Nemzet, 1885. március (4. évfolyam, 896-926. szám)
1885-03-09 / 904. szám
zsakerczesovici lakost Fogarasmegye árpás járására, Vilcsek Richard p.-cserepesi lakost Hevesmegye gyöngyösi járására, Paxi József sz.-sárosi lakost Nagy-Küküllőmegye berethalmi, Gyulay Viktor kövesdi lakost Nagy-Küküllőmegye bürkös-sztágotai és Eitel Frigyes nagysinki lakost Nagy-Küküllő megye nagysinki járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. — Névváltoztatások: Edelstein Aladár lazonyi illetőségű berettői lakos vezetéknevének »Erős«-re, Propotnik István városhidvégi illetőségű m. kir. honvédőrmester vezetéknevének »Somogyi«-ra, Pinkász József székesfehérvári illetőségű keszthelyi lakos vezetéknevének »Pető«-re, kiskorú Strausz Leopold dunaföldvári illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének »Halászira kért átváltoztatása belügyminisztérium; rendelettel megengedetett. Dr. Wagner János jubileumát ma délelőtt ünnepelte meg a magyar tud.egyetem orvosi fakultásának tanári kara és ifjúsága. A tisztelgők között első volt az érdemes tanár tanítványainak küldöttsége, mely délelőtt 10 órakor tisztelgett az üllői úti I. belgyógyászati kórház tantermében az ünnepeltnél, ki tanártársai dr. Lumniczer, Korányi, Réczey, Lenhossek, Jendrassik és Janny társaságában fogadta a küldöttséget. Az ifjúság nevében Lenhossék Mihály szólott az ünnepelthez s ez alkalommal az ifjúság által készített élethű olajfestményű arczképét leplezték le, melyet Stelka Gyula, a festészeti mesteriskola növendéke készített el. Az ősz tudós a könnyekig meghatva felelt a tisztelgőknek, mire az ifjúság lelkes éljenzés közben oszlott szét. Déli 12 órakor a jubiláns Erzsébet tér 4. sz. alatti lakásán Balogh Kálmán dékán, Kézsmárszky Tivadar és dr. Plosz Pál vezetése alatt három küldöttség tisztelgett, a tanári testület, az orvosegylet, mint volt tanítványai és jelenlegi, valamint volt aszistensei nevében. Ez utóbbiak díszes kivitelű albumot nyújtottak át az ünnepeknek, mintegy 40 arczképpel. Volt tanítványai pedig rendkívüli díszszel kiállított feliratot számos aláírással. Megjelent ezenkívül az ünnepek üdvözlésére a kolozsvári egyetem képviseletében dr. Hőgyes Endre tanár is szerencsekivánatait tolmácsolván a kolozsvári egyetem tanári karának. Az ünnepelt nagy hírének és érdemeinek hódolt a bécsi orvosi egyetem tanári kara is, midőn díszoklevelét küldte el neki. Üdvözlő iratokat küldtek ezenkívül a bécsi és pozsonyi orvosegyletek s a berlini, jénai és düsseldorfi egyetemekről, valamint számos hazai orvosegylettől érkezett üdvözlő sürgöny. — A Vaisz-alapitvány, Ő felsége Szabó Imre nyugalmazott curiai birót, a dr. Vaisz József-féle alapítványnál viselt gondnoki állásától felmentvén, ugyanezen állásra vértesaljai Vértessy Sándor curiai tanácselnököt és a nevezett alapítvány jelenlegi pártfogóját nevezte ki; az igazságügyminiszter pedig az alapítvány pártfogójává Czorda Bódog királyi curiai birót nevezte ki. — Bassó Árminnak a képviselőház elhalt könyvtárnokának díszes sírkőszobrát, melyet néhány orsz. képviselő emelt emlékének, ma délután 4 órakor állították föl a kerepesi úti temetőben. — Országos honvédgyűlés. Az országos honvédgyülés holnap délelőtt 9 órakor veszi kezdetét a megyeház nagytermében. A vidéki honvédegyletek küldöttei már mind megérkeztek a fővárosba s tisztes ősz alakjaik általános feltűnést keltenek utczáinkon. Ma d. u. 5 órakor tartották meg az előleges értekezletet a nagygyűlés napirendjének megállapítása végett a megyeház nagytermében s este társas lakomára gyűltek a Tigris-szálló termeibe. A mai értekezlet meglehetősen viharos volt, többen megrótták a központi választmányt, hogy a múlt évben nem hívta össze az országos honvédgyűlést; a választmány több tagja válaszolt a szemrehányásokra s közbejött akadályokkal mentegette a választmány eljárását, melyről különben a holnap beterjesztendő hivatalos jelentés fog tüzetesen szólni. A több óráig tartó vitában számosan vettek részt. A holnapi gyűlés napirendjéül elfogadásra a következő sorrend terjesztetett elő. 1. Elnöki üdvözlet, 2) A küldöttek igazolása, 3) a jegyzőkönyvet hitelesítő bizottság megalakítása, 4) a központi bizottság jelentése a megváltoztatandó alapszabályokról, végül 5) az indítványok. A szabolcsmegyei küldöttek indítványt terjesztettek be az iránt, hogy a Görgey-féle rehabilitationális ügy szintén tárgyaltassék. E felett élénk vita keletkezett és az értekezlet minden határozathozatal nélkül oszlott szét. — Halálozás. Gönczruszkai gróf Kornis Károlyné, szül.tapesti Markovits Josefa, f. hó 6-án Nagyváradon elhunyt. — Nagy lopás az operaházban. Glosz Artur szalóczi lakos tegnap érkezett a fővárosb s este az operaházba ment. Előadás után, a mint felső kabátját felöltötte, ismeretlen zsebtolvaj zsebéből pénztárczáját, melyben 5—600 frt készpénz s egy 4000 írtról szóló váltó volt, ellopta. — A tanítók országos árvaházának ügye szépen halad előre s a nemes eszme hamarább valósult meg, mintsem az előre föltételezhető lett volna. Alig két éve, hogy Gyertyánffy a szép eszmét hangoztatta s kezdeményezte s az árvaház ügye máris a fejlődés amaz örvendetes stádiumába jutott, hogy jótékony működését a tavasz beálltával megkezdheti. Az árvaházat a krisztinavárosi állami elemi tanító s polgári iskolai tanárképző intézetek szomszédságában Hauszmann Alajos műegyetemi tanár építette, egyelőre a kezdetnek megfelelő szerényebb keretekben, 30. növendék számára ; az intézet a képző intézettel illetve ennek gyakorló iskoláival szorosabb kapcsolatban lesz, s az árvák szellemi kiképeztetésüket teljesen itt nyerhetik. Az árvaház alapja alapítványokban, készpénzben s ajánlatokban a 30 ezer forintot jóval meghaladja ; az intézet felvirágzásához ő Felsége is nevezetes összeggel járult. Az árvaház a tanítók buzgólkodásának s a közönség áldozatkészségének eredménye, melynek létesítése közül legtöbb érdemeket az elnökök Tóth József pestmegyei tanfelügyelő s Gyertyánffy igazgató szereztek. Ünnepélyes megnyitása a közép új épületeivel egyetemben május hóban fog megtörténni. — Érdekes vita. Egy párisi lap jelenti, hogy a franczia syndicatusi kamarák felkérésére folyton Pouyer Quertier, a franczia védvámosok vezérszónoka Paris, valamelyik nagy színházában nyilvános vitatkozást fog folytatni Leo Say volt pénzügyminiszterrel, aki a szabadkereskedés elveinek egyik legkiválóbb szószólója. — Az orsz. magyar izr. ösztöndijegylet választmája az 1884—85. tanévre hirdetett ösztöndijakat f. hó 5-én dr. Rózsay József kir. tanácsos elnöklete alatt tartott ülésében a következő folyamodóknak adományozta: 1. A báró Eötvös József-féle 200 frtos ösztöndíjat két egyenlő részben Rosenstein Mór (Nagy-Megyer) rabbi képzőintézeti hallgatónak s Simonovics Ignácz (Falkus) IV. éves orvostanhallgatónak. 2. A báró Popper-féle 100 frtos ösztöndíjat Bock Róbert (Trencsén) IV éves joghallgatónak. 3. A dr. Oesterreicher Ede-féle 100 frtos ösztöndijat Abeles Károly (Budapest) II. éves orvosnövendéknek. 4. A Fochs M. L.-féle 100 frtos ösztöndíjat Korda Dezső (Kisbér) IV. éves műegyetemi hallgatónak. 5. A Fochs Johanna-féle 100 frtos ösztöndíjat Zipser Jakab (Rohoncz) II. éves philologusnak. 6. A Schreiber Mór- és Ernesztina-féle 100 frtos ösztöndijat Neumann Miksa (Enying) III. éves orvosnövendéknek. 7. A Sternthal Arthur-féle 100 frtos ösztöndíjat Schreiner Márton (Nagyvárad) rabbi képzőintézeti hallgatónak. 8. A Neumann Julia- és Neumann Miksa-féle 100 frtos ösztöndíjat Baumgarten Samu (Budapest) III. éves orvosnövendéknek. 9. A Sváb Lőrincz-féle 100 frtos ösztöndíjat Mohr Mihály (Szarvas) IV. éves orvosnövendéknek. 10. A Schwarcz Ábrahám és neje-féle 100 frtos ösztöndíjat Bárány József (Nádudvar) rabbi képzőintézeti hallgatónak. 11. A Kohn Salamon- és Josefa-féle 100 frtos ösztöndijat Gross Gyula (Budapest) IV. éves orvosnövendéknek. 12—27. Tizenhat egyleti 100—100 forintos egyleti ösztöndijat: Wodianer Sándor (Hodmező-Vásárhely) IV. éves joghallgatónak ; Schönfeld Samu (Por Magasi) II. éves joghallgatónak ; Kármán Zoltán (Rimaszombat) I. éves joghallgatónak; Pap Géza (Szeged) I. é. joghallgatónak ; Schiff Ernő (Gáborján) III. é. orvosnövendéknek ; Tolnai Bernát (Siófok) III. é. orvosnövendék ; Kőhegyi Károly (Kassa) II. é. orvosnövendéknek; Medvei Béla (Esztergom) III. é. orvosnövendéknek; Reitzer Mór (Újvidék) III. é. orvosnövendéknek; Márkus Miksa (Várpalota) V. é. orvosnövendéknek; Lenkei Henrik (Pécs) IV. é. bölcsészethallgatónak; Grünfeld Miksa (Pagyerócz) III. é. bölcsészethallgatónak , Rosenberg Ede (Nagy Károly) II. é. bölcsészethallgatónak ; Fischhof Samu (Vágújhely) IV. é. technikusnak, Wickker József (Váralja) III. é. technikusnak, Steinherz Jakab (Nagy-Paka) rabbiképző intézeti hallgatónak, és végül 28 egy egyleti 100 ftos ösztöndíjat két egyenlő részben Elszász Bernát (Vágújhely) és Kecskeméti Lipót (Kecskemét) rabbiképző intézeti hallgatónak. Összesen pályázott 125 folyamodó, akiknek túlnyomó része az előírt ösztöndíj elnyeréséhez szükségelt minősítvénynyel bírt ugyan, de az egyletnek szerény anyagi viszonyai folytán kérelmük tekintetbe vehető nem volt. Összes folyamodók kérvényeiket az egyleti titkárságnál (V. Fürdő utcza 10.) átvehetik. — Sikkasztás. Barabás Gyula 28—30 éves, a nagy-oklosi körjegyzőségnél írnoki minőségben alkalmazva volt egy éves joghallgató, Szent-Király (Hunyadmegye) község több lakójától jogtalanul felszedett 10 frt 70 kr. állami, illetve községi adót, ez öszszeget elsikkasztotta és megszökött. Most országszerte körözik. — Rablógyilkosság. A f. hó 4-én megtartott s.-szentgyörgyi országos vásárra, — mint a »Székely Nemzet« írja — Péter Veres András hídvégi lakos, át jött ökröt vásárolni de vásárt nem köthetvén, a tüszőjében levő 160 írttal hazafelé indult. Másnap reggel egy szemerjai asszony az erdő szélén megfojtva találta Péter Veres Andrást. A kendő, melylyel megfojtották, még a nyakán volt. Tüszője le volt oldva derekáról s pénze elrabolva. A csendőrség erélyesen nyomozza a gyilkost, vagy gyilkosokat. — Szerelmi dráma. Tegnap éjjel a debreczeni nagyerdőn Balogh Károly asztalossegéd és Enginé Kovács Eszter, reménytelen szerelmükben öngyilkosságot követtek el. A két szerelmes gyermekkoruk óta együtt nőtt fel, de mikor Balogh Károlyt elvitték katonának, Esztert nőül adták Engi Sándorhoz, ki mint munkás van alkalmazásban a gőzmalomban. Balogh haza került a katonaságtól, s régi szerelme tárgyát felkereste. Szerelmük újra felébredt s elhatározták, hogy öngyilkosok lesznek, miután csak a halálban egyesülhetnek. Tegnapelőtt délután kigyalogoltak a nagyerdőre és átmentek az erdő túlsó szélére. Ott leültek, Balog revolveréből kétszer próbakép egy fába lőtt, aztán két idegen névjegyre ráírták, hogy egy sírba temessék őket s előbb az asszony lőtte magát szivén s azonnal meghalt. Azután Balog lőtt előbb a szájába, aztán mellébe. Tegnap még élt, de életben maradásához nincs remény. — Lázongó község. Mint az »Egyetértés «-nek írják, a Veszprémtől egy órai távolságra fekvő Bánd németajkú községben pénteken valóságos lázadás tört ki, melyről a következőket írják: A község melletti malmot nemrég megvette Steinäcker nevű molnár s ezzel együtt megszerezte a volt malomtulajdonosnak a községi kath. templomban lévő külön padja használhatási jogát. A múlt tavasszal leégett csaknem az egész község s vele a templom is. A lakosság összetette pénzét, s felépitteté a templomot. Steinäckerhez nem mentek pénzt gyűjteni s igy az nem is adott e czélra. Steinäcker padját a nép kitette a templomból s midőn az oda újat akart beállittatni, a nép ezt megakadályozta. A molnár most a világi és az egyházi hatósághoz fordult s úgy a közigazgatás, mint a veszprémi püspök tényleg meghagyta a községnek, hogy a padot a templomba állítsák be. A nép erre sem hajtott s igy a járási szolgabirói hivatal elrendelte a padnak karhatalommal való elhelyezését a templomban. Tegnapelőtt csütörtökön Veszprémből 8 csendőr ment ki Bándra. A nép a csendőröket rossz szemmel nézte s parancsukra, hogy a padot vigyék a templomba, senki sem hajtott. A járási szolgabiróság értesittetvén, Veszprémből 4 napszámos embert küldött ki e czélra Bánd községbe tegnap és Kleczár szolgabiró maga is elutazott oda. Mikor a szolgabiró kiér s a padot a napszámosok a csendőrök segédkezése mellett bevitték a templomba, Kleczár szolgabiró csendesitőleg beszélt a falubeliekhez. Ezek azonban még bőszültebbek lettek s a községi kisbiró fenyegetőleg támadt a szolgabiróra. A nép erre rárohant a csendőrökre s heves küzdelem fejlődött ki. A 8 csendőr végre saját élete megmentésére kénytelen volt fegyverét használni s szuronyt szegezve védte magát. Több sebesülés történt s egy parasztot igen súlyos szúrás ért. A lázongók közül a csendőrök 8 embert elfogtak, s midőn ezeket bekísérték, a nép dühe még nagyobb fokra hágott. Kleczár szolgabiró erre hazahajtatott Veszprémbe s éjfélkor beérvén, azonnal értesítette a helyi gyalog honvédség parancsnokságát. Éjfél után 1 órakor indult el innen 30 fegyveres honvéd Bándra s fél három órakor ott voltak. A lázongás a honvédség megjelenésére sem csillapult, s újabb elfogatások történtek. Már 12 foglyot kisértek be, köztük több sebesültet. A honvédség megszállva tartja a községet. — Fővárosi krónika. Öngyilkossági kísérletek. Kovács Gábor földműves, aki már másfél év óta fekszik a Rókus kórházban, hosszas betegsége felett annyira elkeseredett, hogy tegnap éjjel, a kórház egyik félreeső zugában gyufaoldatot készített s azt megitta. Tettét azonban csakhamar észrevették, visszavitték a kórterembe s jelentést tettek az osztály orvsnak, aki rögtön megjelenvén, ellenszereket rendelt s ma már a beteg túl vad a veszélyen. — Csapek Ágoston vasúti felvigyázó neje szül. Hajanek Ludmilla asszony ma délelőtt a Dunába ugrott, de még élve kimentették. Talált csecsemő. Tegnap d. u. fél 5 órakor a Vörösmarty és Wesselényi utcza sarkán levő üres telken egy két hónaposnak látszó gyermekholttestet találtak egy kék kösénybe takarva s boncolás végett a Rókus kórház hullaházába szállitották. Fővárosi ügyek. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok f. hó 10-én (kedden) a következő helyrajzi számok alatt összeirt adókötelesek III. oszt. kereseti adóját fogják tárgyalni, u. m. a VI. ker. bizottság az 1—54. házszámig bezárólag ; a VII. ker. bizottság az 1796—2365. házszámig; a Vill. ker. bizottság az 5294—5400. házszámig összeirt adóköteles felek III. oszt. kereseti adóját. Megjegyzendő, hogy csak azon felek adója tárgyaltatik, kik múlt évben III. oszt. kereseti adóval megróva nem lettek, vagy a kik az 1884—85. évfolyamán új üzletet kezdettek. — A 45-öS bizottság ma Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a tanácsnoki állomásokra az ajánló listát megállapította. A bizottság mindenekelőtt kimondta,hogy kerületenkint ejti meg a szavazást, nem a tagok magánvéleményei szerint. Ehhez képes szavazott dr. Nagy Lajosra és Rózsa Péterre mind a kilencz kerület, Matuska Alajosra nyolcz kerület (a 2—9.) dr. Pézel Istvánra hat kerület (az 1—3, 4, 5 és 9-ik), Láng Györgyre 1 kerület (az 1-ső), Barta Lászlóra egy kerület (a 8-ik) és Biró Antalra két kerület (a 6 és 7.). E szerint a 45-ös bizottság jelöltjei: Nagy, Rózsa, Matuska, Pézel. — Tűzjelző állomások a kiállításon. Az orsz. kiállítás területén Kempelen Béla tűzoltó főparancsnok és Müller Béla kiállítási főmérnök tegnap jelölték ki az új tűzjelző állomások helyeit. Összesen 32 tűzjelző állomás lesz, melyek éjjel egyszersmind az őrszolgálat folytonos ellenőrzésére fognak szolgálni. A két részre osztott területen két órát is alkalmaznak, melyek a térparancsnoki épületben a tűzoltó őrparancsnoki szobában lesznek elhelyezve s ezeken a jelzések mindig észlelhetők s ellenőrizhetők. Ez őrparancsnoki szoba a fővárosi tűzoltósággal egyenes táviró összeköttetésben lesz s ezenkívül a főparancsnoknak az igazgatósági épületben levő hivatalos helyiségébe a helyi szolgálatra telefont állítanak be, természetesen az eddigi telefon-hálózat épségben hagyása mellett. M ul a ts á g o k. — Az erzsébetvárosi kör estélye, melyet tegnap saját helyiségeiben rendezett, kitünően sikerült. A tánczot hangverseny s felolvasás előzte meg. Közreműködtek Back és Csillag urak zongorán. Arnstein Hermin k. a. a »Bánatosan zeng a madár . . . Buzaföldön . . . Kék nefelejts . . . Mikor én a dalos madárt ... és »Volt nekem egy szép szeretőm« dalokat énekelt, sűrü tapsot aratva. A rendezőség szép virágcsokrot nyújtott át neki. Blasel úr, a német színház tagja Kayser »Drei Rausche« költeményét szavalta el, és utánna Hentaller Lajos úr »A nőkről« czimű karczolatának felolvasásával után táncz következett, zárta be a műsort, mely Sport — Országos tornaünnepély. A Nemzeti tornaegylet június 28-ikán országos tornaünnepélyt rendez a vidéki tornaegyletekkel társaságban; az ünnepély sorrendje a következő: Vidékről érkezés legkésőbben junius 27-én este; az érkezőket a fogadtatási bizottság tagjai fogadják s kisérik az elszállásolás helyére. Ugyanaz nap este ismerkedési estély. Junius 28-án találkozás a városerdei Széchenyi-szigeten ; 8 órakor összpróba a kiállítás területén levő tornatéren; próba után közös villás reggeli. Ugyanaznap 2112 órakor sorakozás az Eszterházy utczában a múzeumkert mögött; hivatalos üdvözlet; díszkivonulás a tornatérre; rövid pihenés és azután felállás a felvonulásra. A tornaünnepély 5 órakor kezdődik ; sorozat a következő: a) Felvonulás, b) Szabadgyakorlatok, c) Általános szertornázás csapatokban : nyújtón, korláton, bakon, lovon, rohamdeszkán, magas ugrás, súlyemelés (a csapatok száma a tornászok számától függ; minden egylet választhat külön szert, ha legalább 15 tagból álló csapatban jelenik meg). — d) Növendékek rendgyakorlatai, budapestiek részére. — e) Verseny tornászás, rúdugrás, szabad függeszkedés póznán és akadály versenyfutás kapcsolatosan. — Minden versenyző mind a három versenygyakorlatban résztvenni tartozik s az elért eredmények összegezése állapítja meg a győztességet. — A győztesek koszorút és oklevelet nyernek. — f) Egyleti mintacsapatok szertornázása és buzogánygyakorlatok; az egyletek egy-egy csapatban tornásznak; minden csapatban legalább 10 tagnak kell lenni; az egyletek maguk választják és jelentik be a szert (nyújtó, korlát, ló, ugróasztal vagy bak), melyen tornászni akarnak ; de ha egy szert aránylag sok egylet választ, a szerek kiosztása sorshúzás útján történik. g) Szabadtornászás nyújtókon; résztvehet minden tornász, ki a 3-ik képességi fokot elérte; a résztvevők név szerint bejelentendők. h) Növendékek kötélhúzása, i) Koszorúk és oklevelek kiosztása. Ugyanaz nap este az ünnepély után közös vacsora. Június 29-ik napján délelőtt 10 órakor az országos tornaszövetkezet alakuló gyűlése a nemzeti tornaegylet tornacsarnokában. Este közös vacsora. Június 30-ik napján délelőtt 9 órakor országos tornatanító egylet közgyűlése, iskolatornásztatással összekötve ; délután tornászkirándulások , este búcsuestély. — Palicsi versenyek. A »Szabadkai tornaegylet« augusztus 2-án Palicson torna- és athletikai viadalokat rendez, melyeknek sorrendje a következő : Délelőtt a nyílt versenypályán. 1. Bajnoki czélverseny. Táv: 15 km. 2-ik vetélkedés. Védő: Balogh Dezső. Nyílt verseny. 2. Akadály vasparipa (Bycycles) verseny. Táv. 15 km. A szabadkai vasparipaegyesület »Achilles« dija. Nyiltverseny. 3. Bajnoki távúszás. Táv. 3 km. 2-ik vetélkedés. Védő: Vermes Nándor. Nyiltverseny. 4. Akadály úszás. Táv. 500 m. 5 gáttal. Nyiltverseny. 5. Csolnakversenyek. Táv. 500 m. — Délután 4 órakor a zárt vesenypályán. 6. Bajnoki gátverseny. Táv. 1 km., 8 egy méter magas gáttal. Utolsó vetélkedés. Védő Venczel Lajos. 7. Magas súlydobás. Nyilt verseny. Súly 17,5 kgr. 8. Növendékek síkversenye 200 mt. Nyílt verseny. Díjas tiszteletajándékok adatnak. 9. Velociped verseny. Táv. 1 km. Szabadkai vasparipa egyesület »Achilles« dijja. Nyílt verseny. 10. Bajnoki kardvívás. Il-ik küzdelem. Védő Csernovits Agenor. Zárt verseny. 11 Gyaloglás. Táv. 3000 mt. Nyilt verseny. 12. Műgyakorlatok a vasparipán. Tisztelet ajándék. 13. Viadori torna versenyek : a) Viadori ugróversenyek. Viador Vermes Nándor. Utolsó küzdelem, b) Viadori korlát és nyújtó verseny tornázás. Viador: Moser György. Utolsó küzdelem, c) Szabad tornázás. Résztvehet minden magyar torna-egylet tagja. 14. Vigasz verseny. (100 yard.) 91.4 mt. Tisztelet ajándék. — A kassai állatvédő egyesület alakuló közgyűlése, a város értelmiségének élénk érdeklődése mellett, február 28-án folyt le. A választást megelőzőleg Dr. Rodiczky Jenő igazgató tartott az állatvédelemről zajos tetszéssel fogadott beszédet. A választás eredménye a következő: tiszteletbeli elnökök: Darvas Imre, főispán, Münster Tivadar, polgármester, elnökök : Melczer Georgina, bárónő, dr. Rodiczky Jenő; alelnök: dr. Klekner Alajos; titkárok: dr. Hohenauer Ignácz főtitkár, Lodomérszky Gyula titkár; pénztárnok: Kemény Géza. — A bajai athléta-kör aug. 15-én s 16-án versenyeket rendez; a programm a következő: aug. 15.1. Sik-verseny. Távolság 1609 m. Nyilt-verseny. II. Növendékek versenye. Távolság 100 m. III. Súlydobás távolba. Súly 17.5 kgr. Nyilt-verseny. IV. Távol magas ugrás. Nyilt-verseny. V. Futás 91 méterre. Zártverseny. VI. Vasparipa-verseny. Távolság 1 km Nyilt-verseny. — Augusztus 16. I. versenyuszás a mesteri miniért a szabad Dunában. Távolság 3 km. Nyilt-verseny. II. Versenyuszás álló vízben. Távolság 500 m. Zárt-verseny. Versenygyaloglás Almásról Bajára. Indulás aug. 15. d. e. 5 ó. Nyiltverseny. Dijak: elsőnek ezüst érem és tisztelet-ajándék, másodiknak bronzérem. Nevezések a »Herkules« szerkesztőségében (Budapest, Nagykörút-utcza 13. fogadtatnak el Léderer Pál, a versenybizottság d. alelnöke. Vermes Lajos, a versenybizottság d. titkára. — A budapesti galamblövészeti versenyek ez évi programmját gróf Eszterházy Mihály a galamblövészegylet elnöke a következőkép állapította meg: I. nap szept. 3. Megnyitó dij. Tiszteletdij és 1000 frank aranyban. 7 galamb, 2 hiba kizár. Táv: 26 méter. II. nap. szept. 4. Nagydij. 10,000 frank aranyban. 12 galamb, 4 hiba kizár. Táv. 27 méter, döntő lövések 28 méter. III. nap. szept. 6. Handicap. 3000 frank aranyban. 9 galamb, 3 hiba kizár. IV. nap. szept. 8. Irodalom, színház és művészet. — Am. kir. operaházban. Turolla Emma kisasszony olaszországi útjából visszatérve, ma lépett föl először az »Álarczos bál« Amália szerepében s a közönség sietett felhasználni az alkalmat, hogy az ünnepelt vendégművésznő iránt való hódolatának minél szívélyesebb alakban adjon kifejezést. Midőn Turolla kisasszony belépett, perczekig tartó tapsvihar fogadta. A vendégművésznő hangja és játéka elragadó erejével köszöntött be s egyes kiváló mozzanatait a közönség alig győzte megtapsolni. Az előadás egyáltalában a legjobbak egyike volt. Perotti (a gróf) és Bignio (René) kitűnő alakítása eléggé ismeretes. Kordin Mariska apródja kellemes jelenség volt. Matinéé. Siposs Antal magán zeneakadémiájában ma délelőtt tartatott meg az évenkint rendeztetni szokott zenészeti matinéé, díszes hölgyközönség jelenlétében, melynek soraiban ott láttuk: Cserhalmay Ferenczné, Melha Kálmánná, Mellbród Frigyesnél Hugmayerné, Csiszárné, dr. Kissné, Vörös Kálmánná, Horánszky Nándorné úrhölgyeket; Horánszky Emilia, Nagy Jolán, Hugmayer Antonia, Dietrich Hana kisasszonyokat, s még számosakat. A műsort Juhász Aladárnak 6 kezű zongoratriója nyitotta meg, melyet Hugmayer Stefánia, Singhoffer Vilma és Paczolay Camilla kisasszonyok játszottak sisztye k. a., Liszt magyar rhapsodiáját pedig Kluger Blanka k. a. játszotta el. Valamennyi közreműködőt zajosan megtapsolta a közönség. — Magyar színi előadás a városligetben. Harminchatezer forintra rúg az a kárpótlás, amit Feld Zsigmond, a városligeti német aréna igazgatója kér a várostól azért, ha a nyárra a színkört minden második nap magyar előadásra átengedi. Előadásonként 600 forintot kér, de viszont ő viseli a napi költséget oly formán, hogy a magyar társulatnak csak oda menni és lábzani kell és a bevétel azé. Most ez ajánlatra Evva Lajos és Feleki Miklós zárt ajánlatokat nyújtanak be, hogy ki mennyit volna hajlandó ebből a 36.000 írtból átvállalni. — Székely Imre matinéja. Székely Imre a nemzeti zenede kiművelési zongora osztályának növendékeivel ma délelőtt sikerült matinéét rendezett, melyen közreműködtek: Sztranyavszky Nelli, Korber Aranka, Rosenfeld Sarolta, Urhegyi Mari, Krausz Róza, Zimmermann Ottilia, Klein Szidónia, Gruber Emma, Metzler Gusztáv, Schodel János és Kerner István. Valamennyi közreműködő sok tapsot kapott. — Magyar színház Sopronban. Sopron városa Finck János polgármester elnöklete alatt, tegnap délután tartott közgyűlésében a színház kiadásának kérdésénél hosszú és izgatott vita fejlődött, melyben részt vett a biz. tagok legnagyobb része. A mostani német színigazgató, Cavar Alfred a színháznak jövő évre való újbóli átengedését kérő folyamodványát visszavonta. E kedvező alkalmat felhasználva, Démy Sándor biz. tag azt indítványozta, hogy már a jövő téli évadban magyar színtársulatnak adassék ki a színház. Kifejti, hogy német színigazgatók már itt meg nem élhetnek, miután az intelligencia zöme őket nem pártolja. Ez ellen dr. Kania József, a színi bizottság elnöke azon nézetét fejezi ki, hogy jelenleg, midőn a lakosság gazdagabb osztálya, vagyis azon része, mely a színházlátogatók contingensét képezi, nyelvére nézve még német, illetőleg a magyar nyelvet még annyira nem bírja, hogy egy előadást megérthessen, a magyar színházat még állandósítani nem lehet. Ez eszmét korainak tartja és azért ellenzi. Póda Endre apát városi plébános, miután arról van meggyőződve, hogy e műintézetet az évad zárta előtt be kell csukni, mert a magyarok itt még nem élhetnek, ajánlja, hogy ennek megakadályozására vagy Pozsony, vagy Győr városaival eziránt valami kölcsönös megegyezés jöjjön létre. Grosz József (sziléziai születésű) azt mondja, hogy ő ugyan pietásból el fog menni a magyar színházba, de óva int attól, hogy Sopronban meg akarnak mindent szüntetni, ami német. (Zaj.) Dörfler György a német színházban Sopron germanizálását látja, s ennek ellenében hajlandó támogatni a magyar színtársulatot. Berecz Abel ügyvéd kifejti, hogy Sopronban a magyar színészet meg tud élni és meg fog élni, ha Sopron város közönségének különben kételyen felül álló hazafisága támogatja. Ott van Nyitra, Magyarország északénak tótajku, de magyar szivü városa, ott van Temesvár, a »Schulverein« elleni tüntetések kiinduló pontja, mindkettő állandó lakóul fogadé a Sopronba csak vendégként beköszöntő magyar múzsát. Induljunk ezek példáján és ha egy Jókai, egy Madách s többi magyar jeleseink színdarabjai fognak városi színpadán megjelenni, Sopron közönsége nem fog távolléte által tüntetni saját németsége mellett. Nelky József és Szilvásay Márton ügyvédek szintén lelkesen szólanak a magyar színészet ügye mellett. Utóbbi azonban áthidalásul az indítványozza, hogy felváltva a téli évad alatt 3 hóra a magyarnak, 3 hóra pedig a német színészetnek adassák át a soproni színház. —. Montag Jakab ügyvéd ellenzi a magyar színészetnek a téli évadra idehozatalát, miután az okvetlen bukást fog maga után vonni. Akkor pedig a haza minden lapjában meg fog indulni a »soproni kipfelhauserek« elleni hajsza és az városunk jó hírnevének és a magyarosodás ügyének sokkal nagyobb kárt okoz, mintha azt most, mint tárgyalásra még meg nem érettet, egyszerűen elodázzuk. Ha mégis elhatározná a közgyűlés, hogy a téli évadra magyar színészet hozassák Sopronba, ám szavazzon meg annak támogatására kellő subventiót, ő részéről szívesen hozzá fog járulni és meg van győződve, hogy a földművelő osztályból jelenlévők, kik a mai határozat hozatalára döntő befolyással bírnak, ezen subventiót szintén meg fogják szavazni, miután ők a maguk részéről csak ez után pártfogolhatják a magyar színészetet. Kund Frigyes ügyvéd Démi indítványát pártolja. Névszerinti szavazásnál 27 a Démi indítványa mellett, 22 pedig ellene szavazott és igy 5 szavazatnyi többséggel — mint már tegnap jelentek — Sopron városában a magyarszínészet ügye győzedelmeskedett. A közgyűlés határozata lázas izgatottságot keltett városszerte. Sopron lakói kevés kivétellel lelkes örömmel fogadták e határozatot. — »Zilah herczeg« történetéről Claritica »Gaulois« szerkesztőjének hosszabb levelet irt, melyből idézzük a következőket: »E regényt azért írtam, hogy ismét ott találjam magam Magyarországban, melynek tájai ott lebegnek szemem előtt, mint egy tűnni nem akaró vizió és amelynek szeretem zenéjét, bátorságát, lelkét. Meséltem, hogy emlékezzem. A magyar — kard, ló és dal, ez a magyar ember, mondta valaki — kiválóan lovagias típus, költő és hivő marad még politikájában és irodalmában is. A hazában és régi becsületében való hit mentette meg a magyart, aki, habár 1849-ben Oroszország és Ausztria egyesült seregei legyőzték, visszahódította függetlenségét ,és most a birodalomban külön nemzetet képez. Élő példája annak, hogy mire képes egy nép lelke. »Szerelmemért feláldozom életemet. Szabadságért feláldozom szerelmemet!« mondá Petőfi Sándor, aki csakugyan a harertéren esett el. A magyar szereti Francziaországot és mi ezért szeretjük őt. Szenvedett úgy mint mi és megszánta szenvedéseinket. Egy napon, a Páris környékén vívott harczok egyikében, az ostrom alatt nagy csodálkozásunkra a franczia egyenruhás holttestek közt találtunk egy fiatal embert, és ennek zsebében több névjegyet, ilyen szöveggel: X. hadnagy az X. magyar huszárezredben. Csakugyan magyar ember volt, ki álnév alatt belépett egyik ezredünkbe és — noha otthon tiszt volt — hozzánk jött, hogy mint közember meghaljon értünk a verriéresi erdőben. Könyvemnek ez a jellege, regényes, ha úgy tetszik, de vitéz. Marsának, a czigánynőnek alakját láttam Budapest utczáin. A regény előszavában nem neveztem meg a nemes hölgyet, aki ezen erélyes és mégis gyöngéd jellem eszméjét nekem sugalmazta. A hölgyre, Magyarországra, a Dunára, Attila földjének végtelen zónáira gondolva írtam meg »Zilah herczeg«-et egy kis maisoni laffittei nyárilakban és természetesen az előttem levő tájakat írtam le. Időközönkint Zichy, a magyar festő becses adatokat szolgáltatott hazájáról, Görgey katonáiról is Verescsagin, az orosz mester, eljött hozzám dán vizsláival, himalayai ebeivel és beszélt nekem a törökorosz háborúról, melyet oly szépen lefestett és mutatta nekem ragyogó moszkvai és indiai képeit.« — Rochefort Henriktől az ismert intransigens írótól a napokban regény jelent meg ezen czim alatt »50°/o.« — »Les petits Mousquetaires« czimű vig dalmű került szinre csütörtök este a párisi »Folies Dramatiques« színházban. A szöveget id. Dumas Sándornak »A három testőr« ez.^g'^Ver.Tehetés "tar fi ey muveg a darabban is mulattató és a zene tetszetős. Ugalde Marguerite k. a., ki dArtagnant adta, nagy hatást aratott néhány áriával. — Samarjay Károly, a »Pozsonyi Toldy-kör« elnöke »Vázlatok a pozsonyi társaskörök, a Toldykör, Casino és Magyar kör ügyében« czimmel röpiratot irt a társaskörök érdekében. — A nagyváradi ügyvédi kamara múlt évi fölterjesztése az igazságügyminiszterhez, melyet annak idején fölemlítettünk, nyomtatásban is megjelent; a fölterjesztést Rtoók Zsigmond kir. tanácsos, a kamara elnöke irta. — »A belgyógyászat tankönyve« czim alatt orvosnövendékek és gyakorló orvosok számára. Dr. Purjesz Zsigmond, a belgyógyászat egyetemi ny. r. tanára tollából nagy munka első füzete fekszik előttünk, mely a szakkörökben méltó várakozás tárgya volt. Azok a részben elavult, részben fogyatékos művek és fordítások, melyekkel irodalmunk rendelkezett, már régen nem elégítették ki az igényeket s igy egy valóságos hiányt pótol. Ha hozzávesszük, hogy ez az első nagyobb eredeti belgyógyászati magyart tankönyv, és szerzője úgy állásánál, mint kiváló tehetségeinél fogva az orvosi irodalom egyik leghivatottabb, hazai és külföldi szakköröktől egyaránt elismert munkása, úgy művét még az esetben is határozottan irodalmunk nyereségének kellene tekintenünk, ha már hasonló könyvek nagyobb számmal léteznének is, amivel pedig egyáltalán nem dicsekedhetünk. A megjelent részből azt a meggyőződést merítettük, hogy a kitűnő szerző műve valóban nemcsak szegényes hazai, hanem bármely külföldi gazdag irodalomnak is díszére válnék, és ezek rendelkezhetnek ugyan terjedelmesebb munkákkal, de hasonló keretű és czélű jelesebb tankönyvekkel alig. A beható ismertetés szaklapok feladata, itt csak azt emeljük ki, hogy a megjelent első füzet, egy jól tájékozható bevezetés után, huszonegy fejezetben a fertőző bántalmakat tárgyalja, kezdve a házi hagymázon és végezve a trichinosison. Erre a légző szervek bántalmainak nagy osztálya következik, melyből az orr és gége betegségei teljesen megvannak, míg a légcső és hörgők bántalmainak leírása csak megkezdődik e füzetben. Magáról a tárgyalásról csak a legnagyobb dicsérettel emlékezhetünk meg. Az egyes köralakokról oly élesen körvonalazott, világos képet nyújt, hogy ezek mondhatni erővel bevésődnek az emlékezetbe, mit ilynemű munkánál annál szükségesebb kiemelni, mert az aprólékos részletezés folytán a kórkép ahelyett hogy marquánsan kidomborodnék, rendszerint elmosódottá szokott válni. A műnek egyéni characteristicuma a criticai tárgyalásmód, mely ha mindenütt, úgy főkép egy belgyógyászati műnél nélkülözhetetlen, és nélkülözhetetlen kivált napjainkban, midőn az újabbnál újabb nézetek, javallatok, gyógyszerek és gyógyeljárások zűrzavarában csak hosszas gyakorlaton kipróbált éles itélőtehetség képes eligazodni. A kórboncttani rész mindenütt kellő figyelemben részesül. Amiért azonban a gyakorlat emberei legtöbb elismeréssel birnak szerző iránt, az az a körültekintő gondosság, melylyel az egyes kóralakok gyógykezelését minutiosus pontossággal és mégsem terjengősen lépésről-lépésre részletezi. Nem mellőz itt még aprólékosságokat sem, jól tudva, hogy a gyakorlatban ezek fontosságra jutnak, sokszor a siker elsőrangú tényezői. A régibb, újabb legújabb nézetek mindenütt rövid és találó birácslatban részesülnek, érdemük szerint. A mintaszerű művet melegen ajánljuk az orvosi közönség figyelmébe. — A jelen első füzet 17 fölötte tömören nyomott ivre terjed, ára 2 frt 40 kr. Csinos kiállítása a Franklin társulatot dicséri. Az egész munka 75 ivre van tervezve és az 1886-dik év folyamán teljesen meg fog jelenni, egy-egy füzet 15—20 ívvel két-három havi időközben. — Tanügyi folyóiratok. A Szarvas Gábor által szerkesztett »Orsz. középiskolai tanáregye- 8ületi közlöny« márcziusi számában Császár Károly, Haraszti Gyula s dr. Fialovszky Lajos a reáliskolai utasításokról, Brózik Károly a földrajzi tanítás szemléltető eszközeiről, Simonyi Zsigmond a szólőkről értekeznek; ezen kívül számtalan apró közlemény teszi változatossá a folyóiratot. — A »Nemzeti nőnevelés« Il-ik füzetében Szarvas Gábor a tanítónők szerepléséről a testületi életben, dr. Diemer Gusztáv a leányok testi neveléséről, Sebestyénné Stetina Ilona a gyermekekről, Subert Zsófia a Nibelungok s Buda Halála nőalakjairól s Balog Ármin a fiú- és leányiskolai oktatás különbözőségéről írnak hosszabb s érdekesebb közleményeket. A »Tornaügy« február havi füzete a következő tartalommal jelent meg: Az előtornászok képzése. Tornaanyag 8—10 éves fiuk számára. Maurer Jánostól. Utasítások a reáliskolai tantervhez. Újabb tornaművek ismertetése. Az ázsiai mivelt népek testgyakorlatai. (Dr. Jaro Pawel.) Egyesületi élet. — A »H e r k u 1 e s» testgyakorlati közlöny február havi jobb czikkei pedig a következők : Sport-e a torna? (Kugler Miklóstól). Budai jog-ünnepély (Porzsolt Gyulától). Budapesti nemzetközi galamb lövészetek programmja (gróf Esterházy Mihálytól) A »Bajai athleta-kör« versenyei (Léderer Páltól). A »Cyclist Touring Club« (Igali Svetozártól). Angol korcsolya-figurák (Vámos Gézától,képekkel) Az egyptomiak birkózása (képekkel). — Evezőverseny a Dunán. Játékok a jégen (Vider Gusztávtól). Bálozó ifjúság. A korcsolyázás S.A.-Ujhelyen (dr. Hornyai Bélától). A porosz kormány és a torna. Kötélhúzás (két képpel) A bécsi korcsolyázásról (Porzsolt Gyulától).Irodalom. 1884-ik évi athleta- és tornaversenyek győztesei (Vermes Lajostól). »Herkules«: naptár. Csónak-ut Passautól Budapestig(Csorba Ferencztől). Testgyakorlati irodalmunk (Porzsolt Jenőtől). A »Kerékpár-egyesület« házi viadala. Karlendítések a torna szabadgyakorlatokban(két képpel).Hóczipő Vigasz-dij. 1500 frank aranyban, 7 galamb, 2 hiba kizár. Táv: 26 méter. A nagy-dij nyerője 3 méterrel, a megnyitó-dij, vagy a Handicap nyerője 2 méterrel — s az ezen lövészetekben 2-ik díjat nyert lövészek 1 méterrel hátrább.