Népsport, 1951. január (7. évfolyam, 1-21. szám)

1951-01-01 / 1. szám

h ---«... iöWMK­­- ‘ -' ,v a mérkőzvékén a tehetséges garda­, hanem igen gyakran szemé­lyesei), a já..okosokkal e-beszé­getve. oktat­ták, nevették őket. Egy-egy ilypen beszélgetést mindig felhasználtak arra, hogy megvilágítsák a játékosok e on­ a szociális a. sport nemes cárjait. Sohasem mulasztanák el felhívni a játékosok figyelmét, ho­gy népi de­mokráciáink sponembemeinek, de még inkább az­oknak, akik a honvéd­ség egyenruháját viselik, hogyan ke­l küzdeniük, harco­­lok és mindenek előt­t vise­l­­niök a pályán. A szere­tő­ hangján, türelemmel és megértés­­sel foglalkoztak a játékosokkal, s ennek ter­mé Klete a következménye hogy­ a Honvéd a magyar labdarúgás kiemelkedő értéke lett. Fokozatosan javult a csapat összmunkája A Honvéd nem a legjobb előjelekkel kezdte­­meg az egyfordulós bajnoksá­got Három kitűnő játékossal — Ko­csis, Gros­ts, Budai II — megerősödött ugyan a csapat s mégis mindjárt az első bajnoki mérkőzésen az újonc Diós­győri Vasassal szemben döntetlennel volt kénytelen megelégedni. Döcögött, nyikorgott a csapat gépezete, a koráb­ban már megszokott jó csapatmunka hiányzott az együttes játékából. En­nek főként az volt az oka, hogy a vá­logatott Budai II.Kocsis jobbszárny még nem tudott bele­illeszkedni a csa­pat stílusába. Ez azonban nem is any­­nyira a két újonc csatárnak, mint in­kább a csapat többi tagjainak a hibája volt. Minden játékosba valósággal bele­­idegződött, hogy a csatársornak a bal­szárny az erőssége, tehát még akkor is Puskást és Babolcsayt igyekeztek elsősorban labdákkal ellátni, amikor már Kocsis és Budai is alkotta a jobb­szárnyat. Az összehangolódás nem ment máról­ holnapra. Már jónéhány bajnoki mérkőzésen túl volt a Honvéd, amikor még mindig voltak zökkenők a csapat játékában. Körübelül a Vasas elleni mérkőzés volt a fordulópont. Et­től kezdve a Honvéd csapata nagysze­rűen olajozott gépezetként működött és szinte fölényesen biztosította magá­nak a bajnokságot. A Honvéd stílusa Vannak, akik azt állítják, hogy a Honvédnak még nincs kalakult sajátos sí­tusa. Szerintünk van. A bajnokcsapat játékát az erőteljes, lapos, gyors, ve­..„SJ __it-Iilviuc nagy igyeke­zettel és lelkesedéssel végzi. Bozsik a magyar labdarúgás egyik legnagyobb értéke. Labdakezelése, rúgótechnikája szinte tökéletes. Egyformán klasszis­­játékos mind a védekezésben, mind pedig a támadások elindításában. Pil­lanatok alatt át tudja tekinteni a hely­zetet, ötletesek és igen sok esetben váratlanok a megoldásai. Leadásait szinte mérnöki pontossággal tudja irá­nyítani. Ő a „karmestere” a Honvéd csapatának. Amíg Bányai játszott mel­lette balfedezetet, válogatott fedezet­párt alkottak. Városi nem sokban ma­rad el Bányai mögött. Ügyesen véde­kezik, de a támadások elad­­ásában nem eléggé pontos. Szabadrúgással felérő hatalmas partdobásai igen jól hasznosíthatók. A Honvéd legjobb csapatrésze a csatársor. Ebből a sorból is elsősorban Puskást kell kiemelnünk. Szinte szemkápráztató a technikája, villámgyorsak és vesze­delmesek a kitörései, emellett a testi erejét is igyekszik­ kihasználni. Minden helyzetből nagyszerűen lő, s nemcsak ballábbal. Az egyfordulós bajnokság­ban már feltűnően sok gólt lőtt jobb­lábba­ is. Minden porcikájával benne él a támadásokban, igen sokszor ő maga megy hátra és hozza fel­­a labdát, de ilyenkor sem marad le a befejezések­ről. ő a csatársor irányítója. Mindjárt utána Kocsist kell említenünk. A válo­gatott jobbösszekötő egészen más tí­pusú játékos, mint Puskás. Neki is csillogó a technikája, nagyszerű az összjáték iránti érzéke, de jóval kisebb területen szeret játszani, mint Puskás. Kitűnően tudja foglalkoztatni a jobb­szélsőjét. A Honvédban nagyszerűen belejött a helycserés mozgásba is. A legértékesebb erénye a fejjátéka. Ahogy ráhelyezkedik a beadásokra, ahogy felmegy a labdákért, ahogy azo­kat a kapura irányítja, azt ma nem tudja utána csinálni egyetlenegy ma­gyar játékos sem. Hosszú ideig gyenge volt az erőnléte, s ez természetesen meglátszott a játékán. A bajnokság hajrájára azonban megerősödött. Bu­dai iI nehezen szokta meg a Honvéd játékmódját. Csak a hajrában tudta megközel­teni tavalyi válogatott formá­ját. Úgy látszik, neki állandóan játék­ban kell lennie ahhoz, hogy válogatott formáját kijátszhassa Horváth, a jobb­­szélsőből lett középcsatár meglepően jól feltalálta magát az ötösfogat tengeré­ben. Ügyes, gyors, technikás játékos, akinek igen nagy érzéke van az össz­ Milyen erények hozták meg a bajnoki címet a Honvédnak? Az őszi egyfordulós bajnoks­ágban érdekesen alakult a bajnoki címért folyó verseny. A hatodik forduló után amikor a Vacao kezdett lesza­kadni az élről, hétről-liftre nyilván­valóbbá vált, hogy vagy a Textiles, vagy pedig a Honvéd lehet csak az első. Egyformán gyűjtögette mind­két csaptát a pontokat, s noha a Hon­véd az utolsó fordulóig egy kis előnyre tett szert nagy vetély­­társával szemben, a bajnokság kér­dése csak az egymás elleni taló ke­zén, a „bajnoki döntőn“ dőlt el a Honvéd javára. Ezzel a Honvéd az 1950-es évben másodszor nyert bajnokságot. A nyár folyam­án megnyerte az 1949—50. évi őszi-tavaszi bajnokságot, most pedig az ő­zi egyfordulós baj­nokságban lett első. Biztosan nyerte a rangadókat A Honvéd nagyszerű teljesítményt nyújtott az egyfordulós bajnokság­ban. Mindössze három pontot vesz­tett és tudását az domborítja ki a legjobban, hogy valamennyi rang­adóját biztos fölénnyel nyerte meg. Kitömő szereplésére a bajnoki dön­tőn tette fel a koronát, amikoris a már m­ár bajnoknak látszó Textilest 1:3 adásról 6:3-ra legyőzte olyan mér­kőzésen, amilyet bajnoki talákozón még nemigen látott a magyar labda­rúgás közönsége. A Honvéd ezen a mérkőzésen a labdarúgás minden szépségét be­mutatta, de azt is megmutatta, hogyan kell szívvel, lélekkel, minden erő latbavetésével harcot vívni. Nem ad­ám, hogy a Honvéd volt az egyforduós bajnokság legjobb csa­pata- Tudás, küzdőképesség, kollektív szellem A Honvédot már a tavalyi bajnok­ságban is a jj közösségi, bajtársian szelem és a fokról-fokra erősödő ön­tudat jellemezte. Mindezek m­g in­kább jellemz­ői voltak a­ pi­ros-fehér bajnokcsapatnak az egyfordulós baj­nokságban. Tudás és küzdőképesség, kollektív szellem és fegyelmezettség, lelki­ismere­tess­ég, szorgalom, lelkese­dés és győzni akarás vonult végig a Honvédnak szitne valamennyi mérkő­zésén.­­ Ezeknek a tulajdonságoknak kö­szönheti Néphadseregünk élsport, egyesülete a bajnoki címet és azt a szer­tete is, amellyel a labda­rúgás népes tabura körülveszi. Mindezeknek az orányi­ t--'­­-v­é­­­t ■ gyesen tértölelő és rövid adogatások­kal szőtt támadások jellemzik igen sok mozgással és helycserékkel tarkítva. A csatársor és a fedezetpár jól érti ezt a játékmodort. Feltűnt, hogy a Honvéd milyen helyes taktikát alkalmazott szinte minden mérkőzésen. A bajnok­csapat taktikája mindig az adott körül­mények szerint alakult. Tekintetbe vet­ték az ellenfél erényeit és hibáit, de nem hagyták ki a számításból a pálya talajának állapotát sem. Ezzel a rugal­mas taktikázással is ellenfelei fölött állott a Honvéd. A játékosok A Honvéd a 15 bajnoki mérkőzést tizenhét játékossal játszotta végig. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Garamvö­gyi mindössze egyszer 20 percig és Vad is csak egyszer ját­szott,­­akkor tizenötre csökken a gyak­rabban foglalkoztatott játékosok szá­ma. Ezek közül is Gyulai és Cserjés mindössze két két mérkőzésen játszott. A következő játékosok sze­epeilek a legtöbbet a bajnokcsap­atban. A záró­jelben lév­ő szám­­azt jelenti hogy ki hányszor játszott. Grosits (15), Rákóczi (15), Patyi (15), Városi (10), Bozsik (14), Bányai (15), Budai 11 (15), Kocsis (15), Bu­dai 1 (4), Puskás (15), Babolcsay (15), Tóth III (6), Horváth (11). Nézzük meg közelebbről az egyes játékosokat, hogyan állták meg a he­lyüket a bajnokcsapatban. Grositsról mindenki tudja, hogy a legszélesebb skálájú a tudása valamennyi magyar kapus között. Nem ragaszkodik a gól­vonalhoz, és kifutásokkal igyekszik még csírájában megakadályozni az ellenfelet a gólhelyzetek kihasználásá­ban. Voltak olyan mérkőzések, ame­lyeken valósággal negyedik hátvédet játszott. Sokszor a 16-oson túlra futva, lábbal mentett a kapujára törő csatárok elől. Minden jó tulajdonsága mellett hibái is vannak Grositsnak. Elsősorban könnyelmű Ragyogó védéssorozatok után egy-egy „potya­gólt” is kapott. A pózolás is tapasz­talható volt néha játékában. A hátvédhármas Achilles-sarka a Honvéd csapatának, különösen azóta, hogy Tóth III meg­sérült. Bányai később már jól helyet­tesítette Tóthot, eleinte azonban sokat bizonytalankodott ezen a helyen Rákóczi lelkes játéka és gyorsasága komoly érték ebben a sorban. Patyi jellegzetesen romboló középhátvéd játékhoz. Többnyire hátravont közép­csatárt játszott és nagyon jól kiszol­gálta a két gólerős összekötőt. A ka­­puralövésekben már nem mutatott ilyen jó teljesítményt. Babolcsay, a Honvéd balszélsője minden gondolatát ismeri Puskásnak és nagyszerűen tud hozzá alkalmazkodni. Gyors, ügyesen cselező játékos, akinek a beadásai ta­lán a leg­használhatóbbak az összes magyar balszélsők közül. Puhán, Ivet­ten „tálalja” a labdákat, s azokat kezel­­­getés nélkül könnyű egyből kapura rúgni. Nagy területen szeret játszani, többször még a védelemnek is segített. Jól irányított, pontos lövései vannak. Az idény végére nagyszerű formába lendült Az edző Amikor a Honvéd sikereiről beszé­lünk, feltétlenül szólnunk kell Puskás Ferencről, a Honvéd ed­zőjéről is. A régi, tapasztalt sportember közis­mert szerén­y modoráról, de annál igényesebb játékosaival szemben. Az edzéseket a legnagyobb gonddal vezeti, nagy fegyelmet szentel a játékosok erőnléti kiképzésének. Puskás edző a nehéz és fárasztó csehszlovákiai had­seregbajnoki torna ellenére is a baj­nokság hajrájában minden játékosát ereje és formája teljében tudta tar­tani. Ékesen bizonyította ezt a bajnoki döntő lefolyása. A Honvéd a második félidőben szinte lerohanta nagytudású ellenfelét. A tartalékcsapat minden elismerésre méltó jó tulaj­donsága mellett van a Honvédnak egy komoly hibája is: nincs megfele­ő tartalékcsapata. A Honvéd II a 12. helyen végzett a tartalékbajnokság­­ban. Ezt a helyezést gyengének kell minősíteni, amikor az első csapat az ország kiemelkedően legjobb csapata. Az is előfordult a Honvéd II-vel, hogy nem tudott 11 játékossal kiállni bajnoki mérkőzésre. A szovjet élcsapatokban csaknem minden helyre két egyforma játékos is van. Ugyanakkor a Honvéd a sérült Tóth 111 helyére senkit sem tudott a tartalékok közül az első csapatba be­állítani. Bányaival kellett a hátvéd­kérdést megoldani, mert csak az ő helyettesítésére találtak Városi sze­mélyében megfelelő pótlást. Pedig az egészséges fejlődés is azt kívánja, hogy az utánpótlás ott nevelődjék a •2——--------— 1951 JANUÁR 1, HÉTFŐ K­ímraton a bajnoki cím megtanásai. Pető Béla Az NB II-be jutásért folyó osztályozó állása I. csoport: 1. Győri SzMTE 3 2 1— 3:0 5 2. Kis­ kunt. SzTK 3 1 1 1 4:2 3 3. Autó­taxi 3 1 1 1 4:4 3 4. Tótkomlós! DISz 3 1 1 1 5:7 3 5. Székesfehérv. Lók. 2 — 2 — 2:2 2 6. M. Textil 2------2 0:3 0 Hátratv.ni még: Tótkomlósi DISz— M. Textil, Székesfehérvári Lokomo­tív—Kiskunfélegyházi SzTK, Autó­­taxi—Győri SzMTE, Tóttkom­lósi DISz —Győri SzMTE, Székesfehérvári Lo­komotív—•Au­tótaxi, Kiskunfélegyházi SzTK—M. Textil. Az MLSz még nem döntött arról, hogy mi történik a Székesfehérvári Lokomotív—M. Tex­til mérkőzéssel. Ez a mérkőzés a II. félidő 43. perceiben félbe z­ ikadt s ad­dig a székesfehérváriak 3:2 arányba® vezettek. Hátra van még: Miskolci Honvéd—ÉDOSz Húsos, Deb­receni Honvéd—Bp. Növényolaj, Pécs­­bányatelepi Torna—Siófoki Építők, Miskolci Honvéd—Siófoki Építők, Debreceni Honvéd—Pécsbányatelepi Tárna, Bp. Növényolaj—ÉDOSz Hú­sos, Siófoki Építők—ÉDOSz Húsos (az első fordulóból maradt el). II. csoport: 1. Debreceni Honvéd 3 2 1 — 9:8 5 2. Miskolci Honvéd 3 1 2— 7:3 4 3. Pécsbányatelepi T. 3 1 1 1 6:8 3 4. Siófoki Építőik 2 1 — 1 5:6 2 5. Bp. Növényolaj 3 — 1 2 5:8 1 6. ÉDOSz Húsos 2 — 1 1 1:5 1 EZ A fiTALÁLATOS ■ - SZELVÉNY 53. h­ét L Tótkomlós—KSzTK 2 0: 3 2. Szívári Lek.—GySzMTE x 0: 0 3. Antfitaxi—M. Textil 1 1: 0 1. Mi.k. Honv.—Bp. Növény. x 0: 0 5. Dabr. Honvéd—Siófok 1 3: 1 6. Pée hányat.—ÉDOSz Hús. x Is 1 7. M. Kozár—Vörös M. 1 11:6 8. Építők—Varas 1 5: 3 A Elektromos—Ki­­t.xt 2 9:11 19. Ekalá­­z—Fénzvillany 2 11:13 11. Honvéd—Te­htongyár 1 12: 7 12. Dr. Vasas—Miskolc 2 37:45 Az Or­tágos Taka­rékpénztár Sport­fogadási Osztálya közli, hogy a beér­kezett szelvények száma 112.999 körül jár. A nyereményekre körülbelül 168.099 forint jut, egy egy csoportban körülbelül 56.999 forint kerül kiosz­tásra! Osztályozó az NB H-be jutásért Autótaxi-M. Textil 1:0 (1:0) Ady Endre­ út, 300 néző. Vezette: Vörös. Autótaxi: Beregi — Kapocs­, Tát­rai, Gólik — Havasi, Péter — Pápai, Szabó, Kornél, Farkas, László. M. Textil: Nemesi — Kun, Budai, Csorba I — Csorba II, Rózsahegyi — Révész, Br­ke, Ágica, Hohl, Sátori. Már az első percben veszélyeztet az Autótaxi, a kiugró Farkast a 16-oson belül Kan elkaszálja. A 11-est Tátrai rúgja, rosszul helyezett lövését azonban Nemesi védi. Váltakozó a játék. Mind­két csatársornak akad helyzete. Vala­mivel többel támad az Autótaxi. A 17. percben Tátrai szabadrúgása a sorfal­ban akad meg. A másik oldalon Hohl veszélyeztet, bal árokra küldött éles lö­vését nehezen védi Seregi. A 24. perc­ben gólt ér el az Autótaxi: baloldali támadás után Farkas 13 méterről ka­mura lő, a balsarokra tartó erős labdát Nemesi kiöklözi Pápai elé és a jobb­szélső 4 méterről a fekvő kapus fölött a hálóba lövi. 1:0 az Autótaxi javára. A 42. percben Szabó lő a hálóba. Mivel azonban előzőleg a csatár sza­bálytalanságát a játékvezető lefújta, a gól nem érvényes. A IX. félidőben Agics helyett Saabé játszik az M. Textilben. Kiegyensú­lyozott a játék, az egyenlítésért nagy lelkesedéssel küzdő M. Textilnek sok helyzete van, de a támadósora sok hibával játszik a kapu előtt. A 21. percben Szabó labdájával László tör kapura, 8 méteres lövését azonban Nemesi védi. Három perc múlva Kor­nél helyett Tóth lesz a középcsatár az Autótaxiban. Mezőnyjáték után a 40. percben az M. Textil szabadrúgáshoz jut. Budai jól ível a kapu elé, Sz­abó balsarokra tartó fejesét azonban Seregi szépen védi. Nagy küzdelmet, de alacsony szín­vonalú játékot hozott a találkozó. Az Autótaxi az első félidőben többet tá­madott, több gólhelyzete is akadt és ebben a játékrészben rászolgált az egy­­gólos vezetésre. Szünet mán az M. Tex­til bizonyult egy hajszállal jobbnak, támadásai azonban nem voltak átütő­­erejűek. A játék képe alapján az Autó­­taxi egygólos győzelme megérdemelt. Egyénileg Seregi, Kapocsi, Gólik, Tátrai, Halasi, Farkas, ill. Budai, Csorba­i, Révész és Hohl tűnt ki. A Vörös játékvezető többször nem alkal­mazta az előnyszabályt. Miskolci Honvéd­ol*. Növényolaj 0:0 Hatvan, 500 néző. V: Kőhalmi. 31. Honvéd: Tölgyesi — Futó, An­tal, Farkas — Siklós, Orva — Vere­­bélyi, Fekete, Tiba, Polcz, Borsodi. Bp. Növényolaj: Serneczy — Fe­kete, Kiss, Réti I — Faár, Csárdás — Moravcsik, Gerencsér, Varga, Réti II, Neményi. Az első félidőben hullámzó játék folyik. A jeges, fagyos talajon sokat csúszkáluak a játékosok. Hol az egyik, hol a másik kapu forog veszélyben de­­a lövések egyik oldalon sem sike­rülnek. A 35. percben Polez lövése a kapufáról Borsodi elé pattan, de a szélső 5 lépésről fölé vágja a labdát. A 40. percben Réti Is­­megsérül és kiáll. A II. félidő 6. percében Feketét fejeselésért a játékvezető kiállítja. A 14. percben Tölgyesi a 16-osot, meg­rúgja Moravcsikot a szabadrúgást a Honvéd-védők hárítják. A 22. perc­ben Siklóst utánrúgásért a játék­vezető kküldi a pályáról. A 9 em­berre olvadt Honvéd kapuja nagy nyomás alatt van, de gól mégsem esik. Jó: Kiss, Réti II, Varga, il, Far­kas, Tő­gyesi, Tiba (a mezőny legjobbja), Borsodi. Mindkét csatársor sok helyzetet hagyott ki Fécsbányaterepi Tátra— ÉDOSz Húsos 1:1 (1:0) Sárbogárd, 1000 néző. V: Bebessy (Detrevári, Bri­n­g). Góllövő: Krivanek, Hirschpold. P. Tárna: Horváth — Bódi, Wag­ner I, Bu­hm — Farkas, Ruppert — Krivanek, Wagner II, Gyimesi, Há­mori, Kalauz. ÉDOSz Húsos: Báli —­­Sárközi, Kólvi, Ladányi — Benedikti, Vida — Sütő, Karfinger, Hirschpold, Kerekes, Surányi, Tin í-i'-i tx.Iltrán í/i íHnihAn K­fSz-Hadik telepi Tárna javára. A gól után is változatos a játék. A II. félidőre mindkét csapatban cserének. Gyimesi helyett Bombek, Báli helyett Csizmás áll be. Mezőnyjáték mán a 19. percben Be­­nedikk­ 39 méteres szabadrúgása száll fölé, két perc múlva Kór,a 20 méteres szabadrúgása a sorfalban akad e. A 16. percben Bombek a földön fekve fejel­t mellé. ül a Krupkiu v Vináttiva is . Tárna némi fölényben van. A 30. percben egy hátulról kapott labda Krivanek jól verz át, majd bead. A kissé ha­rahúzódott kalauzhoz száll a labdát, a balszélső lő is, Báli nem tudja megfogni­ a­ labda , az vissza­pattan róla a mezőnybe a befutó Kri­vanek elé. A jobbszélső 8 méterről a jobb alsó sarokba lő. 1:0 a Pécsbánya­mellé lő. A hátralévő időben nagy harc folyik a győztes gólért, inkább az ÉDOSz Húsos támad, de az ered­mény nem változik. Az eredmény igazságos. Végig nagyiramú és jó színvonalú mérkő­zést láthatott a közönség. Jó: Bőhm, Wagner , Rupper­, ill. Kósa, Sütő, Keresztes. Négyen egy percen belül 1950 legjobb úszóeredményei A legklasszikusabb versenyszámban, a 100 méteres férfi gyorsúszá­san is megmutatkozott a magyar úszósport ugrásszerű fejlődése. Ilyen nagyszerű gyorsúszógárdával egyetlen európai nemzet sem rendelkezik. Nemcsak egy kimagasló képességű rövidtávúszónk van már, mert Kád­as és Szilárd mellé felnőttek a fiatalok, az utánpótlás re­ménységei. Kádas nem sok versenyen indult 1950-ben, amikor azonban komolyan felkészült, akkor megmutatta, hogy Európa legjobb három gyorsúszója kö­zött van. A bajnokság során sikerült visszavágnia Szilárdnak és ekkor érte el idei légibb eredményét is. Javult tavaly óta, bár sokat betegeskedett, s ez akadályozta a tervszerű munkában. Az idén szerette volna megjavítani a 100 méteres gyorsúszócsúcsot is, de ez a kísérlete nem sikerült. Kádas csak komoly versenyben tudja igazi képessé­geit kifejteni, mert eleme a verseny a küzdelem. Szilárd rengeteg versenyen indult el. Részivel,­ vidéki versenyeken is. A sok verseny egyáltalán nem ártott formájá­nak. Éppen ellenkezőleg. Amikor nem volt komoly ellenfele, ak­kor is teljes erőbedobással küzdött a jobb eredmény eléréséért, így kitűnő átlagot ért el és eredményei majdnem minden alkalom­mal 58—59 másodperc körül voltak. A csúcsjavítás neki sem s­ikerült, bár a váltóban 56.8 mp-et is elért már, ami jobb a fennálló 57-es csúcsnál. Javultak a többiek is. Az ez első­sorban Gyöngyösire, aki 1:09.-ról 59-re szorította le idejét. A jövő nagy gyors­­úszó,ám­ azonban a szegedi Csávó ígér­kezik. Ifjúsági létére két alkalommal is 1 percen belül úszott. Ha fig­yelembe ves­zük, hogy jelenleg nem a legkedve­zőbb edzési lehetőségek állnak a ran­­slelkezés­re és tanú'mami e'foalalt'ága is akadályozza a tarvszerű falkészölés­­ben, akkor még többre kell értékel­nünk Csávó 59/ 11 idejét. Kettesi és Nyél-?, valamint C­ordás is egy a­rcert belüli időt ért el váltóban. Kettesi több mint egy másodpercet javult ta­valy óta, és a pill.tagozó Tomnek is lefaragott tavalyi eredményéből (1:00.8). Az átlag javulását mutatja, hogy ta­valy 1:02.2­6 idő elegendő volt a 10. hely eléréséhez, most azonban 1:01 mp kellett ehhez. Ezt Ipacs, a Dózsa nagy­­tehetségű fiatal úszója érte el. Jövőre ő is az egy percen belüliek csoportjába kerülhet. 100 gyors: (Tavalyi re­gelső: Kádas és Szilárd 58. 1) 57.4 Kádas (ÁVESz Eger) 57.8 Szilárd ÉDOSz 59 Gyöngyösi (Előre) 59.4 Csapó (Szegedi SzMTE) 1:00 Gréta (Előre) 1:00 Kettesi (Honvéd) 1:00.4 Nyéki (H­onvéd) 1:00.8 Csordás ÉDOSz 1:00.8 Tumpek (Honvéd) 1:01 Ipacs (Dózsa) Átlag: 59.7 (Tavalyi átlag: 1:00.4) HETI LABDARÚGÓMŰSOR Vasárnap, január 7-én Oíz á­gazók az NB 11-be jutásért! Tótk­omlósi DISz—M. Textil, Székesfehérvári Lo­komotív—Kiskunfélegyházi SzTK, Autótaxi—Győri SzMTE, Miskolci Honvéd—ÉDOSz Húsos, Debreceni Honvéd—Bp. Növényolaj, Pécsbánya­telepi Tárna—Siófoki Épí­tk, BL­­Sz III. osztály. Kisiparos—­Ma­zatán 3:1 (2:0). G: Krajcs (2), Hor­váth, ill. Speyer. A BLASz-bajnokság végeredménye Öt török. 1. csoport 1. Bp. lokomotív 11 9 2 — 54: 5 20 2. ÉDOsz 11 8 2 — 27: 7 19 3. Morvád 11 9 - 2 3­:­50 18 4. Lőrinci Fonó 31 5 3 3­­­0:24 13 5. MÁVAG 11 5 1 5 38:20 11 6. fCtszixt 11 4 2 5 16:16 19 7. Textiles 11­­2 6 3 11:16 10 8. Törekvés 11 4 1 6 24:2­ 2 9 9. Autótaxi 11 4 1 4 12:24 9 19. Pestszentim­e 11 3 2 6 6:27 8 11. Előre 0 1 1 9 5:48 3 14 Far. Vasutas is i - 1 ,1

Next