Nemzet, 1895. március (14. évfolyam, 4496-4525. szám)

1895-03-12 / 4507. szám

lom a kezében van, bírjanak azzal az önfeláldozással, hogy mindennek kitegyék magukat a haza érdekében. (Hosszantartó élénk éljenzés és helyeslés jobbról. Zajos »hoch« kiáltások a szélsőbaloldalon­) Hoitsy Fái a házszabályok 169-ik szakaszához szól, a­mely a csend fentartását az elnökre ruházza. De azt hiszi, túlságosan szigorú alkalmazása a sza­kasznak ha a közbeszólásokat is csendzavarásnak ve­szik. Hogy különben a házszabályokat respektálják, hiszen annak kifejezést adtak azzal, hogy Tisza Kál­mánt politikai múltja után is meghallgatták. (Helyes­lés a balon. Zajos felkiáltátok jobbról: Rendre Rendre!) Gajáry Ödön: Ez szemtelenség. Elnök : Kérem, (Zaj a szélső baloldalon) a kép­viselő úrnak meg kell jegyeznem, hogy a ház minden tagjának egyenlő joga van szólani. (Zajos felkiáltások jobbfelől: Igaz ! Úgy van! Zaj a szélső baloldalon.) Csendet kérek. Ugron Gábor: Csak igazat kell mondani. (Zaj jobbfelől. Felkiáltások Rendre ! Rendre !) Elnök: Ha a képviselő urak átkiabálások útján ütközni akarnak , akkor természetesen én nem tart­hatok rendet. A háznak minden tagja iránt fennáll az egyenlő kötelesség, azt egyenlően meghallgatni. (Helyeslés jobb­­felől), kétszeresen fennáll az oly tagok irányában, a kik heteken át megtámadásnak voltak kitéve és a kik egyszer alkalmat vesznek maguknak, a maguk részéről élni a joggal, melyet a házszabály egyenlően biztosit. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezért nem helyes megjegy­zése volt a képviselő úrnak, hogy különbséget akar tenni a tagok közt. Most t. hát, a túl szigorú alkalmazásra nézve megjegyzem. (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk! Hall­juk ! jobbfelől.) Csendet kérek éppen ott, a­hol ilynemű panasz emeltetik. Te hát! Én tudom, hogy közbekiáltások a világ minden parlamentjében vannak és vannak közbeszólá­sok is, a­mely közbeszólások vagy felvilágosításadások, vagy kérdezések. Én az ilyenekért, ha jóhiszeműleg tétettek, soha senkit meg nem intettem, de ha rend­szert látok a közbeszólásokban. (Igaz ! Úgy van­­ jobb­felől. Zaj a szélső baloldalon.) Kérem, méltóztassanak csak kihallgatni, vagy — és ez minden oldalon meg­történhetik — akkora fokú idegességet, a­midőn az illető talán akaratlanul is, de oly hangulatban van, hogy folytonosan zavarja szólót és a ház figyelmét, már akkor nem a szigorú, hanem a szabály alkalma­zásának legegyszerűbb szüksége elé áll. Van azonkívül egy harmadik neme is a zava­rásnak, midőn nem kiáltanak közbe, nem is tesznek kérdést, hanem konverszácziót folytatnak (Felkiáltások a szélső baloldalról a jobboldal felé . Azt ott szokták !H a­mi történhetik mind a két oldalon, — Bartha J. képviselő urat biztosíthatom, hogy én észreveszem, hogy hol és most legutóbb itt túlnyomóan ezen az oldalon történt. Én tehát, kérem a t. képviselő ura­kat, bízzák ezt csak az én ítéletemre — mindig közbe fogok avatkozni, valahányszor a rend kívánja és a képviselő uraknak meg kell ezt köszönniök a csend, rend és a ház méltósága érdekében. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Péchy Tamás kijelenti, hogy ő 1875-ben egész lojalitással állt rá a közjogi alapra s azt kérdésessé nem is tette soha. A­mi a néppártot illeti, ő azt nem mondta veszedelmesnek. (Derültség jobbfelől.) A vitát holnap folytatják. Ülés vége d. u. 2 órakor. KÖZGAZDASÁG. Közlemények. A pénzpiac­. A budapesti piac­on az előző hét óta lényeges változás nem történt. A váltóle­­számítolási üzlet igényei még mindig jelentéktelen mérvűek és a váltóbenyújtások nem öltöttek nagy arányokat. A pénz aránylag elég olcsó és a ban­kok szívesen vesznek jó minőségű váltókat. A dis­­kont azonban nem változott és szorosan a hivata­los bankkamatlábhoz simul, mert az osztrák-magyar bank kotlóstyuk módjára ül megszaporodott tarta­lékain, és a nyílt piac­on nem számítol le. Az első minőségű váltókon kívül eső papírok kamatlábai 41/«—51/2°/o közt váltakoznak lejárati idejük és minőségük szerint. Az értékpapírok média ellátása minden nehézség nélkül, alacsony díjtételek mellett folyt le a tőzsdén, a­mi a darabhiánynak, illetve a hou­se-engagementek csekély mérvének tudható be. A nemzetközi pénzpiac­on a pénz olcsóbb, mint a múlt hóban volt és a diskont részben csökkent, így a nyílt piac 7­ kamatlába Londonban l°/0-ra és Párisban is/­°/-rra csökkent és csakis Berlinben emelkedett ls/8°/0-ra. Az iparoktatás külföldön, Ausztria és Baden ipar­oktatási intézményeit ismerteti tanulmány alakjában Szterényi József kir. iparfelügyelő és iparinté­zeti miniszteri biztos, a­kinek nevével az iparok­tatási irodalomban gyakran találkoznak mint je­les szakmunkák írójával, és kinek gyakorlati irá­nya kiváló, működése sokkal ismertebb, semhogy újból felemlegetnünk kellene. Most megjelent ta­nulmányának az a czélja, hogy a külföldi intéze­teket példaadás kedvéért megismertesse. Megmu­tatja a füzet azt az irányt, melyben a külföld az iparoktatás terén halad és útmutatást ad arra, hogy miként kell fokozni azt a jelentékeny fejlő­dést, melyet iparoktatásunk az utolsó időkben fel­tüntet. A tanulmány általánosságban is és a le­hető részletességgel ismerteti­ Ausztria és Ba­den jelenlegi iparoktatását, de nem száraz adato­kat sorol fel, hanem a szerző tapasztalatai szerint érdekes vonzó modorban adja elő a tárgyat. A mostani tanulmányt a szerző ki akarja egészíteni Bajor-Porosz és Szászországok, valamint Württen­­berg iparoktatási intézkedésével. Ezek közrebocsá­tása után a szakirodalom valóban becses munká­lattal szaporodik és a külföld viszonyainak ismerése bizonyára jó hatással lesz haladó iparoktatásunk előmozdítására. A szorgos kutatások alapján gon­dos buzgósággal egybeállított, jó tollal megirt munkát melegen ajánljuk a szakemberek figyelme­­­­mébe. A kötet a pesti kányomda részvénytársaság kiadásában szép alakban jelent meg. Országos gazdakongresszus: A kongresszus szakosztályai külön tanácskozmányaikban élénk mű­ködést fejtenek ki a tárgysorozat s az előadói ja­vaslatok részlet­kérdéseinek végleges megvitatása körül. A tárgyalás alapjául felvett kérdések iránt a gazdaközönség nagy érdeklődést tanúsít, hogy egyesek, mint a gazda­testületek részéről folyton érkeznek be javaslatok, vélemények s új tárgyak, a­melyek szinte az illető szakosztályokat foglal­koztatják. A kongresszus oly széles mederben s mélyrehatóan fogja tárgyalni gazda­viszonyainkat s kérdéseivel a hivatott szakerőket oly mérvben fog­lalkoztatja, mint ez még nálunk történt. A tagok fokozott számban jelentkeznek. A kongresszuson való képviseltetésükről a következők gondoskodtak: Igazságügyi minisztérium, nagyszombati, pozsony, tolna-, maros-torda-, somogy-,temes-, Veszprém-, sáros­megyei és német-csernyai gazdasági­ egyesületek. Szőlő­fás ajtó tanfolyamok Pest megyében. Az idén tavaszszal a kir. szőlészeti és borászati fel­ügyelő szőlő fás­ ojtó tanfolyamokat rendeztet, a következő helyeken: Váczott április hó 2—5—ikén, Budafokon április 15—17-dikén és Zsámbékon áp­rilis 22 —24-ikén. E tanfolyamokon mindenki részt­­vehet, a­nélkül, hogy előre jelentkeznék. Ezenkí­vül a gyáli telepen, Jálics Géza birtokán lesz hosszasabb szőlészeti tanfolyam, a­hol már nem­csak az ojtásban, hanem az összes tavaszi szőlő­munkákban gyakorolhatják magukat az abban részt­vevők. Az oktatás április 8-tól május 18-ig tart s tanulókul csak azokat veszik föl, a­kik kötelezik magukat, hogy az egész idő alatt a telepen ma­radnak. A résztvevők a szokásos napibérben ré­szesülnek s kést és ollót kötelesek magukkal vinni. A tanfolyamban csak 17 éven túl és 40 éven alul levő emberek vehetnek részt. A felvétel végett je­lentkezni lehet, az illetékes községi elöljáróság út­ján, márczius 31-ig levélbelileg, Rácz Sándor m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőnél, Budapest, Rottenbiller­ utcza 31. sz. alatt. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara f. hó 9-én tartott közgyűléséből közöljük a következő­ket: Az elnöki jelentés szerint az iparosok szá­mára rendezett vasárnapi ingyenes előadásokat az idén még tömegesebben hallgatják s ezért az elnök indítványozza, hogy az orsz. bizottság keressék fel a felolvasásoknak a kamara más népesebb váro­saiban való kiterjesztésére; ajánlatot tesz az elnök arra, hogy a kamara is lépjen be rendes tagul a közgazdasági társaságba; a kamara megsürgette a miniszternél azon ígéret teljesítését, hogy Kolozs­vár a XV. kivételes díjszabásba fölvétessék; végül jelenti az elnök, hogy a kir. postaigazgató a ka­mara kérését kész teljesíteni s közelebbről egy tisztviselőt küld le a cheque- és clearing forgalom népszerű ismertetésére. A közgyűlés tudomásul vette a miniszternek az utóbbi évi jelentésre tett azon válaszát, hogy a lóhermag kivitelének elő­mozdítására a konzulokat már utasította, de azt az óhajt nem teljesítheti, hogy a tóhermag vizsgá­lati és tisztítási díját lejebb szállítsa. A titkár jelentést ten a közgyűlésnek az ezredéves kiállítás Kolozsvár kerületi bizottságának eddig tett intéz­kedéseiről s annak eredményéről. Nevezetesen, hogy a bejelentés közelebbről lejárt határidejéig 109 kiállító bejelentést íve küldetett a központra, hátralékba van még 20—25, a­melyek a beküldése meg lön sürgetve. Pénzsegély a kamara által fel­­ajánlt összegeken kívül ugyan kevés folyt be, de egyes városok kötelezték magukat, hogy a saját területükről jelentkezett kiállítók tér és szekrény­díjait fedezik. A közgyűlés beleegyezését adta ahoz, hogy a kolozsvári nyomdászat múltjának és jelenének feltüntetése ügyében a kamara jelentkez­zék kiállítóképpen. Az egyesült element és téglagyár részvény­­társaság ma délután tartotta meg rendes évi köz­gyűlését Országh Sándor dr. elnöklete alatt. Az évi jelentés szerint a részvénytőkét 2 millióra föl­emelték s az ebből elért 103,170 frtnyi nyereséget a tartalékhoz csatolták. A nyerges-ujfalusi és dö­­mösi téglagyárakat megvette a társaság, a czement­­gyárakat kibővítette s az üzemképességet még to­vábbi bővítésekkel fogják emelni. A mérleg sze­rint 70,000 frtnyi értékleírás után még 184,015 frtnyi tiszta nyereség mutatkozik, a­melyből az alapszabályszerű dotácziók levonása után oszta­lékra 160,000 frtot fordítanak. Végül megválasz­tottak az igazgatóságba: Ország Sándor dr. Treichlinger József, Bentum Ignácz, Jaksch Ká­roly, Lang L., Weissenbacher Endre, Geissler Lajos, Wendland Károly (uj) és Hankó Jenő (uj). A felügyelő bizottságba Scheich Károly, Reimann Lázár, Erischmann Ignácz és Werkner Zsigmond. Fiiloxéra bizottság. A földmivelésügyi minisz­ter az 1883. évi XVII. t.-czikk alapján alakított Országos Filloxera-bizottságot újjá szervezvén, az uj bizottság tagjaivá: gr. Andrássy Sándort, báró Andreánszky Gábort, Atzél Pétert, gr. Bethlen Andrást, Bernáth Bélát, Boda Vilmost, Boross Bénit, Cserháti Sándort, Csigó Pált, gr. Desseffy Aurélt, Dobokay Lajost, Engelbrecht Károlyt, Elek Kálmánt, Emich Gusztávt, Fejér Miklóst, dr. Gaál Jenőt, Gaál Domokost, Hammersberg Jenőt, dr. Horváth Gézát, Kericsánszky Jánost, Mádai Izidort, Molnár Istvánt (a budapesti ker­tészeti tanintézet igazgatóját) Nedeczky Jenőt, Skublics Gyulát, dr. Szabó Gyulát, Szabó Józsefet Szalay Imrét, ifj. gr. Széchenyi Imrét, Szederkényi Nándort, Szily Pongráczot, Vásárhelyi Bélát, gr. Zeslénszky Róbertet nevezte ki. A vetések ki­állása. Zala-Egerszegről kapjuk a következő tudósítást: Az időjárás évtizedek óta nem volt oly kedvezőtlen, mint az idén. Márczius 1-ét kivéve mindennap havazott meg, s a felszapo­rodott hótömeg a hullámosan fekvő földeken néhol a két méter magasságot is meghaladta. Minthogy pedig a rész­vetések már a havazások előtt nőni kezdtek, minden kétséget kizárólag azok 1/5 része ki fog pállani. A veszteség vidékünkre óriási, de még jelentékenyebb lesz, ha a vetéshez csak április havában foghatunk. Az már előre látható, hogy a gabonatermés olyan kiterjedésű, mint a múlt évben volt, talán az egész vármegye területén sem lesz. A gazdák nagyon aggódnak a közel­jövő esemé­nyeitől. Drágul a magbükköny. Gálán­tárói írják a következőket: A gabonaforgalom kissé felélénkült volna már, de a közbejött óriási havazások miatt ismét szünetet tart. Csupán a magbükköny az, a­mely nagyon keresett, rövid idő alatt ennek ára 2,20—2,30 írttal emelkedett. Azonban az a baj, hogy csekély a készlet s ennek folytán még vidé­künk is importra szorulhat. A gazdák okulva a múlt évi gyenge takarmánytermésen, az idén jóval nagyobb arányú takarmánytermelésre szánták magukat. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara e hó 7-én Rad­vány István kir. tan.­elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyai közül kiemeljük a kö­vetkezőket: A vidéki városokban emelendő házak adómentességére vonatkozólag tudomásul vették a szegedi kamara átiratát, mivel a kamara azzal egyidejűleg önálló felterjesztést intézett a kormány­hoz. A temesvári kamarának a közgazdasági hely­zet javítását c­élzó átirat tudomásul vétetett, mert a felsorolt ügyekben a kamara évek óta úgy kü­lön felterjesztésekben, mint évi jelentéseiben kívánt intézkedéseket s ezért most mellőzhetőnek véli az újabb sürgetést. A Közgazdasági Társaság kérel­mére elhatározta a kamara, hogy a rendes tagok sorába lép. A zágrábi kamara az iránt tesz kér­dést, nem volna-e indokolt a keresk. törvény 31. §-ában foglalt azon határozmánynak megváltozta­tása, hogy a keresk. könyvek bizonyító ereje két évig tart, — ez intézkedésnek 5 évre való emelése által. A kamara hozzájárul a javaslathoz. A budapesti ka­mara megbizatván a vasúti csomagolási szabály­zatnak az érdekeltek közbenjöttével való megálla­pítására, a kamarától e tekinetben véleményt kér. A kamara jelen díjszabási határozmányokat meg­felelőknek tartja, mert részletes szabályzat gyakor­lati kivitele nehéz s épen a vidéknek, mely inkább czímzettként, mint küldőként szerepel, nem áll ér­dekében a szabályok enyhítése. Ugyancsak nevezett kamara lévén megbízva a hazai kamarák történe­tének megiratásával, kérelmére a miskolczi kama­rára vonatkozó adatok megi­atnak. Csongrád vár­megye 30 literes ármérő használatát kívánja en­gedélyezni. A kamara ezt nem pártolja, mivel a forgalmat egy újabb mérték csak zavarná, sőt in­kább oda kell törekedni, hogy a méterrendszer minél jobban érvényesítessék. Végül elhatározta a kamara, hogy megkeresi Borsod vármegyét egy vá­sári szabályrendelet alkotása iránt. A gabonavámjának emelése Spanyolországban. A folyó évi febr. hó 9-én kelt spanyol törvény ál­tal a búza ára 100 kgkint 2 p. 50 c., a búza­lisztre 4 p. 12 c. s a korpára 2 p. vámpótlék vettetett ki. E törvény, a­mely f. évi február hó 11-én lépett hatályba, 1. évi dec­ember 31-ig ma­rad érvényben. A kormány azonban fel van hatal­mazva, hogy a törvény hatályát a szükséghez ké­pest meghosszabbíthassa. Görögország áruforgalma. A görög királyság külforgalma, népességének megfelelő­en nem nagy. Görögország külforgalmának értéke azt a sajátságos jelenséget mutatja, hogy egy nagyobb forgalmú évet mindig egy kisebb forgalmú esztendő követ.­­ Az utolsó 1893-ik évben ez a viszony nagyon megválto­zott, a­mennyiben egy gyengébb forgalmú évet egy még gyengébb esztendő követett. Görögország külfor­galmának e jelentősebb csökkenése következése ama gazdasági és pénzügyi válságnak, mely eme királyság­­ságban már hosszabb idő óta dúl és talán még foko­zódott mérvben mai napig is tart. Az összforgalom­hoz hasonló viszonyt mutat Görögország behozatala és kivitele is. A behozatal és a kivitel azonban na­gyon eltérnek egymástól és az első mindig sokkal nagyobb az utóbbinál. Kivételt képez ugyan némileg az 1893. év, melyben a kivitel értéke közeledik a behozatal értékéhez, de még így is az utóbbi mint­­egy 31­2 millió frank értékkel meghaladta az előb­­benit.­­ Görögország kereskedelmi mérlege tehát folyvást kedvezőtlen, Görögország külforgalmában a monarkia a harmadik helyet foglalja el, megelőztet­­vén Nagybrittánia és Francziaország által, de maga után hagyván Törökországot, Oroszországot, a német birodalmat stb. államokat. A monarkia összforgalmá­nak értéke Görögországgal bár kisebb, de folytonos hanyatlást mutat; hanyatlást mutat még Nagy-Brit­­­tánia, Francziaország, Törökország, Belgium, Olasz­ország és Románia forgalma Görögországgal; ellenben emelkedést mutat Oroszország, a német birodalom, az Egyesült Államok, Németalföld és Egyptom forgalma a görög királysággal. Görögország bevitelében az ál­lamok sorrendje változik ugyan, de a monarkia itt is jelentősebb helyet foglal el. Görögország bevitele a monarkiából úgy az 1893-ik évben, mint a megelőző esztendőben jelentékenyen apadt.­­ Ugyanezt látjuk bevitelénél a többi államokból is Oroszország és Egyp­tom kivételével, melyek bevitele ez évben is emel­kedett. Görögország kivitele a monarkiában az 1893. évben emelkedett, még pedig nem jelentéktelennek mondható összeggel. Görögországnak kiváló bevitele van gabonaneműekből, textilipari tárgyakból, nyers és megmunkált fémekből, valamint gyógy- és vegyészeti anyagokból, fa és erdei terményekből és elkészített halak és kaviárokból stb. A bennünket érdeklő ipar­­czikkek közül jelentősebb bevitele van czukorból, állatokból, vajból, papirosból, üvegből stb. Úgy álta­lában, mint ezekből bevitele nemcsak az 1893. évben, hanem a megelőző esztendőkben is lényegesen hanyat­lott, mi a Görögországban most uralkodó általános pangásra vezethető vissza. Görögország kivitelének tulajdonképeni főczikke az apró szőlő és az ásványok, melyekre az 1893-ik 88.033,862 frank értékű összes kiviteléből ered 61.277,294 frank, vagyis 69,61 szá­zalék. Kisebb, aránylag fontosabb kiviteli czikke még a faolaj, dohány, füge, szivacs és vallonea, melyek kivitele az 1893-ik évben a füge és vallonea kisebb hanyatlásától eltekintve emelkedett. Emelkedett még kivitele selyemgubókból, megmunkált bőrökből és gyü­mölcsből, míg a szappan, olajbogyó, selyem és sajt­kivitele hanyatlott. Általában pedig jelentősebb ipari kiviteli czikke alig van. Görögország beviteli vám­jövedelme az 1893. évben volt 22.303,839 frank (1892-ben 26.753,648 frank), kiviteli vámjövedelme volt 1.507,975 frank (1892-ben 1.523,755 frank).­­ A beviteli vámjövedelemből 4.597,435 frank gabona­­neműekre, 4.381,313 frank czukorra, 4.299,075 frank fonalakra és szövetekre, 1.295,186 frank elkészített halakra és kaviárra, 1.108,464 frank kávéra, 1.068,759 frank fára és más erdei terményekre stb., a kiviteli vám­jövedelemből pedig esett apró szőlőre 777,943 frank, szappanra 30,198 frank, egyebekre 3,808 frank. Megjegyzendő, hogy a vámjövedelem papi­ros drachmában (frankban) van kimutatva. — Görögország jelentősebb beviteli czikke a monarkiából épületfa és czukor, valamint szövetek és fonalak, gyógyanyagok és vegyészeti tárgyak. Az iparczikkek közül emelkedő bevitele van még elkészített halakból, hordófából, lisztből és szivarkapapirosból, míg bevitele a többi ipari czikkekből kisebb-nagyobb apadást mutat, így különösen hanyatlott bevitele a papirosból, meg­munkált fémekből, durva kendertárgyakból, kalapok­ból, üveg- és agyagárukból, kikészített bőrökből, sör és szeszes italokból, bútorból, lámpákból és faárukból. A monarkia főbehozatala Görögországból füge, apró szőlő és nyers bőrök, valamint vallonea, szivacs és faolaj. Borbehozatalunk Görögországból ismét emelke­dett, noha még nagyon távol áll az 1891. évi hasonló behozataltól. Általában a monarkia kevés áruczikket hoz be Görögországból és a felsoroltakon kivül a többi alig érdemel említést. Spanyolország áruforgalma. Spanyolország ösz­­szes behozatalának értéke, barczelonai főkonzulátusunk jelentése szerint, az 1894. évben 743.634,687 peseta volt, a­mely az 1893. évi 674.972,142 peseta értékű behozatallal szemben 68.662,545 pesetával emelkedett; kivitelének értéke volt ugyanakkor 600.591,467 pe­seta, illetve 609.909,764 peseta s így 9.318,297 pesetával kevesebb. A legnagyobb beviteli többlet Spanyolország legfontosabb áruosztályánál, az »élel­mezési és élvezeti« áru osztálynál mutatkozik, a­melynek beviteli értéke volt az 1894. évben 192.655,362 peseta, 1893-ban pedig 171.578,797 peseta s igy az előbbeniben 21.076,565 pesetával több. A bevitt gabona mennyisége, a melynek fele Oroszországból származott, volt az 1894. évben 425.853,408 kg., értéke pedig 81.745,974 peseta, az 1893. évben 418.666,741 kg. és 79.546,680 pe­seta. Az 1895. év február hó 9-én kelt törvény sze­rint Spanyolországban a vám 100 kg. után búzánál 21/1­, búzalisztnél 4­2 és korpánál 2 pesetával emel­­tetett. Ellenben a szállítási dijtételek belföldi gabo­nája az ország belsejéből a tengerpartig mérsékeltetett, külföldire pedig a tengerparttól befelé emeltetett. Spanyolország gabona bevitelének emelkedése nem véletlen és tart 1873. óta, a mióta t. i. Spanyolország­ban nagyobb kiterjedésben űzetik a szőlő­művelés, a mely mellett a gabonatermelés elhanyagoltatott. Ellen­ben emelkedett Spanyolország malom-ipara, mi kitű­nik onnan is, hogy a kivitt liszt mennyisége az 1893. 911,758 kg.-ról az 1894. évben 13.184,837 klg.-ra emelkedett.­­ Valenciai alkonzulátusunk jelentése szerint a sáfrán ára a külföldi élénk kereslet folytán emelkedik és előreláthatólag még inkább emelkedni fog, miután a termelők a sáfrán termelést, a­mely már több év óta nem fizeti magát, mind jobban kor­látozzák. Helyette a búzatermelésre fordítanak nagyobb gondot, a­mely a kormány által vámemeléssel s egyéb kedvezménynyel elősegíttetik. A nagy mennyiségű spanyol borok bevitele által Svájczba az ottani kor­mány figyelmessé tétetett és most származási bizony­latokat, illetőleg konzuli hitelesítést kívánnak spanyol kikötőkből kivitt borok után, miután azt vélik, hogy spanyolbor elnevezés alatt sok francziaországi bor érkezik Svájczba, a­mely pedig magasabb vám alá esik. Oroszország áruforgalma. Szentpétervári fő­konzulátusunk jelentése szerint Oroszország kivitelé­nek értéke volt az 1894. év első 11 hónapjában 610.898.000 rubel, az 1893. év ugyanazon szakában 535.816.000 és 1892-ben 431.063.000 rubel, bevitel értéke volt 473.024.000, illetve 387.655.000 és 341.178.000 rubel. Tehát úgy a bevitel, de még in­kább a kivitel nagyobb emelkedést mutat. Nyers pamut és pamut­fonalak vámja emeltetett. Az egész orosz birodalom molnárai Szentpétervárott kongresz­­szust tartottak, a­melynek majdnem kizárólagos tár­gyát a lisztkivitel emelésének kérdése képezte. Rész­ben az alacsony árak, másrészt pedig az őszi hónapok kedvezőtlen időjárása folytán, az őszivel bevetett terület — hivatalos adatok szerint — most kevesebb, mint volt az 1893. évben. Állatforgalmi korlátozás megszüntetése. Az osztrák belügyminiszter értesítése szerint a Fejér vármegye területén fekvő Marton­vásár és Vaál kö­­­zségekből, továbbá a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén fekvő Egyedi Lajos-féle újpesti szeszgyár hizlaldáiból származó szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele tekintetében a ragadós tüdőlob behur­­czolásának veszélye miatt fentartott beviteli tilalmat f. évi márczius hó 15-től kezdődőleg visszavonta s igy e naptól kezdve a fent említett területekről szár­mazó szarvasmarháknak egész Ausztriába szabad vá­sárra való bevitele ragadós tüdőlob miatt korlá­tozva nincs. A magyar közgazdasági társaság gazdaságjogi szakosztálya f. hó 14-én, esti 6 órakor, a társaság saját helyiségében (Ferencziek határa, I. em., II. lépcső 6.) ülést tart, a­melynek tárgya Félegyházy Ágost dr. előadása, a »Tőzsde-reform«-ról. Az országos iparegyesület f. hó 13-án szerdán d. u. 5 órakor felolvasási estélyt tart, a­melynek tárgyai: Palóczi Antal felolvasása: Az eskütéri híd­ról (tervek bemutatásával). Sir Nándor felolvasása: Miként volna lehetséges az érdekek egységesítésével a szocziális bajokat orvosolni ? Budapesti áru- és értéktőzsde. Márczius 11. Gabonaüzlet. A gabonatőzsdén a délutáni jegyzések a következők voltak: Búza tavaszra 6.70, őszre —.—. Rozs tavaszra —.—. Zab tavaszra 6.19. Tengeri (uj) máj.—jun.-ra 6.30, jul.-aug -ra —.-----.—. Káposzta-repcze aug.— szept.-re —.— forinton. Értékfizlet. (TJUtőzsde.) Az irányzat szilárd volt. Osztrák hitelrészvény 393.40—394.-----392.70—893.—. Ma­gyar hitelrészvény 459.26—458.75 — 459.—. Magyar 4 száz. korona járadék —.—. Újpest-palotai vasút — .—. Jelzá­log hitelbank részvény —.—. Ipar- és kereskedelmi bank —.—. Magyar leszámítoló bank 309.——309.75. Buda­pesti városi villamos vasúti részvény ——. Osztrák-magyar államvasúti részv. 399.25—399.75—400.25. Déli vasúti rész­vény 109.75—109.50. Rimamurányi vasmű részvény 266.— —266.50 forinton köttetett. Délután fél 5 órakor zárulnak . Osztrák hitelrészvény 893 10. Magyar hitelrészvény —.—. Osztrák-magyar állam­­vasút —.—. Déli vasúti részvény —.— Villamos városi vasút —.— forinton. Külföldi áru- és értéktőzsde. Értéktőzsde. Bécs, márcz. 11. (Tőzsdei tudósi t. A s.­ Több rendbeli kisebbmérvü ingadozás után Berlinre szilárd. Hitelv. és osztrák magy. államvasut élénk. Magyar földteherm. kötv. 98 50. Magyar hitelbank részv. 457,75 Erdélyi vasút rész. —.—. 1876. m. k. ál. v. els. kötvény —.—. Magyar nyeremény sorsjegy 162 50. Kassa-Oderbergi vasút részvény —.—. Magyar 4 száz. aranyjáradék 124.10 Magyar kereskedelmi bank 1285.—. Magyar vasúti kölcsön 104 30. Alföldi vasut-részvény —.—. Magyar keleti vasút áll. kötvény. 125.40. Magyar leszámí­toló- és pénzváltó bank 312.—. Tisza és szegedi köles. 152 50. Magyar koronajáradék 99 20. Magyar jelzálogbank -----. Rimamurányi vasmű részvény 256 —. — Osztrák hitelrészvény 393,50. Déli vasút részvény 110.—. 4 száz. osztrák aranyjáradék 125 05. Londoni váltóár 123,55. Ká­­roly­ Lajos vasút —.—. 1864. sorsjegy 197.—. 1860. sors­jegy 156 75. Török sorsjegy —.—. 4­2 százalékos ezüstjá­­railék 101.25. Dunagőzhajózási társaság 567.—. Dohány-rész­vény 254.75. Union-bank részvény 316 75. Osztrák korona­járadék 10130. Angol osztrák bank 169 90 Osztrák-magyar áll. v. 899.78. 20 frankos arany 9.79—. 1­2 száz. papirjáradék 10120. Osztrák hitelsorsjegy 200—. Német bankváltók 60.40. Cs. k. vert arany 5.82. Osztrák magyar bank 1077.— Elbevölgyi vasút 276 —. Bécsi bank­egylet rész­vény 155 75 Alpesi részvény 83 80 Osztrák Land urban* 287.90. Az irányzat szilárdult. Bécs, márcz. 11. (Zárlat magánforgalom.) Osztrák hi­telrészvény 893.25. Osztrák magyar államvasuti részvény —.—. Májusi járadék 101 30 Magyar aranyjáradék 124 20. Magyar koronajáradék 99 20. Magyar hitelrészvény 458 75 Osztrák koronajáradék —.—. Berlin, márcz. 11. (Tőzsdei tudósítás.) A bánya­értékek folytatólagos élénksége minden téren szilárdított Keleti vasutak élénkek. Osztr. magyar államvasut szilárd. Járadékok ártartók. Magánkamatláb 13/6°/o. A zárlat jól tartva. Berlin, márcz. 11. (Zárlat.) Osztrák h­itel­. 340.80. Déli vasúti részvény —.—. Osztrák-magyar államvasut 165.40. Diszkonto —.—. Konzolok —.— Harpeni —.— Ma­gyar korona járadék 96.90. Olasz járadék —.—. Orient—.—. Rubel —.—. Gelsenkircheni —.— Hibernia —.—. Ma­gyar aranyjáradék 103.50. Osztrák aranyjáradék 103.40. Török részvény —.— Birodalmi részvény —.—. Bochumi —.—. Buschtbierach —.— Elbevölgyi vasúti részv. —. Kamatláb —.—. Magyar hitelrészvény —.—. Frankfurt, márcz. 11. (Esti tőzsde.). 4­2 száz. papirjára­­dék — —. 42 száz. ezüstjáradék — .— 4 százalékos magyar aranyjáradék 103 55. Osztrák hitelrészv. 323,75. Károly-La­jos vasút,------. Bécsi váltóár —.—. Unió bank-egylet részv. —.—. Alpesi bánya-részv. —.—. Osztrák koronajáradék —.—. 5 száz. magy. papirjáradék —.— 4 száz. osztr. arany­járadék ------. Elbevölgyi vasút ——. Osztrák-ma­gyar bank —.—. Déli vasút részvény 91.78. Bécsi bank­egyesület —.—. Villamos részv. —.—. Magyar koronajára­dék —.— Osztr. m. áll. vasút 334.—. Nyugodt. Frankfurt, márcz. 11. (Zárlat.) Osztrák hitelrész­vény 323.75. Diszkonto bank —.— Osztrák-magyar állam­vasut 334.—. Déli vasút részvény —.—. Laurakohó —.—. Magyar aranyj. —.—. Magyar koronajáradék —.—. Olasz járadék —.—. Osztr. aranyjáradék 102.85. Alpesi bánya­­részv. —.—. Paris, márcz 11. (Zárlat.) 8 száz. franczia járadék 103.65. Olasz járadék 88 85. Török konzolok —.—. Ottomán-bank ------- Magyar aranyjáradék 102.25. Rio Tinto —.—. Do­hány részv. —.—. Alpesi bánya érték. 182.50 Spanyol jár. —.—. Portugál jár. —.—. Foncier de France —.—. Oszt. magy. áll. részv. —.— Török sorsjegy —.—. Déli vasad részv. —.—. Osztrák hitelrészv. —.—. London, márcz. 11. (Zárlat.) Osztr. hitelrészv. —.— Konzolok 104.62. Ezüst 27 62 Magyar aranyjáradék 101 50. Spanyol járadék 78 37. Olasz járadék 88.—. Déli vasúti részvény 9.87. Glasgow nyersvas zárlat —.—.Török sors­­jegy . Kamatláb l°/ok Külföldi értéktőzsdék zárlata márcz I- én. Berlin I Frankfurt Pária Árt. Paritás­­ Árt. Paritás Árt. Paritás i’/.-OB magy. aranyjárad. . 101, 90 114 mllOS 60 114.46 O 102 25 — 5»/o-os „ papirjárad. . —— — -K — — —.— K --—-------4’2"/b OS osztr. „ . —I 88 75 101 44 K--------------­K’/.-OB „ „ . —-------I —- -—KI —— — • — 4-1-/.-OS „ ezüst­ járad. 98 90 101 78 K 84 16 102.07E —---------4"/6-08 „ aranyjárad. k­s.40 185 51.K 103 40 12 5 59K 104 ------. Magy. korona aranyjárad. 97 SC I 0 11 97 80 100 10 ------— .— Magy. keleti vasúti kötv. —.— ——— —.— —-----­SV6-os kel. vasút els. kötv. —•—I —.—I­ ——.—. ——— Osztrák hitelrészvény ... 210.40 395 11 828.87,394.59 K r —.— — Osztrák-magyar bank ... —— —.— 886 — 11071 81------— Osztr.-magy. államvasut.. ..— —.— 383 5 7 399 58 833 75 — — Déli vasút............... 15 co 109 70 92 18 110 26 2.8 75 — — Erzsébet osztr. ny. vasút. ..— —.— ——.— Magyar gácsországi vasút —.— —.— ------ —.— —.—------­Elbevölgyi vasút.............. —*81 75 —.— — Kiroly-Lajos vasút.........los.io'--------—.— ——.— Kassa-Oderbergi vasút... 93 — —-------------— Orosz bankjegyek..............119 20 ——.— —.— Váltó bécsi piaczra...........*65 40 60 45 65 40 60 41 —.— — II. kiboes. keleti kölcsön 20.20 ——.— Osztr. földhit.-részv. társ. —.— —.— ——— 18 87 8"/„-os franczia járadék... —.— —.— ——.— 03 6 — áV.V.-OS „ „ 108 07 —— Ottomán-bank részvény .. —717 87 — Franczia törleszthet!) Jár. ——.— —.— 1 1 1­62 —.— Magyar vasúti kölcsön ... 104 — ——.— —.— Magyar Jelzálog-hitelbank I — Aiszhaliási Árfolyam : 100 márka vista =» 60.59 forint, — 10« frank vista = 60.59 — A paritá az illető helyi szokványok szerint készpénzben (K), mediára (M) vagy ultiméra (n) értendő, költségek nél­kül. — Az O-val jelölt értékek a budapesti tőzsdén nem jegyeztetnek Árutőzsde. Bécs, márcz. 11. (Gabona- és terménytőzsde.) A mai tőzsde irányzata csendes. Eladatott búza tavaszra 6.78—6.76—6.79—.—. máj.­­jun.-ra 6.85 — 6.84—6.87, őszre 7.23—7.21—7.23—.—. Rozs tavaszra 5.76—5.79.—5.78. máj.­jun.-ra 5.87—5.85—5.91 őszre 623—6.26.-----.-----. Zab tavaszra 6.30—6.33—, május­juniusra 6.29—6.31. Tengeri máj.-jan.-ra 6.44—6.47—.—. Repczeolaj január-április­ra —.—. Szesz kész szállításra deczember—májusra —.-----.—. Káposztarepcze január— februárra —.—. aug.—szeptemberre 11.27—11.30 forinton. Hivatalos jegyzések déli 12 órakor a következők : Búza tavaszra 6.78—6.80, május—júniusra 6.86—6.88, őszre 7.22—7.24. Rozs tavaszra 6.78—5.80, május—jun.-ra 5.90— 5.92, őszre 6.24—6.26. Zab tavaszra 6.32—6.34, május— júniusra 6.33—6.35. Tengeri máj.-jun.-ra 6.46—6.18, jul.— aug.-ra 6.43 —6.15. Repczeolaj ápr.—máj. 27.-----28.—. Szesz­­kontigenálva kész szállításra jam—máj.-ra —.—. Káposzta­repcze január—februárra —.-------, aug.—szept-re 11.25 11.35 írton. Berlin, márcz. 11. (T­e­r­m­é­n­y­v­á­s­á­r.) (Zárlat.) Búza májusra 140 márka 75 fillér (— 8 frt 61 kr.) júniusra 141 márka 75 fillér (= 8 frt. 56 kr). Rozs májusra 120 márka 50 fillér (— 7 frt 29 kr.) júniusra 121 márka 50 fillér (= 7 frt 35 kr.) — Zab májusra 114 márka 50 fillér (= 6 frt 92 kr.) júniusra 115 márka — fillér (= 6 frt 96 kr.) — Repczeolaj februárra 43 márka 30 fillér (== 25 frt 97 kr), májusra 43 márka 40 fillér (= 26 frt 03 kr.) — Szesz májusra 88 márka — fillér (= 23 frt 15 kr.) szept.-re 39 márka 30 fillér (= 23 frt 92 kr.) Átszámítási árfolyam: 100 márka ·=■ — frt — kr. Páris, márcz. 11. (Terményvásár.) Búza folyó hóza 20 frk 25 d­m. (= 9 frt 91 kr), áprilisra 20 frk 10 ctm. (= 9 frt 83 kr); május-júniusra 20 frk 10 ctm. (= 9 frt 83 kr); májustól 4 hóra 20 frk 25 ctm. (= 9 frt 91 kr). — Liszt folyó hóra 43 frk 60 ctm. (= 13 frt 35 kr) ; áprilisra 43 frk 80 ctm. (= 13 frt 41 kr; május­­júniusra 43 frk 80 ctm. (= 13 frt 41 kr); májustól 4 hóra 44 frk 10 ctm. (= 13 frt 60 kr). — Repczeolaj folyó hóra 63 frt 75 ctm. (= 27 frt 52 kr); áprilisra 55 frk 26 ctm. (= 26 frt 77 kr) ; májustól 4 hóra 49 frk — ctm. (= 23 frt 75 kr); 4 utolsó hóra 47 frk 60 ctm. (= 23 frt 02 kr). Szesz folyó hóra 31 frk 25 cm­. (= 16 frt 93 kr); áprilisra 31 frk 75 ctm. (= 17 frt 22 kr) ; 4 hóra májustól 32 frk 50 d­m. (= 17 frt 58 kr)4 utolsó hóra 32 frk 75 d­m. (= 17 frt 71 kr.) Átszámítási árfolyam : 100 frk = 49 frt 10 kr. Külföldi terménytőzsdék. Mai és tegnapi árjegyzéseinek összehasonlítása. BHALTH. Márczius 1­. Márczius 9. Búza májusra _ _ ______uo márka 75 fillér 141 márka 75 fillér „ júniusra____________141 „ 75 „ 142 „ 50 „ Roxa májusra____________120 „ 50 „ 121 „ 75 „ „ júniusra___________ isi „ 50 „ 122 „ 50 „ Zab májusra____________114 „ 50 „ 15 „ 25 „ „ júniusra_____________115 „ — „ 115 „ 75 „ STBTTIH. Búza ápr.—májusra_____1*0 mi­ka — fillér 140 márka — fillér „ május - jun.-ra___141 „ - - „ 141 „ 50 „ Ross ápr.—májusra ___ 120 „ — „ 120 „ — „ „ május—jun.-ra___120 „ 60 „ 121 „ — „ PÁRIS. Búza folyó hóra________ 20 frank 20 cím. 20 frank 10 cím. „ áprilisra ......... 20 „ 10 „ 20 „ 10 „ „ májusról-juniusra „ 20 „ 10 „ 20 „ 10 „ „ 4 utolsó hóra — — 20 ,, 25 „ 20 „ 10 „ Liszt folyó hóra 41 ,, 60 „ 43 „ 50 „ „ áprilisra . 43 „ 80 „ 43 „ 0.1 „ „ májustól-júniusra _ 43 „ 80 „ 43 „ 80 „ „ 4 utolsó hóra ____ 44 „ 10 “ 44 „ 10 „ Kőbányai sertésüzlet. — A sertéskereskedelmi csarnok jelentése. — — márcz. 11. Hizott sertés árak : I.. Magyar elsőrendű : 1. öreg nehéz (páronkint 400 klgrmon felüli súlyban) 46—47 kr. — 2. Öreg közép (páronkint 800—400 klg. súlyban) 46—47 kr. 3. Fiatal nehéz (páronkint 320 klgron felüli súlyban) 48—491/7 kr. 4. Fiatal közép (páronkint 251—320 klg. súlyban) 46—47 kr. 5. Fiatal könnyű (páronkint 250 klgrmig terjedő súlyban) 46—47 kr. — II. Magyar szedett: 6. Nehéz (páronkint 280 klgrmon felüli súlyban) 45*/«—46 kr. 7. Közép (páronkint 220—280 klg. súlyban 45—45'/» kr. 8. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súly­ban) 45—46 kr. — III. Romániai: 9. Nehéz (páronkint 220 krlgon felüli súlyban)--------kr. 10. Közép (páronkint 250— 320 klgr. súlyban)-----— kr. 11. Könnyű (páronkint 250 klgrig terjedő súlyban)--------kr. IV. Romániai eredeti (Sachl) : 12. Nehéz (páronkint 240 klgrnon felüli súlyban) --------kr. 13. Könnyű (páronkint 240 klgrig terjedő súly­ban) --------kr. V- Szerbiai: 14. Nehéz (páronkint 260 klgr felüli súlyban) 45—46 kr. 15. Közép (páronkint 220—260 klgr. súlyban) 45—46 kr. 16. Könnyű (páronkint 220 klgrig terjedő súlyban) 41—45 kr. Megjegyzés: A fent jegyzett árak szerint és pedig a szokásszerű levonások mellett, egy­­kilogramm súlyra kraj­­czárokban értendők. Szokásszerűleg a hízott sertések teljes (brutto) súlyából az életre d­onkint 45 klgr. vonandó le A sertések vételárából a vevő javára 4 százalék vonandó le.­­ A sertések osztályozásánál azok teljes (élő) súlya vé­tetik irányadónak. Sertéslétszám : 1895. évi márcz. 8-ik napján volt kész­let 118,871 darab. Márczius hó 9. és 10-ik napján felhajtatott 6­38 darab. Márczius hó 9. és 10-ik napján elszállít futóit, 6118 darab márczius 10-ik napjára maradt készletben 119,031 db. A hizott sertésüzlet irányzata: Csendes Főszerkesztő: Tók­a­l 31/Eór. Felelős szerkesztő: öajáxl cdL3xk* MOST JELENT MEG J? 0 az ^ ATHENAEUM r. t. kiadásában és kapható ^ BV* minden konyvkereskedesbent § AB0NYI ÁRPÁD § 1 illáin, i # Regény, # in hitre 50 hu. w £& (Az ATHENAEUM Olvasótárának III. fo­­lyam 2. kötete.) See««»«««»«««»««««

Next