Népsport, 1964. június (20. évfolyam, 108-129. szám)

1964-06-01 / 108. szám

lOROHI KÖVEII4KZSK TÖBB NAPOS ESEMÉNYEK A hét minden napján: Amszterdamban, s akik v­ilág­bajnok-­jelöltek zónaversenye, sportlövőink Bydgoszczban, Salzburgban és Wiesbaden­­ben szerepelnek. Kosárlabda olimpiai selej­tezőik Genfben. HÉTFŐN Magyarország —Japán sza­badfogású birkózóviadal a Sportcsarnokban. SZERDÁN Középeurópai Kupa: Vasas —Linzer ASK. A labdarúgó NB I tizenket­tedik fordulója: Győr—Fe­rencváros. Tatabánya­—Cse­pel. Komló — Dorog. Debrecen — Pécs. Bp. Honvéd — Diós­győr, Újpesti Dózsa — Sze­ged. SZOMBATON Labdarúgó NB I: Csepel — Vasas, Jugoszlávia — Magyarország cselgáncsviadal Szarajevó­ban. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP Magyar­ország — Csehszlová­kia férfi és női tornászviadal. NDK—Magyarország úszó­verseny Rostockban, felnőtt országos női teke egyéni baj­nokság Tatabányán, nemzet­közi kötöttfogású birkózó­verseny Salzburgban. Az MTK nemzetközi és egy­ben I. o. egyesületi bajnoki atlétikai versenye. országos középiskolai atlétikai bajnok­ság (B-kategória), Egerben, a Nasrodne Mladezs nemzet­közi atlétikai versenye Szó­fiában. Nemzetközi női röp­­labdatorna Krakkóban. VASÁRNAP A labdarúgó NB I tavaszi záró fordulója: MTK—Bp. Honvéd, Ferencváros — Tata­­gi bánya (mindkettő a Nép-­­ stadionban), Pécs — Újpesti g­ Dózsa (délelőtt), Diósgyőr—­­ Debrecen, Dorog —Győr, Sze- ® ged —Komló NB I B: Székes-­­­fehérvár—Láng, MÁV DAC—­­ Egyetértés: Oroszlány—Szom­­y­bathely. Budafok —Ganz-MA- @ VÁG. Salgótarján — Dunaul­ gj város. Szállítók — Borsodi Bá- ® nya,sz.­űzd — Miskolc, Nyír- E­egyháza—BVSC. Iái Hungária Kupa nemzetközi új kardverseny Budapesten, így Nemzetközi egyéni cselgáncs- jaj verseny Szarajevóban.­­ A Bp. Honvéd kerékpáros 0 .járőrversenye, a motorcsónak ® túraba­jnokság I. fordulója, ® motocross .krnlorbajnokság ® Pécsett. ||| A TELEVÍZIÓ SPORTMŰSORA ®® Csütörtök. 18.55: Telesport. ® Péntek. 9.30: Telesport ismét­­­­lése. Vasárnap. 11: Pécs— ® Újpesti Dózsa (labdarúgó Ú­ NB I). 16.30: Magyarország—­s Csehszlovákia (férfi és női fej torna). 21.20: Telesport. A MAGYAR RÁDIÓ SPORTMŰSORA. Szerda. Kossuth-adó 19—20­­ óra: II félidő. Közvetítés az­­ Újpesti Dózsa—Szeged és a Ifj| Győr— Ferencváros mérkő- [í] zésről, s körkapcsolással be- díj számoló a többi mérkőzésről. ® Szombat. Kossuth-adó. 22.15 is — 22.30: Hangképek a nem- gy­zetközi atlétikai viadalról. Va­ [i] sárnap. Petőfi-adó. 18—19.50: ® Közvetítés az MTK —Bp. Hon­­g­véd mérkőzés I. és II. félide- ® jéről, s körkapcsolással be- 0 számoló a többi mérkőzésről. ® Kossuth-adó: 22110 — 22:25. ifj Hangképek a Hungária Kupa - vívóviadalról. ®® A Szentkirályi utcai torna­csarnokban vasárnap délelőtt rendezték meg az ifjú tornászok seregszemléjének harmadik, be­fejező fordulóját. Eredmények: Férfi ifjúsági II. osztály, össze­tett: 1. Hegedűs (Spartacus) 55.4. 2. Dobránszky (Spartacus) 55.3. 3. Gyulai (Spartacus) 55.2. A III. forduló utáni összesített végeredmény: 1. Dobránszky (Spartacus) 165.6, 2.­­ Hegedűs (Spartacus) 165.1, 3. Forgács (Bp. Honvéd) 164.8, 4. Gyulai (Spartacus) 162.7, 5. B. Kuss (Postás) 160.3, 6. Végvári (Spar­tacus) 159. Serdülő , fiúk. Össze­tett: 1. Péterh­egyi (Bp. Honvéd) 54.9, 2. Soltész (Vili. kér. Sport­­isk.) 54.2, 3. Osgyáni (Vili. kér. Sportisk.) 54. A III. forduló utá­ni összetett végeredmény: 1. Soltész (Vili. kér. Sportisk)­­ 165.25, 2. Osgyáni (Vili. kér.­­ Sportisk) 161.6, 3. Nagy J. (Bp.­­ Honvéd) 161.4, 4. Simon (XIV. ker. Sportisk.) 158.1. 5. László I Cs. (VIII. ker. Sportisk.) 157.7.6. ! Sümegi (VIli. kér. Sportisk.)­­ ! 157.35. IBS®®®®®®®®®®®®®®®®®®!.?! Ifjú tornászok seregszemléje A BVSC birkózóversen­ye A BVSC országos II —III. osz­tályú kötöttfogású birkózóverse­nyét a Szőn­yi úton rendezték meg. Lepkesúly (2 ind.): 1. Kan­osai­ (MTKI). Legsúly .11: 1. Eszes (Bp. Előre), 2. Bolla (Újpesti Dó­zsa). Pehelysúly (7): 1. Baracsi (Csepeli, 2. Bohor (Csepel), 3. Madaras (Bp. Honvéd). Könnyű­súly (5): 1. Steer (ETI) 2.­­ Mikó (Bp. Előre), 3. Előd (BVSC). Váltósúly (fn­: 1. Paulicska (Bp. Sparta), 2. Molnár (Vasas), 3.­­ Gregor­ics (Bp. Honvéd). Közép-­­­súly (IS): 1. Mák (Bp. Honvéd), 2. Radinkó­­(FTC), 3. Papp (Csepel). Félnehézsúly (2): 1. Lengyel­­ (BVSC). Nehézsúly (3): 1. Béres (Bp. Sport­). „­Szeretném, Sa­jó Sportoló lenne a fiamból 1200 JELENTKEZŐ A SPORTISKOLA FELVÉTELIJÉN — No, gyerekek, ki szeretne kajakozni? ... — kérdi a hosszú asztalnál Füzesséry­­ Gyula, a kajakszakosztály vezető edzője. Az asztal másik oldaláról a va­rázsszóra tucatnyi kéz lendül a magasba. Kezdődhetne a felvét­­eli. A személyi adatok felvétele során az úttörő-sporttelepen rendezett próba előtt egymás után felhangzik még az edző kérdése: — Tudsz-e úszni? ... A válasz hol halkabb, hol erő­sebb, de csaknem minden eset­ben negatív . .. Vajon mi van azzal a sokat emlegetett iskolai úszásoktatással?! A vízisportok­­kal való barátkozásra magukban kedvet érző­ 10—12 éves fiatalok többsége — nem tud úszni... ★ Szombaton kora délután vette kezdetét, de a Népstadionban még hét óra után is javában folyt a felvételi. Több mint fél­ezer főt—12 éves fiatal futott, ugrott, húzódzkodott, dobta a kislabdát, csinálta piruló arc­cal a fekvőtámaszt. A futball varázsa hódított. Hiába, a leg­többen Sándor Csikar és társai helyébe képzelik magukat — tízéves korukban, legszebb ál­maikban. És mit mondanak a szülők? Többször, szinte refrén­ként halljuk a megállapítást: — Tudom, hogy itt, a Köz­ponti Sportiskolában nagy gond­dal foglalkoznak a fiatalokkal, márpedig nagyon szeretném, ha jó sportoló lenne a fiamból. .. Később kiderül, hogy nemcsak az úszástudással , az erővel is baj van: nehezen megy a fekvő­támasz. Jól látszik, hogy szom­baton főleg a belvárosi kerüle­tek fiataljai vettek részt a fel­vételin. A szűk helyre korláto­zott belvárosiak, ahol lassan már park sem akad, s nemhogy sportolni, de játszani, ugrálni sincs helyük a fiataloknak... Vagy mégis van? -Az egykori bajnok öttusázó, Szabó Sándor körül vagy ötven bajnokjelölt. A társaság hango­san számol: . . . tizennyolc, tizenkilenc, húsz. A mezítlábas pöttömnyi kis Svecz Zoli meg csak csinál­ja a fekvőtámaszokat. — No még egyet... — biztatja Szabó. De a kis Zoli a Belváros becsületét megmentve huszon­­ötödszörre is behajlítja, majd kiegyenesíti a karját. — És hogy megy a tanulás? — kérdezi tőle az edző. , — Hát közepesen... — feleli. — Az már baj. Jobban kellene tanulnod, mert az öttusához „ész” is kell... — Majd igyekszem ... Jó? ... ★ Két mokány, óbudai kajakos­jelölt (Török György és Lörgyi Sándor), utána egy kövérkés, de izmos kisember (Lendvai Sán­dor) a Rottenbaler utcából a súlylökéshez érez magában ked­vet. Majd egy hosszú, szökés­barna papa érdeklődik, tanácsot kér, mit sportoljon a 10 éve® fiia. Az alma ezúttal sem esett messze fájától. Az egykori kézi­labdázó-atléta Suth László tíz éves fia máris igen jó mozgás­­készséggel, gördülékenyen, szin­te repül a salakon. A papa lel­kesen magyaráz. Nem mondja ki, csak érzi szavaiból az ember: minden vágya, hogy a fia nála többre, talán még a válogatott­ságig is vigye a sportban ... ★ Váradi Gézával, az MTI­ mód­szertani osztályának főelőadójá­val találkozunk. A kétnapos fel­vételi mérlegéről beszélge­tünk ... . — Az új évfolyamra mintegy 1100—700 fiatalt szerettünk volna felvenni, az egy éve alakult Központi Sportiskolába — mondt­­a. — A két nap alatt több mint 1200 gyereket próbáltak ki ed­zőink. A labdarúgóknál volt a legtöbb jelentkező. Lakat Kar­csiért biztosan elég tehetség közül tudnak majd válogatni .. . Másutt, talán még pótfelvé­telre, az edzők toborzó munká­jára is szükség lesz, hiszen a nagyszerű lehetőségek közé a legtehetségesebb, tízéveseknek kellene kerülniük. És biztos, hogy azok is fognak oda kerül­ni, mert Szabó Sándorék bajno­kokat akarnak nevelni. Vad Dezső Lesz ez mért jobb is! A nagy érdeklődéssel kísért bemutatkozó ugrás 205 centiméterre sikerült (Foto Pobuda.) BESZÉLJÜNK RÓLA.,,­­ Sportszergyártásunk mai helyzete III. kategóriás üzem! Aki , ismerős a 1 * rendeletek szöve­vényében, az ennek hallatán éppen úgy meg­borzong, mint Oscar Wilde a börtönudvaron, amikor megsúgták neki, hogy a szürke rab­ruhás társ, aki előtte járt, „holnap lógni fog”. A harmadik kategória azt jelenti, kitelepítésre, lebontásra ítélve. Két sportszergyárunk, ame­lyet az összevonás az Iskolabútor Gyárral ho­zott össze egy kalap — bár közel sem egy tető — alá, ebbe a kategóriába tartozik . .. Szó se róla: már réges régen megérettek a lebontásra. Erről egy röpke séta a két gyár négy telepének 18 üzemrészében bárkit meg­győz. Azt is bizonyítja egy ilyen látogatás, hogy mindenki és minden—vezetők, munkások, anyag és szerszám —, egyformán sóvárogva várja azt a napot, amikor — a tervek szerint 1970-ben — működni kezd az új, nagy Sportszerárugyár. Addig azonban a halálraítélt falak között kell dolgozni úgy, hogy kielégíthessék a magyar sport és a külföld meredeken emelkedő sport­­szerigényét. Szlavkovszky Mihály igazgató ka­lauzolása mellett nézzük meg, mit, mennyit és hogyan termel sportszerárugyárunk 1964-ben, abban az évben, amikor az MTI Országos Ta­nácsa határozatot hozott a testnevelés és sport további tömegesítéséről. íme: « A gyárat bombázzák „szőnyegszerűen” a sportszerigé­­nyekkel, de a jelenlegi helyén fejleszteni nem szabad. Mit lehet hát tenni? Helyére kell rakni a kirakósjáték kockáit: az óbudai és a palotai sportszergyárak fokozatosan átadják az iskola­bútorgyárnak az asztalok, a szekrények, az író­asztalok és a székek gyártását.. Ezzel is nö­velni tudják a sportszergyártás kapacitását. Pa­lotán az egyik műhelyt Partizánénak hívják: az előző igazgató ugyanis úgy „partizánkodta” össze — a rendelet ellenére. (Mintha most is va­lami hasonló készülne, de ott mi is behunytuk a szemünket.) Ezenkívül még mit lehet tenni? Szívvel-lélekkel sok-sok leleménnyel, ötlettel — néha elkeseredetten, de mindig újra belelen­dülve dolgozni. Pedig ez Palotán és Óbudán sem egyöntetűen könnyű dolog. Sportszergyártásunk elé is szá­mos elfogadható sorompót állít a népgazdasági érdek és elfogadhatatlan gátat emel egyes ese­tekben az árpolitika, az anyaghiány, a sok rak­tározási nehézség. A gyár gondjairól, terveiről beszélgetve­­­­ a legtöbbször ez a kifejezés hangzik el: „gazdaságos széria.” A Sportszerárugyárban sem önmaguk ellenségei a dolgozók, szeretnének több értéket termelni, hogy a sportolók is több szerhez jussanak — és ők is jobban éljenek. Ehhez kellene az a bizonyos „gazdaságos széria”. Erről azonban a legtöbb sportcikk esetében le kell mondaniok. Óbudán Draskovics Károly igazgató a májusi készáru tervüket mutatja, ezen 46-féle cikk szerepel, zömében 5—10—50 darabbal! A két gyárrészlegben évente körülbelül 250-féle gyárt­mány hagyja el a raktárakat 60 millió forint értékben. Ez a sokféleség rengeteg gondot je­lent , és természetesen nem­­ segíti elő a cik­kek árának csökkenését... Mi is készül ebben a két zsúfolt, düledező, máladozó gyárban? Is­kolai és egyesületi tornatermi felszerelések, játszótéri berendezések, ökölvívószorítók — exportra is. Nevet szerzett a külföldi piacon az itt gyártott teniszkeret, síléc, szánkó, sátor. Persze a hazai fogyasztók szívét is csak akkor tudja felmelegíteni iparunk külföldi sikereinek híre, ha ők is vásárolhatnak ezekből a neve­zetes cikkekből. Nos, ebből a szemszögből nézve a sátrak terén a legrosszabb a helyzet. Jelenleg valamennyi kitűnő minőségű, tetsze­tő®­­sátor a határokon túlra készül. Hazai piacon egy darab sem kapható. Tavaly a harmadik negyedévben kényszerszabadságon volt ez az üzemrész, mert a hazai kereskedelem nem vál­lalta a sátrak raktározását... Áruk is magas, ezen talán segítenek a Pénzügyminisztérium­ban most folyó tárgyalásokon. A gyáriak min­denesetre azt mondják: ha június közepéig pozitív eredménnyel zárulnak az ártárgyalások és rendelést kapnak, akkor ebben a negyedév­ben 300, a következőben pedig 1000 darabot készíthetnek hazai fogyasztóknak is. A tél még messze van, de a sílécfron­­ton az idén sem várható jelentős változás. Kétezer párat rendelt és kap a kereskedelem (tavaly 1200 került az üzletekbe). Teniszkeretből nem volt és nem is lesz hiány. Szánkót is annyit tudnak gyártani, amennyi csak kell, de a tárolást nem tudják vállalni. Ha télen ez hiánycikk lesz, annak oka az, hogy a kereskedelem sem vállalja a tárolás gondját. (A tavalyi ródlihiány is erre vezet-­ hető vissza.) A sokat keresett kézi súlyzókból, súlyemelő felszerelésekből is korlátlan mennyi­séget tudnak gyártani, ha ez hiánycikk, úgy ez szintén nem a gyáron múlik. Annyiszor elmondtuk már, hogy a testneve­lés és sport fokozott tömegesítésére irányuló erőfeszítések is megkövetelnék, hogy olcsóbb, jobb és több sportszer álljon a vásárlók ren­delkezésére. Ezen a téren sok a hiba. "Az össze­vont sportszerárugyárakban sem angyalok dol­goznak, nem akarjuk „mennybe vinni” őket, de egy látogatás a két üzemrészben bárkit meg­győzhet arról, hogy az e téren fellelhető hibák forrását nem itt kell keresni... Pap Kornélia Sok múlhat Genfben a keresztbejátszáson A magyar férfi kosárlabda-válogatott hétfőn délben indul az olimpiai selejtezőre Most néhány fordulóra el­csendesednek itthon a kosár­labdapályák. Női válogatottunk Franciaországban nemzetközi tornán vesz részt, a férfiak pe­dig még hosszabb útra indulnak hétfőn: június 4-e és 13-a kö­zött Genfben részt vesznek a még nem kvalifikált európai csapatok olimpiai selejtezőjén. Svájcban nagy érdeklődéssel várják a tornát. Nemcsak azért, mert azon hazai csapat is indul, hanem, mert a mezőny egy „sztárok” nélküli EB-döntő mezőnyének felel meg. Nem lesz ott a két-három legelső vonalban haladó csapat, de éppen emiatt nem is lesz jelentősebb tudásbeli különbség a résztvevők között. Ami pedig a játék várható színvonalát il­leti: ma már Európában min­denütt megtanultak kosárlab­dázni, s egyáltalán nem biztos, hogy például a franciák és a bolgárok el tudják vinni a pál­mát a belgák, a spanyolok, a finnek, az izraeliek és a néme­tek (NDK) ellenében. Arról nem is beszélve, hogy mi is ott leszünk és Zsiroe Ti­bor edző szerint — bár a fel­készülés­­nem volt zavartalan — esélyünk van az élbolyban való végzésre. — Sajnos, az egyetemisták­nak, Paliknak, Tvordynak és Orbaynak vizsgaproblémáik vannak, Kangyalra átigazolás miatt nem számíthatunk, Glatz utazása pedig a pénteki edzésen szerzett sérülése miatt még bi­zonytalan, de azért nem esünk kétségbe — mondotta Zsíros. — Igyekeztünk alaposan felkészül­ni a selejtezőre. Tatán egy hé­ten keresztül naponta kétszer edzettünk, s a tizenhetes keret valamennyi tagja elég jó for­mában van. Mint a sorsolásból ismeretes, a rendezők két csoportot alakítottak, s ezek első­­másodikjai keresztbejátszás­sal döntik el az első négy hely kérdését. " A mi csoportunkban van­nak a finnek, akiktől legutóbb kikaptunk, s akik most nemrég csak hatpontos vereséget szen­vedtek a szovjet válogatottól. Izrael ellen a legutóbbi EB-n csak nagyon keservesen győz­tünk, s az NDK csapata az idén hat ponttal legyőzött minket. Mégis azt mondom, hogy esé­lyeink vannak. A csapat most jobb, mint a közelmúltban volt, s ha sikerülne ez ellen a há­rom együttes ellen győzelemmel továbbjutni (Ausztriát és Görög­országot meg kell vernünk!), sok függhet a keresztbejátszástól. Az A-csoport elsője ugyanis a B-csoport másodikjával játszik (és fordítva), s másnap a győz­tesek döntik el az első két hely kérdését. Lényegében tehát — ha sikerülne odáig eljutni — egy mérkőzésen dől majd el: ki nyer jogot az olimpián való in­duláshoz. Nekünk mindenesetre az a célunk, hogy az első kettő között legyünk. A magyar válogatott jelen­legi összetétele aránylag jó­nak mondható. A négy tapasztalt, kellő nem­zetközi rutinnal rendelkező idő­sebb játékos — Greminger, Bo­­haty, Gabányi, Bencze — mel­lett tehetséges, ügyes fiatalok képviselik a tornán a magyar színeket. Nyolc mérkőzést ját­szanak majd Genfben, így jó al­kalmuk lesz arra, hogy közel egyenlő színvonalon mozgó csa­patok ellen bebizonyíthassák képességeiket. Az utazó csapat: Gabányi, Bohaty, Kulcsár, Gre­minger, Bencze, Koczka, Rácz, Lendvay, Gyulay és Prieszol. Ha Pólik nem tud menni, akkor helyette Temesvári, Glatz he­lyett pedig esetleg Tóth tart az együttessel. A magyar együttes hétfőn dél­ben vonattal indul el Genfbe. Azért ilyen korán, mert a ter­vek szerint másodikon edzőmér­­kőzést játszik a belgákkal, vagy a spanyolokkal. Hétfő, 1964. június 1. A flg első teke EB I Mi van a pályákkal? — Mit nem adnánk egy szép, új, hatos tekepályáért!? — sóhajtott fel még a múltkorában Raide János, a teke Európa-bajnokság szervező bizottságának az el­nöke. Sokat mondott ez a sóhaj. Kicsit az is megfordult az em­ber­ fejében vajon nem val­lunk-e szégyent azzal hogy két helyen vagyunk kénytelenek rendezni az EB t, s nem is új, csak fel­újított pályákon. Gorkij fasor Árnyas, dúcrombú fák, az ud­var egy szabad napsütötte csík­ja, aztán a hosszú, lapos épület. Kívülről nem mutat sokat. Beát két pályatest, angolos, sötétbarnára pácolt faburkolat. Szemüveges férfi nézelődik, önöző István. a női keret edző­je. — A pályával, hogy vannak megelégedve? . — A felújítás előtt voltunk rajta utoljára, akkor m­ár ismerték a versenyzők, jó pálya. Hogy most, a felújítás után milyen lesz, még nem tudni, hiszen az aszfaltrészt újra öntötték, a nemzetközi sza­bálynak­ megfelelően. Látja, még teljesen nyers állapotban van a pályatest. Lejtő az A 8-as busz meredeken kaptat felfelé, mire víziszínterre fordul, feltűnik az M­FM tekecsarnok nagy épülete. Szombat déli csönd. A férfi m­­érkőzések színhelye: leszedett korlátok, az eredmény­­jelző táblák alatt összedobált festék a-­ dobozok, ecsetek. A pályatest már itt is készül. A nekifutó rész 0.1: világos par­ketta, benne élénk, piros sáv. A falon kétoldalt az EB plakát­jai. Itt felejtették talán, vagy célzatosan helyezték ide? Min­denesetre a rajtuk szereplő dá­tum figyelmeztetés az itt dolgo­zók számára. ..El ne felejtsétek.. már csak harminc nap, már csak húsz, már csak tizenöt! . ..“ Ezen a két pályáin rendezik majd az EB-t. Előreláthatólag nem vallunk szégyent velük! K. L. M.

Next