Népsport, 1977. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1977-03-02 / 51. szám

2 NÉPSPORT A Népsport jelenti KÖSZÖNTÉS Kottár Jenőt, a Magyar Test­­nevelési Főiskola rektorát hat­vanadik születésnapja alkalmá­ból köszöntötte dr. Beckl Sán­dor államtitkár, az OTSH elnö­ke és dr. Csanádi Árpád, az OTSH elnökhelyettese, s az ün­nepeltetek ajándékkal kedves­kedtek.★ Bensőséges ünnepség színhe­lye volt az U. Dózsa SC szék­háza. A klub elnökségi ülésén Szusza Ferenc nyugdíjba vonu­lása alkalmából Földesi Jenő ha­tárőr-vezérőrnagy, belügyminisz­ter-helyettes és Krizsán József, az MLSZ főtitkára köszönte meg a 25-szörös magyar, váloga­tott, majd kiváló edző több év­tizedes példamutató helytállását a magyar labdarúgás élvonalá­ban. A Belügyminisztérium ve­zetése nevében Földesi Jenő belügyminiszter-helyettes serle­get adott át a kiváló sportem­bernek, Krizsám József pedig a labdarúgó-szövetség ajándékát nyújtotta át Szuszának. EGYESÜLETI ÉLET A DVTK elnöksége ülést tar­tott, amelynek napirendjén a labdarúgó-szakosztály idei ter­vei, fejlesztési terve szerepelt. Kinevezték a különböző szak­osztályok és szakbizottságok ve­zetőit és tagjait. * Telt ház előtt rendezte meg idénynyitó szurkolói ankétjét a Bp. Honvéd labdarúgó-szakosz­tálya a kispesti Vörös Csillag Művelődési Házban. Az össze­jövetelen megjelent és felszólalt Reményi Gyula vezérőrnagy, a szakosztály elnöke, Karácsony István ezredes, a BHSE általá­nos elnökhelyettese és dr. Var­ga Imre, a pártolótagságot szer­vező, irányító bizottság vezetője is. Tichy Lajos megbízott veze­tő edző számolt be csapata fel­készüléséről és terveiről, majd válaszolt a piros-fehér szur­kolók kérdéseire. UTAZÁS Csehszlovákiában az idén is két nemzetközi fedettpályás ma­­gasugróversenyt rendeznek. Az elsőt szerdán Prágában, a má­sodikat pénteken Trinecben. A magyar ma­gasugrók közül Kele­men és Gubán utazott el a keret­­versenyre. RENDEZVÉNY Az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Újság­írók Országos Szövetsége és az Oktatási Minisztérium március 2-án a Magyar­ Sajtó Házában (Bp. VI., Népköztársaság u. 101.) rendezi meg az 1976. évi Sport­­szerűségi díjak átadási ünnepsé­gét. " TOTÓ A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közli, hogy a totó feb­ruár 27-i, 9. fogadási hetére 3 562 902 darab szelvény érke­zett be. 13+1­ 35 darab = 45 442 Ft, 13 találat: 10 db = 30 783 Ft, 12 találat: 806 db = 1146 Ft, 11 találat: 8733 db = 106 Ft, 10 találat: 55 725 db = 25 Ft. Az 1000 forinton aluli nyereményeket március 5-től, az 1000 forinton felülieket március 10-től fizetik ki. [ RÁDIÓ, TÉVÉ | Szerda. Rádió. Kossuth-adó. 22.15: Sporthírek. Vetési-adó. 6.20: Torna. 10.50: Délelőtti torna. 15.33: Közvetítés az MTK-VM— Hamburg labdarúgó KEK-mér­­kőzés II. félidejéről. Televízió. 7.59: Tévétorna. 15.35: MTK-VM—Hamburg (szí­nes), labdarúgó KEK-mérkőzés közvetítése a Hungária körúti pályáról. 21.20: Műkorcsolya VB (színes) párosok versenye. Köz­vetítés Tokióból, felvételről. Szlovák tévé. 17.55: Autó-motor revü. 20.30: Műkorcsolya VB. Szlovák tévé II. 17.00: Atlétika. Jugoszláv tévé. 20.00: Sportszer­da. 19.55: Bayern München— Dinamo Kijev. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelenti. Várható időjárás szerda estig: időnként erősen megnövekszik a felhőzet, főként délután gyenge havazás, hózáporok alakulnak ki. A legmagasabb nappali hőmérsék­let plusz 2 és plusz 7 fok között várható. KOSÁRLABDA Mit jelent egy-egy játékos hiánya? Így utólag persze könnyű ki­jelenteni, hogy hétfőn már a találkozók kezdete előtt eldől­tek a női kosárlabda-rangadók. Az MTK-VM—Bp. Spartacus mérkőzés a kék-fehérek, a BSE—Csepel összecsapás pedig a gyáriak javára. Hogy miért? Mert a szövetkezetiek nélkülöz­ni kényszerültek dr. Pilverinét, a tanácsiaknak pedig az ugyan­csak beteg Czirákynéról kellett lemondaniuk. Egy-egy játékos távolléte pedig a magyar női kosárlabdacsapatokban meghatá­rozó lehet. Cseppet sem akar­juk a győztesek érdemeit csök­kenteni, ennek ellenére, aligha lehet vitás, hogy az addig ve­retlen Bp. Spartacus jóval szo­rosabbá teszi mérkőzését, ha a F­ehérné, Cseh, Botka, László, Molnár ötös mellett legalább még egy közel hasonló felké­szültségű játékost tud felvonul­tatni. A BSE-nek több jó játé­kosa van, ám ha Czirákyné hiányzik mégis csak közepesre képes. Kényszer nélkül Az elszomorító helyzettel ma­guk az edzők is tisztában van­nak. Temesvári Ottó, a szövet­kezetiek edzője, még a találko­zó kezdete előtt — nem kis iró­niával — mondta: „A mérkőzé­sek alatt csak azért kérek időt, hogy szólhassak a lányoknak, ne szabálytalankodjanak. Ha kipon­tozódnak , itt a vég”. Nyilvánvaló, hogy azért nincs ott a vég, sőt az sem lehet vi­tás, hogy a bajnokcsapat edzője taktikai utasításokat ad ilyen­kor, szavai mégsem nélkülöz­nek bizonyos igazságot. Az élcsapatok közül jelen pil­lanatban egyedül az MTK-VM- ne­k megfelelő a játékosállomá­nya. Ennél a csapatnál a cserét nem a kényszerítő körül­mények, hanem taktikai szem­pontok indokolhatják. Komáro­­my edző a legnagyobb vetély­­társ elleni rangadón is megen­gedhette magának, hogy a válo­gatott Beloberket csak a tizen­kettedik percben küldje pályá­ra. Mi több, akkor, amikor az együttes már tizennégy ponttal vezetett. Nála is később ment a játéktérre az ugyancsak Európa­­bajnokságom járt Gajdos. A kék­fehérek nélkülük is remekül ol­dották meg a kettő-hármas ala­kuló zónát. Sőt, rövidesen kide­rült, hogy közvetlenül a kezdés után kosárlabdáztak a legtu­datosabban. A továbbiakban — talán a jelentős előny volt a háttere — már egyre több volt a könnyelműség, a hiba. Újfent bebizonyosodott, az együttes hi­ába rendelkezik több jó játé­kossal, még mindig nem igazán jó csapat. Komáromy Ede a je­lentős különbségű győzelem után sem volt elégedett. Maga is megállapította, hogy a dicsére­tes kezdés után teljesen elszür­kült a védekezés. Lehangolónak minősítette a letámadás elleni kapkodó játékot, összességében hiányolta a lendületet. Előrevivő és követendő lehet ez a tárgyilagosság. Csepeli „csoda” Nincs másfél éve, hogy a Cse­pel még az NB II-ben játszott. Liptay edző tanítványai a leg­jobbaknak is méltó ellenfele. Akárcsak tavaly a rájátszáson, a BSE-t ezúttal is egy ponttal verték. A csapatot mégsem le­het maradéktalanul dicsérni. Teljesítménye a végletek között mozgott. Az első félidő közepén valamennyi játékos labdával, labda nélkül fáradhatatlanul mozgott. Ellentétben az ezúttal túlságosan félénken, határozat­lanul játszó ellenfelükkel — harcosak, kemények voltak. Ha saját palánkjuknál megszerezték a labdát, vágtában futottak a túloldalra. A bravúros perceket pillanatok alatt nagyon gyen­gék követték. A vágtába szá­guldást vágtában rohanás vál­totta fel. Gyakran teljesen fe­leslegesen szórták el a labdát, a könnyen szerzett előny köny­­nyen elment. A tizenhét pontos vezetés kétpontosra olvadt. Az­tán megint tizenegy, majd új­ból egy. Végül elég lett volna egy szigorú bírói ítélet és a megérdemelt győzelem kicsúszik a kezükből. Sikerük pillanataiban is hang­súlyoznunk kell, a kétszer húsz perc szintidőt, sokkal egyenle­tesebben kell végig kosárlabdáz­ni. Még a válogatott Lemernél is előfordult: az egyik akciónál négy ember gyűrűjéből dobott „csont nélkül” kosarat, aztán a következő támadásnál, bár csak egy ellenfél állt vele szemben, tétovázás nélkül hozzá passzolt. Más kérdés, hogy fél perc múl­va a labdát visszadobták neki. A nemzetközi mezőnyben­­ nincs ilyen „összjáték” ... Gy. T. NŐK MTK-VM—Bp. Spartacus 81—67 (40 — 27). Sportcsarnok, 1500 né­­­ő. V: Cziffra, Hornyák. MTK­­VM: Torma (10), UJVÁRINÉ (16), Kárász (22), Horváth (6), Szabó (13). Cs: BELOBERK (12), Gaj­dos (2). Edző: Komáromy Ede. Bp. Spartacus: Hegyi (—), BOR­KA (20), Molnár (21), CSEH (10), László (12). Cs: Fehérné (4), Pár­tos (—). Edző: Temesvári Ottó. A kék-fehérek zónára rendezkedtek be, a szövetkezetiek embert fog­tak. Sok hiba csúszott a játékba — a kulcsemberek sem voltak ki­vételek! — büntetők maradtak ki sorozatban. Mindez alaposan ron­totta a rangadó színvonalát. Az MTK-VM éledt fel hamarább. Ká­rász jó labdákat kapott, értékesí­tette is őket és máris 30 —16-ot mutattak a táblák. A Sparta­­cusban Molnár és Botka gyűjtö­gette a kosarakat. Nagy sikert aratott a szemfüles Cseh Zsuzsa, aki kitűnő ütemben ugorva, rend­re leszedte a lepattanó labdákat a nála magasabbak elől is. For­dulás után az MTK-VM továbbra is kitartott jól bevált területvé­delme mellett, a 24. percben már 48—34-ra húzott el! Az MTK-VM kissé kieléigedett, a szövetkezettek­ ezt kihasználták. Ujvá­rinné kitű­nően szervezte a kék-fehérek tá­madásait, kosarakat is dobott, új­ra 15 ponttal megugrott az MTK-VM. Gajdos kipontozódott. A B­ Otrka, Cseh páros alaposan, megmozgatta az MTK-VM zóná­ját és 70—63-ra felzárkóztak a szövetkezetiek. Molnár kipontozó­dott. A hajrában Beloberk gyors elfutásaival, stílusos kosaraival újra megnövekedett a különbség. Az utolsó percben László is ösz­­szeszedte ötödik személyijét. A rangadó nem hozott szép játékot. Az MTK-VM megérdemelten fosztotta meg veretlenségétől a bajnokcsa­patot. Csepel—BSE 61—60 (33 — 27). Sportcsarnok, 800 néző. V: Dé­­kei, Berki. Csepel: Bracsa (4), Kőmíves (10), Le­mer (17), KÖR­MENDI (14), VARGA (10). Cs: Páris (6), Kovarik (6). Edző: Liptay István. BSE: Fodor (13), Szegedi (15), Gajdán (4), Szabics (2), Tarkovács (13). Cs. Kósa (4), Na­gy Cs. (7), Szabó (2). Ed­ző: Szabó Ödön. A BSE perce­ken át kapkodva, idegesen ját­szott, nem talált ellenfele kosa­rába. Ezzel szemben a csepeliek gyorsan indítottak, szervezetten védekeztek, kihasználták helyze­teiket és öt perc alatt 10—2-re elhúztak. Fodor kosaraival 14— 11-re feljött a BSE, de ezután öt perc a­l­att 14 pontot ért el a Csepel, míg a BSE egyet sem, így 218—11-re (!) alakult az eredmény. Izgatott hangulat ural­kodott a pályán, úgy látszott, vég­leg eldőlt a rangadó, de a taná­csiak nem adták fel, is­mét sike­rült faragni­uk hátrányukból. A 3. félidőben a BSE nagy erőfe­szítéseket tett az egyenlítésért. A 38. percben 59—58-ra (!) ala­kult az eredmény. Lerner két büntetőt értékesített, erre nyom­ban Szegedi válaszolt. (61—60). A lefújás előtti pillanatban még volt kosárdobási kísérlete a BSE- nek, de az eredmény már nem változott. A­­ csepeliek győzelme meglepetésnek számít, de az egész mérkőzésen nyújtottak alapján megérdemelt. A ta­nácsiak nyerhettek volna, de 17 büntetőt hagytak ki és 1­­í­­szer adták el a labdát. TFSE—KSI 82 — 67 (40 — 38). Sportcsarnok, 800 néző. V: Bán­sági Gy., Ger­csev. TFSE: Gábor (10), Novák (7), DOBIROSI (30), Dalnoki (12), VÁCZI (211). Cs: Vecsési (2), Farkas (—), Bódy (—), Kilián (—). Edző: Farkas József. KSI: Kovalik (2), Ungár (8), Gulyás (17), Daróczi (8), SAMALA (24), Cs: Sepsi (6), Nagy (2), Németh (—), Christán (—). Edző: Bild Katalin. A sport­­iskolások fordulás után elfárad­tak és akkor már nem tudták hárítani az erőteljesebb főisko­lás támadásokat és a magas Dob­­rosi kosarait. BEAC —Vasas Izzó 74 — 64 (32 — 30). Szentkirályi utca, V: Král, Bolgár. Ld: Hilbert (32), Bácskay A. (10), Halász (9), Bácskai Cs. (9), ill. Pataki (15), Hetesiné (15), Bolczóné (13), Ba­kon­yiné (10). Pécsi VSK—ZTE 90 — 69 (50 — 30). Pécs, Vasutas torna­­csarnok, 200 néző. V: Kardos, Dobál. Ld: Verbőcziné (28), Bun­­dászné (18), Russainé (12), ill. Hersitsné (24), Hocz (19), Ka­­mondi (14). Diósgyőri VTK—SZEOL AK 71—68 (35 — 42). Szeged, 500 né­ző. V: Faidt, Solmó. Ld: Winter (31), Medgyesi (14), ill. Pálinkás (20) , Molnár (19). MÁV Nagykanizsai TE—Ganz- MA­VAG 62 — 55 (34 — 32). Nagy­kanizsa, 600 néző. V: Bánsági M., Domonkos. Ld: Szén Jeamé (21) , Hegybíró (12), Megyeri (­11), ül. Nagy M.. (19), Szőke (11). Székesfehérvári Építők — KSC 73 — 54 (42 — 25). Kecskemét. V: Bacslay, Pineker. Ld: Bakó (19), Szilasd (18), Major (16), ill. Do­mokos (12), Venaszitó (12), Ztaki­­ján (11). 1. BSE 8 7 1 019-444 15 2. MTK-VM 8 7 1 6­70-554 15 3. Bp. Sport. 8 7 1 628-514 15 4. Pécs 8 7 1 633-625 15 5. TFSE 9 5 4 613-559 14 6. BEAC 8 5 3 514-513 13 7. Csepel 8 5 3 581-467 13 8. Szf.-vár 9 4 5 657-652 13 9. N.­kanizs­a 8 4 4 571-593 1­2 10. Ganz-M. 8 4 4 515-548 12 11. KSI 8 3 5 601-628 11 12. Szeged 8 2 6 532-602 10 13. V. Izzó 8 2 6 526-625 10 14. Diósgyőr 8 2 0 513-600 10 15. Kecskemét 8 1 7 449-590 9 16. ZTE 8 1 8 547-655 8 VÍZILABDA Akárhogy is nézzük, a hét végi kettős magyar—szovjet ví­zilabda-mérkőzés „kísérleti” ta­lálkozó volt. Tudjuk, sokan most azt mondják: „Persze, hogy kí­sérletinek nevezik, hiszen az el­sőt idehaza elvesztették a mieink, és hát ilyenkor jönnek a kifogások, a kibúvók. Mind­járt jön majd a szokásos szö­veg, hogy nem lehet a látot­takból messzemenő következ­tetéseket levonni.” Mégis így igaz! A két össze­csapásnak valóban nem volt dogmateremtő jelentősége. No­ha — jelentős meccsek voltak! Először is február végén egy­­egy csapat — mióta a vízben labdával gólra játszanak — még csak a felkészülésnél tart. Úszik, erőt gyűjt és éppen hogy csak elkezdi a kétkapus edzése­ket. De most volt ennél egy lényegesebb dolog is, ami egy­értelműen kísérletivé tette a ta­lálkozókat: a sportág történeté­nek egyik leggyökeresebb sza­bálymódosítása. Mindkét válo­gatott most játszotta első két hivatalos mérkőzését az új szabályok szerint. És a sejtéseken túl egyetlen szak­ember sem volt, aki előre meg tudta volna mondani, hogy erős, kemény ellenfél ellen mit tud kamatoztatni majd együtte­se a változtatásokból. Azt, hogy melyik válogatott tud a leg­eredményesebben élni igazából az új szabályokkal, majd csak hónapok múltán dől el — ilyen lesz az augusztusi Európa-baj­­nokság — hozzávetőleges pon­tossággal. A most látottak még­­csak jelzések, tapasztalatok. Vegyük sorjába, hogy a leg­lényegesebb változtatások ho­gyan mutatkoztak meg a két találkozón, hogyan éltek vele a játékosok? • A támadási idő 45 másod­perc helyett 35 lett. Erről a mérkőzések előtt a mieink már beszéltek. Termé­szetesen még nem idegződött be a mínusz tíz másodperc. Még tapasztalható volt az óvatosko­dás. Többször ellőtték már itt is, ott is a labdát, amikor még lett volna idő egy átadásra, jobb helyzetre. A védekezésből támadásba átmenő lefordulások a mieinknek mentek jobban, an­nak ellenére, hogy a szovjet vé­dők a páros játékban rendkívül szorosan fogják ellenfelüket. Su­dár és Wiesner is tudott lefor­dulásból akciógólt szerezni, és Wiesnernek, valamint Gerendás­nak is volt kihasználatlan gól­helyzete egy-egy jó lefordulás­ból. A szovjeteknek mindössze egy lefordulásos helyzetük volt, a győztes mérkőzésükön , gól nélkül.­­ A szabálytalankodás helyé­ről a támadók közül bárki el­dobhatja a labdát. Ennek a szabálynak az elő­nyeit — talán éppen a szoros védekezés miatt — még egyik együttes sem tudta olyan mér­tékben kihasználni, amennyi le­hetőség ebben a változtatásban rejlik. Voltak esetek, amikor a védő javára megítélt szabaddo­bást a kapusok dobták el, de ebből komolyabb előnyt egyik gárda sem tudott kiharcolni.­­ A kapus egészen az ellen­fél négyméteres vonaláig kidob­hatja a labdát. Ezt a szabályt mindenki egy­értelműen jónak tartja. Már most lehetett volna ennek ki­használásával gólhelyzetet te­remteni, de sajnos Hauszler nem vette észre a kínálkozó lehető­séget.­­ Nem kell megvárni a sza­baddobás elvégzésénél, míg a kiállított játékos elhagyja a me­dencét. Sajnos, hazai szabályszakem­bereink nem világosították fel Gyarmati Dezső szövetségi ka­pitányt egészen pontosan az új szabályról, vagyis azt nem tud­ta az edző, hogy ma játékost állítottak ki, eltelt néhány másodperc és ez idő alatt a védők fel tudtak állni az emberhátrány „kibekkelésé­­re”. És az ilyen felállt védel­­mű 6—5-ös emberelőnyt az ed­zéseken nem is gyakorolták a mieink. A februárban még ért­hető gyengébb lövőformán kí­vül ez volt a magyarázata, hogy az első mérkőzésen miért volt a mieinknél érthetetlennek tű­nő zavarodottság, az emberelő­nyöknél. Sajnos, a rutinos já­tékosok sem tudtak úrrá lenni a helyzeten, nem rendezték át a sorokat mérkőzés közben, a megváltozott körülményekhez igazodva. (A vesztes mérkőzést követő délelőtt Gyarmati Dezső mintegy háromnegyed órán át átismételtette az olimpiára meg­tanult felállási formákat és va­sárnap máris majdnem tökéle­tesen sikerült is kihasználni­a az előnyöket). A második mérkőzé­sen a magyar csapattól már lát­hattuk azt is, hogy milyen elő­nyei vannak ennek a szabály­­változtatásnak. Rövid, gyors mozgásokkal jól „kevertek” a mieink és Somossy jóvoltából két gólt is el tudtak érni, mielőtt felállt volna az ellenfél védel­me. Ebben az új szabályban számtalan gólszerzési lehetőség van. Amelyik csapat ezt a leg­jobban alkalmazza majd, min­denkit legyőzhet. (A játékveze­tők ugyanis többnyire mindkét együttesből ugyanannyiszor ál­lítanak ki.)­­ A talákozóka­t két bíró ve­zeti. Nem véletlenül nyilatkozta a mérkőzések előtt mindkét játék­vezető, hogy a változtatásoknak ezzel a pontjával nem értenek egyet. Az első összecsapáson már ízelítőt kaphattunk belőle, mi­lyen ellentmondásos helyzetet szülhet, amikor ugyanabban a pillanatban mindkét bíró mást­­mást ítél. Mindenesetre, ha az európai szövetség áprilisban úgy dönt, hogy Európában is kö­telező a két bíró, akkor akár jó, akár nem, alkalmazkodni kell ehhez a határozathoz. Az új szabályoktól függetle­nül kellemes és kellemetlen tapasztalatokat is hozott a két mérkőzés. A tava­lyi év felfedezettje, Sudár At­tila példamutatóan jól védeke­zett — mindössze egyszer állí­­toták ki —, vitte a csapatot és most már a kapura is veszélyes tudott lenni, akciógólja igazi csatárteljesítményt jelentett. Öröm volt nézni Wiesner és So­mossy gólratörő, harcos játékát. A két nagyszerű adottságú pólós régóta adós már ezzel a dicsé­retes teljesítménnyel. Ha állan­dósítani tudják a most mutatott játékukat, nagy hasznára lehet­nek válogatottunknak. Egy do­log viszont semmiképpen sem tetszett. Emberhátrányban még februárban sem lehet olyan lyu­kas a védelmünk, mint amilyen szombaton volt. Kocsi Tibor a bíró jelzését meg kell várni. Idehaza nem így készültek, már szinte az ítélet pillanatában el is végezték a szabaddobást. Egy­két villámgyors átadásból sorra születtek a gólok. Most azon­ban, míg a bírók bemutatták az ujjaikkal, hogy hányas szá­ XXXIII. 51. ♦ 1977. március 2 ♦ A forduló legjobbjai Nők Újváriné (MTK-VM), Cseh (Bp. Spartacus), Dobrosi, Vá­­czi (TFSE), Lamara (KSI), Körmendy (Csepel), Winter (Diósgyőri VTK), Hilbert (REAC), Szentesiné (MÁV Nagykanizsai TE), Pálinkás (Szeged), Bekő, Szilasi (Szé­­kesfeh, Építők), Verbőcziné (Pécsi VSK), Hersitsné (ZTE). A A gólok megoszlása Magyarország Szovjetunió 1. mérk. 2. mérk. 1. mérk. 2. mérk. Akcióból lövés/gól 8/1 8/3 5/3 4/1 Emberelőny/gól 4/1 7/6 7/5 7/5 Négyméteres/gól 3/3 2/2 1/1 1/1 Összesen lövés/gól 15/5 16/11 13/6 12/7 Amiből nem született gól Kapufa 3 11 1 Kapus védte 3 14 2 Fölé, mellé 4 4 2 2 Kiállítás, büntetőpont 8 9 8 10 NB I Úttörő­sportolók kitüntetése (Folytatás ez 1. oldalról) Bácsy Rita (Heves­dUyUK. megye) síelő. (Nem újonc a sísportban és az érem­gyűjtésben. Többféle éremre specializálta magát. A felnőtt versenyeken is számolni kell ve­le.) Bolvári Ildikó (Tolna me­gye) asztaliteniszező. (Kisdobos korában hívta fel magára elő­ször a figyelmet. Azóta töretle­­nül fejlődik, s ma már „gon­dot” jelent a felnőtt verseny­­zők számára is.) Kovács Márta (Veszprém megye) sakkozó. (Ti­zenhárom évesen az országos felnőtt bajnokságon is helytállt, s ez a tény önmagáért beszél.) Sepsei Andrea (Budapest) kosár­labdázó. (Vezéregyéniség, aki ké­pes magával ragadni az egész csapatot. Ez következett be az úttörő-olimpián is. Nagy része van a csapata győzelmében.) Szenti­rmay Gabriella (Buda­pest) modellező. (A fiúk előtt tekintélye van, mert az A1l-es kategóriában előlük halászta el az első helyet.) Zsíros Gabriel­la (Békés megye) tornász. (Kis­dobos kora óta ott van a leg­jobbak között. Most a B-kate­­góriában sikerült feljutnia a dobogó legmagasabb fokára. Ér­meinek számát az A-kategóriás csapatbajnoki aranyéremmel is növelte.) A Magyar Úttörők Or­szágos Szövetségének különdíját kapta: Dormán Csilla (Nógrád megye) lövész. (A lányok között szerzett aranyérmével a fiúk között is ötödik lett volna az úttörő-olimpián!) Bj’j.il. Balázs László (Fejér * JUK. megye) tornász. (A dunaújvárosi úttörő-sportsikerek folytatója. Kisdobos kora óta ko­moly, céltudatos.) Baracsi Gá­bor (Budapest) tájékozódási fu­tó. (Az úttörő-olimpián kerek egy perccel megverte a máso­dik helyezettet.) Borbély József (Szabolcs megye) labdarúgó. (Ki­védte a csatárok szemét az út­törő-olimpián!) Kovács Zsolt (Budapest) síelő. (Biatlonban és futásban is győzött. Ha felnőtt volna, azt mondanák rá: „Futó­király.") Noll Csaba (Komárom megye) szánkóversenyző. (Az út­törő­ olimpián az első futamban olyan eredményt ért el, hogy a másik két futamban el sem kel­lett volna indulnia ...) Vajda Rudolf (Baranya megye) atléta, kézilabdázó. (Aranyérem súlylö­késben és a kézilabdacsapat ré­vén.) A Magyar Úttörők Orszá­gos Szövetségének különdíját kapta: Mészáros Csaba (Bács megye) tornász. (A hagyomá­nyok folytatója, hiszen Kiskun­halas már évek óta „szállítja” a jól felkészült tornászokat. 0,60 ponttal utasította maga mögé budapesti ellenfelét.) Balassagyarmat, ^+Ull­íllUh. Dózsa György Általános Iskola, kispályás lab­darúgás. (Sokszor közel álltak már az úttörő­ olimpiai bajnok­sághoz — most végre sikerült!) Békéscsaba, II. sz. Általános Is­kola, lány A-kategóriás torná­szok. (Majdnem két ponttal előz­ték meg az éveken keresztül verhetetlen dunaújvárosiakat!) Kecskemét, Molnár Erik Álta­lános Iskola, fiú röplabdacsapat. (Évek óta mindent megnyer­nek, amit csak lehet!) Szolnok, Költői Anna Általános Iskola, lány négytusacsapat. (Mindig dobogón álltak, most megelőz­ték a dunaújvárosi ságvárisokat is.) Veszprém megye, A/1-es modellező csapat. (Az évek múl­nak, de ebben a kategóriában az aranyérem „bérelt”.) Zsom­­bó, Általános Iskola, fiú és lány tollaslabdacsapat. (A titok: dr. Kiss István tollaslabda-szerete­­te.) A Magyar Televízió gyer­mekosztályának különdíját kap­ta: Ajka, 6. sz. Általános Isko­la, lány röplabdacsapat. (Évről évre mindent megnyernek!) Az Oktatási Minisztérium különdí­­díját kapta: Szabolcs megye, fiú tájfutóváltó. (A váltó tagjai egymást múlták felül.) TOLLASLABDA Fiatalok bajnoksága A Budapesti Tollaslabda Szö­vetség február 26-án rendezte meg Budapest ifjúsági bajnok­ságát a leány és fiú egyes ver­senyszámokban. A lányoknál a Vigh testvérek játszották a dön­tőt. Különösen értékes Vigh Ildi­kó győzelme, ugyanis egy héttel korábban az országos serdülő bajnoks­ágot is megnyerte. Fiú egyes. B: Vörös György (Zrínyi SE), 2. Petrovits (FŐ­KÉRT SE). Döntő: 15:5, 15:4, 3. Bakonyi I. (FŐKÉRT SE) és Kazinczy (KFKI). Lányok. B: Vigh Ildikó (MAFC), 2. Vigh É. (MAFC). Döntő: 7:11, 11:8, 12:10, 3. Petrovits (FŐKÉRT SE) és Gindert (Zrínyi SE). ★ A Meteorológiai SK versenyén 42 férfi és 20 női induló volt. Eredmények. Férfiak: 1. Mészáros (KÜLKER SC), 2. Arató (Bólyai Szakközép), 3. Csanda (BÁV SK). Döntő 15:8, 15:5. Nők: 1. Rapi (ERŐTERV SK), 2. Agárdi (ERŐ­TERV SK), 3. Arató (BÁV SK). Döntő: 11:7, 11:7.

Next