Nemzeti Sport, 1933. február (25. évfolyam, 24-43. szám)

1933-02-01 / 24. szám

í tett taktikai hibától eltekintve, újra nagyon jó volt. Mooré is jól megállta helyét, igazán csak azért cseréltem ki a II. félidőre Sárosival, hogy Gyurka is mozogjon legalább egy félidőre valót. Magyaron a fáradtság jelei ütköztek ki, de szerencsére ő az egyetlen a csapatban, akin ezek a szimptomák mutatkoztak. Egyébként ő is nagyon hasznos tagja volt a fedezetsornak. Háda ritkán avatkozhatott a játékba, a gólokért nem lehet okolni egyikért sem. A portugálok nagyon igyekeztek A portugál csapat változatlanul azt a stílust játszotta, mint Lisszabonban. Nagyon gyorsak, rámenek, de a futball magasabb művészete még nem sajátjuk. Inkább meglepetésekkel, rajtaütésszerű akciókkal próbálkoztak és hogy eredményesen, azt igazolja négy góljuk. Annak ellenére azonban, hogy ilyen kellemetlenül sok gólt tudtak berúgni hálónkba, ki kell jelentenem, hogy ez a csapat sokkal kellemesebb ellenfél volt, mint a vasárnapi Lisszabonban. Hiányzott a csapatból a hírhedt Augusto Silva, akinek durvaságait boldogan nélkülöztük. Azért ezek az oportói fiúk se szívbajosak, a kemény rempliktől nem riadnak vissza, nincsen azonban akcióikban semmi durvaság, bokára való pályázás, egy szóval ezek az akciók szabályosak, ha váratlanok is a finomabb játékmodorhoz szokott középeurópaiak előtt. Dicséretükre szolgál, hogy valami szent ambícióval játszottak és küzdöttek, hogy jobb eredményt érjenek el, mint a lisszaboni csapat, de azért mégsem ragadtatták el magukat és mindvégig igazi sportembereknek bizonyultak. Egyénileg több játékos kitűnt a portugál csapatban. Nekem nagyon tetszett a balösszekötő Souza játéka, aki igen tehetséges csatár. Jó játékos a centerük is, akinek gólereje figyelemreméltó. A fedezetsorban Pereira tüntette ki magát, míg a védelemben újra Alvez volt az, aki szereléseivel, gyorsaságával, jó rugótechnikájával és önfeláldozó játékával magára vonta a figyelmet. A kapuban a magyar Siska jól működött, a gólokkal szemben persze tehetetlen volt, hiszen amint már említettem, öt-hat góllal több is bepotyoghatott volna a hálójába. Ő egyébként egyike a legjobb hírű kapusoknak az Ibériai félszigeten. Zamorával együtt emlegetik errefelé. Valószínűleg nem lesz szükség utánpótlásra A mérkőzés után seregszemlét tartottam és örömmel állapítottam meg, hogy a gárda majdnem teljesen egészséges. Az enyhébb déli éghajlat elűzte az influenza nyűgét, a sérüléseket is majdnem teljesen kiheverték azok, akik ilyennel bajlódtak az utóbbi napokban. Ma éjjel Fodorral még megbeszélést tartotok ebben a kérdésben és akkor fogom eldönteni, hogy kérek-e hazulról segítséget Frankfurtba. Megmondom őszintén, hogy ilyen lépésre csak feltétlen szükség esetén határoznám el magamat. 11 Meg is mondom, hogy miért. . Egy ilyen túrának sok minden hátránya mellett megvan az az előnye, hogy a csapat összeszokik, össze- forr. A fiúk ugyan jól ismerik egymást még otthonról, tudják jól egymás erényeit és hibáit, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen négy- öt mérkőzés, amit szinte ugyanabban az összeállításban, ilyen gyors egymásutánban játszanak le a fiúk, valóságban gépezetté, , minden kerekében nagyszerűen összedolgozó gépezetté alakítja a csapatot. Ezért szeretném ezt a csapato együtt megtartani. Tudom jól, hogy vannak pontok, ahol talán valamivel nagyobb klasszisú embert lehetne sorompóba szólítani az otthoniak közül, viszont azt is tudom jól hogy az otthoniak meglehetősen kiestek a játékból és akármilyen nagy klasszist is jelentenek, jelen pillanatban bizonyos fokig mégis csak mint idegen, be nem szokott részek jelentkeznének a nagy együttesben. A csapat most nagyszerűen együtt van, azt mondhatom, hogy mindenki fit, illetve, aki még érzi valami nyomát sérülésének, az is teljesen rendbejön Frankfurtra. Az egyetlen, aki fáradtnak látszik, Magyar. Ez a fáradtság azonban vasárnapig még eltűnhet, de ha Magyar nem is érezné magát teljesen rendben, akkor is ott áll rendelkezésemre Korányi, akit nyugodtan betehetek a balfedezet posztjára. A csatársorban egyáltalán nincs szükség pótlásra, olyan jól együtt van most a társaság. Itt még olyan pihent emberem is van, mint Titkos! A védelem is teljes. Ha azonban mégis másként döntenénk, idejében értesíteni fogjuk a PLASz-t. Kritika a bíróról és a közönségről (— De még nem hallottunk semmit a bíróról!) — Ramon Melco jó bíró volt, megadott ugyan ellenünk egy lesállásból eredt gólt, de azért mindig kiegyeznék külföldön ilyen bíróval. (— És a közönség ?) — A közönség nagyszerűen viselkedett. Ezt ugyan már Lisszabonban is tapasztaltuk. Tapsoltak a fiúk szép játékának. Voltak periódusok a játékban, amikor szinte percekig nem nyúlt portugál játékos a labdához, a közönség valósággal ujjongott a mieink szép játékának láttán. A további műsor Ma este a fiúk külön vacsoráznak és hamar le is fekszenek, nagyon nehéz út előtt állunk. Fodort és engem meghívott a portugál vezetőség, együtt fogunk velük vacsorázni. Ezen a vacsorán fogjuk kicserélni a szokásos plaketteket. Szerdán reggel 8.15-kor indul a vonatunk. Ez lesz a túra legnehezebb része, mert szakadatlanul fogunk utazni Párisig, ahova csak csütörtökön éjfél után, tehát már pénteken hajnalban fogunk megérkezni. A pénteki napot tehát teljesen a pihenésnek szenteljük, hogy azután szombaton jó erőben utazhassunk a már nem olyan messze levő Frankfurtba. A végén csattan az ostor... Máriássy Lajos dr. Szerda, 1933 február 1.3 Hungária szervezkedik! A kaszinóban és nem a Rákóczi úti moziban lesz a vasárnapi értekezlet — Saját tudósítónktól — Tegnapi számunkban megírtuk, hogy a Hungária szurkolói körében mozgalom indult meg játékosvásárlás céljaira anyagi alap megteremtésére. Híradásunk nyomán tegnap este sok olyan szurkoló jelent meg a kékfehérek kaszinójában, akiket már nagyon régen láttak a Hungária körében és akik nagy örömmel jelentették be csatlakozásukat a mozgalomhoz. A vasárnapi szervezkedő gyűlést egyébként nem a Rákóczi-úti moziban, hanem a Drechsler-palotában levő kaszinó helyiségében tartják meg délelőtt 11 órai kezdettel. Rónai II., a MÁV Előre fiatal játékosa Szombathelyre távozott és a vasutasok nélküle kezdik majd a rajtot. AuUt Háda íc Uaza —■' *> A játékos tapasztalatai Lipcsétől Madridig A lipcsei gulyás, a párisi autóforgalom, a Racing, a bordói kiszállás után a spanyol határon Madrid, január 36. Hosszú az út idáig! Drezda, Lipcse, Frankfurt, Páris, Bordeaux, Irán, több, mint egy hete rójjuk az utat s az idő igen jelentős részét vonatban töltjük. S ha megállunk, mindenütt történik valami. Valami, ami többé vagy kevésbé emlékezetes. A legemlékezetesebb Lipcse. Ha most visszagondolok rá, akkor egészen mulatságosnak tűnik mindaz, ami történt. Ahogy mi nyugodtan készülődtünk a tréningre s ahogy egészen más lett abból, amit elgondoltunk. Legjobban az lepett meg már kifelé menet bennünket, hogy mennyi közönség tódul a pályára. Nálunk a legutóbbi Ferencváros— Hungária mérkőzésen sem igen lehettek többen. Itt meg egy tréningre is ennyien kíváncsiak? Később azután elvált, hogy mi van a nagy érdeklődés mögött. Mikor a 2x25 perc után a kevert csapatok játszottak, egyszer csak megmozdult a lipcsei B-közép s elkezdődött a tánc. A hideg, kezdetleges faöltözőből legjobban szerettünk volna hazamenni, de nem lehetett. Az öltöző sem nyújtott valami kellemes biztonságot, hát inkább játszottunk. Mi tréningszerűen, ők mérkőzés módjára. Kiegyenlítettek s ezzel a felséges nép is kielégült. Sok szó esett a lipcsei kalandról köztünk, de talán még több arról a remek paprikás gulyásról, amellyel Kertész Gyula, az itt működő magyar edző vendégelt meg bennünket a viharos események után. Ha ez a gulyás nem másítja meg egy csapásra a hangulatot, talán még most is a „legmozgalmasabb” tréningről folyik a szó. De az inycsiklandozóan párolgó gulyás hódító illatára összefutott a nyál a szánkban s többé senki sem beszélt. A hatalmas tálakból pillanatok alatt tűnt el a gulyás és csak halk kanalazás hallatszott az asztal körül. Később itt is, ott is megelégedett sóhaj, kényelmes fészkelődés jelezte a hatást. Fodor dr. szinte áhitatos csendet tört meg szokott kérdésével: — Moóré fiam, jóllaktál-e? — Mondhatom, csuda jól érzem magam! Mert Moóré a mérték. Ha egyszer neki nincs többé panasza, ha ő jóllakott, akkor mérget lehet rá venni, hogy senki sem éhes már a társaságban. A gulyás felpaprikázta a jókedvet bennünk. A vacsora utáni séta igen jó hangulatban folyt, bár Markost sohasem kell a jókedvre dopingolni. Mókázott is szakadatlanul. Közben az egyik mellékutcában sovány kiskutya tévedt elénk. Markos magához fütyüli, a kutya engedelmeskedik, mire fürgelábú jobbszélsőnk minket is megijeszt, olyan tökéletesen utánozza a hortobágyi komondorok csaholását. Mind azt vártuk, hogy a nyápic német kutya elinal az ijesztő „szóra”. Legnagyobb meglepetésünkre azonban két lábra állott Markos előtt s minden porcikájában remegve pitizett. Az első pillanatban még nevetés tört ki belőlünk, de hirtelen egészen meghatódtunk. A megriadt kutyust Markosnak kellett megvigasztalni és ijedtségéből magához téríteni. Az esetnek óriási sikere volt! Frankfurtban töltött éjszaka , után este érkeztünk meg Párisba. , Több ismerős arc várt reánk Berkessy Elemér és Barna vezetésével. A többiek nagy részét is ismertem, hiszen nem régen jártam itt a Ferencvárossal, így a ferencvárosiaknak van legtöbb ismerősük. Amint a hatalmas pályaudvarról kijut az ember, első pillanatra a szokatlan világítás lepi meg. A hatalmas fényvetítők csaknem nappali világítást adnak. És itt mindennek ilyen arányai vannak. A taxink elindul, de alig hagy el két utcasarkot, éles fütty, csengetés és az orrunk előtt elzárják a további utat. Percekig állunk. Csaknem minden második, harmadik utcasarkon megismétlődik ez velünk s így lenne időnk jobbra-balra nézelődni. Az autóktól azonban nem látni semmit. Hatos, nyolcas sorokban tolongnak egymás mellett az autók s elzárják a kilátást. A Grande Bulevardeon pedig lenne mit látni! "Egy-egy ismerős vezetésével Paris nevezetességeiből elég sokat megnéztünk, szombat délután pedig a Wacker Racing mérkőzésnek voltunk tanúi. A bécsi csapat bizony nehezen győzte le a hét tartalékkal játszó Racingot. (3:2). Nekünk jobban ment. A Partes des Princes stadionja gyönyörű. Nálunk talán sohasem lesz ilyen szép pálya. De nemcsak a szép pálya tüzelt bennünket , hanem a régi, szerencsétlen párisi mérkőzések emléke is győzelemre hajszolt. Sikerült is a mérkőzés. Nemcsak számszerűen, de a franciák szemében lényegesen emeltük a magyar futball értékét. Ami nagy szó, hiszen itt csak az angol és osztrák futballt ismerik el teljesen, így persze a banketten is kellemes volt a hangulat. Hétfőn délután Bernard Levy, a Racing elnöke, pezsgőre hívott meg bennünket az egyesület háromemeletes helyiségébe. Végigjártuk a klubhelyiségeket, mindenki kapott egy-egy példányt a Racing hetenként megjelenő háziújságjából. De azt is elmesélték, hogy az egyesületnek 15 füves futballpályája, 100 teniszpályája van. Ez a legnagyobb, leggazdagabb egyesület Párában. Ezzel lezárult útifilmünk párisi szakasza. Kedden, kényelmes utazás után már Bordeauxban szállottunk ki. S fél óra múlva már a vendéglátók valódi hordáit tettek elénk. Mondhatom, ez nem száraz vidék! Vonatunk nem messze jött el velünk Cognac városa mellett, amelyről nem tudjuk kisütni, hogy a konyaktól kapta-e a nevét, vagy a konyak kapta tőle? Mindegy, annyi bizonyos, hogy a francia bortermelés egyik nevezetes vidékén vagyunk. Nekünk, magyaroknak ugyan nem imponál különösebben a francia bor, még ha bordól is! A pályára nagyon siettünk. Korán igyekeztünk kezdeni, mert a mérkőzés után hamarosan vonatra kellett ülnünk. A kezdés időpontja előtt már tíz perccel játékra készen érkeztünk a pályára. S itt, akárcsak Lipcsében, igen nagy meglepetés ért bennünket. Csakhogy itt ellenkező volt a benyomás. A jegyszedőkön és az árusokon kívül ugyanis teremtett lélek sem volt kint a hideghatárban. „ A pálya olyan benyomást tett rám, mintha a BRSC-pályára kerültem volna. A szövetség emberei közül sem volt kint senki. Az elnök azonban nem sokat késett. Amíg meg nem érkezett, azt hittük, hogy rossz helyen járunk, más pályára tévedtünk. A jegyszedők azonban megnyugtattak, hogy helyben vagyunk, ők tüzet raktak, mellette melegedtek, mi meg visszaszaladtunk az autóbuszba melegedni. Amíg így múltak a percek, az előbb már itt volt elnök eltűnik. A fiúk rögtön készek voltak a megfejtéssel: Most ment el közönséget toborozni ! A következő negyedórában azonban megindult az „áradat” , vagy 800 főnyi sereg melegedett a pálya körül rakott tábortüzeknél, míg mi megnyertük a mérkőzést. A „bemelegítést" mi is a tűz körül tartottuk. Bordeauxi kiszállásunk így jól sikerült s játék után azonnal vonatra ültünk. A spanyol határnál, Irun előtt, a határrendőrség főnökét Fodor dr. az MLSz jelvényével tüntette ki, ami nagyban hozzájárult, hogy a határon gyorsan túljutottunk. Alig ment azonban ki a fülkéből a határfőnök, máris ott termett az étkezőkocsi személyzetének küldöttsége és jelvényt kért. Ez a küldöttség azonban nem járt szerencsével. Talán ha féláron ajánlották volna fel az ebédet, kapnak jelvényt. Háda József. OKVETLENÜL SZÜKSÉGES minden aportcipít, vedémidhimet, delpi, turistacipőt, bakancsot vízhatlanítani és puhítani „PYKAM- BAKANCS-ZSÍR" lap,abban puhítja a hírt TÖKÉLETESEN VÍZHATLANÍT! KAPHATÓ MINDEN SZAKÜZLETBEN ! Oy írtja: Benes Testvérek vegyészeti gyár r. t. BUDAPEST, III., HÉVIZI ÚT 7-8 Debrecenben lezajlott az első idei edzés — Telefon jelentésünk — Debrecen, január 31."■" a A Bocskai játékos gárdája háromfelé van szétszórva. Teleki, Markos és Moóré az ibériai félsziget levegőjét szívja jelenleg, Vágó, Pál------------------dúc, Tatár, Palotás és Fehér a fővárosban tartózkodik, Debrecenben csak nyolc játékos van: Varga, Vincze, Janzsó, Zilahi, Hevesi, Keviczky, Kovács és Marosi. Ez az utóbbi nyolc játékos tegnap megkezdte az edzéseket. Ez volt egyben Béber László tréneri bemutatkozása is. Az első alkalommal csak kis futásból, különböző gyakorlatokból és végül 2x7 (nem erőltették meg magukat) percig tartó játékból állott az edzés. Csütörtökön már komolyabb edzés mérkőzés színhelye lesz a vasutas pálya. A profik ellenfele a DVSC gárdája lesz, amely ekkor kezdi meg a tavaszi szezonra való felkészülését — Micsoda 500 pengőről beszél Vermes? — mondta méltatlankodva Balog Miksa a PLUSz-ban. — Jár még neki 120 pengő fizetés és 20 pengő prémium. Az a 150 pengő, ami a szerződés aláírásáért jár neki, az még nem esedékes! Az Elektromosban Reiter még nagyon sínyli influenzája utókövetkezményeit úgyhogy a rajtnál aligha jelenhet meg a kék-sárgák színeiben. Csirke azonban nagyszerűen mozgott vasárnap, a kintjével szövetségi kapitány is megelégedéssel nézte játékát és csodálkozott, hogy nem játszik az első csapatban, úgyhogy baj itt nem lesz. Vasárnap egyébként Buzássi mellett még Kutikot, az ifjúsági csapat másik jelességét is kipróbálják. Játszik a betegségéből felépült Lengyel is.