Nemzeti Sport, 1941. július (33. évfolyam, 126-147. szám)

1941-07-01 / 126. szám

Kedd, 1941 július 1. Mit láttunk a BSE-UTE és a il­AC-FTC mér­kőzésen Csatárainknak javulniok kell Akik valamikor azon keseregtek, hogy a vízilabdabajnokság kényel­mes séta a két nagycsapat, a MAC és az UTE részére, melybe némi iz­galmat csak az MTK kever, a va­sárnapi mérkőzések után lelkesedve távozhattak Újpestről és a Nemzeti Sportuszodából. Most már négy nagycsapatunk is van, amelyeknek a fej-fej melletti küzdelme hetenként megfelelő izgalmat „szállít" a vízi­­labdaszurkolók részére. Az már per­sze a szurkoló lélektanához tartozik, hogy egy-egy csapat hívei most már sokkal szívesebben látnák, ha ked­vencük simán, akár sétálva is nyerné a bajnokságot... Az eddig lejátszott három rangadó eredménye — BSE—FTC 3:3, UTE— BSE 3:3 MAC—PTC 1:1 — azt mutatja, hogy az erőviszonyok szinte teljesen kiegyensúlyozottak, egyik sem bír a másikkal. Aki ma­gukat a mérkőzéseket is emlékeze­tébe idézi, a nagyjából egyforma erőn kívül még néhány dolgot észrevesz csapataink munkájában. Ezeket az észrevételeket körülbelül a következőkben lehet összefoglalni: A csapatok félnek egymástól. A játékosok soha nem tapasztalt izga­lommal szállnak egy-egy mérkőzés előtt a vízbe. Rendkívül óvatosak, kevés a kezdeményező szellem, nem­­mernek vállalkozni, nem mernek koc­káztatni, senki sem gondol arra, hogy kezdeményezése révén esetleg P­­ilhoz juttatja csapatát, hanem az­t az eszében, hogy ha elhagyja az emberét, könnyen gólt kaphat a csa­pata, így azután mindenki arra vár, hogy a másik hibát csináljon, min­denki a másik hibájából akar élni. Ez a félelem, ez az önbizalomhiány a kapuralövéseken is meglátszik.­­ Keveset lőnek a csatárok kapura, nagy helyzetben is adogatják a lab­dát és aki végre biztos gólhelyzetbe kerül, még mindig sokáig habozik, vár, tartja a labdát. Mindezek a hibák tapasztalhatók voltak az UTE—BSE és a MAC—­­FTC mérkőzésen is. Az előbbin az egymásra való vigyázás már messze túlment a lefedezésen, a játékosok „fogták" egymást, kézzel-lábbal egy­másba akaszkodtak. Az utóbbi talál­kozón a MAC csatársorának nem ment a játék, Kánásyt kivéve alig lőtt valaki Bródy kapujára, de még „Kána“ is nagyon óvatos volt. Az FTC támadósora pedig nagy lámpa­lázzal, izgatottan küzdötte végig a mérkőzést, még Németh sem volt olyan biztoskezű, mint máskor. Ezen a két vasárnapi mérkőzésen négy csapatot láttunk s bennük sze­repelt minden magyar vízilabdajáté­­kos, akit a válogatott összeállításá­ban számításba lehet venni. Az egyéni teljesítményeket szemügyre véve, a következőket tapasztaltuk: A négy kapus közül Mezey dr és Bródy teljesítménye emelkedett ki ki. Mindkettő kapott gólszegény mér­kőzésen néhány veszélyes lövést, amelyet biztosan tett ártalmatlanná. Mezey dr-nak van a legtöbb esélye a válogatottságra. A BSE-Mezein lát­szott az edzéshiány. A jó Mezei a második UTE-gólt biztosan védte volna. Sólyomnak nem volt nagyon sok dolga, Brandy távoli, kacsázó lövését védenie kellett volna. A hátvédek közül Sárkány, Tolnai és Molnár a legjobb. Előbbi kettő Brandy és Németh lefogását oldotta meg általában sikerrel, Molnár pedig a támadásból vette ki alaposan a maga részét. Földes az első félidő­ben nem nagyon boldogult Kislégi­­vel, Fábián alig volt játékban. A fedezetek közül Hazai és Vágó emelkedett ki. Mindketten nagy mun­kát végeztek, Hazai jó formáját tár­sai nem használták ki eléggé. Több labdát kellett volna kapnia. Vágó rengeteget dolgozott, sokat passzolt, mindig jól indult labdára. Tátos még mindig sokat úszik fölöslegesen, So­­móczy nem volt vállalkozó kedvében.­ A csatársorok működtek a leg­gyengébben. Az UTE—BSE mérkő­zésen alig volt csatármunka. Szittya, az UTE fedezet-szélsője adott néhány jó leadást, de lövőhelyzetébe alig került. Bözsit nagyon fogta So­­rosi, sokszor szabálytalanul. Kislégi szünet után, a mélyvízben nem érvé­nyesült a kemény Földes mellett. Az I. félidőben jó volt. A BSE-ben nem volt csatár játék. Alig lőttek kapura. Brandy kedvetlen volt, Vértesy sokat forgott, Lemhényi nincs a legjobb formában. A MAC csatársorában Szívós a legjobb ember. Labdaátvé­tele, váratlan lövései, mozgékony­sága nagy erény. Kánásy nem ját­szott olyan jól, mint a múlt hetek­ben. A II. félidő végén nagy hely­zetben volt, gólt kellett volna lőnie. Eleméri nem elég körültekintő, még sok mindent meg kell tanulnia, hogy a vízilabdában is elérje azt a szín­vonalat, amit a magyar úszósport­­ban jelent. Az FTC csatársora, Né­meth kivételével, kevesebbet nyúj­tott, mint amennyit tud. Áll ez első­sorban Törökre, ő például a BSE ellen sokkal jobban játszott. Hohl megbízható, kemény játékos. Né- Sgoén5 methnek volt a legnehezebb dolga, mert őt Tolnai fogta. Ha jobb pasz­­szokat kap társaitól, több gólt lő. A második félidőben ő is kihagyott egy nagy helyzetet.­­ Ebből a rövid beszámolóból is lát­ható, hogy a legnagyobb gondot a válogatott csapat csatársorának az összeállítása fogja jelenteni. A né­met-magyar mérkőzésig még három hét van hátra. Reméljük, hogy a következő forduló nagy mérkőzései, a BSE—MAC és az UTE—FTC ta­lálkozó ezen a téren tisztább hely­zetet teremt. Derűs és bosszús apróságok az évad első úszó verseny­éről Vasárnap délelőtt úgy látszott, hogy az égiek nem kedveznek az idény első egye­sületi versenyének. Az égbolt beborult és egyhangú, szűnni nem akaró eső hul­lott az égből. Délutánra azonban megváltozott a helyzet, öt óra felé kiderült és mire a kerületiek versenyét megkezdték, barát­ságos napsütés üdvözölte a versenyzőket és a nagyszámú közönséget. Lett is nagy népvándorlás a szigeten, 2000-nél többen nézték végig a versenyt, füvek óta nem volt ennyi ember belépődíjas, egyesületi versenyen! Még így sem volt azonban elégedett mindenki. Kifelé jövet az uszodából hal­lottuk, amint kesergett az egyik ren­dező: — Csak legalább fél 7-kor esett volna — egy percig. (Magyarázat: a kerületiek esőbiztosí­tást kötöttek a verseny előtt...) Vigaszdíj A 100 m hölgy mellúszás után nagy tanakodás folyt a versenybíróság aszta­lánál. Felhős? Székely? Ki győzött? Vé­gül azután a versenybíró szava eldöntötte a vitát: Felhős Magda nyerte a versenyt, így azután a MUE-hölgy visszavágott Székely Évának a szombaton elszenve­dett vereségért. A MU­E versenyén, szom­baton, ugyanis Székely Éva egy karcsa­pással győzte le Felhőst. — Szombaton Székely, vasárnap Felhős nyerte a díjat, így van jól — mondta va­laki. — De ez a mai csak vigaszdíj — vágta rá egy fradista. — Ha már szombaton el­nyerték a háziaktól a díjat... Rossz rajt Még szombaton, a MOB hülgyversenyén történt. A tutajról nagy csobbanással ugrottak a vízbe az indulók, bőven fel­csapva a vizet a tutajra. Az egyik rajt után felkiált a „civilruhás” időmérő: — Naháti, ilyen rossz rajtot? Ezt el kellene tiltani! — Ugyan, nem is volt olyan rossz raj­tolás — csillapítják. — Nem?... Nézze meg a nadrágomat! — mutat keserű arccal csupavíz ruhada­rabjára. Fábián Sándor pihenője A MAC hátvédje nem sokat játszott ezen a mérkőzésen. Az első félidőben há­rompercnyi játék után Törökkel került a partra, szünet után egy-két perc múlva egyedül kényszerült pihenőre. Csak az utolsó percben mehetett vissza ismét a medencébe. A mérkőzés végén Fábiánra mutatva így szólt egy Fradi-szurkoló: — Ni, a MAC egy pihent emberrel ját­szott, mégsem tudott győzni. — Bár maguknak is lenne öt ilyen pi­hent emberük — dühöngött egy MAC- ista. Ki az oka? A mérkőzés után nagy vita volt MAC- körökben. Ki a gólképtelenség oka, miért nem tudott gólt lőni a MAC csatársora? Egyesek a játékvezetőre panaszkodtak. Vizvtík­ Károly mérgesen intette le az elégedetlenkedőket: — Arra igazán nem lehet várni, hogy a játékvezető dobja be a labdát az ellen­fél kapujába. És ebben nagyon igaza volt. Időre? A III. ker.—TSC mérkőzést Vízvári Ká­roly vezette. A mérkőzés után hosszas vita indult meg egy ítélkezése körül. A vízilabdakapitány és a többiek mind Víz­vári ellen voltak, aki viszont makacsul védte a maga igazát. Végül Belezned­er zárta le a vitát: — Bocsáss meg, Karcsi — mondta Viz­­várinak —, nincs időm arra, hogy meg­győzzelek. Nekem reggel fél 9-re hivatal­ba kell mennem... Hangulatváltozás Az UTE—BSE mérkőzés félidejében az újpestiek 2:0-ra vezettek. Egy szurkoló nagy elismeréssel nyilatkozott a játékve­zetőről : — Ilyen fiatal ember és mégis jól ve­zeti a mérkőzést. Szünet után azután kiegyenlített a BSE, sőt a vezetést is megszerezte. A mi szurkolónk az óráját nézte és tíz másod­percenként válogatott szitkokat szórt a játékvezető felé. — Ilyen fiatal ember és mégis ennyire átkozódik — pirított rá egy idősebb úr. Ebben a pillanatban Bozsi belőtte az egyenlítő gólt. — Szólok én egy szót is? — suttogta rekedten a bősz újpesti. Műveltség­ek ... Gyulai Pálra nagyon haragudtak mér­kőzés után a szurkolók. Az újpesti kö­zönség fenyegetően vette körül a BSE játékosait és Gyulait. Csak néhány ve­zető közbelépése mentette meg a helyze­tet. Gyulait egy mellékkijáraton vitték el. Valaki utána kiabált: — Hiába menekül, úgyis tudjuk a ne­vét, Gyulai Pál! Egy hang: — Az író?... Futballpálya A BSE-játékosoknak nem tetszett, hoy az uszoda csak a kötelező 170 cm-re van feltöltve. Egyikük meg is jegyezte: — Futballmeccsen szokták mondani, ha esik az eső, hogy vízilabdázni is lehetne. No, ha most az UTE valamit leenged még a vízből, focizni is alkalmas a pálya... Lök-rajt Az újpesti játékosok nagyszerűen raj­toltak a labdára. Lassan azután kiderült a ravaszságuk. Az alacsony oldalon min­dig lementek a víz alá és a betonról lök­ték el magukat. Egy BSE-szurkoló dühö­sen szólt rá Kislégire: — Maga nagy erővel lövi ki magát a betonról. Nem fél, hogy felszáll a leve­gőbe? — Oda nem, de a BSE kapujába inkább­­ vágta rá egy újpesti. Beszél Gyulai Pál, a BSE­­UTE mérkőzés játék­vezetője A BSE­UTE mérkőzés után valóságos legendák terjedtek el arról, hogy Gyulai Pál hogyan szökött meg az újpesti közönség dühe elől. Voltak, akik tudni vélték, hogy a játékvezető álruhában menekült ki a megyeri uszodából, mások szerint egyórai várakozás után távozott el az UTE-uszodából. Persze ezek csak mesék. Gyulai Pált az egyik újpesti vezető hízva meg gépkocsijába és Újpest­ről egyenesen a Margitszigetre ment. — Mivel magyarázza a közönség dühét? — kérdeztük tőle. — 2:6-ás vezetés után nehéz egy mér­kőzést döntetlenre ,,elveszteni‘‘. Megértem a közönség elkeseredett hangulatát, de az ellenem való támadások nem voltak jogosak. A közönség megfeledkezett arról, hogy mindkét csapatban öreg rókák játszottak, akik — ha éppen úgy tetszik — egy kis színészkedésért, mókáért nem mennek a szomszédba. Aki nem ismeri eléggé a vízilabda játék ravaszkodásait, nem ismeri a fiúk kelléktárát, sok eset­­ben bűntényre gyanakszik, mikor éppen az áldozat kezdi a szabálytalanságot. Az UTE szerintem egy hajszállal jobb volt. Kisléginek a mély vízben nem ment úgy a játék, mint az első­ félidőben. A Kis­légi—Földes párharcban szabálytalan­ságot nem igen láttam. A játékvezetőnek szolgáltatunk elég­tételt, mikor megállapítjuk, hogy noha egypár elnézése mindkét oldalon akadt, a MUSz szakemberei szerint sem követett el semmi olyat, ami az újpesti közönség dühkitöréseit indokolttá tenné A tanulság egyébként az, hogy ilyen nagy mérkő­zést nem lehet hatósági felügyelet nélkül megrendezni. Schönefeldből jelentik. A nemzetközi hölgyúszóversenyen a következő ered­mények voltak: 100 gyors: 1. Hveger (dán) 1:09.3 p, 400 gyors: 1. Hveger 5:29.9 p. 200 mell: 1. Schmid (német) 3:04 p, 100 hát: 1. Weber 1:24.2 p. Münchenben a holland hölgyúszók rész­vételével szombaton rendezett nemzetközi úszóverseny eredményei: 200 m mell: 1 Kapell (német) 3:01.9 p, 2. Waalberg (holland) 3:10 p. 100 m gyors: 1. Stil (hol­land) 1:10.8 p. Férfiszámok: 100 m gyors-1. Schröder 1:00.8 p, 200 m gyors: 1. Könninger 2:25.1 p, 100 m mell: 1. Balke 1:13.2 p. Vasárnap Bonnban versenyzett a hol­land hölgyúszógárda. Az eredmények a következők: 100 m gyors: 1. Stijl 1:11.5, 2. Henze 1:18, 100 m hát: 1. Stijl 1:30, 2. Henze 1:36, 200 m mell: 1. Kapell 3:02, 2 Waalberg 3:08. A férfiak közül Schröder kettős győzelmet aratott. 100 m hátúszásban 1:16.6 mp-cel, 100 m gyors­ban 1:02.5 mp-cel győzött. KISLÉGI VEZET A GÓLLÖVŐLISTÁN Az I. o. vízil­abd­abajnokság góllövőlis­tája az eddigi mérkőzések alapján így fest: 21 gól: Kislégi, 15: Brandy, 14: Németh. lfj: Eleméri, 8: Kánásy dr, 7: Lemnényi, Gáti. (6: Szívós, Hazai, Semuczy dr, Bozsi, Sifi­iszko, 3: Föl­di, 2­ . Kiss, U­ram), 1: Maln­ny U­nh-f Szigeti I, Szigeti II, Lengyel dr, Szolgai, Lányi, Ácsai, Vértesy, Vágó, Zabrák dr, Szittya, Puskás, Angyal I, Angyal II, Sólyom, Báti. Öngól: Heruba. ASZTALITENISZ Farkas Gizi legyőzte Harangozó ll­őt A Szabadkai TTC asztali­tenisz csapata vasárnap Diósgyőrben vendégszerepelt s ott a DiMÁVAG-gal játszottak barátságos csapatmérkőzést. A DiMÁVAG csapatában Farkas Gizi is játszott. A kiváló fiatal hölgyjátékos nagy megelégedésre legyőzte Harangozó II-et. Harangozó II egy hét­­tel ezelőtt megnyerte a Jacobi-díjas ver­senyt a teljes magyar élgárdával szem­ben! Eredmény: DiMÁVAG—SzTTC 5:5 Harangozó I Sz—Farkas G. D 21:16, 18, Harangozó II Sz—Soltész D 24:22, 22,20, Farkas G. D—Vojcsina Sz 21:13: 19, Harangozó I, Harangozó II Sz—Farkas­ G., Soltés­z D 21:18, 19, Koncz Sz—Notleg D 21:19, 24:22, Farkas G., Notleg D—Koncz, Vojcsina Sz 21:16, 19, Farkas G. D— Harangozó II Sz 23:21, 21:10, Harangozó I Sz—Soltész D 16:21, 21:8, 9, Farkas G. D—Koncs Sz 21:16, 17:21, 21:15, Notleg D—Vojcsina Sz 21:19, 22:20. NEMZETI SPORT Megjelenik szerda és szombat kivételé­vel minden nap. Szerkesztőség és kiadó­­hivatal Bp. VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. — Távbeszélő 132—499 és 133—977. Levél­cím: Budapest 72, Postafiók 42. — Posta­takarék: 53.366. Főszerkesztő: Dr. Vadas Gyula. Felelős szerkesztő: Hoppé László. Felelős kiadó: Kulcsár István. Előfizetési díj: Belföldre egy hóra­m 2.20, negyedévre 6.—, külföldre 9.—, Amerikába 10.—.­­ Nyomatott a Stádium Zrt. körforgógör­jein* Felelős: Győry Aladár igazgató. KERÉKPÁR _____________—— ................ ..............—............... Éles a legjobb idei európai idővel győzte le a németeket az 1000 méteres időfutamban, de ez is kevés volt a sikerhez_______ Elutaztak a németek A német kerékpáros válogatott négyes­fogat az­­idén végigverte fél Európát. Vasárnap a magyarokat is kétvállra fek­­tette. Nem kell szégyelni ezt a vereséget, de nem is örülhetünk neki. A győzelmi arány, amellyel a németek lehengereltek bennünket, nem megnyugtató, ezt a körülményt nem szépítik a jogos kifogá­sok, a balszerencse és minden egyéb megmagyarázó szépségtapasz sem... Ez a vereség azonban nem is lesújtó. További munkára kell, hogy serkentsen , mert a fejlődés letagadhatatlan. * A német válogatott legénység tegnap délben elutazott Budapestről. Wilke, a német szövetség elnöke és az UCI főtit­kára a pályaudvaron a következőket mondta munkatársunknak:­ — Nem a szokásos búcsúudvariasság mondatja velem, hanem az őszinte beis­merés , teljes elismerésem a magyar csapatnak. Annak a magyar együttesnek, mely 330 emberéből válogatta ki ezt a ngytudású, lelkes legénységet, velünk ellentétben, akik nyolcvanezer vágtázónk közül szemeltük ki színeink képviselőit. A magyarok mindent megtettek, amit megtehettek. Ha a csapatversenyben nem rontják el a dolgukat és több szerencsé­vel küzdenek, ma talán a döntetlen ered­ménynek örülhetnek Meglepett Éles remek 1000 méterese, de főként Nagy csodálatos szereplése. Kevés repülő van a világon, aki olyan ellentámadást tud kivágni, mint ez a vágtázójuk. Németországban bajnokot nevelnénk belőle ...*­­ A németek az olimpiai csúcsnál is jobb ered­ménnyel verték meg a magyarokat Ne szégyeljük elismerni: valósan kap­tunk ki a csapatversenyben. És hiába helyettesí­tettük volna Pelvássyt és Raj­­czyt Karakival, Nótással, vagy Némethiel, a németek mégis győztek volna. Eredmé­nyük jobb az amatőr német csúcsnál, jobb mint a Millenáris pályacsúcs és túl­szárnyalja a betonpálya olimpiai rekordot is. De még ezzel nem mondtunk el­ min­dent. Vasárnap a Millenárison a két vá­logatott legénység nem 4000 métert, ha­nem 4135 métert hagyott maga mögött. Igaz aztán feltehető, hogy az elért ered­mény még a fennálló 4:46.2-es világcsúcs­nál is jobb. A szövetség jól tenné, ha a jövőben a kényelmességi szempontok sutbahajításá­­val, pontos távon bonyolítaná le futa­mait. Semmi értelme sincs annak, hogy 50 körös párosversenyeket és 10 körös pontversenyeket rendezzen. A verseny­eredmény mint összehasonlító zsinórmér­ték csak az időteljesítményben tudja ki­fejezni magát. És nem körökben. Akkor, amikor egy kör a Millenárison a leg­­újabbkori „ásatások** eredményeként 413,5 méter. A magyar csapat nem volt jó. Szalay szerint rosszabb volt, mint a B­ váloga­tott Münchenben. Éles azt mondja, hogy túlságosan egymásután következtek az egyes futamok s neki nem volt elég ideje kifújnia magát az 1000 méteres után . . . Ez komoly érvelés . . (Bár a németeknek is ugyanannyi pihenőidő állt a rendel­kezésükre.) Egy bizonyos. A magyarok 5:22 es ideje rosszabb, mint akármelyik elsírvonalbeli egyesületi csapat eredménye. Ez pedig arra mutat, hogy kevés volt az edzés, kevés volt az összeszokottság. Igaz vi­szont, hogy a válogatottak legnagyobb­­része munkásember, aki délután hat óra­kor teszi le a kalapácsot és pihenés nél­kül vágtat ki a Millenárisra, hogy do­got tegyen nemzeti kötelességének. S bi­zony megesett a múlt héten, hogy a fiúk egyike-másika elfelejtette ezt a nemzeti kötelességet teljesíteni. Parázs botrány nem kerekedett. Ez a t­­alán csak meggondolatlanságból született­­ támadás azonban éppen elég volt ahhoz,­­ hogy Élest lelkileg teljesen puhára pofozza. A rajt előtt még reszketett az izgalomtól és bár az inzultusról senki­nek sem beszélt, mindenki látta rajta, hogy valami nincs, hát a r­en (­ ifin...................... Loui'l'bLlircrST' $euig: a németek csupa fiatal tehetséget küldöttek az arcvonalba Ms harminc éven felüli csatárokat. És ez is megbosszulta magát. Nincs utánpótlá­sunk s a régi gárda, ez az­­elpusztít­hatatlan magyar tábor évek óta a fiatalok helyett őrzi a vártát. A szövetségnek leg­fontosabb feladata lenne, hogy az után­pótlást tűzön-vízen keresztül szorgal­mazza Éles, meg Pelvássy, meg Nagy nem lehet 50 éves kor­áig állandó válogatottja a magyar színeknek. Erre rá kellene végre eszmélni.­­Nehogy ezen a monda­tunkon a magyar válogatottak valamelyike is megsértődjék. Minden tiszteletünk az övék, akik az utánpótlás hiányában még mindig vitézül tartják az első vonalat. És tartsák is, míg csak a fiatalok háttérbe nem szorítják őket. Erre azonban ilyen­ körülmények között nincs nagy remény.) Rajczy, az újonc volt az egyetlen után­pótlás. So­ha nem is ért el tündöklő ered­ményt, mindenesetre becsületesen küz­dött és­ megállta a helyét. A csapat­­versenyben egyike volt a legjobbaknak, nem szakadt le és vezetni is tudott, az 1000 méteres futamban pedig élete legjobb eredményét futotta. Sajnos, ez kevés volt a dicsőséghez. _______. . Ólomlábakon mozog­tak a kétüléseseink Nem vártunk a kétüléses futamtól semmit. Biztosak voltunk, hogy a jól összeszokott német legénység le fogja lépni fiainkat. De arra mégsem számítot­tunk, hogy a fölény ilyen­ roppant mér­tékű lesz. A bosszantó csupán­­az, hogy nem azért kaptunk ki, mert lassúbbak, mert gyengébbek voltunk, hanem­ azért, mert nem ültek a magyar párok elégszer össze, s mert alig volt az idén kétüléses verseny. Verseny­szegénység és edzéssze­­génység viszont mindent megmagyaráz. Ilyen körülmények között nem lehet ver­senyt nyernie még a Michard­ Sch­erens képzeletbeli eszménypárnak sem. A szö­vetség jól tenné, ha a most Németor­szágból hozott kétülésesek ■egyikét-mási­­kát állandó használatra kiadná az esélyes pároknak, hogy azok összeszokjanak és így együttdolgozva, gyorsuljanak. Az edzéseredmények azt igazolják, hogy nem tehetségtelen a magyar gárda. A Nagy—Pelvássy-együttes nem egyszer fu­tott a múlt héten 11.8-as kétszázast, s a versenyben 12 m­p felett volt az ideje. A Laikus gyanút foghat az ilyen eredm­ények összehasonlításakor, s jogila­l mondhatja, hogy félrevezetik. Pedig erről nincs szó. A baj csak az, hogy fiaink a versenyben sohasem tudják kifutni azokat az ered­ményeket, amelyeket zárt ajtók mögött érnek el. Ezen kell sürgősen változtatni. Jöjjön a lelki edzés, az elméleti oktatás, amit tavasszal megígért az MKSz, de az idők nagy vágtatásában elfelejtett meg­tartani. A repü­lcsfutamokban csak Nagy Béla telje­­sítette a kötelességét Nagy remekül küzdött Schertle ellen. Magyar repülőtől ilyen szívós, győzelemre törő csatát még nem is láttunk. Maga Schertle, a német bajnok meg is jegyezte a verseny után: —■ Ha tíz méterrel hosszabb a verseny, feltétlenül elveszítem a küzdelmet Nagy­­fival szemben, aki külföldön egyike volna a világ legjobb vágtázóinak. Pedig Nagy nem is repülő . .. Éles csődöt mondott ebben a futamban­. Veresége azonban nem az ő számlája terhére írandó Nekünk nincs ínyünkre ha a válogatottakat a verseny előtt „vattába teszik“, de azoknak becsületébe vágó inzultusoktól igen is meg kell kímélni őket. Lila Élest, nem kíméltek.­ Olyan vaskóST­­ gorombaságot vágott oda neki az elnökség­­ egyik tagja, hogy csak Éles fegyelmezett­­s­égének volt köszönhető, hogy a dologból Az egyetlen fény a sok árnyban: Éles 1000 méteres győzelme Nótás, Karaki és Papp I hiányzott. Tartalékosan álltunk ki. Rajczy csak 1:17-t ért el. A németek remek időkkel ostromoltak. És ekkor vágott neki Éles, Éles, aki nem is túlontúl készült erre a futamra. Múlt héten izomhúzódása volt. És az előbbi lelki fék is kínozta még. És az utolsó pillanatban mégis felül­kerekedett,benne a magyar virtus. Egyéni csúcsot futott 1:14­2-vel, a legjobbat, amit az idén Európában futottak s ezzel a diadallal kisimította egy kicsit a meg­tépázott magyar zászló becsületét. De ez az eredmény is kevés volt ahhoz, hogy legalább döntetlent harcoljunk ki... Talaiwan^'j a *dflpna¥ágéi»i ■ ■■ CÉLLÖVÉSZET Sárospatak nyert© a MOVE kerületi céllövőt bajnokságát. Sárospatakon zajlott le a MOVE VII. A­ kerületi céllövő ver­senye. Kispuska, I—IV- Osztály mesterlö­vészek bajnoksága: 1. vitéz V. Veres Já­nos (Sátoraljaújhely), 2. .Kerékgyártó József (Sárospatak). V—VI. osztályú fő­mö­vészek egyéni bajnoksága: 1. Tock Ár­pád, 2. Móze­s Árpád, 3. Buday G. Ár­pádnév (Sátoraljaújhely). VII. oztályú lö­vészek egyéni bajnoksága: 1­. Szemán K. (Sárospatak), 2. Orosz Sándor (Sátoralja­újhely). Hölgyek versenye: 1. Buday G. Árpádné, 2. Balházy Em­ilió, mindketten saújhelyi versenyzők. Mesterlövészek csa­patbajnoksága: 1. Sárospatak, 2. Sátor­aljaújhely. Főlövészek bajnoksága: 1. Sá­rospatak.­ Hadipuska, I—IV. o. mester­­lövészek egyéni bajnoksága: 1. Nyitray Károly (Sárospatak). V—VIII. o. főlö­­vészek egyéni bajnokságra: 1. Mózes Árpád (Sárospatak)­ I—IV. o. mesterlövészek csapatbajnoksága: 1. Sárospatak, 2. Sá­toraljaújhely. V—VII. o. főlövészek csa­patbajnoksága: 1. Sárospatak, 2. Ujhely. Kispuska kapáslövés: 1. Werner László (Sátoraljaújhely), 2. Karup György, 3- Szabó Gy. (Sárospatak). Hadipuska ka­páslövés: 1. Kerékgyártó (Sárospatak), 2. Werner László, 3. dr. Éles István (Sá­toraljaújhely). * 4 I ATLÉTIKA DÉL GYŐZÖTT 75:65 ARÁNYBAN a Dél—Kelet válogatott viadalon Gyulán. (A győztesek eredményeit hétfői szá­munkban már közöltük.) Mind a két csa­pat tartalékosan állott fel, de az eredmé­nyek így is megfelelőek voltak. — Rész­letek, 100 m: 1. Korompai K 10.9, 2. Tima D 11.3, 3. Hegedűs K 11.4, 4. Almás D 11.5. — 400 m: 1. Farkas D 53, 2. Réhm D 53.6, 3. Tóth K 54.1, 4. Nagy K 54.3. — 800 m: 1. Réhm D 2:08.4, 2. Tornai D 2:09, 3. Bányai X 2:09.4, 4. Ramminger K 2:09.8. — 1500 m: 1. Gazsó D 4:18.2, 2. Bányai K 4:23, 3. Kocsmár D 4:23.6, 4. Soltész K 4:34 — 5000 m: 1. Kovács D 16:16.4, 2. Lecskó IC 16:16.8, 3. Csonka D 16:47.6, 4. Simon K 17:46. — 110 gát: 1. Becsy K 17, 2. Molnár K 18, 3. Garami D 19,­ 4. Almás D 19.6. — Magas: 1. Kap­ros­idr K, 178, 2. Tóth K 175, 3. Almás D 165, 4. ördög D 160. — Távol: 1. Almás D 670, 2. Rátonyi K 661, 3. Horváth X 651, 4. Gajdács D 649. — Rúd: 1. Bodnár K 350, 2. Garami D 320, 3­ .Ancsin D 300, 4. Asztalos K 300. — Súly: 1. Biacsi D 13.64, 2. Molnár K 12.97, 3. Gedó D 12.93, 4. Nagy K 11.18. — Diszkosz: 1. Biacsi D 42.00, 2. Gedó D 39.91, 3. Molnár K 36.68, 4. Nagy K 31.62. — Gerely: 1. Ker­tész D 51.38, 2. Nagy K 51.12, 3. Póka K 50.50, 4. Ancsin D 42.59. — K­x100 m: 1. Kelet (Becsy, Nagy, Nagyházy, Hegedűs) 45.3, 3. Dél (Almás, Ruzicska, Farkas, Tima) 45.4. — Ugyanakkor tartották meg Gyulán a déli kerület ifjúsági baj­­n­okságjait. — Eredmények. 100 m: 1. Hill BMÁV 11.7, 2. Biros GyAC 11.9, 3. Kop­csa BMÁV 12. — 200 m : 1. Hilf BMÁV 24.5, 2. Braun GyAC 25.1, 3. Kopcsa BMÁV 25.2. — 1100 m: 1. Kakuszi SzVSE 55.9, 2 Kopcsa BMÁV 5 . 3 Braun GyAC 56.0. — 800 m: 1. Kakuszi SzVSE 2:11.6, 2. Szekeres GyAC 2:11.8, 3. Sie­­gend­ GyAC 2:13­­. — 1500 m: 1. Szekeres GyAC 4:39.7, 2. Papp BSE 4:40.3, 3. Gyu­ris SzVSE 4:42. — 3000 m: 1. Papp BSE 9:54.8, 2. Gyuris SzVSE 9:59, 3. Belanka BMÁV 10:07.5. — 110 m gát: 1. Ördög GyAC 19.9, 2. Mayer GyAC 20.6, 3. Braun GyAC 21.2. — Magas: 1. Gajdács BMÁV 170, 2. Palotás BSE 165, 3. Csordás GyAC 160. — Távol: 1. Gajdács BMÁV 649, 2. Braun GyAC 634, 3. Mocsai SzVSE 616. — Rúd: 1. Gajdács BMÁV 280 , 2. ördög GyAC 260, 3. Herczeg II GyAC 260. Súly: 1. Kertész GyAC 11.35 2. Palotás BLE 11.20, 3. Kis GyAC 10.99. — Disz­kosz: 1. Mayer GyAC 34.69, 2. Palotás BLE 33.97, 3. Kiss GyAC 32.95. — Gerelur 1. Kertész GyAC 51.38, 2. Kiss GyAC 45.88, 3. Braun GyAC 43.80. — Hármas­­(nem bajnokság): 1. Miegend GyAC­­12.52, 2. Braun GyAC 12.45, 3. Csordád [GyAC 11.90.

Next