Nemzet, 1887. február (6. évfolyam, 1589-1616. szám)

1887-02-05 / 1593. szám

feltettnek reményt arra, hogy egyhamar itt hagyom a helyemet. (Derültség a bal és szélsőbal oldalon.) Meglehet, hogy bizonyos egyéni antipathia vagy egyéni ambitio következtében, ha az elmozdított tiszt­viselők szövetkezetének sikerül az intézetben, valamint az utc­án nagyobb eredménynyel működni, mint eddig, meglehet, hogy oly catastrophalis vége lesz a dolog­nak, mint ma insinuáltatott egyik képviselőtársam által, hogy valahol valami bomba fölrobbant. (Derült­ség és tetszés jobb felől. Zaj a bal és szélsőbal olda­lon.) de különben méltóztassanak elhinni, békés után egyhamar el nem hagyom azt a helyet. (Zajos de­rültség. Felkiáltások a szélső balon: Akár csak Tisza Kálmán!) Az mondatott ugyanis, — ha jól emlékszem, többek közt Ábrányi képviselő úr mondotta — hogy én kijelentettem volna, hogy a mi elkényeztetett kö­zönségünket hozzá kell szoktatni, hogy új operát nem kap. Ez tévedés. Nem azt mondottam, hogy nem lesz új opera, hanem azt, hogy midőn a rendelkezésre álló alapok felhasználtattak, be kellett következni egy év­nek és lenni egy embernek, a­ki azt mondja, szidjanak egy évig, de egy évig új operát nem adunk, mert nincs rá költség. (Helyeslés jobbfelől.) Ez 1886-ra szólott, azon túl vagyunk és a jövőre nem szól. (Hall­juk ! Halljuk!) Ellenkezőleg igen természetesen azt mondottam, hogy az anyagi kiadásokra többet kell fordítani a jövőben és ezek közt első­sorban az új operák felszerelésére. (Úgy van­ jobbfelől.)­­Még egy körülményt bátorkodom érinteni, a­me­lyet Ábrányi J. képviselő úr hozott fel és ez azon ki­csinyes és ügyetlen takarékoskodás, melyet a nemzeti színháznál inauguráltam volna, többek között az által, hogy a nemzeti színház által előadásra megvett dara­bokat a vidéki színházaknak nem engedem át többé ingyen, a­mint eddig történt. Erre tisztán csak egy kis helyreigazítást va­gyok kénytelen tenni, t. i. azt, hogy nincs az a szerző, ki művének előadási jogát úgy adná a nemzeti szín­háznak, hogy azt a vidéken is szabad legyen előadni. Én tehát azon összeget, melyért a nemzeti színház a darab előadási jogát megveszi, természetesen a nem­zeti színház budgetjének rovására létetem, azon ösz­­szeg pedig, melyért a szerző beleegyezik, hogy darab­ját a vidéken is előadhassák, az összes vidéki színhá­zak között felosztatik, úgy, hogy egyre igen csekély összeg jut, s ily módon téríttetik vissza a nemzeti színháznak. (Helyeslés jobbfelől.) Ebben tehát nem megtakarítási szándék van, hanem megszüntetése egy ajándéknak, a­melyet a nemzeti színháztól jogosan senki sem követelhet. Ezekben akartam a mondottakra válaszolni. (Helyeslés jobbfelől.) Szemnecz Emil személyes kérdésben mond né­hány érdektelen szót. (Szavazzuk!) Elnök: minthogy szólásra senki sincs feljegyezve a vitát bezárja. Tisza Kálmán miniszterelnök: Tisztelt képvi­selőház ! (Zaj a szélsőbaloldalon: Egy hang: Már be van zárva a vita!) Azt gondolom, ha szükségesnek tar­tanám azért, hogy be van zárva a vita, még mindig szólhatnék a dolog lényegéhez, de egyáltalán nem szándékozom ezt tenni, hanem igenis azt tartom, hogy szükséges szólanom két dologról. (Halljuk !) Az egyik Ábrányi J. képviselő úrnak azon kí­vánsága, hogy ha összehivatik az általam kilátásba helyezett és megígért tanácskozmány, vagy enquéte, az a nemzeti színház ügyeire is kiterjeszkedjék. Erre nézve igen szívesen kinyilatkoztatom, hogy éppen úgy, amint az operára nézve magam helyeztem kilátásba ezen tanácskozmány összehívását, semmi kifogásom nincs és nem lesz az ellen, hogy azon ta­­nácskozmányban a nemzeti színház ügyei is megbe­széltessenek. (Helyeslés.) Éppen azért, mert az elsőre sem a ház határozatával utasíttattam, igen kérném a t. képviselő urat, hogy ezen nyilatkozatom által meg­nyugtatva, javaslatát ne is méltóztassék szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) A másik t. ház, amire nyilatkoznom kell, Vadnai igen t. képviselő­társamnak kívánsága, hogy jöven­dőre a subventiónak a nemzeti szinházat illető része külön tétessék és külön az operát illető része. Hiszen a költségvetés mindenikénél külön van ma is és a subventió — kivéve az alapból jövő subventio, a­mely törvény szerint csak a nemzeti szinházat illeti, — megosztatik egy bizonyos megállapított szabály szerint ma is. Éppen azért szívesen megígérem, hogy ha én fogom a jövő évben a költségvetést előterjesz­teni, a subvenció külön lesz­ kitéve a nemzeti színház­nál és külön az operánál. (Élénk helyeslés.) Ábrányi Kornél mindenekelőtt kijelenti, hogy a miniszterelnök nyilatkozata folytán indítványát visz­­szavonja. A Keglevich gróf által mondottakban el­lentétet talál. Mert miként lehet szerinte azt mon­dania, hogy az intendáns bármikor elmozdítható, a mikor mindjárt utána teszi, hogy jó sokáig szándéko­zik helyén még megmaradni ? A­mi az igazgató és intendáns közötti viszonyt illeti, hát szerinte az igaz­gató semmikép szembe nem száll az intendánssal, mert tudja, hogy elégtételt úgy sem kaphat. A­mint nem kaptak az Orczy-regime alatt sem azon művé­szek, a­kik a rájuk alkalmazott »bagage« czímért pa­naszkodni mentek. Ma is olyan a helyzet, a­minő ak­kor volt e tekintetben. Különben kívánja az inten­dánsnak, hogy ha valóban sokáig akar megmaradni helyén, akkor ezentúl cselekedjék úgy, a­mint tegnap beszélt. (Helyeslés balfelől.) A ház többsége ezután megszavazta az opera és a nemzeti színház subventióját. Az ülés d. u. 2 órakor véget ért. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A magyar vasutak igazgatóinak ez év január 29-én tartott rendkívüli értekezletén tárgyalás alá vétetik a porosz államvasutak igazgatóságainak a szabadjegy csere iránt tett indítványai, a­melyek sze­rint a porosz vasutak királyi igazgatóságai hajlandó­nak nyilatkoztak az eddigi szokásban állott II. osztályú név nélküli csere­jegyeknek fentartása mellett még 2—4 névre szóló 1-ső osztályú jegyre nézve is csereviszonyba lépni, s a ma­gyar vasutak igazgatói abban állapodtak meg, hogy a porosz khr. igazgatóságok értesítendők, hogy az egyes porosz igazgatóságok által most némileg mó­dosított jegycsere viszony a változott viszonyok kö­zött egyáltalában sem felel meg az értekezleten kép­viselve volt magyar vasutak szolgálati szükségleteinek. Ezen értesítésben fog kiemeltetni, hogy ha e tekinben más megoldást a porosz vasutak kft. igazgatóságai nem képesek találni és most tett ajánlataikhoz ra­gaszkodnak, akkor a magyarországi vasutakra nézve a német vasút­egyletben való közreműködés, esetleg megmaradás, igen meg van nehezítve és akaratlanul is azon kérdés fogna felmerülni, váljon azon áldozatok, melyeket a hazai vasutak a német vasút egylettel szem­ben munkaerőben, tevékenységben és költségben hoznak ellensúlyoztatnak-e a német vasúti egyletben való to­vábbi közreműködés által elérhető haszon által ? Az értekezlet ellenben elhatározta, hogy azon német vas­utakkal, melyek, mint pl. a württembergi államvas­utak és a »Hessische Ludwigsbahn« hajlandók a cse­rejegyekre vonatkozólag a német egyleti jegyek döb­bent kiszabását­ elfogadni, azokkal a bécsiek példájára hajlandó jegycsere-viszonyba lépni. Az országos magyar gazdasági egyesület állat­­tenyésztő szakosztálya mai ülésében igen fontos kér­désekkel foglalkozott. A gyűlés Torm­ay Béla mint tanácsos elnöklete alatt első­sorban az állandó állat­­kiállítási csarnok ügyét tárgyalta. A csarnokra vo­natkozólag —­ a­melynek felállítási helyéül egyelőre az állatkert egy része van kiszemelve — már eddigelé is több indítvány merült fel. Gondoltak sorsjátékra, azonban a pénzügyminiszter egy leiratában kétségbe­vonván ennek sikerét, e tervet egyelőre elej­tették. Kodolányi Antal ma 10 fo­rintos részvényjegyek kibocsátását proponálta a kiállítási csarnok "létesítése czéljából. Bálintffy Pál fölvetette azt az eszmét, vájjon nem lenne-e czél­­szerűbb a közvágóhídon alkalmas istállóhelyiségeket építtetni, a­melyeknek ott úgyis szűkében vannak és e bérbeadás utján jövedelmeztethető helyiségek aztán nyáron 1 — 2 héten át használhatók volnának az ál­­latkiállítás czéljaira is. Többen is hozzászóltak e kérdéshez és végre egy Tavaszy Antal, Bálintffy Pál, Kodolányi Antal, Ordódy Lajos és Krick Aladár egyesületi tagokból álló bizottságot küldtek ki javaslattételre.­­ Élénk eszmecserét keltett a napirend második pontja, a fővárosnak hússal való ellátásának kér­dése. Általános visszhangra talált az az óhaj­tás, hogy a fővárosban minél előbb árucsar­nokot állítsanak föl, ahol aztán a fogyasztó kö­zönség jó húshoz juthatna. Torm­ay Béla mint tanácsos vázolva e régóta húzódó kérdés előzményeit, azt mondja, hogy a fővárosi árucsarnok fölállítása még mindig csak óhajtás. Pedig ez a termelőknek roppant előnyöket biztosíthatna, mert kifejlődnék a szabad versenye téren is. Köztisztasági szem­pontból is szerfölött kívánatos az árucsarnok létesí­tése, mert nem fordulhatna elő, a­mi most, hogy a le­vágott állatok húsát az utcza sarából dobnák oda a fogyasztó közönségnek. Igen lényeges tényező volna ez árucsarnok a húsárak szabályozása körül, fel­hozza például, saját tapasztalata alapján, hogy Tordán egy kiló hús 20 krajczár, Kolozson 18 krajczár, míg itt a fővárosban az élvezhetetlen hús kilóját 56 krral kell megfizetni. Fölveti azt az eszmét, szövetkezzenek maguk a termelők a fővárosi piac­nak hússal való ellátása czéljából. Többen hozzá­szólottak e tárgyhoz is és a többség véleménye oda irányult, hogy az ily szövetkezés és az árucsarnok fölállítása egyelőre igen sok nehézségbe ütköznék, főkép a mészárosoknak tartózkodó álláspontja miatt, akik azt állítják, hogy Budapesten nincs is kereslet első minőségű hús után. A szólók egyike fölemlítette, hogy a fővárosi fogyasztó közönség nem tudja meg­különböztetni a bivalyhúst a marhahústól, pedig Budapesten még az első mészárszékekben is mér­nek bivalyhúst, a katonaságot és a kórházakat pedig majdnem kizárólag ezzel látják el. E kérdéssel — melyről ma csak előzetes eszmecsere folyt — a leg­közelebbi gylés tüzetesebben fog foglalkozni. Ordódy Lajos igazgató indítványára elhatározták azt is, hogy a bécsi árucsarnok szervezetét behatóbb tanulmány tárgyává teszik. Ugyancsak Ordódy Lajos terjesztett elő még egy indítványt lóbeszerzési iroda felállítása iránt, a minő jelenleg Krakóban sikeresen működik. Ott ugyanis a tenyésztők blankett-bejelentései alapján hiteles adatokat lehet szerezni minden eladandó lóról. Az indítványozó azt ajánlja,intézzenek kérdést első­sorban a lótenyésztés emelésére alakult társasághoz, hogy nem volna-e hajlandó ily lóbeszerzési irodát sa­ját hatáskörében fölállítani. Ezzel az ülés is véget ért. Tenyészállatvásár. A tavaszszal rendezendő tenyész- állatkiállítás és vásár módozatainak megálla­pítása tárgyában tegnap délután Szapáry István gr. főispán elnöklete alatt tartott értekezlet, melyről reggeli lapunkban már megemlékeztünk, s melyen Zichy Béla gr., Lipthay István, Torm­ay Béla min. tanácsosok, Bernolák Sándor, Máday Izidor min. osztálytanácsosok, Grubiczy Géza miniszteri titkár, Matuska Alajos főv. tanácsos, Ordódy Lajos gazd. egyesület igazgatója, Baranyay István egyesületi titkár voltak jelen, a tenyészállatvásár szabályzatát a már közlötteken kívül még a következőkben állapí­totta meg. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter és az országos gazdasági egyesület együttes közreműködésével az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten, a­z. évi május hó 7. 8. és 9-ik napjain tenyészállatvásárt rendeztet. A vásár és kiál­lítás rendezésére vásár­rendező bizottság állíttatik, a­mely a Köztelken székel. A vásár Budapesten, a fővárosi marhavásár téren tartotik. A vásár május hó 7. 8. és 9-ik napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor végződik. A vásárra bocsáttatnak, a korra való tekintet nélkül: a) szarvasmarha, bika, bikaborjú, tehén és üszőbor­jak. I. magyar, II. borzderes, III. pirostarka hegyi fajták, IV. egyébb fajták, keresztezések, V. bivalyok. b) juh, kas, bárány, nőstény juh és bárány. I. meri­nos ; a) electoral negreti, b) szövetgyapjas, c) fésűs­­gyapjas, d) merinóhoz hasonló gyapjú termelők, II. angol hus-juh, III. raszka, IV. egyéb fajták és ke­resztezések, c) sertéskan, kocza, I. kondor, II. nagy fülüek s ezzel rokonok, III. angol irányú tenyészetek, d) baromfiak, osztályozva rendszer szerint. Magyar­­országi kiállítók által külföldről vett, vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is vásár­ra bocsáttatnak és a díjakra is versenyezhet­nek. Hizlalt, vagy tenyészetre képtelenné tett, vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. A vásárra bejelentések a vásár­rendező bizottság ál­tal szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták fölhasználásával, két példányban, legkésőbb ápril­is 1-éig bezárólag, a vásárrendező bizottsághoz czímezve, a Köztelekre küldendők. Az állatok szállí­tására nézve a vasutak kedvezményeket engedtek. Az erre jogosító igazolványok a vásárrendező-bizottság­­által a bejelentőknek megküldetnek. A ba­romfiak is a rendező bizottsághoz, a Ferencz­­városi lerakó állomásra czimzendők. A vissza­küldés díj nélkül történik. A bejelentett álla­tok előbb, mint május hó 5-én este, el nem fogad­tatnak, de május hó 6-án estig okvetlenül beszállítan­­dók. Az állatok a Budapestre érkezés után azonnal, a kiállítás megterheltetése nélkül újból állatorvo­siig megvizsgáltatnak, s ha betegeknek ta­láltatnak, a budapesti állatorvosi tanintézet­nek adatnak át orvoslás végett. Az állatokat a vásár utolsó napjáig, vagyis május hó 9-ikén délutánig a vásárról elvinni nem szabad. Az állatok takarmányozásáról és ápolásáról a kiállítók gondoskodnak. Intézkedés történend a végre, hogy a szükséges takarmány és ólomszalma mérsékelt s a vásártéren közzéteendő árakon, a vásártéren helyben kiszolgáltassék. A bromfiak gondozását a rendező­bizottság teljesíti, az ellátás fejében fizetendő 1 frtnyi helypénzért. A vásárra hozott tenyészállatok állása fölött azok ára is kiteendő s az a bejelentő ivén is megemlítendő, hogy igy az ár a kat­alógusba fölve­hető legyen. A kitett áron az állat az első je­lentkező vevőnek mindenesetre eladandó. A vé­telár a rendező bizottság pénztáránál teendő le. Az eladás árából 3°/0 a vásár­pénztár javára esik. Ha valamely állat tényleg eladatott, a történt eladás a vásárrendező bizottságnak a hely­színén levő irodájába azonnal bejelentendő, a vevő nevével együtt. A jeles­ állatok díjazása czéljából, az e czélra fölkért országos gazdasági egyesület közbe­jöttével külön-külön bizottság alakíttatik, mindenik állatnem megbírálására. Minden jury május hó 7-én kezdi meg működését és az­nap be is fejezi, úgy hogy május hó 8-án reggeli 10 órakor már a díjazott álla­tok állása fölött a díjak jelezhetők legyenek. A díja­zott állatok elővezetése mellett, a díjak kihirdetése és kiszolgáltatása május hó 8-án déli 12 órakor tör­ténik. Valamennyi díj csupán absolut becsű állatnak adható ki. A pénzbeli díjak mellett oklevelek is adat­nak, a­melyben a jutalomdíj megemlítve van. Ezen­kívül elismerő oklevelek is adatnak. Elvi határozat ipar ügyben. Az érkező és induló vasúti vonatokhoz háziszolgáikat kiküldhetik-e rend­szerint a vendéglősök a hozzájuk szállásra betérő vendégek elé ? E kérdésben a földmivelés-, ipar- és kereskedő­ügyi miniszter a következő határozatot hozta. R. I. és S. Gy. vendéglősök ügyében a város tanácsa részéről hozott másodfokú határozatot, a­mely szerint a nevezett vendéglősöknek megtiltatott az, hogy vendégeik málháit az érkező vagy induló vasúti vonatokhoz háziszolgáikkal szállíthassák, a be­adott felebbezések folytán felülvizsgálat alá vettem és ennek eredményéhez képest a szóban forgó határo­zatot ezennel feloldom. Az illető háziszolgák ugyanis a­midőn a vendéglőbe érkező vagy onnan távozó ven­dégek málkáit szállítják, nem saját részükre és nem külön díjazásért tesznek szolgálatot, hanem az őket szolgálatban tartó iparvállalat tulajdonosának meg­bízásából járnak el. Az pedig, hogy a vendéglős saját vendégeinek málháit a vasútról a vendéglőbe, vagy a vendéglőből a vasúthoz küldi, a vendéglős üzletszerű foglalkozásával nem ellenkezik, hanem vele szoros kapcsolatban áll és nem érinti a hordár-intézményt; ennélfogva a vendéglősnek meg nem tiltható az, hogy ilyféle málhák szállítását háziszolgáival eszközöltesse, de különben is az utazó közönség nagy előnyére szol­gál, ha már a vasúti indóházban a vendéglősnek oly megbízottjával találkozik, ki málháinak a vendégszo­bába való szállításáról gondoskodik, vagy ki az eluta­zónak málháit az indóházban átszolgáltatja. A magyar országos központi takarékpénztár mérlegszámlája 1886. deczember 31-én a következő volt: Activa. Pénztárszámla 371,911'87 frt. Váltó­­számla 6,797 drb helybeli, idegen és vidéki váltó 4.518,778'17 frt. Értékpapírok: 2.128,797 frt. Köz­ponti váltóüzlet rtg. részvényei, 50 drb 1000 frt befi­zetéssel 50,000 frt. Idegen pénztárjegyek és betéti könyvek 320,000 forint. Előlegek értékpapírokra 1.165,403 frt. Kölcsönök községeknek 514,63419 frt. Leszámított kincstári kötelezvények és vételár hátra­lékok 810,055­50 frt. Befizetés a »Galizischer Boden Credit Verein« zálogleveinek convertálási syndicatu­­sában 48,2219­ 90 frt. Nyílt hitelek fedezet mellett 317,829 frt. Jelzálog kölcsönök 1.327,662’60 frt. In­gatlan vagyon: Bécsi u. 4. sz. ház 290,000 frt. Deák Ferencz utcza 7. sz. ház 165,000 frt. Összesen 455,000 frt. Adósok: 73,954’27 frt. Felszerelés 1000 frt. Fő­összeg: 12.103,242'50 frt. Passiva: Részvénytőke 5000 drb részvény 300 frtjával 1.500,000 frt. Tar­taléktőke: 246,3­34,06 frt. Tisztviselők segélyezésére szánt tartalékalap 56,419'90 frt. Váltóüzletbe fekte­tett külön tartalékalap 50,000 frt. Nyereménytarta­lék 2,057­ 33 frt, összesen 354,811'29 frt. Tartalékár­folyam külömbözetekre 43,905*04 frt. Betétek: 2335 drb takarékpénztári könyvre 6.048,253*95 frt; 68 drb pénztárjegyre 148,700 forint. Folyó­számlában 2.898,254­ 20 frt, összesen 9.695,20815 frt. Be nem váltott szelvények 1,878*92 frt. Hitelezők 911,509.95 frt. Átmeneti kamatok egyenlege 10,742*89 frt. Tiszta nyeremény 181,192*75 frt. Múlt évi áthozat 3,993*51 frt. Összesen: 185,186*26 frt. Főösszeg 12.103,294*50 forint. A Monor-kerületi takarékpénztár 80,000 frtnyi alaptőkéje a múlt évben 5.720,669 frt 26 kr forga­lom mellett, 18,756 frt 94 kr nyereményt hozott, melyből 14°/0, vagyis 2625 frt 94 kr levonatván, a mutatkozó 16,131 frt tiszta nyereményből 800 rész­vény után 20 frtjával osztalékul adatik 16,000 frt, jótékony czélra ajánltatik 100 frt és a tartalék­alap­hoz csatolt­atik 31 frt. A múlt év folyamában a beté­tek állománya 54 ezer írttal, a váltótárcza 74 ezer írttal, a kezelési tőke pedig 112 ezer forinttal nö­vekedett. Csőd Bulgáriában. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara hivatalosan értesíttetett, hogy Margu­­lics S. N. ruhakereskedő-ezég Sophiában megbukott. Keresetek a c­ég ellen Popov csődbiztosul kinevezett törvényszéki bírónál jelentendők be. A biztosítottnak csődperben érvényesíthető igé­nyei tekintetében a kir. Curia a következő érdekes határozatot hozta: Oly esetben, midőn a biztosító in­tézet csőd alá jutván, az elvállalt életbiztosításokból kifolyó kötelezettségeinek nem felelhet meg, a bizto­sított a csődtömegtől kártérítést követelhet. E­szimen megilleti őt nem a befizetett díjak teljes összege, ha­nem a kötvény időszerinti értéke, hacsak a csőd ki­ütése alkalmával fenforgott személyes viszonyainál fogva, például betegsége folytán nagyobb károsodást nem igazol. A kötvény mindenkori értékét pedig a díjtartalék képezi, melynek összege a keresk.­törvény 455. §-a értelmében bejelentett elvek szerint minden ügyletre nézve mathematicus után kiszámítandó. Csődkérés feltételei. A kir. Curia, mint a »Bün­tetőjog Tára« írja, kimondta, hogy per alatt álló kö­vetelés alapján az adós ellen csődöt kérni nem lehet még akkor sem, ha a biztosítási végrehajtás elren­delve és sikertelenül foganatosítva lett, mert a csőd­törvény 84. §-a szerint csődnyitás elrendelését csak kellően igazolt követelés alapján lehet kérni, jelen esetben pedig panaszló hitelezői minőségét kellően nem igazolta, mivel az a kérdés, ha váljon panaszlott a csődnyitási kérvényhez csatolt szerződést meg­szegte-e? azon további kérdés, hogy ebből kifolyólag felperesnek a kikötött kötbérhez igényei vannak-e ? mind oly kérdések, melyek perután döntendők el. Bi­zonytalan kimenetelű peres követelést pedig kellően igazolt követelésnek tekinteni nem lehet, minek foly­tán panaszlót csődnyitás iránti kérésével elutasítani kellett. Viteldij-kedvezmények. A hazai vasutak igaz­gatóinak m. évi deczember 15-én tartott ülésében hozott határozata értelmében a széna- és szalma­küldemények a I. 1887. évi május hó végéig terjedő érvényességgel — az összes hazai vasutakon díjked­vezményben fognak részesülni, még­pedig föltéve, hogy a vasutak kocsi-hordképességének megfelelő súly adatik fel, vagy ha ezen súly után fizettetik a díj­t a viteldíj 100 kilogrammonként és kilométerenként 0­4 kr lesz, kocsinként 2 frt kezelési illeték és a szállítási adó hozzászámításával. A kérdéses viteldij - mérséklések csupán a magyar belforgalomban foga­natosítandó szállításokra fognak alkalmaztatni. A szabadosok erdeinek jogi minősége. Az úgy­nevezett szabadosok (libertini) tulajdonát képező er­dőkkel szemben az 1879. évi XXXI. t.-cz. végrehaj­tásánál követendő eljárás tárgyában a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium egyet­értve a m. kir. igazságügyminisztériummal, a követ­kező határozatot hozta: A szabadosok régibb hazai jogunk értelmében lehettek jogi személyek, ilyenek például egyes hajduvárosok és falvak, de lehettek phy­sical személyek is, milyenek például anyjuk nemesi javaiban öröklő nem nemes gyermekek. Az utóbbiak, kik erdőségeiket egyéni jogalapon bitorolják, nyilván nem vonhatók az 1879: XXXI. t.-cz. 17. §-ának rendelkezése alá, mert ezen szakasz a rendszeres gaz­dasági terv szerint való kezelést csakis jogi személyek tulajdonát képező erdőkre nézve írja elő. Oly szaba­dalmasokra ellenben, kik testületet képeztek és úrbé­­resek számára nyerték az úrbéri rendezés alkalmával erdőilletőségeiket, az idézett törvény­szakasz kétség­telenül kiterjed, akár közbirtokosoknak, akár volt úr­béreseknek vagy a volt úrbéresekhez hasonló állású személyeknek tekintessenek. A magyar leszámítoló- és pénzváltóbank köz­raktári vállalatának kimutatása 1887. január hó 16—31-ig bezárólag. I. Budapesti vállalat. Összesen 400,103 56,212 61,960 394,355 Biztosítási érték: Készlet 4.196,800 forint, be­raktározás 649,650 forint, kiraktározás 611,950 fo­rint, fennmarad 4.234,500 forint. Naponkénti átlag a beraktározásnál: 3,513 mm. és 40,603 forint biztosítási érték. Naponkénti átlag a kiraktározásnál: 3,873 mm. és 38,247 frt biztosítási érték. Készlet Berakta- Kirakta- Fem­ma-Az áruk megnevezése roztatott roztatott radt métermázsákban Búza . . . 142,816 21,130 21,056 142,890 Rozs . . . 42,076 13,216 10,613 44,679 Árpa . . . 44,725 4,817 6,621 42,921 Zab . . . 22,753 6,866 8,144 21,475 Tengeri . . 1,827 440 955 1,312 Repcze . . 39,720 42 4,344 35,418 Köles . . . 18,801 177 1,673 17,305 Hüvelyesek . 21,976 526 385 22,117 Magvak . . 3,545 383 1,214 2,714 Bükköny . . 1,212 244 208 1,248 Liszt és korpa 25,801 3,727 3,227 26,301 Szilva, szilvaiz 27,862 3,086 2,982 27,966 Gubacs,valonea — — — — Czukor . . 582 101 45 638 Kávé . . 604 96 72 628 Egyéb gyarmat és fűszeráruk 33 — 6 27 Kézműáruk — — — — Bőr és bőráruk 44 — — 44 Gyapjú,gyapot 9 — — 9 Zsir és zsiradék 2,230 727 36 2,921 Olajok . . 141 82 26 197 Vas és vasáruk 682 72 26 728 Cement,­jföldnemek 1,053 — 19 1,034 Bor . . . 192 74 — 266 Olajpogácsa . 200 301 196 305 Fa . . . 34 — — 34 Dió ... — — — — Különfélék : 11,85 105 112 1,178 II. Vidéki raktárak. I. Szegedi közraktárak. Összesen Bizt. ért. imázsa forint 1887. jan. 16-án készlet . . . 5,517 52,240 » » 16—31-ig beraktároztatott 761 12320 A készlet tett mindössze . 6,278 64,560 1887. jan. 16—31-ig kiraktároztatott 230 3,630 » »31-én fennmaradt . . 6,048 60,930 II. Temesvári közraktárak. 1887. jan. 16-án készlet . . . 7,303 72,690 •» » 16—31-ig beraktároztatott 691 7,100 A készlet tett mindössze . 7,994 79,790 1887. jan. 16—31-ig kiraktároztatott 1225 12,100 » » 31-én fennmaradt . . 6,769 67,690 III. Barcsi közraktárak. 1887. jan. 16-én készlet . . . 66,744 500,780 » » 16—31-ig beraktároztatott 6,137 50,060 A készlet tett mindössze . 72,881 550,840 1887. jan. 16—31-ig kiraktároztatott 10,939 84,450 1 » 31-én fennmaradt . . 61,942 46,639 Budapesti áru- és értéktőzsde. február 4. Gabonaüzlet. (Délutáni tőzsde.) A határ­időüzletben a délutáni forgalom lanyhább irányzatot követett. Jegyzések következők: Búza őszre 9.------9.02 írton, tavaszra 9.28— 9.30 írton. Tengeri 1887, május—júniusra 6.32—6.33, tengeri julius—augusztusra —.—s­zab őszre 6.98— 7.— forinton. Értéküzlet. (U t­ó t­ő z s d e.) Jelentékenyen magasabb árjegyzések s számos fedezeti vásárlás a délutáni tőzsdén hausse-t idéztek elő. Osztr. hitelrészvények 263.50-ről 267.20-ra, aranyjáradék 93-ról 94.05-re, papirjáradék 83.10-ről 83.60-ra emelkedtek. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak. Aranyjáradék 93.90.­­ Papijáradék 83.60. Osztrák hitelr. 267.10. Magyar hitelb. 274.50. Le­számítoló bank 96.—. Jelzálogbank —.—. (E s t i t­ő z s d e.) Az esti tőzsde többszö­rös ingadozás után végre igen szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 266.60-nal kezdődve, hirtelen 263.10-re csökkent és szilárd berlini és párisi jegyzések következtében 266.20-ra javult, aranyjára­dék ugyanily irányzattal előbb 93.70, azután 92.90, végre 93.75-re javult. Papirjáradék 83.30-ról 83.80-ra emelkedett. Leszámítoló- és pénzváltóbank élénken kerestetett 89.50 írtjával. Délután 6 órakor zárulnak. Aranyjáradék 93.75. Papirjáradék 83.80.— Osztr. hitelr. 266.10. Magyar hitelr. 274.—. Leszá­mítoló bank 89.50. Jelzálog bank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. 1887. február 4. Az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 43.50—44.— írtig, magyar urasági fiatal nehéz 46.-----47.— írtig, magyar urasági fiatal közép 46.-----46.50 írtig, magyar urasági fiatal könnyű 45.-----46.— írtig, magyar szedett nehéz 43.-----45.— írtig, magyar szedett közép 45.-----46.— írtig, magyar szedett könnyű 44.50—45.50 írtig, romá­niai bakonyi átmeneti nehéz —.-------.— írtig, romániai bakonyi átmeneti közép —.-------.— írtig, romániai ba­konyi átmeneti könnyű —.-------.— írtig, romániai át­meneti eredeti nehéz —.-------.— írtig, romániai átme­neti eredeti közép —.-------.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 43.50—44.50­ forintig, szerbiai átmeneti közép 43.-----44.— írtig, szerbiai átmeneti könnyű 43.——44.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.—7—.— írtig, hizó 1 éves élősúlyban 36.-----39.50 írtig, hizó két éves élő­súlyban (makkos) 34.-----36.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/o levonással —.-------.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós 10­0-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám: — Készlet február 3-án volt 67187. — 3-án felhajtatott 415, elszállittatott 3849 —ma­radt készletben 63753 drb. NAPTÁR. Szombat, február 5. Nap kél 7 ó. 24 p., nyug. 5. ó. 5 p.­­ Hold két 1 ó. 58 p h. u., nyug. 4 óra 38 p. reggel. Róm. kath.: Ágota szűz vértanú. — Prot.: Ágota. — Gö­rög-orosz . (január 24.) Babilasz. — Zsidó. (schebat 11.) Sabbat Besch. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad déli 12—2 óráig. Az építőiparosok bálja a Vigadó éttermében. A Frőbel jótékonysági egylet tánczmulatsága a budai pol­gári töröszban. A budapest józsefvárosi vasúti állomási tisztikar tánczes a pályah­áz termében. A budapest-fővárosi állami és közintézeti hivatalszolgák táncz­­mulatsága a Bakács-téri városi épület díszter­mében. az asztalossegédek egyletének farsangi tánczestélye a régi polgári lövőházban. Sörfözök bálja Kőbányán a régi sörház dísztermében. A magyar heraldikai és genealógiai társaság választmányi ülése d. u. 5 órakor az académia Kisfaludy-ter­­mében. Az országos állatvédő egyesület választmányi ülése d. u. 5 órakor a régi városháza tanácstermében. A magyar gyógyszerész egylet értekezlete d. e. 9 órakor sa­ját helyiségében. A balatonvidéki kör rendkívüli közgyűlése este 8 órakor (Andrássy­ út 35. sz.) Gyümölcs kiállítás a Köztelken d. e. 10—12-ig és d. u. 2—4-ig. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum : képtár d. e. 9—1-ig. Egyetemi füvészkert az üllői után d. e. 8—12 és délután 2—6-ig. Academiai könyvtár d. u 3—7. Egyetemi könyvtár d. e. 10—12 és d. u. 4—8. Múzeumi könyvtár d. e. 9— d. u. 1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Belépti dij 30 kr. Az időjelző-intézet táv.­jelentése febr. 4. rég. 7 órakor. Rövidítések: cs. — szélcsend; t. = tiszta; d. = derül; *’4 */! felhős ; */• = ‘/ifelhős ; •/« = •/* felhős; b. = borult; e. = eső ; h. = hóeső j .= ; k. = k. z. = zivatar; g. gőz; v. = villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A nagy légnyomás (780—882) az Alpesek és Kárpátok között van, kiterjed a kontinens többi nagy részére is (770). Közép-Európában az idő szá­raz, részben ködös, változó, éjjel fagyos, északnyugaton és délen enyhe, helyenkint esővel. Hazánkban: Délnyugatias, részben északias, gyenge szelek mellett, a hőmérséklet keveset változott, a légnyomás mindenütt jóval nagyobbodott. Az idő ré­szint ködös, részint változó, vagy derűs, éjjel többnyire gyengén fagyos, csapadéktalan. Kevés eső Pancso­­ván volt. Kilátás a jövő időre: Hazánkban: Változó felhőzetű, ködös időt vár­hatni, itt-ott kevés csapadékkal, kevés hóváltozás mellett. . Légnyom. I Szél i­, s Homer* Csapa- Felhő-AHomanok igy 4. ter, (1—12) féb C». dék «et Arad................................. 79.1 N 1 -2.9 — b Besztercze..................... 77.7 DK 2 —5.0 — b Seszterczebánya ... 76.2 c*. —10.0 — b Budapest......................... 79 1 N 1 -2.3 — b Csáktornya........................ 79.4 E 1 —4 2 — b Debreczen ...... 78.0 EN 1 —4 4 — b Eger..................................... — K 1 —3.6 — k Eszék............................ — — — Fiume............................. 76.0 E 3­6.3 Késmárk........................ 77 8 cs. —10.8 — 1. Keszthely..................... 80 0 DN 1 --3 2 — k Kolozsvár..................... 81.7 cs. —5 0 — k Magyar-Óvár................ 78.5 cs. —2 3 — k Akna-Szlatina .... 77.0 DN 1 —4.8 — k Nagy-Enyed.................... 80.6 DN 1 -3 0 — k Nagy-Szeben. ... 78.8 DN 1—68 — k Nagyvárad ...... — cs. —4.2 — k Orsova......................... 77 0 DN 1 —2.2 —­­« Pancsova........................ 80 3 E 2 —2.1 1 e Selmeczbánya .... 78.1 DK 1 —8 0 — t. Sopron............................. 79.7 cs. —6.4 — k Szatmár-Németi ... 79.0 DN 9 —8.2 — k Szeged............................. 77 9 D 2 -8.4 — k Sepsi-Szt-György ... — cs. —8.0 — 1. Szolnok........................ 78 5 ca. —1 6 — k Temesvár ...... 79.6 E 4 —3.0 — k Trencsén..................... 76 2 cs. —2 8 — W, Ungvár........................ 77.7 EK 1 —3 4 — k Zágráb............................ 80.1 cs. -3.0 — k Bécs................................ 79.4 cs. -3 9 — t, Bregenz........................ 79 5­D 4­0­6 — */s Konstantinápoly . . — — — — — Lesina............................ 73 2 cs. 9.3 — t. Póla................................. 75.7 E­1­60 - t. Prága............................. 77.1 D­2 1.4 — t. Sulina............................. 76 A­EN 1­0.9 — lb­ ­erajevo . . .| . . 76.4 — —3.0 — t. Színházak. Budapest, szombat, 1887. február 5-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérletfolyam. Kisfaludy Károly születésnap­jának emlékére : A kérők. Vígjáték 3 felvonásban, Irta Kisfaludy Károly. Személyek : Hősvári ezredes Egressi Baltafi Peleki Mári, leánya Bái Sz. Károly Benedek Lidi Alszegi J. Báró Szélh­ázi Náday Perföldi, ügyvéd Szigeti J. Margit Szathmáryné Ferencz Szigeti I. Ezt megelőzi: A hűség próbája. Eredeti vígjáték 1 felv. Irta Kisfaludy Károly. Személyek : Mátyás király Mihályfi Upor, főispán Mészáros Vidor, Vizvári Sáfár Gabányi Mártha, leánya Palozsy P. Bartók, Szacsvay Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap Endre és Julianna ; bérletfolyam. MAGY. KIR. OPERAHÁZ. Bérletszünet. Sembrich Marczella asszony vendégjátékául: T­r­a­v­i­a­t­a. Opera 4 felv. Zen. szerz. Verdi. Személyek: Valéri Violetta , Sembrich M. Bervoix Flóra Szilágyi B. Annine Hensler H. Germond Broulik Germond, atyja Bignio Gaston] Dalnoki Duphol Takács D’Obigny Szekeres Greneville Szendrői Giuseppe Vas Küldött Szegedi Flóra inasa Váradi Műsor : Vasárnap : Faust; Perotti Gy. ur m. v.; bérleti. Hétfő : Excelsior; bérletsz. Szerda: Operabál. NÉPSZÍNHÁZ. A Czigánybáró. Nagy operette 3 felvonásban. Jókai után irta Schnitzer Ig­­nácz. Németből fordították Gerő Károly és Hadó Antal. Zenéjét szerzette Strauss J. Személyek: Zsupán Kálmán Németh Arzéna Vári I. Mirabella M. Csatay Zs. Ottokár, a fia Böldvári Camera gróf Szilágyi Barinkay Sándor Pálmai I. Czipra Margó C. Szaffi, a leánya F. Hegyi A. Gábor diák Szabó Kezdete 7 órakor. Műsor : Vasárnap : A tót leány ; Blaha L. assz. m. v. Főszerkesztő: Tób­ai IsCór. Felelős szerkesztő: “XT'isi Xx*IQ.r®. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Maflád „Az esste médiája“ diszkiadása, melyhez a rézfénymetszetű ké­pek újabb levonatai immár elkészültek, 18­1X1041 kapható. Ára pompás diszkótéshexi 12 fx*t. Az »Athenaeum» könyvkiadó-hivatala, (Budapest, IV., Ferencziek-tere, Athenaeum-épület). MaCT. királyi államvasutak. 8347 2. Hirdetmény. Tisztelettel értesittetik a t. ez. szállító közönség, hogy az 1885. év deczember 1. óta fennálló és a reexpeditió kedvez­ményének a Budapest fővárosi közraktárakban, valamint a szab. osztr.-magy. államvasuttársaság budapesti tárházaiban való alkalmazására vonatkozó határozmányok 8-ik lapján található 7-ik pontnak 9-ik és 10-ik bekezdése vagy­is annak a) és b) pontja jelen hirdetmény megjelenése napjától számí­tandó harmadik naptól kezdve a következő szövegezést nyeri és pedig : a) a származási állomástól Budapestig szóló eredeti fel­adási vevények és fuvarlevelek. Az előbbieken, azaz a feladási vevényeken a b) alatt megjelölt okmányok szerint továbbított küldeményekkel való azonosság úgy az illető tárház, valamint a budapesti állomás vagy raktárfőnök részéről bizonyíttatik ; b) a Budapesttől a rendeltetési állomásig szóló eredeti feladási revények. Figyelmeztetjük végül a t. ez. száll.­közönséget, hogy a reexpeditionális kedvezménynek visszatérítés útján való alkal­mazása iránti kérvényeit a meghatározott módon felszerelni szíveskedjék, mivel másként vagy hiányosan felszerelt kérvé­nyek nem fognak tekintetbe vétetni. Budapest, 1887. február 3-án. A­z Igaz.gatti.ftg.

Next