Népsport, 1958. szeptember (14. évfolyam, 174-196. szám)

1958-09-01 / 174. szám

Kitűnően sikerült a bemutatkozás Miskolc—Szombathely 3:0 (2:0) Miskolc, 18 000 néző. Vezette: Bálla Gy. MVSC: Károlyi — Hargitai, Budai, Péter — Zombori, Kovács — Kékesi, Csorba, Gyetvai, Nyíri, Pataki. Edző: Ba­logh Sándor. Szombathely: Varga II — Molnár, Tarr, Novák — Kulcsár, Szakály — Polgár, Pál, Pém, Varga I. Tóth. Edző: Kiss Gábor. Gól­lövő: Kékesi, Nyíri (2). Szögletarány: 6:1 (1:00 ) Szombathely javára. Az NB I-ben első mérkőzését játszó miskolci csapat kitűnően előkészített sporttelepére már az elősmérkőzés alatt özönlött a közönség és mire a csapatok megjelentek a pályán, mintegy 18 000 néző vette körül a pályát. A csapatok virággal üdvözölték egymást, majd zászlócserét hajtottak végre. Az első percek tapogat­ódzó mezőnyjátékkal teltek el és az első esemény az 5. perc­ben a szombathelyi Tóth jobb sarokra tartó lapos lövése volt, amelyet Ká­rolyi nagyszerű vetődéssel szögletre hárított. A hatodik percben Péter mint­egy­ 40 méterről magasan ívelt a szom­bathelyi kapura, s a rosszul felugró Varga II csak nagy üggye­l-bajjal tudott hárítani. Annak ellenére, hogy tovább­ra is mezőnyjátékkal telt az idő, a mis­kolci csapat gyakrabban vezetett táma­dásokat, s ezek sokszor veszélyesek voltak. A miskolci védelem a ritka szombathelyi próbálkozásokat Budaival és Zomborival az élén már csírájában elfojtotta. Annál veszélyesebben támadott a nagyon ügyesen játszó miskolci csatár­sor, amely a mérkőzés első félidejé­ben jóval többet mutatott, mint azt tőle várták volna. Feltűnést keltett, hogy a fiatal Kékesi a jobbszélen milyen játszi könnyedséggel játszotta át több esetben a szombathelyi Novákot. A mérkőzés első gólja a 15. percben esett. Csorba nagyszerű csellel becsapta Tarrt, kicsúsz­tatta a labdát Gyetvai elé, ő Kékesihez játszott. A behúzódott jobbszélső a ki­futó Varga is mellett a kapu közepébe helyezte a labdát, 1:0. A gól után a szombathelyiek továbbra sem tudtak eredményes támadást összehozni. A 26. percben Kékesi villámgyorsan befelé húzódva csaknem az alapvonalig futott le, pontosan betolta a labdát a középen befutó Nyiri elé, s ő könnyen, laposan 3 méterről rúgta a labdát a kapu köze­pébe. 2:0. A gól után­ sem változott meg­­ a játék képe, csupán a harmincadik percben kellett Károlyinak kifutással menteni Pém elé). A II. FÉLIDŐT a hazai csapat védekező taktikával kezdte, részben ez volt az oka annak, hogy az első húsz percben a Szombat­­helyi Haladás látható fölénybe került. Fölényét azonban nem tudta gólokra váltani. Ebben a szakaszban a Haladás fölényét öt szöglet jelezte. A 68. perc­ben vezette a miskolci csapat az első támadását, amelyet szögletre mentettek. A beadást Varga II lendületes beug­rással elcsípte. A 70. percben Patakit Tarr szögletre szerelte. A miskolci bal­szélső pontosan ívelt szögletrúgását Nyíri nagyszerű ütemű felugrással bombafejessel küldte a léc alá. 3:0. A gól után kiegyenlítődött a játék, a mis­kolci csapat most már újra gyakori és veszélyes támadásokat vezetett, ezúttal a balszárnya révén, amelyben Pataki erősen feljavult. Az utolsó öt percben a szombathelyi csatársor veszélyezte­tett ugyancsak a balszárnya révén, a befejezés azonban egyszer sem sike­rült. Az MVSC bemutatkozása a várako­záson felül sikerült, meglepő jó játék­kal győzte le a miskolci újonc tapasz­taltabb, de még gyenge formában levő ellenfelét. A gólarány a helyzetek alap­ján akár nagyobb is lehetett volna. A miskolci védelem szoros emberfogásra rendezkedett be és ezzel megakadá­lyozta az egyébként gyors szombat­­helyi csatárok próbálkozásait. A csa­társor korszerű felfogásban játszott, mélyen tagozódva. Különösen Csorba és Nyíri hátrahúzódva indította a gyors szélsőket, a szombathelyi csa­pat csalódást keltett, különösen fel­tűnő volt, hogy csatárai milyen sok rossz leadással kísérleteztek. A miskolci csapatban Károlyi kevés, de nem könnyű dolgát hibátlanul látta el. A hátvédhármasn­ak nem volt gyenge pontja. Budai közép­hátvéd a mezőny legjobb emberének bizonyult. Kitűnően helyezkedő, jó ütem­érzékkel rendelkező, jól fejelő já­tékos, a labdáinak szeme van. A fede­zet pár szürkén, de annál hasznosabban játszott. Zombori tetszett jobban. A csa­társorban Kékesi az első félidőben ellenállhatatlan volt.­ Jól cselező, tech­nikás játékos, aki a helyzeteket jól is­meri fel. Csorba, Gyetvai és Nyiri át­lagon felüli játékot mutatott. Nyírit két ragyogó gólja is dicséri. Pataki az első félidőben szinte nem volt a pályán, a második félidő második felében azon­ban a csatársor egyik legjobb tagjává vál­t. A Haladásban Varga II bizonytalan volt, az első és harmadik gólt nagyobb határozottság­gal, idejében történő közbelépéssel eset­leg háríthatta volna. A hátvédhármas­ban játszott a szombathelyiek legjobb játékosa, Tarr középhátvéd, Molnár és különösen Novák sok hibával küzdött. Kulcsár és Szakály sokat volt játékban, leadásaik végig pontatlanok voltak. A csatársorból csak a második félidő utolsó negyedórájában mutatott játék alapján lehet Varga I-et és Tóthot meg­említeni. Balla játékvezető mintaszerű játékve­zetést mutatott be. Tabák Endre A dorogi csatársor nem tudta áttörni a kemény csepeli védelmet Csepel—Dorog 2:0 (2:0) Dorog, 5000 néző. Vezette: Borossy dr. (Nagy B., Juhász-Kse). Csepel: Bakó — Bulla, Kóczián II. Takács — Kóczián I. Kielbán — Tóth II. Kisuczky, Gondos, Pál, Povázsai. Edző: Jávor Pál. Dorog: Ilku — Buzánszky, Kónya, Bakonyi — Pálmai, Prohászka — Pozsonyi, Varga, Monostori IT, Andris, Cseri. Edző: Szücs György. Góllövő: Pál, Gondos. Szögletarány: 6:3 (4:1) a Dorog javára. Jó iramban indult a játék. A csepe­liek kaptak jobban lábra, s már az első percekben veszélyes támadásokat vezet­tek. Különösen a jobbszárny játszott öt­letesen, Tóth II egymás után kétszer is ragyogóan húzott kapura. A dorogiak ellentámadása során Monostori II 30 méteres lövése a jobbkapufa mellett su­hant el, majd egy 40 méteres szabadrú­gása zúgott el a jobbkapufa mellett. Élénk, változatos volt ezekben a per­cekben a játék, mindkét kapu előtt adódtak helyzetek. A 12. percben a cse­peliek szerezték meg a vezetést. Tóth II futott el a szélen, beadása Kónya lá­­báról Pál elé perdült, s az összekötő a kifutó kapus felett, mintegy 6 méterről a bal sarokba emelte a labdát. 1:0. A gól után a dorogiak vették át a játék irányítását, csatáraik azonban nagyon körülményesen szőtték a támadásokat, s így a legjobb helyzetben is közbe tud­tak avatkozni a csepeli védők. Andris és Monostori is ragyogó lövéseit kellett védenie Bakónak. A 25. percben egyen­lítési alkalom nyílt a hazai csatárok előtt: Monostori II labdáját Varga az ötösnél elérte, de lanyhán mellé gurí­tott. Két perc múlva Pozsonyi 20 mé­teres lövése kerülte el a kaput. Szinte állandóan a dorogiak támadtak, a ven­dégcsapat csak ritkán jött át a félpá­lyán. Meglepetésre mégis a csepeliek szerezték meg a második gólt. A 42. percben a tétovázó dorogi védők mellett Pál elfutott, labdája Gondos elé pattant, a középcsatár Iiku felett átemelt és a labda a hálóba hullott. 2:0. SZÜNET UTÁN továbbra is a dorogi csapat maradt támadásban. Pozsonyi elöl Bakó csak az utolsó pillanatban tudott lábbal szögletre menteni. Megismétlődött az első félidőben látott kép. Állandóan támadtak a dorogiak, de csatáraik ugyanúgy tologattak a kapu előtt, mint az első 45 percben. Monostori, Andris, majd Varga próbálkozott lövéssel, de a labda mellé, illetve fölé szállt. Húsz perc telt el a második félidőből és a dorogiak szinte egy kapura játszottak. A szórványos csepeli támadások azon­ban hamar zavarba hozták a dorogi vé­delmet. A csepeli csatárok néhány hú­zással már a dorogi kapu előtt voltak és veszélyes helyzeteket teremtettek. Egy alkalommal Tóth II és Pál indult a fél­pályáról, végül Povázcai kapta meg a labdát, de elhirtelenkedve mellé lőtt. Az utolsó perceikben ellaposodott és unal­massá vált a játék. A mérkőzés nagy részében a csepeli védelem harcolt a dorogi támadókkal. A meg-megújuló dorogi támadások azonban nem vezettek eredményre, mert a hazai csatárok rendkívül sokat tologattak a kapu előtt, körül­ményesen játszottak, s így a jól tömö­rülő csepeli védelem könnyedén tu­dott menteni. Volt olyan húsz perc, amikor nyolc-kilenc emberrel is véde­keztek a csepeliek, ennek ellenszerét nem sikerült megtalálniok a doro­giaknak és így vereséggel kezdték a bajnoki idényt. A csepeli csatárok nagyon sokat segítettek a védekezés­ben és ha alkalmuk volt, gyorsan mentek át támadásba. Meglepő volt, hogy ezek a szórványos támadások mennyire megzavarták a dorogi vé­delmet. A Csepelben Bakó nagyon jól védett, rengeteg lövést tett ártalmatlanná, kifutásai is jól sike­rültek. A hátvédhármas nagyon nagy munkát végzett. Közülük Takács emelke­dett ki jól idő­zített közbelépéseivel. A fedezetek közül Klejbán játszott jobban, nagy területen mozgott, Kóczián­­ főleg a védekezésből vette ki a részét. A csa­társorban Kisuczky és Pál játszott jól. Mindkét összekötő nagyon sokat segített a védelemnek és a támadásokra is ma­radt erejük. A Dorogban­ ­a védelem gyenge napot fogott ki. Mind­két gól a védelem hibájából esett. A fe­dezetpár sokat volt munkában, rengeteg labdát adtak a csatároknak, s lövésekkel is kísérleteztek. A csatársor mindegyik, tagja nagyon sokat volt játékban, de meg­oldásaik nagyon körülményesek voltak, a legjobb helyzetnél is jobbat akartak teremteni. Monostori II és Andris nagyon sok lövést küldött kapura, az irányzók­kal azonban rendszerint baj volt. A két szélső sok labdát kapott, de azokat nem tudták jól megjátszani. Borossy dr. játékvezető az előnysza­bályok megítélésénél többször hibázott. Lakatos György — Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. — (Poznan, augusztus 31.) Lényegesen kevesebb izgalmat hozott evezőseinknek az a vasárnap, mint a múlt heti, hiszen most nem voltunk érdekelve a férfi Európa-bajnokság döntőjében. A ma­gyar férfi evezősök legutóbb 1955-ben Gandban értek meg hasonló reményte­len órákat, amikor ugyanilyen sorsra jutottak az elő- és reményfutamok küz­­delmeiben. A magyar versenyzők azért váltak az Európa-bajnokság­­ nézőivé, mert nem ütik meg a szükséges szín­vonalat. A 21 résztvevő ország evező­­sei közül, rajtunk kívül a norvégek, a svédek és a görögök vonhatnak le ha­sonló következtetéseket, hiszen az ő csapataik sem szerepelhettek vasárnap. . Erős ellenszélben, mintegy 30 000 né­­z­ő előtt került sor a hét bajnoki szám­ra Végeredményben 3 német, 1 finn, 1 szovjet, 1 olasz és 1 ausztrál győze­lem született. Kormányos négyesben a németek biztosan védték meg tavalyi bajnoksá­gukat. 1000 m-ig a románok vezettek, ezután azonban a németek álltak az élre és győztek. A jól hajrázó jugoszlá­­vok is majdnem befogták a románokat. “2 Hétfő, 1958. szeptember 1. A HÉT SPORTMŰSORÁBÓL TÖBBNAPOS ESEMÉNYEK A hét minden napján. Úszó, műugró és vízilabda Európa-bajnokság Budapes­ten. Röplabda Európa-bajnokság Prágá­ban. Keddtől kezdve a hét minden napján. A kerékpáros pályaversenyzők világbaj­noksága Reims-ben. SZERDÁN Labdarúgó NB I. Újpesti Dózsa—Fe­rencváros, MTK — Győr, Bp. Honvéd — Salgótarján, Diósgyőr—Miskolc, Csepel —Vasas, BVSC—Tatabánya, Szombathely — Dorog. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP Magyarország—Csehszlovákia férfi és női atlétikai viadal a Népstadionban. VASÁRNAP Labdarúgó NB I. Ferencváros—Csepel, Vasas—Szombathely, Tatabánya—Bp. Honvéd, Salgótarján — MTK, Győr—Új­pesti Dózsa, Dorog—Miskolc, Diósgyőr — BVSC. Az országúti kerékpárosok Pruzsina emlékversenye. Lelkesedéssel küzdött a győri csapat Győr—Bp. Honvéd 0:0 Győr, 14 000 néző. Vezette: Bokor (Illés, Pillér). Győr: Pesti — Borbély, Kal­már II, Tamás — Fehérvári, Raffai — Kuti, Koós,­­Keglovich, Bédi, Schlögl. Edző: Kovács Imre. Bp. Honvéd: Kiss — Szőcs, Solti, Dudás — Bányai, Kotász — Budai III, Budai II, Tichy, Gilicz, Regös. Edző: Sós Károly. Szögletarány: 7:3 (5:2) a Bp. Honvéd javára. Közel három éve láttak utoljára Győrött NB I-es labdarúgó-mérkőzést. Ez meg is látszott a Honvéd elleni mér­kőzés látogatottságán: mindössze egy­szer, az 50-es évek elején, egy Győr— Bp. Kinizsi mérkőzésen voltak kint ennyien az ETO-pályán­. Gyors Honvéd-rohamok után már az 1. percben csak a kapufa segítségével — és akkor is csak szögletre — tudta menteni a lábbal védő Pesti Tichy 20 m-es, ravaszul csavart lövését. Mintegy 10 perces Honvéd-fölény után a hazai csapat is vezetett néhány huszáros tá­madást. Az egyik végén, a 13. percben Bédinek a felső léc alá tartó lövését Kiss szögletre ütötte. Kiegyenlítetté vált a játék, bár a Honvéd ekkor is valami­vel többet — és főként veszélyesebben­­ — támadott. A 19. percben Budai II­­ 14 m-es, ballábas lövését, négy perccel később Tichy 25 m-es szabadrúgását ütötte szögletre a kitűnően védő Pesti. A 24. percben Tichy jól adott be a jobbszélről. Pesti kiütötte a labdát, s Oilicz nagy helyzetben csúnyán mellé lőtt. Állandósult a Honvéd fölénye, a győriek csak ritkán jutottak át a fél-­­ vonalon, a fővárosiak támadásaiban azonban nem volt elég erő és a szívós­­ hazai védelem mindig tisztázni tudott.­­ A 39. percben Tichy 25 m-es szabad­rúgása alig csúszott ki a bal felső sa­rok mellett, a másik oldalon a 41. perc­ben Kuti szabadrúgása után Bédi ka­pásból, fordulásból lőtt kapura, de Kis® vetődve mentett. Szünet után mindjárt az első percekben egy-egy helyzet adódott mindkét kapu előtt. A 48. percben Schiegl 25 m-es hatalmas lövését Kiss remekül védte, a másik oldalon Tichy bombája Pesti kezéről a jobb felső sarok felé vágódott, de a be­futó Tamásnak sikerült az utolsó pilla­natban magasra felugorva kifejelnie a labdát. Változatosabb, élénkebb lett a játék és negyedórán keresztül a hatalmas lel­kesedéssel küzdő hazaiak némi fölényt harcoltak ki. A 61. percben a Honvéd­­védők könnyelműségének eredménye­ként Bédi 20 m-ről kapura lőhetett, az erős lövés alig csúszott el a bal ka­pufa mellett. A 69. percben jobboldali támadás után­ Tichy a kaputól 8 m-re még le is állíthatta volna a labdát, de elhamarkodottan, gyatrán kapu mellé lőtt. Mérkőzéslabda volt! A hátralévő időben mindkét csapat­nak — főleg a Honvédnek — volt né­hány kecsegtető helyzete, a csatárok azonban rendre hibáztak. Csak azok számára meglepetés az eredmény akik nem látták a mér­kőzést. ,A Honvéd rosszul játszott a Győr váratlanul jól küzdött, így alakult ki a gól nélküli döntetlen. A vendég­csapat végig kulturáltabban játszott, többet volt a labda birtokában, de fö­lényét nem tudta gólra váltani. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a Honvéd­­csatárok nem találták meg az ellenszert a jól tömörülő hazai védelemmel szem­ben, többnyire a belső játékot eről­tették. A hazaiak szükség esetén 8 — 9 emberrel is védekeztek. Mindenki azt várta, hogy szünet után a győriek nem bírják erővel s ehelyett ők fo­kozták az iramot. Érdekesebbé, izgal­masabbá vált ekkor a játék a szín­vonal azonban ekkor sem­­volt maga­sabb a közepesnél. Az óriási lelkese­déssel küzdő hazaiak teljesen rá­szolgáltak a döntetlenre. A Győri Vasas ETO csapatában Pesti egyszerű eszközökkel, de biztosan látta el­­feladatát, néhány nehéz lövést kitűnő érzékkel hárított. A hátvédhár­mas volt a mezőny legjobb csapatrésze, mindhárman jóval átlagon felül játszot­tak. Fehérvári és Raffai főként a véde­kezésben jeleskedett. A csatársor leg­nagyobb dicsérete, hogy jól segítette a védelmet. Schlögl volt a legjobb, rajta kívül elsősorban a tehetséges Regtovich játéka érdemel dicséretet. . A Bp. Honvéd kapujában Kiss igen ügyes kapusnak bizonyult. Labdafogása, kifutásai ellen semmi kifogást nem lehet emelni. Solti volt a védelem legjobbja, valóságos sziklafal volt az ETO-csatárok előtt Kotász játszott jobban a fedezetek kö­zül, de teljesítményét lerontotta sok könnyelműsködésével. A sok hibával, kevés elgondolással játszó csatársorból legfeljebb Giliczet lehet kiemelni. Bokor játékvezető mindkét félidőben vétett kisebb hibákat, ezek azonban nem­ befolyásolták ez eredmény kialakulását. Nem érdemelte meg a közönség egy ré­szének tüntetését. Nagy József ­ labdarúgó­­H I állása 1-2. Miskolc 1 1--------3:0 2 1-2. Vasas 1 1--------3:0 2 3. Csepel 1 1---------2:0 2 4. MTK 1 1---------1:0 2 5. Salgótarján 1 1---------3:1 2 6. Diósgyőr 1 1---------2:1 2 7-8. Bp. Honvéd 1 — 1 — 0:0 1 7-8. Győr 1— 1 — 0:0 1 9. Tatabánya 1----------1 1:2 — 10. BVSC 1----------1 1:3 — 11. Ferencváros 1----------1 0:1 — 12. Dorog 1----------1 0:2 — 13-14. Szombathely 1-------1 0:3 — 13-14. U. Dózsa 1------ 1 0:3 — A labdarúgó NB I góllövőlistájának élcsoportja. 3 gólos: Csordás (Vasas). 2 gólos: Bodon (Salgótarján), Nyíri (MVSC). Megérdemelt diósgyőri győzelem Tatabányán Diósgyőr—Tatabánya 2:1 (1:1) Tatabánya, 18 000 néző. V: Kallós (Jakab, Valkár). Diósgyőr: Tóth — Vermes Szigeti, Jakobi — Török, Paulás — Iván, Csányi, Kies II, Fekete, Pál­ II. Edző: Teleki Pál. Tatabánya: Grosics — Farsang, Kovács S., Schédl — Polgár, Pet­er — Szovják, Lab­os, Bíró, Pásztor, Deli. Edző: Lakat Károly. Góllövő: Deli, Iván Pál II. Szögletarány: 6:5 (3:3) a Tatabánya javára. Nagy lendülettel, de sok hibával kez­dett mindkét csapat. Bár változatos, időnként izgalmas volt a játék, igazi helyzet nem igen alakult ki. Az 5. perc­ben Delinek jobblábra jött a labda, de a lövés magasan kapu fölé szállt. A másik oldalon­ Pál II a kapu előtt föld­be rúgott. Az első negyedóra elteltével l­assan fölénybe került a hazai együttes. A 17. percben Deli, a balösszekötő he­lyén elfutott, a védők érthetetlenül be­kísérték a csatárt a kapu torkába, Tóth kétségbeesetten kifutott és a szélső mel­lette éles szögből a kapu közepébe he­lyezte a labdát. Nagy védelmi hiba volt, 1:0 a Tatabánya javára. Megjött a közönség hangja és a já­tékosok egy-két formás, gyors támadás­sal igyekeztek a buzdítást meghálálni. Lassan elfogyott aztán a tatabányai puskapor, feljött a vendégcsapat és­ a félidő második részében többet is ve­szélyeztetett. A vendégek mezőnyfölénye a 44. percben góllá is érett. Török mint­egy 20 méteres, jobbsarokra tartó lövé­­­sét Grosics kiejtette és a balszélre át­húzódott Iván két méterről a fekvő ka­pus felett a hálóba lőtt. 1:1. A II. FÉLIDŐ elején percekre beszorult kapuja elé a Diósgyőr. Polgár közelről a felső lécre fejelt, Lahos lövése emberről pattant le. Deli elöl becsúszó szereléssel mentettek szögletre a diósgyőriek. Csak két-három ember tartózkodott elől ekkor a diós­győriek közül, a többiek valósággal el­torlaszolták a Tóth kapujához vezető utat. Az 53. percben jöttek ki először, ekkor Grosicsnak minden tudására szük­sége volt, hogy lehúzza Pál II éles beadását a berohanó csatárok elől. Ki­egyensúlyozottabb lett ezután a játék és a diósgyőriek jól időzített átadásokkal, helycserékkel most már többször meg-, közelítették Grosics kapuját. Egy ilyen helycserés támadás során a 74. perc­ben született a DVTK második, egyben győztes gólja. A jobbösszekötőbe húzó­dott Pál II a kaputól 22 méternyire lö­vésre szánta magát, a középerős, jobb­ sarok felé tartó labdára két diósgyőri csatár is ráindult. A labdát nem érték el, de közbeugrásukkal megzavarták Grosicsot, s a labda tovább gurulva a jobb kapufa tövéről a hálóba pattant, 2:1. A vendégek ezután lefékeztek, ügyesen tartották a labdát. Jó iramú, változatos mérkőzést ví­vott a két csapat. Az iramon, a játé­kosok labda keze­lésén nem látszott, hogy most kezdik az idényt, annál feltűnőbb hibák fordultak viszont elő a helyezkedés terén. Különösen a vé­delmek összmunkáján látszott ez meg. Jellemző, hogy a gólok is ennek kö­vetkezményei lettek. A DVTK győzel­me meglepetés, de teljesen megérde­melt volt. Elsősorban azért, mert ügyesen átvészelték azokat a perce­ket, amikor nyomás hárult kapujukra, s nem hagyták magukat kizökkenteni megszokott játékukból. A tatabányaiak hullámzó teljesítményt nyújtottak, voltak időszakok, amikor egészen jól játszottak, játékukból azonban hiány­zott a jó csapatra jellemző küzdeni­akarás, újítani tudás. A DVTK-ban Tóth kisebb hibákat vétett, de általában jó teljesítményt nyújtott. A hátvédhá­rmas legjobbja a nagy­ területen mozgó Szigeti volt, aki fejjel is, lábbal is biztosan rombolt. Jakobi jól fogta Szovjákot, a fedezetek közül Paulás érdemel elsősorban dicsé­retet, lelkesedéséért és használható lab­dáiért. A csatársor minden tagja átla­gon felül játszott, de különösen a ki­tűnően cselező Iván, a szemfüles Pál II, valamint Fekete, aki védekezésben és támadásban egyaránt jó teljesít­­­ményt nyújtott. A Tatabányából nehéz bárkit is ki­emelni. Elbizakodottan kezdtek, s ami­kor már akartak játszani, semmi sem sikerült nekik. Grosics az első gólnál hibázott, a védelemből csak Kovács nyújtotta szokott jó játékát. Péder és Polgár eltűnt a mezőnyben, a csatársor valamennyi tagja mélyen formája alatt játszott. Kallós játékvezető kifogástalanul ve­zette a mérkőzést. Borbély Pál Meglepetések az evezős Európa-bajnokságon Meglepő eredmény született a kor­mányos nélküli kettősben. Az esélyte­lennek tartott finn páros az utolsó 500 m-en hatalma® hajrát vágott ki, s an­nak ellenére, hogy rossz kormányzá­suk miatt legalább egy hajóhossznyit vesztettek, biztosan győztek. A tavalyi Európa-bajnokság angol győztese csak negyedik tudott lenni. Az ausztrál McKenzie rosszul rajtolt egyesben, de 500 m után már az élen volt , a mezőny legjobb ,,szeciff­istáinak” mezőnyében megszorítás nélkül győ­zött. Jól küzdött a csehszlovák Kozák, a végén alaposan rajta volt a szovjet Ivanov hajóján. Csak 5 kormányos kettős indult. A hatodik, a finn páros (amely győzött a kormányos nélküli kettősben), nem in­­dult el. A német páros nagy fölénnyel érkezett a hajrába, ő ezután már köny­­nyű dolga volt. Az olaszok a hajrában jöttek fel, a szovjet páros pedig itt esett vissza. A németek ellenállhatatlannak bizo­nyultak a kormányos nélküli négyesben is. Tudásban és erőben alaposan a me­zőny felett álltak. Két hajóhosszal nyer­ték a bajnokságot. Kétpárevezősben a szovjet Berkutov, Tyukalov páros hosszú idő óta verhetet­len az Európa-bajnokságon. Most sem akadt méltó ellenfelük. A francia pá­rost leszámítva minden hajót alaposan maguk mögé utasítottak. A nyolcasok küzdelme hozta a nap leghevesebb versenyét. A csehszlová­kok és olaszok rajtoltak a legjobban, de 250 m-nél a szovjet nyolcas volt az élen. 500 m-nél az olaszok vették át a vezetést és 1900 m-nél már nem volt kétséges győzelmük. A hajrában az amerikaiak előzték a szovjet, a cseh­szlovákok pedig a német hajót. Kormányos négyes, Európa-bajnok:­­ Németország (Niermann, Aufmann, Koll­­mann, Weichselan, kormányos Jühgen- S­­ehring) 7:29.3, 2. Románia 7:34.1, 3. Jugoszlávia 7:34.2, 4. Olaszország­­ 7:37.8, 5. Lengyelország 7:39.2, 6.­­ Svájc 7:40.6. Kormányos nélküli kettős. Európa­­- bajnok: Finnország (Lehtela, Pitkanen) 1 7:52.4, 2. Németország 7:53.8, 3. Romá­­­­nia 8:02.5, 4. Anglia 8:02.7 5. Szovjet­­­­unió 8:12.6, 6. Lengyelország 8:20.7. Egyes, Európa-bajnok: McKenzie­l (ausztrál) 7:58.7, 2. Felsen (német) 8:06, 3. Ivanov (szovjet) 8:11. 4. Kozák (csehszlovák) 8:12.6, 5. Rebele (holland)­­ 8:17.6, 6. Rebeder (osztrák) 8:22.1. Kormányos kettős. Európa-bajnok: Németország (Rikemann, Berendes kor­mányos Mayer) 8:11.8, 2. Olaszország 8:17.9, 3. Svájc 8:22.7, 4. Románia 8:23.8, 5. Szovjetunió 8:26.9. Kormányos nélküli négyes. Európa­­bajnok: Németország (Lenk, Rulffe, Schepke, Hopp) 7:00.8, 2. Románia 7:07, 3. Csehszlovákia 7:08.5, 4. Dánia 7:11.4, 5. Anglia 7:12.1, 6. Lengyelország 7:17.9. Kétpárevezős. Európa-bajnok: Szovjet­unió (Berbutov, Tyukalov) 7:10.7, 2. Franciaország 7:13.2, 3. Németország 7:16.5, 4. Svájc 7:23.8, 5. Belgium 7:25.3, 6. Lengyelország 7:31.7. Nyolcas, Európa-bajnok: Olaszország (Sgheiz, Winkler, Cantoni, Balatti, Borg­­noli, Gilardi, Zucchi, M­oroli, kormányos Stefanoni) 6:19.5, 2. Egyesült Államok 6:22.7, 3. Szovjetunió 6:25.6,­ 4. Cseh­szlovákia 6:27.5, 5. Németország 6:29.1, 6. Svájc 6:31.4. A magyar evezősök kedden Poznan­ból a 170 kra-re levő Bydgoszczba utaz­nak és szom­bat-vasárn­a­p elinduln­ak az ott megrendezésre kerülő pályaavató versenyen. Szabó András A labdarúgó NB I tartalékbajnokság Salgótarján —BVSC 2:1 (1:0). Salgótar­ján. V: Rezes. A vendégcsapat lelkeseb­ben és gyorsabban játszott, a hazaiak azonban jobban kihasználták helyzetei­ket. G: Jagodics, Lovász, 111. Vereb. Jó: Cseke, Jedlicska, Huszár. 111. Bárkónyi, Nagy,­Vereb. Bp. Honvéd —Győr 1:0 (0:0). Győr, 8000 néző. V: Szabó . Kiegyenlített küzdelem, a hazai csapat valamivel többet támadott, csatársora azonban gólképtelen volt. G- Sztancsek. Jó: Varga, Józsa, Budai. Hl. Horváth, Kár­páti lí, Morvai. Csepel —Dorog 2:1 (1:1). Dorog, 2000 néző. V: Vízhányó. A dorogiak többet támadtak, csatáraik azonban pontatlanul lőttek. G: Szabó Ill­esből­ és Németh. 111. Krischneider. Jó, Tóth. Med­­nyánszky, 111. Fellegi, Lakat, Kürtös, Szentannal. Tatabánya —Diósgyőr 4:0 (2:0). Tata­bánya, 2000 néző. V: Szekeres. Ala­csony színvonalú mérkőzésen a többet támadó bányászcsapat ilyen arányban is biztosan győzött. G: Rappai (2), Heté­­nyi, Németh. Jó: Hetényi, Könnyei, Rap­pai, Hári, ille Solymosi, Mátraházi, Do­monkos. Miskolci VSC —Szombathelyi Haladás 3:2 (1:2). Miskolc, 10 000 néző. V: Máthé. A lelkesen játszó hazaiak jobban kihasz­nálták helyzeteiket. G: Varga (2), Lip­­ták, illetve Biber (2). Jó: Siklósi, Aszta­los és Lipták, illetve Biber és Czigány. A Totó 36. számú, szeptember 7-re érvényes szelvénye: 1. Győr—Újpest Dózsa, 2. Tatabánya —Bp. Honvéd, 3. Salgótarján —MTK, 4. Dorog —Mis­kolc, 5. Diósgyőr —BVSC, 6. Vác — Sztálinváros, 7. Csepel Autó —Buda­fok, 8. Pénzügyőrök — Egyetértés, 9. Bükkalja — UTTE, 10. Jászberény — Debreceni VSC, 11. Sedan —St. Étien­­ne, 12. Nimes —Lillé.

Next