Népsport, 1967. január (23. évfolyam, 1-22. szám)
1967-01-01 / 1. szám
FÉLIDŐBEN Ilyen lesi a mexikói (Mohácsi Regös Ferenc rajza) "A rokonszenv eranyémsére pályázunk!" ,,Mi nem kívánunk Rómához, vagy Tokióhoz hasonló olimpiát rendezni, nem akarunk túlszárnyalni senkit és semmit. Az 1968-as játékoknak az olimpiai protokoll és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása mellett, egészen sajátos arculata lesz — jelentette ki földkörüli útjának egyik állomásán Haro Otiva, a mexikói sportszövetség elnöke, a szervező bizottság technikai vezetője. — Mexikó a szívélyesség bensőséges olimpiáját szeretné megrendezni. Arra pályázunk, hogy kiérdemeljük a nemzetközi rokonszenv aranyérmét!’’ -------------------------------------Q$09 ifin m EGYETLEN VESZÉLY: a magaskelti pszichózis „A 2400 m-es magasságon rendezett 1928-as St. Moritz-i, 11. téli olimpia előtt nem kezdtek terjengős elmélkedésbe a magaslati problémák miatt. Az olimpián senki sem halt vagy betegedett meg, legfeljebb a nagy magassághoz szokott versenyzők győztek a nagy erőkifejtést igénylő sífutásban" — írja az egyik stuttgarti lap abban a kérdésben, amely már évek óta szünet nélkül foglalkoztatja az elméket és a nemzetközi szaksajtót. Tegyük mindjárt hozzá: nem indokolatlanul, de nem egy esetben túlzó mértékben és túlzó következtetésekkel. Szerencsére, eltűnt már az a szélsőséges hang, amelyet leginkább az angolok képviseltett, s az időközben sportorvossá szakosodott, volt híres futó. Roger Bannister így fogalmazott meg: „A halál együtt fut majd a versenyzőkkel Mexikóban!" A két nemzetközi sporthét tapasztalatai közelebb hoztak bennünket a megoldáshoz. Az idén a 27 sportküldöttséggel Mexikóban járt 70, sportorvos szakvéleménye köteteket tesz ki, s megkezdődött szerte a világon a tanulságok levonása. A legfőbb következtetést így lehet megfogalmazni: életveszély nincs Mexikóban, sőt betegségtől sem kell tartani, egy azonban tény: csak egészséges sportolókat szabad kiküldeni az olimpiára („mint ahogy szívbeteg embert nem küldenek hegyet mászni, és úszni nem tudót nem szokás mély vízbe dobni"), de ez az egészség a lelki gátlástalanságot is magában foglalja. Miért kellett ezt az utóbbit kihangsúlyozni? Mert a magaslati dokumentáció „halálfejes dossziéjának” tűzbe vetése után most egy másik veszély jelentkezik — amely éppen ezeknek a szélsőséges álláspontoknak az eredménye —, a „magaslati pszichózis” vagy „magaslati hisztéria”. Hiába látnak napvilágot a megnyugtató szakorvosi vélemények, hiába hangzanak el az „életveszély nemlétezik!” magvú megállapítások, nem egy sportoló belső feszültséggel áll rajthoz, ami külön megterhelés a szervezetnek, s természetesen az idegállapotban és eredményben is jelentkezik. Ez ma a legnagyobb veszély a mexikói olimpiára, és ez ellen küzdenek most világszerte. De minden nehézségre van orvosság: a szakszerű, normális tengerszintű és magaslati felkészítéssel ("az akklimatizáció 12 —21 napig tartson, de legfeljebb négy hétig, mert az unalom, lelki fáradtság is zavart okozhat") leküzdhető a 2200 m-es magaslati probléma, a tapasztalatszerzéssel pedig a magaslati hisztéria. Ezért épülnek sok helyütt magaslati edzőtáborok, s ezért beszélnek szívesen arról, hogy például a tunéziai Gamoudi az idén már Mexikóban leküzdve magaslati rettegését, speciális felkészülés nélkül is 20 mp-cel futott jobbat 5000 m-en és 50 mp-cel 10 000 m-en, mint tavaly. S még előttünk van az 1967-es nagy főpróba is ... Azt senki sem tagadja, hogy a magaslat jelentkezik majd az eredményekben — más-más előjellel. Az atlétikánál maradva, a rövidtávoknak és az ügyességi számoknak használ (Boston és Seagren: „Sokkal könnyebbnek éreztem magam!" A sprintereknek pedig mintha szárnyuk nőtt volna), a 90 percnél huzamosabb erőkifejtést igénylő futószámoknak pedig ártani fog. Litvimov szovjet professzor szerint az eredmények 20 százalékos csökkenésére lehet számítani, de a magabiztos, bátor versenyzés sokat segíthet. A magaslatiak feltétlenül előnyben lesznek, gondoljunk csak az alig ismert kolumbiai Mejiára, aki a 400 Híres magasabban fekvő Bogotából a mexikói „síkságra” érkezve, olyan neveket utasított maga mögé hosszútávon, mint Roelants, Gamoudi és társai. A kép tehát lassan kirajzolódik: le lehet küzdeni a kétségtelenül fennálló, de a múltban betegesen felnagyított magaslati akadályt. A mexikói olimpia nem az oxigén palackkal futkosó orvosok „fehér köpenyes olimpiája” lesz. A MAGYAR LABDARÚGÓ VÁLOGATOTT, valamint az FTC, a DÓZSA, a HONVÉD és a VASAS NB - es labdarúgócsapatának a tablóit megveheti. VI. Lenin krt. 50. UTÁNVÉTTEL MEGRENDELHETI: VII. Majakovszkij u. 91. 7, 10 és 15 forintos árban Biztos alap az induláshoz Megjelent az MTI Módszertani és Tudományos Osztályának kiadványában a 2. Nemzetközi Sportjátékokon — az előolimpián — járt magyar sportküldöttség útjáról és szerepléséről a jelentés. Terényi Imre, a küldöttség vezetője, s a Mexikóban járt szakemberek beható tanulmányt folytattak, s írták le tapasztalataikat. Az összegezés — a megjelent tanulmányok — biztos alapot adhatnak az induláshoz, az olimpiai felkészülés alapos terveinek elkészítéséhez. Reméljük, szakembereink az „előtanulmányok’’ alapján értékes munkát végeznek majd. Elkészült a programtervezet Október 22-én nyitó, 27-én záróünnepély Tizenhárom napos úszó-, műugró- és vízilabdáskor Elkészült a XIX. nyári olimpiai játékok részletes programtervezete. Lehetséges, hogy a nemzetközi szövetségekkel folytatandó tárgyalások során ezen a programon még eszközölnek kisebb módosításokat, a lényeg azonban marad. Nem érdektelen tehát, ha ismertetjük, hogy 1968. október 12 és 27 között, amikor majd az egész sportkedvelő világ figyelme Mexico Cityre irányul, mikor, milyen eseményekre kerül sor. Különösen érdekes ez azért is, mert a tervek szerint a távközlési mesterséges holdak segítségével az olimpia műsorának nagy részét Európában egyenesben láthatják a televízió mérői. Természetesen a mexikói időpontokhoz kell adni 7 órát, hogy megkapjuk a megfelelő magyar időt. A XIX. olimpia ünnepélyes megnyitójára 1968.október 12- én, szombaton 15 órai kezdettel kerül sor. Ezen a napon verseny még nem lesz. A nagy küzdelem 13-án, vasárnap kezdődik. Az egyes sportágak programja a következőképpen alakul: ATLÉTIKA. Helyszín az Olimpiai Stadion, a délelőtti selejtezők reggel 10 órakor, a délutáni versenyek 15 órakor kezdődnek. A bennünket érdeklő számok közül 13-án lesz a férfi gerely döntő, 16-án a férfi súlylökés döntője, 17-én az 5000 döntője, és a kalapácsvetés döntője, 18-án a női diszkosz döntő, 19-én a női 800 döntő, 20-án, az utolsó versenynapon pedig hat döntőre, többek között a váltókra és a maratonira kerül sor. BIRKÓZÁS. Helyszín az „A” tornacsarnok. A szabadfogásúak küzdelme október 17—20 között, a kötöttfogásúaké október 23—26 között kerül megrendezésre. Kezdési idők: délelőtt 10 óra, délután 17 óra. EVEZÉS. Helyszín a Xochimilco csatorna. A verseny 13-án 16.30-kor kezdődik az előfutamokkal, 15-én lesznek a reményfutamok, 17-én a középdöntők, 18-án és 19-én a döntők. GYEPLABDA. Helyszín a Kerékpáros stadion és a Sportváros pályái. A küzdelem 13-án kezdődik, a döntőkre 25 és 26- án kerül sor. KAJAK-KENU. Színhely a Cuemanco csatorna. Október 22- én kezdődik a verseny 10.30-kor az előfutamokkal, 23-án lesznek a reményfutamok, 24-én a középdöntők és 25-én a döntők. KERÉKPÁR. Helyszín a Kerékpáros stadion. A versenyek október 16-án kezdődnek és tartanak 23-ig. KOSÁRLABDA. Színhely a Sportpalota. A küzdelem 13-án kezdődik, a döntőkre 22-én és 23-án kerül sor. Kezdési idő 9 óra és 17 óra. LABDARÚGÁS. Helyszín az Azték stadion és a Sportváros stadionjai. A selejtezőkre 13-án, 14-én, 15-én, 16-án, 17-én és 18- án kerül sor. A negyeddöntők 20-án, a középdöntők 22-én lesznek. A 3—4. helyért 24-én, az 1—2. helyért 26-án játszanak. Kezdési idők: 14 és 16 óra. LOVAGLÁS. Helyszín az I. sz. katonai pálya. A versenyek október 19-től 27-ig tartanak. LÖVÉSZET. Színhely a CDM Lőtér. A küzdelem október 18 és 23 között kerül sorra, kezdési idő 9 óra. ÖKÖLVÍVÁS. Helyszín az Aréna Mexico. Az előmérkőzések október 13-tól 23-ig tartanak, a döntők 25-én és 26-án lesznek. Utóbbiak 20 órakor kezdődnek. ÖTTUSA. Végleges színhelyek még nincsenek. Október 13-án a lovaglással kezdenek, 14-én vívás, 15-én lövészet, 16-án úszás, 17-én futás. RÖPLABDA. Színhely a ,,B” Tornacsarnok. A küzdelmek október 13-tól 26-ig tartanak. Október 22 és 23 szünnap. SÚLYEMELÉS. Színhely az I. sz. Színház. A verseny 13-tól 20- ig tart. Kezdési idők: 10 és 16 óra. TORNA. Színhely a Nemzeti Auditórium. A küzdelem 21-től 26-ig tart. Kezdési idők: 8.30 és 17 óra. ÚSZÁS, MŰUGRÁS, VÍZILABDA. Színhely az Olimpiai Uszoda. A küzdelmek 13-tól 26- ig tartanak. A vízilabda döntőkre 21-én kerül sor. Kezdési idők 10 és 16 óra. VITORLÁZÁS. Színhely Acapulco. A küzdelem 14-től 25-ig tart. VÍVÁS. Színhely a Trasmissiones Tornacsarnok. A küzdelem 15-től 25-ig tart. Érd-k~'5- ség, hogy a kard egyénire 17-én, a kard csapatra pedig leéri, tehát a verseny eleé fris-en kerül sor. Kezdési idők: 8 és 17 óra. A záróünnepély október 27-én, vasárnap lesz. A rak megfelelő módon 12 órakor kezdődik a lovas ugró ragve iíj, és utána lesz a zárósrrepély. Vasárnap, 1967. január 1. NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK Táblázatunk képet igyekszik adni arról, hogy az olimpiai sportágakban mit változtak az erőviszonyok a tokiói olimpia óta. Az 1964-gyel jelzett sorokban ismertetjük, hogy az országok mennyi pontot gyűjtöttek az egyes sportágakban a tokiói olimpián. A felsorolásból természetesen kimaradt a cselgáncs, amelynek versenyeit Mexico Cityben már nem rendezik meg. Az 1966- tal jelzett sorokban pedig az azóta rendezett kontinentális játékok, világ- és Európa-bajnokságok, illetve, ahol ilyenek nem voltak, az egyéb nemzetközi események, világranglisták figyelembevételével készült pontszámok szerepelnek. Bár az utóbbiak meglehetősen viszonylagosak, mégis lehet belőlük bizonyos következtetéseket levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a nemzetközi versengés éleződik, az élmezőny tömörül, néhány ország élsportjának fejlődése feltűnően jelentkezik (Lengyelország, Franciaország), hogy a két német állam olimpiai szereplése a két nagy (Szovjetunió, Egyesült Államok) mögött még szorosabbá teszi a versenyt. De látni lehet azt a nyilvánvaló törekvést is, hogy a legjobbak szinte minden olimpiai sportágban törekednek az eredményre és minden pont súllyal esik a latba. Mutatja a táblázat azt is, hogy a magyar sport tartja Tokióban kiharcolt helyét, s ha pontszámban valamivel kevesebbet is szereztünk, ez elsősorban vízilabdázóink és birkózóink gyengébb teljesítményének tulajdonítható. - 1966 V) *§ a * xtíV 'Ö kö’ÖM °rs*á* 1 1 1 1 h | ij J! 1! 1 I 1 >| e 3 I | ! f & < o U O íáü: M isi® J JJD 50 K »« í O S >>> 1. Szovjetunió 1964. 124 61 21 — 28 7 5 — 10 13 49 18 12 43 121 30 10 4 4 40 598 1. 1966. 115 74 20 — 37 15 4 — 10 33 40 10 9 39 93.5 104.5 19 7 8 65 . 763 2. Egyesült Államok 1964: 172 19 24 — 9 — 7 — 12 37 17.5 6 2 20 — 135 49 — 22 — 581.5 2. 1966 : 220.5 24.5 15 — 3 — 5 — 12 44 15 4 2 8 1 235 51 — 13 — 653 — Német DK 1964: 34 6 5 2 7 — — 4 2 6 4 0.5 — — 19 16.5 17 1 5 — 129 3. 1966 : 80.5 — 35 2 16 3 — 4 — 3 5 4 3 10 23 59 6 511 220.5 7. Lengyelország 1964: 54 3 2 — — — 1 — — 2 38 — 4 25 2 — — — — 22 153 4. 1966 : 64 9 3 — 7 3— — — 19 27 — 5 29 2 — — — — 18 1 86 4. Japán 1964: 7 49 — — — — —— 157 — 11 22 84 22 — — — 3 211 5. 1966: 22.5 26.5 — — — — —— — 4 — — 9 15 108.5 — — — — — 185.5 6. Magyarország 1964: 32 23 — — 16 — — 7 — 13 — 11 1 18 11 5 — 7 — 34 178 6. 1966 : 31.5 10 3 — 24 — — 7 — — 7 21 — 24 4.5 5.5 — 2 — 34 173.5 — Német SZK 1964: 41 16 19 — 23 13 — — 34 — 10 0.5 — — 2 16.5 — — 10 14 199 7. 1966: 41 17 17 1 13 10 — — 25 5 17 — — 1 — 8.5 — — 13 6 172.5 9. Ausztrália 1964 : 38 — — 4 — 6 — — 3 — — 5 — — — 59 — — 8 123 8. 1966 : 51 — — 4 — — —— — — — — — — — 90.5 — — — — 145.5 11. Franciaország 1964: 16 3 9 — 5 12 — — 12 — 5 — — — — 8 — — — 28 98 9. 1966: 19 — 5 — — 29— — 11 — — — — 2 — 21 — — 8 30 125 10. Csehszlovákia 1964: 11 14 10 — — 9 — 5 — 4 — — 5 9 34 — _ __ __ __ 101 10. 1966: 22.5 8 6—38— 527—— 7444 — 1 — — — 117.5 5. Olaszország 1964: 17 3 8 — 2 36 2 — 18 — 26 — — 2 21 — 5 3 4 21 168 11. 1966 : 9 — 5 — — 22 — — 9 — 26 — — 2 13 — 43 — 8 101 12. Románia 1954 : 23 19 — — 27 — — 2 — 10 — — 62 1 — — 2 — 3 95 12. 1966: 16 14.5 2 — 23 — — 3 — 15 7 — 5 — — 3 — 13 7 99.5 8. Nagy-Britamnia 1964: 84 2 8 — — — — — 72 — — — 5 — 14 1—85 136 13. 1966: 14.5 — 3 — — 6 — — 11 — 3.5 2 — 1 — 31,5 2 — 11 — 85.5 13. Hollandia 1964: 1 — 16 — 6 20 — — — — — — — — — 19 __ — 1 63 14. 1966: 1 — 18 — 1 23 — — — — 10 — — — — 21.5 — — 4 — 78.5 15. Bulgária 1964: 4 51 — — 1 — — — — 54 — 2 — — — — — — __ 67 15. 1966 : 6 40.5 — — — — 3 — — 5 3.5 — — 3 — — _ — — — 61