Nemzeti Sport, 1927. január (19. évfolyam, 1-16. szám)
1927-01-03 / 1. szám
2 immun Hétfő, 1927 január 8. Ferencváros és Újpest revánsot vett az őszi döntetlenért A Vasas Kispestet verte 3 :1-re, de az eredmény fordított is lehetne . Nyolc gól az Újpesttül, két TVAC meccsen . Már csak a Ferencváros veretlenen A tegnapi Téli Kupa meccseken már szépszámú néző gyűlt egybe Futballnak alkalmas időben álltak ki tegnap a csapatok, hogy folytassák a Téli Kupa-meccseket. A jó idő ellenére volt is kinn vagy ötezer néző és akik ott voltak, megelégedve távoztak. Izgalmas és élvezetes meccseket kaptak. Először a Vasas és Kispest állt fel, a BT - cigaretta Jamna és hüvely már az első negyedórájukban majd másfélezer néző volt a pályán. Pedig ekkor még a délelőttnél tartottunk, igaz viszont, hogy az a közönség a Vasas törzspublikuma közül adódott. Ezek megelégedettek voltak a meccs végén, hisz a Vasas majdnem beállította az őszi 3:0-ás eredményt. Pedig Kispest egyáltalában nem szolgált rá a súlyos vereségre, sőt ha ők is olyan határozottak a kapu előtt, akár ugyanúgy megnyerhették volna a küzdelmet. Utánuk Újpest és a III. ker. TVAC lépett a pályára. Ez a meccs is bőven szolgáltatott izgalmat. Különösen a nyolc gól miatt. Mert ennyi esett. Itt sem ment könnyen a győzelem s a lilák talán csak az óbudai kapus indiszponáltságának köszönhetik az öt góljukat. Akárkinek köszönhetik. Újpest mégis csak revánsot vett az őszi 2:2-es eredményért. Ugyanezt tette a Ferencváros a Nemzeti ellen. Az őszi 3:3-as eredmény itt 2:1-es Fradi győzelemre változott. Izgalom bőven akadt és a nehéz küzdelem sem maradt el. A Nemzeti ugyanis már 1:0-ra vezetett. A Téli Kupa élén többet játszásával még mindig a Vasas halad, míg veretlen csak egy van a Ferencváros. A Téli Klip állása: 1. Vasas 4 3 : 1 12:8 6 2. Ferecváros 2 2--6:3 4 3. Újpest 2 1 — 1 6:6 2 4. Kispest 2 1 — 1 4:5 2 5. III. ker. TVAC 3 — 2 1 6:8 2 6. Budai 33-as 2 — 1 1 3:4 1 7. Nemzeti 2 — 11 5:8 1 Vasas—Kispest 3:1 (9:0) Döntetlen lenne az igazságos eredmény Góllövők: Szabó, Szentmiklósi, Ivanics, Ivanics Üllői út, 1500 néző. Bíró: Égner. Vasas: Wimmer — Fleischmann, Bottler — Kemmer, Purtsfeld, Király — Jeckl NI., Jelanek, Ivanics, Szentmiklósi, Brunecker. . Kispest: Török — Saguly, Dudás — Raix, Burger, Hungier III. — Csendes, Szabó, Fürstner, Ölvedy, Gulyás. Nézőknek, játékosoknak egyaránt igen alkalmas * időben állt fel a két csapat ___ egymás ellen. A nyílt pálya talaja pe- 10 dig egyenesen el-VÆ KB sőrangú volt. Sima, lehengerelt, nem süppedő, se nem fagyott A meccs is elsőrangú volt. Nem látnunk nagy dolgokat, isteni védéseket, csodás kombinációkat, mégis akik végignézték a meccset, megelégedettek voltak. Mind a két csapat starttól a finisig szívvel-lélekkel játszott. Látszott a játékosokon, hogy akarnak. Mindkét együttes egyformán akart s hogy az egyik mégis maga alá gyűrte a másikat, az csak egy kis kapu előtti határozottságnak vagy inkább lövőképességnek köszönhető. Ezt a Vasasban Ivanics idézte elő. A múlt hetekben még a MÁV-ban rúgta, a labdát mint amatőr, szombaton a Vasas leszerződtette, s vasárnap benyújtották a szerződést és rögtön játszatták is. Ivanics bemutatkozása csak fél sikerrel járt. A mezőnyben úgyszólván semmit sem mutatott, helyette rendesen Jelanek centereskedett. A kapu előtt azonban tudja, hogy hol van, s labdái nem nagyon tévesztenek célt. Ez hozta a Vasas két gólját. Véleményünk szerint a Vasas nem csinált valami különösen jó szerződést! Mért nem inkább bekket szerződtettek? Hiszen center Fleischmann személyében akad olyan is, aki lőni és irányítani is tud. Fleischmann ezt most nemrég mutatta be s erre a Vasas hátvédnek vitte hátra, ahol egy pár luft szolgáltatta játékához a derűsebb elemet. A csapat többi tagjai közül a csatárok agilisak keresték a jó állásokat s lőttek. A kiegyenlítő gólnál Jelanek is szerzett érdemeket azáltal, hogy Szentmiklósi szabadrúgásakor a kispesti védelmet jól becsapta. A halfsor ismét kompletten állt ki, nem is volt velük baj. A közvetlen védelemben Rottler szerelt egy párszor ügyesen, míg Wimmer hiba nélkül való. A gólról nem tehet. Kispestnél talán a határozottság, vagy az az ügyeseiül lövő tudomány hiányzott, ami a Vasasnál megvolt. A mécsesét ugyanúgy meg is nyerhették volna, hisz már vezettek is. Ekkor mindenki őket tartotta a meccs győztesének, oly szépen játszottak. Sőt még a kiegyenlítő gól után is sokan biztosra vették, hogy mégis csak győz a Kispest s senki sem hitte ekkor, hogy a Vasas nyeri meg a meccset amellett a kispesti halfsor mellett, amely nagyszerűen fogta a Vasas csatárokat.. De jött a védelem, mely az első gólnál Dudással az élen megingott, a második gólnál már feltűnő hiba esett, de"hogy rögtön utána fejüket vesztve engedték be a harmadikat. Pedig amíg ők vezettek, semmi baj sem akadt velük. A csatársor egyhangú játékkal operált, nagyon is el fog kelni a most leszerződtetendő Skalitzer. Csendes játéka a múlt hetihez javult, Szabó is többet mutatott már, csak a kaput nem tudja még jól célba venni. Fürstnertől nem sokat láttunk, ölvedy a szokottnál gyengébbet, míg Gulyás itt-ott hasznosat produkált. Végeredményben a meccs képének s az egyenlő támadásoknak megfelelő eredmény a döntetlen volna. A játék a kitűzött fél 10 után háromnegyed órával kezdődött. Részint mert a játékosok késtek, részint azért. ahová magát képzelte, nem is lett volt Szintén zenész? Vidám história a futballisták világából Írta: Sydney Horler (Utánnyomás tilos) — Ha még mindig azt hiszed, hogy egy futballcsapat menedzselése a legkönnyebb daimig a világon, majd szolgálok egy-két adattal ötvenéves futballmúltaimból, — szólt az öreg Tom Fox, az angol futball-élet egyik kimagasló veteránja, miközben elmaradhatatlan pipájából hatalmas füstfelleget eregetett az orrom alá. Az öreg úr egészen dühbe jött, pedig egy szóval sem vontam kétségbe bokros érdemeit. Csak valami könnyed megjegyzést tettem. Ott állottunk mindketten a hatalmas és most a reggeli órákban teljesen elhagyatott nagy tribün egyik páholyában, miközben a fiúk lenn a salakon végszik reggeli futómunkájukat. — Gom, dd Tóni, szóltam az öreghez. — Hadd halljam azokat a csodálatos históriákat! Az öreg rossiza Mólaig tekintett rám. — Csak nem gondolod, hogy csodálatos históriákkal akarlak most traktálni, — felelte. Nem, az ördögbe nem. Eközben a pipanyálat ősi skót szokás szerint sere intette a messzi gyalogjáróra. — A zene vett, igenis a zene — folytatta —, ami megrántotta az életeim három legszebb hónapját. Azóta, amikor csak zenekart látok, ökölbe szorul mind a két kezem. — Zenei — néztem az öregre eshülve hiszen ön a futball félményeit akarja tömegölmi. — Igen fiam, arról akarok mesélni, — mondó zavartalan nyugalommal és folytatta: — Azt mondják, hony a zene a legcsodálatosabb, nyugalmat hozó fenséges valami, de én úgy tapasztaltam, hogy a futballban valódi istencsapás. Értelmetlenül bámultam öreg barátomra. Egy kukkot sem értettem az egészből. — Ha csendben maradsz, akkor elmondom a históriát. De egy szót se halljak tőled, — mondó szigorú nézéssel az öreg Tommy, demélykék szemeiből a skót tavak mélységes kékjén át jóság és szeretet sugárzott felém. — Abban az éviben vettem át a Midchester City csapatát, — kezdte el a mondókét. — Fiatal menedzser voltam, különben sem öreg csont, elhiheted tehát, hogy mennyire igyekeztem, hogy a csapat már az első évben jól szerepeljen. Elődöm, Jim Marley abban az évben halt meg. A Midchester City élete az ő nevével kezdődött, ő volt az, aki a Midchester csapatát a semmiből a legjobbak közé nevelte fel. Mi sem volt természetesebb az adott viszonyok között, minthogy az igazgatóság az én munkámtól már azt a csekélységet várta, hogy a csapat megnyerje mind a bajnokságot, mind a kupát. — Peckünk volt abban az évben. Jim Bell, a csapat centercentera és Tina Lealy, a jobbösszekötő, még a szezon kezdete előtt súlyosam megsérültek. Reájuk tehát naár az ősszel nem számíthattunk. Tartalékjaiink nem értek egy fabatkát sem. Elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, de új embereket szerzek a csapat számára. Elküldöttem három legmegbízhatóbb emberemet az ország négy tája felé azzal az utasítással, hogy új játékosokat szerezzenek nekünk. — Mert borzalmas esetek történtek velünk ebben a szezonban. A Broughton Rover,5, a nyomorúságos Broughtom Rover® kettő-nulla vert meg saját pályánkon. Pedig csatáraink akár nyolc gólt is lőhettek volna. De szánalmasan ügyetlenek voltak. Fekete vasárnap volt... — Elképzelheted lelki állapotomat, amikor másnap, hétfőn egyszerre két távirat is érkezett címemre. Az egyik Newcastleból, a másik Summersettből. Mindegyikben csak ez a megbeszélt szöveg állott: gyere azonnal, felfedeztem árut. — Vasárnap még egy rendes csatárom sem volt és ima most, másnap már egyszerre kettő is volt, mégpedig mind a két fajtából. — Mit csináljak? Elővettem azt az egypennys pénzdarabot, amit kabalásnak hordtam magamnál. Feldobtam, mondván, döntsön a sors! Északra mutatott a sors keze, odautaztam tehát és dél szenzációs csillagát a jó sorsra bíztam. — A jó futballista ritka madár még Angliában is. Ha azt akarod, hogy el ne csípjék az orrod elől, nem szabad késlekedned. Azonnal vonatra ültem tehát és másnap reggel már ott voltam Newcastleban. — Hogy az elején kezdjem az esetet, nem mondhatok mást, csak annyit, hogy : amikor megláttam Edie Gooant a tró■ ringpályán mozogni, azonnal észrevettem, hogy ő az én emberem és amikor Ali Bannet megérkezett felfedezésével Summersettből, észrevettem, hogy meg vagyok mentve. Megszűnt minden gondom. — Hej, pedig csak most kezdődött az én igazi kálváriám. — Az öreg nagyot sóhajtott, megtöröle homlokán a verejtéket, újból rágyújtott kialudt pipájára, majd folytatni kezdte a történetet. — Hiszen, tudod, hogy vannak fura, különös bolondos emberek, akiket nem zárhatnak semmiféle bolondok házába, hogy az ördög vinné el őket! Vannak mondom ilyenek, de ilyent még nem láttam, amit tapasztalnom kellett a saját bőrömön ebben a bolondok táncában. — Képzelj el egy játékost, aki G‘O‘Smithet és Robby Mc Coll-t taníthatná futballozni, egy játékost, aki egy meccsen se rúg két gólnál kevesebbet — na és képzeld el, ők ezek, hogy ez a játékostitán, ez a tünemény a pályán kívül bolondja — a szájharmonikának és minden idejét annak szenteli. Mert akárhogy csodálkozol, ez a marha, ez a Goolan, akinél jobb center még nemlátszott, a földkerekségen, többet törődött a szájharmonikával, mint az egész futballszezonnal és egész futball karrierjével. — Ila zenéről kezdett beszélni, azt hihette az ember, hogy ez a pézmahosszú legény maga Choping, a híres muzsikus vagy hogy a csudába hívják. De ez nem is fontos. A lényeg az, henry ez a "i dúvad, ez a dűmajom azt állította, hogy a szájharmonika a világ legfenségesebb hangszere és ami ennél fontosabb, ő személyesen a világ legnagyobb szájharmonika művésze. - A fiúk természetesen azonnal tréfát csináltak belő!, és ha Goolan létez hintett volna abból a magasságból. I