Nemzet, 1887. március (6. évfolyam, 1617-1647. szám)

1887-03-05 / 1621. szám

tettel én magam is készségesen megadnám a hiány­fedezésére szü­kséges összeget. Én te­hát, mint a pénzügyi bizottság tagja, igyekeztem magamat azon helyzetbe juttatni, hogy ezen hiányra szükséges fedezetet megszavazhassam ; azért a következő indítványt tettem a pénzügyi bi­zottságban, t. i. arra kértem a t. kormányt, egyezzék bele, hogy küldessék ki a pénzügyi bizottság kebelé­ből egy albizottság, mely megvizsgálván a kiállítási rendezési számlát, jelentést tett volna a pénzügyi bi­zottságnak arra nézve: váljon az általam érintett kéz­­pontok a kiadások körül szem előtt tartottak-e, váj­jon azon nagy összeg, a­mi elköltetett, valóban elke­­rülhetlenül szükséges volt-e, és vájjon nem fordul­tak-e elő­­meggondolatlan kiadások, melyekről — ezt tagadni nem lehet — a közönség igen hangosan be­szélt. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Én te­hát, nem tartom magamat feljogosított­nak arra, hogy a kormány eljárásáról ítéletet mond­jak akkor, mikor nehém alkalom nem nyújtatott a tényekkel megismerkedni, mikor nekem nem volt al­kalmam ítéletet formálni arra nézve, vájjon azon vá­dak, melyek a kormány ellen itt-ott felhozattak ala­posak-e vagy sem ? De én oly kevéssé érzem maga­mat feljogosítottnak arra, hogy a kormánynak meg­szavazzam a hiány fedezetét akkor, mikor annak va­lóban szükséges voltáról nem tudtam meggyőződni. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Ha tehát a pénzügyi bizottság nekünk módot és alkalmat nyújtott volna meggyőződni arról, — nem hogy ott rendelleneségek fordultak volna elő, a­mit én egyátalában föltételezni nem akarok, mert az hiszem, minden rendben volt, — akkor én ma egészen más helyzetben lennék s nem csak jelen felszólalásom lett volna felesleges, hanem magam is hozzájárulhattam volna a törvényjavaslat elfogadásához. Mikor azonban a miniszter úr ezen határozott kívánságunknak eleget nem tett, hanem parlamentá­ris szempontból nem helyeselhetőleg, a kiállítás ügyé­től eltekintve, bizalmi térre vitte a dolgot, azok, a­kik a kormány eljárásában föltétlenül és vakon bíznak, abból a­mi itt előttünk fekszik talán elegendő anya­­got, meríthetnek arra, hogy a kért fedezetet megsza­vazzák ; mi azonban, a­kik nem bízunk vakon a kor­mányban, a­kik arról, a­mire szavazatunkat adjuk meg is akarunk győződni, kik tudni kívánjuk, hogy a kormány ezen fedezet megadását megérdemli-e, más­formán nem járhatunk el, mint a­hogy eljárunk, fő­leg midőn maga a pénzügyi bizottság jelentése is be­ismeri, hogy e tekintetben nem történt semmi, most a bizottság maga mondja, hogy »nem tekintette felada­tának, hogy a részletekre kiterjeszkedőleg foglalkozzék a kormány javaslata indokolásában foglalt minden egyes számtétellel.« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én te­hát, elismerem azt, hogy ha mi a fedeze­tet megszavazzuk is, azért az államszámvevőszék ré­széről a szükséges vizsgálat meg fog ejtetni, valamint a zárszámadási bizottság is meg fogja bírálni a sza­bott összegeket s eljárásáról annak idején jelentést fog tenni a t. háznak. De vajon mit ér az, ha már egyszer a fedezetet megadtuk, hogy esetleg egy év múlva a zárszámadási bizottság jelentéséből értesülni fogunk, hogy a kiadott összegek szükségességére nézve eltérések merültek föl, vagy ha azok nem me­rültek is fel, ha a zárszámadási bizottság a felmentés megadását indítványozni fogja. Most, a­mikor arról van szó, hogy a hitelekre, a történt túlkiadásokra megadjuk a fedezetet, most van az ideje annak, hogy meggyőződjünk arról, vajjon a kormány költekezése helyes alapon állt-e, kifogástalan volt-e, és ezen ki­fogástalan kezelésre nézve megadjuk a kellő fedezetet. Mindezek alapján én az előttünk fekvő tör­vény­javaslatot nem fogadom el, hanem kérem a t. házat, méltóztassék a saját és elvtársaim nevében be­nyújtott határozati javaslatot elfogadni. (Helyeslés a szélső­balon.) Határozati javaslat. Mondja ki a t. képviselő­ház, hogy mivel a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter által 418. sz. a. benyújtott törvényjavaslat­ban, az orsz. kiállítás pénzhiányának fedezésére kért hitelekre nézve sem a miniszter indokolásából, sem a pénzügyi bizottságnak arra vonatkozó jelentéséből kellő felvilágosítást és megnyugvást nem nyert s igy vájjon a felsorolt hiteltúllépések valóban és kivétel nélkül a fenforgott körülmények közt elkerülhetlenek voltak-e s vájjon nem költettek-e el kellő megfonto­lás nélkül oly nagyobb összegek, melyek a kiállítás teljes erkölcsi és anyagi sikerének biztosítása mellett is megtakaríthatók lettek volna, az érintett törvény­­javaslatot a jelzett irányban eszközlendő tüzetes meg­vizsgálás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottság­nak újból kiadja. Benyújtja: Enyedy Lukács, Justh Gyula, Szederkényi Nándor, Helfy Ignácz, Irányi Dániel, Orbán Balázs, Miklós György, Petrich Fe­­rencz, Isaák Dezső, Lipthay Pál, Tors Kálmán, Mat­­kovich Tivadar, Széchenyi Pál gr. földmivelés-, ipar és keres­kedelemügyi miniszter: T. ház! Méltóztassék megen­gedni, hogy az előttem szóló képviselő úrnak csupán egy pár állítására tegyem meg a szükséges észrevéte­leket, minthogy én azon állításokat nem tartom a té­nyekkel egészen öszhangzóknak. (Halljuk!) A t. képviselő úr úgy látszik azzal vádolja a kormányt, hogy megtagadta tőle a pénzügyi bizott­ságban a számtételekre nézve a felvilágosítást, mely­ből ő meggyőződést szerezhetett volna magának az iránt, vajjon nem történtek- e fölösleges kiadások, és megfosztotta őt a kormány azon lehetőségtől, hogy a törvényjavaslatot ő is elfogadhassa. Méltóztassék a t. háznak megengedni, hogy én a t. képviselő urat egyenesen a pénzügyi bizottság jelentésére utaltam, a­melyben világosan ki van mondva, hogy maga a pénzügyi bizottság nem tartotta alkalmasnak és helyesnek azt, hogy belemenjen a számadások oly részletes megvizsgálásába, a­milyenbe a pénzügyi bizottság még sohasem bocsátkozott, mi­vel a számadások megvizsgálására ott van első­sorban az állami számvevőszék, azután pedig a zárszámadási bizottság, hogy ennélfogva ezen számadások úgy sem fogják elkerülhetni a legszigorúbb vizsgálatot és így a bizottság teljesen fölösleges munkát végzett volna, hogy ha ezen számadások megvizsgálásába bele­ereszkedik. Ne méltóztassék azt mondani, hogy a kormány nem nyújtott alkalmat a betekintésre; ellenkezőleg a pénzügyi bizottságban én magam kifejeztem azt, hogy ha bárki a t. képviselő urak közül a számadásokat megtekinteni kívánja és azokból bármiféle részletes adatot kíván meríteni, készek vagyunk neki minden felvilágosítást megadni és a betekintést a legteljesebb mértékben megengedjük. Mindenki megszerezhette volna tehát magának a felvilágosításokat. Azt mondja beszéde elején a képviselő úr, hogy ő is teljesen osztozik az előadó úrnak azon véleményében, hogy a kiállítás nem pártszempontból bírálandó meg. Ha a t. képviselő úr ezt a helyes elvet követte volna, akkor beszédének a végén nem úgy condludált volna ki, hogy ő bizalmi tekintetből nem fogadja el a tör­vényjavaslatot. Mert hiszen, már a bizalmatlanság ki­fejezése annak irányában, a­ki a kiállítást rendezte, nem egyéb a pártállás kifejezésénél. Ha a t. képviselő úr, úgy mint beszéde elején ígérte, belehelyezte volna magát ama hangulatba, mely a kiállítás tartama alatt és befejezése után is uralkodott, akkor csakugyan nem így, párt szempontból bírálta volna meg a kiál­lítást, hanem készségesen megszavazná ezen költségek fedezését. ■ Senki sem fogja állítani, te­hát, hogy ily nagy­­ mű megteremtését és rendezését, ha utólagosan tesz­­i szűk bírálatunk tárgyává, hogy ott némi felesleges­­ kiadásokat találni nem fogunk; még a legkevésbé szi­gorú ítélettel is fogunk találni utólagosan ilyen talán feleslegesnek mutatkozó kiadást. De mondja meg a t. képviselő úr, hogy ki volna az, a­ki lelkiismeretesen véve a kiállítás ügyének vezetését és látva annak nagy fontosságát, a­ki előre azon meggyőződésben volt, hogy ezen kiállítás sikere egyenesen hivatva volt verdictet provokálni az egész civilizált világon Magyarországra: váljon az életképes-e, vagy hogy az egy veszendő nemzet és ország-e ? hogy ilyenkor az egy pár ezer forint koc­kázatától tegye függővé, hogy a kiállítás sikerüljön-e vagy ne. Mutassa meg azt az egyént, a­ki a felelősséget ezért magára vállalná. (Helyeslés a jobboldalon.) És ha így indul ki a kiállí­tás megbírálásánál, a minthogy meggyőződésem sze­rint máskép hazafi nem indulhat ki a kiállítás meg­ítélésénél, akkor ilyen utólagos kritica mellett egy pár ezer forint felesleges kiadást, elkerülhetlennek fog találni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elismerem, és utólag én is rá tudnék mu­tatni, hogy vannak oly kiadások, a­melyek miután nem hozták meg az eredményt, a­melyet tőle vár­tunk, feleslegeseknek mondhatók, de arra nem mer­tem volna vállalkozni, hogy azokat előre megtagad­jam, mert tudtam, hogy koc­káztatnám a szent czélt, a­melyért a kiállítás rendeztetett. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ezen meggyőződést osztván akkor, osztom ma is és ennek folytán kérem, méltóztassék a törvényja­vaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Steinacker Ödön: A póthitel kérése senkire sem képezhet meglepetést. Mikor 1883-ban a kormány előterjesztette javaslatát, azon nézetének adott kifeje­zést, hogy a­helyett, hogy a kormány 400.000 forint előle­get a kiállítás bevételeiből 1885. végén megtérí­tendőnek mond, helyesebb lenne azonnal kimondani, hogy a kiállításból származó deficit megtérítésére a háztól póthitel fog kéretni. Optimismus volt azon nézet, hogy az állam 75,000 ftnyi hozzájárulásával és 400,000 frtnyi előlegével lehetséges lesz ilyen országos jellegű kiállítást rendezni. Olyan kiállítás, mit nem a kor­mány, hanem a társadalom rendezett volna, sokkal kevesebbe került volna. Ő nem vitatkozik Enyedi Lukácscsal a kiállítás haszna, jelentősége felől. Másutt, hol államok által rendezett nagyobbszerű kiállítások voltak, volt-e valaha más eredmény ? Megengedi, hogy nemzetközi kiállítás és országos kiállítás közt nagy a különbség, de tény az, hogy az állam által rendezett kiállítások mindig hoztak de­ficitet. De tekintetbe kell venni a kiállítások természe­tét is. Országos kiállítás nem hasonlítható össze sok más nagyobbszerű vállalatokkal, ahol előre ki lehet számítani, előre meg lehet állapítani, ha nem is mindent, még­is sokat. Szerencsének tartja a buda­pesti kiállításra nézve, hogy annak a vezetői bírtak a gyors elhatározás képességével, mert e nélkül a k­iállítás nem sikerült volna oly mérvben, mint ahogy sikerült. A kiállítás terjedelme nagyobb mérv­ben növekedett, mint előre sejthető lett volna. Ezzel növekedett természetesen a kiadás is. Kü­lönben a kiadások legalább erkölcsi felelősségét igen nagy mérvben az országos bizottság viseli, melyben pedig minden párt képviselve volt. D­e miután a pót­hitel, amelynek megszavazását a kormány kívánja, csak logikai következése azon határozatoknak, amelye­ket a ház hozott, daczára annak, hogy sajnálja, hogy ép a mostani szorult pénzügyi helyzetben kell a do­loggal foglalkozni, más lehetőséget nem lát, minthogy ezt megszavazza. Orbán Balázs b.­elismeri a nagy sikert, melyet a kiállítás aratott, de tagadja, hogy abban a kereske­delmi miniszternek valami része volna. A miniszter képviselte a nemzetet, a­mikor a kiállítás már egészen készen volt, és akkor úgy megfeledkezett állásáról, hogy a nemzet önérzetét megsértette. A kiállítási de­ficit a kormány túlzási mániájának következménye. Fölsorolt több középületet, a­hol a kormány túllépte az előirányzatot és a kereskedelmi minisztérium há­zánál már nem százezerekkel, de milliókkal mentek túl. (Derültség.) Beszél azután a lipótvárosi basilicá­­ról, melyre hiába bocsátott ki a kormány egy ha­zárdjátékot. (Derültség.) Aztán áttér a kiállítás költ­ségeinek egyes tételeire, a­melyek közül sokat indoko­latlannak, sokat megdöbbentőnek talál. Megta­gadja a javaslatot, s óhajtja, hogy a miniszternek e deficit beterjesztése lett légyen utolsó nyilvános ténykedése, (Derültség.) mert a miniszter eddigi mű­ködése többet ártott, mint használt. (Helyeslés bal­­felől.) Hol­ánszky Nándor: T. ház! Midőn kijelentem, hogy az Enyedy Lukács J. képviselőtársam által be­nyújtott határozati javaslatot, úgy lényegében, mint indokolásában is elfogadom, csakis néhány észrevé­telt kívánok tenni azokra, amiket a t. miniszter úr és részben a t. előadó úr is ezen törvényjavaslat támo­gatására mondani szíves volt, s ezt is főkép azért te­szem, hogy a kérdésnek megbírálása és megvizsgá­lása idegen térre ne teremtessék, oly térre nevezetesen, melyen — felfogásom szerint — ezen törvényjavasla­tot, melyben helybenhagyás kívántatik, objectíve sem tárgyalni, sem megbírálni nem lehet. — Az. miniszter úr hivatkozott arra, hogy a kiállításnál fel­merült túlkiadásoknak megvizsgálása úgy is a szám­vevőszék hatáskörébe tartozik, és így azzal ezúttal foglalkozni talán felesleges is. Megengedem te­hát, hogy ennek számszerű megvizsgálása igen­is oda tartozik. De ezen törvény­­javaslatban más is kívántatik és foglaltatik, t. i. hely­benhagyása azon intézkedéseknek, melyek a számok­ban rejlenek. És ha egyszer ezen törvényjavaslatot a t. ház elfogadta, akkor a számvevőszék, hivatásához képest, csakis a számszerű revisiora fog szorítkozni és nem fog ítéletet, bírálatot mondani a kormány azon eljárása fölött, melyet tudnunk és látnunk kell, bármennyire objectíve és pártállás nélkül kívánjuk is ezen törvényjavaslatot tárgyalni. Én t, képviselőház, Enyedy J. barátomnak fel­szólalását ,­melyre vonatkozólag azt hiszem, hogy a miniszter úr részéről csakis lapsos volt a hazafias szempontra hivatkozás, nemcsak objectívnek tartom, de sőt ő elment a criticában a concessio azon határáig, a­mely határon túl menni kötelességmulasztás lenne. Ő kész velem együtt bizonyára némely hiúságot is el­nézni, és oly túlkiadást okozó eljárás előtt is szemet hunyni, a­mely — megengedem — egy kiállítás ren­dezésénél, könnyen előfordulhat. De itt nem erről van szó, hanem annak meg­­bírálásáról, vájjon nem volt-e túl könnyelmű költség­pazarlás, ezt pedig megbírálni csak akkor lehet, ha a zárszámadás minden részletével és logicájával meg­ismerkedhetünk. (Helyeslés a bal és szélső bal olda­lon.) Mert ha a miniszter úr azt mondja, hogy: ha egy kiállítás — melynek erkölcsi eredményét és ha­tását kisebbíteni nem kívánom — pár ezer forintnyi túlkiadással jár, ezt difficultálni nem lehet, akkor arra vagyok bátran figyelmeztetni a miniszter urat, hogy itt nem pár ezer, hanem 1.300.000 frtnyi túl­­kiadásról van szó és ezzel szemben mégis csak telje­sítenünk kell azon kötelességet, bármennyire obiective kívánunk is eljárni, a­melyre épen a miniszter úr hí­vott fel, midőn a túlkiadások helybenhagyását kívánja s e végből a jelen törvényjavaslatot a ház elé ter­jeszti. Már­pedig midőn azt látjuk, hogy a kiállítás, mely eleinte társadalmi téren kezdeményeztetett, öt­szörösen nagyobb összegbe került a tervezetnél, midőn látjuk, hogy az előirányzati tételek némelyikét ötszö­rös, hatszoros, sőt tízszeres összegekben haladja túl az eredmény, (úgy van! Úgy van­ a bal és szélső­baloldalon) és midőn látjuk, hogy egyes kiadási té­telek oly példátlan összegekben jelentkeznek, melyek­ről alig lehet fogalmat alkotni, hogy miként emelked­tek oly magasra, midőn azt látjuk, hogy például in­stallation és díszítésre 193,840 frt adatott ki, mely­ben a szekrények nem foglaltatnak, továbbá rendőr­őrségre 104,000 frt, catkatalogusokra 85,000 frt, vagy a mi rám különösen meglepő, pénz­jegykezelési jutalé­kokra, kamatokra 126,000 frt. (ügy van! Úgy van­­ a bal- és szélsőbaloldalon.) akkor [szemet hunynunk csakugyan nem szabad. Nos, hát, ezeket mégis csak kötelességünk volna megvizsgálni és csakis akkor helybenhagyni, ha ezek­nél könnyelmű túlköltekezést vagy pazarlást nem ta­lálunk, a­mikor is igen szívesen szemet hunyunk egyes és oly menthető dolgok előtt, melyek a körülmények által indokoltatnak. Megvallom, hogy ezen túlkiadá­­soknál is az a szellem jelentkezik, a­mely a miniszter úr palotájának kiépítésénél felmerült s a­mely nem törődik mással, mint azzal, hogy a dolgok elintéztes­­senek és csak a külső siker és fény legyen meg. Én ezzel a szellemmel szemben kötelességemet kívánom teljesíteni, erre pedig csakis azon határozati javaslat nyújt módot és alkalmat, a­melyet 1. barátom benyúj­tott és a­melyet tehát én is elfogadok. (Helyeslés balfelől.) Széchenyi Pál gr. földművelés-, ipar- és keres­kedelemügyi miniszter. T. ház! Bátor vagyok Ho­­ránszky Nándor képviselő úrnak egy tévedésére figyelmeztetni a t. házat. A t. képviselő úr ugyanis egész okoskodását arra építette, mint ha én beszé­demben a túlkiadásokról beszéltem volna általában. Én, t. ház, erről szót sem szóltam, mert én a túlkia­dások azon részéről beszéltem, a­mely az utólagos megbírálás alkalmával feleslegesnek bizonyul. Én te­hát nem azt mondottam, hogy az egész túlkiadás te­kintendő úgy, hanem azt, hogy annak csak azon része, mely az utólagos megbírálás alkalmával feleslegesnek mutatkozott, mert ilyeneket esetleg igenis lehet ta­lálni. Ennek figyelembe vétele mellett egészen más színben tűnik fel álláspontom és védelmem, mint a­hogy a képviselő úr föltüntette. Elnök : Az előadó úr szólási jogával élni nem kívánván, a határozati javaslat beadóját, Enyedi Lu­kács képviselő urat illeti a szólás joga. Enyedi Lukács: Én t. ház, csak két észrevételt óhajtok tenni. (Halljuk, Halljuk!) A t. miniszter úr felszólalásom tenorja és határozati javaslatom közt ellenmondást talál, a­mennyiben azt mondja, hogy ha én nem pártszempontból ítéltem volna meg az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot, akkor nem nyújtottam volna be határozati javaslatomat, hanem megszavaz­tam volna a törvényjavaslatot. Tökéletesen igaza vol­na a t. miniszter úrnak, ha én egy parlamenti bizott­ság kiküldését és vizsgálatot kívántam volna, de er­ről nem szóltam, határozati javaslatom is azt mondja, hogy a pénzügyi bizottság ide egy jelentést tett, a­mely nem elégséges, s azért adassék az vissza az ille­tékes hatáskörben eljáró pénzügyi bizottságnak, hogy az egészítse ki azt azon adatokkal, a­melyek szüksé­gesek arra, hogy a ház ítélhessen. Ebben t.­hát, semmiféle pártszempont sem nyil­vánul és ez egyszerű alkalmazása a házszabályoknak, erre a speciális esetre. Azt hiszem, hogy midőn a t. miniszter úr velem szemben a hazafias szempontot hangoztatta, azt nem vette komoly értelemben, ha­nem, hogy ez inkább a hazafias szempont eltérő fel­fogásának nyilvánulása. A miniszter úr azt hiszi, hogy csak azok a hazafiak, a­kik a kormányt támo­gatják én pedig azt tartom, hogy a hazafiság nem a kormány támogatásánál kezdődik, habár nem is ott végződik. A túlkiadásokra nézve a t. miniszter úr helyre­igazította azokat, a­miket mondott, mert csakugyan nem néhány ezer frtról van szó ; 1.800.000 frt a túl­kiadás, ide nem számítva az egyes tárczáknál elszá­molt, külön kiállításra ráfizetett összeget, melylyel együtt meghaladja a 2 millió frtot is. Ez pedig oly összeg, a­melynek elbírálását, mielőtt a fedezetet meg­szavazzuk, komolyan meg kell fontolnunk. Ezek után kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) A képviselőház ezután elvetve az Enyedi hatá­rozati javaslatát, a törvényjavaslatot megszavazta. Az ülés 11­ 1 órakor véget ért. közgazdaság. Közlemények. A magyar jelzálog-hitelbank igazgatóságának mai ülésében bemutatták az 1886. évi decz. 31-dikén lezárt főmérleget . Ezen mérleg szerint a nevezett intézet a múlt évben 1000,035 frt 05 kr. tiszta nye­reséget ért el. Az igazgatóság a­z. évi márczius végére egybehívandó közgyűlés elé azon indítványt fogja ter­jeszteni, hogy a fentebbi nyereségből arányban 6°­0 vagyis egy-egy teljesen befizetett részvény után 30 frank, és egy-egy ideiglenes részvényjegy után 15 frank fizettessék osztalékképen. A tartalékoknak, az alapszabályszerűleg megengedett legmagasabb mérvű, jelesül a rendes tartalékalapnak 20°/0-nyi vagyis 62,867 frt 36 krnyi, az agro-tartalékalapnak 10°/o-nyi vagyis 31,433 frt 68 krnyi javadalmazással ellátása, továbbá az alapszabályokban meghatározott tan­­t­eme­k levonása után még 90,212 frt 83 kr marad fenn, a­mely összegre nézve javasoltatni fog, hogy abból 15,000 frt a nyugdíjalap javára fordíttassék és a hátralevő 75,212 frt 83 kr a folyó 1887 évi új szám­lára átvitessék. A bank tárczájában volt saját zálog­levelek, vasúti elsőbbségi kötvények stb. valamint a záloglevél-biztosító alapot alkotó értékpapírok is (a múlt évi dec­ember 31-én jegyzett árfolyamnál jóval alacsonyabb) beszerzési áron lettek beállítva. Torontáli vasutak. A Nagy-Becskerek-modos­­párdányi és szécsén-margittai 90 kilométer hosszú helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyalása a napok­ban fog befejeztetni és az engedélyokmány Herte­­lendy József főispán, Rónay Jenő alispán, Dániel László főjegyző, Poroszkay Béla főügyész, herczeg Thurn-Taxis Egen, gróf Karácsonyi Jenő, Dániel Ernő, Csávossy Béla, Iszakovics Milán, Gyertyánffy János és ifj. Dániel Pál, mint a megye által válasz­tott vasuti bizottság nevére fog kiállítatni. A 120000 frtnyi óvadékot Torontál megye már letette. Az ér­dekelt megye és a községek már eddig is több, mint egy millió forintnyi törzsrészvényt jegyeztek. Az épí­tés és pénzügyi művelet iránti tárgyalások, most folynak. Az első cs. kir. szab. duna gőzhajózási társaság közhírré teszi, hogy a hajózás minden irányban meg­indult. A nemzetközi, fogatos ekeverseny tervezete. az országos magyar és a pest-pilis-solt-kis-kun-megyei gazdasági egyesületek f. évi ápril 30., május 1. és 2. napjain Puszta-Teleken (Hatvan állomás tőszomszéd­ságában) Karsai Albert úr birtokán nemzetközi, fo­gatos ekeversenyt rendeznek a következő program­mal : A versenyre a következő ekék bocsáttatnak: a) közönséges szántó­ ekék, b) mélyítő ekék, c) kettős ekék, d) hármas ekék, e) altalajporbanyitó vagy túró ekék, f) combinált ekék. Minden más ezen categori­­k­ákba nem tartozó talaj megmunkáló eszköz, u. m. gőzike, gőzásó stb. bemutatható és a bejelentő kíván­ságára megbíráltatik. Az ekékkel versenyzők, vala­mint azok is, kik egyéb talaj­mivelő eszközöket mutat­nak be, tartoznak a rendezőbizottságtól nyert beje­lentő íveket két példányban, minden egyes gép, avagy eszköz számára pontonként kitölteni és ezen bejelentő íveket legkésőbb márczius hó 15-ik napjáig a rendező­bizottsághoz (Budapest, Köztelek) beküldeni. A beje­lentő ívek egyik példánya az egyesületnél marad, a másik példányt a versenyző visszakapja, hogy ezzel a szállításkor továbbá a versenytéren történő földrészek elosztásánál magát igazolhassa. Említett határidőn túl érkezett bejelentések figyelembe nem vétetnek. Ki­tűzött dijak: 1. Közönséges szántó ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij bronz­érem. 2. Mélyítő ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij, bronzérem. 3. Kettős ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij bronzérem. 4. Hármas ekékre 1-ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüst­érem. 3-ik dij bronzérem. 5. Altalajporbanyitó ekékre 1- ső dij, aranyérem. 2-ik dij, ezüstérem. 3-ik dij, bronzérem. 6. Kombinált ekékre­l­ső díj, aranyérem. 2- ik díj, ezüstérem. 3-ik díj, bronzérem. Ezenfelül kiadatnak elismerő oklevelek a bírálóbizottság belá­tása szerint. A bemutatásra bejelentett egyéb talaj­művelő eszközök részére a bizottság díszokleveleket adhat ki. Tenyészállatvásár Budapesten. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, az országos gaz­dasági egyesület közreműködésével, az állattenyésztés előmozdítása érdekében Budapesten f. évi május 7., 8. és 9. napjain tenyészállat-vásárt rendez. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező-bizottság alakíttatott, mely Budapesten a »Köztelken« székel. A vásár Budapesten a fővárosi marha­vásártéren tar­­tozik. A vásár május hó 7. 8. és 9. napjain minden reggel 10 órakor kezdődik és délután 6 órakor vég­ződik. A vásárra bocsáttatnak a korra való tekintet nélkül: a) Szarvasmarha: bika, bikaborjú, te­hén és üszőborjak. I. Magyar. II. Borzderes. III. Piros tarka hegyi fajták. IV. Könnyen hízók. V. Egyéb fajták és keresztezések. VI. Bivalyok: b) juh, kos, kosbárány, nőstény, juh és bárány. I. Me­rinos : a) electoral negretti, b) szövetgyapjas, c) fésűs gyapjas. II. Angol húsjuh. III. Raczka. IV. Egyéb fajták és keresztezések, c) Sertés, kan és kacza. I. Kondor. II. Nagyfülüek s ezzel rokonok. III. An­gol irányú tenyészetek, d) B­a­r­o­m­f­i­a­k. I. Tyúk. II. Gyöngytyuk. III. Pulyka. IV. Kacsa. V. l­úd. Mindezek az osztályozási rendszer szerint csoportokra osztva. A vásárra magyarországi kiállítók által kül­földről vett vagy külföldi tulajdonosok birtokában levő állatok is bocsáthatók és azok dijakra is verse­nyezhetnek. Hizlalt vagy tenyészképtelenné lett vagy egyéb okból tenyésztési czélokra már nem alkalmas állatok a vásárra nem bocsáttatnak. A vásárra beje­lentések a vásárrendező-bizottság által szétküldött, illetőleg attól nyerhető bejelentési minták felhaszná­lásával, két példányban, legkésőbb ápril 1-ig bezáró­lag, a vásárrendező-bizottsághoz (Budapest, Közte­lek) czimezve, küldendők be. Előmunkálati engedély. A közmunka és közle­kedésügyi miniszter báró Radvánszky Béla és báró Vay Béla főispánoknak a Miskolcztól Püspök-Ladá­­nyig és innen esetleg Békés-Csabáig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. Ugyancsak a közmunka és közlekedési miniszter Oroszi­­ és érdektársainak a Szabadka sz. kir. város területén át és onnan Sándor község mellett a szegedi országút mentén a palicsi fürdőig vezetendő szabványos vágányu gőzmozdonyu közúti vasútra megadott előmunkálati engedély ér­vényét további félévre meghosszabbította. Budapesti áru-­ás értéktőzsde. Márczius 4. Gabonaüzlet.(Délutáni tőzsde.) A gabna­­tőzsdén a délutáni forgalomban a jegyzések a követ­kezők : Búza őszre 8.07—8.09 írton, tavaszra 9.78— 9.80 írton. Tengeri 1887. május—júniusra 6.26—6.27 tengeri július—augusztusra —s­zab őszre 6.70— 6.72 forinton. Értéküzlet. (D­élutáni tőzsde.) A üzlette­­lenség a délutáni tőzsdén is tartott s az árfolyamok csak névlegesek. Osztr. hitelrészvény 273.80—274.10, aranyjára­dék 96.10—96.05. Délután 2 óra 30 perczkor zárulnak. Osztr. hitelrészv. 274.— Magy. hitelv. 283.50. 4 százalékos aranyjáradék 96.05. 5 százalékos papir­­járadék 86.15. Leszámítoló- és pénzv. bank. 94.25. (Esti t­ő­z­s­d­e.) Az esti tőzsde csendes volt. Osztrák hitelrészvény jegyzése 2­73.50—273.80, aranyjáradék 95.90, papirjáradék 86.05. Egyebekben kötés nem volt. Délután 6 órakor zárulnak. Aranyjáradék 96.—Papirjáradék 86.10. Osz­trák hitelrészvény 274.—. Magyar hitelrészv. 283.50 Leszámitolóbank —.—. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: 1887. márczius 4. Az üzlet szilárd. Magyar urasági öreg nehéz 47.-----48.— írtig magyar urasági fiatal nehéz 49.-----50.— írtig, magyar urasági fiatal közép 48.50—49.— írtig, magyar urasági fiatal könnyű 48.-----49.— írtig, magyar szedett nehéz 47.-----48.— írtig, magyar szedett közép 47.-----48.— írtig, magyar szedett könnyű 47.-----48.— írtig, romá­niai bakonyi átmeneti nehéz —.-----■—.— írtig, romániai bakonyi átmeneti közép —.——.— írtig, romániai ba­konyi átmeneti könnyű —.--------.— írtig, romániai át­meneti eredeti nehéz —.-------.— írtig, romániai átme­neti eredeti közép —.-------.— írtig, szerbiai átmeneti nehéz 46.-----47.—­ forintig, szerbiai átmeneti közép 46.-----47.— írtig, szerbiai átmeneti könnyű 45.-----46.— írtig, hizó a vasútról mázsáivá —.--------.— írtig, hizó 1 éves élősúlyban —.-------.— írtig, hizó két éves élő­súlyban (makkos) —-----.— írtig, öreg makkos sertés élősúlyban, 46°/­ levonással —.-------.— forintig. Az árak hizlalt sertéseknél páronkint 45 kilós l°/o-os levonással métermázsánkint értendők. Sertéslétszám: — Készlet márczius 2-án volt 72203. márcz. 3-án felhajtatott 1066, elszállittatott 1251 — maradt készletben 72018 drb. NAPTÁR. Szombat, márczius 5. Nap kél 6 ó. 34 p., nyug. 5. 6. 49 p. — Hold kél 12 p. d. u. nyug. 3 óra 20 percz reg. Rém. kath.: Özséb vértanú. — Prot.: Frigyes. — Görög­orosz : (február 21.) Timót. — Zsidó: (adar 9.) Sabbat Thecz. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad 12—2-ig. „Thé dansant“ estély a várszínházban. A fővárosi magánhivatalnokok körének Mikádó-estélye a Vigadóban. A Szent László társulat választmányi ülése d. u. 4 órakor. Az egyetemi ifjúság értekezlete d. u. 6 órakor az Árvay­­kávéházban. A VII. kerületi erzsébetvárosi kör felolvasó estélye 8 órakor. Felolvasó: Abonyi József-Az I. kerületi polgári kör házi mulatsága a krisztinavárosi sörcsarnokban. A budapesti c­ukrászsegédek bálja a régi polgári lövő­­házban. A IX. ker. kedélyes asztaltársaság jótékonyczélu zártkörű tánczestélye a Bakács téren. Egy belvárosi kedélyes kör zártkörű tánczestélye a fővárosi iparoskörben. A budapesti és vidéki mezőgazdasági és általános gépkezelők egyletének választmányi ülése. A magyar mérnök- és épitészegyesület választmányi ülése d. u. 6 órakor. Vörös kereszt-egylet Erzsébet-kórháza Budán, megtekint­hető d. e. 10-től fél 12-ig. Nemzeti múzeum: képtár d. e. 9—1-ig. Egyetemi fűvészkert az üllői után d. e. 8—12 és délután 2-6-ig. Academiai könyvtár d. u. 3—7. Egyetemi könyv­ár d. e. 10—12 és d. u. 4—8. Az időjelző-intézet táv­­jelentése márcz. 4. rég. 7 órakor Rövidítések: ca. — szélcsend; t. = Úszta; d. = de.hl; ‘/s = * . felhős ;*/■ = u.felhős ; ■/« = •/• felhős; h. = borult; e. = eső ; h. hóeső t .= rétr ; k. = k. a. = zivatar ; g. gőz; v.­­ villám. Áttekintése a mai időjárásnak: Európában: A depresszió (752 —756) Oroszor­szágban, a nagy légnyomás (775—777) a kontinens nyu­­gati részében van. Növekvő hőmérséklet mellett, az idő változó felhőzetű, száraz., Hazánkban: Északnyugatias, és nyugatias erősebb szelek mellett, a meleg nagyobb, a légnyomás keleten kevéssel kisebb lett. Az idő általában változó, szeles, enyhe. Kevés csapadék, többnyire eső, a keleti Kárpátok körül, itt-ott volt. Kilátás a jövő időre : Hazánkban: Változó, közben napos, szeles időt várhatni, kevés hőváltozás mellett, itt-ott csapa­dékkal. . . Légnyom.­ Szél ír, a | Hém­ér- Csapa Felhő ______________'6* 100 4-sel.(1—18)1 «ék O. dék «6* itat Arad............................. 67.1 EN 1 ^0 6 — '/a Basatercie.................r 640 E 1 — 1 b BeaKtercanbáuya .. 65.2 N 3 6 8 — b Budapest. ...... 67.5 N 6 6.0 — ’/« Csáktornya........................ 69.6 DN 1 —0.4 — */• Debrecsen . . . . . 66 1 DN 1 —0.6 — '/* Eger ..'«1.1..«. — E 2­­0.5 — 1/« Eszék ....... — — — — — Fiume............................ 67 8 EN 8­7 4 — */, Késmárk........... 65 4 E 6 2.6 — V* Keszthely . . ... 70.1 N 8 50 — b Kolozsvár..................... 66 0 N 3 40 — b Magyaróvár................ 69.1 EN 5 6 4 - b Akna-Szint­ina .... 63 2 N 4 3 5 5 Ve Nagy-Enyed................ 67.5 DN 1 2.0 — »/* Nagy-Szeben. ... 64 0 EN 1 2.8 — b Nagyvárad ..... 65 0 cs. 2.0 — b Orsová......................... 63.9 DN 4 4 8 — */t Pancsova........................ 68.7 EN 5 3 2 — */• Selmeczbánya .... 68 2 EN 6 3.6 — b Sopron............................. 71 6 E 5 6.8 — */t Szatmár Németi ...65.7 E 4 47 — b Szeged............................. 66 0 EN 2 1.8 — •/t Sepsi-Szt-György ... 64 5 N 4 2­0 hl b Szolnok.......... 70.8 E 2 2­0 — 1. Temesvár.................... 67 9 EN 2 10 — '/a Trencsén......... 67.6 cs. 5.8 — */a Ungvár.............. 61 4 E 4 5 2­1 b Zágráb........................ . 71 4 cs. 3.5 —­ b Bóos................................ 71 2 EN 4 5.6 — b Bregenz........................ 76.4 E 1 —2 9 — k Konstantinápoly ... — — — — — Lesina........................ . 66 4 E 2 12.2 — t. Póla................................. 67.9 cs. 4.0 — t. Prága............................ 71.8 N 4 6 6 — b Sulina.................... 57- * E 4 4 9 2 '/• Sarajevo........... 69 0 K 1 30 — b Színházak. Budapest, szombat, 1887. márczius 5-én. NEMZETI SZÍNHÁZ. Évi bér­. 61. Havi béri. 5. Lea grófné. Színmű 5. felv. Irta Lindau Pál, ford. Szemere Atilla. Személyek: F­reggo Lea Helve.y L. Paula Márkus E. Freggo Erik Hetényi Leesen Julia Sz. Prierre C. Dr. Deckers H. Náday Dr. Brückner Vízvári Biscliofsbofen Kőrösmezei Törvényszéki elnök Komáromi Lendheim Egresssy Tamás Gabányi Loertsch Szigeti I. Demmler Sántha Auguszta Szerem­i G. Emilia Györgyné Olga Békessy I. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Széchy Mária, bér­letfolyam. MAGY. KIR. OPERAHÁZ. I. béri. 3. I. béri. 3. CARMEN. Opera 4 felv. Zenéjét irta Bizet. Személyek : Don José tizedes . Hajós Escamillo.............. Odry Dancaire.............. Fektér Remondado........ Dalnoki Zuniga, hadnagy. Szekeres Morales............... Takács Lillas Pastia .... Pongrácz Carmen .............. Reich I. Micaela............... Beil er L. Mercedes............ Kordin M. Frasquitta.......... Dévay J. Kezdete 7 órakor. Műsor: Vasárnap : Zsidónő, bf. NÉPSZÍNHÁZ. BLAHA LUJZA a. m. vendég. Felhő Klári. A népszínház 1884. évi pályá­zatán 100 aranynyal jutalma­zott eredeti népszínmű dalok­kal 3 felv. Irta Rátkay L. Személyek: Özv. Aba Gy.-né Pártényiné Aba András Tamássy Felhő Klári Blaha L. Felhő Katicza K. Tóth I. Fátyol Ferkó Vidor Tenger Ádám Szathmáry Bálint, fia Egri Csik Vendel Németh Istók, fia Újvári Viola Éva Fodor Fr. Rokkáné Klárné Gergő Benedek Szita Pista Szabó Tömjén János Horváth Kezdete 7 órakor. Műsor : Vasárnap : Világszép asszony Marczia. Főszerkesztő : Tók­a­i Intór. Felelős szerkesztő : Neé Isi Imre. Nyílt tér. (E rovat alatt közlöiteknek sem tartalma sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség). Van szerencsénk ezennel közhírré tenni, hogy alulírott czég anyagi érdekeinek csorbításával Julko testvérek (gyár-utcza 20. sz.) által bitorolt ezen czégtoldat ,,Pozdech József unokái“ a bpesti tek. kir. ker. váltótörvényszék­nek 83895/885. sz. a. kelt legfőbb itélőszékileg jóváhagyott jogerejü ítéletével a társas czégek jegyzékéből töröltetni ren­deltetett és nevezettek a fenti czégtol­­at használatától 300 írt pénzbírság terhe alatt egyszer­ mindenkorra elaltat­tak, miután a Pozdech József név használata jogszerűen egyedül minket illet. 236 „POZDECH JÓZSEF UTÓDAI“-czég fTllík­V lánncze filA Nagyszerkovács, harangöntő, Lllllllj JollUű UJ Haj harang-felszerelő és fúvógyár. V. ker., Külső váczi­ ut 4­1. sz.­­W Kadács­ „Az eter tragédiája“ diszkiadása, melyhez a rézfénymetszetű ké­pek újabb levonatai immár elkészültek, ismét kapható. Ára pompás diszkötésben 13 frt. Az »Athenaeum» könyvkiadó-hivatala, (Budapest, IV., Ferencziek-tere, Athenaeum-épület.) Ifl Legjobb asztali- és üdítő-h­al. S3 | :5 Hazánk legkedveltebb^® I pr savanyú vize ^ Z jadBal | v ... ..I I M mely nemesarc a polgári körökben kedvelt, de utat tört magának £ 3 a felébb és legfelsőbb körökben is. jjjji * József fin. és 5 felséje Milán szert tiraly £ | asztalán rendes Italul szolgai. o­rj Konstantinápolyban, Alexandriában legközelebb ® 11, Fiuméban is ép úgy mint hazánkban általánosan a kolera 2 S megbetegedés ellen praeservatív gyógyíternek bizonyult. ° K az ország minden gyógyszertári-^ *2 M sskadósében ás vendáglójában kapható-^W­­ H Országos főraktár . § 5 IESKOTT L.^P­­ál szerb kir. udv. ásványvíz.Jak­­ál Illőnél Bpesten. Erzsidé 238

Next