Népsport, 1964. augusztus (20. évfolyam, 152-172. szám)

1964-08-02 / 152. szám

Újpesti Dózsa—Csepel 2:1 (1:1) Megyeri út, 12 000 néző. Ve­zette: Gere (Vadas Gy. Gombás). Újpesti Dózsa: Cselényi — Ká­poszta, Várhidi, Sóvári — Bor­­sányi II, Szvit — Lenkei, Bene, Borsányi I, Kuharszki, Zámbó. Edző: Szusza Ferenc. Csepel: Fatér — Vellai, Mol­nár, Gondár — Faludi, Kleibán — Kalmár, Németh, Jucsov, Rot­­tenbiller, Várnai. Edző: Prel­ner Kálmán. Góllövő: Jucsov, Várhidi (11- esből), Sóvári. Szögletarány: 14:5 (9:4) az Újpesti Dózsa ja­vára. Az első tapsot egy nagyszerű Dózsa-támadás kapta. A 6. percben Kuharszki jobb kül­sővel hosszan kipörgette a labdát Ben­ének, aki jó hely­zetben hosszan szöktette ma­gát. Az első lövést Borsá­nyi 11 küldte kapura, de Fatér biztosan védett. Annál nehezebb dolga volt a 16. percben Csetényinek, mert Klej­bán hatalmas erejű, félmagas, jobb sarokra tartó lövését ve­tődve, csak szögletre tudta tisztázni. Később Kalmár lö­vését ütötte ki. Egyre töb­bet támadott a Csepel. A 22. percben Kalmár beadása után várnai a jobbösszekötő helyéről, 8 méterről laposan kapura lőtt, a vetődő Cselényi csak kiütni tudta a labdát és a be­futó Jucsov közvetlen közel­ről a kapu jobb oldalába vág­ta. 1:0 a Csepel javára. A Csepel perceken át terv­szerűbben, higgadtabban ját­szott. Később feljött a Dózsa. Bene félmagas bombalövését Fatér pa­rádésan ütötte szögletre, majd több Dózsa-szöglet következett. A 44. percben Lenkei beadását a 11 -es pont táján helyezkedő Faludi el akarta rúgni, a labda felpattant. Gere 11 est ítélt, mert kezezést látott. Várhidi a bün­tetőből a bal sarokba helyezte a labdát. 1:1. A II. FÉLIDŐBEN az Újpesti Dózsa Irányította a játékot. Az 54. percben Zám­bó hátra adta a labdát, Bene pedig egy csel után ballal a bal kapufa tövét találta el. Az 59. percben Kuharszki az ötösről Vellaiba lőtte a lab­dát. A 64. percben egy partdo­bás után Zámbó hátra gurított az előre húzódott Sóvárinak, aki 25 méterről hatalmas erő­vel, védhetetlenül a bal felső sarokba zúdította a labdát. 2:1 az újpesti Dózsa javára. Nagy nyomás hárult a Cse­pel védelmére. Kuharszki két esetben az ötösről még a ka­put sem találta el. A Csepel gyors lerohanásokkal próbálko­zott. Egy ilyen végén a 80. percben Jucsov lövésénél Cse­lényi már verve volt, de a labda a jobboldali kapufáról visszapattant. Jobbára Dózsa-rohamokkal teltek el az utolsó percek. A Csepel I. félidőbeli játéká­ból arra lehetett következtetni, hogy a Dózsa aligha nyeri meg a mérkőzést. Gyorsak, frissek, mozgékonyak voltak a vendégek, nagyon szervezet­ten, tervszerűen, higgadtan játszottak és egy fél órán át irányították a játékot. Az új­pestiek ekkor főleg támadójá­­tékuk gyengesége miatt job­bára védekezésre kényszerül­tek. Szünet után fordulatot vett a Játék képe. Az Újpesti Dó­zsa hatalmas iramot diktált, nagy mezőnyfölénybe került, egyre-másra vezette támadá­sait, s lényegesen több hely­zete volt, mint ellenfelének. A győzelmet végül is csak nagy küzdelem árán szerezte meg. Az Újpesti Dózsában Cselényinek akadtak jó védései. A hátvédek jól játszottak, külö­nösen Sóvári, akinek végül is jelentős érdeme van a győzelem kivívásában. Szini időnként ügyesen indított Borsányi II lelkesen küzdött, de sokszor szeleburdiiskodott. Bene minden idegszálával kapura tört, több­ször helyzetbe hozta magát, gyakran lőtt és Lenkei sokszor átjátszotta Gondárt, Zámbó szü­net után jól adott be, Borsányi I-nek igyekezete említhető. Ku­harszki szembetűnően rosszul játszott. A Csepelben Fatér kitűnően védett. Vellai erőtől duzzadó, gyors, remek hátvédjátéka volt az I. félidő egyik eseménye. Szünet után már kissé elszürkült. Magabiz­tosan és jól rombolt Molnár is. A fedezetpár az 1. félidőben színesen, ötletesen játszott, főleg Faludi, aki ügyesen passzolt, Kleibán pedig igen jól szerelt. Szünet után főle­g Faludi telje­sítménye halványodott el. A támadósor két karmestere Rot­­tenbiller és Németh volt. Gere játékvezető megítélésünk szerint elhamarkodottan adott H1-est. Németh Gyula NB I TARTALÉKBAJNOKSÁG: Újpesti Dózsa —Csepel 2:1 (1:0). Megyeri út, 5000 néző. V: Tengeresi. Újpesti Dózsa: Borbély — Kárpáti, Csordás, Rajna dr. — Krivicz, Lutz — Verebélyi, Szabó, Kovács, Nyi­­rő, Fajiszek. Csepel: Kiss I — Kocsis, Devec­seri, Perjés (Ramond!) — Csacsosz, Kandi — Kovács, Kiss III, Káló, Lo­­sonczi, Matus. Az I. félidő na­gyobb részében és a II. félidő első negyedórájában a hazai csapat irányított. Később a csepeliek vették át az irányí­tást formás támadásaikkal, de csak szépíteni tudtak G: Nyirő, Krivicz, 111. Kovács. Jó: Csordás, Rajna dr., Krivicz, ill. Kiss I, Kovács. Vasas—Tatabánya 2:1 (1:1) Fáy utca, 7000 néző. Vezette: Zsolt (Radó, Závodszky). Vasas: Szentmihályi — Ihász, Mészöly, Sárosi — Neil, Berendi­ — Pál, Puskás, Machos, Farkas, Ma­­thesz. Edző: Noszklay Gyula. Tatabánya: Gélei — Törőcsik, Hetényi, Szepesi — Menczel, Laczkó — Rácz, Bíró, Csernai, Szekeres, Deli. Edző: Kléber Gábor. Góllövő: Farkas, Bíró. Mészöly Szögletarány: 10:0 (5:0) a Vasas javára. A Vasas már az első percben megszerezte a vezető gólt: Pál a jobb oldalon futott el, az alapvonal közeléből éle­sen a kapu elé lőtte a lab­dát, s a berobbanó Farkas­­ két lépésről a kapu bal ol­­­­dalába lőtt, 1:0. Csak­ öt percet váratott ma­­­­gára az egyenlítő gól.­­ Deli átadásával Biró tört­­ előre, 25 m-ről váratlanul­­ lőtt, és a labda a vetődő­­ Szentmihályi alatt a bal­­ alsó sarokban kötött ki, 1:1.­­ A 13. percben Ihász nagyerejű­­ lövését ütötte ki Gelei, majd a Mészöly bal felső sarokra tartó­­ fejesét védte a levegőben úszva­­ a tatabányai kapus. A 20. perc-­­ ben Farkas lőtt fölé, majd a 23.­­ percben Puskás ragyogó labdá-­­ Jávai Mathesz tört kapura. 8 m-­­ rol azonban Gelei kezébe lőtt. A­­ Tatabánya eaorványce ellentáma-­­­dásaiból a csatárok távoli lelvé­­í­sekkel próbálkoztak. Az utolsó­­ negyedórában is a Vasas tám­a-­­­dott többet.­­ A II. FÉLIDŐT k is Vasas-támadások vezették be. 5 üt perc alatt három szögl­etet l­öveltek be a­asas csatárok. A­­ tatabányai próbálkozásokat két­­ távoli lövés jelezte. Aztán ismét­­ a Vasas lőtt előre. A 65. perc-­­ ben Farkas lövését védte Gelei. "­ A 75. percben ügyes bányász- t­­támadás következett. Deli beadá­­sát Bíró 8 m-ről fejelte fölé- Sorozatos Va­­s-Smadísok után ?, a 83. percben, sorsdöntő helyze­­t­­et hagyott ki a Tatabánya. Cser­­pai kicselezte Mészölyt, egyedül­­ tört kapura, á­m­­e­ óriási hely­­­­zetben a kifutó Szentmihályiba lőtte a labdát.­­ A Vasas ellentámadása viszont­­ már gólt eredményezett. Szabad­­­ rúgáshoz jutottak a piros-kékek.­­ A tatabányai 16-os bal oldal­vonaláról Mathesz ívelte be a labdát, a bolytól Mészöly fele emelkedett a legmaga­sabbra, fejesétve Gelei csak beleütni tudott, s a labda a kapu jobb oldalában kötött ki, 2:1.­­ Jóiramú, érdekes játékot ho­zott a találkozó. Az első Vasas­gól után úgy látszott, hogy a hazaiak győzelméhez nem fér kétség. Ezzel kecsegtetett a folytatás is, mert a Vasas egyre-másra vezette veszélyes rohamait. Az első félidőben túlnyomó részt a Vasas irá­nyította a játékot, a bányász­csapat azonban jól szervezte meg hátsó csapatrészeit, s ott­­feláldozóan védekezett. A Tata­bánya igyekezett fékezni a Vasas lendületét, támadásai vi­szont kevés veszélyt elértet­tek. A Vasas a II. félidőben többet kezdeményezett és jó­részt hánította a játékot. A látottak alapján tel­esen meg­érdemelt a hazai győzelem. A Vasas kapujában Szentmihályit nem igen tették próbára. A hátvéd hármasból Sárosi játéka emel­kedett ki, de a többiek is jól áll­tak a lábukon. A fedezetek kö­zül Berendi volt a jobbik, ren­geteget szerelt, s leadásai is si­kerültek. A csatársorban a gyors, mozgékony Pál és Farkas játéka emelkedett ki. Mathesznek is akadt néhány jó megmozdulása. A Tatabányában Gelei többször bravúrosan lépett közbe. A hátvédhármas legjobb­ja Hetényi volt, de két társa is önfeláldozóan küzdött. A fedezet, Menczel és Laczkó jobbára a védőmunkában jeleskedett. A csatárok közül Szekeres és Deli teljesítménye dicsérhető. Bírói gólja dicséri, Zsolt játékvezető jól bírásko­dott. Várkonyi Sándor NB I TARTALÉKBAJNOKSÁG Vasas —Tatabánya 5:0 (1:0). Fáy u., 1500 néző. V: Pásztor. Vasas: Varga — Nagy, Rozsnyó, Somogyváry — Bundzsák, Ba­kos — Bozó (Mária), Kéke­si, Liebhuber, Fister, Zsoldos. Tata­bánya: Rapp — Laczkovics, Szabó, Lieber — Kovács, Mere­­gy­a — Horváth II (Murger), Nagy, Paulik, Mü­ller, Horváth I. A mérkőzést végig, de különö­sen szünet után, nagy Vasas­fölény jellemezte. G.: Zsoldos (2), Bakos (2), Márta. Jó: Varga, Nagy, Rozsnyó, Bakos, Zsoldos, 111. Szabó és Nagy. Vasárnap, 1964. augusztus 2. Lassan feltűnik az Esztergomi Bazilika ha­talmas kupolája. Még egy félóra sincs és itt a csonka híd. Följebb szí­nes zászlósor. — Fentről egy magá­nyos faltboot közeledik — mondja, vagyis in­kább kiáltja Mezey Bé­la, hajónk, az expedí­­ciós kétszemélyes kis pax faltboot kapitánya, s leveszi szeme elől messzelátóját. Jóval a hajóállomás fölött kanyarodunk mel­léjük. — Szevasztok! — üvöltjük boldogan. Ők hadarnak valamit és visszavigyorognak. Találkoztunk a IX. Nemzetközi Duna Túrá­val. Tábor épül és még valami A hajótároló hely dél­után már zsúfolt. Több mint hatszáz nő és férfi, öreg és fiatal vízi jár­műve rendeződik a dús­­lombú fákkal tűzdelt partszakaszon. Az úttörőtábor terüle­tén sokszínűen pat­tannak ki a sátrak, fe­szülnek a kötelek és sátor­lapok. Épül a tábor, a vér­beli túrázók gondossá­gával. Pedig rendelteté­se csak egy éjszakára szól. A lengyelek területén egy kislány kínlódik gumimatracával. Fújná, de erőtlen a tüdő. Kutas Imre látómezejébe kerül a kép, feláll, kis lábpum­páját kézbeveszi, odalép, átnyújtja. A kislány kö­szöni szépen, persze len­gyelül. Imre meghajol, persze magyarul. Még valami épül itt,­­ a barátság. Nagy, kék országút Esztergom szép város. Olyan, amelyre vissza­néz az ember, ha el­hagyja. Le-lekerülnek a kéz­ből a lapátok. Lengye­lek, németek, jugoszlá­­vok, amerikaiak, cseh­szlovákok, osztrákok, angolok, magyarok né­zik a kanyarban lassan eltűnő várost, melyen, mint sisakos katona, őr­ködik a több évszáza­dos vár. Sebes sodrása van itt a folyónak. Álmodozó­nak, lassan ringatónak csak messzebbről tűnik. Azt mondják nagyon szép a Duna az osztrák szakaszon, Linz alatt. De talán ez a hegyvo­­nulatos, szeszélyesen kanyaros táj is van olyan. — Nézzétek azt az öreg bácsit! — hívja fel figyelmünket Mezey, egy magányos kajako­­zóra mutatva. — Nyug­díjas, hatva­n is elmúlt már jóval, de minden évben végigevezi a ba­rátság túrát le, egész a Vaskapuig, öregurasan halad le­felé a folyón. Igen, lehet szeretni ezt. A vizet, a hajót, a szelet, a napot, a két­oldalt elmaradó partot. Tűs melegénél Álmodozóan pendül meg egy magányos bendzsó. Négy-öt hang kapja fel dallamvona­lát. Déli szomszédaink talán évszázadokat éb­­resztgető dalát hallgatja ez a hatalmas tábor szerdán este, itt Kisoro­szinál. Aztán a németek énekelnek valami ked­ves, kicsit mélázó da­locskát. A lengyelek dalától, friss, azonnal fülbemá­szó nótájától jókedv ömlik el a társaságon, összefogódznak, előbb csak a lengyelek, s — mint fel-feltámadó szél­ben hullámzó búzatábla — követik daluk ritmu­sát. Aztán valaki át­nyúl a szomszédjához, magához fűzi és egyre nagyobb lesz a búza­tábla, egyre tömöttebb az ének. Tűz melegé­nél, égő fahasábok fé­nyében összefonódva énekel az egész tábor. S mikor a fahasábok elszenesedve összeom­lanak, a szerteszóródó szikrák, tűzijáték fényé­vel világítanak a csil­­lagtalan éjszakában. — Jó lenne végig­menni a túrával! — sd­­hajtja Vozári Gyula, aki szintén csak Esz­tergomban csatlakozott, mutatva ezzel, hogy bi­zonyos hangulatok iránt még egy mérnökember, a számok és fizikai tör­vények tudója, sem ma­radhat érzéketlen. Kocsis L. Mihály Együtt a TÚRVA­L A csütörtökön félbeszakadt világbajnoki­ futamok pénteken folytatódtak. Reggel hatkor kezdtek a sebességeik é­s a mű­­repülők. Befejeződött a sebessé­giek második futama. Ebben Lee 223 km es átlagát senki sem tudta megjavítani, honfitársa, Wisaniewsky pedig érvénytelenül­­ repített. Tóth Imre 214-es, Sebes­tyén 219-es, Krizsma pedig 211-es átlagot ért el. Nyomban megkezdődött a harmadik futam is. Ebben dőlt el a világbajnokság kérdése. Krizsma Gyula 225-tel átvette a vezetést és már úgy látszott, hogy megvédi világbajnokságát, amikor az amerikai Wisniew­sky következett. Modellje az eddigi világba­jnokságok legjobbját re­pülte: 227 km-es átlagot. Ez a világbajnokságon jelentette szá­mb­a. Krizsma Gyula, aki az 1962 . világbajnokság megszerzése után egy órán kere­sztül Buda­pesten i­s vil­gbaj­tok volt, így vélekedett: „A második futamtól vártam a jobb eredményt, de kiégett a gyertyám, így csak 211-es átlagot értem el. Mégis elégedett vagyok, mert ezüst­érmet szereztem.’* A mű­repülők első futama is befejeződött. Ebben Dzirotkín gépe repült a legjobban. A ma­gyarok közül Egervári dr. nyúj­totta a legtöbbet. A második futamban Szirot­­k­in tovább javított, de javított a finti Kari is, így a második futam alapján Szirotkin (2101.6). Kari (2006 6). Mc Farland (1997.2). Cialdin( OJSA) 19786. Va­n den Hart (ho!!land) 1976.6. Egervári dr. (magyar) 1966.6 sorrend alakult ki. A csapat­­világba­jnoks­ág­ban ez amerikai együttes szerezte meg a vezetést a szovjet és a megyár csapat előtt. Szirotkin győzemét már senki sem tudta kétségessé tenni a 3. futamban. Viharos szélben re­pült ugyan a szovjet versenyző gépe, de az első kör futamában már bebiztosította a győzelmét. Szirotkin, a 22 éves leningrádi tervezőmérnök az előző világ­bajnokságon még 5. volt a mű­ Amerikai és szovjet sikerek a modellező műrepülő VB-n repülésben, most viszont bajnok lett. A magyar Egervári az utolsó futamban nyújtotta a leg­többet (1053 pont), és ezzel a 6. helyről a 4. helyre lépett elő. Egyébként az időjárás is közbe­szólt, így az utolsó futamban kevés volt az 1000 ponton felüli teljesítmény. A csapat-világbaj­nokságért az amerikai és a szovjet együttes vívott nagy küzdelmet, és az amerikaiak mindössze 8 pont különbséggel előzték meg ellenfelüket. A 2.5 kcm-es sebességi gépek versenyében világbajnok: B. Wisniewsky (USA) 227 km/ó, 2. Krizsma (Magyarország) 225, 3. Lee (USA) 223, 4. Sladky (Cseh­szlovákia) 223, 5. Ca­rpenter (USA) 220, 6. Tóth Imre (Ma­gyarország) 220, 7. Sebestyén (Magyarország) 219, 8. Moszja­­kov (Szovjetunió) 219, 9. Pret­i (Olaszország) 218, 10. Magn( Franciaország) 215, 11 Ricci (Olaszország) 215, 12. Miebach (NSZK) 214 km/ó. Csapatvilágbajnok: USA (Wis­niewsky, Lee, Carpenter) 670 km/ó, 2. Magyarország (Krizs­­ma, Tóth, Sebestyén) 664, 3. Szovjetunió (Moszjakov, Turkin, Natalenko) 639, 4. Olaszország 639, 5. Csehszlovákia 637, 6. NSZK 624, 7. Francia­ország 595, 8. Anglia 575, 9. NDK 540, 10. Bulgária 547, 11. Lengyel­ország 511, 12. Finnország 410. A modellező műrepülésben 1964. évi világbajnok: J. A. Szi­rotkin (Szovjetunió) 2101.6, 2. Kari (Finnország) 2071, 3. Gial­­dini (USA) 2027.9, 4. Egervári dr. (Magyarország) 2019.9, 5. Gábris (Csehszlovákia) 2017.9, 6. McFar­­land (USA) 1997.2, 7. Van den Hout (Hollandia) 1984.6, 8. Masz­­nyik Gábor (Magyarország) 1966, 9. Gieseke (USA) 1954.9, 10. Szvjatkin (Szovjetunió) 1936.3, 11. Kondratenko (Szovjetunió) 1934.6, 12. Türk (Ausztria) 1916.6, ... 14. Vellai Tibor (Ma­gyarország) 1892.3. Csapatvilágbajnok: USA (Gial­­dini, McFarland, Gieseke) 5980, 2. Szovjetunió (Szirotkin, Szvjat­kin, Kondratenko) 5972.5, 3. Ma­gyarország (Ezervári dr., Masz­­nyik, Vellai) 5878.2, 4. Csehszlo­vákia 5804.4, 5. Finnország 5771.5, 6. NSZK 5441.7,2 Tíz gólt lőtt a Szolnok, döntetlen a BVSC-Újpesti Dózsa mérkőzés A vízilabda-bajnokság 13. for­dulója során szombaton három mérkőzést játszottak a Sport­uszodában, egyet pedig Szol­nokon. Szolnoki Dózsa—OSC 10:5 (1:1, 2:0, 3:3, 4:1) Szolnok, 500 néző, V: Szittya. Szolnok: Boros — Pintér I, Pin­tér II — Kuczora — Kanizsa, Urbán, Koncz. Edző: Czapkó Miklós. OSC: Magó — Petik, Csikós — Bodnár II — Bánhidi, Zimányi, Bodnár I. Cs: Halmos, Szabó. Edző: Bartalis István. A gólok sorrendje: Kuczora, Bodnár I. Koncz, Urbán (4 mé­teresből). Bodnár I. Urbán. Pin­tér I. Bodnár I, Szabó, Kanizsa (4 méteresből), Koncz, Bodnár I, Pintér II, Pintér I, Kanizsa (4 méteresből). Meglepetésre a­z első három negyedben kiegyenlített volt e játék — elsősorban Bodnár I eredményessége révén. A ne­gyedik negyedben felülkereke­dett a Dózsa és biztosan nyerte a találkozót a kifáradt főváro­siakkal szemben. A Szolnok dobta az első gólt, és az egyen­lítés után is könnyedén elhúzott 5:2-re. Ekkor Bodnár I két re­mek góljával 5:4-re felzárkózott az OSC, és a levegőben lógott az egyenlítés. Kanizsa azonban büntetőből tovább növelte a Dózsa előnyét és ezután sűrűn estek a gólok. Jó: Pintér I. Ku­czora, Kanizsa, ill. Bodnár 1 (a mezőny legjobbja). Csikós, Szity­­tya játékvezető kifogástalanul bíráskodott BVSC—Újpesti Dózsa 5:5 (2:0, 0:2, 2:3, 1:0) Vezette: Hajnal. BVSC: Kunos — Gyerő II. Molnár — Katona — Konrád I. Konrád II. Kon­rád­­ III. Cs: Tegyeriska. Edző- Föl­des László. Újpesti Dózsa: Lu­­kácz I — Mayer. Kusztos — Hanák — Dicskó, Martin, Dömö­tör. Cs: Sárosi. Edző: Vízvári György. A gólok sorrendje: Kon­rád III (4 m-esből). Gyerő II. Dömötör (4 m-esből). Mayer, Sáros­, Konrád II. Konrád III. Sárosi, Martin, Katona. Változatos, gólokban bővel­kedő, régen látott élvezetes mérkőzés volt a harmadik ne­gyed végéig. Az utolsó játék­részben azonban úgy tűnt, hogy mind az újpesti csapat, mind pedig a BVSC megelégedett a döntetlennel, s mindkét csapat tartatni igyekezett a labdát. Hal­mai játékvezető hiba nélkül vezette a mérkőzést. Bp. Honvéd—Vasas 5:1 (0:0, 1:1, 1:0, 3:0) V: Rákos. Bp. Honvéd: Kökény — Vedlik dr., Németh — Papp — Váczi, Martinovics, Tóth. Cs: Mátrahegyi. Edző: Brandy Jenő. Vasas: Körösi — Laukó I, Kun­sági — Kiss — Farkas, Vitaidé, Ráca. A gólok sorrendje: Marti­novics, Vitáris, Vedlik dr. (4 mé­teresből), Tóth (4 méteresből), Váczi, Váczi. Eseménytelen játékkal telt el az első játékrész. A második negyedben már több mozgással szőtte támadásait mindkét csa­pat. A Vésés egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet eb­ben a játékrészben és legalább annyi és olyan veszélyes lö­véssel próbálkozott, mint ellen­fele. A negyed befejezése előtt 4 méteresből szerzett a Bp. Honvéd ismét vezetést. A ne­gyedik negyed második felében jól sikerült hajrát vágott ki a Honvéd, három gólt szerzett és biztosan győzött. Csepel Autó—Bp. Spartacus 4:3 (0:1, 1:1, 2:0, 1:1) Sportuszoda, V: Boér. Csepel Autó: Hohl — Kram­er, Szalay — Gallov — Rusorán I, Rusorán II, Kiss. Csere: Gera. Edző: Goór István. Bp. Spartacus: Németh — Kulcsár, Kádár — Markovits — Lehoczky, Ottó. Albrecht, Csere: Csillag. Edző: Markovits Kál­mán. A gólok sorrendje: Marko­­vics, Gallov, Ottó. Rusorán. II. Rusorán II. Rusorán II. Csillag (4 méteresből). Az első két ne­gyedben a Spartacus Marko­­viteot a középcsatár helyén sze­repeltette. Ez megzavarta a Cse­pel Autót. Később már magára talált a gyári csapat, gyors, fok­­mozgásos játékkal igyekezett helyzeteket teremteni. A játék második részében már a Csepel Autó irányította a játékot, Ruso­rán is kitűnő helyzetfelismerése egymás után három gólt ered­ményezett,­­ ez el is döntötte a mérkőzés sorsát. 1. Szolnok 13 12 1­­ 65:40 25 2. FTC 12 10 1 132:28 21 3. Bp. Honvéd 13 8 1 4 49:44 17 4. BVSC 13 3 3 4 51:40 15 5. Eger 12 6 2 4 45:45 14 6. Újp. Dózsa 13 5 2 6 43:34 12 7. Cs. Autó 13 3 5 5 35:35 0 8. OSC 13 1 5 7 39:52 7 9 Bp. Sport. 13 1 3 9 42:59 5 10. Vasas 13 1 13 37:81 8 Kitűnő eredményekkel vezetnek az első nap után a román ifjúsági atléták a magyarok ellen­ i levegőn való versenyzés és különösen a középtávfutók lég­zési nehézségekkel küzdöttek. A román ifjúsági atléták győ­zelmi sorozatát az első napi 14 versenyszámban csak három­szor tudták a magyarok meg­szakítani. Gulyás elsőre ugrotta a 163-at és állította be ismét az ifjúsági csúcsot, 166-on is volt egy majdnem sikeres kísérlete. Fejér nagy harcot vívott a har­madik sorozatig vezető, csúcsot­­ dobó román Nagygyal. Utolsó­­ három dobására azonban folla­­l vult és három 60 m-en felüli do­­­­bással biztosította győzelmét. A 4x100-as váltónk biztonsági vál­­t­­ásokkal győzte le a mögötte if­­f­júsági csúcsot futó román vál­­t­­ót. f Futóink közül a vágtázók meg­­­ állták a helyüket. Bátoriék a­­ rajtnál kiugró Ciobanut nem tud­­t­­ák befogni. Horváth is dereka­­s­ban küzdött 400-on, Németh B. 2 1100 méterig való vezetét után­­ az utolsó métereken elhagyta­­ magát és ez 150­0-on a második­­ helyébe került. Gyenge első kör 5 után Szentelek­ is csak a hajrá­­s bán maradt alul női 800-on.. Gá­­j­tón Ringhoffer s harmadik gát­­z bán bukott, de befutott, a hato­­£ dik gáton eleső Salomon viszont­­ nem ért el eredményt. Távolugróink forma alatt sze­­r­­epeltek, nem fogtak lécet és v. ugrásaikat sem tudták befe­jezni. Kellemes meglepetést oko­­zí­tott viszont gerelyhajításban­­ Németh Angéla, aki egyéni csú­­­­csát alaposan megjavítva sze­ll­rezte meg a második helyet. ^ Férfiak ^ 100 m: 1. Ciobanu (román) •­, 10.6. ifjúsági csúcs. 2. Bátori 7 (magyar) 10.7. 3. Bodor (m) 10,0. 3 4. Iordan (r) 11.2. 400 m: 1. Stef­f (r) 49.4 2. Horváth (m) 49.8. 3. 4 Deák (r) 50.3. 4. Takács (n?) 4 50.7. 1500 m: 1. Perju (r) 4:05.6. V. 2. Savescu (r) 4:06.3, 3. Németh IB. (m) 4:06 4, 4. Török (m) 4 4:09.8. 110 m gát (91.4 cm): 1. íj Suciu (r) 13.9, ifj. csúcsbeállí­­­­tás, 2. Balaton (m) 15.1, 3. Ring- 4 hoffer (m) 18,3. Salomon (r) fel­­) adta. 1500 m akadály: 1. Cap-4 raru (r) 4:19.5. 2. Cioca (r) 4 : 24.8, 3. Magyar (m) 4:35.9, 4- 4 Puskás (m) 4:54.5. 4x100 m: 1. 4 Magyarország (Petrovics, Erdő­házi, Bátor­, Bodor) 42. 2. Ro­mánia (Ciobanu, Iordan, Gior­­gescu, Moldoveanu) 42.4. Ifjú­sági csúcs. Rúd: 1. Pistaru (r) 436, ifjúsá­gi csúcs, 2. Dumitru (r) 400, 3. Kalmár (m) 380, 4. Anderle (m) 370. Távol: 1. Badini (r) 716, 2. Sarucan (r) 699, 3. Erdőházi (m) 686, 4. Dékány (m) 675. Diszkosz (1,5 kg): 1. Fejér (m) 60.26, 2. Nagy (r) 58.56, ifj. csúcs. 3. Tégla (m) 56.21, 4. Hodos (r) 45.48. A férfi pontverseny állása az első nap után: Románia — Ma­gyarország 56.38. Nők: 100 m: 1. Radulescu (r) 12.1 ifj. csúcsbeállítás, 2. Krissa­ (m) 12.2, 3. Tocila (r) 12.4. ? Kovács I (mi 12.4 800 m Franza (r) 2:14.2 2. Szentele: (mi 2:16. 3. Furdui (r) 2:20.8 Tóth-Lörincz (r) 2:29.7. Maga 1. Gulyás (m) 163. országos :1 . csúcsbeállítás (csúcstartók: Ge­lel 1963 és Gulyás 1964.), 2 To­ma (r) 157. 3. Baiea (r) 157. 4. Zuba (m) 157. Távol: 1. Radu­lescu (r) 615. felnőtt és ifi csúcs 2. Kovács A. (m) 567. 3 Bolea (r) 554. 4 Gulyás (m) 537 Gerely: 1. Peres (r) 50 75. 2 Né­meth Imi 47.57. 3. Neusor (r 46.88 4. Bakalné (m) 39.40. A női pontverseny állása az első nap után: Románia —Ma­gyarország 33:22. A válogatott v­adalt vasárnap fejezik be. Heltai László — Távbeszélő-jelentésünk. — (Poiana, augusztus 1.). A Brassó melletti Poianában, az 1020 méter magasságban, na­gyon szép helyen fekvő román olimpiai edzőtábor pályáján, a román ,,Tatán" rendezték meg a román—magyar válogatott if­júsági atlétikai viadal első napi küzdelmeit. Jól előkészített pá­lya, nagyon jó időjárás, teljes szélcsend. 25 fok körüli hő­­.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\A mérséklet biztosított kedvező előfeltételeket a minél jobb eredmények elérésére. A ro­mán ifjúsági atléták, akik a versenyt megelőzően egy hó­napig voltak itt edzőtáborban, éltek is az alkalommal, kitűnő eredményekkel, öt ifjúsági csúccsal, két ifjúsági csúcs­­beállítással igazolták formáju­kat. A magyar ifjúságiak szá­mára szokatlan volt a magaslati

Next