Népsport, 1963. február (19. évfolyam, 22-42. szám)
1963-02-01 / 22. szám
Az atlétikai idény az eredmények tükrében legutóbb több szempontból is foglalkoztunk atlétikánk helyzetével, most pedig nézzük meg, mit mutat az 1962-s idény az eredmények tükrében. Az alábbiakban versenyágak szerint foglaljuk öszsze a legfontosabb tanulságokat és ismertetjük a pályabajnoki számokban az év legjobb eredményeit. A fejlődés, illetve visszaesés vagy egy helybenmaradás lemérésére minden versenyszámban összehasonlításként közöljük az utolsó sikeres esztendőtől, 1956-tól kezdve a páros években bizonyos magasabb szintet elért atléták és atlétanők számát. Előreléptek a férfi vágtázók A férfi vágtaszámokban az élvonal megerősödött, a legjobbak sokszor találkoztak egymással. Formájuk állandósult stábaival az élükön a fiatalok egyre komolyabb szerepet játszottak. A nemzetközi élvonalba betörni még nem sikerült, de megvannak a lehetőségek, hogy az olimpiára ismét erős, ütőképes váltónk legyen. Az utánpótlás biztató, 100-on harmincegyen futottak 11-en belül köztük 5 ifjúsági és 3 serdülő. A hosszabb 200-as távon a javulás még nem volt ilyen erőteljes. A jó vágtázok számának növekedése a jövőben remélhetőleg 400 m-en is érvényesül, mert itt tavaly Csutorás csúcsán kívül csak Gyulai szereplése okozhatott örömöt. A válogatott váltó meg sem tudta közelíteni a Bp. Honvéd csapatának 3:11.6-os idejét. A női vágtaszámokban viszont az aránylag jó éleredmények ellenére sem mutatkozott különösebb fejlődés. A válogatott váltó sem tudta elérni a várt eredményeket. Gyorsfutónőink testalkat és főleg erő dolgában messze elmaradnak külföldi ellenfeleiktől, és az utánpótlás szempontjából is kedvezőtlenebb a helyzet, mert a fiatalok lassan, nehezen bontakoznak ki. 100 méter 10.4 Csutorás (Bp. Honvéd) 10.5 Kiss L. (Tatab. Bányász) 10.5 Rábai (Újpesti Dózsa) 10.3 Mihályfi (TFSB) 10.6-ot futottak hatan. A 10. eredménye 10.6 (4961-ben 10.71. 56 58 60 65 10.4 —10..1 2 114 •10.6 — 10 5 4 5 9 10.8 5 11 4 1 12 6 10 19 200 méter 21.1 Csutorás (Bp. Honvéd) 21.2 Mihályfi (TFSE) 31.4 Rábai (Újpesti Dóssá) 21.4 Csiszár (Tatab. Bányász) 21.5 Gyulai (Bp. Honvéd)* A 10. eredménye 22 (22): 56 58 60 62 21.4 és jobb 2 2 3 4 21.5—21.9 4 5 5 5 ' 22.0 — 2212 4 2 7 5 ' 10 9 15 14 400 méter 46.7 Csutorás (Bp. Honvéd) 47.5 Gyulai (Bp. Honvéd)* 48.4 Korda (Bp. Honvéd) 48.7 Nemesházi(V. Izizó) 43.8 Nagy S. (Újpesti Dózsa) A 10. eredménye 49.5 (49.3). 56 58 60 62 48-on belül 2 2 2 2 48.0 — 48.9 3 2 3 3 49.0— 49.9 6 7 11 10 11 11 16 15 Női 100 méter* 11.7 Markó (Vasas)* 11.8 Heldt (Újpesti Dózsa) 11.9 Such I. (BVSC) 12 Bata (Bp. V. Meteor) 12 Jónás (MPSC) A 10. eredménye 12.3 (12.2). A férfi középtávfutásban az átlagot tekintve 1500 m-en állunk jobban. A 3:50-en belüli futók többsége azonban már elkötelezte magát a hosszútávra és a listában szereplő eredményeiket nem tudták állandósítani. A kilátások, sajnos, nem biztatók, mert a létszámban nagyon megcsappant fiatalok fejlődéséhez egyelőre nagyobb reményeket nem fűzhetünk. Csak az utánpótlás állandó szervezésével, erősítésével és a legeredményesebb módszerek alkalmazásával vezethet majd lassan ismét felfelé az út. Még többet romlottak az átlagok a másik középtávon, a változatlanul hiányoznak az igazi, négyszázas típusú 800-as futók. Ez ugyan általános európai „betegség", de a középtávfutásban szerepet játszó országoknak mégis jóval több, legalább átlagon felüli (s fiatal) versenyzőjük van. A megfelelő fiatal 400-asok bátrabb átállítása jelenthetné az első lépést. A női középtávok közül a 400 m iránt nagyobb az érdeklődés, Munkácsi elérte a nemzetközi élvonalat. Itt az utánpótlás is nagyobb, de csak kevesen akarnak később áttérni a hosszabb távra. Márpedig Kazi Olga kitűnő csúcsa és szereplése sem változtathat azon, hogy női 800-ra is erős a visszaesés és a 2:20-on belüli futónők száma az utolsó években állandóan csökkent. Az 1901-ben feltűnt ifjúságiak, sajnos, tavaly csaknem mind megálltak a fejlődésben. 800 méter 1:48.6 Panach (Vasas) 1:49.8 Kies Gy. (Győri Dózsa) ■1:51 Nagy J. (Bp. V. Meteor) •1:52 Garbacz (Újpesti Dózsa) 1:52.1 Kovács L. (Újpesti Dózsa) 1:52.1 Szekeres (MAFC) A 10. eredménye 11:54 (1:53.2). 56 58 60 62 1:50-en belül 3 2 5 2 1:50.0—1:52.0 3 5 4 2 11:52.1 — 1:53.9 4 6 6 5 10 13 15 9 1 500 méter 3:43.5 Szekeres (MAFC) 3:43.6 Kiss Gy. (Győri Dózsa) 3:43.9 Kovács L. (Újpesti Dózsa) 3:44.5 Porsch (Vasas) 3:45.1 Rózsavölgyi (Bp. Honvéd) 3:45.3 Szentgáli (Újpesti Dózsa) 3:45.4 Pintér (Bp. Spartacus) A 10. eredménye 3:48.4 (3:47.5). 56 58 60 62 3:45-öm belül 2 2 5 4 3:45 — 3:49.9 8 9 5 7 3:50— 3:52 3 3 7 6 Női 400 méter 55.3 Munkácsi A. (MPSC) 56.3 Kazi O. (MAFC) 56.5 Gerhardt (BEAC) 57.1 Mihalovics (Bp. Honvéd) 58.4 Takács (Újpesti Dózsa) A 10. eredménye 59.3 (59.4). 56 58 60 62 56-on belül — 111 56.0—57.9 1 1 5 3 58.0 — 59.9 1 8 7 6 10 9 9 12 14 Női 800 méter 2:05 Kazi O. (MAFC) 2:08.7 Sasvári (Nagyk. Bányász) 24.4 Heldt (Újpesti Dózsa) 24.5 Markó (Vasas)* Gyenge a középtávfutó-utánpótlás Csutorás Csaba a három rövidtávon kívül a 400-as gáton is rangelső lett. 56 58 60 62 , 11.8 és jobb 1—22 .1 1.9 — 12.0 3 14 3 12.0—12.2 5 6 2 4 1 9 7 8 9 Női 200 méter Kazi Olga szerepelt tavaly a legeredményesebben a futónők közül. 24.6 Such I. (BVSC) 24.6 Munkácsi A. (MPSC) 25 Gerhardt (REAC) A 10. eredménye 25.5 (25.6). 56 58 60 62 24.5 és Jobb 1—22 24.6—25.0 — 2 3 3 25.0—25.5 4 1 3 5 1 3 810 13 14 17 17 Péntek, 1963. február 1. CSODA-E VAGY SEM* A moszkvai Komszomolenkaja Pravda decemberi közvéleménykutatása során szerepelt egy kérdés: mit tartanak az 1962. év három „csodájának?’* Az olvasók nagy többsége az egyik ,,csodának" a csehszlovák labdarúgóválogatott chilei szereplését tartott. Nos, csoda volt-e ez vagy sem? Erről beszélt nekünk Rudolf Vydadil, a csehszlovák válogatott főedzője. " A csehszlovák labdarúgás történetének legeredményesebb éve a múlt esztendő volt. A két, illetve három balszerencsés vereség teljesen eltörpül olyan eredmények, sikerek mellett, mint amilyennek számít az, hogy a VB döntőjében egyenrangú ellenfélként játszott válogatottunk Brazília legjobbjai ellen. Ide sorolhatnám a spanyolok, és a magyarok elleni győzelmet — még ha mindkettő csak egygólo© is volt— döntetlen Brazília ellen, s biztos siker a jugoszlávok ellen Ezek a tények önmagukért beszélnek. Meg kell jegyeznem, hogy labdarúgásunk jelenlegi színvonalával ennek ellenére sem lehetünk elégedettek. A válogatott jól szerepelt ugyan, de a klubcsapatok már mérsékeltebb teljesítményt nyújtottak a nemzetközi találkozókon Éppen ezért telje© erőbedobással készülünk, az újabb feladatok megoldására. — Milyen tervei vannak az új évben? — Elsőrendű feladatnak tekintem az olimpiai csapat kialakítását. (Vydacil az A-válogatott mellett az olimpiai csapattal is foglalkozik. A enerk.) Sok tehetséges fiatal játékosunk van, akik képesek arra, hogy méltóan képviseljék a csehszlovák színeket a nemzetközi porondon. Az olimpiai keret már tavaly megkezdte a munkáját, néhány nemzetközi mérkőzést is játszott. Szóba került a játékosállomány is. Vydadil kijelentette hogy továbbra is bízik a Chilében sikert kivívott játékosokban Változatlanul azon az állásponton van, hogy a teljesítményt veszi alapul a válogatásnál. Az idősebbek előtt ugyanúgy, mint a fiatalok előtt, nyitva áll a kapu aki jól játszik, aki kifogástalan erőben van, annak helye lesz a válogatottban Ha a fiatalok jobbak lesznek, akkor szóhoz, ők jutnak A „műhelytitokról A beszélgetés barátságos légkörben folyt, a csehszlovákok edzője minden kérdésre őszintén válaszolt, s ezért megkockáztattuk azt a kérdést is, amely bizonyos mértékig már a ,,műhelytitok” fogalmát súrolja. — Önről úgy beszélnek, mint jeles pszichológusról. Mi a munkamódszere, hogyan sikerül akaratát „átvinnie” a játékosokba? — Nem nehéz ez, sőt nagyon is egyszerű. Igyekszem, hogy köztem és a játékosok között baráti viszony alakuljon ki. Nem szoktam szigorú utasításokat adni. Szeretem a humort, ezért arra törekszem, hogy a játékosok vidámak legyenek. Feleslegesen nem tolakszom a játékosok közé, hagyom őket, hogy éljék a maguk életét. Ne lássanak bennem olyan embert, aki túl sokat kíván tőlük — pedig én mindig többet és többet akarok tőlük. Nagyon fontos, hogy az edző ismerje a játékosokat, mint embereket. Időben észre kell venni azt is, ami jó, és azt is, ami rossz náluk. Ha ezt következetesen végezzük, akkor a játékosok bizalma is növekszik, őszintébbek lesznek. Ügyelni kell arra, hogy az ember ne mondjon elhamarkodott véleményt. Ez egyes játékosoknál sorsdöntő lehet. A helyzetnek megfelelően néha tréfás megoldáshoz kell folyamodni. A sportorvos segítségével . A másik szempont az, hogy „orvosi szemmel” is jól kell ismerni a játékosokat. A keret sportorvosával összeállítjuk a já- j tékosok életrendjét, amely a legjobban megfelel nekik. A já- tékosokkal gyakran megbeszéléseket tartok, figyelembe veszem a megjegyzéseiket, hozzászólásaikat. Nagy gondot fordítunk a kollektív szellem kialakítására. Nem engedem, hogy egyéni ér-dekek előtérbe kerüljenek — , legyen az régi vagy új játékos érdeke. Mindig hangsúlyozom előttük egymás megbecsülését,iezteletét. A kerettagok által elkövetett hibák kijavítása a kollektíva előtt történik. Meg kell jegyeznem, hogy nagy segítséget kapok az idősebb játékosoktól, akik szívükön viselik a keret közösségi szellemét. Ők azok, akik ügyelnek a rendre, a fegyelemre, a baráti légkörre. Nem esem kétségbe, ha a jelenlegi „öregek” kiesnek a keretből, mert az utánuk jövők ugyanolyan lelkesen fogják segíteni munkámat, s ezáltal elősegítik a válogatott csapat jó és eredményes szereplését. Igényes edzések — A harmadik szempont: az edzések. Ebben a tekintetben rendkívül igényes vagyok. Megkövetelem a teljes erőbedobást, a feladatok engedmény nélküli végrehajtását Lehetővé teszem az egyéni képességek érvényesülését, ügyelek azonban ama, hogy azok ne menjenek a kollektív játék rovására. Az edzésekó folyamán igyekszünk betanulni azokat a megoldásokat, amelyek a soron következő feladataink anál eredményesebbek lehetnek. A játékosoknak érezniök kell y erkölcsi felelősségüket. Ezt az ^ érzést semmilyen páran csoi ga- 4 tással nem lehet elérni. A játé- v kosoknak tisztában kell lenniük ^ azzal, hogy ezt önként vállal- ^ ták, tehát rajtuk múlik a végre- ^ hajtás sikere is. — Nem akarom azt állítani, ^ hogy munkámban nem voltak ^ problémák, hogy ni'nden a leg- 4 simábban ment. Előfordult, hogy ^ egyeseket korholnom kellett. Ezt ^ azonban olyan formában tettem, hogy az illető nem sértődött meg. Többször előfordult, hogy az érdekelt utánam jött és bocsánatot kért. Szerintem a játékosokat lehet korholni, megsérteni azonban senkit sem szabad. — Nem tudom, hogy mások hogyan csinálják, az én módszerem mindenesetre ez. ★ A chilei második hely tehát az elmondottak alapján mégsem csoda, hanem a céltudatos munka gyümölcse. Niszkács László 2:11.5 Tóth M. (Bp. HSC)* 2:13.3 Takács (Újpesti Dózsa) 2:16.4 Csanádi (NI. Bányász) 2:16.6 Nagy Zs. (REAC) A 10. eredménye 2:21.2 (2:19.3). A magyar hosszútávfutás végre elindult felfelé a hullámvölgyből — írtuk egy évvel ezelőtt. Az elmúlt idényben azonban az öregeket lassan felváltó fiatalabb gárda nem tudta igazolni ezt a megállapítást. Nemzetközi sikertelenségek ellenére a helyzet mégis biztatóbb, mint a középtávokon. Egyrészt — okulva a tavalyi tapasztalatokból — bőven van alkalmuk javítani. Másrészt, az átlagok javultak s tavaly elsősorban 5000-en elég sok fiatal futó javította meg alaposan legjobb eredményét, a húszéves salgótarjáni Mecser is például már 14:27.2-t futott! Céltudatos felkészüléssel, helyesebb versenyfelfogással már az idén jobb évük lehet. Feltétlenül több 10 000-es versenyre van azonban szükség a főidényben. Az akadályfutók szerepléséhez tavaly jogos reményeket fűztünk, a sikertelenség alól azonban ők sem jelentettek kivételt. Elsősorban a középtávfutó-utánpótlás gyengeségével magyarázható, hogy az általános színvonal is erősen esett és Farkas kivételével komoly tehetség nem tűnt fel 1962-ben az aka-dályfutásban. 5000 méter 13:59.6 Pintér (Bp. Spartacus) 14:00.4 Szabó dr. (MAFC) 14:01.2 Iharos (Bp. Honvéd) 14:02.4 Simon A. (FTC) 14:03 Szekeres (MAFC) 14:05.2 Ries I. (Bp. Honvéd) 14:06.2 Sütő (Vasas) 14:08 Porsch (Vasas) A 10. eredménye 14:13 (14:29.2). 56 58 60 62 14-en belül 2 13 1 14:00—14:09.8 2 2 2 7 14:10 — 14:29.8 4 6 7 7 8 9 12 15 10 000 méter 29:28.8 Pintér (Bp. Spartacus) 29:30 Sütő (Vasas) 29:30.2 Szebó D K. (MAFC) 29:51.8 Huszár (Bee. MÁV) 30:12.2 Lovák (Bp. Honvéd) 30:22.6 Andok (Vasas) A 10. eredménye 30:45.4 (31:10). 56 58 60 62 30-on belül 4 2 5 4 30:00—30:29.8 1 3 1 2 30:30—30:59.8 3 4 4 6 8 9 10 12 3000 m akadály 8:39.6 Fazekas (DVTK) 8:41.4 Máceár (Bp. V. Meteor) 8:43.8 Simon A. (FTC) 8:56.4 Horváth (Bp. Honvéd) 8:57.4 Farkas (Vasas) A 10. eredménye 9:21.8(9:13.4). 56 58 60 62 8:50-en belül 2 4 2 3 8:50—8:59.8 2 1 4 2 9:00— 9:15.0 1 3 5 3 5 8 11 8 A hosszútávfutásban jobb a helyzet 56 58 60 622,i10.en belül 2 14 2 2:10—2:14.9 8 4 3 2 2:15 — 2:20 5 7 3 4 15 12 10 8* Csak az átlagok javultak Egyetlen évben sem volt még eddig négy 15 mp-en, illetve ■ öt 54 mp-en belüli gátfutónk, 1 vagy legalább tíz 11.9-es gát- s futónőnk. Ezzel szemben állt viszont, hogy a 200 m-es (tehát nem nemzetközi) táv kivételével az 1961. évi rangelső minden számban jobb eredménnyel állt az élen, mint most, így tehát csak az átlagok javulásáról beszélhetünk, s ez nemzetközi viszonylatban nem jelent előrelhaladást. Az élvonalbeli férfi versenyzők általában elég bizonytalanul szerepeltek. A férfi utánpótlás létszámban változatanul kicsi, a fiatalabb vágtázó nők közül pedig mégmindig csak kevesen próbálkoztak meg a gátazással. Nagyobb fejlődési lehetőség egyelőre csak 400-as gáton mutatkozik. 110 m gát 14.6 Retezár (Újpesti Dánén) 14.7 Turóczy (Bp. Honvéd) 14.8 Csányi (MAFC) 14.8 Sövényi (Bp. Honvéd) 15.1 Fluck (Vasas) * A 10. eredménye 15.5 (15.7). 56 58 60 62 15-ön belül 112 4 15.0—15.2 4 2 3 2 15.3—15.5 — — 2 6 5 3 7 12 200 m gát 23.8 Munkácsi I. (MPSC) 23.9 Retezár (Újpesti Dózsa) 24.2 Turóczy (Bp. Honvéd) I 24.3 Vértesy (BEAC) .WWVWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW 400 m gát 53.2 Csutorás (Bp. Honvéd) 53.2 Benkő (Újpesti Dózsa) 53.3 Török (Újpesti Dózsa) 53.5 Vértesy (BEAC) 53.9 Munkádér I. (MPSC) A 10. eredménye 55.6 (55.5). 56 58 60 62 53-on belül .2 1 — — 53.0— 53.9 ------- 2 5 54.0— 55.5 3 4 4 4 5 5 6 9 Női 80 m gát 11.3 Rózsavölgyiné (Bp. VM) 11.3 Benkovite (Bp. Honvéd) 11.4 Németh (Újpesti Dózsa) 11.6 Jónás (MPSC) 11.8 Bácskai (Bp. Honvéd) A 10. eredménye 11.9 (12.1) 56 53 60 62 11.2 és jobb 111 — 11.3— 11.6 2 4 4 4 11.7—12.0 5 118 8 6 6 12 Megjegyzés: A vastagbetűs szedés országos csúcsot, illetve csúcsbeállítást jelent. A *-gal jelölt versenyzők 1962-ben ifjúságiak voltak. 24.5 Török (Újpesti Dózsa) A 10. eredménye 25.2 (25.5). 56 58 60 62 24-en belül — 1 — 2 24.1 — 24.9 3 2 3 6 25.0 — 25.4 2 2 2 4 5 5 5 12 edz fai módszerem A GYEREKEKTŐL IS TANULNI KELL Megkértük Laky Károlyt, a vízilabda-válogatott kapitányát és a BVSC edzőjét, mondja el tapasztalatait. Amikor megpróbáltam összeszámolni, hány éve is annak, hogy a vízilabda-sporttal kapcsolatba kerültem, őszintén megrémültem. 37 év! Ennyi éve már, hogy először vettem kezembe a labdát? Harminchét év játék, tanulás, munka, kísérletezgetés a vízben és a medence szélén. A cím azt ígéri, hogy az „én módszerem”-ről fogok beszámolni, attól félek azonban, hogy sokaknak csalódást okozok. Az edző az évek során sok-sok tapasztalatot szerez, de ugyanakkor mindjobban meggyőződik arról, hogy nincs egyedül üdvözítő módszer. Az egyes , bevált mozzanatok megtartása mellett állandóan újításokon kell törnie a fejét anyának, aki előre akar jutni. Ila valaki már csak ugyanazt csinálja, mint tegnap, az a legjobb esetben egy helyben topog. Edzői munkám a tanulás, tapasztalatszerzés, kísérletezés szakadatlan, hosszú lánca és ennek a láncnak még van folytatása. Ezért nem anynyira a módszeremről, mint inkább a tapasztalataimról írnék. Jelenlegi egyesületem, a BVSC elődjéhez kerülve, hosszú évekig a szervezés háttérbe szorította az edzői munkát. Helyet kerestünk, ahol megvethettük a lábunkat, aztán nagy fába vágtuk a fejszénket, uszodát építettünk. Amint készen volt a medence, birtokba vettük a meglevő kis versenyzői gárdával. Kezdetleges körülmények között folytak az edzések, de a zuglói új uszoda híre gyorsan elterjedt. Jöttek a gyerekek... Tíz, húsz kis fickó naponta, egész osztályok jöttek, úszni szeretnének. Nem volt könnyű edzői feladat vízilabdát oktatni olyan gyerekeknek, akik sohasem láttak még vízilabda-mérkőzést, sokan úszni sem tudtak. Eleinte egész Budapest területéről verődtek össze a jelentkezők. Akkoriban még ilyen csapatokat állítottam össze az edzőmérkőzéseken: Pest, Buda, Óbuda. Ma egyre inkább zuglói gyerekek alkotják a csapatok zömét. Hét csapattal foglalkozom, ezekben nyolc évtől harminc évig minden korosztály képviselve van. Itt egy kicsit meg kell állnom. El kell mondanom, mit jelent nekem a gyerekekkel való foglalkozás. Azok az edzők, akik minden figyelmüket a „nagy csapat”-ra összpontosítják, nem tudják, milyen igaz gyönyörűségtől, menynyi tanulási lehetőségtől fosztják meg magukat. Nincs nagyobb öröm, mint látni, hogyan alakul a kis emberpalánta, hogyan fejlődik izomzata, ügyessége, értelme, hogyan csiszolódik versenyzővé és emberré. Egyetlen edző sem nélkülözheti a tapasztatalatoknak azt a gazdag forrását, amelyet a kicsikkel való foglalkozás nyújt. Még ma sem szégyellek a gyerekektől tanulni. Pedagógiát, lélektant, logikát, őszinteséget tanítanak, ösztönösen érzik az igazságot. Megérzik, ha valaki csak kötelességből foglalkozik velük, és sokkal jobban igénylik a szeretetek a gondos foglalkozást, mint a nagyobbak. Szeretettel legtöbbjük úgy alakítható, mint a viasz. A vízilabda oktatását is gyerekkorban kell elkezdeni. Ekkor tanul, erősödik, ügyesedik legkönnyebben a leendő versenyző. A vízilabdasport jövője szempontjából nem közömbös, hogyan foglalkoznak ezzel a fogékony korosztállyal. A kicsiket pedagógiailag és szakmailag is jobban lehet irányítani, mint a nagyobbakat. Sokkal több tehetség kerülne felszínre, ha megfordítanánk a jelenlegi gyakorlatot: a legjobb edzők a gyerekekkel, vagy legalább azokkal is foglalkozzanak, ne csak a felnőttekkel. Az egyesületi érdek kétségtelenül a nagy csapatok mellé helyezi a legjobb edzőket, de távolabbra nézve az is csak az egyesület hasznára lenne, ha nem idegenből kellene kész játékosokat szereznie. A pedagógiai munka legalább olyan fontos, mint a szakmai munka. Körülbelül száz fiatallal foglalkozom és mondhatom, mindegyik egy pedagógiai alany, mindegyikkel másképpen kell bánni. Sok testvér jár az edzésekre, de még azok sem egyforma egyéniségek. Az edző csak a célt tűzi ki, és a munkát úgy irányítja, hogy ezt megközelítsék. Közben azonban az