Nemzeti Kalendárium, 1944
A megbilincselt Tisza
A MEGBILINCSELT TISZA Talán nincs még egy népe a világnak, mely annyira eggyéforrott volna a hazai földdel; talán egyetlen nép idegenig szakadt fia sem érzi azt a kínzó, mardosó honvágyat; talán egyetlen nemzet lelkében sem fonódtak annyira szerves, elválaszthatatlan egységbe a hazaszeretet és a hazai föld szeretetének érzései; talán egyetlen nemzet írói sem függesztették tekintetüket olyan szeretettel és lelkesedéssel a hazai földre és nem állítottak műveikben olyan örökbecsű emléket hazájuk földjének, mint mi, magyarok. Bizonyára közel járunk a valósághoz, ha arra gondolunk, hogy elsősorban a hazai föld iránt érzett túláradó szeretetünk miatt nem váltunk valójában hódító nemzetté. Uralkodtunk néha idegen földeken, lelki kapcsolatba azonban nem kerültünk velük. Idegen földre sohasem vágytunk, és sajátunk meglvédelnezéséért azonban meghoztunk minden, nem egyszer erőnket meghaladó áldozatot is. Kétségtelen tehát, hogy összeforrt a magyar lélek a hazai földdel, egymáshoz forrasztották őket azok a verejtékcseppmahók, melyek századok során szakadatlanul hullottak a magyar göröngyökre. Idézzük emlékezetünkbe ennek a verejtékes munkának egyik fejezetét ... * Magyarország térképén a Tisza mentén sötétzöld folt húzódik végig Kí,a.sötétzöld foltosokat, nagyon sokat tudna mesélni hatalmas mocsarakról, nádasokról, tavakról, tudna mesélni a vízben gazdag rónákról, melyeket ménesek, gulyák, kondák tarkítottak. El tudná mesélni, hogy ebben a vizi országban egyetlen korlátlan fejedelem uralkodott hosszú-hosszú évszázadokon át, — a Tisza. És mi maradt meg az uralmából? — Hosszú, sötétzöld föld a térképen ... Eltűnt a mocsár, a nádas, a ménes, a pásztor, a halász, a pákász és ott, ahol jónéhány évtizeddel ezelőtt a halász járta be rozoga bárkáján a végtelenbe nyúló vizeket, ma a kaszák éles villanása alatt omlik az acélos búza. Ott, ahol eddig a nádas egyhangú suttogását csak a vizimadarak millióinak hangja élénkítette, ma a marokszedő lányok vidám nótája cseng. Hogyan ment végbe a mindent alapjában megmozgató nagy átalakulás? Mi történt tulajdonképpen ezen a vidéken? — Röviden annyit válaszolhatunk: szabályoztuk a Tiszát. Mert a szabályozás előtt ezt az óriási, több vármegye nagyságú területet a Tisza hullámai évenként elborították. Végtelenbe nyúló tenger hullámzott az egész tiszamenti rónán, melyet csak itt-ott szakítottak meg a homokbuckák tetején gubbasztó települések (községek). De ne vágjunk az események elé. Mert az alapvető átalakulás gyökerei tulajdonképpen azokba a ködbe vesztő időkbe nyúlnak vissza, amikor megjelent ezen a tájon az ember. Félénken, óvatosan lépte át a Tisza birodalmának határait és szerényen meghúzódott az árvízmentes magaslatokon. A Tisza nagylelkűen gondoskodott róla, talán azért.