Nemzeti Sport, 1910. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

VIII. évfolyam, 1910. január 1.1. szám. A „MAGYAR AUTOMOBIL CLUB“ ÉS A „MAGYAR AVIATIKAI BIZOTTSÁG" HIVATALOS LAPJA. A „NEMZETI SPORT“-TAL EGYETEMBEN MEGJELENŐ SZAKLAP. Hirdetési képviseletünk Franciaország, Olaszország és Svájc területére. Societé Générale de Publicité „LA RÉCLAME UNIVERSELLE, PARIS“ 12. Boulevard de Strassbourgh 12. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Kecskeméti­ utcza 5., II. em. 2. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre............................................20 korona. Fél évre.................................................10 „ Negyedévre.........................................5 „ A folyó év korszakalkotó aviatikai ese­ményei minden gondolkodó embert meg­győztek arról, hogy akár a kormányoz­ható léghajók, akár az aeroplanok meg­szűntek költséges játékszerek lenni. Tem­peramentum szerint az egyik közlekedési eszköznek, a másik merész sporteszköz­nek tekinti őket, de mindegyik megegye­zik abban, hogy bármily célra is, de használat tárgyát képezhetik. Ezen tulaj­donsággal azután meg is van adva az iparszerű előállítás feltétele és az ipari előállítás mérve és módja pusztán a ke­reslet nagyságától függ. E kereslet a gépek ténylegesen napról-napra haladó tökéletesedésével, amely használhatósági körüket folyton tágítja, rohamosan növe­kedni fog és máris azon ponton vagyunk most is, hogy egy külön aviatikai, vagy ha úgy tetszik léghajózási iparról beszél­hetünk. Első helyen e tekintetben természete­sen Franciaország áll, ahol az aeronau­­tikai készülékek ügyét nemzeti ügynek tekintik épúgy, mint annak idején az auto­­mobilizmust. A franciákat e téren azonban nem csupán a sovinizmus vezeti, a lelke­sedésnek van igen praktikus oldala, amely már most is, a fejlődés legkezdetén mil­liókat jövedelmezett a vele foglalkozóknak. Eleintén, amikor még csak kísérletezések­ről volt szó, a franciákat tényleg csak az a remény sarkalta, hogy az általuk oly nagyra tartott francia szellem szerezze meg azt a diadalt, hogy az emberiséget repülni tanította. Amidőn a repülés lehe­tősége már ténynyé vált és már vevők is jelentkeztek, csakhamar tudatára ébredt a közvélemény és az aviatikához közelálló ipar, hogy itt egy új iparág van keletke­zőben, amelynek diadala annak hozza a legszebb gyümölcsöket, aki a kereskede­lemben oly fontos időelőny birtokában Az aviatika és az ipar­ van. Különös intézkedésekre ez iparág érdekében nem is volt szükség, a közön­ség lelkesedése és egyes nagylelkű mae­­cenások bőkezűsége oly kedvező talajt teremtett az aeronautikai és aviatikai ipar számára, hogy az úgyszólván magá­tól fejlődött. Franciaországban jelenleg körülbelül tíz ipari vállalat foglalkozik légi járművek és kellékeik gyártásával s hogy az üzlet mily rentábilis, azt a hosszú szállítási határidők és a nagy árak mutatják leg­jobban. Ezen társulatok emellett napról­­napra szaporodnak s csak e napokban érkezett a hír, hogy Franciaország egyik legtekintélyesebb automobil-gyára a Peu­­geot-gyár vállalatának kü­lönágaként egy societé aem­entet alakított. Látszólag a legjobb üzleteket a Bleriot­­társaság csinálta, amely főnöke Bleriot révén, aki époly mestere a repülésnek, mint a reklámnak, óriási népszerűségre tett szert az egész világon. A jól jövedel­mező Bleriot-lámpagyár úgyszólván telje­sen háttérbe szorul az aeroplan-osztály mellett, amely alig győzi a rendeléseket effektuálni. A repülőgépek vásárlói között, a Bleriot-társaság kereskedelmi igazgató­jának érdekes nyilatkozata szerint, igen sokféle kategóriát különböztetnek meg. A legelső vevők azok voltak, akik hason­lóan a cég főnökéhez a készülékeket mu­tatványos repülések céljaira vették meg, hogy velük pénzt keressenek. Másokat sportemberek vettek ugyanúgy, ahogy tizenkét év előtt automobilokat vettek. Ez­után még a speciális célú repülőgépek említendők, így például svájci sportembe­rek egy csoportja a Bleriot-féle gépeket a svájci tavak átrepülésére akarja hasz­nálni. Jelenleg egy monoplánt szállítanak, amely a Genfi-tó átrepülésére van szánva. Két monoplánt vadkacsa és egyéb szár­nyas vadra való vadászat céljaira rendel­tek a Bleriot-társaságnál. Ezen gépek két üléssel vannak ellátva, úgy hogy az egyik személy vezetheti a monoplánt, míg a másik a szárnyasokra vadászik. A Bleriot­­társaságnak jelenleg, úgymond Lapeyronse gróf, 150 kis La Manche típusú monop­lánra és 12 nagy kétüléses monoplánra van rendelése. Ha meggondoljuk, hogy a Bleriot-cégnél a jó üzletmenet csak akkor kezdődött, amidőn Bleriot július végén hírneves csatornaátrepülését tette meg, úgy meg kell adni, hogy az eladások hihetetlen gyorsasággal történtek. Az élel­mes franciák azután a kedvező konjunk­túrát alaposan ki is használták. A nagy­számú rendelés feletti meglepetést rögtön a tett követte, az aeroplan-műhelyt, amely bizony eléggé kezdetleges volt, annyira kibővítették, hogy ma már hetenként hat ■ aeroplant képesek gyártani s az 1909. év végéig máris körülbelül 200 volt a gyár­tott gépek száma. A gyártás egymagában nem elégítette ki a társaságot. Hogy fokozhassa forgal­mát a gyár, ha vevőinek nincs alkalma, hogy az aeroplanvezetést elsajátítsa? — Bleriot hamar kész volt a válaszszák Bordeaux város közelében felállította avia­tikai szakiskoláját, ahol minden vevő meg­felelő oktatásban részesül. A lehetőség, hogy a repülést kényelmesen elsajátíthatja, már sok embert vitt Blerioték boltjába a bordeauxi iskola alapítása óta. A Wright gépek kereskedelmi kihaszná­lását Franciaországban a Societé Génerale de Navigation Aerienne, Németországban a Deutsche Wright Fhymaschinen Gesell­­schaft vállalta magára. A francia társaság kissé lassan kezdett a munkához s azzal igen sok tért is veszített az aeroplánpiacon. A késedelem oka az volt, hogy túlságos szolgai módon akarták az eredeti Wright A legtartósabb:---------------------------------------------------------SEMPERIT­ISSJS PWEL-SEMPERIT MISKOLCZY «^nyVBk Vezérképviselet és raktár: SALZBERGER SAMU Budapesten, VI. kerület, Andrássy­ út 20. szám.

Next