Nemzeti Közoktatás, 1942-1943 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1942-09-01 / 1. szám

2 NEMZETI KÖZOKTATÁS A 1942. szeptember hó. KÉT TESTVÉRNÉP a világ ellenkező tájain, az óriási távolságban élő finn és a japán nép hősies küzdelme összeforr a mai történelmi időkben a magyar katona legendás, dicső harcaival a közös ellenségekkel szemben. Csodálatosan összehangzó népi erények, jellembeli hasonlóságok, igen sokban azonos történelmi magatartás és az általuk is szívesen vállalt rokonság teszi előttünk kedvessé, megbecsültté, elismertté, tiszta öntudattal megőrzötté a testvériséget. Messze fenn, északon, Suomi földjén, a legőszintébb és legmélyebb érdeklődés és páratlan szeretet nyilvánul meg minden magyar üggyel, gondolattal, érzéssel szemben és igazi, meleg testvérhangok zengenek onnan felénk a nagy vérzivataron keresztül is. A finnek hatalmas és nagyszerű tettei, a hitben, akaratban, hazaszeretetben, nagylelkűségben és áldozatban példát adó teljesítmények bennünk, magyarokban a legmélyebb rokonszenvet s irántuk a legőszintébb szeretetet ébresztették. Ezt a testvéri érzést az iskolákban nemcsak tovább ápolni, hanem fokozni kell, megismertetve tanulóseregünkkel a Kalevala népének egész életét, hozzánk való kapcsolatát, kicserélve a szellemi, erkölcsi és gyakorlati élet tanulságait kölcsönösen, diák levelezést, sőt, diákcseréket is rendszeresítve. Az eljövendő béke idejére az iskolákon keresztül kell megszervezni a tudatos s gyakorlati testvéri kapcsolatokat, hogy ne éljünk egyedül Európában, rokontalanul a népek mardosó óceánjában. De ugyanilyen érzést kell keltenünk ifjúságunkban a nagyhatalmak sorában lévő és a történelem színpadán ma óriásivá nőtt japán nép iránt, amely a felkelő nap országában minket magyarokat is a nap fiainak ismer és a rokonságot velünk igy fejezi ki: az eltörhetetlen, hatalmas ívű ázsiai acélkard aranyhegye a messze nyugaton Magyarország. De jelképezi a rokonságunkat a Japánban működő Nagy-Ázsiai Társaság néprajzi térképe is, ahol az Európa szívében élő magyar népet ugyanazzal a színnel jelölik, mint a többi túra-DONGÓ ORBÁN tanügyi főtanácsos, a Tanügyi Hivatásrend központi elnöke, amint örömmel értesülünk, meggyógyult hosszantartó betegségéből és rövid utókezelésre a Mátrába utazott. Remélhetőleg október hó közepén a régi lendülettel, fáradhatatlansággal, kartársai iránti nemes áldozatvállalással veszi át vezető őrhelyét a tanügyi mozgalmakban. a népet. A magyarok őstörténetéről Japánban többet tudnak, mint mi itthon és tény, hogy az idegentől teljesen elzárkózó japán nép a tokiói egyetem szentjei és tudósai szoborcsarnokában felállította Körösi Csoma Sándor szobrát, akinek Magyarországon még nincsen szobra. Tehát a japánok vállalják a rokonságot tanítása évről-évre változáson megy át és a sok különlegesség lefaragásával odáig fog »fejlődni«, hogy egészen egyszerű, álló folyóírás lesz belőle. A sok hűhó és bűvészkedés után ebben az iskolai évben megszűnik a vonatozatlan füzet használata a kiírt tanfelügyelő rendelkezése szerint. Az 1. o. a tömblapot csak a betűalakításhoz szükséges nagy méretű mozdulat s a betűk nagy alakban való, többször átfuttatott vonalú gyakorlására használhatja. A rendes betűket, szavakat, később mondatokat csak szabványos vonalazású füzetbe szabad jirni. A 11., 111., IV. osztály ezentúl szintén nem használ vonalozás nélküli füzetet, hanem csak vonatosat. A IV. o-ban a tanév vége felé kell csak néhány fogalmazást sima pa-Leventeleány vezetőnő képző tanfolyam volt a Red. Szemináriumban szept. 9-től 27-ig a fővárosi tanárnők és tanítónők részére. Megkezdődik a munkaév a Tanügyi Hivatásrend központjában és helyi szervezeteiben. A nyári szünet után élénk érdeklődéssel tárgyalják a kortársak az időszerű iskolai kérdéseket és főképen a státusrendezés jóváhagyása és a folytonos árdrágulással kapcsolatos fizetési állapotok kedvező megoldása és a természetben való ellátás sürgős kérdése adnak komoly vitákra alkalmat. Minden hétfőn d. u. öt órakor klubnap van a IV., Városház utca 14. sz. a. helyiségben, ahol minden tagtársat szívesen látnak. Magyar hazai magyar kard ebben nagyértékű kiállítást rendezett a dr. Donáth György orsz. gy. képviselő vezetése alatti Egyesületközi Együttműködési, a magyar öntudat és hazafias érzés erős ébresztésével. A kiállítást a tanulók kedvezményes áron tekinthették jmeg s s ezzel is nagy mértékben jött segítségére az iskoláknál, a I jobb magyarrá nevelés szolgálatában. Scylla és Charybdis rejtélyét megfejtették. A klasszikus irodalom nagyjai sokszor megemlékeztek az ókori hajózás legnagyobb réméről, Seylléról és Charybdisról, ahogyan a messinai tengerszoros sziklaszirtjeit nevezték. A s nekünk az ifjúságunkban boldogan, kell továbbépíteni a turáni törzsből származó testvériséget. Minden iskolában foglalkozzunk a turáni eszmével, Japán ismertetésével és keressük az alkalmat, hogy ez a világhatalom továbbra is szeressen, védjen, rokonának ismerjen el bennünket. (N yíron gyakoroltatni. Az V—VI—Vil— Vili. o. füzetei szintén vonalasak, csak a fogalmazási füzetük vonal nélküli, sima. De ha ezeknél is nehézségek mutatkoznak, sorvezetőt lehet használni, de olyan módon, hogy az írás a két vonal között legyen. A sormintánál kerülendők az apró elemekből összerakott, cikornyás, rajzos, sok időt rabló diszitgetések. Ellenben, ahol csak alkatom kínálkozik, használják a tenniük a kiinduló írás betűalakjait, igen sok tanulónak okoz nehézséget a vonalköz harmadolása. Ilyen esetben nem szükséges az egyharmad mérethez szigorúan ragaszkodni, csak arra kell ügyelni, hogy az írás középen haladjon és a betűk szára arányos legyen — mondja a tanfelügyelői rendelkezés. szorosban ugyanis vihar idején pokoli lárma rémítgette a tengerészeket. A Scyllához és Charybdishez fűződő mesék még a késő középkorban is megvoltak. 1783-ban a veszedelmes szirtek mélyen a tenger színe alá süllyedtek és azóta az áthajózás lényegesen veszélytelenebbé vált. Az olasz tengertani intézet most felderítette az ókori rejtély titkát. A messinai szoros a meleg Tirreni- és a jóval hidegebb Jonitengert köti össze. A szirtek helyén a szoros szélessége alig négy kilométer. Átlagos mélysége pedig nyolcvan méter s a tíz-húsz centiméteres vízszintkülönbséggel váltakozó árapály fázisai is ellenkező időben játszódtak le a két tengerben. Ennek következtében a két tenger vize a szoroson át állandóan egymásba áramlik. Az áramlás sebességge másodpercenként egy-két métert is elérhet s a tekintélyes sebesség erejét megnöveli, hogy az áramlásban a szoros víztömege egészen a fenékig résztvesz. Ehhez járul a két tenger hőmérsékleti különbsége folytán az alsó és felső vízrétegek gyakori ellenkező irányú áramlása, amely erős örvénylésre vezet. Az olasz tengertani intézet ezzel a magyarázattal megfosztotta Európát egy rejtélytől és a sok fejtörést okozó legendából természettudományi magyarázat lett.