Nemzeti Sport, 1933. március (25. évfolyam, 44-65. szám)

1933-03-01 / 44. szám

2 Vidéki körúton. A vásárhelyi HMTE elnöke beszél klubja szép sikeréről, munkájukról, ered­ményükről — Saját tudósítónktól —­ ­ Hódmezővásárhely, február. A déli kerületben nagy feltűnést keltett a vásárhelyi csapatok bravúros őszi szereplése. A HTVE is, a HMTE is egyaránt kitett magáért. Sokáig a két vezető helyét birtokol­ták s csak az utolsó fordulóban csú­szott le (ha ezt egyáltalán lecsúszás?­­nak lehet nevezni) a HTVE a máso­dik, a HMTE pedig a még mindig­­ feltűnést keltő jó negyedik helyre.. A Vívók eredményes működéséről hosszabb cikkben már megemlékez­tünk lapunk hasábjain. Lássuk most azt, mi volt a titka a Munkások si­kerének. Felkerestük az egyesület agilis és ORAJAVITAS munkátárja . • . P­KM. Wig Üveg vagy mutató 40 fül. Pót­­lando alkatrészeket legolcsób­­ban számítjuk. Egy évi jótállás. iaÉíflHI­g Törhetetlen óraüveg megvárható G­ÁR­DOS órás, Múzeum-körút 2. szám áldozatkész ügyvezető elnökét, Stritz J­ánost, s­­• Őt­ kér­tük meg, hogy mond­ja el röviden, ho­gyan­ látja­ ő egye­, sületének szereplését. Készséggel tett eleget kérésünk­nek. — Bár csak négy szakosztálya van az egyesületnek — kezdte —, a veze­tőség és az egyesület tagjai oly nagy szeretettel, megértéssel karolták fel és oldották meg a­ rájuk váró fel­adatokat, hogy futballcsapatunknak az őszi fordulóban elért eredménye nem is meglepetés számukra. A csapat már öt éve játszik együtt és annyira jól összedolgozott együttes, hogy­­ nyugodtan mondhatom :­­ az al­osztályban csatársorunknak alig van párja. — A fiúikkal edző foglalkozik rend­szeresen, ez feltétlenül hatással van a játékosok technikai, de főleg tak­tikai felkészültségére. A játékosok közül a centerünk, Biró az, aki minden tekintetben ideális sportember. Nagytudású játékos. Mel­lette még Kovács és Fekete érdemel k­ülön dicséretet. A nagyszerű ered­mények elérésében nekik oroszlán­­részük van. Súlyos veszteségünk, hogy Fekete már hosszú idő óta be­tegeskedik. (A többi szakosztályról így beszél az elnök:) —­ A birkózószakosztályunk mind­össze kétéves múltra tekinthet vissza. Legjobb versenyzőnk: P. Szabó, Varga, Lakó és Szabó Pál. A kerék­páros és tornaszakosztályokban is szorgalmasan, csendben folyik a munka. Pedig mennyi nehézséggel kell az egyesületnek megküzdeni. Most veze­tőinek legfőbb vágya az, hogy torna­termet teremtsen. Ennek megvalósí­tására kérte a város anyagi támo­gatását is. Sajnos, azonban ered­ménytelenül. Az OTT-től is már évek óta hiába, vár támogatást az egyesü­let, pedig el­kelne itt is egy kis pénz. Négyezer pengő adóssága van a klubnak. Hogy eddig mégsem voltak zava­rok, az a vezetőség megértő támo­gatásának következménye. Endrey Béla, a város helyettes polgármeste­re, aki megalapítója és újjászervező­je a HMTE-nek, mellette Z­sarkó Imre,­ Patzauer Ede, Weisz József, Vadász Miklós és Reisz Dezső azok a férfiak, akik a legkritikusabb időben állottak az egyesület rendelkezésére. Nagyon sokat lehetne még írni erről a szépen­ fejlődő egyesületről. Sok panasz, sok kérés vár itt meg­hallgatásra és megoldásra. Ezekről talán csak akkor, ha ezek a nehéz idők elmúlnak. Addig is nyugodtak lehetünk, a HMTE kormányykereke jó kezekben van. (G. Gy.) Mindenki válogatott szeretne lenni Nincs lemondás, de van jelent­kezés — A kapitány egyszerű elvei máris sikert jelentenek — Saját tudósítónktól — Az utóbbi időkben meglehetősen elszoktunk attól, hogy a válogatott csapat összeállítása körül komo­lyabb vita kerekedjék. Arra pedig már nem is igen emlékszünk, hogy egyesületek és játékosok olyan nagy kedvvel igyekez­tek volna a válogatottba, mint ezúttal. Bevett szokás volt, hogy igen szé­leskörű előzetes tapogatózás és megbeszélés alapján alakult ki a csapat, amelyet ilyenformán már minden illetékes előre ismert és helyeselt. A játékosok pedig meg­szokták azt,­ hogy nemcsak a kapi­tány, de néha az egyesületi vezető, máskor az edző véleménye és aka­­r­ata szerint kerültek be a csapat­ba, vagy maradtak ki abból. Ez okozta a vita hiányát. Ez volt az alapja annak, hogy a mér­kőzésekre küldött csapat az esetek nagyobb részében a „közvélemény csapata” volt, amely ellen előzete­sen már nem is igen lehetett fel­hozni semmit. Minden körülményt igen tüzetesen megvizsgáltak, min­den panaszt és óhajt meghallgattak, mielőtt a végső szót kimondották. , Nádas Ödön, amint látszik, sza­kított a régi módszerrel. Visszatért az egészen egy­szerű válogatási elvekhez. Azt mondja, hogy csak azt teszi be a csapatba, aki az utolsó fordulón játszott és azon jól játszott, aki egészséges és játékra képes. Ez a felfogás érvényesült a hollandok elleni csapat összeállításánál s ha a csapat a győzelmet is kiharcolja, amint hogy bízunk a sikerében, akkor a kapitány nagy csatát nyer. Megnyeri azt a csatát, amely a já­tékosok, illetve egyesületek és a ka­pitány, illetve válogató között már olyan régen folyik. Ebben a csatá­ban az egész futballtársadalom azt tapasztalta, még inkább vélte, hogy a játékosok néha-néha húzódoznak a válogatottságtól, az egyesületek pedig az egyesületi érdekeket előbbre helyezik a válogatott csa­pat szereplésénél, tehát az egész futball érdekénél. Valahányszor egy játékos lemondott a válogatott­ban való szereplésről, kétkedve fo­gadták a lemondást. Különösen ha a játékos a válogatott előtt, majd még utána is játszott. Emlékezzünk Kalmár esetére. A játékos azt mon­dotta, hogy sérülése miatt nem tud játszani, a kapitány mégis betette a csapatba, mire a játékos lemon­dott. A válogatott utáni fordulón már résztvett, mire sokan félremagyarázták a dolgot. Fordítva is előfordult ez az eset Spont elég gyakran. A játékosok sérülé­­sük ellenére is bíztak magukban, résztvettek a válogatott mérkőzé­sén, de kiújult sérülésük vagy ki­ütközött kevésbé felkészült voltuk s hátrányára voltak a csapatnak. Igen sokszor megesett, hogy az or­vosi vélemény azt hangoztatta, hogy a játékos beállítása, játsza­­tása igen kockázatos dolog s a já­tékos mégis a csapatba került. Más­kor meg az orvosi vélemény, de maga a játékos sem láthatta előre, mi következik be. így történt, hogy nem egyszer az egész hét a különböző vélemények és felfogások csatázásával telt el. A kapitány és a játékosok egy része egyaránt zavarban volt s napról­­napra halasztódott a végleges dön­tés. . Hétfőn a keddi orvosi vizs­gálattól, kedden a szerdai próbajátéktól, szerdán este a pénteki orvosi vizsgálattól tette függővé a kapitány a játékos szerepeltetését. Ez a herce-hurca akarva, nem akarva azt vonta maga után, hogy akár az eredetileg beállított já­tékos, akár a tartalékul kijelölt­­másik került végeredményben a csapatba, mindegyik felkészületlen Ivóit. Egyiket a baja, másikat a bi­zonytalanság tette tönkre. A nagy nyilvánosság ezekben a tologatásokban, halasztgatásokban mindig olyasmit keresett, amit pe­dig csak a képzelet, a csapat sike­réért való aggódás magyarázott azokba. S ez is mindig csak ártott. A közvélemény egyszerűen azt hangoztatta, hogy a játékosok vagy az egyesületek kihúzzák magukat, illetve tagjaikat a válogatottban való szereplés alól, mert félnek a sérüléstől, vagy nem akarnak az esetleges sikertelenségnek részesei lenni. Ez a vád, ha burkoltan is, igen gyakran felbukkant hol az egyik, hol a másik játékos vagy egyesület ellen. Tápot adott neki az, hogy az egyesületi vezetők igen sok­szor igyekeztek a válogatott mérkőzések számát csökken­teni, gyakran,­­ tiltakoztak újabb nemze­tek közötti találkozás lekötése ellen. Hányszor lehetett hallani a vádat, hogy a Hungária ki­húzza játékosait a válogatott­ból, hányszor hangzott a súlyos gyanúsítás, hogy Újpest igyekszik „megóvni” játékosait a válogatott­ságtól? Csak a legutóbbi, téli tú­rára kell hivatkoznunk, amely előtt és alatt állandóan hangoztatták a­­ klubtanyákon, hogy Újpest azzal a szándékkal mentette meg játékosait a nagy úttól, hogy a tavaszi for­dulóra jobban felkészülhessen s ezzel a többivel szemben előnyt sze­rezzen. Dehogy hitték el, hogy : Borsányi, Avar, Aknai s a többiek mind betegek, sérültek! íme, Nádas Ödön egyenes, hatá­rozott módszere egy csapásra kiirtja ezeket a vádakat, hiedelmeket. Nem fut a beteg krek­kek után, hanem egyszerűen azt állítja a csapatba, aki egészséges, aki jól játszott az utolsó fordulón is. Hiába mondja neki Újpest, hogy Avar szerdán már játékra képes lesz, hiába jelenti az orvos, hogy J’uray lába vasárnapig minden bi­zonnyal­ rendbe jön. Nem vár és nem habozik, hanem az egészséges és jó formában levő játékosokból összeállítja a csapatát, nem próbál szerdán, nem kísérletezik tovább, hanem egyszerűen kimondja — amint meg is mondta a játékosok­nak —, hogy a kijelölt csapat pillanat­nyilag a legjobb magyar , csapat, azért küldi azt a pályára. A hatás nem maradt el. Egyesü­letek­ és játékosok sietnek jelent­kezni s igyekeznek a válogatottba. Megszűnt a régi szokás, megfor­dult a felfogás. Nem kimaradni igyekszik a játékos, de bekerülni. A válogatottnak pedig ez már komoly nyeresége, mert szellemének kitű­nőségét, akaratának hiánytalansá­­gát jelenti. Az ilyen csapat pedig megérdemli a bizalmat! A Testvériségben vasárnap szóhoz fog jutni többek közt az átigazolt ölvedi és a sérüléséből felépült Krassell is. ­ Az amatőr csatárok közül Kolba­­bek, az Elektromosok tankja raj­tolt a legjobban, két mérkőzésen öt gólt rúgott és megkezdte az előnyomulást az élcsoportba. Az őszi gólrekorder Regős II. is halad előre, ha lassan is, de bizto­san, míg utána klubtársai, Pusztai és Berecz igyekszenek igen nagy iram­ban. A tavaszi nyitány után az amatőr góllövőlista élmezőnye így fest: 17 gólos: Regös II. Törekvés. 14 gólos: Berecz BSzKRT és Pusz­tai Törekvés.­­ 13 gólos: Járomi Postás. 12 gólos: Ivanics MÁVAG. 11 gólos: Jeney II. URAK és Klauber UTE. 10 gólos: Cseszneky FVSK, Éber MÁVAG, Gervai FTC, Kertész Pos­tás. 9 gólos: Keszei II. Törekvés és Ikolbabek Elektromos. 8 gólos: Béky BSE.­­ 7 gólos: Ghymessy BEAC, Kiss BSE, Mad­ag EMTK, Oszlánszky EMTK, Reiter Elektromos, Szent­­mártoni Törekvés, Unger UTE. 6 gólos: Antal, Wladovits, Stift MÁVAG, Gábor MTK, Holcz, Kohn UTE, Ivány BEAC, Nagy, Szűcs BSE, Nemes Törekvés. 5 gólos: Babrányi Elektromos, Gergely, Szaller BSzKRT, Bihari, Konrád, Szabó II. MTK, Kása Pos­tás, Kemény, Terényi EMTK, Szűcs URAK. Az Európa Kupa első éve mozgalmasnak ígérkezik A III. Európa Kupa a bécsi konferencia határozata alapján most indul el útjára, hogy há­­rom év alatt jó néhányszor fel­sorakoztassa egymás ellen Kö­­zépeurópa válogatott csapatait. Egyelőre még tárgyalások foly­nak az érdekelt szövetségek kö­zött, hogy melyek legyenek azok a találkozások, amik az Európa Kupáért mennek majd, máris kialakultak azonban az első év műsorának körvonalai, amiken csak igen csekély módosítások történhetnek meg. A valószínű műsor tehát a következő: Március 19. Magyarország— Csehszlovákia Budapesten. Április 2: Svájc—Olaszország Genfben. Április 9: Ausztria—Csehszlo­vákia Bécsben. Május 7: Olaszország—Cseh­szlovákia Firenzében. Október 1: Ausztria—Magyar­­ország Bécsben. Október 29: Magyarország— Olaszország Budapesten. „Vegyes külföldi" Az Angol Kupa hatodik fordulójá­nak sorsolása a következőképpen ütött ki: Burnley—Manchester City, Everton—Luton Town, West Ham United—Birmingham, Derby County —Sunderland. Az Everton szerencsé­re figyelemreméltó: ő kapta az egyetlen állva maradt III. osztályú csapatot. — 46 jelentkezés érkezett az olasz szövetségi edző­ tanfolyamra. A jelentkezők legnagyobb része volt olasz válogatott játékos. A szövet­ségnek nehéz dolga lesz a 1­. hely betöltésénél. — A prágai Slavia végleg ki akarja küszöbölni a tava­ly Közéuerópai Kupa küzdelme so­rán történt incidens következményeit és ajánlatot tett a torinói Juventus­­nak, hogy május 14-én hajlandó ba­rátságos mérkőzést játszani az olasz csapat ellen Torinóban.­­ A bécsi Vienna tiltakozott az ellen, hogy a Nicholson FC Wien-re változtassa a nevét, mert a hasonló név könnyen adhat alkalmat félreértésekre. A ZAC-ban az MSC ellen Nem­védi helyett Hatvani lesz a jobb­szélső. Óbecsei-Obitz Gábor, a Ferencváros volt válogatott játékosa ma utazik Aradra, ahol elfoglalja új állását. Óbecsei — mint megírtuk — az AMTE-nek lesz az edzője. Holnap már ő irányítja új egyesületének ed­zését......—-----­ Szerda, 1933 március 1. A Nemzeti Sport t­pversenye 1933 március 1. Magyaro.—Hollandia Somogy—Budai 11 Ferencv.—Bocskai Újpest—Phöbus Bak TK—Vác FC Szürketaxi—SzNFC Postás—FTC BSE—BSzKRT DKASE—NyKISE Arsenal—Liverpool ... .... A pályázó neve: » . . . • • • '# ► A pályázó lakása : ■ « . Csak szombat délig a szer­kesztőségbe beérkező szelvé­nyeket veszünk figyelembe. Fehér-úton nagy a sírás­­zívás... — Saját tudósítónktól — Fehér-út. BTC—Ganz mérkőzés. A Fehér-út vasárnap csakugyan fehér volt. Még a környéke is. A hótól. Még a vendégcsapat inge is fehér volt. A BTC-nek mégis fekete vasárnapja volt. * Igaz, hogy eleinte rózsaszínben látták a BTC-isták a jövőt. Mikor Ritzl kétszer kiugrott és két gólt rúgott. Később azonban már nem ő ugrott ki, hanem a Winkler térde.• Erős meccs volt. Sokan megsé­rültek. Mattlay, akinek Gárdonyi, a BTC-hátvéd „betartott”, azt mondta meccs után: — Tudjátok, mit láttam a pá­lyán? Gárdonyitól az „Egri csil­lagokat”, Grimm, a Ganz jobbszélsője so­kat beszélt a mérkőzés alatt. Rá is szólt valaki: — Már unom ezeket a Grimm­­meséket!* Mérkőzés után a BTC-öltöző­­ben nagy a keserűség. Mindenki panaszkodik. Sérült Sevella, a ka­pus, Winkler, a balösszekötő, Mo­­sonyi, a balhátvéd. . Egyik BTC- ista szomorúan énekel: — Se­vella, se csatár, se hát­véd ... Óváry Albert. A Csabai AK és a Csabai MÁV vezetősége megegyezett ab­ban, hogy ezentúl közösen ren­dezik mérkőzéseiket. Vasárnap már kettős mérkőzés színhelye lesz a CsAK-pálya. Először a MÁV—Békési TE, majd a CsAK —Orosházi TK meccs kerül sorra. A kassai Bíró Testület új tiszti­kara. A kassai MLSz Bírák Testülete most tartotta meg évi közgyűlését, amelyen a következő új tisztikart vá­lasztották meg: Elnök: Árva László. Előadó: Czink Dezső. Jegyző: Eng­­länder Jenő. Bizottsági tagok: Kala­­toni Sándor, Katona Gyula, Heid­­ecker Lajos, Neuwirth Jenő. Pótta­gok: Benes István, Sóján Endre. A paritásos bizottság tagjai: Sassy La­jos, Ratvaiszky Rezső. Bíróküldő: To­­porcsák István. Hírek a csabai Előre köréből. Az egyesület ügye a közel­jövő­ben eldől, az alispán ugyanis ki­nevezte hatósági biztosnak a klub élére Franciski dr. városi aljegyzőt, aki két héten belül összehívja az egyesület közgyű­lését. Az egyesület eltávozott já­tékosai sorra visszatérnek. Kucs­­mik már Békéscsabán is van, de hazavárják Pagurkát is. Elveszti ellenben az egyesület Mátyás I­.-t, aki már vasárnap sem ját­szott s nem is akar többé szere­pelni.

Next