Nemzeti Sport, 1937. február (29. évfolyam, 22-41. szám)

1937-02-01 / 22. szám

4 Új jobb fedezet a kispesti lát­határon — Saját tudósítónktól — Kispesten, mióta ismét Gallowich az edző, becsukott szemmel meg lehet találni a futballpályát. A népszerű „Tibi bácsi” hangja már messziről jelzi, hogy a pályán komoly munka folyik. — Lassítani, mély lélegzetet ven­ni... — halljuk, amikor belépünk a kapun. A kispesti gárda kondícióedzésé­nek első felvonását végzi. Négy erős kör, közben pihenő gyaloglással, lég­zési gyakorlattal. A pályát már eléggé „elcsúfítot­ták”. A gyönyörű hótakaró buckák­ban látható. — Hétfőn ezt is lehorhatjuk — mondja Vásárhelyi László dr. — A várostól kapunk négy embert, mi is felveszünk tízet és így egy nap alatt revsdbe jön a pálya. Kedden már tel­jesen alkalmas lesz az edzés meg­tartására. Révész Miklós dr. Nemestől kapott levelet. A volt kispesti csatár többek között azt írja, hogy mindent akar­nak vele játszatni, csak éppen középcsatárt nem. Máskülönben jól van és sok szerencsét kíván a Kis­pestnek a tavaszi idényhez. A játékosok most edzői útmutatás mellett gimnasztikáznak. — Komoly munka kezdődött most nálunk — mondja Vásárhelyi dr. — Egy-két hónap alatt a játékosok minden tudásbeli fogyatékosságát el akarják tüntetni. A fiúk szívesen végzik a kapott utasításokat, úgy, hogy nem is lesz ezen a téren baj. Szünetet engedélyez az edző. Köz- S­ÍFELSIEÜSK­i I ruházat, sipif i k*ínízss,ia»íis$ ■MSH.SfN!tZUIIí. Ví, ANDRÁSSY-UT 1E * 4 ben a két kapust, Végit és Gergőt veszi munkába Gallowich. Majd ismét teljes lesz a létszám és feje­lés következik. Révész dr. felhívja figyelmünket a profikkal együtt dolgozó két ifjú­sági játékosra: Ónodira és Zalaira. — Két-há­rom év múlva erősségei lesznek a Kispestnek — fűzi hozzá az edző. Itt látjuk­­az erzsébeti Majort is. — Mi a céljuk vele? — kérdjük Révész dr-t. — Ha megfelel, szerződtetni fog­juk. Havas még mindig nem tud játszani és így szükségünk van jobb­fedezetre. — És ki lesz a középcsatár? — Székely. — Ő a Kispest új Meazzája — jegyzi meg Szabó Gyuszi. Gallowich sprintelteti a társasá­got, majd gátfutás zárja be az ed­zést. Ez úgy történik, hogy két-két játékos megfogja egymás kezét , és áldandóa­n előremenve a többiek átugrálják. Nem is kell mondanunk, hogy némelykor a kar kissé maga­sabbra lendül és kész a hófürdő. Erős munka volt és Rátkai mégis kijelenti, hogy ő még két kört akar futni. A kijelentésnél tovább azon­ban nem jutott. Az öltözőben — mint mindig — most is Serényi tartja szóval a fiú­kat. A legutóbbi portya élményeit eleveníti fel. Közben a vezérkar — Révész dr. és Vásárhelyi dr. — a jövő heti mű­sort beszéli meg. Eszerint kedden 4 órakor kondícióedzés, csütörtökön 3 órakor — később lekötendő ellen­fél ellen — barátságos mérkőzés. Vasárnapra már megállapodtak a Goldberger SE-vel. Csal: még azt nem döntötték el, hogy délelőtt, vagy délután legyen-e a meccs. Vásárhelyi dr. parlamentárisan in­tézi ezt el. Megszavaztatja a játéko­sokat. Egyhangú a döntés: délelőtt legyen a mérkőzés. — Délután legalább nyugodtan kártyázgathatunk — volt az általá­nos „megokolás”. Az MTK is___ Vasárnap délelőtt az M­TK amatőrjei, első csapatbeli, második csapatbeli és ifi játékosai nagy edzést tartottak. A Kalapos együttesét Dzsánia István, a klub egykori játékosa edzi. A Kalapo­sok továbbra is a KTC-pályán játszanak és erősen bíznak abban, hogy feljutnak a II. osztályba. A csapat Tarró szemé­lyében új középfedezetet nyer. Neubauer, a­z Iránit csatára felépült sé­rüléséből s újból elfoglalja h­ely­ét a csa­patban. Kiss, a Zugló volt profijátékosa vonzaamatőrösítését kérte. A tavasszal ő is itt játszik. a» Hétfő, 1937 február 1. Amit a ranglétra mesél: A Ferencváros szeren­csés esetben első lettez április 4-ig Újpest második lettet a­z Újpest—Hungária rangadói® február 28-ig A Hungária Élarmaáila marad, amíg két nagy riválisa készü­l vala­mely­ik, meg nem botlik Nagy harc lesz a negyedik helyért a Phöbus, a Szeged, a Nemzeti és a Bocskai között Ki lesz a harmadik kieső az Er.­Sp. és a Kerület mellett Egy hét múlva — remélhetőleg — bajnoki rajtnak örvendezhe­tünk. Nem időszerűtlen tehát, ha egy-két pillantást vetünk a rang­létrára. Milyen lehetőségeket rejt magában? Melyik csapatnak van több esélye arra, hogy tartsa a ranglétrán jelen pillanatban el­foglalt helyét, vagy pedig, hogy előbbre rukkoljon? És mi történ­hetik a kieső­ fonton? Nézzük, mit mutat e pillanat­ban a ranglétra. Az NB állása: Ez a ranglétra a november 22-i állapotot rögzíti le. Nem jelenti a végeleges őszi ranglistát, mert hiszen ősztől elmaradt egy teljes bajnoki forduló, amelyet február 14-én játszanak le a csapatok, ezenkívül elmaradt még további két mérkőzés is: a Ferencváros—a Budafok és a Hungária—Bocs­kai. Újpest elsősége csak időleges és nem is tőle függ, hogy őszi első marad-e. Ha a Ferencváros le­győzi a Budafokot, ami eléggé valószínű, akkor jövő vasárnap a Ferencváros szökik az élre, Újpest pedig a második helyre kerül, de itt is csak azért maradhat egy ideig, mert a Hungária—Bocskai meccset február 7-ről március va­lamelyik hétköznapjára halasztot­ták. A Ferencvárosnak jelen pilla­natban ugyanannyi pontja van, mint az Újpestnek (17) s csak rosszabb gólaránya miatt foglal­ja el a második helyet, ha azonban a Budafokot legyőzi, akkor két tiszta pontot fog vezetni az Új­­pest és három ponttal a Hungá­­ria előtt. A zöld-fehér együttes tavaszi sorsolása nem rossz. Sze­rencsés esetben hosszú ideig az élen maradhat, mert csak április 4-én kerül először szembe „nagy” csapattal , a Hungáriával. A Budafok után a Kerület, majd sorrendben a Phöbus, Budai, Elektromos, Szeged és a Kispest a zöld-fehérek ellenfele. Tekintve, hogy a Szeged ellen Pesten ját­szik a Ferencváros, az előbb fel­sorolt ellenfelek közül a Phöbus látszik legveszélyesebbnek­, mert ellen a Berlini­ utcában kénytelen kiállani a Ferencváros. Ha azon­ban ezt a meccset megússza a zöld-fehér gárda, akkor alapos re­ménye van, hogy április 4-ig első marad. Újpest számára az első rang­adóig utolsó őszi ellenfele, a Bocskai látszik a legveszélyesebb­nek. Debrecenben — esetleg Vincze nélkül — nagyon meg kell küzdenie az Újpestnek, ha mind­két pontot el akarja venni az erő­sen feljavult Bocskaitól. Követ­kező ellenfele, az újjászervezett Kispest sem megvetendő ellenfél s emellett itt sem pályaválasztók a lilák. Február 28-án pedig már rangadót játszanak a lilák­­ a Hungária ellen. A papírforma sze­rint Újpest biztosan, ha nem is könnyen, legyőzi a Bocskait és a Kispestet s így az Újpest—Hun­gária rangadón (Újpesten!) dől majd el, hogy második lesz-e a Hungária és harmadik az Újpest, vagy pedig megfordítva lesz-e. Egyelőre mindenesetre úgy lát­szik, hogy „a nagy hármas” megint külön harcot vív az első három helyért, noha a három nagycsapat mögött eléggé vesze­delmes közelségben helyezkedik el néhány középcsapat (Phöbus, Sze­ged, Nemzeti, Bocskai), minden pillanatban készen arra, hogy be­törjön a nagy hármasba, ha ezek közül valamelyik pillanatokra megtorpanna. Legesélyesebb erre a betörésre mindenesetre a Phö­bus. Szeged már kevésbé, mert a nagycsapatok ellen tavasszal nem pályaválasztó. Ismét áll majd a harc a negye­dik helyért, főleg abban az eset­ben, ha az emgint a KK-ban való részvételre való jogosultságot is jelenti. A negyedik hely legjogo­sabb várományosa a Phöbus, de a Szeged, a Nemzeti és a Bocskai is komoly pályázó, hiszen a Phö­bus és a Bocskai között csak négy pont különbség van és a Bocskai egy meccsel kevesebbet játszott. (Igaz, hogy ez a meccs éppen az Újpest elleni!) A nyolcadik helytől lefelé talán még nagyobb lesz a harc a pon­tokért, mint a ranglétra felsőbb tájain, hiszen a nyolcadik helyen álló Elektromos és a tizenkettedik helyen álló Budai között csak há­rom pont a különbség. Valószínű, hogy ebben az ötös mezőnyben foglal helyet a harmadik kieső (biztos kiesőnek véve az állítólag újra amatőrökkel rajtoló kerüle­tet és a feloszló Er.­Sp.-t) s így ez az öt csapat a kiesés ellen foly­tat majd idegtépő küzdelmet. Hlogy az öt közül melyik lesz ez a „harmadik”, azt természetesen most még lehetetlen megjósolni. Június közepéig minden kide­rül... * 1. 1. Újpest 12 8 1 3 43:18 17 2. Ferencváros 11 8 1 2 34:15 17 3. Hungária 11 8 — 3 46:14 1­­ 4. Phöbus 12 8 2 4 26:15 16 5. Szeged 12 5 5 2 21:16 15 6. Nemzeti 12 6 2 4 28:24 14 7. Bocskai 11 5 2 4 27:18 12 8. Elektromos 12 4 3 5 26:27 11 9. Budafok 11 4 3 4 27:39 11 10. Haladás 12 5 1 6 22:35 11 11. Kispest 12 4 2 6 40:41 10 12. Budai „11” 12 3 2 7 21:31 8 13. III. ker. FC 12 1 2 9 9:40 4 14. Er.­Sp. 12 1 2 10 14:51 2 a Postás Horváthját, de az vonakodik lemenni a pályáról, mire Lintner le­fújja a mérkőzést. Senki sem tiltakozik... Kritikát mondani bajos, hiszen a fagyos ha­von s a gyenge ellenféllel szemben komoly fut­ballról szó sem lehetett. Az biztos, hogy Szollár nagyszerű és hogy Baróti erőssége lesz a fedezet­­sornak. Elől Korányi tip-top formá­ban van máris. Gyarmati egészen ügyes középcsatárnak bizonyult. A próbajátékos vegyes benyomásokat keltett. Még kedden is játszik , csak azután döntenek sorsáról. Jó edzés... Szeged FC—Szegedi Postás 7:0 (5:0) A SzAK-pályán nem lehetett ját­szani, átmentek a Postás-pályára Szeged, Postás-pálya. Játékvezető: Lintner A szegediek a SzAK-pályára tűzték ki ezt az edzőmérkőzést. Kiderült azonban, hogy a SzAK-pályán élet­­veszélyesen sok a jég s azért felpa­kolt a társaság s átvonult a Postá­sok közelben lévő pályájára. Itt így állott fel a két csapat: Szeged FC: Csűri (Postás) — Mik­lósi, Raffai — Gyarmati, Szollár, Baróti — Korányi II., Próbajátékos, Szőr­esi, Bertók, Nagy, Postás, Pálinkás (Szeged FC) — Horváth, Nagy — Földesi, Havas, Tóth II. — Tóth I., Király, Csányi, Szilasi, Cseh. Legalább kétszáz főnyi nézősereg előtt indítja el Szőregi a labdát. Az első percekben egészen érdekes a já­ték, egyelőre a Szeged FC alig van fölényben. Később azonban feljön. A 10. percben Nagy lövi az első gólt. Három perc múlva Szőregi, majd a 15. és a 20. percben Korányi II. eredményes. 4:0 már! A 32. perc­ben a Próbajátékos is beszúr egy dugót 5:0. Most ismét nyíltabb lesz a játék, a Postás sokat támad, de belsői nem boldogulnak a kemény védőkkel szemben. Szünet után a Postások kapujába Pálinkás helyett Tóth áll be. A Sze­ged FC fedezetsora és támadósora pedig így alakul át: Baróti, Szollár, Bertók — Korányi, Szőregi, Gyar­mati, Somogyi, Nagy. Egykapuzás folyik. A 9. percben Gyarmati fejel Tóth hálójába, majd a 29. percben szintén Gyarmati a 16-osról szúrja be a hetedik dugót. A 30. percben a játékvezető kiállítja Kisalagi nagy lövőformában, Horváth, Tari és Balog gyöngyélete — Angyal, a csodakapus — Mindez, a Nemzeti nagy edzésén — Saját tudósítónktól — Szalay a legfrissebb a Nemzeti játékosai közül, már fél 2-kor kinn van a hung­áriaúti pályán s nézi a GSE és a Budai „5” (öten voltak csak, uram, öten ...) gyakorlatozá­sát. Fenyvesi is megérkezik, majd a többiek is megjelennek és sietnek a meleg­ öltözőbe. Balog, Horváth és Túri rövidre nyírt haja jelzi, hogy ez a három fiú elsején megkezdi a „gyöngyéletet”. Fenyvesi, Horváth, Kisalagi, Mol­nár és három próbajátékos Angyal kapuját bombázza — hat labdával. Bakle, Szalay, Túri és Pénzes a passzolás művészetét gyakorolja . ugyanezt teszi Kővágó, Tompa és az amatőr Havas is. — Majd feje­lésre és labdavezetésre kerül sor. Flórát nem látjuk. Molnár Ottó felvilágosít bennünket: — Flóra meggyógyult ugyan, de a mai edzés alól még felmentést kapott, hogy a jövő hétre teljesen rendbe jöjjön. Angyal egyre jobban belemeleg­szik a védésbe. Egyszerre három lövést is kivéd néha. Reichardt Ottó, a Nemzeti elnöke is figyeli az edzést. Molnár egyik nagy lövésénél elisme­rően bólogat: — Csak a bajnoki meccseken is így jöjjenek a fiúk — mondja. A játékosok jó kedvvel mozognak, legtöbbjük már egészen „kész”-nek látszik. Amikor Molnár Ottó be­parancsolja őket a fürdőbe, alig akarnak lemenni a pályáról. Egyszer azonban minden edzésnek vége szokott lenni: sötétedik már, amikor otthagyják a fiúk a játék­teret. Fürdővel és gyúrással fejező­dik be a vasárnapi munka. A leg­nagyobb vígjáték­­siker! Jh­ássy­ úti Színház Josifin edején! Kedden barátsá­gos mérkőzést játszik a Budai „11“ a Goldber­ger SE-vel a Budafoki­ úton — Saját, tudósítónktól — A GSE—Budai „11” gyakorlómér­­kőzés után Lenkey Imre, a GSE in­tézője ezt mondotta Faragó Lajos­nak: — A mi pályánkon mindkét mér­kőzést nyugodtan le lehetett volna játszani. A talaj kifogástalan, egy­két centiméteres hóréteg van rajta, de a talaj nem csúszós, játékra al­kalmas. Faragó így válaszolt: — Akkor kedden akár játszhatunk is k­omoly barátságos mérkőzést a pályátokon. Mi szívesen játszunk. Percek alatt megvan a megegye­zés: kedden délután a Goldberger SE budafoki­ úti pályáján barátságos mérkőzést játszik a Budai „11” a Goldberger SE-vel. A mérkőzés kez­dete: 3 óra.

Next