Népsport, 1971. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚGÁS ♦ LABDARÚG Tavaszi „tréfák" Szabolcstól Zaláig. A mókás kedvű tavasz tréfál velünk: hoz napfényt, jó meleget, aztán zord esőt, szelet, fagyot. Hol naftalinba téteti télikabátjainkat, hol szedhetjük elő ismét a meleg holmit. Úgy tűnik, ezek az apró tavaszi „tréfák" a labdarúgásban is honosak. Az NB I múlt hétvégi fordulójáról már megírtuk, hogy meglepőbbnél meglepőbb eredmények születtek. Nos, ugyanez megtörtént az NB alacsonyabb osztályaiban, az NB I B-ben, NB Il-ben és az NB Ill-ban is. Azaz Szabolcstól Zaláig rengeteg váratlan eredmény született. Mintha a csapatok egy része most akarná bizonyítani: méltó a figyelemre, így és ezért történhet meg, hogy szinte átíródnak a táblázatok. És nemcsak az alsóbb régiókban, hanem a táblázatok élén is. De hát ez is szép a tavaszban, meg a fociban! A sok-sok „csintalanság". A meglepő fordulatok. Vegyes érzelmekkel az NB I B-ről Az időhúzás , „veszélyes” taktika Kecskeméten több mint hatezren mentek ki a Dózsa-rangadóra. Vonzó volt a csata, hiszen nem kisebb tétért folyt, mint hogy a győztes egy kis lépéssel közelebb került az NB I-hez! A mérkőzés előtt Kovács Ferenc, az egriek edzője nem titkolta, ők a döntetlennel ■is elégedettek leniinének. Csapata érmél, megfelelően játszott. Az egriek szorosan fogtak embert, nagy nyugalommal szerelték a kecskeméti próbálkozásokat és húzták az időt. A kecskeméti közönség eleinte bosszankodott, aztán csendesen figyelte csapata vergődését, így ment volna talán ez a mérkőzés végéig. A 64. percben azonban az egri Mészáros fejéről szögletre pattant a labda és a játékvezető — a partjelző intésére !— kirúgást ítélt. A kecskeméti Czilih— aki addig csapata egyik legjobbja volt — a vitában megfeledkezett magáról. Kiállították! Szigeti Ferenc edző kérdőre vonta a játékost. — Peri bácsi, én csak azt mondtam,hogy szöglet volt! A játékvezető azonban többre emlékezett. Véleménye szerint e csatár még azt is megjegyezte, hogy ilyen. .. bírót még nem látott életében. Czéh mindenesetre zuhanyozni vonult. Elszabadult a pokol a pályán. Néhány perc múlva — les után — az egri hálóban táncolt a labda ... A közönség még inkább tűzbe jött és szinte belehajszolta a tíz főre olvadt kecskeméti csapatot a győzelembe. Amikor ?_71. Percben Diószegi reális í°,remények között a hálóba talált, egy csapásra megváltozott a mérkőzés képe. Most már az egriek siettek, sőt kapkodtak, és ez volt a helyiek szerencséje. Lehet, ha az egriek kezdettől fogva győzni akar- nak, mindkét pontot elvisszik, de csak döntetlenre mentek. Miután gólt kaptak, hiába siettek, már elkéstek! Ózdon nem megy a foci Ezt nem nehéz bizonyítani, csak a bajnoki táblázatra kell nézni. A gyönyörű stadionban valamikor, például az FTC ellepte ,NB I-es mérkőzésen, jóval több volt a nézők száma húszezernél, s ma alig emelkedik a kétezer fölé a nézőátlag. Ez a kritika is! Nem megy Ózdon a foci, hisszen a hazai pálya előnyét sem tudja az Ózdi Kohász kihasználni. No, meg a szerencse is ela csapattól... Vasárnap például Váradi hatalmas lövéses felső kapufáról vágódott a gólvonalra, szinte „füstölt a mész”, de kiperdült a mezőnybe a labda. Ide kívánkozik: a Békéscsaba Ózdon jó futballt játszott, megérdemelte az egyik pontot. Az ózdi közönség — a döntetlen ellenére is ez volt az általános vélemény — végre jó focit látott. Sztriptíz! „Sztriptíz-műsor” vezette be Soroksáron az Egyetértés—Bp. Spartacus mérkőzést. Mielőtt bárki megrökönyödne, eláruljuk, csak arról volt szó, hogy a két csapat tagjai piros-fehér szerelésben jelentek meg, s ezért nadrágot cseréltek... A pálya közepén! A szégyenlősebbek — nagy derültség közepette — a háló mögött. A hangulatos kezdést a hangulatos folytatás követte. Kialakultak a párok és kiderült, hogy a máskor oly gólerős Halápi, bármilyen tapasztalt „róka”, nem tud elszabadulni a nyurga Kácsortól. A másik oldalon Gábor kapott szigorú „testőrt” Szántai személyében. A többi csatár nem sok vizet zavart. És milyen a sors? A közmondás szerint egy fecske nem csinál tavaszt. Nos, a szünet után beállított Weimper, ha tavaszt nem is tudott varázsolni, de néhány húzásával tökéletesen megzavarta a Spartacus hátsó alakzatának „házirendjét”. Friss, eleven mozgásával lendületet vitt a támadósorba, s ebben a játékrészben a mezőny legjobbja volt. A gól előtti támadás is tőle indult el A harag rossz tanácsadó A Székesfehérvár—Debrecen találkozón a 80. percben felbomlott a fehérvári hadrend a középpályán. Horváth, a játékvezető döntését be sem várva, „ítélkezett”, amiért kiállítás járt. Néhány perc múltán újabb debreceni ellentámadás következett. Akadálytalanul játszhatták át a játéktér közepét, hiányzott Horváth. Gól született a támadásból, s ezzel aztán el is úszott a biztosnak látszó fehérvári pont. Egyöntetű volt a mérkőzés végén a vélemény: ha Horváth nem veszíti el a fejét, aligha következett volna be a vereség! Az újabb lehetőség is elúszott Hová lett a régi oroszlánbarlang?! Hová lett Jerabek kora?! Amikor a Szállítók Czabán Samu téri pályájától jobban féltek a csapatok, mint bármilyen más pályától?! Sokat és sokan beszélgettek erről vasárnap délután a FOSPED Szállítók—BKV Előre mérkőzésen, hiszen a hazaiak győzelme egyáltalán nem volt egyértelmű, megnyugtató, biztos. A második félidőben Sashegyi egymaga megfordíthatta volna az eredményt. 1 * Nem sikerült, és ezzel a BKV Előre újabb lehetősége úszott el. A kék-sárgák immár „biztosan” őrzik az utolsó helyet. Ezzel a vereséggel az Előre sorsa valószínűleg végérvényesen megpecsételődött... A mérkőzésről egyébként csupán anynyit: a kétszer 45 perc nagy részében „grundfocit” láttunk. Ahol a labda volt, ott nyüzsgött 18—20 játékos. És a néző fejében önkéntelenül is megfordult: túl nagy a különbség az NB I és az NB I B között! Pedig az NB I-es mérkőzéseken sem kényeztetik el manapság a szurkolókat ... V. A hét 11-e az NB I B-ben Németh (BVSC) - Papp (SZMTE), Tallósi (P. Bányász), Kreidli (Kecskemét), Madai (Ózd), Lutz (Kecskemét), Filó (ZTE), Lódi (Kecskemét), Weimper (Egyetértés), Imre (Békéscsaba), Nagy F. (SZMTE). Három mérkőzés, három furcsaság az NB II-ben Nincs abban semmi különös, ha egy NB II-es mérkőzésen öt gól esik. Azt is megszoktuk az utóbbi években, hogy ilyen találkozóra igen gyakran mindössze ötszáz néző kíváncsi. Persze, attól függ__Vasárnap az MVSC—BEAC meccsen a hazai csapat három kapufát, és öt remek gólt rúgott. Régen volt már ilyen gólszüret a vasutaspályán. A lelátón mindössze 500 néző ült! Történt ez azon a pályán, ahol alig több, mint egy évtizede, az MVSC fénykorában, 10—15 ezer ember szorongott egy-egy mérkőzésen. Sőt a kiesést követő években is 4—5 ezer ember járt a ,,kubik”-ba. Úgy tűnik, a legnehezebb időszakban fordított hátat csapatának a miskolci zöld-fehérek szurkolótábora. Igaz, nem ok nélkül maradtak el a nézők, hiszen a kiábrándulást néhány játékos siettette egy-egy rossz játékkal, lélektelen magatartással. Mostanában azonban szellemében és néha már játékában is más csapat lép pályára. Vasárnap az ország második városában az MVSC—BEAC mérkőzés volt az egyetlen számottevő sportesemény. Igaz, nem volt rangadó, nem ígért semmiféle sztorit a találkozó, mégis elgondolkoztató ez a példátlan részvétlenség. Az otthon maradók nemcsak öt szép gól élményeivel, hanem egy szép győzelem kellemes érzésével lettek szegényebbek, így aztán azt is elmondhatjuk: ezen a mérkőzésen nemcsak a REAC veszített, hanem a „hűtlenek” is. Győri Dózsa—Dorog... A két nagymúltú csapat találkozója — a bajnoki táblázaton elfoglalt helyük miatt is — nagyszerű sporteseményt ígért. Sajnos, a várakozást most csalódás követte. Iram és küzdelem nélküli, vérszegény játék jellemezte a 90 percet. A dorogiak biztonsági játékra törekedtek és ebből az állásból igyekeztek céljukat elérni, a döntetlent kiharcolni. Sikerült! " Az 58. percben feltartás miatt szabadrúgáshoz jutott a Gy. Dózsa. A játékvezető hosszú ideig magasba tartott kézzel jelezte, hogy közvetett szabadrúgást ítélt. A 22 méteres büntetőrúgást végrehajtó Kovács, vagy nem ismeri a szabályt, vagy nem törődött a játékvezető jelzésével, mert nagy erővel a kaput célozta meg. A „bomba” fejmagasságban a baloldali léc belső élére, onnan pedig a kapu közepén denmediscen álló Horváth J. fejére pattant és úgy vágódott a hálóba. Ha a kapus nem ér a labdához, érvénytelen, hiszen közvetett szabadrúgásból közvetlenül nem érhető el gól. Kovács tudatlanságán, vagy meggondolatlanságán ezúttal segített a szerencse, a dorogi kapuvédő ritka balszerencséjére. Hát ilyen játék a labdarúgás! Nevek vagy napszámosok Másfél év alatt a körülményekhez képest jó csapatot kovácsolt egybe Kaposvárott a Táncsics SE-ből Váradi Lajos edző. Az NB II legfiatalabb csapata az ősszel jó középcsapattá vált, és közben néhány bravúrt is csinált. Az idén azonban a Táncsics SE saját otthonában sem bírt a Pécsi BTC-vel, azzal a csapattal, amelyet fél évvel ezelőtt Pécsett is biztosan fektetett kétvállra. Vasárnap Almásfüzitőn újabb vereség következett. Egy tanulságot bizonyára levontak a kettős vereségből „Táncsicséknál”. Rájöhettek arra, hogy megbízhatóbb egy látszólag kisebb képességű labdarúgókból álló, de jól összeszokott együttes, mint a hirtelenéban összetákolt, nevesebb játékosokból álló gárda, amelynek tagjai tulajdonképpen a pályán találkoztak egymással először. A régi, megszokott „napszámosok” bizonyára többre vitték volna! A vasárnap kapusa 1961-ben, 17 éves korában az Országos ifjúsági válogatott keret tagja volt és 1962-ben, a magyar—jugoszláv ifi-mérkőzésen a kispadom ült!... 1962-ben az Újpesti Dózisa ifjúsági kapusaként szerepelt, augusztus 1-től azonban már a Nyíregyházi Spartacus kapusa lett. Nagyszerű sorozat áll mögötte. 1965 óta a mai napig a nyíregyháziak minden mérkőzésén ő védett. Hívták sokfelé — nem ment! Egyesületében, munkahelyén (motorszerelő) megszerezték, csapatában számos alka-lommal a mezőny legjobbja volt. Most is, Kazincbarcikán, ahol a bajnokesélyest saját otthonában győzte le együttese, Pilisák József a mezőny fölé emelkedett. Bravúros védésednek köszönhető, hogy az esélytelen nyíregyházi gárda győztesként vonulhatott le a pályáról. Ugrik a kapus, ugrik a csatár egyes a kapus, ugalmas Jelenet a KELTEK—Borsodi Bányász mérkőzésem (Fotó: Jécsy József) is . 14 Az NB II-t is megjárt Siófok bemutatkozása az alacsonyabb osztályban, sem a félidényes bajnokságban, sem utána nem járt sikerrel. Molnár Péter, a csapat edzője azt ugyan nem vállalta a szerződéskötéskor, hogy nyomban visszavezeti a csapatot az NB II-be, de ígéretet tett, hogy a szétzilált együttest összerázza. Az őszi fordulóban ez nem sikerült. A siófoki vezetők ennek ellenére nem voltak türelmetlenek Molnár állandóan azt hajtogatta, hogy virradnak még szebb napok is a magyar tenger legismertebb helységének csapatára !... Lehet, hogy ezek az idők most végre elkövetkeztek, hiszen a siófokiak két mérkőzésen négy pontot szereztek. , — Nem csodáról van szó — mondta Stolle László sportköri elnök. — Edzőnk a felkészülés során egybekovácsolta a csapatot. Sok nehéz problémát megoldott, megfelelő szerepkört talált a fiatalabb és az idősebb játékosoknak egyaránt. A jelekből ítélve, a fiúk most a bajnokságban bizonyítanak. Persze lesznek még buktatók, de végre elindult a csapat az úton... Visszatért a „rossz” edző Amikor 1966-ban Sándor Lajos edző megnyerte csapatával, a Pécsi Előrével Baranya megye bajnokságát, az egyesület — ki tudja miért — jobbnak látta új szakvezető szerződtetését. A Pécsi Élőréből az NB III-ban Pécsi Volán lett, a régi edző pedig vándorbotot vehetett a kezébe. Időközben a Pécsi Volán szerényebb eredményekkel vette az NB III-as akadályokat. 1969 őszén és az 1970. évi félfordulós bajnokságban, mindössze egyegy győzelmet aratott és gyengén állt a csapat szénája a múlt év őszén is. Hat forduló után, két vérszegény döntetlen, alig két pontot eredményezett és a táblázat végén végleges leszakadást ígért. Ekkor ismét gondolt egy nagyot a sportköri vezetés és az első csapat sorsát újra Sándor Lajos kezébe tette le. Az edzőváltozást követő eredményekről röviden csak ennyit: az őszi idényt 11 ponttal és visszatérő önbizalommal zárták, az idei tavaszi két forduló pedig három pontot eredményezett. Idegenben szereztek értékes győzelmet és a helyi rivális PEAC-tól vettek el egy pontot Ma már bizakodással beszélnek a vezetők a bentmaradást illetően is. Visszatért tehát a „rossz” edző a Pécsi Volánhoz. Talánmég időben ahhoz, hogy erős kézzel, megfelelő szigorral rendet teremtsen! Sok-sok egyesület számára — tanulságként! Rangadó a Hanyi-tájon Fertőd, Fertőszentmiklós, Petőháza ... Szinte egymásba épült már a három község. A sportegyesületek között azonban majdnem áthidalhatatlan távolságot teremtett az átkos sovinizmus. Az elmúlt héten a Fertőszentmiklós—Fertőd „örökrangadó” lázában égett a három község mintegy hétezer lakója. A találkozó színhelyéül — a fertőszentmiklósiak pályaválasztási jogának megvonása miatt — Petőházát jelölte ki az illetékes NB III-as bizottság. Hogy ez a büntetés a gyakorlatban mit jelent? Csupán egyetlen példa. A Fertőszentmiklós nyugati részén lakók részére, lényegesen közelebb van a petőházi, mint a szentmiklósi pálya... Éltek is az ajándékkal Közel ezer ember helyezkedett el a nézőtéren. Szóltak a kólampok, a kereplőik, forró volt a légikör, küzdelmes a járták. Győzött a vendég. Erről egyébként a fertőszentmiklósiak edzője, Horváth Zoltán így nyilatkozott: „ Érettebb, céltudatosabb játékot, jobb csapatteljesítményt nyújtottak a fertőddel, megérdemelték a győzelmet A vezetők tehát tárgyilagosan, higgadtan értékeltek. Nem úgy, mint a szurkolók, akik az ugratások áldozataként még egy-két nappal a mérkőzés után is indulatba jöttek. Hiába, egy rangadó még a hanyi tájakon is felborzolja az idegeket! Az öreg harcos és a tinédzser Ritkán fordul elő — még az NB III-ban is —,,hogy két, a bajnokság felé kacsingató együttes küzdelme S:1-es eredménynyel végződjék! Csabán a Bes. Agyagipar—Szegedi AK mérkőzésen pedig ez történt. A SZAK — és ezt a mérkőzés előtt edzőjük nem rejtette véka alá — az egy pontért utazott Csabára. A hazaiak viszont nyerni akartak, mert újabb pontveszteség esetén végleg leszakadtak volna az élmezőnytől. Bár gólt nem rúgott, csak egy kapufát, a mezőny legjobbja a csabaiak örök ifjú balösszekötője Farkas Gábor volt. Ráépülta hazaiak támadó taktikája is. Farkas tehát hervadhatatlan érdemeket szerzett ezen a vasárnapon. De ugyanígy kijutott az elismerésből a 18 éves Kávásinak is. Akárcsak egy héttel korábban, a hajrában küldte őt pályára , edzője. Még labdához sem ért, amikor Kuti bombája Tóth kapusról kipattant. Az „újonc” véreseként csapott a labdára, s bal lábbal , amelyet a rossz nyelvek szerint csak támaszkodásra használ — mintegy 14 méterről, óriási gólt zúdított a szegedi hálóba. Egyszer ért labdához — és ez is gólt hozott! A fiú majd kibújt bőréből, s társai alaposan megropogtatták csontjait. A tinédzsernek először a még egyszer oly idős Farkas Gábor gratulált először! Csütörtök, 1971. április 1. Siófok, Fertőszentmiklós, Békéscsaba RIS III-as egyveleg