Népsport, 1966. február (22. évfolyam, 22-41. szám)
1966-02-01 / 22. szám
jelenti Egy kicsit ez is tömegsport Hétezer sportoló. Debrecen város sportvezetői úgy tervezik, hogy az OSN ünnepség műsorában mintegy hétezer sportoló szerepel majd Debrecenben. Operatív bizottságot hoznak létre és több helyen már megkezdték a felkészülést is. Az utánpótlás érdekében. Harmincnégy személy tett sikeres gyakorló játékvezetői vizsgát a Keszthelyi JTS által rendezett labdarúgó-játékvezetői tanfolyamon. Genovai szereplésével az FTC vízilabda-csapata befejezte a Bajnokcsapatok Európa Kupájának küzdelmeit. Kárpáti dr.-ék hétfőn este ültek vonatra és előreláthatólag kedden este 50 órakor érkeznek meg a Keleti pályaudvarra. 7195 jelvényes. A szombathelyi VTS értékelte a Kiliénmozgalom múlt évi eredményeit. A jó szervező munka nyomán 7195-re emelkedett a jelvényesek száma a városban, amely 3900 fős emelkedést jelent a korábbi évekhez hasonlítva. Közel harminc nyugdíjas kereste fel hétfőn a Sportjegyirodát, s kérte a felvételét a kedvezményes bérleteket igénylők névsorába. A nyugdíjasok zöme már ezúttal is szívesen kifizette volna a 60 forintot, de a pénzt egyelőre még nem vehették el tőlük, mert a bérletek kiosztása csak február 15. után kezdődik. Az iskolákban is hozzákezdtek a diákbérletek vásárlását megelőző tennivalókhoz. A diák- és nyugdíjasbérletek leendő tulajdonosainak újabb fontos tudnivalót tolmácsolhatunk. Kétszeri fizetésre egyenlíthetők ki azoknak a bérleteknek az ára, amelyeket az iskolai sportkörök vezető tanárain, vagy közvetlenül a jegyirodán keresztül igényelnek. Az első részletben kell kifizetni a bérlet felét és a 3 forint kezelési költséget. Sorozatverseny cselgáncsban. A januári bemelegítő versenyek után, amelyek nem számítottak még a válogatottságért folyó pontversenybe, a hét végén sorozatverseny kezdődik. Ezeken a viadalokon dől majd el, hogy ki kerül a budapesti Hungária Kupáért küzdő csapatba és ki utazik az EB-re. Költözik a keret. A tizenöt tagú súlyemelő-válogatott befejezte budapesti közös edzéseit és Tatára vonult. Itt következik a felkészülés második része, a február 19-ig tartó táborozás. A keret egyébként kiegészült a múlt hét végén Nemessányival, aki a hírek szerint nagyon szorgalmasan dolgozik, hogy behozza lemaradását. Peter Dacke, az NDK labdarúgó-válogatottjának középcsatára, aki három hete szárkapocs- és sípásonttörtést szenvedett, vasárnap már elhagyta a kórházat. Állapota annyira javult, hogy járó gipszkötéssel végignézhette csapatának vasárnapi győzelmét. Kezdődnek a versenyek. Zala megyében is elkészült az OSN terve, amely szerint a megyei sportünnepélyre május 27-én kerül sor Zalaegerszegen. A helyi versenyek már a különböző villámtornákkal, a felszabadulási emlékversenyekkel a közeli napokban elkezdődnek. Kísérleti tanterv: Az MTS OT tudományos és oktatási osztálya újabb kiadvánnyal segíti az utánpótlás nevelését Újabb kísérleti tanterv jelent meg a sportiskolák számára, melynek segítségével a helyi adottságokat is jobban ki lehet majd használni. Nemzetközi asztal tenisz-versenyek. Válogatottjaink — Kóczián, Jurikné, Harangi, Pignáczffy, Farházi — február 4—6-án az NDK nemzetközi bajnokságán vesznek részt. A BVSC, a bajnokcsapatok Eb-s küzdelenei során NSZK-beli ellenfelet kapott Az innsbrucki tél olimpián páros műkorcsolyázásban ezüstérmet szerzett Kilius, Bäumler nyugatnémet kettős felajánlotta, hogy a további bonyodalmak elkerülése végett visszaküldi az érmeket a NOB-nak. Emlékezetes, hogy már egy éve folyik a vita arról, hogy a nyugatnémet páros az olimpia idején már profiszerződést írt alá, tehát tulajdonképpen már nem voltak amatőrök. Az eset azért érdekes, mert az olimpiák történetében eddig csak egyszer fordult elő, hogy visszavettek érmet, mégpedig az amerikai atléta Jim Thorpetól, aki baseball- játékosként előzőleg bizonyos pénzjuttatásban részesült. Kettős EK-program. A kézilabdázók február 6-án, kettős Európa Kupa-műsort tartanak, a Klapka utcai csarnokban. Délelőtt a Bp. Spartacus—VIF G. Dimitrov női találkozót délután pedig a Bp. Honvéd— Grasshoppers Zürich mérkőzést rendezik meg, legjobb sportlövőink Mátraházán tartják közös alapozó edzéseiket. Havas környezetben kezdik meg előkészületeiket az idény nagy versenyeire, kiegészítőnek síelnek és sokat mozognak a szabad levegőn. Országos tornaértekezlet. Február ötödikén, a Testnevelési Főiskolán tartja a tornaszövetség országos szakmai tanácskozását Az utánpótlás-atlétakeret is megkezdte előkészületeit, ötven tehetséges, zömmel 19—21 éve® fiatal két héten keresztül közös edzéseken vesz részt a fővárosban. Kongresszusi beszámoló. Az utóbbi években a sportolók erőnléti vizsgálata és a terhelési próbák mellett előtérbe kerültek a pszichológiai vizsgálatok is. Ennek fontosságát elismerte a Nemzetközi Sportorvos Szövetség és felkérte az olasz szövetséget hogy rendezze meg Rómában az első nemzetközi sport-pszichológiai komgreszszust. Hétfőn délután az OTSZ kultúrtermében erről a kongresszusról számolt be dr. Arató Ottó. Nagy ünneplésben részesítették Nairobiban az Amerikából hazatért Keinot. A kenyai világcsúcstartó-futó kijelentette, hogy sok tapasztalatra tett szert a számára szokatlan fedettpályás versenyeken. A legnagyobb amerikai sportkitüntetést, a Sullivart-díjat az 1965. évre Bill Bradley, a tokiói olimpiai bajnok kosárlabdacsapat kapitánya kapta. Postázásra vár a Magyar Vívó Szövetségben az egységes minősítési és átigazolási szabálytervezet szövege. A megyei szövetségekbe küldik ki a tervezetet megvitatásra, hogy majd a vélemények beérkezése után az elnökség összegezze a javaslatokat. Időjárásjelentés: A Meteorológiai Intézet előrejelzése kedd estig: Felhős, erősen párás, sokfelé ködös idő. Helyenként ónos ködszitálással, zúzmaraképződéssel. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem lesz. Tél van, de a vízben mintha nyár lenne. A Széchenyi-fürdő 25 főhős meleg vizében nem zavarja a strandolókat a mínusz 5—10 fokos hőmérséklet. A tél közepén is egy darabka nyarat éreznek maguk körül a nagyok és kicsinyek is. Még hóembert is lehet építeni a meleg vizű medence kőpárkányára. (MTI Fotó: Kávsor László felvétele.) 2 Kedd, 1966. február 1. Szerda óta: Mi 9 órakor ÜGETŐ fizsrszáps síbajnokságon A hétfői nappal — egy versenyszámtól eltekintve, (a síugrástól, amelyet majd a hétvégén rendeznek meg) — befejeződött az országos felnőtt síbajnokság Galyatetőn. A bajnokság programja igen zsúfolt volt, sőt, magának a bajnokságnak az időpontja is szokatlanul korai az előző évek gyakorlatához képest. A szokatlan időpont részben magyarázza, hogy az idei bajnokság rendezése miért akadozott ennyire az előző évekhez képest. Sok volt az indokolatlan időelcsúszás, versenyszámok sorrendjét kellett megváltoztatni, és a technikai felszerelés sem ütötte meg mindenben a mértéket. Színvonal tekintetében — természetesen határainkon belül maradva, az összehasonlításnál — nagyjából azt kaptuk, amit vártunk. Elsősorban is futóversenyekről kell szólnk Amint többször is elmondtuk már: a bajnokság női számait akár előre lefutottnak is vehettük volna. Az igen gyér női mezőnyben a Bp. Előre pillanatnyilag egyeduralkodó. A váltóbotot éppen ebben az esztendőben vette át a Vasastól, amelynek női versenyzői hosszú-hosszú évek óta először távoztak a bajnokságról — bajnoki cím nélkül. Balázs Éva mellett, aki percekkel jobb a mindenkori magyar mezőnynél, ezen a bajnoki küzdelemsorozaton csupán klubtársa, a még ifjúsági korban levő Újhelyi Katalin érdemelt figyelmet A férfiaknál biztatóbb volt a helyzet. Náluk mindegyik versenyszám szinte az utolsó pillanatokig nyílt volt. Azt jelenti ez, hogy hazai viszonylatban van néhány megközelítőleg egyforma képességű férfi futónk — a felsorolástól csak azért tekintünk el, mert esetleg valaki érdemtelenül kimaradna — akik érdekessé tudják tenni a küzdelmeket. Az alpesi versenyszámok pénteken egy meglehetősen furcsa döntéssel kezdődtek, amelynek „tüskéje” végig ott is maradt az emberben. Ismeretes, hogy a férfiak lesiklóversenyét a kedvezőtlen világítási körülmények, lényegében a pálya veszélyessége miatt lefújták. Ez a döntés — figyelembe véve, hogy még legjobbjaink sem tudtak megbirkózni a terep nehézségeivel — indokolt volt. Viszont újfent és csattanó® választ adott azokra az igényekre, amelyek állandóan külföldi versenyeket szorgalmaznak, mondván, hogy az a fejlődés egyedüli biztosítéka. Nos, elképzelhető, hogy miként szerepelnének alpesi versenyzőink külföldön, ha azon a pályán, melyet úgy ismernek, mint a tenyerüket csak siralmas teljesítményt tudnak nyújtani. Nemcsak a képességekkel volt baj férfi alpesi sízőinknél, hanem az úgynevezett igényszinttel is. Képességeik vajon alkalmasak-e a követelmények teljesítésére? Az indulók többségénél egyáltalán nem állt arányban ez a két tényező, magas volt az igényszintjük. Magyarán: azt hitték, hogy tudnak sízni. (Persze, ezt a „tudást” csak szigorúan versenyzői oldalról szabad vizsgálni, hiszen, úgy gondolom, mindannyian nagyon boldogok lennénk, ha „csak” annyira tudnánk sízni, mint Bartus Miklóséit. Kedvtelésből!...) Pedig az igazi sítudás valahol ott kezdődik, amit az osztrákok mutattak be nekünk, akik nemzetközivé tették a bajnokságot. És ők hazájukban még csak nem is tartoznak a legjobbak közé, Schranzék, Zimmermannnak mellett egyáltalán szóba sem jöhetnek, mégis tudásuk messze meghaladja a mieinkét. Természetesen igaza van annak, aki azt mondja, hogy az ő körülményeik is mások. Dehát a körülmények — vegyük tudomásul — adottak. Amíg nálunk is meg nem honosítjuk, mondjuk az úgynevezett hóágyút (mesterséges hóképző), továbbra is csupán ilyen rövid néhány hónapos síidény áll a rendelkezésünkre. Azt kellene valahogy jobban kihasználni. Kocsis L. Mihály Sok ilyen mérkőzésre lenne szükség...! Szép számú közönség gyűlt össze szombaton este az OKISZ Szentkirályi utcai tornacsarnojkában, ahol a nap egyetlen fővárosi NB I-es női kosárlabdamérkőzésére került sor. A többszörös bajnok MTK és az ugyancsak szép hagyományokkal rendelkező Bp. Petőfi csapata találkozott egymással. Az előjeleik biztos MTK-győzelmet ígértek, hiszen a kék-fehérek ebben az évben is bajnokságra törnek és nagyon jó formában vannak. Válogatottjaik — Hegedüs, Kovács, Keszeiné, Tarjányi — a soproni „bajnoki nyitányon” derekasan helytálltak. Ugyanakkor a Bp. Petőfi tavalyi csapatából már régebben hiányzik Biróné, Bohorné, Halmai dr. és Partiné, sőt ezúttal sérülés miatt Tóthné, valamint Csikiné is kimaradt az MTK a Vend együttesből. A Bp. Petőfi teljesen új összetételű ötösfogattal lépett pályára: Csapó, Fogarasi — Nagy — Paál I, Paál II, az MTK pedig a jól összeszokott erős csapatával állt fel: Elekes, Kovács — Hegedűs — Keszeiné, Boretzk. A bajnokcsapat emberfogásos védekezést alkalmazott, a Bp. Petőfi pedig területvédelemre rendezkedett be. Az MTK kapott jobban lábra, de jelentősebb előnyre nem tudott szert tenni, mert valahányszor Hegedűs vagy Keszeiné kosarat dobott, a Paál testvérek közül valamelyik azonnal távoli kosárral válaszolt. Régen látott nagyszerű küzdelem alakult ki. Az iram is jó volt, a játék élvezetessé, változatossá vált A Bp. Petőfi nemcsak jól tartotta magát, és egyenrangú elenfélnek bizonyult, hanem többször vezetett is. Már az első félidő végén sejteni lehetett a magas kosárszámú végeredményt, hiszen a két csapat addig közel 100 pontot ért el. Azt sem lehetett mondani, hogy rosszul védekeztek volna a mérkőző csapatok, ennek ellenére Paál II 20, Paál I 19, Hegedűs pedig 14 kosárral „iratkozott fel”. — A Petőfi mai formájában minden csapatot meg tudott volna verni — mondta mérkőzés után Hercze Andor, az MTK mesteredzője. Valóban a petőfiselc valamennyien higgadtan, tervszerűen és fegyelmezetten szőtték támadásaikat. A kék-fehéreknek nagyon meg kellett küzdeniük a két bajnoki pontért és ők már a mérkőzés folyamán többször kapkodtak, idegenkedtek. A hajrában elfáradtak a Petőfi-játékosok, négyen ki is pontozódtak, és így végül sikerült az MTK-nak felülkerekednie. A mérkőzés nagyszerű hírverése volt a női kosárlabdasportnak. 171 pontot hozott össze két csapat, ami már önmagában is sokat mond. A szurkolók őszinte tapssal jutalmazták a levonuló játékosokat a sportszerű, szép mérkőzés után. A sikeres rangadó legjobb dobóiról érdemes külön megemlékezni: Hegedűs (36), Kovács (19), Keszeiné (17), il. Paál I (33), Paál II (24). Az említett jó dobókon kivil dicséretre méltó teljesítményt nyújtott Hold és Beretzk, ill. Csapó és Fogarasi. A rangadó után egyöntetű volt a nézők és szakvezetők véleménye: sok ilyen mérkőzésre lenne szükség, akkor a bajnokság visszaszerezhetné régi tekintélyét és elpártolt híveit. Meglepetésekkel ért véget a vívó MNK Bárány Árpád és a csapat többi tagja nyilván csak este vagy hétfő reggel az újságokból tudta meg, hogy párbajtőrben a Vörös Meteor nyerte a Magyar Népköztársasági Kupát. Ezzel szemben még csak 8:6-ra vezetett a Bp. Honvéd kardcsapata a Vasas ellen, amikor Kovács Attila, miután néhány pillanatig tanulmányozta a jegyzőkönyvet, odament Pézsához, és gratulált a kupa megnyeréséhez. Óriási csatákkal és mindhárom fegyvernemben meglepetéssel végződött a vívó MNK. A papírforma kardban a Vasas, férfitőrben az Újpesti Dózsa, párbajtőrben az OSC győzelmét mutatta valószínűnek. Ezzel szemben nyert a Bp. Honvéd, a BVSC és a V. Meteor. Az utóbbi csapat jelen sem volt Vívói, befejezve mérkőzéseiket, hazamentek abban a tudatban, hogy az OSC-től már senki nem veheti el a győzelmet, övék a második hely. Az orvosegyetemiek viszont, akik ezen a vasárnapon kerültek szembe legnehezebb ellenfelükkel, a Bp. Honvéddal, nemcsak tőlük, hanem a késői délutánba nyúló mérkőzésen az Újpesti Dózsa párbajtőrözőitől is vereséget szenvedtek. Ez a váratlan, bár minimális vereség elég volt ahhoz, hogy egyetlen egyéni győzelemmel (57—58) a meteorosok mögé kerüljenek az eredménylistán. A másik két első hely sorsa színvonalas, valóban döntő mérkőzésen, „szemtől szembe” dőlt el. A sokszoros bajnok Vasastoardcsapat Kovács Attila, Kovács Tamás, Meszéna, Dolnoky 66Szeállitásban mérkőzött a Bp. Honvéd Pézsa, Bakonyi, Lotz, Boronkay összetételű csapatával. A küzdelem hőfoka végig magas volt, a verseny végig sportszerű. Ebben nagy része volt a kiválóan működő zsűrinek, mely Sákovics József vezetésével bíráskodott. Férfitőrben ugyancsak két régi nagy vetélytárs, a BVSC és az Újpesti Dózsa találkozott. Mindkét gárda nagy becsvágygyal küzdött, a vezetést és a győzelmet ezúttal a BVSC Kamuti dr., Kamut L., Pap dr., Fenyvesi összeállítású csapata szerezte meg Szabó, Pacséry, Gyarmati, Marton ellen. Az utolsó előtti csőrdében, ha Pacséry győz Fenyvesi ellen, akkor az utolsó csörte Szabó és Kamuti L. között még mindkét fél javára dönthetett volna. Pacséry 4:1-ig bírta is szusszal, innen fordította meg az eredményt Fenyvesi, és tette feleslegessé az utolsó csörtét. Dióhéjban elmondva: így zárult a Magyar Népköztársasági Kupa vívásban. Az utolsó fordulóra különösen, de az előzőekre is mondható a sokszor hangoztatott jellemzés: „vérbeli kupaküzdelem volt”. Szép volt, jó volt, izgalmas volt és főleg csapatverseny volt. Sikeresen lezajlott, érdemes meghallgatni néhány érdekelt véleményét. Figyelembe véve, természetesen azt, hogy a vélemények ott helyben, azon melegében születtek. SZABÓ SÁNDOR: — Meg tudnék pukkadni, hogy elveszítettük ... KAMUTI JENŐ DR.: — Egyszer már nekünk is nyerni kellett. Számítottunk is rá. Persze, tudom, hogy a dózsások az Európa Kupára készülnek, és most rendkívül sokat dolgoznak. Egy hónap múlva lehet, hogy ők lesznek jobb formában. A bajnokságon majd újra „játsszuk” az egészet. DETRE ISTVÁN, a kardmezőny rangidős versenyzője: — Én abban látom a verseny legfőbb érdemét, hogy az egész vívóvilágot megmozgatta, versenyalkalmat, lehetőséget adott úgyszólván mindenkinek. TARX ISTVÁN vívómester, OSC: — Véleményem szerint megtaláltuk a helyes tavaszi versenyzési formát. A fordulók, mérkőzések tömörítése révén a verseny szakmai szempontból jelentős terhelést ad, viszonylagos tétnélkülisége miatt pedig nem veszi igénybe idegileg túlzottan a vívókat. PEST ANTAL, a Csepel szakosztályvezetője: — Más alapról indultak a versenyben az éllovasok, és mással a kisebb erőt képviselő egyesületek, mint például mi. A mi célunk, hiszen most kerültünk vissza újólag az első osztályba, nem lehetett az első helyekért való csatázás. Fiatal csapatunk fejlődése szempontjából azonban sokat jelentett a verseny. Szembekerültünk és becsületesen megküzdöttünk a legjobbakkal. Árnyalatnyi eltérésekkel körülbelül ezek a vélemények hangzottak el mások szájából is, összegezve az MNK sikeréről szóltak. Közös vélemény volt továbbá és a mi véleményünk is: az még rendjén van, hogy a versenyt keringető módjára összezsúfolva kell vívniuk a csapatoknak, megértik a szűkös viszonyokat. De a kupadöntők, az olyan mérkőzések, amelyeken olimpiai és világbajnokok szerepelnek, színvonalasak és érdekesek, azok méltóbb helyet érdemelnek a Sportcsarnok „pincéjénél”, a pingpongteremmnél, ahol például a Vasas —Honvéd kardcsapatverseny lezajlott szabályos pást nélkül — négyszemközt. N ------------------É 1 Válogatottverő új fiúi EL....................................-------- ! MEGLEPETÉS * A verseny eredetileg a válogatottak versenye volt. El is indultak mindannyian Varga Jánost kivéve, aki a kórházi ágyat nyomja. De az FTC szabadfogású birkózóversenyének hősei mégsem ők voltak — a „nagy nevek”. Nem mintha várakozás alatt szerepeltek volna. Nem. Azt és annyit nyújtottak, ami a felkészülés jelen periódusában várható volt tőlük A verseny hősei azonban mindig a meglepetések okozói, a váratlan győztesek, az újonnan feltűntek. A Ganz-MÁVAG-kolónia nagytermében a kétnapos küzdelemnek igazán kiemelkedő alakjává vált néhány fiatal. Mindhárman az ifjúsági és a felnőtt kor határán vannak, húszévesek. Birkózónak igazán gyerekek. De tudásban már nem azok. A fiatal Kalinszki (FTC) hatalmas iramú mérkőzésen biztosan kerekedett nagynevű klubtársa, Urbanovics fölébe. Végeredményben nem került dobogóra, de szereplése minden éremnél többet ér. Szabó László (Vasas) már a dobogó második fokára lépett. De ha történetesen kiosztották volna a „legszebben birkózó” versenyző tiszteletdíját, a legtöbb szavazat egészen biztosan rá esett volna. Idei (Vasas) pedig első lett. ő hétről hétre ott van a legjobbak között. Győzelme meglepetés, de nem véletlen. És feltétlenül megérdemelt. A fiatalok a mérkőzéseket elsősorban lelkesedéstöbbletükkel nyerték meg. Sokat segített az is, hogy nem volt vesztenivalójuk. De ha formájuk töretlenül továbbfejlődik, és nem lankadnak a munkában, akkor hamarosan lehet. Ezt pedig szívből kívánjuk. Az Újpesti Dózsa vasárnap 123 induló részvételével jól sikerült országos ifjúsági birkózóversenyt rendezett. Eredmények. Lepkesúly: 1. Szönyi (Monori KSK), 2. Sándor (Újp. Dózsa), 3. Enyedi (Orosháza). Légsúly: 1. Bíró (Csepel), 2. László (Karcag), 3. Pásztor (Bp. Honvéd). Pehelysúly: 1. Fodor (Tiszakécske), 2. Adamkó (Eger), 3. Szilász (Testvériség). Könnyűsúly: 1. Balogh (MTK) 2. Vass (BVSC), 3. Bereczky (Vasas). Kisváltósúly: 1. Seres J. (Kiskunfélegyháza), 2. Tomin (Csepel Autó), 3. Ullmann (Csepel Autó). Nagyváltósúly: 1.Süle (BVSC), 2. Seres L. (Kiskunfélegyháza), 3. Nagy I. (Csepel). Kisközépsúly: 1. Rádiós (Újpesti Dózsa), 2. Torna (Vasas), 3. Mihály (Csepel). Nagyközépsúly: 1. Pécsi (Vasas), 2. Nagy J. (Mezőhegyes), 3 Gerencsér (Ganz- MáVAG). Félnehézsúly: Patkós (Vasas), 2. Budavárt (Kaposvár), 3. Major (FTC). Nehézsúly: 1. Molnár (FTC), 2. Várkonyi (Dorog), 3. Hardi (Bp. Honvéd). A színvonalas verseny győztesei és helyezettjei szép díjakat kaptak.