Nemzeti Sport, 1910. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-01 / 1. szám

2. oldal­ gépet kopírozni és az eredeti szerkezeti anyagokat Amerikából hozatták. A francia társaság ezen késedelem dacára is már eddig is elég jó üzleteket csinált, összesen tizenkét gépet építettek s ezek többnyire katonatisztek és sportsmanok között keltek el. Egyet a francia hadügyi kormány vett meg. A német társaság még működése legelején áll, azonban máris eladott három gépet s előreláthatólag ő fogja szállítani az osztrák-magyar katonai hatóság által megrendelendő gépet is. E társaságok is gondoskodnak vevőik kiképzéséről és pedig a francia társaság a juvisyi aerod­­romban, a német a berlini Flugplatz­­gesellschaft aerodromjában taníttatja a vevőit. A Voisin társaság, amely először állí­tott elő gyárilag aeroplanokat, Francia­­országban már mint „régi cég“ szerepel. Az ő műhelyéből került ki a kísérleti aeroplanok legnagyobb része, amelyekből fejlődtek azután a ma már elismert típu­sok. E társaság az utolsó évben 40 aeroplant adott el s ezek közül a legtöbbet külföldre. Aeronautikai iskolája Mourmelonban van, ahol a tanítványok M. Chato felügyelete alatt avattatnak be a repülés mesterségébe. A Farman társaság, amely csak egy év óta áll fenn, amióta Farman mint önálló konstruktőr lépek fel, máris rendkívül élénk tevékenységet fejt ki. Farman ezévi sikerei ezt az igyekezetet támogatják és az egyes hadügyi kormányok aeroplanvásár­­lásaiknál sohasem feledkeznek meg a Far­man gépről, amely legelső feltételüknek megfelelne, a több emberrel való repülést és a hosszabb ideig való repülést több ízben sikerrel produkálta. A Farman tár­saság amellett azon rendkívüli kedvez­ményt is nyújtja vevőinek, hogy a gép megvétele után saját veszélyükre és költ­ségükre ki is oktatják a vevőt addig, míg az 1 kilométert képes zárt körben repülni. Ily előnyös feltételek mellett eddig egy társaság sem vállalta a tanítást, úgy az Antoinette, mint a Voisin társa­ság 2000 frankot kér a készülékeiken való repülés kitanításért. A Farman testvérek chalousi gyárában a gépek tizenkettes szériákban gyártatnak és rendszerint Gnome Vivius motorral szállíttatnak, a válasz­tott motortípus szerint természetesen külön­böző árakon. Maurice Farman testvérétől függetlenül a puteausi Mailet cégnél készítteti aerop­­lánjait de csak idő kérdése, hogy mikor állít fel teljesen önálló műhely. Az Antoinette-társaság szintén egyike a legrégebbieknek. Motorjai könnyűségük révén már régóta ismeretesek. Mióta a geniális Levavasseur a Gastambide & Mengur-féle monoplánnak mai tökéletes Antoinette-alakját szerkesztette meg, amely­­lyel Latham oly fényes sikereket ért el, azóta a motorok mellett már a repülő­gépek gyártásszerű előállításával is foglal­kozik a társaság. Eddig már több mint 40 repülőgépre kapott megbízást a társa­ság, dacára annak, hogy a gépek nem éppen olcsók. Jelenleg a társaság meg­bízásokkal annyira el van halmozva, hogy 1910. év márciusig nem szállíthat már, ha csak nem fizet az ember 10.000 franknyi felárakat. Az Antoinette-társaság repülő­iskolája Mourmelonban van, ahol jelen­leg Latham oktatja tanítványait egy kétülé­ses gépen, amely rendkívül sikerült alko­tásnak mondható, úgy tanítási mint egyéb szempontból. A gyakorlótér mellett a cég egy igen jól felszerelt javítóműhelyt is állít fel. Esnault­ Pelterie-nek remekül felszerelt gyára van Páris mellett, amelyben nem­csak az aeroplanokat, hanem a Rep moto­rokat is gyártják. Sajnos ez a gyár nem bír túlságos sok rendeléssel, mert a gépek­nek eddig nem sikerült hosszabb repülést végezni. Ennek oka azonban korántsem az aeroplanok rész szerkezetében kere­sendő, hanem egyedül a motorban, mely­nek hűtése igen kevéssé tökéletes. Maga a repülőgép igazán tökéletes alkotás és ha a gyár rászánja magát egy más motor beépítésére, bizonyára a jobb eredmények sem fognak elmaradni. Az említett cégeken kívül még egyes kisebb konstruktőrök és gyárosok foglal­koznak aeroplanok előállításával és mond­hatjuk, egyik sem fizet rá a munkára Nem szorosan e cikkek keretébe tarto­zik, de okvetlenül felemlítendő az aviatika és aeronautikai készülékeknek a játékipar­ban való térfoglalása is. E téren igen kezdetleges eszközökkel szép hasznot hajtó munkát lehet végezni. Külön fejezetet kellene szánnunk az aviatikai kellékek (gum­mirozott vászon, feszítők, fémalkatrészek) gyártásának és last but not least a motorgyártásnak is, de ezt mint tárgyunktól félreesőbb és a magyar viszonyok között kevésbé alkal­mazható részét az aeroplangyártásnak ez­úttal mellőzzük. A francia aviatikai ipar, amint az elő­zőkből láthatjuk, már a folyó évben millió­kat keresett egy teljesen új iparágból, amelynek meghonosítása, a szükségelt gépek egyszerűsége folytán nálunk semmi­féle nehézségekbe nem ütközne. Lássuk mit tett e téren Ausztria, a velünk egy vámterületet képező legnagyobb ipari konkurensünk. Bár az osztrák tőke és vállalkozási szellem lassúsága majdnem egyenrangú a mienkkel, ezúttal alaposan lefőztek bennünket. Egy bécsi gépgyár, a Werner és Pleiderer, ott a kringi cég máris felvette az aeroplangyártást és pedig egy­előre a Farman-féle típusok gyártását. Ez a gyár üzeme majdnem teljesen a közös hadsereg kellékeinek gyártására van berendezve, így csak legutóbb is nagyobb számú mozgó tábori tűzhely szállítására kapott megbízást. Ausztriában nyílt titokként beszélik, hogy az aeroplan­­gyártásra,a cs. és kir. közös hadügyveze­­tőség biztatására határozta el magát a gyár, mivel — mondják az osztrákok­ — a hadügyvezetőségnek természetszerűleg érdekében áll, hogy az aeroplanok, amelyek­nek hadügyi célokra való alkalmazhatósága kétségbevonhatatlan, a belföldön gyártassa­nak. Hogy ez így van, azt legjobban bizo­nyítja a gyár igazgatójának Ward­alovszky Ágostnak nyilatkozata aki kijelentette, hogy a Farman-gépek gyártására azért határozta el magát a gyár, mivel katonai szempont­ból ezek felelnek meg a legjobban. Az osztrák gyár összesen 1000 mun­kást foglalkoztat s ezek közül 100 a modellasztalos osztályhoz tartozik, amely tudvalevőleg az aeroplangyártásnál első­sorban jön tekintetbe. Ezen osztályban a váz, amely a Farman-gépnél majdnem teljesen fából van, mindenesetre tökélete­sen elkészíthető. A motorra vonatkozólag még nem határozott a gyár, de valószínű, hogy egyelőre külföldi, Gnome, Vivinus vagy E. N. V. motort fog alkalmazni a gépen míg valamely osztrák automobil­gyár nem szállíthat megfelelő könnyű és megbízható repülőgép-motort. Hogy a hadügyvezetőség és a gyár között mily szoros összeköttetés áll fenn, azt egyébként az is bizonyítja, hogy a gyárigazgató öcscse Ward­alovszky Adolf mérnök és Booms kapitány, a hadügy­vezetőség által az aeroplanok tanulmán A lIPIN PC ÉS FMFNT nyári motorljersilpárt, Voitttrettet, Városi G rVGl\Hi ES I\LLJIlLli­­ jjocsit, túrakocsit,teherkocsit,autóbuszt 10P Magyarországi vezérképviselő Budapest, IV. kerület, Semmelweiss­ utca 9. szám. "Wa Latham és Mathis, a Fiat cég német képviselői. Lesseps gróf, a szerencsétlenül járt Bleriot-repülő. Vili, évfolyam.

Next