Népsport, 1959. december (15. évfolyam, 248-268. szám)
1959-12-01 / 248. szám
* MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA KEDD, 1959. DECEMBER L Ára: 60 fillér XV. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Sokat ígérő tervezet ökölvívásban Szerdán Szombathelyen szerepelnek az olasz birkózók MIK-Ferencváros rangadó vasárnap délelőtt a Népstadionban Az ökölvívó CSB állása Valamennyi csapat négyszer mérkőzött. A Vasas Dinamó—Vasas Beloiannisz (9:9) és a Bp. Honvéd—Csepel (8:6) mérkőzést részeredménnyel számították be, mert a harmadik forduló során ez ifjúsági válogatottban szereplő öklözők mérkőzéseit csak szerdán este tartják meg. A Bp. Honvéd—Csepel mérkőzés összpontszáma különben. is csak 18 lehet, mert a félnehézsúlyú versenyzők kölcsönös súlyátesése miatt ebben a súlycsoportban egyik csapat sem kap a harmadik fordulóban pontot. 1. U. Dózsa 4 — 56:24 8 2. Bp. Honvéd 2 2 — 46:28 6 3. V. Dinamó 2 2 — 43:35 6 4. K. Dózsa 2 1 1 42:38 5 5. Csepel 2 — 2 38:36 4 6. MTK 1 — 3 37:43 11 7. V. Beloian. — 1 3 22:56 1 8. Zalka HSE-------- 4 28:52 0 Csak az utolsó fordulóban dől el ilyen izgalmas bajnokság az utóbbi években nem volt a teke NB I-ben, mint az idén. Már csak egy forduló van hátra, de még nem lehet tudni, hogy ki lesz a bajnok. Az Előny és az FTC egyaránt 6:2-re gyűjtött a Gy. Richards, 111. a Ganz-MÁVAG ellen. Így maradt a másfél pont különbség az Előre javára. Igen nagy a 3. helyért folyó küzdelem is, bár kétségtelen, hogy erre Dózsának van a legnagyobb esélye. A lila-fehérek 7:1 arányban diadalmaskodtak a KISTEXT felett, a Szegedi Postás viszont 6:2-re kikapott a Bp. Traktortól. Sportutazások az Alacsony-Tátrába. Pompás helyre szervez sportutazást az IBUSZ Vörösmarty téri sportirodája Sokan ismerik a csehszlovákiai Hopok ragyogó síterepeit, ahol sílift is van. Erre a mintegy 2000 méter magasan fekvő vidékre indul majd el a fővárosból január 24-én a sportutazók csoportja, akiknek az egyhetes részvételért 1070 forintot kell fizetniök. Január 31-től ugyanide kéthetes időtartamra is szervez utazást az IBUSZ, ez pedig 1755 forintba kerül. A sísport rajongói nagyon örülnek, hogy végre kedvenc sportágukban se szervez utazást az IBUSZ. jégkorong Béke Kupa állása i. Dózsa 3 3--------19: 7 6 Bp. V. Met. 4 3—1 15:15 6 FTC 3 1—2 14:14 2 Bp. Építők 3—12 6:12 1 BVSC 3—12 7:13 1 A hátralévő mérkőzések közül az II. Dózsa—Bp. Építőik találkozóra december 2-án kerül sor, milg ez FTC—BVSC mérkőzést későbbi időpontban játsszák le. A következő magyar-olasz ~ kiküldött munkatársunk távbeszélőjelentése. —? (Firenze, november 30.) A vasárnapi firenzei magyar—olasz válogatott mérkőzés után rendezett díszvacsorán — a hírek szerint — az olaszok részéről felmerült egy újabb magyar—olasz mérkőzés megrendezésének gondolata. Megkérdeztük Honti Györgyöt, az MLSZ főtitkárát, mennyiben felel meg a hír a valóságnak. Honti György a következőket mondotta: — Valóban megindultak a tárgyalások a díszvacsorán. Abban állapodtunk meg az olasz vezetőkkel, hogy részletesen megbeszéljük az új mérkőzés megrendezésével kapcsolatos problémákat és írásban folytatjuk a tárgyalásokat. Mi megmondottuk, hogy az MLSZ 1960-as műsora már elkészült, így a mérkőzés csak 1961- ben kerülhet megrendezésre. Az olaszok is úgy látják, hogy 1960- ban az olimpia miatt nem kerülhetne sor a mérkőzésre, de 1961- ben, annak ellenére, hogy már folynak az 1962-s VB-selejtező mérkőzései, mód lehet a mérkőzés beiktatására. Amennyiben a tárgyalások eredményre vezetnek, az újabb találkozó természetesen Budapesten kerül majd megrendezésre. T. E. KIEMELÉS UTÁN Gartos óriási pontfölénnyel győzte le az olaszok félnehézsúlyú versenyzőjét, Garzolát. Megpörgette, meghizlaltatta és kiemelte. A képen éppen a kiemelés utáni hátraesés látható, amint Garzola készül a „ talajfogásra (Pobuda Foto.) Fiatal műkorcsolyázók főpróbája legjobbak — a Zöllner, Juresc Csorna — az idény- nyitót is csak a lelátóról nézték végigigig, kik ugyanis már nem vehetnekSKSc. részt a hétvégi nemzetközi Junior versenyen. A fiatalok gárdájából a várakozásnak megfelelően Csordás Marika már az els® kötelező gyakorlatok után kiemelkedett. Vetélytársnőit nemcsak nagyobb tapasztalatával, de csiszoltabb tartással előadott tartalmasabb gyakorlatával is biztosan megelőzte. A többiek közül Váczinak változatlanul az iskola az erőssége, szabadkorcsolyázása még mindig nem eléggé tartalmas. Az elmúlt évben még az ifjúságiak között versenyző Hollanda és Szentmiklósi ezúttal is nagy harcot vívott. A jól szabadkorcsolyázó Grimm Marika iskolája változatlanul javításra szorul. A lányok mezőnyében a legfiatalabb induló, a tizenkét éves Berecz Ilona jelentett kellemes meglepetést, elsősorban jó iskolájával. A fiúknál Ujlaky és Ebert vívott különösen a szabadkorcsolyázásban színvonalas küzdelmet. A két fiú, reméljük a nemzetközi mezőnyben is megállja, majd a helyét A lányokra egyedül Csordás Marikától várhatunk jó szereplést Az FTC versenyzője mellett a vasárnap látottak alapján két vagy három kislányt hív meg a szövetség a hétvégi nemzetközi telakozóra. A felnőtt táncospáros küzdelméből hiányzott a Korda, Vásárhelyi-kettős. Meglepetésre így ia érdekes verseny alakult ki és a Hajós, Porkoláb-kettős váratlanul egy tized ponttal megelőzte a Tóth-házaspárt A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség új szabályzata érthetetlenül nem volt kéznél és így a helyezési ütemető utólagos értékelése még változást hozhat a táncverseny sorrendjében. A főpróba tehát sikerrel végződött. A gyerekek szemlátomást sokat nőttek és tudásban is fejlődtek. Hogy azután mit ér ez a fejlődés nemzetközi viszonylatban, ez majd a hét végén, a fiatal európai korcsolyázók budapesti seregszemléjén dől el. i ■—r i— A korcsolyázók is megkezdték a versenyidényt, méghozzá nemzetközi találkozó előtti főpróbával. A Nem mindennapi esemény volt. m Kiküldött munkatársunk távbeszélőjelentése. m Firenze, november 30. —‘Kár, hogy véget ért ez a mérkőzés, szívesen elnéztem volna még egy órahosszat. Olyangyors, változatos, érdekfeszítő volt a játék és olyan bizonytalan volt a kimenetele az utolsó pillanatig, hogy az szinte páratlan. És különösen az jellemezte, hogy bár sok hiba csúszott a játékba mindkét fél részéről, voltak a küzdelemnek mégis olyan szakaiszái, amelyekben igazi labdarúgás folyt a játtéktéren. Ezt mondta egy világjáró francia újságíró, amikor Roomer játékvezető, nem tudni, mi okból, 2 perccel a játékidő befejezése előtt a mérkőzés végét jelezte. Nem volt ennek a mérkőzésnek egyetlen szakasza sem, amikor unalom ülte volna meg a játékteret. Változatos küzdelem folyt a pályán, jelentős mezőnyfölényre egyik csapat sem tudott szert tenni. Sohasem volt „kiadó” a félpálya és sohasem pihenhettek sem a támadósorok, sem a védelmek. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, úgy járt a fejünk jobbra-balra a játék zajlásában, mint valami asztalitenisz-mérkőzésen, amelyen gyors, de hosszít labdaváltás folyik. A mérkőzés színvonalát elsősorban a védelmik kitűnő játéka biztosította. Valóságos labdarúgó-csemege volt, ahogyan az olaszok részéről Cervatoról és Startiről, mint valami mozgó erődről visszapattant az ostromlók tüze. De a védőjátéknak igen magas fokát érte el a Grosics, Mátrai, Sípos, Sárosi összetételű közvetlen védelem is, amelyik már eddig is sok örömet szerzett, de ilyen, tökéletesen még soha nem mutatta be képességeit. Aligha fedezhetett fel valaki hibát, ami pedig nagy szó, mert válogatott védelmünk ebben az évben még nem állt szemben olyan lendületesen, keményen és gyorsan játszó, olyan körömiszakadtáig küzdő és jól kombináló csatársorral, mint a vasárnapi olasz ötösfogat. És védelmünk játékának értékét még csak emeli, hogy csatárainktól nemcsak teljesen magára hagyatva állta a sarat, nemcsak arra törekedtek Siposék, hogy megakadályozzák az olaszok góllövési kísérleteit, hanem eddig még töbyik soha nem tapasztalt küldeni tudással, körültekintéssel és pontossággal adták emberhez a megszerzett labdát. Nem véletlen, hogy Mario Zappa, a Gazetta Dello Sport tapasztalt labdarúgó szakembere, aki az elsőmagyar—olasz válogatott mérkőzést is látta mér, vasárnap éjjel, a szakemberek helyeslő gyűrűjében így fejezte ki véleményét: A mérkőzés kiemelkedő teljesítményét, az igazi labdarúgást a magyar védelem képviselte. Sípos pedig a legjobb középhátvéd azok sorában, akiket a magyar válogatottban valaha is láttam. Csatársorunk csalódást keltett. A két fiatal megközelítőleg sem adta azt, amire képes volt Jugoszlávia, Svájc és különösen az NSZK ellen. Ha boncolgatjuk, mi lehet az oka, nem nehéz megtalálni a magyarázatot. Ezek a fiúk csaknem egész éven át a feladatoknak olyan tömegét kapták, amellyel elsősorban fizikailag nem is birkózhattak meg. Már nem maradt elég erő az év utolsó nagy feladatára. Nem kétséges, ha ez a mérkőzés 3—4 héttel előbb, nem a labdarúgó idény legvégén kerül lejátszásra, jóval eredményesebb lett volna játékuk. Klasszisukat talán az bizonyítja a legjobban, hogy ha erre a találkozóra már nem is maradt ugyan elég esetük és önbizalmuk, részfeladatokat azért elláttak. Hiszen jócskán teremtett e®k az ezúttalmértékesebb sikerrel játszó sor jónéhány gólhelyzetet, talán többet is, mint a lendületesebben, folyamatosabban játszó olasz csatársor és bizony a gólhelyzetek sohasem önmaguktól jönnek létre. Sem Albertaknak, sem labdarúgásunk híveinek nem kell elkeseredniük, hiszen régi törvény az, hogy a Pata játékosok formájában be kell következnie némi visszaesésnek. Alberték kivételes tehetségét dicséri, hogy ez a formaingadozás, csak most, az év legvégén következett be és világosan látjuk, hogy a túlságosan nagy megterhelés következtében. Nem kétséges, hogy a két fiatal mostani gyengébb teljesítménye erősen befolyásolta Tichy és Sándor játékát is. A legfőbb taktikai hibánk volt, hogy a mérkőzés nagy részében szinte teljesen átengedtük a játéktér középső harmaddát az olaszoknak. Eltekintve az első félidő első 20 percétől és a második félidő elejétől, a középső harmadban a hátravontan játszó Boniperti volt az úr, aki senkitől sem háborgatva, sokszor kényelmesen szedegette össze a labdákat, nyugodtan továbbította a rohamra indulók közül lehetőleg a legjobb helyzetben levőhöz. Az olasz lapok egyike-másika napokkal ezelőtt jelezte, hogy Bonipert ebben a felfogásban fog játszani. Ezért is került a csapatba a játébosszakötő helyére. Jellemző, hogy a mérkőzés utáni díszvacsorán, amikor Ferraristól, az olasz válogatott edzőjétől megkérdeztük, mi a véleménye Bonperdi teljesítményéről, így válaszolt: “ Pontosan azt játszotta, amire megkértük őt. De hogy ez jobban sikerült, mint ahogyan vártuk, abban maguk is részesek, mert alig próbálta őt valaki is akadályozni. Ebben látjuk a rengeteget magára vállaló és sokat mozgó, de ezúttal kissé körülményesebb és nem elég körültekintő Tichy hibáját, továbbá az olykor pompás megmozdulásokkal feltűnő, de ezúttal passzív Kotász legfőbb hibáját is. Valóban nem igyekeztek Bonipertit megzavarni. Ha ugyanis az olasz jobbösszekötőt sikerült volna kikapcsolnok a játékból — Tichy és Kotász okos összeműködése esetén ez nem is lett volna megoldhatatlan feladat — úgy az olasz csatársor, de talán az egész együttes irányító nélkül marad. Persze — jobban örültünk volna a győzelemnek, de ne becsüljük le a firenzei döntetlen értékét semi Az olasz vezetők, közöttük Mochetti, a válogató bizottság elnöke is azt hangoztatta a mérkőzés után, hogy ehhez hasonló jó játékot évek haesziú sora óta nem produkált egyetlen olasz válogatott sem. Flyen ellenfél ellen pedig saját otthonában győzelemmel ér fel a döntetlen 1 Mi is osztjuk azt a véleményt, hogy ez az olasz együttes jobb, mint a Torino tragédiája után összeállított bármelyik elődje. Olyan együttessel szemben álltuk meg helyünket a csapatát tombolva biztató firenzei közönség előtt, amelyikről Honti György az MLSZ főtitkára a mérkőzés után rendezett díszvacsorán tartott beszédében megállapította: — Kitűnő technikás olasz csapattal kerültünk szembe. Ez a csapat képes arra, hogy hazai környezetben bármely ország válogatottját legyőzze. Baróti Lajos szövetségi kapitány és Bukovi Márton, a Ferencváros jelenlegi szaktanácsadója még az év első felében nemegyszer hangoztatta: „Ma már ott tartunk, hogy válogatottunk Budapesten akármelyik ország válogatott együttesét legyőzheti.’" Az év nagy válogatott sikerei után — mindössze egy vereséget szenvedtünk — joggal egészíthetjük ki szakembereink véleményét azzal, amit Sándor Károly, válogatott csapatunk jobbszélsője mondott a mérkőzés után: " Ez a csapat nemcsak a Népstadionban számíthat sikerre, hanem esélyei vannak arra, hogy idegenben, jó ellenfelekkel szemben is megállja a helyét. A megjegyzést eléggé alátámasztja idei győzelmünk az NDK-ban, Jugoszláviában, és vasárnapi sikerünk Firenzében. Most már ott tartunk, hogy akkor sem következik be katasztrófa, ha néhány játékosunk egy-egy mérkőzésen valamivel mérsékeltebb teljesítményt nyújt, mert a többiben megvan a képesség arra, hogy ha kell, önmagát múlva felül , ezzel kiegyenlítse egyik-másik társa gyengébb játékát. És végül hadd mondjuk el, hogy ez a csapat olyan becsületesen, olyan odaadással és olyan lelkesedéssel játszik, mint ahogyan küzdenie kell az olyan válogatott együttesnek, amely nemcsak a győzelemre gondol, hanem hazája színeire is. Tabák Endre Tichy nagyszerű labdával ugratja ki Göröcsöt, a jobbösszekötő lefutja az egész olasz védelmet, de utána a kifutó Buffon felszedi előle a labdát. A 20. percben gyors olasz támadás végén Móra a 16-os oldalvonaláról lövésre szánja magát, s hatalmas, félmagas bombája a kapufa éléről pattan a mezőnybe, s a magyar védelem szögletre hárít. O A 30. percben gördül az olasz kapu felé az egyik legjobb magyar támadás: 1 Göröcs Sándor adogatás után a jobbszélső jó helyzetben kapja vissza a labdát, de közeli erős lövésébe Buffon jól nyúl bele. O A 37. percben ismét Stacchini veszélyezteti a magyar kaput, 18 méterről, éles szögből óriási bombát küld a magyar kapura, Grosics bravúrosan üti ki a bal felső sarokba tartó labdát. Sorozatos támadásaink után az 50. percben Mátrai előre jön a labdával, az előrehúzódó Kotászhoz játszik, aki átmegy a védőkön, a 16-os vonalról balra gurítja a labdát, Albert megtoldja és a befutó Tichy élesen, laposan a hálóba rúgja a kifutó Sartl elöl. 1:0. Az 56. percben Bundzsák a játéktér közepe táján feleslegesen cselez, a labdát elveszti, ebből veszélyes olasz támadás bontakozik ki. A labda Bonipertihez kerül, aki a földbe rúg, a rosszul eltalált labda a jobbösszekötő helyére befutó Lojacono elé kerül, Grosics kifut a kapuból, Lojacono azonban elhúzza a labdát és kapura lövi, közben Grosics kézzel elkapja az olasz lábát, amiért a játékvezető 11-est ítél. O A 11-est Cervato a balra mozduló Grosics mellett a jobb alsó sarokba vágja. 1:1. a O A 78. percben Bundzsák szögletet ér el. Az előbbiből Bundzsák élesen fejel a bal alsó sarokba, a kapus már verve van, de Sarti, a hátvéd a gólvonalról rúgja vissza a labdát. Átlagon felüli teljesítmények a labdarúgó NB II-ben Kapusok: Fatér (Pénzügyőrök), Czéh (Kecskeméti Dózsa). Hátvédek: Tamás (Győr), Hernán (DVSC), Szabó II (Pájoa), Imre (Oroszlány). Fedezetek: Pécsi (Budafok), Palkovics (Pápa), Németh (Székesfehérvár), Búza (Szállítók), Czummermann (UTTE). Csatárok: Széles (Bp. Spartacus), Borbás II (Bad), Pesti (Diósgyőri Bányász), Matus (Pénzügyőrök), Pió (Győr), Hebiger (Budafok), Faragó (Komló), Kalász (Szállítók), Tímár (Láng). A Totó nyereményei A Totó 48. heti hivatalos nyeremény jegyzéséből. Beérkezett 818 703 db. szelvény, felosztásra került 1 473 665 forint. 12 találatos (2 db) - 184 208. 11 találatos (158 db) - 2331 forint 10 találatos (2181 db) - 225 forint. A novemberi sorsolás alapján a 46. hét következő szelvényeinek beküldői utaznak a római olimpiára a Sportfogadás és Lottó Igazgatóság költségén: U 790 975, Z 202 669, KAJ 477 163, KAJ 736 303. Veretlenül: 1. Újpesti Dózsa Vasárnap este zsúfolt nézőtér előtt került sor a vízilabda-torna befejező két mérkőzésére. A magdeburgiak jó játékkal 6:2 (3:1) arányban verték a román vegyes csapatot. ÚJPESTI DÓZSA —DINAMO BUKAREST 5:3 (3:2) Vezette: Costa. I. Dózsa: Lukász — Brinza, Varga — Spliesz — Kueztos. Hasznos II. Koncz Dinamo Bukarest: Samoila — Zahan, Grincescu — Blazsek — Popescu, Kroner, Culineac. Góldobó: Spliesz (2), Koncz, Varga. Brinza, III. Grincescu (2), Zahan. Tudtuk, hogy csak taktikával tudjuk legyőzni a román csapatot, amely majdnem a válogatottal volt egyenlő. Már az megzavarta ellenfelünket, hogy Hasznosi szinte végig hátul játszott. Varga töltötte be a középcsatár szerepét — kitűnően. Ritkán bocsátkoztak játékosaink közelharcba, ez is kizökkentette a bukarestieket megszokott játékmodorukból. Elöl úgyszólván végig két játékosunk tartózkodott** és ez a régi, de ezúttal jól bevált két középcsatáros megoldás sikerre vezetett. A románok három góljuk közül kettőt emberelőnyből értek el. Kemény, de nem volt durva mérkőzés, így alakult a játék: 1:0, 1:1, 1:2, 2:2, 3:2, 3:3, 5:3. Ezúttal is Varga volt a legjobb, mellette Spliesz, Koncz, Lukácz és Koszitcs tűnt ki. Ezzel veretlenül megnyertük a tornát: 1. Újpesti Dózsa 6 p., 2. Dinamo Bukarest 4 p. 3. Dynamo Magdeburg 2 p., 4. Román-vegyes 0 p. Kedden Indulunk haza és szerdán regge érkeztünk meg.Vágó Imre