Nemzeti Sport, 1942. november (34. évfolyam, 213-233. szám)

1942-11-02 / 213. szám

■I U22-ik magy­ar svájci mérkőzés üllő­i­ ú­t, 35.000 néző. Vezette: Fink Nagy napra virradt 1942 novem­ber elsején a magyar labdarúgás. Pontosan félesztendei szünet után ismét nemzetközi találkozó színhelye az üllői úti pálya. Svájc fiai keres­tek fel minket. Lássuk, hogy folyt le a nagy nap s mik voltak közvet­len előzményei. Lehmanni és Monnard nem jött el Vitéz Ginzely Dénes vezetése alatt vonult fel az MLSz vezetősége szombaton délután a Keleti pályaudvaron a svájci vendé­gek­ fogadására. Több, mint egyórás késéssel futott be a bécsi gyors, amely­nek utolsó kocsijából szállt ki a svájci csapat. Gervay József és Selmeczi Ala­jos ugrott le elsőnek a kocsiból, ők a határig vendégeink elé utaztak. Igen jó hangulatban kászolódott ki a társaság a kocsiból. Szemmel láthatólag­ nem törte meg a hosszú út a sok uta­záshoz szokott labdarúgókat. A vendég­látók számára az volt az első megle­petés, hogy nem érkezett meg Kert­­schinger elnök, a svájci csapat vezetője, aki hivatali elfoglaltsága miatt volt kénytelen utazását az utolsó pillanatban lemondani. De hiányzott a kijelölt csa­patból Leh­mann, a balhátvéd, akinek az iratai nem voltak rendben Hiányzott továbbá Monnard, a középcsatár, aki otthon maradt, mert Rappan a fiata­labb Andrea mellett döntött. A vezetők: Bohild elnökségi tag, Kolser­er titkár, véd­ehetye válogató bi­zottsági tag nyomban a Szent Gellért­­szállóba autózott, a csapat pedig Rappan edző vezetésével az FTC pályáját ke­reste fel, ahol erőnléti edzést tartott. Kétkörnyi gyaloglás vezette be az ed­zést, majd gimnasztika következett. Ennek műsora majdnem pontosan egye­zett a magyar szokásos gyakorlatokkal. Úgy látszik, itt már kialakult a nemzet­közi egyöntetű műsor. Azután vágtákat rendezett Rappan, majd a labdával cim­eóztak egy kissé a svájci fiúk, de csak úgy gumitalpú cipőben. Feltűnt, hogy Amado a gyaloglás után különvált a társaságtól és egy ideig labdázott, majd leült és csak nézte a többit. 35 percig tartott­az edzés, azután autóba ültek a svájci fiúk és szállójukba hajtottak. Az edzés után megkérdeztük Rappan szövetségi edzőt, hog­y mi is lesz volta­képpen a svájci csapat összeállítása? Rappan mester rámutatott Amadora, akinek éppen a bokáját csavargatták kötésbe: — Hogyan tudhatnám, én est? Fiatalítás! A svájci csapat összeállítása szomba­ton este még a teljes bizonytalanság je­gyében állott. A svájci vezetőkkel való beszélgetés után a következő kép ala­kult ki: Kapus lehet Ballabio vagy Huber. Három hátvédet hoztak magukkal a svájciak: Minellit, Grauert és Guerne-t. Minellt nem lehet kihagyni. Guerne csak a jobbhátvéd helyén használható. Mivel Minelli is jobblábas, Grauer le­het tehát csak a balhátvéd. A fedezetsorban a Springer—Vernati— Rickenbach hármas marad. Legfeljebb arról lehet szó, hogy Rickenbach helyett Courtat kerül be a csapatba. A csatársorban előreláthatólag Bickel —Amado—Andrea—T­alacek—Achi György lesz az összeállítás. Itt van azonban a minden ponton használható Knecht is. Ha tehát Amado nem játszhat, akkor Knecht fog beugrani. Nem biztos azon­ban, hogy a jobbösszekötő helyére-e. Ebben az esetben sokféle változat lehet­séges, így állt tehát a helyzet szombaton este. Jókedv a magyar tanyán Víg nótázástól és kiabálástól volt han­gos szombaton délelőtt a golfpálya. Ez­úttal nem hűvös, előkelő urak kergetik rajta a lyukak felé furcsa ütőkkel a kis golyót, hanem a magyar labdarúgás elő­kelőségei, a svájciak ellen készülő magyar válogatottak játszadoznak rajta. Vághy Kálmán, szövetségi kapitány boldogan le­gelteti a szemét fiain, miközben azok a ,,nemzetkét“ játsszák és mondja: —■ Hála Istennek, a szellemmel, a játék­kedvvel ime semmi baj és az erőnléttel sincs. Ebéd közben nagy élcelődés folyik. Vécsey, a mókamester irányítja a társal­gást. Különösen a szolnoki Szűcsöt tün­teti ki kegyeivel. — Emlékszem egy Szolnok—Kispest­­mérkőzésre — mondja Vécsey. — Pocsé­kul já­tszottál, de volt két nagyszerű hú­zásod. — No látod — mondja gyanútlanul és felcsillanó szemmel Szűcs. És Vécsey folytatja: Az egyik húzásod az volt, amikor a mezedet felhúztad, a másik meg az, ami­kor lehúztad. Természetesen harsány nevetés jutal­mazza az élcet. És így megy ez tovább. Egyik-másik fiú kissé vékonynak találja az ebédet. Vághy azonban megmagya­rázza : — Most már csökkentenünk kell az evés iramán. A csütörtöki és pénteki bőséges étkezés után jól jön egy kicsit vékonyabb koszt. Két sérült cserélhető Vághyt és Kalmár Jenőt telefonhoz hív­ják este vacsora közben. Selmeczy Ala­jos, akit a svájciak mellé osztott be az MLSz kísérőnek, újságolja:­­ Schmann és Monnard nem játszik. T X 12 sportcikkek I 11 ruházat Macher Rezső sportüzletében, csak IV., Városháza utca 8. szám. A svájciak azt kérik, hogy súlyos sérülés esetén ne csak a kapust, hanem egy me­zőnyjátékost is cserélni lehessen Kalmár nem örül a hírnek. Azt mondja, hogy ezek a beugró tartalékok rendesen ki szokták vágni a re­zet. Az a körülmény meg, hogy a svájciak mezőnyjátékost is cserélni akarnak, Kalmár szerint arra mutat, hogy sérültjük van. — Mindegy — mondja Vághy. — Bele­megyünk a két játékos cseréjébe. Ezt olyanformán mondja a kapitány, hogy szinte biztosra vehető, hogy lesz valami csere nálunk is Kinek mi baja jön az orvosi vizsgálat. Pápay dr. az MLSz orvosa Vághy és Kalmár kíséreté­ben, minden szobába belátogat. Sárosi EDI. fülét, amelyen minden évben egy­szer kiütések keletkeznek, hosszasan ápolgatja. Tóth Matyi húzódását is kita­pogatja és megállapítja, hogy semmi hiába, legföljebb még egy kicsit borogat­nia kell a balszélsőnek. Perényi lábán egy kis csonthártyagyulladás keletkezett Zsengellér szerdai ,,belépője“ nyomán. Erre is borogatást rendel az orvos és szól Takácsnak, hogy ezt a részt ne gyúrja. Bodolának is van valami baja Tóth Matyi szerint, ez azonban nem orvosi, hanem más természetű baj. Ennek meggyógyí­­tására Vághy vállalkozik Szűcs kissé gyanúsan fekteti a ballábát az ágyon, amikor belépünk a szobába, de azt mondja, hogy nincs vele semmi baj. A mérkőzésről nincs szó. Rövid séta és 9 tájban lefekvés, így végződött a szombat . . . Vasárnap délelőtt Vasárnap reggel 8 órakor már reggelize t­tek válogatottjaink. Utána a közeli zárda kápolnájába mentek misét hallgatni. Fél 11 órakor ebédhez ültek. A könnyű ebéd elfogyasztása után Vághy maga köré gyűjtötte fiait és rövid taktikai megbe­szélést tartott velük. Egy kis séta, aztán pihenés következett. Fél 1-kor már a­ fo­gaskerekű vitte lefelé a csapatot. A vég­állomásnál autók vártak a társaságra és ezek röpítettték őket az üllői­ út felé .. . Vághy mondja útközben: — Nincs változás. Mindenki rendben van. A szerdán kijelölt csapat játszik — a lehető legnagyobb győzniakarással. Haber véd, Gyerne a balhátvéd A svájci csapat a délelőttöt sétával töltötte. 12-kor költötte el egyszerű ebéd­jét a gárda. Az étrend a következő volt: Zöldség-krémleves, borjúsült bur­gonyával és alma. Még az ebédnél sem tudta megmondani Rappan, hogy ho­gyan áll fel fél háromkor a svájci csapat. Egy órakor visszavonult a svájci szövetségi edző az egyik szobába, ott folyt le a taktikai megbeszélés. Ez után közölte Rappan az összeállítást. Ekkor derült ki, hogy nem Ballabio, hanem Huber fog védeni, a balhátvéd helyén pedig a bábeli Guerne fog ját­szani. Amado vállalta a játékot. Ezt annál könnyebben megtehette, mert a két szövetség kölcsönös megállapodása értelmében egy mezőnyjátékost is cse­rélni lehet egészen a játék végéig­, sérü­lés esetén. Guerne beállítását így indokolta meg Rappan: — Igaz, hogy Guerne a csapatában jobb­há­tvédet játszik, de mégis inkább őt választottam, mint Grauert. A helyzet az, hogy Grauer csapata, az FC Basel csak az idén jött fel a nemzeti bajnokság első tagozatába. A ligában nem volt alkalma Grauernak nagy ellenfelekkel megmérkőznie, most pedig a nemzeti bajnoki mérkőzéseken bizony bekapja a csapata mérkőzésenként a maga, három­­négy-öt gólját. Ezért választottam a rutinosabb, nagy csatákban edzettebb — bár nem ballábas — Guernét. Fink belátogat a magyar öltözőbe A magyar csapat már fél kettőkor kint vol­t az Üllői­ úton. Játékosok és ve­zetők betelepszenek az egyik páholyba és nézik az előmérkőzé­st. Pontosan három­negyed két órakor Vághy Kálmán az öltözőbe vezényli a társaságot hogy Ta- ÖSSZES SPORTCIKKEK!!! Slós&M Budapest, IV., Váci­ utca 40­ kács Béla a gyúrást mindegyiben rende­sen elvégezhesse. Aniglogy megkezdik a nekivetkőzést, Rubint Lajosnak, a JT or­szágos ügyvezetőjének kíséretében belá­togat az öltözőbe Fink, a mérkőzés német játékvezetője. Azt mondja, hogy a sváj­ciak felkérték, vizsgálja meg a magyar csapat cipőinek a bőrszegeit. A svájciak szerint a magyarok cipőinek bőrszegeiből igen gyakran kiállnak a vasöregek. Egy­két cipő bőrszegét, amely egy kicsit meg­kopott, megkalapál­tatja. Megérkezik Zsenge tér is. __ tőle mindenki azt kérdi, lehet-e gratulálni az új Zsenges tér-cseme­tének. Ábel azonba azt mondja, hogy m­é­g mindig késik az esedékes utánpótlás A kis Lukács is bekukkant az öltözőbe, azt állítja, hogy négy góllal fog győzni a magyar csapat. Vághynak nem tetszik ez a nagy derűlátás. A játékosok készülődése közben kide­rül, hogy Szalay cipőjét még nem­ hoz­ták az öltözőbe. — Ha nem kerül elő a saját cipőm, akkor még a játékot sem merem vállalni — mondja Szalay kétség­beesetten. Aztán néhány perc múlva mindenki megnyugvására jól intéződik el az ügy, mert Szalay cipőjét a küldönc meghozta., Amikor minden játékos kész van a gyú­rással, Kalmár Jenő a tornaterembe vezényli a társaságot, ahol rövid, mint­egy három négy percig tartó könnyű bemelegítést végez a gárda. Aztán már jön a cipők befűzése és a készülődés a kivonulásra. A svájciak kiérkeznek a pályára A svájci csapat a szállójában öltözött mezbe. A tartalékok is valamennyien mezt öltöttek magukra. Bér gépkocsi­kon vitte ki a vendégeket Gervay József és Selmeczy Alajos az üllői úti pályára, ahol a vendégöltözőt foglalták el. Feltűnő nyugalom volt észlelhető a csapat min­den tagján, csak az újoncok tekintete révedezett el néha. Rövid bemelegítés következett, azután a játékvezető síp­jára megindult a csapat kifelé. Óriási az érdeklődés Budapest válogatott, mérkőzésre éhező közönsége már a déli órákban belátha­tatlan sorokban kígyózik a mérkőzés színtere felé. A város egészen más ré­szeiből induló villamoskocsik megtelnek s az emberek szavaiból kivehető, hogy kik azok a szerencsések, akik boldog jegy­tulajdonosként tan­úi lehetnek a mérkő­zésnek és kik azok, akiknek már nem jutott belépőjegy. Ha még egyszer olyan nagy lenne az üllői úti pálya, akkor is megtelne. A pályán... A pálya bejárata fölött magyar, svájci és német lobogót lenget a szél. A pálya­vendéglő erkélyét is lobogókkal díszí­tették fel. Itt van a díszpáholy, amely az előkelőségeket várja. Az A­ lelátón is több közéleti előkelőség­ foglal helyet, közöttük Ruszkiczai-Rüdiger Imre al­tábornagy hadtestparancsnok. Az előmérkőzést az utolsó negyedórában már kissé türelmetlenül figyeli a közön­ség. Csak akkor csattan fel nagy taps, amikor egymásután érkezik a sebesült honvédok egy-egy csoportja. Vége az előmérkőzésnek. A várakozás A svájciak kezdenek. Bodola elcsípi a labdát, de közben Sárvári szabálytalan­ságot vétett Rögtön ezután Springer dancsol és Perényi rúg szabadon. Tóth Matyi fejéről befelé száll a labda, de Bodola­ elöl mentenek. Most Perényi löki Amadot. A szabadrúgás közben Walacek vét szabálytalanságot. A 2. percben gyönyörű magyar támadás fut. Polgár szabadrúgását röviden fejeli vissza a svájci védelem, Bodola Sárvári elé ejti a labdát, ez szintén kapásból visszateszi Bodolának. Bodola 20 méterről hatalmas lapos lövést ereszt meg, de nem helyezi eléggé és a labda a leguggoló Huber mellén puffan. Rögtön ezután Polgár ível a svájci kapu elé, de Sárvári fejelés helyett csak kézzel tudja kapura továbbítani a labdát. A szabadrúgás után Némethet ugratja ki Kolláth remek labdával. Szélsőnket erősen nyomják és ballábbal csak erőt­­len lövést tud kapu mellé továbbítani. Kecsegtetően** támadunk, egyik magyar támadás a másikat kö­veti. Sárvári fejéről pompásan száll a labda Tóth Matyi elé, a svájci védelem azonban ka­tmulatosan gyors. Tóth Matyi sokat ígérő lövésébe is bele tudnak lépni az utolsó pillanatban Jól adogat a magyar csapat, minden labdának szeme van. Ha a svájciak időnként előre is vágják a labdát, hátul rendszerint már a fedezeteinken elakad a svájci próbálgatás, hogy aztán újra remek labda szálljon csatárainkhoz, Perényi tetszetős fejese kap tapsot. Aztán balszárnyunk támad, de a svájci védelem nagyszerűen rajta van minden labdán és sem Tóth Matyi, sem Bodola nem bír lövőhelyzetbe kerülni. Tóth György a 7. percben kap először labdát, Szű­cs adta ezt is haza. Bodola viszi előre szabadrúgás után a labdát. Amado löki, aztán jobbszárnyunk próbál tá­madni, de hiába gyors Németh, Guerne el tudja előle halászni a labdát. Tóth Matyi szökn­e a középcsatár he­lyén, de Guerne pompásan akasztja. Partdobás után Bodo­a akarja továbbí­tani a labdát a mezőnybe, de elveszik tőle és szerencse, hogy a játékvezető meglátja Andres szabálytalanságát, ame­lyet Polgár ellen követett el. Belsőhár­­masunk jól támad, de Kolláth remek labdáját Bodola hiába lövi nagy erővel, Sprin­gerben elakad a lövés. Kolláth hatalmas lövése száll ezután a kapu mellé, majd a 10. percben Németh ad be jól. A labda átszáll egészen a bal­oldalra, Tóth Matyi bombáz, de ment­hetetlennek látszó lövése ember­ről kapu mellé pattan. Tóth szögletét Bodola élesen fejeli a kapu mellé. Eickel vezeti az első érdemle­ges svájci támadást a 12. perc­ben. Szalay szorongatja a jobbszélsőt, de az mégis be tud adni, a beadás azonban biztosan hal el a kifutó Tóth György kezében. Bodola szépen ível a kapu elé, ártat­lannak látszik a dolog, mert két svájci védő is rajta van a beadáson, tétovázá­suk azonban majdnem megbosszulja ma­gát. Németh villámgyorsan beugrik a két védő közé, élesen fejel a bal alsó sarokra, de Huber remekül vetődik. A svájciak jó összjátékkal támadnak, de védelmünk újra előrevágja a labdát, Bodola rohan végig a pályán, de a passza nem pontos. A 14. percben hosszan előrevágott lab­dát Polgár ügyetlenül gyertyába fejel. Tóth kifut, de nem tudja megszerezni a labdát és szerencse, h­ogy Rebi háttal a kapunak állva, kapu fölé emel. Andreát szöktetik hosszú labdával, de Polgár nyugodtan tisztáz hazaadással. Perényi szöktetésével Tóth Matyi húz be­felé a középcsatár helyére, hosszú lövését azonban biztosan fogja Huber. Sárosi Béla pontatlanul ad, de Szalay javít. Sá­rosi Béla sokáig viszi a labdát, elgáncsol­ják, szabadrúgás. A szabadrúgást kifeje­lik, Sárosi III. újabb előreadása a * kapusé, perceit a folyamerők zenekarának nép­szerű műsorszámai töltik ki. A zenekar­nak most is óriási sikere van. Ünnepi percek Pontosan félhármat mutat az óra, ami­­kor a nézőtér minden részéből felhangzó üdvrivalgás jelzi, hogy a mérkőzés részt­vevői megjelentek a pályára vezető fo­lyosó ajtajában. Fink, a német játékvezető jön elől, ke­zében hozza a labdát, mögötte a két ma­gyar partjelző halad. A játékvezetői kart követi a két csapat A magyar fiúkon cí­meres fehér ing feszül, fehér nadrágot, piros-fehér-zöld hajtókás lábszárvédőt­ vi­selnek. A svájci csapat piros inget, fehér nadrágot, piros-fehér hajtókás fekete láb­­sz­á­rvéd­ő­t h­­ú­zott. A mérkőzés szereplői a pálya közepére vonulnak. A hangszórón elhangzik a fel­hívás. Mint egyetlen ember áll fel helyé­ről a játékteret körülvevő hatalmas kö­zönség, hogy a következő pillanatban az a honvédség ,­imához*a felére feszes vi­­gyázz-állásba merevedjék. Néma csend van, több mint 35 ezer ember emlékezik ebben a percben azokra a magyar honvé­dekre, akik életüket áldozták hazájukért és Magyarország boldogabb jövőjéért. A kürt most lefújja az emlékezés ke­­gyeletes percét.­­ a zenekar hangszerein felcsendülnek a svájci himnusz hangjai. Ezután a magyar nemzeti imádságra ke­rül a sor, amelyet a közönség együtt énekel végig a zenekarral. Vége az ünnepségnek. Min­élli és Pol­gár, a két csapatkapitány a játék­vezet­ő­­höz vonul Felrepül a levegőbe a pénzda­rab: Polgár a szerencsésebb, a város fe­lől eső kaput választja. Felállnak: Svájc: Hakor — Minelli, Guernes — Springer, Vernati, Rickenbeck — Bickel, Amado, Andree, Walacek, Achi Gy. Magyarország­ .Tót­h­év — Sza­lay — ill-l I’olg.K­T­Pfrényi -A­eraefih, Kollak­i, bar­vári, Bodola, T’oth III.­­ A svájciak adogatása kifogás­talan. A miénk nem olyan lapos, de szintén elég pontos Sárosi III. szabadrúgása Sprin­gertől megy vissza. Tóth Matyit futtatja Bodola, de a balszélső elhirtelenkedve a kapu mögé ad. A magyar csapat a svájci tér­félben tanyáz, de az iram most mintha lankadt volna. A jobbszárnyat nem tudják eléggé já­tékba hozni Ebben elsősorban Sárosi itt látszik hibásnak, de Sárvári is főleg balra játszik. A 20. peerben a svájciak szabadrúgás­hoz jutnak a félpályán, ezt a hátrahúzó­­dott Kolláth tisztázza. Sárvári hosszan szökteti Némethet, a svájci kapus men­teni tud. Sárosi Ili-t löki Walacek, a sza­­bdrúgásból Kolláth indít biztatónak látszó támadást, de Németh beadása svájci lábban akad el. Szalay csak harccsal tudja akasztani Bickelt, a szabdrúgást Kolláth küldi vissz­a mezőnybe. Sárvári hosszú labdája elhal a svájci védőkön. Jó darabig nem tud a magyar csapat előrelendülni a félpályá­ról. A svájciak adogatnak, Rebi azonban sze­rencsére lesre futott. A 23. percben Bo­dola tör előre, remekül szökteti Tóth Ill-t, a szélső bombája keresztben el­száll a kapu mellett. Perényi kissé előre­húzódik, Amado jó támadást tud indí­tani, a­mit Polgár tisztáz. Középjáték után Bodola rohan. Sárvárinak ad, ez tö­kéletesen szökteti Tóth Ill-t és a szélső lövésébe az utolsó pillanatban lép bele Guerre. Nagyon tömör és gyors a svájci védelem. Polgártól Kolláth is labdát kap a 2­­. percben, de vaktában ad a jo­bbn,élre holott Németh már a középre futott. Polgár is, Szű­cs is kockázatos módon játssza ki a rátámadó csatárt, mind a kettő ráfizeth­etett Syphia a dologra. Kolláth fut jól lyukra, Sárvári labdája azonban nem pontos, Sárosi I­ II-at lökik, de egyik szabályt alakiság sem volt sú­lyos, egyszerű lökés. A 2 percben a magyar jobb szárny szögletet csikar ki, a labda Perényihez kerül, ő cselezni próbál és ezen el is akad a támadásunk. Kolláth és Németh nem­ érti meg egymást. Németh mindig befelé húzódik és emiatt Kolláth labdái nem „találják meg“. Kolláth lövése emberbe megy. A visz­­szapattanó labdát ugyanő jól vágja ke­resztben át a baloldalra, Tóth Matyi azonban későn szánja el magát a lö­vésb­e. Az első keresztlabda minden­esetre jó támadás elindítója volt. A 29. percben Polgár a félpályán ke­resztezni akar, ügyetlenül kikapcsolja azonban magát a játékból. Amado egyedül fut kapura, szerencsére a félpályáról nagy lendülettel visszaérkező Szalay meg tudja zavarni támadásában a svájci csatárt. Jó a magyar ellentámadás. Kolláth és Németh helycseréje után Kolláth ki­szökne, de nincs szerencséje, elveszti a labdát. Bodola bombáz jó helyzetből a kapu fölé De a 31. percben azután ala­posan javít. A jobbszélről indul el a magyar csapat gólt hozó támadása. Kolláth szökteti Némethet, ez átvágja a lab­dát a másik oldalra, Tóth Matyi visszaérnél, Vernati röviden ment, szerencsétlenségére éppen Bodola elé. Bodola 20 méterről, ballábbal ágyúlövést ereszt meg. A labda úgy száll a jobbsán­­ok közelében a léc alá, hogy Huber meg sem moccan. Bőd­ü­le­tes lövés volt, 1:0-ra vezet Magyarország. A gól után előbb Bodolát vágják fel, úgy hogy egy kis dörzsölésre szorul. Aztán Sárvári és Guerne összecsapása után kell a svájci hátvédet élesztgetni egy kissé. Mi­jd a meőnybent harcol egymással a két csi­a?«t, csupa hiba Ezze! a szelvénnyel kezdődik a .Hajrá# verseny4’, amely új verseny s ámenben a pontok számítást mindenkinél előírni kezdjükI V. Országos Tippelő hajit­ott sáp 12 Beérkezési határidő*, nov. 7. déli órái Újpest—Nagyváradi AC SalBTC—DiMAVAG Törekvés—Haladás­­ Kispest—Vasas Elektromos—Ferencváros Kolozsvári AC—Csepel Újvidék—Szolnok Szeged—Gamma Póverseny. Az alábbiak a pontver­senyben csak akkor számítanak, ha a fenti 11 mérkőzés közül valamelyik el­marad. Rendes esetben a pótverseny csak a heti verseny holtversenyeit dönti el. Csabai AK—Nagybányai SE Kassai RAC-MAVAG , "" ’• " • .. ... . Szombathelyi FC—ETO Pápai PSC— Tokod Név, cím: ..............­­| • •• •••*• •• ••• •• A beküldő aláveti magát a feltételek­nek és szerkesztőségünk döntéseinek. Minden szelvényhez ép és forgalomban levő használatlan 32 filléres bélyeget kell mellékelni­ mindkét oldalon, míg végül Polgár tiszta rúgása át nem tereli a játékot a svájci térfélbe. Az előrelújzódott Guerne keze­­zése miatt Sárosi III rúg szabadon. A szabadrúgást Polgár rosszul folytatja és Huber ártatlan labdát véd. Szűcs küldi előre a jobbszárnyat. Németh Sárvárit szökteti, a középcsatár 25 méterről reménytelen lövést­ ereszt meg a kapu mellé. Polgár tisztáz hazaadással Bickel elől. Aztán Sárvári támad a jobb­­szélen, beadása azonban Huberhez száll. Pompás Kolláth—Bodola—Sárvári adoga­tás közben a lemaradt Minelli megrúgja Bodolát és a játékvezető lefújja a magyar támadást, holott alkalmaznia kellett volna az előnyszabályt. Sárosi III szabadrúgása erős, de egy méterrel a kapu fölé száll. Kolláth megint vaktában adja ki a labdát jobbszélre, holott Németh most igen helyesen befelé f­utott lyukra. Pol­gár tisztáz hazaadással. Aztán Perényi és Bodola felhozza a magyar csapatot, Németh azonban ront. Polgár jól szereli Andrest, aztán Sárosi Ifi vágja középen előre a labdát, a kitörő Sárvárit csúnyán fellökik, de a játékvezető mutatja, hogy vállal szabad. Egy kicsit erőszakos lökés volt. Kolláth támad a jobbszélen, beadását Bodola elől az utolsó pillanat­ban kanalazzák el. A 40. percben Bodola kicselezi Springert és lőni akar, Minelli csúnyán a labda fölé talpal, úgy­hogy Bodola elterül a földön. Rögtön ezután Sárosi 111 meglógja Walaceket. Úgy, hogy egy svájci és egy magyar játékos is van a földön. Bodola sérülése azonban kom­olyabbnak látszik, ölben viszik le a pályáról. Walacek pedig játszik tovább. A játékvezető fel­dobja a labdát. (Bodola sérülésének a helyén!) Bodola a 43. percben tér vissza, nagy tapsot kap. Közben nem volt iram. Tóth Matyinak volt néhány elkeseredett bele­­menés­e. Rickenbach vezeti előre a lab­dát, senki sem megy rá a­ magyarok kö­zül, a beadást azonban korán adta. Pol­gár biztosan fejelt vissza P­erény­inek. Jó magyar támadás indul, Németh be­adása azonban nem pontos. Rögtön ezután Tóth Matyi is a kapu mögé ível. A svájci térfélben ér véget a félidő. Bár a két sérülés miatt több mint egy percig állt a játék, a játékvezető nem hosszabbított. (­Legyünk pontosak: egy negyed­perccel előbb fújta le a mér­kőzést.) Három góllal is vezet­hetnénk a játékvezetőnek, a félidő végét jelző sípjele nyomán lassan megmozdul a 35 ezer ember. Mozogni természetesen csak az ülőhelyeken lehet, az állóhelyeken mindenki féltékenyen őrzi lökdösés és taszigálás árán kiharcolt helyét. Az ér­deklődőt ismét a zenekar köti le, amely most az A. lelátó elé vonul és onnan, szórakoztatja műsorával a közönséget. — Jobbak vagyunk, fölényben vagyunk — állapítja meg valaki a lelátón. — Ha egy kis szerencsénk van, akár három góllal is vezethetnénk. Nem annyira a lö­vések, hanem inkább a helyzetek alapján. A körülötte állók igazat adnak neki. Ez körülbelül a közönség többségének a vé­leményét is fedi. Sok a panasz a svájci játékmodorra A magyar öltözőbe az egyébként halk­­szavú Kal­már Jenő hangos méltatlankor­dással nyit be. — Igen gorombán játszanak a svájci védők, különösen Minellitől, ettől az Eu­rópa-híres hátvédtől csúnya ez a dur­vá­skod­ás. Vághy kapitány ezzel nyit be: — Jól van, csak így tovább! Sárosi Béla mutatja, hogy mindkét láb­szára betartások nyomaival van tele. Alig van játékos, akin ne lenne sérülés. Bo­dola az öltözőpadon fekszik Takács Béla ápolja a sérült jobb térdét. — Éppen a rúgás pillanatában tartott be — panaszkodik Bodola. Takács Béla megjegyzi: — Büntessétek őket azzal, hogy­­?#B rúgtok. Kalmár Jenő arra inti játékosait, hogy a csatárok ne menjenek csinbe. Inkább passzolgassanak a szabadon levő emberhez. Zisengellér is, Kalmár is ezt mondja Bodolának: — Dimíus, no fstrasnd marad felesleges Az első félidő . Hétfő, 1942 november X

Next