Népsport, 1961. október (17. évfolyam, 195-217. szám)
1961-10-01 / 195. szám
/f íj íj íj í 1®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® _Külföldi Ml iírSai dói fit^BBBBBBBBB BBBBBBBBBBBBBBBBBBtg A Dos Santos és az 53.6. Viani és az olasz labdarúgás, Zátopková és a gerelyhajítás Miről írnak a külföldi lapok V.'v\\W\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\< Az olimpiász első évében, amelyre majd a tokiói olimpia tesz pontot, még fantasztikusabb fejlődés ígérkezik az úszás legklasszikusabb számának, a 100 méteres gyorsúszásnak a történetében, mint 1957- ben, amikor az 50 méteres brisbane-i uszodában az ausztrál Devitt először úszott 55 mp-nél több időt, Dos Santos most megdöntötte a két éve még bűvösnek hitt 54 mp-es határt és mindjárt 8 tized mp-et faragott le az amerikai Clark egy hónappal azelőtt felállított 54.4-es világcsúcsából. A brazil úszó világcsúcsa érthetően nagy visszhangot váltott ki a külföldi szaklapokban. Több más laphoz hasonlóan a francia topkovát szólaltatja meg azzal kapcsolatban, hogy minek tulajdonítja ezt a lemaradást. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy a csehszlovák női gerelyhajítás még ma is egyenlő Dana Zátopkovával, az interjú-alany így válaszolt: „Véleményem szerint tehetségekben nincs hiány. Csakhogy a nagy eredmények eléréséhez ez nem elegendő. Áldozatos, kitartó, fáradságos munkára van szükség. Úgy látom azonban, hogy ez valahogy nincs ínyére a mi lányainknak. Azonkívül erre a számra is rányomja bélyegét az, ami az egész női atlétikára vonatkozik: meg kell küzdeni a létért, mert még most sem sikerült olyan népszerűséget elérnie, mint a férfi atlétikának. Ez is megnehezíti dolgunkat. Azután itt van a többi probléma: az iskolából jövő fiatalok még most sincsenek fizikailag kellőképpen felkészítve a nagyobb edzés-megterhelésre. Nincs elég szakképzett edzőnk, a társadalmi oktatók és edzők tevékenysége pedig nem kapja meg a kellő támogatást és elismerést. Ahhoz, hogy fel tudjunk nevelni egy magasabb színvonalú utánpótlást, komoly erkölcsi és akarati tulajdonságokat kell kifejleszteni a fiatalokban” — mondotta. A XSHUMM közli Minoru Hirano, Dos Santos japán edzőjének nyilatkozatát. Az edző a sikeres csúcskísérlet után azt mondta, hogy tanítványának a csúcsdöntésben egyetlen ellenfele volt: a forduló. ..Tudtam — hangoztatta —, hogy amennyiben ezt sikeresen hajtja végre, átadja a múltnak Clark világcsúcsát.” Abrazil úszó 24.4-re fordult és jó fordulóvétel után a táv második felét 29.2 alatt tette meg. A lap az új világcsúcs alkalmával közli a brazil úszó eddigi pályafutását is. Dos Santos 10 éves korában kezdett rendszeresen úszni, és már kezdettől fogva komolyan dolgozott. Fejlődése töretlen volt, de, mint edzője elmondotta, hamarosan nehézségei támadtak a fordulók miatt. Ez egyébként sokszor gátolta őt a várakozásnak megfelelő eredmények elérésében. Alapgyorsasága ugyanis egészen egyedülálló. A római olimpián is csak azért végzett 100 gyorson a harmadik helyen, mert a fordulásnál nem jött ki neki a „lépés”. A „trónfosztott" amerikai Clark az új világcsúcs hitére, a saját szavaival élve, „alig hitt a fülének.” ..Azt gondoltam — fűzte hozzá —, hogy világcsúcsom legalább egy évig tartani fogja magát. Ezektenazt hiszem, már nem beszélhetünk a teljesítmények felső határáról. Bevallom, szeretném visszahódítani a világelsőséget a 100 méteres gyorsúszásban és az új világcsúcs híre még jobban ösztönöz majd arra, hogy megnyerjem azt a versenyt, amelyre Dos Santos hívott ki ezzel az új eredménnyel.” Giuseppe Viani, az olasz labdarúgó válogatott edzője hoszszú cikkben foglalkozik a La Gazzettadeilo Sport; hasábjain a hazai labdarúgás ak- Stuális problémáival. A „Vége a 4 — 2—4-nek” c. cikkében többek között megállapítja: „Olaszor- i szágban meghúzták a vészha- 1 rangot a Brazíliából importált * felállítás fölött. Lassankint ugyanis minden olasz csapat el-sajátította ezt a formulát és így uniformizálódott a labdarúgó- 1 .játék. Ha pedig egy játék típusa egyöntetűvé és általánossá vá lik, akkor nyomban keresni kell az újat, ellenkező esetben meg-orpan a fejlődés. Márpedig en- nek a sportágnak is éppúgy meg kell értenie az idők szavát, mint a többinek, mert aki elefánt- csont-toronyba zárkózik, az el- vész. Meg kell tehát találni, még- ;hozzá minél előbb, azt a játék- í formát, amely érdekesebbé, új- szerűbbé, dinamikusabbá, egy- ; szóval a fejlődés követelményei- nek megfelelővé teszi labdarúgó írásunkat." A népszerű „Gipo” ezután fel- hívja az edzőket és szaktanács- adókat, hogy ne ijedjenek meg az újjal való kísérletezéstől. Ugyanakkor"felszólítja a konzer- vativizmusra hajló idősebb szak-embereket és az újságírókat is, ne legyenek gátjai a fejlődésnek, ne bátortalanítsák ledorongoló bírálatokkal az új, még forroni gásban lévő kísérleteket, és tartsák szem előtt a célt , az olasz labdarúgás megújhodását. A csehszlovák női atlétika Dana Zátopkován keresztül tett szert világhírnévre. A neves gerelyhajítónő több mint tíz éve áll az élvonalban és a csehszlo-vák női atlétikának éppen az az egyik legfőbb problémáid, hogy nem sikerült utánpótlást nevelni ebben a számban, ahol Dana és az utána következő gerelyhajító- nő eredménye között nagy űr és mintegy tíz méteres különbség is tátong. A í^^ísárnap^OfM^oMóber^r** munkatársa, a lap egyik olvasójának levele alapján magát Zá című nyugatnémet lap hevesen •kikel a játékoscsábítás elen. A Nyugatnémet Labdarúgó Szövetség egyik tagja sajtóértekezeten hangoztatta, hogy továbbjutás esetén nehéz helyzetbe kerülhet a válogatott Chilében, ha továbbra se folytatódik a hazai labdarúgók kivándorlása külföldre, elsősorban Olaszországba. A nyugatnémeteket érzékenyen érintette már Szyrmariak, Haller és Stürmer elvesztése is. Most azonban, amikor külföldi labdarúgóügynökök három újabb válogatott játékosra, Brünisre, Wenauerre és Schnellingerre is kivetették a hálójukat, egyre jobban nyugtalan.ikonaik és azt várják a FIFA új elnökétől, hogy az érdig kézzel nyúl majd a játékos adás-vétel problémájához. A márványterem fényözönében III fönékiny pS‘4“ ......................ben jártam, az asztalitenisz világbajnokság színhelye volt a kínai fővárosi Száz és száz külföldivel együtt jártam naphosszat a hatalmas várost, ismerkedtem emberekkel, szokásokkal, csodáltam az őspark közepén az Ég Templomát, ámuldoztam az új parlament márványfolyosóin. Láttam hatalmas új házsorokat, egészen új városrészeket, s megnéztem a múlt maradványait is, a zsúfolt lakónegyedekét. Étkeztem előkelő szállodában külföldiek között, s ízes kínai vacsorát rendeltem a Nyári Palota vendéglőjében. Ezer új íz, ezernyi újszín. A külföldi legszívesebben pillanatnyi megállás nélkül járná a várost, kérdezgetné az embereket. Ha erővel bírná, ha akadna mindig tolmács, s ha nem kellene egy nap, legalább nyolc órát a világbajnokság színhelyén töltenie. Legszívesebben egy csodálatos estére emlékszem. A világbajnokság záróbankettjét tartották a parlament nagytermében, ötezer meghívót küldött szét a rendezőbizottság. Nagy, kerek asztalok mellett ültünk, s minden asztalnál négy-öt kínai is helyet foglalt. Elkezdődött az étkezési szertartás. Húszfajta ételt szolgáltak fel, olyanokat, amilyenekre az igazi ínyencek mindig vágyakoznak. A sokfajta tengeri hal, s a speciális kínai fűszerek csábítóan illatoztak a fehérterítős asztalon. A hosszúra nyúlt vacsora ismét alkalmat adott arra, hogy kínai barátainkkal beszélgethessünk. Isj ! , a tolmácsaié fárad IlLászlihatatlanul fordított. ------------Mellettem egy húsz év körüli fiatalember ült. Szót tanul, kicsit megilletődve hallgatta a barátságos eszmecserét. Csúf útján megkérdeztem tőle, hogy ízlik-e a vacsora? Kérdéssel válaszolt: — Magának ízük? — Hát bizony, egy kicsit szokatlanok az ízek — válaszoltam. — Bizony nekem te. Ennél kicsit szerényebben élünk. A pohárköszöntőkre került sor. A teli poharaikká elkezdődött a vándorlás, egyik asztaltól a másikig. Mindenki kereste újdonsült barátait, koccintottak, egymás egészségére. A csöndes fiatalember. Hsu Jui-hua, a tolmácsnő, s én, az asztalnál maradtunk. A nehezen indult, s a hirtelen abbamaradt beszélgetést igyekeztem folytatni. I . T...l»ány.beszélgetés volt. |ji TanulsagosMint kideréit a ■—- '""fiatalember diák. A Testnevelési Főiskola hallgatója. Mint a pekingi sportcsarnok egyik építője, jó munkája jutalmául volt hivatalos a fényes bankettra. Szépen vasalt sötétkék kamgára zubbonyt és nadrágot viselt. Ugyanolyat, mint a vacsorán résztvevő miniszterelnök, s a tábornokok. S persze, mindez nagyon is természetes. Természetes az is, ami Hsu Jui-huával rövid élete alatt történt, igen, ma már természetes. Ám ha tizenöt-húsz esztendővel ezelőtt mesélték volna egy kínai gyereknek, tündérmesénekhitte volna. Elérhetetlen álomnak, amit jó ugyan végigálmodni, ám nem szabad komolyan venni. De talán még álmodni sem tudtak azelőtt ilyet a kínai gyerekek. Hsu Jui-hua egy Peking környéki faluban látta meg a napot. Földbevájt bunyóbab született. Éhség. Ezt ismerte meg legelőször. S ez az érzés mindent, mindent elhomályosított Nem ismert meséket, nem ismert szebb életet. Pici gyerekkorában úgy tanulta meg, ha nem akar éhen halni, valahogy a városba kell jutnia. Ott talán akad munka, akad valami élelem. Rongyokba burkolva, mezítláb indult el szerencsét próbálni. Ili A város sem volt gazdagabb Ili Alajos főbérlő, írni. olvas .........—-'ni nem tanulhatott nem volt hol tanulnia, esténként éhesen, meggyötörve feküdt le a nyomortanyán. Azután történt valami. Valami egészen furcsa dolog, amit akkoriban még nemigen értett. Inkább érezte, hogy változott valami. Megkérdezték tőle, evett-e már. S adtak enni. Ruhába öltöztették, s azt mondták, hogy iskolába kell járnia Mindig, csak kapott, kapott. Kérte, hogy engedjék dolgozni, hiszen nem fogadhatja el ingyen az élelmet, a ruhát, a lakást. Azt mondták, hogy a tanulás a munkája. Tanult hát éjjel, nappal. Már nemcsak érezte, hanem tudta is, hogy minek köszönheti a változást. Megkérdezték tőle, mi akar lenni.? Azt válaszolta, hogy tanítani szeretne, Hsu Jul-hua a sportban is kiváló eredményeket ért el. Minden foglalkozás nagy öröm volt számára. Kosárlabdázott és asztaliteniszezett. ■ Hamarosan megismerték és megszerették így került a főiskolára. fr. Egy faluba megy Tanár lesz majd, s ápolója. ----------------------őrzője lesz a gyerekek egészségének. Úgy tervezik, hogy majdnem minden faluba jut egy ilyen tanár. — Nem tudom, felfoghatja-s idegen ember, hogy mit jelent ez nálunk. Nálunk, ahol évekkel ezelőtt még az éhség pusztított. Ezekkel a szavakkal zárta elbeszélését a pekingi Testnevelési Főiskola hallgatója. Asztalunk újra benépesedett. Poharat emeltünk. Koccintottam a szomszédommal. Amárványterem fényözönében ötezer ember, angol, francia, csehszlovák, magyar és kínai — jól megértette egymást. Lakatos György A Kínai Népköztársaságban nagy gondot fordítanak a gyerekek sportolására. A legkedveltebb sportágak egyike: a kosárlabda. \ íjjj Sárga, barna, bíborszinű |||| ■ levelek remegnek a mozdulatlan levegőben. ; Süt a nap, a lilás párával takart lankák oldalán csendben érik a debrői hárslevelű. ; Már hosszú az árnyék. Keresztbe fekszik az úton, s a fák alatt már sűrűsödik az éjszaka hűvös lehellette.' Aldebrőre is lassan beszökik az ősz, s ezt ilyenkor, késő délután érezni legjobban, amikor a földekről hazafelé fordul a szekér rúdja, s szürke porfelleg úszik az úton poroszkáló lovak nyomában. Csend ül a falun, a közelgő alkonyat békéje terül szét a vidéken. És Aldebrőn még ott is csend van, ahol éppen ilyenkor kellene pezsgő életnek zajlania. Kihalt a labdarúgópálya. A két görnyedt hátú kapu roskatagon, csámpásan mered a semmibe. A játéktéren derékig ér a gaz, s a rajta keresztül vonuló, átlós irányban keményre taposott gyalogút jelkép is: mintha vastag, fekete ceruzával húzta volna át valaki a község térképén a labdarúgóig pályát, mint szükségtelent, mint feleslegest. | „Storno” — jelzi a gyalogút. lg! Lehangoltan nézzük ist! i ! az elhagyatott, pusztulásnak indult sport telepet, s aztán nekivágunk megtudni: mi ennek az oka? Miért szűnt meg a sportélet Aldebrőn? És feltesszük a kérdést mindenkinek, akit megillet. I Zám Sándor, a községi tanács titkára ! Ugyancsak felvillanyozódik a kérdés hallatára. Magas, keménykötésű, energikus emi,bér. Széket tol alánk, s előre hajolva, élénk gesztusokkal magyaráz: — Megfoghatatlan előttem a fiatalok passzivitása. Volt ugyan a községben sport élet, de megszűnt, noha mi mindent megtettünk, hogy Aldebrő a sportban se maradjon el más községek mögött. A szó legszorosabb értelmében készen tálaltuk a fiatalóknak a lehetőséget: itt van, éljetek vele. · sportoljatok, í Széttárja a karját: f — És nem sportoltak. Félvállról vették az í egészet. Lehet, hogy azért, mert nem akadt f a községben egy ember, aki megfelelően kézben tartotta volna a szervezés munkáját. Illetve, egy akadt, Rotenstein László , tanító, s amíg ő tevékenykedett, elég szépen működött a labdarúgó-, asztalitenisz- és sakk-szakosztály. De hát Rotenstein & László elkerült tőlünk más községbe, f — Vagyis: pásztor nélkül maradt a nyáj , és szétzüllött__ | — így van! Pontosan így van! Egyik sajálatos jelenség követte a másikat. Megjött például az ellenfél, s nem tudtunk ellene kiállni, mert nem volt elég játékosunk. Többen egyszerűen, ki se dugták az orrukat a pályára. Sőt, még súlyosabb esetek is adódtak: a belépőjegyekért beszedett pénzt zsebretettek a fiatalok. Nem akartak vele elszámolni, s jól Elkeseredetten legyintett: jöjj ! A felszerelés pedig kézen-közön eltűnt. Amikor a járási TST látta, hogy nincs sportélet a községben, jött a felszerelésért. Kerestük, kutattuk, nem találtuk. Végül egy csirkéélből kerültek elő a nadrágok, mezek, sportszárak, cipők . . . Pirultunk a szégyentől, kérem ... Erre aztán elhatároztuk, hogy megszüntetünk minden támogatást, a sportra szánt pénzt az úttörőknek adtuk és adjuk azóta is. És most már addig nem nyújtunk semmiféle támogatást, amíg a fiatalok nem szállnak magukba és nem bizonyítják be, hogy érdemesek rá. Pedig még sokkal több támogatást is tudnánk adni, igaz-e, Miska bácsi? Miska bácsi, vagyis Kozsik Mihály, az aldebrői Új Élet Tsz elnökhelyettese, őszülő hajú, csendes szavú idősebb ember, eddig csak néma figyelője volt a beszélgetésnek. De most megered az ő nyelve is: — Nagyon sokat segíthetnénk. Akár még öltözőt is építhetnénk nekik, hiszen már megvan rá az erőnk. A tanács adna építőanyagot ... Zám Sándor élénken bólogat. — Mindent, ami kell! — Nekünk pedig van ács-brigádunk, kőműves-brigádunk, játszva felhúznánk nekik az épületet. De hát az nincs kinek. Nem kell nekik. Pedig mi, öregek örülnénk a legjobban, ha fiaink, lányaink ilyen egészséges, szép elfoglaltsággal töltenék a szabad idejüket. Ezek a fiatalok a mi jövőnk, hát hogyne tennénk meg nekik mindent. Tőlük csak a lelkesedést és egy kis társadalmi munkát várnánk az építkezésben ... ________________________.----------—------------psj _ Nem akarjuk hinni. •§§§ j hogy az aldebrői fiatalok ilyen érzékelje- nek. Sürgősen megkeressük a KISZ-titkárt. Schönperger Márton, a helyi KISZ-szerve- vet titkára, kék munkaköpenyben fogad bennünket a vegyesbolt pultja mögött. ^ Gondterhelten simítja hátra szőke, göndör, haját, amikor a kérdést neki is feltesszük. — Nehéz eset... Sok a probléma,... Elő-ször is kevés a fiatal. Amint elvégzik az iskolát, legnagyobb részük elmegy, „fel- szívja” az ipar. Mindössze hat-nyolc fiú van a faluban, aki szívesen jönne. De több kell lene. j . — És az idősebbek? — Ők még inkább követelik a sportéletet. De mind a fiataloktól várják a kezdemé- nyezést, amiben teljesen igazuk van. — A fiatalok miért nem kezdeményez- nek? ! — Megpróbáltuk. .---------------------------------—----- - Én próbáltam meg elsőnek. Abból indultam ki, hogy amikor a Televízió sporteseményt közvetít, úgy megtelik a kultúrterem, hogy moccant sem lehet a tömegben. Kell hát, hogy szeressék a sportot. De megmozgatni , én sem tudtam őket. Egyedül az MHL helyi szervezetében folyik sportélet, a jövő szakosztály működik. És természetesen az iskolások sportolnak a testnevelési órán. Ez persze kevés. Azt kellene elérnünk, hogy vasárnap délután ne az italboltban billiárd dozzanak, hanem jöjjenek ki a pályára. De hát nehéz... Nagyon nehéz ... Ma már annyiféle szórakozási lehetőség van a falujban is, hogy a sportolás csak egy a sok közül... Vitatkozni kezdünk a KISZ-titkárral, s maga mondta, mekkora igény van a községeiben a sportolásra. Vajon nemcsak az a baj, hogy nem fordított kellő energiát a szerívezésre? Bólint. Lehet, hogy ez a baj. Mindenesetre most még egyszer nekifog. Alaposabban, komolyabban. Megkeresi a többi tömegszervezetet is és velük egyetért ülésben próbálkozik. Az is a tervei között szerepel, hogy nagygyűlést hívnak egybe, amelynek egyetlen napirendi pontja a sport. Az egész falu színe előtt tárgyalják meg a problémát. Bealkonyodik, mire végzünk a beszélgettéssel. Schönperger Márton búcsúzik, s a tekintetéből már több önbizalom sugárzik. Megyünk végig a falun. Az esti szürkület már előkúszott a Mátra völgyeiből, s a fák fekete lombja mögött az égre akasztja nagy, fénylő lámpását a hold. De az egyik udvarban két nyolcéves formai fiú még ádázan kerget egy kopott tenisz-labdát. Szombathy István ? Szovjet-magyar válogatott labdarúgó-mérkőzés lesz 1963-ban A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA Londonban tartott kongresszusáról szombaton hazaérkezett Barcs Sándor, az MLSZ elnöke, s a kongresszusról többek közt a következőket mondta: — Tárgyalásokat folytattunk a jövőbeni nemzetközi mérkőzésekkel kapcsolatban is. Végleges megállapodás történt, hogy 1963. május 3-án Moszkvában Szovjetunió—Magyarország válogatott mérkőzést rendeznek, s elvileg a dánokkal is megegyeztünk az 1963-ban Budapesten lejéstódó ■ magyar-dán mérkőzéssel kapcso- ■ latban. Tárgyaltunk a New York-i nemzetközi labdarúgó-tornát rendező bizottság elnökével, Koxszal is, aki 1962. május 15. és június 15. között lebonyolítandó tornára magyar csapatot is meghívott. Erre még nem adtunk végleges választ. Előrehaladott tárgyalások folytak az Olaszországban rendezendő nagy nemzetközi tornával kapcsolatban is, amelyben öt ország két-két csapata indulna, s a küzdelmeket a világbajnokság alatt bonyolítanák le. Szó lehet arról is, hogy ezen a tornán 16 csapat vesz részt és ekkor EK-rendszerrel egész Európában rendezik meg. Barcs Sándor részt vett a l*cupagyőztesek tornája bizottságának ülésén is, amelyen a FIFA-avak a diszkriminációra vonatkozó paragrafusát a Motor Jenára alkalmazták és kimondták, hogy sem a Jena, sem pedig* a Swansea. Town együttesét régi lehet, büntetni, mert a NATO hatóságok nem adtak beutazási engedélyt. Az első mérkőzést Jenában le kell játszani, a másodikat viszont egy semleges ország pályáján bonyolítják le, minden valószínűség azérint Finnországban. A KK további programjával kapcsolatban még érdekes, hogy magyar bírók működnek közre az Olympiakosz—Zilina mérkőzésen. az U. Dózsa—Ajax találkozót NSZK-beli bíró vezeti. Megállapodtak abban, hogy a KK döntő mérkőzését Glasgowban bonyolítják le. A KK-bizottság legközelebbi ülésétnovember 30-án Budapesten tartják. Érdeklődtem Stanley Rousnál, a FIFA elnökénél — folytatta Barcs Sándor —, mi a helyzet a labdarúgó-világbajnokság h1-es döntőjének sorsolásával. Az elnök azt válaszolta, hogy még nem született döntés, mikor és hol sorsolják ki a 16-os döntő csoportbeosztását és mérkőzéseit. (MTI) A KK sorsolása (London, szestember 30.) A c©ü törtéÉnei FIFA-közgyűlés öt napirend. pontja közül, mint ismeretes, az új elnök megválasztása okozta a legnagyobb izgalmat. Most néhány részletetmondok el a választásról, amely két menetiben zajlott le. A négy jelölt közül előzően az olasz Barassi visszalépett, így Rous, Thoman és Andrejevics közül kellett választani. Rous laza első menetben nem kapta meg a szavazatok kétharmadát. A második menet előtt Thoman váratlanul visszalépett és végül is 65 szavazat közül Sir Stanley Rous 48 szavazattal lett a FIFA új elnöke. Amikor az új elnök elfoglalta a helyét nagy ünneplésben részesült, a tagok felállva tapsolták. Rous megköszönte a bizalmat és a nagy tapasztalatokkal ✓rendelkező új elnök ígéretet tett, hogy az egész világ labdarúgásának ügyét szolgálja majd. Különben a FIFA-kongreaswoe is elfogadta a szabályimódosítás során a magyar javaslatokat. Utána sorsolták a Kupagyőztesek Kupája második fordulóját, amelyen az U. Dózsát Barcs Sándor és én képviseltük. Az Újpesti Dózsa a holland Ajaxot kapta ellenfélül. Az első mérkőzést , Budapesten, a másodikat Amszterdamban játsszák majd le. A további párosítás: Fiorentina (olasz)—Rapid (osztrák), Leicester City (angol)—Atletico Madrid (spanyol), Olimpiakosz (görög)—Dynamo Zlítina (csehszlovák), Dunfermlime (skót)— Vardar (jugoszláv), Werder Bremen (nyugatnémet)—Aarhus (dán), Chaux-de-Fonds (svájci) és Leixoes (portugál) mérkőzés győztese— Progresul Bukarest (román). Függőben, a fent említettek figyelembevételével a Swansea Town — Motor Jena mérkőzés. A csapatoknak a mérkőzéseket — oda-vissza — november 30-ig kell lejátszaniokHonfi György