Nemzeti Sport, 1933. május (25. évfolyam, 86-107. szám)

1933-05-01 / 86. szám

4 / Bouretthelme műrje 8© fillér,házi­szőttes szalvetta JBSI fillér, pohár­­törlő 30 fillér, törülköző 35 fillér, férfizokni párja 29 fillér, női ha­risnya 33 fillér, 2 méter hosszú kitűnő kész lepedő, dupla P 2.30, 140 cm széles sötétkék öltöny­vagy kosztümszövet, vagy szürke kasd­aszövet mérje P­­.90. 3 azaz három méter 140 cm széles divatos férfi öltönyszövet kitűnő minőség­ben, sötétkék és kete színben is, hozzá­ J/M nij valóval együtt P 32 és J,V 29'88 cím: Olcsó Maradékvásár, Szövet- és T­extilraktár 32 BUDAPEST jjlRÍLY­JIC# (SAROKHÁZ)32 mm m­unyansAii Postai megrendeléseket 30 év óta lelkiismeretesen teljesítünk kénytelen. Platzer tisztáz könnyen egy Biró-szabadrúgást, aztán Tit­kos átvág végre egy labdát, de Csehet játszva szereli Nausch. Sindelar testeseit csinál, Schall előtt a labda. Barátky jókor ment az osztrák gólzsák elől, eüBüsr'eGtel mindig eit^áüsgü A magyar belsők elvesznek a mezőnyben. Szegény kis Eöry, mintha se látna, se hallana, ami­hez hozzányúl, rossz. Az osztrák védelem nagy ír a kezdetlegesen, vérszegényen próbálkozó magyar csatárokkal szemben. Mock is fel­tűnik most, nemcsak jó szélső­fedezetet. Hiába támadunk, hiába a magyar fölény, mintha az egész magyar csatársor elfelejtett volna futballozni. Érthetetlen! Na, de talán most: a 11. percben Markos lapos beadása elgurul a lábak kö­zött, Titkos nyugodtan beállíthat­ja, 10 méter, — ez csak gól!... Nem! A bomba egyenesen Pla­­tzernek megy. (Mintha szeme vol­na.) Teleki lő, emberbe, Barátky lő, félre. Remény a küzdelem Titkos belelép Sestába, reped a nadrág, újat hoznak, Sesta átöltö­zik, a társai persze húzzák közben az időt a kirúgással, nem tetszik a magyar közönségnek. Ideges a hangulat a nézőtéren és a pályán is. Múlnak a percek. Már egy ne­gyedóra. Gól kellene, de ezzel a játékkal!... Korányi és Schall összerúg, Schall jár rosszabbul. A kis Horváth mondhat valamit Ko­rányinak, mert ő jó fiatalosan „brusztol” a kis csatárral. Már Sesta, a birkózó is szalad segíteni, de elsimul a nézeteltérés. Nausch lendíti előre az osztrák csapatot, lő is, Barátky majdnem beleteszi a fejét, szerencse, hogy nem éri el, mert így könnyű a Szabó mun­kája. Teleki mintha minden len­dületét elvesztette volna, egyenesen kerékkötője a támadásoknak. A belsők közül csak Cseh játékának van színe, átviszi a labdát a bal­oldalra, de nincs hova adja, a végén tőle is elveszik. meddő fölény Barátky megunja a csatársor meddőségét, 25 méterről megvág­ja. Mellé, de ez legalább lövés volt. Sindelar, ha labdát kap, rögtön veszélyes támadást indít. Ő tud szélre is játszani, nem úgy, mint Telekiék. Ostermann gondot okoz Bírónak. De a két bekkünk gyor­sasága sokat segít. Eörg az oszt­rák kapusnak passzol. Markos ro­hanna, de Sesta falaz. A labda kimegy. Sesta nem siet a kirúgás­sal. Az osztrák közönség élvez. A magyar nem. Furcsa, pocsékul játszunk, de fölény­ben vagyunk. A 21. percben kornerünk van, mintha nem is lenne. Céltalan rú­gások. Sesta balesete Barátky a kapu elé emel, Teleki és két osztrák (Mock és Sesta) ugrik, a labda a kapusé, Mock azonban belefejelt Sesta arcába, az erős bekk tántorog, elesik, az arcát el­borítja a vér, a szeme felett­­ felrepedt a bőr. Kiviszik. A fényképészek rohan­nak, néhány mérges osztrák néző elzavarja a fényképészeket. A fényképészek hagyják magukat! Ausztria 10 emberrel! Támadunk, de hiányzik a paprika a magyar csatárok főztjéből. Eőry, Eőry, néha magyarhoz is passzolhatnál! Nézd Sindelart! Ahogy átveszi Braun passzát, ahogy cselez és ahogy lő, Szabó és a kapufa csak együtt tud menteni kornerre. A szögletrugás Szabóé, de majdnem osztrák érte előbb. Sindelar úgy dobja előre Oster­­mannt, hogy a bekkek hiába gyor­sak, lemaradnak és csak Szabó ment. Barátsy megsérül Aztán újra szorulnak az osztrá­kok, a csatársor a 16-oson játszik, de rossz nézni ezt a tehetetlensé­get. Csak Cseh jelent egy kis ve­szélyt, kibújik a hátvédek között és ballal lő, de most nem talál olyan jól, mint a Csehszlovákia ellen. Egy kevéssel mellécsúszott a lövése. Wesselik bezzeg megy, mint a végzet. Barátky az utolsó pillanatban ment előle taccsra. A 29. percben Sesta bekötött fejjel vissza­tér, öröm a Springer-szobor körül. Ugyanekkor Barátky térde megrándul és a fedezet helyet cserél Csehvel. Még ez kellett! Barátky sántikál, Ausztria újult erővel támad. Jól is játszanak az osztrákok. Rosszul állunk most! Szerencse, hogy Bar­­lassina jól látja a lesállásokat. A 34. percben Barátky a jobbszélre áll. Ajaj! Titkos előtt a labda: rossz a lövés! Cseh messziről félre lő. Hogy tudnak ezek a fiúk ilyen rosszul játszani? A belsők állnak és várnak. Horváth beadása kelle­metlen, Bíró jól fejeli ki. A bosz­­szan­tó az, hogy mi vagyunk fölény­ben. A halfsor egyre-másra indítja a támadásokat, a csatársor rendre ront. N­ mi gálunk Ausztria húzza az időt! Kacagj Bajazzo! Már tíz perc sincs. Cseh hazafejel. A 39. percben Rainer könnyelmű, elengedi Titkost, aki most végre úgy fut, mint a Fradi ellen, futtából lő — fél méterrel fölé. Rainert szapulják a társai. A közönség már indul haza. Még öt perc! És most jön az egyenlítő gólunk. A 40. percben Bíró a félpályáról szé­pen ível a 16-osra. Barátky, aki újra bent van összekötőben, ugrik a labdáért, az a fejéről jobbra csú­szik a Markos elé, a szélső mintha a félidő ele­jén elrontott hasonló, de könnyebb (!) helyzet jutna az eszébe, most hirtelen gondolkozás nélkül belevág a labdába, oldalról, vagy 12 méterről, előtte Sesta ugrik fel, de talán észpen ez a baj, mert a lába közt a labda élesen süvít a kapu túlsó sarkára . Platzer hiába vetődik, a ka­pufáról ezúttal (végre!!!) befelé pattan a labda. 1:1. Kiegyenlítettünk! Öröm! A jó közön­ség egyszerre elfe­ledett minden bosz­­szankodást és har­sányan zeng a haj­­huj-hajrá! Barátky térde „ráment” a gólra. Barlassina fúj a 45. perc végén. A közönség örül és a Markost vállra emelik. A gólért megbocsátják neki ezt a két rossz beadást. Igazuk van! fi­gpreilsel siratta a magyar sfzöző — Nem ment fiúk, hiába min­den, az osztrákoknak velünk szem­ben hihetetlenül nagy a szeren­cséjük. — Nádas megállapítása ez. De a fiúk is mind a balszeren­csét okolják. — Hej, ha Eőry laposabban szúrja meg a bőrt ott annál a nagy komor helyzetünknél, nyer­tünk. — Szabó mondja ezt Mar­kosnak, miközben úgy odavágja cipőjét, hogy csak úgy porzik az öltöző. — Pedig, de jó lett volna jól elkapni az osztrákokat! ■— Mar­kos mondja sóhajtva. Öröm az osztrákoknál timietlili garanciával, feffla CSÉÉÉ kedvező fizetési feltételek mellett. — Modern csónakgarage mérsékelt díjért CS&E12&J1E8SSI III., Római part IT. 625—31) A racrvőzös szimpfztisa Most őt is ki kell vinni, de az utolsó percekre újra a pályán van a kemény fiú. Sindelar izgatja a ke­délyeket. „Juj, már lefújhatná a Bar­lassina !...” Bár a győzelem csúszott ki az osztrák csapat kezéből, vezetők és játékosok hangulatát egyformán az öröm jellemzi. Nehéz meccs volt, el is lehetett volna veszteni. Meisl hangos szóval tessékeli ki a sok hívatlan látogatót. Titkos bead, csak Mar­kos van az osztrák kapu előtt, megperdül a tengelye körül, úgy próbálja ka­pura csavarni a mögötte elívelő labdát, nem éri el. Ha eltalálja! ... (Gyönyörnek sok lett volna!) Most finisel az újra teljes (Barátky visszajött) magyar csatársor. Mi az? Eddig miért nem játszott így? Markos kétszer is jól fut a vonalig, de mindkétszer borzasztó rosszul cen­terez. Mögé. — Ilyen nagy küzdelem után levegő kell a fiúknak. Sesta állapota iránt érdeklődik mindenki. A bekötött fejű hátvéd­nek szeme fölött hasadt fel egy régi sebe, amikor egy sarokrúgás után összefejelt Mockk­al. Most már látszik, hogy nincs semmi komoly baja. Egy ilyen régi bir­kózónál ilyen csekélység igazán nem számít. Rövid pihenő után Meisl jelt ad és megindul az osztrák csapat autóbuszához. I. félidő II. félidő Összesen :5 2 .2 2 .5 2 ■— C3 ;-i cu M « lí fe* 15 h 'K­­b ›0 OO r, ofi qo 30 3 . el ff es ff rt ■ Ν 3 › 13 ‡. 3 Gólt rúgott 1 — — 1 11 Kapufát rúgott 1 3 — 2 15 Komért rúgott 12 12 2 4 Kapu mellé lőtt — 4 2 7 2 11 Kapu fölé lőtt 3 2 — 2 3 4 A labdát túl vitte a vonalon 2 2 1­ 3 3 5 Kapus labdát fogott 12 13 , 15 3 27 16 Szabadrúgást rúgott fault miatt 7 7 1 5 ■ ‘ 8 12 Rendsz miatt — 4 2 2 ’ 2 6 les miatt 2 5 1 5 3 10 Taccsot dobott 16 19 10 18 26 37 Bíró feldobta a labdát — 1 1 Megnyílt a ÜEHETOW mmmi 3iliÉgi»iiFf3Si műsorral ■ <■ ■ ■■nini Ilin ■ w—n, uiiun MESTER S19P.ÖNBHÁZ MESTER-UTCA 36. Olcsó bevásárlási forrás Futball-laku­sak — Utazási cik­keit — nemtelok - Aktatáskák f­ Mws Vérem Ku­psi­­si magyar vezérkar nagyon kpisikus Nádas Ödön, szövetségi kapi­tány: Most már bevallhatom, hogy a mérkőzés előtt 3:2 volt a tippem az osztrákok javára. Örülök, hogy döntetlenül végez­tünk. A csapatban ma is ugyan­azok a hibák ütköznek ki, amit már a télen is láttam Amster­damban és legutóbb a csehszlo­vákok ellen is. A belsők tologat­nak, tologatnak s a szélsők csak Mailinger Béla, a Ferencváros elnöke. Örülök, hogy a sok bal­szerencse végül is egy pillanatra tágított mellőlünk és ekkor máris döntetlenné tudtuk tenni az eredményt. Meg kellett azon­ban látnunk a magyar csatár­játék sok hiányosságát is. Fodor Henrik dr.: A látottak után s az adott körülmények alapján még meg vagyok eléged­ve az eredménnyel. Annyi bizo­nyos, hogy a csapat győzelmet szerezhetett volna, de az a lany­­haság, amely játékában kiütkö­zött, ezt megakadályozta. A csa­társorban Teleki és Eőry játéka teljesen meddő volt s ez okozta az eredménytelenséget. Bodánszky Pál dr.: Fáradt, puha csapat játszott. A csatár­sor ereje nem volt elég, a véde­lemben pedig a két bekk takti­kailag tökéletesen éretlen. Kisfalvi István dr.: Még örül­nünk kell, hogy döntetlenné tet­tük a mérkőzést! Barna Sándor, a Budai „11” elnöke: Ha Telekinek és Eőry­nek jó napja van, sokgólos győ­zelmet értünk volna el. Bámula­tos és bosszantó volt, hogy a két szélsőnket mennyire elhanyagol­ták. Egyébként változatos, szép mérkőzés volt, amelyben a domi­náló szerepet mi játszottuk. Mayer Béla, a Kispest igazga­tója: Eőry még nem érett ilyen nehéz csatára, Teleki pedig túl­írnom. Nem volt csatársorunk. SCaSap-CMISion Rekó­zi­ út 11. szám. Tavaszi slágerei Finom nyúlszőrből . . P 11.S© Gyapjúból ..... P 5.S© lesik, hogy mikor is kapnak lab­dát. Ilyen játékkal gyors ellenfél­lel szemben nem lehet eredményt el­érni. A csapatot a mérkőzés előtt két ponton féltettem: Markostól és Lázártól féltem. Lázár a ka­pott gólunkban benne volt, mert nem vigyázott eléggé a szélső­jére. Markos azonban a legjobb játékát mutatta, amit tőle va­laha láttam. A közvetlen véde­lem jobb nem lehetett. A fede­zetsorban Sárosi és Barátky is kijátszotta rendes formáját, de azért egyikük sem volt olyan jó, mint a csehszlovákok ellen. A csatársor általában csalódást keltett. Túlzásba vitték a belsők a rövid passzokat, úgyhogy a szélsők a játék legnagyobb ré­szében álltak. A látott játék alapján kétgólos sima győzelmet kellett volna elérnünk. A m­anyar Gsaga! tagjai a vaiszsencséra pansszisintafc Szabó: örült balszerencsénk volt! Hiába, az osztrákok ellen nem Hétfő, 1933 május 1. megy a magyar csapatnak a játék. Korányi: Ha a csatársorunk belső triója csak egy kicsikét jobb napot fog ki, nagyon megverjük az osztrákokat. Biró: Nem ment csatársorunk­nak a játék. Barátky: Ha a csatáraink a sok tologatás helyett többet lőttek volna, megnyerjük könnyen a meccset. Amikor előrementem csa­tárnak, őrült pechem volt, hogy kifordult a térdem, mert én bizony tologatás helyett megszúrtam volna a bőrt! Sárosi: A védelem megtette a magáét. Azt hiszem, hogy nem raj­tunk múlott, hogy a győzelem elma­radt. Lázár: A futballhoz szerencse is kell. Ebben azután az osztrákok nagyon nagyok. Markos: Már az I. félidőben több góllal kellett volna vezetnünk. Kapufa, kapufa és megint kapufa! Ilyen a mi szerencsénk! Cseh: Nem ment a csatársor­nak a játék, ezért nem nyertünk. Teleki: Könnyen 2—3 góllal kellett volna nyernünk. Az első félidőbeli sikertelenség teljesen megzavarta a csapatot. Eőry: Csuda­ pechünk volt! Nagy mérkőzésbe dobtak bele, nem mertem egyénileg semmire vállal­kozni. Remélhetőleg a legközelebbi válogatott meccsemen sokkal job­ban fog menni a játék. Titkos: Kevés, de annál rosz­szabb labdát kaptam. A fiúk ott belül mindig megvárták, hogy a half jól rám álljon és azután tolták le a bőrt nekem. Nagyon nehéz így jól futballozni. Kalmár Jenő: Ma lett volna itt az alkalom, hogy az osztrákokat jól elkapjuk. Nem ment a játék a belsőknek. Mándi: Az első félidőben ők, a­ másodikban mi voltunk sokkal, de sokkal jobbak, tehát reálisan ne­künk kellett volna nyernünk. Magyar Feri: Pech, pech és megint pech! az esstráls vezérelEiek Süls£@iS a láadó is, ss ergittenül is Meisl Hugó, az osztrák szö­vetségi kapitány. Az osztrák csapat okosabb, praktikusabb fut­ballt játszik. Amit a mieink meg­csinálnak két húzással, ahhoz a magyarok tizenkét húzást hasz­nálnak el. Mind a két csapat­nak voltak helyzetei, az eredményt azonban reálisnak kell elfogadni. Az osztrák csapatban voltak gyen­ge pontok, nem szabad azonban elfelejteni, hogy több ponton nem tudtuk legjobbjainkat felvonul­tatni. Egyébként volt küzdelem, volt játék is. Meg lehetünk mind­annyian elégedve. Gerő dr. alelnök: Kemény küzdelem volt, az eredmény igaz­ságos. Mind a két csapatnak majd­nem egyformán voltak helyzetei. Végül is örülhettünk a döntetlen­nek. Matz pénztáros (még az egyenlítő gól hatása alatt áll), így sokkal igazságosabb az eredmény. Mind a két csapat elégedett lehet az eredménnyel. A közönség is a látott játékkal, mert izgalmas meccs volt, helyenként igen jó já­tékkal. Az osztrák csapatban kü­lönösen a védelem volt jó, a half­­sorban és a csatársorban már vol­tak gyenge pontok. Schwarz dr., az osztrákok or­vosa: Nagy harc volt, a magya­rok harci szellemével szemben alig Mellk­ozás,­­ szakszerű javítás TENISZFELSZERELÉS, MINDEN SPORTCIKK HAAS SPOHIRIÁZ Andrássy-út 15.

Next