Népsport, 1950. november (6. évfolyam, 218-238. szám)

1950-11-07 / 222. szám

A szovjet sportolóit és Monetsbert-e A haza lobogója! Ott lángol a Kreml régi falui fölötti, bevilágítja hazánk mérhetetlen, tág területét, S hazánk határain, túl is a dolgozik milliói fordítják feléje tekintetüket. Tengereden, óceánokon, az egye.:­­ll.Ö tűző napja alatt, vagy az Északi Sark jégtáblái között­­szovjet hajók haladnak kitűzött céljuk felé. A hajók árbocain büszkén leng a szo­cializmus hazájának lobogója. Távol a hazától eszébe jut arra a szovjet embereknek a haza dicsőségei, hadal­mai és új le­tekre hívja fel őket. A haza lobogója ott leng az Északi Sarkon, a szovjet alpinisták által leküzdött hegycsú­csokon, a homoktengerban dolgozó tu­dományos ex­pedíció sátrán. Vörös zászlókkal jelölik meg a gyárakban és üzemükben a győztesek — a szta­­hanovisták — munkapadjait. Vörös zászlók és lobogók alatt mond­ós ma a szovjet nép az ünnepi díszbe öltö­zött utcákon. Az ünneplők soraiban sokan visz­­szaemlékeznek azokra a napokra, amikor a külföldi stadionokban szov­jet lobogó kúszott fel az árbocra, je­lezve a szovjet sportolók győzelmét. Kongsbergben, ebben a kis norvég városkában folyt le a női gyorskor­­csolyázás világbajnoksága. Hatalmas küzdelemben győzött Mária iszák­jai és világbajnok lett. Bab­érkoszorú dí­szítették a fejét, az árbócra f­elhú­zott a vörös lobogó a Szovjetunió címe­rével, a szovjet hazáé, amely felne­­velte ezt a kitűnő sportolónőt. Mária I­szák éva nagyszerűen figt­ot­t az orosz gyorskorcsolyázók hagyam­á­nyait. Hatvan évvel ezelőtt Pansin Alexandr Amszterdamban lett a gyorskorcsolyázás első világbajnoka Sztrunnikov Nikolaj kétszer nyári „Európa- és kétszer világbajnokságot... Külföldi szerepléseiken a szovjet sportolók a nagy Szovjet­unió küldötteinek érzik magukat. — A verseny alatt egy percre sem hagyott el az a gondolat, hogy én a szovjet sportot képviselem és hogy nekem kell magasra emelnem a lobogóját — mondta Iszakova. — Ez serkentett engem­, és h­ofitársnői­met a győzelemre, amelyet a szeretett haza dicsőségére elértünk. A népi demokratikus országok munkásai és dolgozó parasztjai gazda­­tapasztalatokat vesznek át a szovjet embereiktől a szocializmus építése te­­­rén. A magyar, csehszlovák, bolgár , román, albán és lengyel sportolók a Szovjetunió példáján építik hazájuk­ban testnevelésüket, sportjukat. — Több mint 30 évvel ezelőtt vol­tam Oroszországban — mondta Ma­­tejka, a csehszlovák birkózócsapat ve­zetője Moszkvában. — Milyen hatal­mas léptekkel haladt előre ez az ország a szovjet rendszer alatt! Ma sem lehet ismerni. Ez igen szembetűnő a sport­ban is. A sport a Szovjetunióban nem­zetivé vált. Mi sokat tanultunk és ta­nulunk a világ le­ghaladottabb sportja, a szovjet sport tudományos és tapasz­talati eredményeiből. Az út, amelyen a Szovjetunió sportolói haladnak, a leg­­egyenesebb és mi együtt haladunk Önökkel. — A szovjet ifjúság a példakép az új Kína ifjúsága előtt — mondta Li Bo-Diao, a kínai küldöttség vezetője a budapesti ifjúsági találkozón. Hatalmas nemzetközi sportsikereket értek el a szovjet sportolók. Ezeken a nemzetközi találkozókon a szovjet sportolók nagy erkölcsi és akarati tu­lajdonságokról tettek tanúbizonyságot. A haza iránti határtalan szeretet, a baj­­társiasság és kollektivizmus, a sport­szerű viselkedés az ellenféllel szem­ben, a szerénység, a hatalmas győzni­­akarás — ezek jellemzik a szovjet sportolókat. A nemzetközi sporttalállozók erősítik és mélyítik a Szovjetunió és a nép­demokratikus országok, a vi­lág dolgozói közötti kapcsolatokat. A lángoló hazafi­ság a szovjet em­ber szívében párosul a külföldi ba­rátok iránti mély megbecsülés érzé­sével­, mindannyian a belkéért, a demokráciáért harcolnak. A kirgiz alpinisták nehéz viszonyok közepette megmászták a Tony Lány név­telen csúcsát és 4300 m magasságban el­helyezték Paul Robeson nek, a béke­imre bátor harcosának mellszobrát. Ez a prács Robeson nevét viseli. A kapitalista országok sportjában visszatükröződ­ő az úgynevezett bur­­zsoá civilizáció egész lényege. Az amerikii, angol és francia sajtó számiban tényt közöl a rothadó burzoá-árs­"da­l­om vad, állati szoká­sairól és erkölcseiről. Náluk törvé­nyt ítélt az „élő sportáruval" való kereskedelem. A dollár kedvéért félredobják a becsületet és a szé­­gyenérzetet. A kozmopolia burzsoá­­spor­ban ismeretlen a haza fogalma, a sportolót annak adják el, aki töb­bet fizet. A labdarúgók már régen az adás­vétel, a kivitel és behozatal tár­gyává váltak. A Mar..ha­l-terv segít­ségéért Anglia például a független­ségével fizet. Az amerikai üzletem­berek már régen látogatják az an­gol labdarúgóegyesületeket, csekke­ket állítanak ki , szerződéseket köt­nek. „Dollárok útjának“ nevezték el az európai marshallizált országok­ban a burzsoá­ sportolók útját. Két világ — két sport. Az egyik a burzsoásport. Ez az angol­amerikai imperia­isták tervei szerint az új háború céljait sz­igál­ja, ame­­lyet saját harácsolási céljaik érdeké­ben és a népek akaratával szemben akarnak indítani. A reakciósok el­­gondolása szerint a sportnak el kell vonnia a dolgozóik figyelmét az osz­tályharcról és a fiatalságban állati, embergyűlölő ösztönöket kell nevelnie, hogy az ifjúság az imperialisták vé­res terveinek engedelmes végrehaj­tója legyen. A másik a szovjet sport a kommu­nist­a társadalom építőinek harmoni­kus nevelésére irányul, örömteli ez a sport, az a hivatása, hogy egészséges és bátor embereket neveljen. A szovjet sportolók a szovjet nép büszkeségei. Körül­veszi őket a szovjet kormány, a kommunista párt és az egész nép sze­retetteljes gondoskodása. A szovjet sportolók ezt a gondolkodást újabb és újabb sportbeli csúcseredmények­kel, valamint munkasikerekkel hálál­ják meg. S ma, a nagy ünnepnapon — a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 33. évfordulójának napján — a szovjet nép, a szovjet sp­rtemberek milliós tábora szeret­ettel és hálával ejti ki a világbéke nagy zászlóvivő­jének, Sztálin elvtársna­k a nevét. Feléje fordul a dolgozók, a békéért és az emberiség boldogulásáért küz­dők tekintete, feléje szállnak gondo­latai. A. Alexejev és Al. Szvjetov Novemb­er 7-i telavinlások a Heptínik­ait évü­stezésében Miközben a Sportcsarnokban folyt a Magyar Békekongresszus, s a nép küldöttei, sztahanovisták, élmunkások­, földművesek, katonáit, tudósok, művé­szek tettek fogadalmat a béke harcos megvédése mellett, a lángoló, izzó lel­kesedés hangja gyakran kihallatszott a hatalmas épületből. A süvöltő, esős novemberi szél szárnyaira kapta és vitte szerte a nagyvilágba. Könnyen el­jutott a Sportcsarnok szomszédságában épülő Népstadion munkásaihoz is. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 33. évfordulójának nagy ünne­pére lelkes munkafelajánlásokat tettek a Népstadion dolgozói is. Azt akarják, hogy­­ minél előbb meginduljon a pezsgő sportélet a stadion gyönyörű zöld pázsitján és vörös salakján. Hiába szakadt az őszi eső, hiába zúgott a hideg szél, a Népstadion épít­kezésénél nem szünetelt a munka. Munkafelajánlásokat tettek, s becsület­tel teljesítették is azokat. Íme néhány kép ebből a harcból: Sűrűn szaporodnak az állóhely széles betonlépcsői. A Vas—C­­s és­ A­o­u-brigád keményen dolgozik. November 7 ünne­pére felajánlották, hogy az eddigi napi 40 méter helyett 45 méter hosszúságú lépcsőt építenek be. De nemcsak a mennyiség fokozására törekszenek, hanem kifogástalan minőségi munkát is végeznek. A legnagyszerűbben dol­gozó brigádok egyike. A Lampert-brigád tagjai vállalták, hogy a lépcsőelemeket teljesen hibát­lanul, lörésmentesen szállítják a munka színhelyére. Lendületesen végzik mun­kájukat és közben úgy vigyáznak a kemény betonlépcsőkre, mintha azok üvegből lennének. Az egyik hatalmas műhelyből ki­­hallatszik a betonkeverő gép hangja. Építési elemek előgyártása folyik. Itt dolgozik Tahi Pál öttagú brigádja. Tahi Pál vállalta, hogy teljesítményét 110 százalékról legalább 120 százalékra fokozza. A legutóbbi héten már 183 százaléknál tartott, de büszkén kijelen­tette, hogy nem ez a felső határ. A kovácsműhelyben izzik a vas, cseng az üllő, ütemesen sújt le az acél­­kalapács S­tiglici kovács kezében. Vil­lámgyorsan elkészül egy-egy alkatrész javítá­a. Nincsen egy pillanatnyi meg­állás sem. Stiglici gyors minőségi munkát végez. A nézőtér egyik részében föld­­kiemelési munkálatok folynak. Szapo­rán telnek a csillék. A munka mene­tében csak annyi szünet van, amíg egy­ egy munkás megtöri­ a homlokát. A To­­r-brigád vállalta, hogy egy héttel megrövidítik a kiemelési munkát. Az eddig kitermelt földmennyiség azt mu­tatja, hogy teljesíteni is fogják. A keskeny iparvágányon daruval felszerelt, vadonatúj kocsi halad, meg­rakodva beton építési elemekkel. Ezt a kocsit a kovácsok és hege­ztők készí­tették terven felül november 7 nagy ünnepére. Meggyorsítja és megköny­­nyíti a munkát. Kivették részüket a felajánlásból az értelmiségi dolgozók is. Bezsik Mihály ÜB-titkár elmondta, hogy a nagy ün­nepre elkészült a tervezet, amely biz­tosítja, hogy eső, vagy fagyveszély miatt ne legyen kiesés a munkában, így folyik szakadatlanul az építkezés a Népstadionban. November 7, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ün­nepe újabb lendületet adott a munká­nak... ■ár 1958 NOVEMBER 7. KEDD 1926... Javításra váró autó áll Angyal­földön, a Döhm-cég udvarán. Alatta fiatal, alig 14 éves fiú fekszik. A ko­csi alól kilátszik rossz, foltozott ci­pője. Egyszer csak megszólal a Mö­­nök úr­ hangja: — Gyula, eredj el a feleségem­­mel a piacra, vidd haza a csomag­ját. A gyerek abbahagyja a munkát. Kimászik a kocsi alól. Arca csupa olaj. Megigazítja bozontos haját, meg­visi homlokát, s még jobban szét­keni arcán az olajat... Viszi a kosa­rat a „nagyságos asszony“ után ... Kiss Gyuláék nyolcan voltak test­­vérek és bizony szűkös körülmények között nőttek fel. Pali bátyja már akkor is komoly súlyemelő volt. Sokat beszélgettek a sportról. Odahaza, vagy amikor reggel együtt mentek munkába, Kiss Pali lelkesedéssel ma­gyarázta öccsének a súlyemelés fo­­gásait... A Böhm-féle autószerelő­­üzem fiatal tanonca is mindjobban megszerette ezt a sportot. Egy szombat délután verseny volt, amelyen bátyja is részt vett. Nagyon szeretett volna ő is elmenni, s szür­­kölni a bátyjának. Biztatni, hogy még jobban sikerüljön a versenye, és ami­kor mint győztest kihirdetik, boldo­gan szok­ hasson vele kezet és büsz­kén mondhassa: „Ez az én bátyám és én is ilyen szeretnék lenni “ De a versenyre ne­m tudott elmenni, mert a munkaidő után a műhelyben kel­lett maradnia — ra’crh­anh Egvin gyakrabban látta azért a súlyemelők edzéseit. Edzőjük nem volt. A ver­senyzők egymást tanították a fogá­sokra. Az edzéseken néha ő is meg­próbálkozott a súlyokkal. Sokszor bent a műhelyben is gyakorolt ,­­ titokban. Munka közben, amikor ne­hezebb alkatrészeket vitt, megpró­­ bal winefiel , KISS GYULA hálta azokat emelni, lökni, vagy nyomni. Mert már tudta, hogy ebből áll a súlyemelés. Teltek — múltak az évek... Se­géd lett... A fiatal fiú nagyon meg­erősödött. Gondol­t, hogy most már könnyebb lesz a dolga, rendszeresen járhat edzésekre. Munkáját azonban nem becsülték meg. Keservesen meg kellett dolgoznia minden filléré­t, s így bizony bajos volt sportolnia. 1910 ben a Weisz Manfréd-gyárba került. Itt végre komolyabban be­kapcsolódhatott ked­venc sportéba, bár a csepeliek szakosztálya is igen mostoha körülmények között tengő­dött. Nagy tehetsége egyre jobban ki­bontakozott. Nagyszerűen beidegezte az egyes mozdulatokat és ereje is egyre nőtt. A háború borzalmait, a bomba­­támadásokat Kiss Gyula Csepelen és Pesterzsébeten vészelte át. Amikor a hős szovjet katonák felszabadították azt a részt­­, ahol ők laktak, öröm­­mel szorította meg fejüket. Meg­­hozták az ő számára is a szabadtá­­got... A hal­ont súlyos csapást mért a Kiss-családra is. Kiss Pál, a reves súlyemelő markait a kád­arában. Kiss Gyida elhatározta: minden erő­vel harcol ezért, hogy egy újabb há­ború borzalmait elkerüljük. Megindult az újjáépítés ... Hatal­mas erővel láttak hozzá a csepeliek is a romok eltakarítá­sához. S a rom­­eltakarítók, az újjáépítők között ott volt Kiss Gyula is. A sportélet is hatalmas lendületet vett rövid idő alatt. A súlyemelés is egyre nagyobb tért kezdett hódítani, s mind többen ismerkedtek meg ezzel, az eddig meglehetősen elhanyagolt sportággal. A jobb életlehetősége révén. Kiss Gyul­a gyorsan az élsportolók közé küzdötte fel magát. A szovjet súlyemelők magyar­országi látogatása örödké emlékeze­tes marad számára. Megcsodálta a szovjet versenyzők könnyed mozgá­sát, nagyszerű összpontosítását és akaraterejét. Különösen Vorobjev és Medvegyev tudása ragadta meg fi­gyelmét. Elment a tapasztalat­­átadásra is, amikor a kitűnő szovjet versenyzők aprólékosan elmagyaráz­ták a magyar súlyemelőknek, hogyan kell tökéletesen végezni a súly­emelést. Kiss Gyula a Rákosi Mátyás Művek csőgyárának a munkaversenyében is jól me­gáll­­ja a helyét. Nemcsak a sportban, a munkában is állandóan a jobb eredmények elérésére törekszik. Súlyemelésben legjobb összteljesít­ménye 330 kg, a félnehézsúlyú két­körös nyomásban 105 kg-mal ő tartja a magyar csúcsot, a munkahelyén pedig mint csoportvezető végez cso­portjával kitűnő munkát. Most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 33. évfordulójának meg­ünneplésére készül. — November hetedikét úgy ünne­pelem meg a brigád többi tagjával, hogy egy új Birge­­henger eszterga­padot négy nappal a kitűzött hét­­r­­idő előtt, november 7-ig elkészítj­ük. Tudjuk azt, h­ogy a nehéz munkával felépített gyárak, hidak, lakóházak, sporttelepek és a sport is csak bé­kében fejlődhet tovább. Ezért véd­jük a békét mi is rendíthetetlen hit­tel és akarattal.Zsi­ka László ITiiPI DTOMÍCM SfORUtidíl Csehszlovák Köztársaság Két csehszlovák autóvezető „Tátra 87"-es gépkocsival körü utazta a földet J97 április 2­-án Indulat el J. Hrfti­­zelka és M. Zikmuml ..Tátra 87" -es gép­kocsijukkal, h­effy körülutazzák a­­ timiét. A két csehszlovák autóvezető novem­ber 1-én tért vissza Prágába világkörüli útjáról. A Tátra 87-es kocsival az ed­digi leghosszabb utat tették meg a mo­tor­zás történetében. Az elért siker a csehszlovák autóipar hatalmas fejlett­ségét és kiválóságát bizonyítja. Labdarúgóbajnokság: ATK — Teplice X­ 3, Bratiskivas NV—Presovi Bilik­­a 7:0, Trno­va—Plzeni Skoda 1:1. A bajnokság­ban:.1. Bratoslavai NV 81 pont, 2. Z­­e­­eznicsak­ 31, 3. Vitkovico 2°, 4. Bretisty. 27. Prága VII. kerületének kupájáért: Dinamo— Slavia Bratistvi 4:1 (3:0). „Felejth­etetlen élmény volt számunkra a szovjet tornászok tanu­­lója” Örebróban, a svéd J.tornászvéros,á-ban is n­agy síkon aratott a szovjet tornászcsapat (Stockholm, november 5.) A Svéd­országban tartózkodó szovjet tornászok Örebro legnagyobb tornatermében be­mutatót tartottak. Örebrot a svédek torna­­városnak nevezik, s szovjet ver­senyzők bemutatójára a tornaterem­ igen kicsinynek bizonyult. A bemutató­ról ezt írják a svéd lapok: Dagens Nyheter: Ez a tornaünnepély a legsikerültebb ünnepség volt a város történetében. Örebro Kurtren: A szovjet tornászok­­nak határtalan sikerük volt Örebroban. A Ny Dag című lap közli Erik Lin­­dennek, az ismert svéd edzőnek, a svéd férfi tornászválogatott vezetőjének nyi­latkozatát: " A Svédországban tartózkodó szov­­j­et tornászok tudása egészen rendkívüli. Különösen nagy élmény volt számomra a szovjet tornászok szép gyakorlati sorozata. A szovjet tornászok bemuta­tója felejthetetlen élmény volt szá­munkra. 118... 180... 200 százalék! Vasutas sportolók hatalmas munkafelajánlásai HOM m fitt 1-2 tisztelet' it Az egész magyar nép n­..gy lelkesedés­sel kés. i­' a Nagy Októberi S.,oc a Is'a szorradalom 33. évfordulójának megün­n'eplési-'re. A Vasutas Szakszervezet sportosztá­lyára ál­andóa­n érveznek a jelenté­sn, r.midy.láb..vi a vasutas sportolók hisztik, hogy mi­ben munkaiélajánl-sokat­­ tők. Sipőcz József, a Eckam­otiv vá­logatott aku­lvivój.*, árképző.* la­katos te­áján.üau, hogy tejesít­­ményét 185 százalékról ISO szá­zalékra fokozza. Dombóváron Pintér József vaseszter­gályos labdarúgó vállalta, hogy edd­gi 188,9 százalékos teljesítményét tovább, 40 százalékkal növeli. Várhegyi Antal ökölvívó, fűtő­házi as­ztalos eddigi 147 százalé­kos teljesítményét 230 száza­lékra növeli. A Nagykanizsai VSK sportoló­ közül Blacskó József labdarúgó, f­űtőházi moz­­d­onyszerelő vállalta, hogy november 7-re ifi­ százalékra teljesíti normájét és eddig az időpon­tg idei e­ső negyedévi tervét s te­jesíti. Pítr­ovai József lakatos, labda­rúgó Gyimesi Gyi­óval sport­­brigádot alakított és vállalta, hogy november 7-re a sűtőház összes 411-as sorozatú mozdonyára felszerelik a vízl­ágyító készü­léket. Vriágh Im­re ifjúmu­nkás, laka­tos, az ifjú­sági csapat középhátvédje tel­esítményét 10 százalékról I00 százalékra emeli. A vasutas sportolók ura,aki a felajánlása új­abb bizonyítéka annak, hogy a spor­tolók a munkahe­lü­kön is megásják a dolgukat is megértik, a Nagy Októberi Szoc­alista Forradalom hatalmas jelen­tőségét. Rossz pályaviszonyok ellenére is kitűnő eredményeket értek el a szovjet atléták vasárnap romániai versenyeiken — Távbeszélő jelentésünk — (Bukarest, november 6.) A „Rtomán- Szkrvjai Barátság Hóna­p­a­- befejezé­­sükön, a szarvjst válogatott atléták vasárnap három romániai városban szerepeltek nagy sikerrel. A román lapok egyöntetűen leszögezik, hogy ezúttal a román vidéki dolgozóknak is alkalmuk volt látni a szovjet atlé­ták nagy tudását, a román sporto­lók részére pedig igen tanulságosak voltak az újabb találkozók. A versenyeket mindhárom városban tonbozva a közönség nézte nagy lelke­sedéssel végig. Annak ellenére, hogy az égisz hali esőzés a pályákat erő­sen feláztatta, a legjobb számban ki­tűnő eredmények születtek. SZTÁLIN VÁROSÁBAN KANAKI VISSZAVÁGOTT DUMITRUNAK, DUMBADZE 53.74-ET DOBOTT DISZKOSSZAL Sztálin városában 4000 néző előtt folyt le a verseny, noha az időjárás nem volt a legkedvezőbb. 80 m női gát: 1. F­kina (szovjet) 12, 2. Stanca (román) 13. 400 m női: 1. Bogatirjava (szovjet) 61.1, 2. Tal­­maceanu (román) 65,8. Súly női: 1. Ni’ocsenciva (szovjet) 1413, 2. Tach­ian­­t­usoh (román) 1178. 110 m gát: 1. Deniszenko (szovjet) 14.8, 2. Opris (román) 15.7. 803 m­ női: 1. :1. V­a­­szi­llva (szovjet) 2,101, 2. Treib­il (román) 2,21. Kalapács: 1. Kanak­ (szovjet) 55,51, 2. Dumitru (román) 53,19. Magas női: 1. Ganeker (szov­­ja­) 155, 2. Hoffer (román) 140. Ge­­rely: 1. Cibulenko (szovjet) 5312, 2. Zamfir (román) 51.14. 5500 m: 1. N. Bopov (szovjet) 14.55, 2. Bunea (ro­mán) 16.27. Magas: 1. Sővér (ro­mán) 185, 2. Szidorko (szovjet) 180. Diszkó 7 női: 1. Dumbadze (szovjet) 51.74, 2. Toesen O'Va (szovjet) 42.98, 3. Poertaru (román) 35.71. Sú­y: 1. Gri­­'ga'.ka (szovjet) 15.48, 2 Gurau (ro­mán) 14.61, 3. Cibul­enko (szovjet) 14,57. Távol: 1. Sz. Kuz­nyecov (szov­jet) 670, 2. Trus (román) 672. 3000 m akadály: 1. Szaltikov (szovjet) 9,38, 2. Pluis (román) 10,15. Diszkosz: 1. Iszajev (szovjet) 46 94, 2. Coman (ro­mán) 45,48. KOLOZSVÁROTT KAZANCEV 8:31.6-OT FUTOTT 3030 MÉN Kolozsvárott délutánra elállt az eső és 10.bid néző előtt folyt le a ver­seny. 3000 m­: 1. Kazancev (szovjet) 8:31.6, 2. ,Jov.­.zs­iev (szovjet) 8:311. 400—3010— 200—100 m női vát­: 1. Szovjetunió 2:17.4, 2. Román Népköztársaság 2:83. 400—300—200—100 m­: 1. Szovjetunió 1:513. 2. RNK 2:02.6. 201 m: 1. V. Szuharjev (szovjet) 22, 2. Karakuzov (sz) 22. 103 m női: 1. Dukovics (szov­jet) 12.6, 2. Huso (román) 13. 4 x1500 m: 1. Szovjetunió 16:07.4, 2. RNK 17:04. 1000 m: 1. Medoj (szovjet) 2:27.5, 2. Petcu (román) 2:45 7. 15.000 m: 1. Chiose (román) 54,10. Vanio (szovjet) 10 000 m-nél húzódás miatt feladta a versenyt. Gerely: 1. Val­man (szovjet) 65 28, 2 Puskás (ro­mán) 52.66. Gerely női: 1. Zihina (szovjet) 44.16, 2. Reimesch (román) 35 62. TEMESVÁROTT GOICIELI 11.4 GYEL GYŐZÖTT LU­GÁTON Temesvárott ke­lem­es időben 12.000 néző nézte végig a versenyt. 80 m gát: 1. Gokieli (szovjet 11.4, 2. La­tsel (román) 12.8. 100 m: 1. Lupsa (román) 10.8, 2. Szenadze (szovjet) 10.9. 200 m gát: 1. Lunyev (szovjet) 24.8, 2. Sterilde (román) 258. Kala­pács: 1. Dibenko (szovjet) 49.92, 2. Jes­ievici (román) 42.77. 100 m női: 1. Gokieli 12.8, 2. Vasiliov (román) 13. Súly, női: 1. Andrejeva (szovjet) 14.46, 2. Campeanu (román) 12­­0. Magas, női: 1. Borodina (szovjet) 150, 2. Balázs (román) 140. Súly: 1. Gorjam­ov (szovjet) 15.14, 2. Negrutiu (román) 14.20. Gerely, női: 1. Nabo­kova (szovjet) 45:33, 2. Miklós (ro­mán) 40 22. Távol: 1. M­adatov (szov­jet) 710, 2. Wiesenmayer (román) 665. 5000 m: 1. Szemjonov (szovjet) 15:19.2, 2. Cristea (román) 15:21,4. Rúd: 1. Knyazev (szovjet) 400, 2. B. Szuharjev (­zovjet) 380. Diszkosz, női: 1. Ponomarjeva (szovje) 45 76, 2. Hano­in (román) 32 29. Dis­ko­cz: 1. Sa­in (szovjet) 44,70, 2. Garjam­ov (szovjet) 43,73. Távol, nők: 1. Boro­­dina (s­ovjet) 551, 2. Ziv­descu (ro­mán) 510. román ifjúsági csúcs, P. T. Elsőnek lenni a sportban, elsőnek lenni a munkában ! Ehhez segít az 7If0i£-sportma­gatond­

Next