Népsport, 1967. január (23. évfolyam, 1-22. szám)

1967-01-01 / 1. szám

F­ÉLIDŐBEN Ilyen lesi a mexikói (Mohácsi Regös Ferenc rajza) "A rokonszenv eranyémsére pályázunk!" ,,Mi nem kívánunk Rómához, vagy Tokióhoz hasonló olimpiát rendezni, nem akarunk túlszár­nyalni senkit és semmit. Az 1968-as játékoknak az olimpiai protokoll és a nemzetközi sza­bályok tiszteletben tartása mel­lett, egészen sajátos arculata lesz — jelentette ki földkörüli útjának egyik állomásán Haro Otiva, a mexikói sportszövetség elnöke, a szervező bizottság technikai vezetője. — Mexikó a szívélyesség bensőséges olim­piáját szeretné megrendezni. Ar­ra pályázunk, hogy kiérdemel­jük a nemzetközi rokonszenv aranyérmét!’’ -------------------------------------­Q$09 ifin m EGYETLEN VESZÉLY: a m­agaskelti pszichózis „A 2400 m-es magasságon ren­dezett 1928-as St. Moritz-i, 11. té­li olimpia előtt nem kezdtek ter­jengős elmélkedésbe a magasla­ti problémák miatt. Az olimpián senki sem halt vagy betegedett meg, legfeljebb a nagy magas­sághoz szokott versenyzők győz­tek a nagy erőkifejtést igénylő sífutásban" — írja az egyik stuttgarti lap abban a kérdés­ben, amely már évek óta szünet nélkül foglalkoztatja az elmé­ket és a nemzetközi szaksajtót. Tegyük mindjárt hozzá: nem in­dokolatlanul, de nem egy eset­ben túlzó mértékben és túlzó kö­vetkeztetésekkel. Szerencsére, eltűnt már az a szélsőséges hang, amelyet leg­inkább az angolok képviseltett, s az időközben sportorvossá sza­kosodott, volt híres futó. Roger Bannister így fogalmazott meg: „A halál együtt fut majd a ver­senyzőkkel Mexikóban!" A két nemzetközi sporthét ta­pasztalatai közelebb hoztak ben­nünket a megoldáshoz. Az idén a 27 sportküldöttséggel Mexikó­ban járt 70, sportorvos szakvéle­ménye köteteket tesz ki, s meg­kezdődött szerte a világon a ta­nulságok levonása. A legfőbb következtetést így lehet megfo­galmazni: életveszély nincs Me­xikóban, sőt betegségtől sem kell tartani, egy azonban tény: csak egészséges sportolókat sza­bad kiküldeni az olimpiára („mint ahogy szívbeteg embert nem küldenek hegyet mászni, és úszni nem tudót nem szokás mély vízbe dobni"), de ez az egészség a lelki gátlástalanságot is magában foglalja. Miért kellett ezt az utóbbit kihangsúlyozni? Mert a magas­lati dokumentáció „halálfejes dossziéjának” tűzbe vetése után most egy másik veszély jelent­kezik — amely éppen ezeknek a szélsőséges álláspontoknak az eredménye —, a „magaslati pszi­chózis” vagy „magaslati hiszté­ria”. Hiába látnak napvilágot a megnyugtató szakorvosi vélemé­nyek, hiába hangzanak el az „életveszély nem­­létezik!” mag­­vú megállapítások, nem egy sportoló belső feszültséggel áll rajthoz, ami külön megterhelés a szervezetnek, s természetesen az idegállapotban és eredmény­ben is jelentkezik. Ez ma a leg­nagyobb veszély a mexikói olim­piára, és ez ellen küzdenek most világszerte. De minden nehézségre van or­vosság: a szakszerű, normális tengerszintű és magaslati felké­szítéssel ("az akklimatizáció 12 —21 napig tartson, de legfeljebb négy hétig, mert az unalom, lel­ki fáradtság is zavart okozhat") leküzdhető a 2200 m-es magasla­ti probléma, a tapasztalatszerzés­sel pedig a magaslati hisztéria. Ezért épülnek sok helyütt ma­gaslati edzőtáborok, s ezért be­szélnek szívesen arról, hogy pél­dául a tunéziai Gamoudi az idén már Mexikóban leküzdve magaslati rettegését, speciális felkészülés nélkül is 20 mp-cel futott jobbat 5000 m-en és 50 mp-cel 10 000 m-en, mint ta­valy. S még előttünk van az 1967-es nagy főpróba is ... Azt senki sem tagadja, hogy a magaslat jelentkezik majd az eredményekben — más-más elő­jellel. Az atlétikánál maradva, a rövidtávoknak és az ügyessé­gi számoknak használ (Boston és Seagren: „Sokkal könnyebbnek éreztem magam!" A sprinterek­nek pedig mintha szárnyuk nőtt volna), a 90 percnél huzamosabb erőkifejtést igénylő futószámok­nak pedig ártani fog. Litvimov szovjet professzor szerint az eredmények 20 százalékos csök­kenésére lehet számítani, de a magabiztos, bátor versenyzés so­kat segíthet. A magaslatiak fel­tétlenül előnyben lesznek, gon­doljunk csak az alig ismert ko­lumbiai Mejiára, aki a 400 Hí­res magasabban fekvő Bogotából a mexikói „síkságra” érkezve, olyan neveket utasított maga mögé hosszútávon, mint Roe­­lants, Gamoudi és társai. A kép tehát lassan kirajzoló­dik: le lehet küzdeni a kétség­telenül fennálló, de a múltban betegesen felnagyított magaslati akadályt. A mexikói olimpia nem az oxigén palackkal futkosó orvosok „fehér köpenyes olim­piája” lesz. A MAGYAR LABDARÚGÓ VÁLOGATOTT, valamint az FTC, a DÓZSA, a HONVÉD és a VASAS NB - es labdarúgó­csapatának a tablóit megveheti. VI. Lenin krt. 50. UTÁNVÉTTEL MEGRENDELHETI: VII. Majakovszkij u. 91. 7, 10 és 15 forintos árban Biztos alap az induláshoz Megjelent az MTI Módszerta­ni és Tudományos Osztályának kiadványában a 2. Nemzetközi Sportjátékokon — az előolim­­pián — járt magyar sportkül­döttség útjáról és szerepléséről a jelentés. Terényi Imre, a kül­döttség vezetője, s a Mexikóban járt szakemberek beható tanul­mányt folytattak, s írták le ta­pasztalataikat. Az összegezés — a megjelent tanulmányok — biztos alapot adhatnak az induláshoz, az olimpiai felkészülés alapos ter­veinek elkészítéséhez. Remél­jük, szakembereink az „előta­nulmányok’’ alapján értékes munkát végeznek majd. Elkészült a programtervezet Október 22-én nyitó, 27-én záróünnepély Tizenhárom napos úszó-, műugró- és vízilabdáskor Elkészült a XIX. nyári olim­piai játékok részletes program­tervezete. Lehetséges, hogy a nemzetközi szövetségekkel foly­tatandó tárgyalások során ezen a programon még eszközölnek kisebb módosításokat, a lényeg azonban marad. Nem érdektelen tehát, ha is­mertetjük, hogy 1968. október 12 és 27 között, amikor majd az egész sportkedvelő világ figyel­me Mexico Cityre irányul, mi­kor, milyen eseményekre kerül sor. Különösen érdekes ez azért is, mert a tervek szerint a táv­közlési mesterséges holdak se­gítségével az olimpia műsorá­nak nagy részét Európában egyenesben láthatják a televízió mérői. Természetesen a mexikói időpontokhoz kell adni 7 órát, hogy megkapjuk a megfelelő magyar időt. A XIX. olimpia ünnepélyes megnyitójára 1968.­­október 12- én, szombaton 15 órai kezdettel kerül sor. Ezen a napon verseny még nem lesz. A nagy küzdelem 13-án, va­sárnap kezdődik. Az egyes sportágak programja a követ­kezőképpen alakul: ATLÉTIKA. Helyszín az Olimpiai Stadion, a délelőtti se­lejtezők reggel 10 órakor, a dél­utáni versenyek 15 órakor kez­dődnek. A bennünket érdeklő számok közül 13-án lesz a férfi gerely döntő, 16-án a férfi súlylökés döntője, 17-én az 5000 döntője, és a kalapácsvetés dön­tője, 18-án a női diszkosz dön­tő, 19-én a női 800 döntő, 20-án, az utolsó versenynapon pedig hat döntőre, többek között a váltókra és a maratonira kerül sor. BIRKÓZÁS. Helyszín az „A” tornacsarnok. A szabadfogásúak küzdelme október 17—20 kö­zött, a kötöttfogásúaké október 23—26 között kerül megrende­zésre. Kezdési idők: délelőtt 10 óra, délután 17 óra. EVEZÉS. Helyszín a Xochi­­milco csatorna. A verseny 13-án 16.­30-kor kezdődik az előfu­tamokkal, 15-én lesznek a re­ményfutamok, 17-én a közép­döntők, 18-án és 19-én a döntők. GYEPLABDA. Helyszín a Ke­rékpáros stadion és a Sportvá­ros pályái. A küzdelem 13-án kezdődik, a döntőkre 25 és 26- án kerül sor. KAJAK-KENU. Színhely a Cuemanco csatorna. Október 22- én kezdődik a verseny 10.30-kor az előfutamokkal, 23-án lesznek a reményfutamok, 24-én a kö­zépdöntők és 25-én a döntők. KERÉKPÁR. Helyszín a Ke­rékpáros stadion. A versen­yek október 16-án kezdődnek és tar­tanak 23-ig. KOSÁRLABDA. Színhely a Sportpalota. A küzdelem 13-án kezdődik, a döntőkre 22-én és 23-án kerül sor. Kezdési idő 9 óra és 17 óra. LABDARÚGÁS. Helyszín az Azték stadion és a Sportváros stadionjai. A selejtezőkre 13-án, 14-én, 15-én, 16-án, 17-én és 18- án kerül sor. A negyeddöntők 20-án, a középdöntők 22-én lesz­nek. A 3—4. helyért 24-én, az 1—2. helyért 26-án játszanak. Kezdési idők: 14 és 16 óra. LOVAGLÁS. Helyszín az I. sz. katonai pálya. A versenyek október 19-től 27-ig tartanak. LÖVÉSZET. Színhely a CDM Lőtér. A küzdelem október 18 és 23 között kerül sorra, kezdési idő 9 óra. ÖKÖLVÍVÁS. Helyszín az Aréna Mexico. Az előmérkőzé­­sek október 13-tól 23-ig tarta­nak, a döntők 25-én és 26-án lesznek. Utóbbiak 20 órakor kezdődnek. ÖTTUSA. Végleges színhelyek még nincsenek. Október 13-án a lovaglással kezdenek, 14-én ví­vás, 15-én lövészet, 16-án úszás, 17-én futás. RÖPLABDA. Színhely a ,,B” Tornacsarnok. A küzdelmek ok­tóber 13-tól 26-ig tartanak. Ok­tóber 22 és 23 szünnap. SÚLYEMELÉS. Színhely az I. sz. Színház. A verseny 13-tól 20- ig tart. Kezdési idők: 10 és 16 óra. TORNA. Színhely a Nemzeti Auditórium. A küzdelem 21-től­ 26-ig tart. Kezdési idők: 8.30 és 17 óra. ÚSZÁS, MŰUGRÁS, VÍZI­LABDA. Színhely az Olimpiai Uszoda. A küzdelmek 13-tól 26- ig tartanak. A vízilabda döntők­re 21-én kerül sor. Kezdési idők 10 és 16 óra. VITORLÁZÁS. Színhely Aca­pulco. A küzdelem 14-től 25-ig tart. VÍVÁS. Színhely a Tr­as­­missiones Tornacsarnok. A küz­delem 15-től 25-ig tart. Érd-k~'5- ség, hogy a kard egyénire 17-én, a kard csapatra pedig le­éri, te­hát a verseny eleé fris­-en ke­rül sor. Kezdési idők: 8 és 17 óra. A záróünnepély október 27-én, vasárnap lesz. A­­ rak megfelelő módon 12 órakor kezdődik a lovas ugró ragve iíj, és utána lesz a zárós­rrepély. Vasárnap, 1967. január 1. NEMZETKÖZI ERŐVISZONYOK Táblázatunk képet igyekszik adni arról, hogy az olimpiai sportágakban mit változ­tak az erőviszonyok a tokiói olimpia óta. Az 1964-gyel jelzett sorokban ismertetjük, hogy az országok mennyi pontot gyűjtöttek az egyes sportágakban a tokiói olimpián. A felsorolásból természetesen kimaradt a cselgáncs, amelynek versenyeit Mexico Cityben már nem rendezik meg. Az 1966- tal jelzett sorokban pedig az azóta rende­zett kontinentális játékok, világ- és Euró­pa-bajnokságok, illetve, ahol ilyenek nem voltak, az egyéb nemzetközi események, világranglisták figyelembevételével készült pontszámok szerepelnek. Bár az utóbbiak meglehetősen viszonylagosak, mégis lehet belőlük bizonyos következtetéseket levonni. Mindenekelőtt azt, hogy a nemzetközi ver­sengés éleződik, az élmezőny tömörül, néhány ország élsportjának fejlődése fel­tűnően jelentkezik (Lengyelország, Fran­ciaország), hogy a két német állam olim­piai szereplése a két nagy (Szovjetunió, Egyesült Államok) mögött még szorosabbá teszi a versenyt. De látni lehet azt a nyil­vánvaló törekvést is, hogy a legjobbak szinte minden olimpiai sportágban töreked­nek az eredményre és minden pont súllyal esik a latba. Mutatja a táblázat azt is, hogy a magyar sport tartja Tokióban kiharcolt helyét, s ha pontszámban valamivel kevesebbet is szereztünk, ez elsősorban vízilabdázóink és birkózóink gyengébb teljesítményének tu­lajdonítható. - 1966 V) *§ a * xtíV 'Ö kö’ÖM °rs*á* 1 1 1 1 h | ij J! 1! 1 I 1 >| e 3 I | ! f & < o U O íáü: M isi® J JJD 50 K »« í O S >>> 1. Szovjetunió 1964. 124 61 21 — 28 7 5 — 10 13 49 18 12 43 121 30 10 4 4 40 598 1. 1966. 115 74 20 — 37 15 4 — 10 33 40 10 9 39 93.5 104.5 19 7 8 65 . 763 2. Egyesült Államok 1964: 172 19 24 — 9 — 7 — 12 37 17.5 6 2 20 — 135 49 — 22 — 581.5 2. 1966 : 220.5 24.5 15 — 3 — 5 — 12 44 15 4 2 8 1 235 51 — 13 — 653 — Német DK 1964: 34 6 5 2 7 — — 4 2 6 4 0.5 — — 19 16.5 17 1 5 — 129 3. 1966 : 80.5 — 35 2 16 3 — 4 — 3 5 4 3 10 23 59 6 511 220.5 7. Lengyelors­zág 1964: 54 3 2 — — — 1 — — 2 38 — 4 25 2 — — — — 22 153 4. 1966 : 64 9 3 — 7 3— — — 19 27 — 5 29 2 — — — — 18 1 86 4. Japán 1964: 7 49 — — — — —— 157 — 11 22 84 22 — — — 3 211 5. 1966: 22.5 26.5 — — — — —— — 4 — — 9 15 108.5 — — — — — 185.5 6. Magyarország 1964: 32 23 — — 16 — — 7 — 13 — 11 1 18 11 5 — 7 — 34 178 6. 1966 : 31.5 10 3 — 24 — — 7 — — 7 21 — 24 4.5 5.5 — 2 — 34 173.5 — Német SZK 1964: 41 16 19 — 23 13 — — 34 — 10 0.5 — — 2 16.5 — — 10 14 199 7. 1966: 41 17 17 1 13 10 — — 25 5 17 — — 1 — 8.5 — — 13 6 172.5 9. Ausztrália 1964 : 38 — — 4 — 6 — — 3 — — 5 — — — 59 — — 8 123 8. 1966 : 51 — — 4 — — —— — — — — — — — 90.5 — — — — 145.5 11. Franciaország 1964: 16 3 9 — 5 12 — — 12 — 5 — — — — 8 — — — 28 98 9. 1966: 19 — 5 — — 29— — 11 — — — — 2 — 21 — — 8 30 125 10. Csehszlovákia 1964: 11 14 10 — — 9 — 5 — 4 — — 5 9 34 — _ __ __ __ 101 10. 1966: 22.5 8 6—38— 527—— 7444 — 1 — — — 117.5 5. Olaszország 1964: 17 3 8 — 2 36 2 — 18 — 26 — — 2 21 — 5 3 4 21 168 11. 1966 : 9 — 5 — — 22 — — 9 — 26 — — 2 13 — 43 — 8 101 12. Románia 1954 : 23 19 — — 27 — — 2 — 10 — — 62 1 — — 2 — 3 95 12. 1966: 16 14.5 2 — 23 — — 3 — 15 7 — 5 — — 3 — 13 7 99.5 8. Nagy-Britamnia 1964: 84 2 8 — — — — — 72 — — — 5 — 14 1—85 136 13. 1966: 14.5 — 3 — — 6 — — 11 — 3.5 2 — 1 — 31,5 2 — 11 — 85.5 13. Hollandia 1964: 1 — 16 — 6 20 — — — — — — — — — 19 __ — 1 63 14. 1966: 1 — 18 — 1 23 — — — — 10 — — — — 21.5 — — 4 — 78.5 15. Bulgária 1964: 4 51 — — 1 — — — — 54 — 2 — — — — — — __ 67 15. 1966 : 6 40.5 — — — — 3 — — 5 3.5 — — 3 — — _ — — — 61

Next