet hozassák Sop­ronba, ám szavazzon meg annak támogatására kellő subventiót, ő részéről szívesen hozzá fog járulni és meg van győződve, hogy a földmű­velő osztályból jelen­lévők, kik a mai határozat hozatalára döntő befolyás­sal bírnak, ezen subventiót szintén meg fogják sza­vazni, miután ők a maguk részéről csak ez után pártfogolhatják a magyar színészetet. Kund Fri­gyes ügyvéd Démi indítványát pártolja. Névszerinti szavazásnál 27 a D­é­m­i indítványa mellett, 22 pedig ellene szavazott és igy 5 szavazatnyi többséggel — mint már tegnap jelentek — Sopron városában a magyar­­színészet ügye győzedelmes­kedett. A közgyűlés határozata lázas izgatottságot kel­tett városszerte. Sopron lakói kevés kivétellel lelkes örömmel fogadták e határozatot. — »Zilah herczeg« történetéről Claritica »Gau­­lois« szerkesztőjének hosszabb levelet irt, melyből idéz­zük a következőket: »E regényt azért írtam, hogy ismét ott találjam magam Magyarországban, melynek tájai ott lebegnek szemem előtt, mint egy tűnni nem akaró vizió és amelynek szeretem zenéjét, bátorságát, lelkét. Meséltem, hogy emlékezzem. A magyar — kard, ló és dal, ez a magyar ember, mondta valaki — kiválóan lovagias típus, költő és hivő marad még politikájában és irodalmában is. A hazában és régi becsületében való hit mentette meg a magyart, aki, habár 1849-ben Oroszország és Ausztria egyesült se­regei legyőzték, visszahódította függetlenségét ,és most a birodalomban külön nemzetet képez. Élő példája annak, hogy mire képes egy nép lelke. »Szerelmemért feláldozom életemet. Szabadságért feláldozom szerelmemet!« mondá Petőfi Sándor, a­ki csakugyan a harertéren esett el. A magyar szereti Francziaországot és mi ezért szeretjük őt. Szenvedett úgy mint mi és megszánta szenvedéseinket. Egy na­pon, a Páris környékén vívott harczok egyikében, az ostrom alatt nagy csodálkozásunkra a franczia egyen­ruhás holttestek közt találtunk egy fiatal embert, és ennek zsebében több névjegyet, ilyen szöveggel: X. hadnagy az X. magyar huszárezredben. Csakugyan magyar ember volt, ki álnév alatt belépett egyik ezredünkbe és — noha otthon tiszt volt — hozzánk jött, hogy mint közember meghaljon értünk a ver­­riéresi erdőben. Könyvemnek ez a jellege, regényes, ha úgy tetszik, de vitéz. Marsának, a czigánynőnek alakját láttam Budapest utczáin. A regény elősza­vában nem neveztem meg a nemes hölgyet, aki ezen erélyes és mégis gyöngéd jellem eszméjét nekem su­galmazta. A hölgyre, Magyarországra, a Dunára, Attila földjének végtelen zónáira gondolva írtam meg »Zilah herczeg«-et egy kis maisoni laffittei nyárilakban és természetesen az előttem levő tájakat írtam le. Időközönkint Zichy, a magyar festő becses adatokat szolgáltatott hazájáról, Görgey katonáiról is Verescsagin, az orosz mester, eljött hozzám dán vizsláival, himalayai ebeivel és beszélt nekem a török­­orosz háborúról, melyet oly szépen lefestett és mu­tatta nekem ragyogó moszkvai és indiai képeit.« — Rochefort Henriktől az ismert intransigens írótól a napokban regény jelent meg ezen czim alatt »50°/o.« — »Les petits Mousquetaires« czimű vig dalmű került szinre csütörtök este a párisi »Folies Drama­­tiques« színházban. A szöveget id. Dumas Sándornak »A három testőr« ez.^g'^Ver.Tehetés "tar fi ey m­uveg a darabban is mulattató és a zene tetszetős. Ugalde Marguerite k. a., ki dArtag­­nant adta, nagy hatást aratott néhány áriával. — Samarjay Károly, a »Pozsonyi Toldy-kör« elnöke »Vázlatok a pozsonyi társaskörök, a Toldy­­kör, Casino és Magyar kör ügyében« czimmel röpira­­tot irt a társaskörök érdekében. — A nagyváradi ügyvédi kamara múlt évi föl­­terjesztése az igazságügyminiszterhez, melyet annak idején fölemlítettünk, nyomtatásban is megjelent; a fölterjesztést R­­­t­o­ó­k Zsigmond kir. tanácsos, a ka­mara elnöke irta. — »A belgyógyászat tankönyve« czim alatt or­vosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Dr. Pur­­jesz Zsigmond, a belgyógyászat egyetemi ny. r. tanára tollából nagy munka első füzete fekszik előttünk, mely a szakkörökben méltó várakozás tárgya volt. Azok a részben elavult, részben fogyatékos művek és fordítá­sok, melyekkel irodalmunk rendelkezett, már régen nem elégítették ki az igényeket s igy e­gy valóságos hiányt pótol. Ha hozzávesszük, hogy ez az első na­gyobb eredeti belgyógyászati magyart tankönyv, és szerzője úgy állásánál, mint kiváló tehetségeinél fogva az orvosi irodalom egyik leghivatottabb, hazai és kül­földi szakköröktől egyaránt elismert munkása, úgy mű­vét még az esetben is határozottan irodalmunk nyere­ségének kellene tekintenünk, ha már hasonló könyvek nagyobb számmal léteznének is, a­mivel pedig egyál­talán nem dicsekedhetünk. A megjelent részből azt a meggyőződést merítettük, hogy a kitűnő szerző műve valóban nemcsak szegényes hazai, hanem bármely külföldi gazdag irodalomnak is díszére válnék, és ezek rendelkezhetnek ugyan terjedelmesebb munkákkal, de hasonló keretű és czélű jelesebb tankönyvekkel alig. A beható ismertetés szaklapok feladata, itt csak azt emeljük ki, hogy a megjelent első füzet, egy jól tájé­kozható bevezetés után, huszonegy fejezetben a fer­tőző bántalmakat tárgyalja, kezdve a házi hagymázon és végezve a trichinosison. Erre a légző szervek bán­­talmainak nagy osztálya következik, melyből az orr és gége betegségei teljesen megvannak, míg a légcső és hörgők bántalmainak leírása csak megkezdődik e füzetben. Magáról a tárgyalásról csak a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. Az egyes köralakokról oly élesen körvonalazott, világos képet nyújt, hogy ezek mondhatni erővel bevésődnek az em­lékezetbe, mit ilynemű munkánál annál szükségesebb kiemelni, mert az aprólékos részletezés folytán a kór­kép a­helyett hogy marquánsan kidomborodnék, rend­szerint elmosódottá szokott válni. A műnek egyéni characteristicuma a criticai tárgyalásmód, mely ha mindenütt, úgy főkép egy belgyógyászati műnél nél­külözhetetlen, és nélkülözhetetlen kivált napjainkban, midőn az újabbnál újabb nézetek, javallatok, gyógy­szerek és gyógyeljárások zűrzavarában csak hosszas gyakorlaton kipróbált éles itélőtehetség képes eliga­zodni. A kórboncttani rész mindenütt­­ kellő figye­lemben részesül. A­miért azonban a gyakorlat emberei legtöbb elismeréssel birnak szerző iránt, az az a körültekintő gondosság, melylyel az egyes kóralakok gyógykezelését minutiosus pontos­sággal és még­sem terjengősen lépésről-lépésre rész­letezi. Nem mellőz itt még aprólékosságokat sem, jól tudva, hogy a gyakorlatban ezek fontosságra jutnak, sokszor a siker elsőrangú tényezői. A régibb, újabb legújabb nézetek mindenütt rövid és találó birá­cs­latban részesülnek, érdemük szerint. A mintaszerű művet melegen ajánljuk az orvosi közönség figyel­mébe. — A jelen első füzet 17 fölötte tömören nyo­mott ivre terjed, ára 2 frt 40 kr. Csinos kiállítása a Franklin társulatot dicséri. Az egész munka 75 ivre van tervezve és az 1886-dik év folyamán teljesen meg fog jelenni, egy-egy füzet 15—20 ívvel két-három havi időközben. — Tanügyi folyóiratok. A Szarvas Gábor által szerkesztett »Orsz. középiskolai tanáregye- 8ü­l­eti közlöny« márcziusi számában Császár Károly, Haraszti Gyula s dr. Fialovszky Lajos a reáliskolai utasításokról, Brózik Károly a földrajzi tanítás szemléltető eszközeiről, Simonyi Zsigmond a szólőkről értekeznek; ezen kívül számtalan apró köz­lemény teszi változatossá a folyóiratot. — A »Nem­zeti nőnevelés« Il-ik füzetében Szarvas Gábor a tanítónők szerepléséről a testületi életben, dr. Diemer Gusztáv a leányok testi neveléséről, Sebestyénné Stetina Ilona a gyermekekről, Su­­bert Zsófia a Nibelungok s Buda Halála nő­alakjairól s Balog Ármin a fiú- és leány­isko­lai oktatás különbözőségéről írnak hosszabb s érde­kesebb közleményeket.­­ A »Tornaügy« február havi füzete a következő tartalommal jelent meg: Az előtornászok képzése. Tornaanyag 8—10 éves fiuk számára. Maurer Jánostól. Utasítások a reáliskolai tantervhez. Újabb tornaművek ismertetése. Az ázsiai mivelt népek testgyakorlatai. (Dr. Jaro Pawel.) Egye­sületi élet. — A »H e r k u 1 e s» testgyakorlati köz­löny február havi jobb czikkei pedig a következők : Sport-e a torna? (Kugler Miklóstól). Budai jog-ün­nepély (Porzsolt Gyulától). Budapesti nemzetközi galamb lövészetek programmja (gróf Esterházy Mi­­hálytól) A »Bajai athleta-kör« versenyei (Léderer Páltól). A »Cyclist Touring Club« (Igali Svetozár­­tól). Angol korcsolya-figurák (Vámos Gézától,képek­kel) Az egyptomiak birkózása (képekkel). — Evező­verseny a Dunán. Játékok a jégen (Vider Gusztáv­tól). Bálozó ifjúság. A korcsolyázás S.­A.-Ujhelyen (dr. Hornyai Bélától). A porosz kormány és a torna. Kötélhúzás (két képpel)­ A bécsi korcsolyázásról (Por­zsolt Gyulától).Irodalom. 1884-ik évi athleta- és torna­versenyek győztesei (Vermes Lajostól). »Herkules«­­: naptár. Csónak-ut Passautól Budapestig(Csorba Fe­­rencztől). Testgyakorlati irodalmunk (Porzsolt Jenő­től). A »Kerékpár-egyesület« házi viadala. Karlendíté­­sek a torna szabadgyakorlatokban(két képpel).Hóczipő Vigasz-dij. 1500 frank aranyban, 7 galamb, 2 hiba kizár. Táv: 26 méter. A nagy-dij nyerője 3 méterrel, a megnyitó-dij, vagy a Handicap nyerője 2 méterrel — s az ezen lövészetekben 2-ik díjat nyert lövészek 1 méterrel hátrább.

Next