Népsport, 1960. július (16. évfolyam, 132-152. szám)
1960-07-03 / 132. szám
Válaszadás — szabadfogásban nyertkor ,, bajnokká gyárás" idején lázasabb ütemű a munka a szakosztályokbak, a versenyzők új, nagy terveket forgatnak a fejükben, a szakvezetők célokat tűznek ki önmaguk és fiaik elé, amelyeket aztán vagy sikerül megvalósítani, vagy meg kell elégedni csupán a tapasztalatokkal. A PP így volt tavaly is, tavalyelőtt is, a bajnokság most mégisKína lázba hozta a birkózó-sportágat. Hiába, a legnagyobb hazai vetélkedésnek különös varázsa van. Az emberi szív mindig reménykedő, s a versenyzőt éppen az fémjelzi, hogy évről évre bizakodó: „Majd most kiköszörülöm . . . Tavaly nem sikerült, de most . . . kezdődik előlről a vizsga, ki hogyan használta fel a rendelkezésére álló lehetőségeket, melyik edző tudott előbbre lépni a korszerű oktatásában, új fiatalok mutatkoznak be a legjobbak porondján, hogy helyt követeljenek a hazai ranglistán . .. Vasárnap délelőtt a szabadfogásúak kezdik a birkózás bajnoki műsorát. Már a kora reggeli órákban elkezdődik a Sportcsarnokban a mérlegelés, a szombat este még Bukarestben vendégszerepelt válogatottak külön repülőgéppel jönnek haza, hogy idejében bekapcsolódhassanak a küzdelembe. A szurkolók pedig úgy tíz óra felé elfoglalják helyeiket a lelátókon, s buzdítanak, dicsérnek, vagy bírálnak érzelmeik szerint. Nem lenne talán érdektelen, ha ez alkalommal végigszaladnánk a főszereplők között, s igyekeznénk ellesni: ki mit vár az 1960. évi országos felnőtt szabadfogású birkózó-bajnokság küzdelmeitől? A versenyző éppen most tette le a kezéből a súlyzót, még nagyon kapkodja a levegőt, de máris olyan folyamatosan nyilatkozik, mintha legalábbis valamely sokat ezer epes tetét, labdarúgó lenne. „A mi szakosztályunk évek óta csak minimális különbséggel marad l e a bajnoki érmekért, a helyezésekért vívott küzdelemben” Most ugye . . . Hát igen! Most ő is és a társai is javítani szeretnének. Az elmúlt évben sokat változtattak edzéseken. Egy kicsit megunták már, hogy mnddie szemükre hányják, nem birkóznak igazi szabadfogást. Legfeljebb csak kézzel támadtak lábra, de lábbal birkózni meg sem próbáltak. Pedig ez az igazi szabadfogás. . . Most — legalábbis ez vehető ki szavadból — sokat törődtek a különböző gáncsok, lábkulcsok és lábbollók gyakorlásával is. Figyelemmel kísérték a nemzetközi versenyek után közölt tapasztalatokat, kikérdezték a külföldről hazatért válogatottakat, és az ő segítségükkel igyekeztek előbbre lépni. Az egész szakosztályt fűti a jobb eredmény elérésének a láza. Őket is megemlítette Matúra, amikor az egyik legutóbbi nyilatkozatában örömmel állapította meg, hogy egyre több szakosztályban fordítanak gondot a sokoldalú felkészítésre. Az elmúlt évben náluk is helyet kapott az edzőterem sarkában a súlyzó, s a tervszerű erősítés hatása már meglátszik a versenyzőkön Különösen a fiataljaik dolgoztak egész évben kettőzött szorgalommal, de ez érthető ,s hiszen többen válogatott kerettagok lettek, közelebb került hozzájuk a nagyválogatottság reménye. „Mi is éreztük, hogy a közeljövőben nagy változások lesznek a hazai élmezőnyben, nem szeretnénk lemaradni ...” Persze, ugyanezt érzik ► *•* *1* *** *♦* *** ó ♦!* 6 *1* *1* *1* ó ♦$* «5* ♦!« 6 *1* «J» «$» ♦$» «J» *J« ♦*« ** a rivális szakosztályban is, s értesüléseiik nem csalnak. ők is tet- tek egyet s mást a versenyfutás siikeres megvívására. Ki hogy gazdálkodott ügyesebben, az majd eldől vasárnap. .. « A szakvezető gondterhelten ráncolja össze a homlokát, aminkor a vasárnapi küzs-. delem szobakénül. Ahogy kivár a felelettel, ahogy a szokottnál is gondosabban igyekszik összegezni mondanivalóját, látszik rajta,* távolabb: célok foglalkoztatják Hát persze, az olimpia!... A magyar bajnokság tulajdonképpen hazai főpróbája lesz a római nagy vetélkedésnek. Még mindiz több kérdés nyitott, amelyekre éppen ezen a küzdelemsorrozaton szeretne választ kapni. A közelmúltban nyugtalanító hírek jöttek a nemzetközi élvonal erőviszonyának az eltolódásáról. A bolgárok Moszkvában döntetlent értek el az eddig világelsőnek tartott szovjet válogatottal, s ha csak kicsúszott eredménynek is tartjuk ezt a meglepő teljesítményt, mindenesetre az eddiginél sokkal jobban száríanunk kell a bolgárokkal . A szovjet lapok máris úgy írtak róluk hogy betörtek az eddig meglehetősen zárt élbolyba. Mi szabadfogásban két-három versenyzőt szeretnénk Indítani Rómában Ezek már nagyjából ismertek a szovjet, a török, a japán, az Irán vetélyt érsark erejét, képességét. Most az eddig meglehetősen ismeretlen bolgárok személyében új akadály jelentkezik előttük. Ennek leküzdésére még szélesebb fogásskálára, kezdeményező készségre van szükség Az erős ellenfelek számának növekedése fokozza a várható igénybevételt is. Az olimpiára elsősorban számításba vett Tóth Gyula, Hollósi és Reznák vasárnap reggel fárasztó jugoszláviai és romániai versenysorozatról érkezik haza. Jó lenne, ha éppen ilyen nagy megterhelés után bizonyítanák be, hogy fel fel vannak készülve válaszadásra. A szurkoló, aki hoszú évek óta minden nagy versenyen ott ül a Sportcsarnok lelátóié- szintén rémlő”, zavarba. Precízen, szinte pontokba foglalva válaszol a kérdésekre. Mindenekelőtt szeretné, ha a tavalyi banokeáshoz hasonlóan most is népes mezőnyök lennének. Ez mindig nagyobb küzdelmeket, változatosabb versenyt leér. Jó lenne, ha versenyzők valóban megtiszteltetésnek vennék a legnagyobb hazai vetélkedésben való részvételt, s nem akadna közöttük, aki az utolsó pillanatban lép össza indok nélkül a küzdelemtől. Szerepeljenek ezúttal is hagyományaikinak megfelelően a vidékiek? Mindig is ők adták a válogatott csapat gerincét, most is jónéhány szépreményű birkózó bontozatja, szárnyait a vidéki szakosztályokban. A szabadfogású küzdelmek hatodig látványosak, élvezetesek és ezért vonzzák a közönséget. A vasárnapi bajnokság legyen olyan magas színvonalú, hogy ezúttal is sok fiatal kedvelje meg ezt a fogásnemet. És végül válogatottjaink versenyezzenek olyan szépen és magabiztosan, hogy megfeleljenek legalábbis egy főpróba követelményeinek ... Borbély Pál 4 Vasárnap, 1960. július 3. A sporttudomány új útjai Az erőnlét megállapításának Gyakran vitatott szakkérdés és egyúttal probléma — manapság edzőink körében, hogy miként lehet a sportolókat megfelelő erőnlétbe hozni, a megszerzett erőállapotot hogyan lehet a lehető leghosszabb ideig megtartani, sőt fokozni. Egyre kisebb ma már a ,,rutinból” dolgozó edzők száma, mind többen vannak, akik a nagy eredményekre való törekvés mellett sem bízzák a véletlenre a sportoló egészségét. Fontos, szinte nélkülözhetetlen feltétel az edző munkájában ezért, hogy megközelítően hű képet kapjon sportolójának erőállapotáról. Fontos tudni, hogy mit bír el a sportoló szervezete, mert a túl erős edzésadagok károsodást okoznak, a szükségesnél gyengébbek pedig hatástalanok maradtak. Az erőnlét megállapításának objektív módszerei segítségével te- hát olyan fontos kérdésekben is előre haladhatunk mint az edzés adagolása és annak időbeni egy- másutánja. Nemrég tartott elő- adást Kereszty Alfonz dr.,, a TF 1 tanszékvezető tanára erről a kér- r désről. Elemezte az erőnlét meg- állapításának szinte az egész vi-lágon jelenleg használatos mód- szereit és értékelte is azokat. ♦ Mivel a sportedzés hatására ♦ szinte valamennyi szervünkben, azok működésében változás állt be, ennélfogva az a módszer a legeredményesebb, amelyik a ' legkerekebb képet, a viszonyla gosan leginkább megbízható ada- ♦ tokat nyújtja az erőnlétről. Ke- I reszty dr. ismertette azokat a módszereket, amelyekkel egyesek a vérkeringés » viselkedéséből nyert adatokkal utaltak az erőn- , lét állapotára. Valamennyi módszer alapelve, hogy edzett sportolóknál a vérkeringés működésében nem nagyok a kilengések és rövid ♦ a megnyugvás idő. Mások a vér alakoi emelnek elto- lódásából következtettek az ed- * zettségre. Népszerűek a légző- 4 rendszer működésének szintjére * vonatkozó vizsgálatok is. A vi- itális kapacitás mérésével törek-szenek meghatározni az erőállat , petét, a sportoló teljesítő képes-ségét. Vannak még olyan mód- * szerek, amelyek az anyagcsere - folyamatok mérésével, az ideg- rendszer vizsgálatával, végül az izomerő meghatározásának segít- ségével következtetnek az erőn- j létre. Különösen az utóbbi, a kéz szorító erejének vizsgálata tér- 4 jedt el, amelyet párosítottak pul- 4 tusméréssel. Számos hazai szerző dolgozott ki módszereket, amelyek foglal-koznak az erőnlét megállapításé- val. Mindezek azt mutatják, hogy a sportorvosaink helyesen, a gyakorlat szempontjából járnak el és 1 az egyik legégetőbb kérdésben nem járnak edzőinknek segítséget adni. Meg kell azonban azt is állapi tanunk, hogy edzőink körében rem népszerűek, általában nem ismertek azok a módszerek, ame-' lyeket Kereszty dr. előadott. Ennek a ténynek több oka van. Ezek közül csak néhányat, a legtipikusabbakat említjük meg. Edzőink egy része helytelenül idegenkedik a „tudományosságnak” még a látszatától is. Az esetleges szakmai kudarc a „tudós” edzőt kétszeresen sújtja. Közelebb kellene kerülniük edzőinknek a sportgyakorlat szempontjából leginkább érintett orvosi problémákhoz. Kezdeni kellene egészen egyszerű dolgokkal, pl. az erőnlét megállapítására vonatkozó legegyszerűbb módszerekkel. Menetközben sok mindent másként lát majd az edző. Sok mindenben igazolva látja majd jelenlegi gyakorlatát, a változtatást pedig objektívabb alapokra tudja fektetni. Van azután egy-két külső tényező is, amelyek gátolják a jelen esetben az erőnlétre vonatkozó vizsgálatok elterjedését. A vizsgálati módszerek többsége ugyanis rendkívül költséges, legtöbbször laboratóriumi feltételeket követel. Ezeknek az eljárásoknak bizonyos mértékig hátránya az a körülmény, hogy nem veszik tekintetbe a gyakorlati szakemberek szubjektív megfigyeléseit,’ amelyek’ pedig nélkülözhetetlenek az erőálapot meghatározásához. A teendő tehát az lenne, hogy edzőink tanulmányozzák, ismerjék meg azokat a módszereket, amelyekkel munkájukat eredményesebbé tehetik. Dolgozzanak ki sportorvosaink ugyanakkor olyan vizsgálati módszereket, amelyek az edzés, " versenyzés " helyén alkalmazhatók, egyszerűek, megbízható adatokat szolgáltatnak, megközelítően hű képet adnak a sportoló erőnlétéről. Egyelőre az a helyzet, hogy vizsgálati módszerekben nincs hiány. Találják meg ezért edzőink, sportorvosaink az elmélet és gyakorlat egységének útját, a kölcsönös megértésnek, a megoldásnak az útját. Nyolc magyar motoros a Szovjetunióban A Szovjet Motorsport Szövetség júliusban nagyszabású versenysorozatot rendez, amelyen, az eddigiek szerint 12 külföldi, ország legjobb crossversenyzői vesznek részt. A vendéglátó szovjet motorosokon kívül ott lesznek Csehszlovákia, Belgium, az NDK, az NSZK, Franciaország, Svédország, Finnország, Lengyelország, Dánia, Hollandia és Norvégia élversenyzői. A magyar színeket egy szövetségi válogatott csapat (Harangvölgyi 250 kem, Máté 250 és 500 kem, Szabó II 125, Hamar 125) és egy MHL-válogatott (Hernádi 250, Nagy Gy. 125, Podonyi 350, Nemes 250) képviseli. Az első versenyre július 8— 9- én, pénteken és szombaton kerül sor Leningrádban, a másikra 10— 11-én, vasárnap hétfőn Tallinban, a harmadikra 16—17-én Rigában. MÉRLEGEN A LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG (III.) Biztató kezdés — gyengébb folytatás Amikor egy esztendővel ezelőtt az 1958—59-es bajnoki évet értékeltük, labdarúgásunk élvonalának, az NB I-nek jelentős előrehaladásáról számolhattunk be. Azt az évet az erőviszonyok egészséges kiegyenlítődése jellemezte. 1959 tavaszának utolsó harmadában — a hajrá kezdetén — volt egy olyan időszak, amikor hat pályázója volt a bajnoki címnek, ugyanakkor pedig öt csapatot fenyegetett a kiesés réme. Az NB I 14 résztvevője közül mindössze három együttes vol érdektelen a bajnoki címért, illetve a kiesés ellen folytatott küzdelemben. De nem is a mezőny kiegyensúlyozott volta jelentette akkor a legfőbb pozitívumot, hanem az a tény, hogy az NB I egészének átlaga a megelőző évek mezőnyének átlagszínvonala fölé került. Ezt a kedvező fejlődést több tényező összetevődése eredményezte, sokkal gondosabb volt az alapozás, a felkészülés, korszerűbbé váltak az edzések, ennek folytán új erőre kaptak az idősebb játékosok, aránylag rövid idő alatt felfejlődtek a fiatal tehetségek. Hozzá lehetett fogni a csapatjáték — azon belül a csapatrészek — megszervezéséhez, kialakításához. Ilyen eredmények után teljesen jogos volt az a várakozás, hogy az 1959— 60-as bajnoki év labdarúgásunk további fejlődésének éve lesz, hiszen azok a feltételek, amelyek az egy évvel ezelőtti előrehaladást biztosították, az új évben nemcsak rendelkezésre állanak, hanem egy sor tapasztalattal gazdagodva, még talán az előrehaladás ütemét is meggyorsítják. Az 1959— 60-as bajnoki év őszi idénye nagyjában, és egészében igazolta a jogos reményeket. A tavaszhoz képest jelentős előrelépés történt a csatárjáték tekintetében. Amíg az előző évben általában elsősorban a hátsó alakzatok játékának megszervezésében történtek erőfeszítések, addig ő ezszel néhány csapatunk dicsé-s retre méltóan tovább haladt. Sokat tett a támadójáték színvonalának emeléséért. Az Újpesti Dózsa, a Vasas, az MTK, a Bp. • Honvéd, de elsősorban a Ferencváros szakemberei gyakorlatban igyekeztek megvalósítani azt az elvet, hogy a biztonságos, szervezett hátsójáték egyúttal a támadáselőkészítés célját is szolgálja. Hogy ezek az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, azt sok mérkőzés képe és eredménye igazolta. Ezek a törekvések még azoknál a csapatoknál is éreztették hatásukat, amelyek korábban kifejezetten csak a védekezésre állították be magukat. A nagyjában megfelelő alapozás következtében a csapatok erőnléti állapota is hozzájárult ahhoz, hogy az összjáték gyorsabbá vált. Csak a legnagyobb nehézségek árán és igen mostoha körülmények között tarthatták meg szabadtéri edzéseiket és előkészületi mérkőzéseiket. Vidéken a helyzet egy árnyalattal még rosszabb is volt. Mindennek ellenére a rajt biztató volt. De tegyük mindjárt hozzá, hogy csak a rajt. Mert ha tárgyilagosan vesszük bonckés alá a tavaszi idényt, meg kell állapítanunk, hogy az NB I egészének teljesítménye az őszhöz képest nem fejlődést, hanem visszaesést Néhány csapatunk az előző évhez, sőt, az őszhöz képest feltűnően visszaesett. Mind színvonalban, mind küzdőképesség dolgában. Elég, ha a múlt évi bajnokot, a Csépiést említjük meg, amely éppenhogy elkerülte akiesést, vagy a Bp. Honvédot, amely a 7. helyen végzett, továbbá az MTK-t, amelynek ígér hosszú visszaesés periódusa volt. A küzdőképességből pedig nagyon rosszul vizsgázott a Salgótarjánon kívül a Szombathely és a BVSC is. A tavaszi idényre a biztató rajt után a nagyfokú formaingadozás nyomta rá a bélyegét. A formai ingadozástól tulajdonképpen még a mezőny legkiegyensúlyozottabb együttese, a bajnok Újpesti Dózsa sem volt tavasszal egészen mentes. Mi lehet az oka ennek a jelenségnek? Azt hisszük, három fontos tényező hatott elsősorban. A formábantartás hosszú időszakában nem tartottak ki edzőink az egyébként gondosan elkészített edzésterveik mellett — mint erre Báróti Lajos is utalt — amidőn egy-két játékoson fáradtság jelei mutatkoztak, általános könnyítést hajtottak végre a terhelésen. Nem használt a bajnoki mérkőzések színvonalának az sem, hogy az olimpiai selejtező mérkőzések és más szünnapook miatt nem volt biztosítva a bajnoki mérkőzések folyamatos egymásutánja. Március 20-ára játszották a negyedik fordulót, az ötödiket csak április 10-én, a hatodikat pedig április 30-án. A nyolcadik forduló után ismét háromhetes bajnoki szünet következett Nem kétséges, hogy ez a kényszerhelyzet akadályozta az együttesek összekovácsolódását, a csapatmunka javulását. Sem szakembereink, sem játékosaink nem találták meg a hézagok kitöltésének legcélravezetőbb módját. A harmadik ok: lelkileg sem voltak csapataink eléggé edzettek ehhez az idegölő küzdelemhez. A tavaszi idény csaknem minden egyes mérkőzése — leszámítva az utolsó fordulót — nagy jelentőséggel bírt egyrészt a bajnoki cím megszerzésére, másrészt a kiesés elkerülésére irányuló küzdelemre. Túlságosan nagy volt a játékosokra nehezedő felelősség súlya, s ez bizony károsan hatott az egyéni teljesítményekre. Nehezen jöttek formába a játékosok, egyesek meg sem közelítették őszi teljesítményüket, mások pedig tudásukat csak egyegy alkalommal tudták megcsillogtatni. Mindez kifejezésre jutott egyébként a bajnoki fordulókon kívül a válogatott csapataink teljesítményében is. Az elmondottakból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a jövőben gondosabban kell összeállítani mind a nemzetközi, mind a bajnoki műsort, és következetesebben kell kitartani az edzésmunka elfogadott szabályai mellett. Sőt azokat a szükségleteknek megfelelően magasabb színvonalra kell emelni. Az év, különösen a tavaszi idény hiányosságainak, hibáinak a sorában említést kell még tennünk labdarúgásunk két égető problémájáról. Évközi megjegyzéseink, értékeléseink során nem egy alkalommal hívtuk fel a figyelmet a fedezet játék hibáira és arra is, hogy szélső csatáraink tudása, játékfelfogása nem üti meg a kellő mértéket. A fedezetjáték, a szélsőjáték kulcshelyzetet tölt be a mi labdarúgásunkban. Az elkövetkező hetek, hónapok során ezen a téren kell feltétlenül javítani. Ha ez sikerül, ugrásszerűen javulhat a csapatjáték színvonala, hiszen együtteseink közvetlen védelme ellen nem sok panasz lehet. Támadó sorainkban pedig a belsők általában megtették a magukét. A szélsőjáték feljavítása eredményesebbé, tartalmasabbá teszi majd az ő játékukat is. összefoglalónkban ezúttal elsősorban a negatívumokra irányítottuk a figyelmet. Ez azonban semmi esetre sem jelenti azt, hogy olyan sötét a kép. Az év sok mérkőzése, sok jó egyéni teljesítménye, de különösen az utolsó forduló néhány nagyszerű küzdelme azt igazolta, hogy csapataink, labdarúgóink rendelkeznek azokkal az alapvető adottságokkal, képességekkel, amelyek alkalmassá tehetik őket arra, hogy az év során felszínre került hibákat akár rövid idő alatt is kijavítsák. Az a fontos, hogy semmilyen vonatkozásban ne kendőzzük el a hiányosságokat, s tervszerűen, következetesen, szakszerűen igyekezzünk azokat megszüntetni. Tabák Endre mutat, s hogy nem lett még szebb és eredményesebb, annak az az oka, hogy az ott vázolt előrehaladással nem tartott lépést a játékosok technikai és egyéni taktikai fejlődése. A bajnoki év második felének úgy vágtak neki az NB I csapatai, hogy az előző két évben szerzett sok tapasztalat birtokában igen komolynak látszó alapozást végeztek, s amikor terveik szerint kezdetét vette a formába hozó előkészületi mérkőzések sorozata, úgy látszott, hogy fizikailag is igen jól felkészült gárda lép majd a pályára a bajnoki év nyitányán. Nos, a számításokba valami hiba csúszott. Azok az együttesek ugyanis, amelyek e különböző válogatott csapatokba játékosokat adtak, nem hangolták össze tökéletesen felkészülésüket a válogatott keretek előkészületeivel. Igaz, a felkészülés azonos elvi alapon folyt a klubokban is, a válogatott keretekben is. A részletkérdésekben azonban voltak eltérések. Az ie tény, hogy a keretek tagjai csak közvetlenül a rajt előtt kerültek vissza klubjaikhoz. Fokozta a nehézségeket a páratlanul kedvezőtlen időjárás. t❖ ÚJKÉRI ÖRÖMÖK ÉS GONDOK... • Véget ért a mérkőzés . .. Kemény csatában született meg a •győzelem és a csapzott hajú lányok fáradságot feledve sorakoznak fel a pálya közepén, hogyüdvözöljék a közönséget. Mezüketátüti az izzadtság, barnára sült •tagjaik arról árulkodnak, hogy • gyakorta öltik fel ezt a viselejtet. J — Nem rosszallják a faluban? — —kérdezzük — és a válasz csupa •csodálkozó tekintet. — Ugyan mit? Hja, vagy úgy,hol van már a tavalyi hó? — így ■,az újkori lányok, a mai 18—20 •.évesek. Nekik ez már természete®, akárcsak az óvoda, a 14 tanszerős iskola, az úttörő-mozgalom, ••a kirándulások, táborozások, a •'falu önkiszolgáló boltja, a telefvízió, a közeljövőben másfélmillió forintos költséggel felépülő ••kultúrház és sok-sok teás '.egyéb . . . Természetesnek tűnik felőttük az is, hogy Németh Ma- Irika, az iskola nyelvszakos tanár,nője beállt közéjük a csapatba, :*ott van velük az edzéseken, résztvesz a mérkőzéseken. Nem is.tudnánk megkülönböztetni a többi 18—20 évestől, hiszen fiúsán s rövidre vágott szőke hajával, skipirult arcával annyira,, de anyányira fiatal. Ez sem érti először Ja kérdést, tréfálkozik, viccelődik. •.azután felölti tanárnői komoly- sságát és a nézők soraira mutat: • Látják ott az idősebb asszony nyolc csoportját? Sokszor az edzszésekre is eljönnek, alig várják amérkőzést. Dehogy rosszallják ők !„a fiatalok sportolását” !• A fejkendősök csoportjából fejtegető karok emelkednek a ma••gasba. A Teca nénik, Malvin, Jac- Inik és a sok-sok többi néni mint- Siha együtt élvezné saját fiatalság •Igának elmulasztott örömeit a l*falu mai ifjúságával. J Községi spartakiádot tartanak.itt ma az újkériek. Torma János ,.és Süveges István szervező mun- Jkája nem veszett kárba. A nézők ahol a futókat biztatják, majd a :*magasugróhelyet állják körül. ••Amíg a selejtezők tartanak, Ten- Igelics István sportköri elnök •.egyesületük munkájáról, problémáiról beszél. ** Labdarúgó, röplabda és atléztikai szakosztályunk van. A labdarúgók 17 csapat között második ••helyen végeztek az olimpiai jel- idény szerző tornán. Röplabdázóink *•járási spartakiádon már elsőséggel is is dicsekedhetnek és az idén isszeretnének eljutni a döntőkig. A 3.kultúrház felépítésével a teremsportok is otthonhoz jutnak, ezért isaz iskola támogatásával már most .•.hozzálátunk az asztalitenisz szakiosztály szervezéséhez. !. És az atlétika? Illés Lajos 155 •.centiméteres magasugrása, Eső János 11 méteren felüli súlylökése, Hetyei Ferenc 535-ös távolugrása és a versenyen résztvevő 35— 40 fiatal lelkes küzdőkészsége azt bizonyítja, hogy ez a sportág sem ismeretlen az újkori ifjúság előtt. Mégihogy nem ismeretlen?... Olyannyira nem, hogy Magyar Irén, a termelőszövetkezet könyvelője már a Népistadiont is megjárta. Akkor a 400 métert 1:17 alatt futotta és amint Süveges István megjegyzi: „mai időeredménye sem maradt mögötte. A járási döntőkön 20 főnyi csapattal indulunk, szeretnénk szépen szerepelni. Hát még, ha meglesz az új pályánk!__” Mert a jelenlegi, kitűnő talajú füves térséggel nem érik be az újkertek. Nem érik be azért mivel már kinőttek, nincs elegendő hely a futópálya kiépítésére, a közönség elhelyezésére. — A községi tanács megértően fogadja kérésünket — bizakodik a sportköri elnök. — Ebben az évben ötezer forintot adott felszerelés vásárlásra és Márkus János VB-elnök a pályaépítés segítésére is ígéretet tett. A termelőszövetkezetek fuvarral, háromezer forinttal támogattak bennünket, ha építkezni kezdünk, akkor bizonyára náluk sem találunk viszszautasításra. ■— Hogyan is találnánk?! — vág közbe a fiatalság lendületével Süveges István KISZ-titkár. A termelőszövetkezetek legjobb tagjai között ott vannak a fiatalok is: Dezonits Jani traktorvezető, Vargha Géza, Kovács Guszti nemcsak a sportpályán, de a munkában is megállják a helyüket. Azért a sok öröm, a szép tervek mellett komoly gondjaik is vannak az új kézieknek. e Hogyan lehet az, hogy a járás nem gondol ránk és testnevelő szakos tanító nélkül hagyja az iskolát? — kérdezik szinte egyszerre a KISZ-titkár és a sportköri elnök. — Németh Marika tanárnő a röplabdásoknál, Kiss Edit tanítónő pedig az úttörők körében sokat tesznek a sport megkedveltetése érdekében, de ebben a községben, ahol a közel négyezer holdas határ már egy tagban van, ennyivel nem érik be . .. e- Hogyan festene egy nagyüzem mérnök nélkül, a gazdaság agronómus nélkül... e- ilyen s mi sportmozgalmunk testnevelő híján ... — panaszolják . *. Kol tudja mennyire belejönnének a „sirámokba", de a spartakiád műsora befejezéshez közeledik és az eredményhirdetésnél a vezetőknek „reprezentálniuk" kell. Tehát búcsúzunk: — A viszontlátásra a Július 3-i járási spartakiád döntőn Sopronban. ( F. L.) Az NB I tizennégy csapatának útja az első fordulótól a huszonhatodikig Fordulók12 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 I. Dózsa3 5 3 6 6 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Ferencváros4 7 7 5 3 5 3 4 6 5 4 4 4 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Vasas5 12 10 10 10 11 11 10 107 7 7 5 5 4 3 4 3 3 3 3 3 3 3 3 3 MTK2 2 2 2 2 2 4 2 2 2 2 2 2 2 5 4 5 6 0 5 4 4 4 4 4 4 DVTK6 6 4 3 13 5 6 5 6 6 6 7 6 7 7 7 8 7 7 6 6 6 5 5 5 Tatabánya 12 13 14 149 8 6 5 4 4 5 5 6 7 6 5 6 5 5 6 7 7 5 6 6 6 Bp. Honvéd7 4 5 4 4 1 13 3 3 3 3 3 3 3 6 3 4 4 4 5 5 7 7 7 7 Szeged8 10 128 8 10 10 13 11 118 109 9 9 9 9 7 8 8 8 8 8 8 8 8 Salgótarján 13 11 13 13 13 14 14 12 12 12 13 13 14 14 11 10 10 10 12 10 10 11 11 109 9 Dorogi 11 1 5 7 8 119 8 9 8 10 11 13 13 13 13 10 109 9 9 9 10 10 Pécs 9 8 8 9 129 9 8 7 9 11 11 13 13 12 14 14 14 14 14 12 13 12 11 11 11 Csepel 103 6 11 11 12 129 13 13 129 8 8 8 8 8 9 9 9 11 10 10 12 12 12 Szombathely 119 11 12 14 13 13 14 14 14 14 14 12 12 14 12 11 11 13 12 13 12 13 13 13 13 BVSC 14 149 7 7 6 7 7 8 10 10 12 11 10 10 11 12 12 11 13 14 14 14 14 14 14